A kiskorúak védelme a régi médiatörvényben

A rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvény (Rttv.) kiskorúak védelméről szóló rendelkezései is kiemelten védték a kiskorúak fi zikai, szellemi és erkölcsi fejlődését az elekt-ronikus médiával szemben. Ez elsősorban a fejlődésükre káros műsorszámok sugárzásának időbeli korlátozásával valósult meg. A meghatározott kategóriákba sorolt műsorszámokat csak meghatározott időpontokban, megfelelő jelzéssel ellátva lehetett közzétenni. 2002. ok-tóber 15-e előtt a médiatörvény eredetileg még csak a kiskorúak személyiségfejlődésére ártal-mas, illetve a súlyosan ártalmas műsorszámokat nevezte meg. Az ártalmas műsorszámot csak 23.00 és 5.00 között lehetett sugározni azzal a kikötéssel, hogy erre a műsor kezdete előtt fel kellett hívni a közönség fi gyelmét. A kiskorúak fejlődésére súlyosan ártalmas műsort nem lehetett közzétenni. Külön tiltotta a kiskorúaknak szánt műsorokban erőszakos magatartást követendő példaként megjelenítő képek vagy hangok közzétételét [Rttv. 5. § (3)–(5) bek.].

Közszolgálati műsorszolgáltatásban és a közműsor-szolgáltatásban az erőszak öncélú alkal-mazását követendő magatartási mintaként bemutató, illetve a szexualitást öncélúan ábrázoló műsorszámokat nem lehetett közzétenni [Rttv. 24. § (6) bek.].

1999. március 15-től az országos kereskedelmi csatornák új, önkorlátozó intézkedéseket vezettek be a kiskorúak védelmében. Eszerint a műsorszolgáltatók este 8 óra előtt nem su-gároztak életkori korlátozást igénylő fi lmeket, este 8 után pedig a 14 éven aluliaknak nem ajánlott műsorszámokat kék háromszög jelzéssel, a csak 18 éven felülieknek ajánlott műsor-számokat pedig piros kör jelzéssel látták el. A műsorszámok minősítését maguk a műsorszol-gáltatók látták el a két kategóriának megfelelően. A jelzést az adott műsorszám elején, vala-mint a műsort megszakító reklámblokkok és műsorelőzetesek után is meg kellett jeleníteni.

664 Milyen a jó szűrőszoftver? NMHH, 2014. április 29.

http://nmhh.hu/cikk/162987/Milyen_a_jo_szuroszoftver

A gyakorlatban viszonylag hamar nyilvánvalóvá vált, hogy a szabályozás nem elégséges, és jelentős módosításra van szükség.⁶⁶⁵ Az ORTT egyik korai határozatában például azért kötelezett egy műsorszolgáltatót 4,4 millió forint kötbér megfi zetésére, mert a csatorna egy

„misztikus thrillert” szombaton és vasárnap 23 óra előtt sugárzott főműsoridőben. A Testület szerint a misztikus thriller egyáltalán nem volt összhangban a fi lm elején használt jelöléssel (kék háromszög), mely szerint a fi lm 14 éven felüli nézőknek ajánlott. „A fi lm mindkét része bőségesen tartalmaz naturális képeket gyilkosságokról, az ember nagyfokú félelmét aknázza ki a természetfölötti vagy kozmikus jelenségekkel kapcsolatban.” Az elsőfokú bíróság is úgy vélte, hogy a fi lm ártalmasnak tekinthető a 14 és 18 év közötti gyermekek személyiségfejlő-désére, mert „érzelmileg személyiségtorzító hatást fejt ki”. A döntéssel egyetértve a Legfel-sőbb Bíróság is úgy vélte, hogy a vitatott műsorszám ártalmas a kiskorúak személyiségfej-lődésére, ezért a fi lmet csak 23.00 és 5.00 óra között lehetett volna közzétenni, nem pedig főműsoridőben.⁶⁶⁶

2.1. Az Rttv. korhatár-besorolási rendszere

Jelentős változást hozott az Rttv. 2002. évi XX. törvénnyel történt jogharmonizációs célú módosítása, amely már a 97/36/EK számú irányelvvel módosított Televíziózás határok nélkül irányelv szigorúbb elvárásaihoz igazodott.⁶⁶⁷ A módosítás nemcsak a korábbiakhoz képest hozott szigorúbb szabályozást, hanem az irányelv 22. cikk (3) bekezdéséhez képest is – amely előírta, hogy a műsorok sugárzása előtt akusztikus fi gyelmeztetés szerepeljen, vagy a műsor-szám sugárzása alatt folyamatosan vizuális jelképet kell feltüntetni –, mivel az akusztikus fi gyelmeztetést és a piktogramok alkalmazását együttesen vezette be. Az új szabályok 2002.

október 15-én léptek életbe (5/A–5/F. §). A törvény a következő kategóriákat határozta meg:

– I. kategória: korhatárra tekintet nélkül megtekinthető, minden korosztály számára ajánlott. Az I. kategóriába tartozó műsorszámokat nem kellett ellátni semmilyen jelzés-sel, és bármikor lehetett sugározni;

– II. kategória: 12 éven aluliak számára nagykorú felügyelete mellett ajánlott. A műsor-szám a 12 éven aluli nézőben félelmet kelthet, illetve olyan jeleneteket tartalmaz, ame-lyeket koránál fogva nem érthet meg, vagy félreérthet. Az ilyen műsorszámokat nem lehetett közzétenni 12 éven aluliaknak szánt műsorként, illetve ilyen műsorok között, egyébként megfelelő jelzéssel ellátva bármikor sugározni lehetett;

– III. kategória: 16 éven aluliak számára nem ajánlott. A műsorszám alkalmas a 16 éven aluliak fi zikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különö-sen azáltal, hogy közvetett módon utal erőszakra, illetve szexualitásra, vagy témájának meghatározó eleme az erőszakos módon megoldott konfl iktus. Az ilyen műsorszámot megfelelő jelzéssel ellátva 21.00 és 05.00 óra között lehetett közzétenni;

– IV. kategória: 18 éven aluliak számára nem ajánlott. A műsorszám alkalmas a kisko-rúak fi zikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, különösen

665 Szilády Szilvia – Baranyai Eszter: A kiskorúak védelme és a televízió. A kiskorúak számára ártalmas televí-ziós tartalmak megítélése a budapesti általános iskolások szüleinek körében. Budapest, Médiakutató, 2002. ősz.

666 EBH 2003. 923.; l.: BH 2004. 214.

667 Kertész Krisztina: Jogharmonizáció az audiovizuális szektorban. Budapest, Médiakutató, 2003. tél.

azáltal, hogy meghatározó eleme az erőszak, illetve a szexualitás közvetlen, naturális ábrázolása. Az ilyen műsorszámot a megfelelő jelzés feltüntetése mellett csak 22.00 és 05.00 óra között lehetett közzétenni;

– V. kategória: a műsorszám alkalmas a kiskorúak fi zikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődé-sének súlyosan kedvezőtlen befolyásolására, különösen azáltal, hogy pornográfi át vagy szélsőséges, illetve indokolatlan erőszakot tartalmaz. Az ilyen kategóriába sorolt műsor-számot nem lehetett közzétenni.

A műsorszolgáltatónak a II–IV. kategóriába sorolt műsorszám közzétételének kezdetekor közölnie kellett annak minősítését, valamint a kategóriájának megfelelő jelzést piktogram formájában a képernyő valamelyik sarkában is fel kellett tüntetni úgy, hogy az a műsorszám teljes időtartama alatt látható legyen. Az I. kategóriába tartozó műsorszámoknál nem kel-lett jelzést feltüntetni, valamint a rádiós műsorszolgáltatóknál sem kelkel-lett jelzést alkalmazni [Rttv. 5/D. § (2)–(3) bek.]. Ezen túlmenően a III–IV. kategóriára időbeli korlát is vonatko-zott. A III. kategóriába sorolt műsorszámot 21.00 és 05.00 óra között, míg a IV. kategóriába sorolt műsorszámot csak 22.00 és 05.00 óra között lehetett sugározni. Az V. kategóriába sorolt műsorszámokat pedig egyáltalán nem lehetett közzétenni, aminek következményeként a pornográf műsorszámok nemcsak a kiskorúak, de a felnőttek számára is hozzáférhetetlenné váltak. Van aki szerint a II. kategóriához is idősávot (20.00 órától 5.00 óráig) kellett volna rendelni, fi gyelembe véve, hogy a műsorszolgáltatók milyen tartalmú műsorokat sugároztak a II. kategória alatt, gyakran eleve rossz besorolással.⁶⁶⁸

Az Rttv. ugyanakkor nem részletezte, hogy pontosan mi minősül a kiskorúak fi zikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen, illetve súlyosan kedvezőtlen befolyásolá-sára alkalmas műsorszámnak, ahogyan azt sem, hogy mit ért pornográfi a és indokolatlan erőszak alatt. Az egyes kategóriákba sorolás részletes szempontjait, valamint a piktogramok megjelenítésének feltételeit az 5/F. § felhatalmazása alapján az ORTT dolgozta ki, amit az 1494/2002. (X. 17.) sz. ORTT határozatban tett közzé. Az ORTT határozata részletesen kifejtette, hogy a műsorszámok minősítésénél milyen szempontokat kell fi gyelembe venni, megszabta az egyes műsorszámok közzététele előtt és közben alkalmazandó jelzéseket, vala-mint a minősítés közlésének módját is. A határozat külön szólt a televíziós műsorszolgáltatók-ról és a rádiós műsorszolgáltatókműsorszolgáltatók-ról, valamint a klasszifi kációs jelzéseket, a piktogramokat és kritériumait is meghatározta (sárga és piros karikák, bennük az ajánlott korhatárral).

Bár az ORTT célja klasszifi kációs állásfoglalásával egy gyakorlati útmutatás adása volt a műsorkészítők és szerkesztők számára, határozatban rögzített szabályok csak kevés ponton nyújtottak világos és egyértelmű útbaigazítást. Sokan a műsorszámok klasszifi kációs rend-szerét és annak módját is támadták. Ennek egyik oka a piktogramok megjelenítésének zava-ró hatása volt. Többen kifogásolták, hogy a törvény az irányelvhez képest szigorúbb előírást szabott meg azzal, hogy az akusztikus fi gyelmeztetést és a piktogramok használatát egyszerre alkalmazta. Emiatt szükségtelennek tartották a műsorszám tartama alatt végig megjeleníteni a piktogramokat, ami elég lett volna a műsor elején is. Van, aki az egész besorolást értelmet-lennek tartotta, mondván, ezzel csak direkt felkeltik a gyermekek érdeklődését, és csak azért is megnézik a nem nekik szánt műsorszámot.⁶⁶⁹ Néhányan az ORTT határozatának visszásságát úgy próbálták felhívni a fi gyelmet, hogy olyan műsorok ellen nyújtottak be panaszt, mint

668 Gellén i. m. (93. lj.).

669 Uo.; Bakos i. m. (3. lj.) 125–126.

például az Egri Csillagok című fi lm, ami szerintük akár az V. kategóriába is besorolható lenne.

Mások viszont azzal érveltek, hogy a kereskedelmi csatornák műsorainak tartalma az utóbbi években olyan mértékben eldurvult, hogy szinte lehetetlen lett olyan műsort találni, ami elé nyugodt szívvel le lehetne egyedül ültetni a gyermeket.⁶⁷⁰ Az is nyilvánvalóvá vált, hogy a kiskorúak védelmében a különböző médiumokra nézve azonos szabályozási rendszert kellene kialakítani. Ha a szabályozás célja az, hogy a kiskorúak számára ne legyen hozzáférhető a fejlő-désükre ártalmas közlés, akkor a tartalmak minősítésének szabályait, elveit, jelzéseit nemcsak a televíziós és rádiós műsorszolgáltatásban, hanem valamennyi médiumra nézve is alkalmazni kell. Többen ezért azt javasolták, hogy a kiskorúak védelmében – a német szabályozási modellt átvéve – egy egységes, minden médiumra kiterjedő szabályozást kell bevezetni.⁶⁷¹