A kiskorúak védelmére vonatkozó rendelkezések az Audiovizuális

A másodlagos jogforrások közül a Tanács 89/552/EGK irányelve, a Televíziózás határok nélkül irányelv (Television without Frontiers, TWF)⁴⁹⁵ volt az első, amely a kiskorúak vé-delmével foglalkozott a televíziós műsorszolgáltatások terén. A preambulum szükségesnek vélte a programokra és a televíziós hirdetésekre vonatkozó megfelelő szabályok bevezetését a kiskorúak testi, lelki és erkölcsi fejlődésének védelmére. Ennek nyomán az irányelv 22. cikke kimondta, hogy a műsorszolgáltatók által nyújtott televíziós adások nem tartalmazhatnak olyan műsorokat, amelyek súlyosan károsíthatják a kiskorúak fi zikai, értelmi vagy erköl-csi fejlődését, különösen olyanokat nem, amelyek pornográfi át vagy indokolatlan erőszakot tartalmaznak. A szabály olyan műsorokra is kiterjedt, amelyek valószínűleg károsíthatták a kiskorúak fi zikai, értelmi, vagy erkölcsi fejlődését, kivéve, ha az adásidő megválasztásával vagy más technikai intézkedéssel biztosítható volt, hogy azokat kiskorúak nem hallhatják

493 A gyermekek védelme a digitális világban. COM(2011) 556, Brüsszel, 2011.9.13.

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=COM:2011:0556:FIN:HU:PDF 494 A Tanács következtetései a gyermekek védelméről a digitális világban (2011/C 372/04).

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2011:372:0015:0018:HU:PDF

495 A Tanács irányelve (1989. október 3.) a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról (89/552/EGK).

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:31989L0552&from=DE

vagy láthatják.⁴⁹⁶ Az irányelv ugyanakkor nem részletezte, hogy mit ért a kiskorúak testi, szellemi és erkölcsi fejlődését súlyosan károsító és feltehetően károsító műsorszámon, aho-gyan a pornográfi a és az indokolatlan erőszak fogalmát sem határozta meg. Ennek oka, hogy a tagállamok között meglévő kulturális különbségek nem tették volna lehetővé az egyes káros tartalmak, például a pornográfi a fogalmának harmonizálását, így viszont a tagállamok a saját kulturális felfogásukhoz igazíthatták azok defi niálását.⁴⁹⁷

A 90-es években bekövetkezett technikai változások miatt – digitális technológia, ártal-mas tartalmak növekvő száma – 1997-ben a 97/36/EK számú irányelvvel⁴⁹⁸ módosították a Televíziózás határok nélkül irányelvet. A módosítás célja többek között a kiskorúak védelmét célzó rendelkezések pontosítása volt. Az irányelv preambuluma szerint a kiskorúak fi zikai, ér-telmi és erkölcsi fejlődése védelmének szabályait úgy kell tisztázni, hogy világosan különbsé-get kell tenni az olyan műsorok között, amelyek teljes körű betiltásra kerülnek és azok között, amelyek megfelelő technikai eszközök alkalmazásától függően engedélyezhetők (40). Azaz világosan el kell különíteni az általános tilalom alá eső – a gyermekek fejlődését súlyosan sértő – és az olyan tartalmakat, amelyek közvetítése technikai eszközök alkalmazása esetén megengedhető. A preambulum hozzátette: az irányelv nem követeli meg, hogy a kiskorúak védelmét célzó intézkedéseket szükségszerűen a televíziós műsorok előzetes ellenőrzésével kelljen megvalósítani (41). A módosítás révén a 22. cikk a következőképp változott:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott intézkedések olyan további műsorokra is kiterjednek, amelyek valószínűleg károsítják a kiskorúak fi zikai, értelmi vagy erkölcsi fejlődését, kivéve, ahol biztosítható az adásidő megválasztásával vagy más technikai intézkedéssel, hogy az adáskörzetben a kiskorúak szokásos körülmények között nem hallhatják vagy nem láthatják az ilyen adásokat.

(3) Továbbá, amikor ilyen műsorok sugárzása kódolatlan formában kerül sor, a tagállamok biztosítják, hogy ezek előtt akusztikus fi gyelmeztetés szerepeljen, vagy azonosításukat időtar-tamuk során egy vizuális jelkép jelenléte biztosítsa.”

A 22. cikk kiegészült egy (3) bekezdéssel, amely kimondta, hogy ha a kiskorúak fi zikai, ér-telmi vagy erkölcsi fejlődésére valószínűleg káros műsorok sugárzására kódolatlan formában került sor, a nézők fi gyelmének felhívására biztosítani kellett, hogy a műsor előtt akusztikus fi gyelmeztetés szerepeljen, vagy a műsorszám sugárzása alatt folyamatosan vizuális jelképet

496 A határokat átlépő televíziózásról szóló egyezmény az irányelvhez hasonlóan szabályozza a kiskorúak védel-mét, habár az irányelvhez képest kevésbé részletes előírásokat határoz meg, és csak a televíziós műsorszolgáltatá-sokra nézve. Az egyezmény 7. cikke kimondja:

„1. A szolgáltatott műsoroknak formai és tartalmi szempontból egyaránt tiszteletben kell tartaniuk az emberi méltóságot és mások alapvető jogait. Így különösen nem hordozhatnak

a) ízléstelen és különösen pornográf,

b) az erőszakot fölöslegesen hangsúlyozó és fajgyűlölet keltésére alkalmas tartalmakat.

2. A műsorszolgáltatás olyan részei, amelyek alkalmasak gyermekek és serdülőkorúak fi zikai, szellemi vagy erkölcsi fejlődésének kedvezőtlen befolyásolására, nem közvetíthetők olyan időpontban, amikor a gyermekek és serdülőkorúak azt feltehetően megnézhetik.”

497 Tarlach McGonagle – Ad Van Loon: Jurisdiction over Broadcasters in Europe. Report on a Round-table Discussion. IRIS Special, Strasbourg, European Audiovisual Observatory, 2002. 9.

http://www.obs.coe.int/documents/205595/2284366/LA_COMPETENCE_EN.pdf/05c700a1-f8ab-4507-abbc-c63725a87cc9

498 Az Európai Parlament és a Tanács 97/36/EK irányelve (1997. június 30.) a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási intézkedésekben megállapított, televíziós műsorszolgáltató tevékenységre vonatkozó egyes rendelkezéseinek összehangolásáról szóló 89/552/EGK tanácsi irányelv módosításáról.

http://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:31997L0036&from=en

kell feltüntetni. Kódolás esetén elegendő volt az adásidő korlátozása. Az irányelv ugyanakkor továbbra sem határozta meg, hogy pontosan mit ért súlyosan károsító és valószínűleg káro-sító műsorszámon, így azokat az egyes tagállamok eltérő értékrendje, kulturális és erkölcsi felfogása alapján ítélték meg.

A módosított irányelv előírta a Bizottságnak, hogy egy éven belül az illetékes tagállami hatóságokkal együttműködve vizsgálja meg a gyermekek védelmét szolgáló további intéz-kedések lehetőségét, amelyek megkönnyítik a szülők vagy felügyeletet gyakorló személyek ellenőrzését az olyan műsorok felett, amelyeket kiskorúak nézhetnek. Így a szülők vagy fel-ügyeletet gyakorló személyek számára bizonyos műsorok kiszűrését lehetővé tévő technikai eszközök, a megfelelő értékelési rendszerek létrehozásának, illetve a tudatossági intézkedések ösztönzésének célszerűségét (22b. cikk). Ennek nyomán készült el 1999 márciusára a „Tanul-mány a szülői ellenőrzésről a televíziós műsorszolgáltatás területén” című vizsgálat, amit a Bizottság közleményben minősített és fejtette ki véleményét.⁴⁹⁹

A Bizottság 2007-ig több jelentést is készített az irányelv kiskorúak védelmével kapcsola-tos előírásainak alkalmazásáról. A 2001–2002-es időszakot vizsgáló negyedik jelentésében⁵⁰⁰ például arra hívta fel a fi gyelmet, hogy a minősítési rendszerek nemcsak a tagállamok között, hanem a terjesztés módja szerint is eltérőek lehetnek. Egy fi lmet eltérően minősítenek, ha az moziban, televízióban, online terjesztéssel vagy DVD-n kerül bemutatásra. A Bizottság ezért egy tanulmány elkészítését rendelte meg annak érdekében, hogy felmérjék a tagállamok által a különböző terjesztési csatornákon alkalmazott eltérő minősítési gyakorlatát, és értékel-hessék a különbségek hatását a fi lmek minősítésére (ún. Olsberg-study vizsgálat). Elemezni kívánták az eltérő minősítésből fakadó esetleges zavaró tényezőket is, amelyekkel a kiskorúa-kért felelős személyeknek kell szembenézniük.⁵⁰¹

Az Európai Parlament és az Európai Unió Tanácsa által 2007 végén elfogadott, majd 2010. március 10-én egységes szerkezetbe foglalt Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló 2010/13/EU irányelv⁵⁰² a kiskorúak védelmére vonatkozó szabályozást is jelentősen megújít-ja. Az irányelv már az audiovizuális médiaszolgáltatások teljes körét szabályozza, így kellő védelmet nyújt a kiskorúak fejlődésére káros tartalmakkal szemben, de biztosítja a média-szolgáltatók véleménynyilvánítási szabadságát is. Az irányelv preambuluma szerint olyan sza-bályokra van szükség, amelyek valamennyi audiovizuális médiaszolgáltatásban – ide értve az audiovizuális kereskedelmi közleményt is – védik a kiskorúak fi zikai, szellemi és erkölcsi fejlődését, valamint az emberi méltóságot (59). Az intézkedéseknek – mint például a szű-rőrendszerek vagy a jelölés használatának – azt a célt kell szolgálniuk, hogy biztosítsák a kiskorúak fi zikai, szellemi és erkölcsi fejlődését és az emberi méltóság kellő szintű védelmét, különösen a lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatások tekintetében. Ugyanakkor a

kisko-499 Communication from the Commission to the Council, the European Parlament and the Economic and Social Committee. Study on Parental Control of Television Broadcasting. COM(1999) 371 fi nal, Brussels, 19/07/99. http://ec.europa.eu/avpolicy/docs/reg/minors/comparent_en.pdf

500 Fourth report from the Commission to the Council, the European Parliament, the European Economic and Social Committee and the Committee of the Regions on the application of Directive 89/552/EEC „Television without Frontiers”. COM/2002/0778 fi nal.

501 Lásd még: I./3.2. fejezet.

502 Az Európai Parlament és a Tanács 2010/13/EU irányelve (2010. március 10.) a tagállamok audiovizuális médiaszolgáltatások nyújtására vonatkozó egyes törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek össze-hangolásáról (Audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv).

http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2010:095:0001:0024:HU:PDF

rúak és az emberi méltóság védelmében meghozott intézkedéseket gondosan egyensúlyban kell tartani a véleménynyilvánítás szabadságával (60). A preambulum is kimondja, hogy az irányelv kiskorúak fi zikai, szellemi és erkölcsi fejlődését és az emberi méltóság védelmét cél-zó rendelkezései nem igénylik szükségképpen, hogy a tagállam az e célok érdekében hozott intézkedéseket az audiovizuális médiaszolgáltatások közigazgatási szervek általi előzetes el-lenőrzése révén valósítsa meg (62). Az irányelv preambuluma olyan alternatív lehetőségekre is felhívja a fi gyelmet, amelyek a kiskorúak magasabb védelmét garantálhatják. Így kitér a társszabályozás és az önszabályozás kérdésére, és ösztönzi azok igénybevételét (44). Szorgal-mazza a médiatudatosság előmozdítását is a média biztonságos és kritikus szemlélettel törté-nő használata érdekében (47).

Az irányelv a kiskorúak védelmében a hagyományos és a lekérhető médiaszolgáltatásokra, valamint az audiovizuális kereskedelmi közleményekre is külön szabályokat fogalmaz meg.

A lekérhető audiovizuális médiaszolgáltatásokkal kapcsolatban az irányelv külön kiemeli, hogy a tagállamoknak „megfelelő intézkedéseket” kell hozniuk annak biztosítására, hogy a joghatóságuk alá tartozó médiaszolgáltatók által nyújtott olyan lekérhető audiovizuális mé-diaszolgáltatások, amelyek súlyosan károsíthatják a kiskorúak fi zikai, értelmi vagy erkölcsi fejlődését, csak oly módon legyenek elérhetők, amely biztosítja, hogy a kiskorúak rendes körülmények között nem láthatják vagy hallhatják az ilyen lekérhető audiovizuális média-szolgáltatásokat (12. cikk). Az irányelv így enyhébb szabályokat fogalmaz meg a lekérhető médiaszolgáltatásokra, ahol a súlyosan ártalmas tartalmak is megjelenhetnek, de a tagálla-mok kötelesek olyan intézkedéseket hozni, amelyek biztosítják, hogy azokhoz a kiskorúak rendes körülmények között nem férnek hozzá. Az irányelv nem határozza meg, hogy mi tartozik a súlyosan ártalmas kategóriába, hanem a tagállami hatóságok döntésére bízza, hogy mit tekintenek súlyosan káros tartalomnak. Nem határozza meg azt sem, hogy a kiskorúak távoltartását a súlyosan ártalmas tartalmaktól milyen eszközökkel valósítják meg.

Az irányelv 27. cikke külön szabályokat határoz meg a televíziós műsorszolgáltatásokra nézve, amelyek lényegében megegyeznek a korábbi irányelv előírásaival. A tagállamoknak megfelelő intézkedésekkel biztosítaniuk kell, hogy a joghatóságuk alá tartozó műsorszolgál-tatók által nyújtott televíziós adások ne tartalmazzanak olyan programokat, amelyek súlyo-san károsíthatják a kiskorúak fi zikai, értelmi vagy erkölcsi fejlődését, különösen pornográfi át vagy indokolatlan erőszakot tartalmazó műsorokat [27. cikk (1) bek.]. Az intézkedések olyan további műsorokra is kiterjednek, amelyek valószínűleg károsítják a kiskorúak fi zikai, értel-mi vagy erkölcsi fejlődését, kivéve, ahol biztosítható az adásidő megválasztásával vagy más technikai intézkedéssel, hogy az adáskörzetben a kiskorúak szokásos körülmények között ne hallják vagy ne lássák az ilyen adásokat [27. cikk (2) bek.]. Továbbá, amikor ilyen műsorok sugárzására kódolatlan formában kerül sor, a tagállamoknak biztosítaniuk kell, hogy ezek előtt akusztikus fi gyelmeztetés szerepeljen, vagy azonosításukat teljes időtartamuk alatt egy vizuális jelkép jelenléte biztosítsa [27. cikk (3) bek.].

Az irányelv tehát továbbra is fenntartja azt a korlátozást, hogy a kiskorúakra nézve sú-lyosan káros médiatartalmak egyáltalán nem sugározhatók, nem jelenhetnek meg a televí-ziós médiaszolgáltatásokban, míg a valószínűleg káros médiatartalmak esetében megfelelő védelmi eszközök alkalmazásával hatékonyan kell korlátozni a kiskorúak hozzáférését. Azt azonban továbbra sem határozza meg, hogy pontosan mi tekinthető a kiskorúak számára súlyosan káros és valószínűleg káros tartalomnak, mi számít indokolatlanul erőszakos és pornográf tartalomnak. Ezek meghatározása és értelmezése továbbra is a tagállamok

kom-petenciájában marad azok eltérő értékrendje, kulturális és erkölcsi felfogása alapján. Az irányelv csak arra kötelezi a tagállamokat, hogy tegyenek hatékony lépéseket a gyermekek védelme érdekében. Az bizonyos, hogy súlyosan káros, pornográf tartalomnak tekintendő az illegális gyermek- és az erőszakot tartalmazó pornográfi a (child and violent pornography).⁵⁰³