A közös konszolidált társaságiadó-alapú adóztatás

A közös konszolidált társaságiadó-alapú adózás²⁷⁹ (továbbiakban: „KKTA”) 2001 óta van napirenden²⁸⁰ és Kovács László adóügyi biztos célkitűzése volt, hogy Barroso első bizottsági elnöksége alatt a tagállamok elfogadják annak bevezetését. A terv túlságosan ambiciózusnak bizonyult. A több évig tartó munka eredményeként 2011 márciusában az Európai Bizottság egy irányelv tervezetet²⁸¹ tett közzé, amely már tartalmazza az arra vonatkozó konkrét javaslatokat, hogy hogyan számítsák ki az uniós szintű közös konszolidált társasági adóalapot.

282

Amint az elnevezés is mutatja, a törekvés kettős: egyrészt az adóalap számításának a módja minden országban azonos módon történne, azaz „közös” lenne. Másfelől, az adott vállalatcsoport egyes tagjainak adóalapját összeszámítanák (konszolidálnák) majd ezt követően az egyes tagországokhoz allokálnák bizonyos szabályok szerint. A tagállamok a hozzájuk rendelt adóalapra vetnék ki adókulcsukat.

279 Angol kifejezéssel: Common Consolidated Corporate Tax Base

280 Communication from the Commission to the Counil, the European Parliament and the Economic and Social Committee; Towards an Internal Market without tax obstacles; A Strategy for Providing Companies with a Consolidated Corporate Tax Base for their EU-wide activities; Commission of the European Communities, Brussels, 23. 10. 2001, COM(2001)582, SEC(2001)1681 és COM(2003)726.

281 http://ec.europa.eu/taxation_customs/resources/documents/taxation/company_tax/common_tax_base/com_20 11_121_hu.pdf

282 A témáról lásd még Erdős Éva - Kiss Edit: Úton az egységes európai társasági adó felé. In Gazdaság és Jog 2007/5.

155

Példán szemléltetve, a több országban tevékenykedő vállalkozások egy szabály szerint számítanák az adóalapjukat, függetlenül attól a jogi formától, amiben az egyes tagországokban működnek (pl. fióktelep vagy leányvállalat). Az európai szinten kiszámolt adóalapot bizonyos meghatározott kritériumok szerint rendelnék az egyes országokhoz (például az adott vállalkozás árbevétele, eszközértéke, a bérköltségek), majd ezt követően az egyes országokra jutó adóalapot a tagország saját döntése szerinti adókulccsal adóztathatná meg.²⁸³

A munka a Bizottság 4. munkacsoportjában zajlik, mely albizottságokat hozott létre egyes adóalap-módosító tényezők (például értékcsökkenés, céltartalék képzés) vizsgálatára.²⁸⁴

A KKTA számításakor továbbra is a számviteli beszámoló adatait vennék alapul, amelyet különböző, uniós szinten meghatározott tételek módosítanának. Ilyen például, hogy a kutatás-fejlesztés költségei teljes mértékben csökkenthetnék az adóalapot, míg a magyar viszonylatban megfizetett különadó vagy helyi iparűzési adó a tervek szerint nem csökkenthetné az uniós társasági adóalapot. A tervezet meghatározza az értékcsökkenés adóalap terhére történő elszámolhatóságának a részleteit is. A lényeges előrelépést továbbá az jelenti, hogy a konszolidációban résztvevő bármely tagvállalatnál felmerült veszteséget el lehet számolni a más tagállamban lévő tagvállalat nyereségével szemben. Ez jelenleg nem, vagy csak részben biztosított, ami az uniós vállalatcsoportok esetében sokszor azt

283 Ez a rendszer nagyban hasonlít az USA adórendszerére, ahol a vállalkozások hasonlóan osztják meg adóalapjukat a különböző államok között. Különbség azonban az USA-ban, hogy szövetségi adórendszer és adó is létezik, ezért van szükség a közös adóalapra. Ez a feltétel az Európai Unióban nem teljesül.

284 A munkacsoport munkájának eredményét lásd többek között az alábbi dokumentumokban: European Commission (2004), General Tax Principles, Common Consolidated Corporate Tax Base Working Group, Working Paper 01, Brussels, 10 December 2004; European Commission (2007a), CCCTB: Possible Elements of a Technical Outline, Common Consolidated Corporate Tax Base Working Group, Working Paper 57, Brussels, 20 November 2007; European Commission (2007b), Konszolidált Társasági Adóalap Lehetséges Elemei CCCTB: Possible Elements of the Sharing Mechanism, Common Consolidated Corporate Tax Base Working Group, Working Paper 60, Brussels, 13 November 2007; European Commission (2007c), CCCTB: Possible Elements of the Administrative Framework, Common Consolidated Corporate Tax Base Working Group, Working Paper 61, Brussels, 13 November 2007; European Commission (2008a), Various detailed aspects of the CCCTB, Common Consolidated Corporate Tax Base Working Group, Working Paper 66, Brussels, 27 March 2008; European Commission (2008b), CCCTB: Anti-Abuse Rules, Common Consolidated Corporate Tax Base Working Group, Working Paper 65, Brussels, 26 March 2008

156

eredményezi, hogy csoportszinten több társasági adót kell fizetniük, mintha egy tagállamon belül lennének leányvállalataik vagy fióktelepeik. A KKTA lehetővé tenné, hogy az adóalanyok időbeli korlátozás nélkül elhatárolhassák a veszteségeket a következő időszakra, ugyanakkor a veszteségek visszamenőleges, a megelőző időszakra vonatkozó elhatárolása nem lenne megengedett. A veszteségek visszamenőleges elhatárolása egyébként viszonylag ritka a tagállamok gyakorlatában, és rendkívül összetett helyzetet eredményez.

Az adóalapot a konszolidációt követően megosztanák az összes olyan tagállam között, ahol a vállalatcsoport tevékenységet végez. A megosztás olyan tényezőkre alapulna, mint (a) az értékesítés volumene, (b) a munkavállalók száma és az utánuk fizetett járulékok mértéke, valamint (c) az eszközök értéke. Ez a három tényező egyenlő súllyal kerülne figyelembe vételre. A megosztás után valamennyi tagállam a saját hazai adókulcsának megfelelően vetné ki a társasági adót a rá vonatkozó részre, az uniós adóalap ugyanis az adómértékek harmonizációjára nem terjed ki.

A javaslat szerint a KKTA nem lenne kötelező, a vállalatcsoportok szabadon dönthetnének arról, hogy továbbra is a hazai szabályok szerint vagy az uniós szabályok szerint határozzák meg a társasági adóalapjukat.²⁸⁵ Ha ez utóbbi mellett döntenének, ettől a választásuktól öt évig nem térhetnének el. A tervek szerint az uniós adóalapot nemcsak a nagyvállalkozások, hanem a kisebb cégek is választhatnák, ha több tagállamban van akár leányvállalatuk, akár fióktelepük. A jelenlegi rendszerrel összehasonlítva, ahol minden leányvállalat egyedileg határozza meg a társasági adóalapját azon tagállam szabályai szerint, amelynek területén működik, a KKTA jelentős innovációt jelentene. Ez az innováció számos tagállam szerint mérföldkő lenne az uniós közvetlen adóharmonizáció folyamatában. Hazai viszonylatban pl.

nemcsak a részvénytársaságok, hanem többek között a korlátolt felelősségű társaságok vagy a betéti társaságok is alkalmazhatnák a közös szabályokat.²⁸⁶

Az irányelv tervezet részletesen rendelkezik arról, hogy mely vállalkozások lehetnek alanyai a KKTA-nak, és hogy hogyan alakul a csoportba történő belépés és az onnan való kilépés.

A tervezet kitér a csoporton belüli és a csoporton kívüli ügyletek kezelésére is. A csoporton

285A „KKTA” választhatóvá tételének indokairól és érveiről lásd: Michael Lang, Pasquale Pistone, Josef Schech, Claus Staringer: Common Consolidated Tax Base, Linde Verlg, Bécs, 2008., 102-108. o.

286 Clemens Fuest: The european Commission’s Proposal for a Common Consolidated Corporate Tax Base, Oxford University Centre for Business Taxation, Said Business School, Oxford, WP 08/23, 2008.

157

belüli ügyletek vonatkozásában például az uniós adóalap lényegesen csökkentené a vállalkozások egyébként felmerülő transzferár-dokumentációs kötelezettségeit és költségeit is.

A vállalkozások adminisztrációs terhei azáltal is mérséklődnének, hogy egy ún. „egyablakos rendszer” kidolgozása révén csak egy tagállam adóhatóságánál kellene a csoportszintű adóbevallást benyújtani. Ez az adóhatóság többnyire az anyavállalat székhelye szerint illetékes adóhatóság lenne.

A szabályozás bevezetéséig számos teendő van még: a Bizottság által közzétett irányelv tervezet csak az első jelentős lépés. A javaslatot az Európai Unió Tanácsának az Európai Parlamenttel történő konzultáció után el kell fogadnia, méghozzá egyhangú szavazással.

Maga a konzultáció is több évet vehet igénybe, az egyhangúság követelménye pedig azt jelenti, hogy akár a 27 tagállam egyikének vétója megakadályozhatja a végleges javaslat elfogadását. Tovább lassítja a folyamatot, hogy ha a Tanács a fentiek szerint végleges döntést is hoz, az így elfogadott irányelvet valamennyi tagállamnak a belső jogba be kell építenie. Ez szintén több éves időszakot jelenthet. Theo Keijzer szerint további kihívást jelent a 27 különböző adótörvény, adózási időpont, adóbevallási formanyomtatvány, adóbevallás benyújtására előírt időpont és adóellenőrzési eljárás egységesítése.²⁸⁷ A KKTA megvalósulásáig tehát még várhatóan több évnek kell eltelnie.

A pénzügyi válság hatására egyébként uniós szinten felgyorsultak a törekvések a KKTA mielőbbi megvalósítására. A Bizottság a 2011 márciusában közzétett „versenyképességi paktum” keretében például szintén első helyen kezelte a társasági adó tagállami szabályainak a közelítését.