A FinTech-et a pénzügyi technológia szinonimájaként használják számos szakszövegben, pl. az Európai Parlament jelentéseiben. A fogalom valójában részben szűkebb, ill. tágabb értelmű is lehet. „A FinTech-megoldások pénzügyi termékek és szolgáltatások (finance), valamint a technológia (technology) ötvözése, azaz a pénzügyi piacon megjelent különböző digitális szolgáltatásokat és technológia fejlesztéseken alapuló üzleti modelleket foglalják magukban” (Kerényi-Molnár 2017).
Tehát egy új, speciális „iparág”-ról van szó, amely szoftver- ill. technológia fejlesztés segítségével „szállítja” az olcsóbb, hatékonyabb megoldásokat, ami teljesen új szolgáltatásban is manifesztálódhat. Tágabb értelemben azonban akár egyfajta trend, amely révén gyökeresen megújul a pénzügyi szektor, sőt maguk a pénzügyek, esetleg egyelőre még pontosan nem leírható következményekkel.
Mára széles körben ismertek a kriptovaluták, közülük is leginkább a bitcoin cseng az utca embere számára is ismerősen. Az elmúlt egy évben árfolyama éppen megduplázódott (2017-2018. szeptember), de ez idő alatt volt olyan, hogy épp csak 3000 USD fölé ment és olyan is, hogy alulról súrolta a 20.000 USD-t. A két szélső árfolyamértéket pedig alig több mint negyed év választja el.
Mára több tízmilliárd dolláros piac a bitcoiné, amely esetében nagyon sokan tartanak a buborék kialakulásától és annak kipukkadásától. Azonban negyed éven belül eléri az egy évtizedet, hogy kibocsátották az első bitcoint: kereskedelme 2013-ra fejlődött nagyon jelentős mértékűvé, ez évben a 10 millió-t is meghaladta a forgalomban levő bitcoinok száma. Az akkori 100 dollár körüli árfolyamról érte el a napjainkban jellemző több ezer USD-s értékeket: nem lehet félresöpörni és nem foglalkozni megjelenésével, létezésének tényével. Amikor éppen gyengélkedik, akkor pedig mára már számos riválisa, például a ma már szintén jól ismert Ethereum tör a népszerűségi listák csúcsára. Ha pedig nem tekintjük nagy jelentőségűnek a
kriptovalutákat, akkor legalább azt a technológiát el kell ismerni, amelyen a bitcoin használata alapul. Ennek zseniális voltát, sokrétű felhasználási lehetőségeit a szakirodalmak nem cáfolják. E technológiát – jobb híján – blokklánc technológiának fordíthatjuk (angolul blockchain). Erre vonatkozóan már nagy arányban állítják a kutatók, hogy néhány éven belül képes teljesen felforgatni az egész pénzvilágot, sőt túlnő annak keretein. Lényege, hogy úgy tesz lehetővé pénzügyi tranzakciókat, hogy közben kihagyja a teljes folyamatból a központi felügyeleteket és bankokat (Z.Karvalics L.- Nagy G. D., 2017), helyette egymástól független, egyenrangú számítógépek tartják nyilván az egyes műveleteket, ahogy azt az 1. ábra szemlélteti.
Ma Holnap?
1. ábra
Centralizált pénzügyi infrastruktúra vs. decentralizált működést lehetővé tevő megosztott főkönyvi technológia a pénzügyekben
Forrás: Löber, 2016
Virtuális pénzek esetében a legnehezebb feladat, hogy úgy lehessen azonosítani egy pénzegységet, hogy azt kétszer ne lehessen elkölteni. A blokklánc rendszere egyfajta nyílt főkönyv, amelyben a tranzakció adatait a blokklánc végéhez csatolva megváltoztathatatlanná teszik, egyúttal olyan visszafejthető láncolat keletkezik, mellyel a tranzakciók kezdetektől ellenőrizhetőek (Gábor T. – Kiss G. D., 2018). A megosztott, nyílt főkönyvi rendszerek technológiájának az alapja, hogy átlátható, nyilvános hozzáférést biztosít – mégis megőrizve az anonimitást a felhasználó részére.
Amikor az adatok éppen szerkesztés alatt állnak, természetesen más nem változtathatja meg, csak egy időben, egyetlen szereplő, mert különben kaotikus helyzetet okozna (Kadocsa, F., 2018). Legsikeresebb alkalmazása a blokklánc technológia, amely biztonságossága révén nem csupán kriptovaluták fizetési forgalmát képes nyilvántartani, hanem erre alapozva jönnek létre a smart contract-ok, vagy magyarul: okosszerződések. Jelentőségét, sokrétű felhasználási lehetőségeit tekintve, jövőbeli szélesebb körű elterjedésének potenciális esélyét figyelembe véve e technológia egyértelműen nagy jövő előtt áll.
182
Az okkosszerződés felhasználói oldalról nagyon intelligens, felkészült alkalmazókat kíván meg. Legnagyobb probléma ugyanis az vele, hogy az emberi tévedés lehetőségével nem, vagy csak kevéssé számol. Nem tudja értelmezni az egymásnak ellentmondó instrukciókat, akkor sem lehet megváltoztatni semmilyen feltételt, ha közben olyan körülmények következtek be, amelyek ezt megkívánnák. Pont a megváltoztathatatlanság biztonságosságának az alapja, azonban eddig a legnagyobb problémákat ez okozta: az emberi tévedések miatt dollármilliós veszteségek keletkeztek már a felhasználók számára. A jelentős bent ragadt összegek miatt érezhetően csökkent is a bizalom a FinTech cégek irányában. Magyarországon a Biztosítási Szemle foglalkozott a témával. Sikeres esetekben azonban nem kis mértékben egyszerűsíti le az ügyleteket, megspórolva akár a tetemes ügyvédi költségeket (Alharby, M., Moorsel, A., 2017).
A crowdfunding, vagyis a közösségi alapú finanszírozás olyan finanszírozási forma, amelyben a forrást igénylő vállalkozások és magánszemélyek nem egy pénzügyi közvetítő intézményen, hanem egy közösségi platformon keresztül „találkoznak” a potenciális forrást nyújtókkal (Juhász, 2017). Korábban az adományozási célú finanszírozásban volt sikeres, de felismerték a benne rejlő lehetőségeket a kis- és közepes vállalkozások, amelyek nehezen férnek hozzá banki és tőkepiaci forrásokhoz.
Már csak az adekvát szabályozás kialakításának időigénye szab gátat a felgyorsult fejlődésnek. 2015-ben, a crowdfunding iparág több mint 30 milliárd dollárt gyűjtött össze (2. ábra, Barnett, 2015). Igaz ugyan, hogy 2016-ban (más források szerint 2017-ben) megtorpant, lassult a növekedés üteme, de a mesterséges intelligencia terén napjainkban történő fejlesztések miatt feltehetőleg ez nem lesz tartós, új lendületet vesz. A további bővülésének perspektívái nagymértékben függenek a pénzügyi szabályozástól.
2. ábra
A közösségi finanszírozás, a kockázati tőke és az üzleti angyalok (mrd USD)
Forrás: Barnett, 2015
A felsorolt, ismertetett formák valamennyien szerepelnek azoknak a pénzügyi trendeknek a listáján, amelyeket elismert pénzügyi szakírók napjaink és a jövő fő trendjeiként emlegetnek, igaz, kiegészülve még egyes itt nem említett, a pénzügyi szektorban (is) jelentős elemmel, mint például az internetes B2B (business to business), vagy B2C (business to consumer) kommunikációval.