1977-ben a kárpáti cigányok közösségében kényszermosdatást hajtott végre a Pest megyei Köjál. A fürdetés története a Pest megyei Levéltár Köjál iratai között a következőképpen szerepel:
„1977. október 10-12 közötti időszakban a községben végeztünk fürdetést.
A telepen élő lakosság száma; 300 fő
A berendezés telepítés a cigánytelepen történt. A berendezést kedvezőtle-nül fogadták, majd egy napi várakozás után megbarátkoztak illetve 103 fő für-dött meg. A KJSZ dolgozói a helyszínen voltak. A helyi Tanács vezetői segítőké-szek voltak. Tetvességre vizsgálatot a KJSZ dolgozói nem végeztek. Fürdetésnél csak Pedex-sampon használatára került sor. Fürdetésnél újságírók is megjelentek, mely negatívan befolyásolta munkánkat. /közhangulatot a követelőzés irányába terelte. / Bpest. 1977 október 15. O. F. járványügyi ellenőr” 8
A fürdősátrakat a Plandics téren, a patak mellett állították fel. Ezen a terüle-ten ekkor istállók voltak, itt tartották a tsz mezőgazdasági gépeit is. A tervezett akció előtt az egészségügyi járőrök nem mérték fel a cigányok higiénés viszonyait, az iskolában sem végeztek fejtetűvizsgálatot. A fürdetés napján felépítették a sát-rakat, s délelőtt kivonultak a fertőtlenítő járművekkel és eszközökkel a Plandics térre. Ebben az időben nem voltak sokan otthon, hiszen munkanap volt, s a helyi cigányok nagy része a környékbeli gyárakban dolgozott. A fürdésben részt vevők zöme gyerek volt. Őket az iskola tanárai küldték el tanítási időben, hogy részt vegyenek a fürdésben.
A központi szervezés a fürdetést egyfajta jó lehetőségként, „ajándékként” hir-dette meg a cigányoknak. Ajándék mivoltát hangsúlyozták azzal is, hogy tisz-tálkodószereket, mosószert és édességeket osztogattak a fürdésben részt vevők számára. A csomag tartalmának részletes felsorolására a levéltári iratok nagy hangsúlyt fektettek.
„X. községben 1977. október 10-12-ig terjedő időszakban a cigány lakosság körében köztisztasági jellegű fürdetés történt. A fürdetésben résztvett (!) 103 fő, akik részére egyéni ajándékcsomag, valamint a családok részére 12 db műanyag vödör került szétosztásra.
A fenti anyagok szétosztását igazolják Az egyéni egységcsomag tartalma:
1 kg kristálycukor 1 db mosópor
1 db fél kg-os ultrapaszta
8 PML, Pest megyei KÖJÁL iratai, Cigánykérdés, 537. 92/ 1975–1985 fürdetés. A levéltári iratokat ere-deti helyesírásban közlöm.
70
1 db hajmosó shampoo (!) 1 db Balaton szelet
1 db műanyag csomagolt üditőital (!) 1 db műanyag zacskó”.9
A levéltári iratok arra utaltak, hogy ez alkalommal a mosdatás konfliktusok nél-kül zajlott le a kárpáti cigányok körében. 1978-ban a hatóságok újra próbálkoz-tak köztisztasági fürdetéssel, ám ekkor már annak előkészületei is ellenállásba ütköztek.
„A X.-i cigánytelepen végzett f. évi tetvesség megszüntetésével kapcsolatos munka arról győzött meg, hogy a lakosság nagyfokú ellenállása nem teszi lehe-tővé a fürdetés- fertőtlenítés konkrét időpontja tervezését. A telepet eddig ellátó egészségőr nyugdíjba ment és munkatársaink a telepen uj(!) dolgozók a lakos-ság munkájukat mind ez ideig nem fogadja szívesen és nem segíti; f. hó 21.-én az egyik család életveszélyesen megfenyegette az egészségőröket.”10
A fürdetéssel szembeni ellenállás oka lehetett az is, hogy ekkor már a szom-széd faluban történt kényszermosdatások során konfliktusok törtek ki, mely-nek híre valószínűleg elterjedt a kárpáti cigányok között is, hiszen a szomszéd községbe sok helybéli romungró költözött át a munkalehetőségért11. Egy fürde-tésben részt vevő férfi a szomszéd faluban így emlékezett vissza ezekre a napokra:
„Az 1970-es években. Kitettek egy széket a telep közepére, és géppel levágták kopaszra a haját, akik tetvesek voltak. De az asszonyok haját nem vágták le: vegy-szert kaptak a fejükre. […] Volt, aki veszekedett, de a cigánybíró adott neki ket-tőt-háromat a bikacsökkel, mindjárt befogta a pofáját. Úgy vert, mint a marhá-kat, ha nő volt, ha férfi. […] Mindenki félt tőlük, no, ez az igazság. Mert aki velük szemben állt, azt úgy megnáspángolták, hogy annak nem volt kedve dacoskodni velük. Elkapták, elvitték a fertőtlenítőbe (Bernáth 2002:131.).
Ebben a községben vegyes cigánylakosság lakott – oláh cigányok, romung-rók és szintó cigányok –, egy részük igen rossz, telepi körülmények között. A falu végén levő cigánytelepet a fürdetés napjának hajnalán katonasággal vették körül, és a telepen élő családokat – tekintett nélkül lakhatási viszonyaikra – erőszakkal vitték el fürdeni. A férfiakat és a gyerekeket tarra borotválták. A környéken ide irányult leginkább a hatóságok figyelme, itt volt a legkeményebb az ellenőrzés, és itt végezték a legkegyetlenebb módszerekkel a kényszermosdatást.
9 PML, Pest megyei KÖJÁL iratai, Cigánykérdés, 537. 92/ 1975–1985 fürdetés, 1977. október 12.
10 PML, Pest megyei KÖJÁL iratai, Cigánykérdés, 537. 92/ 1975–1985 fürdetés, 1977. február 24.
11 Mivel ide helyezték át a Szegkovács Szövetkezet műhelyét.
71
1979-ben a hatóságok újra próbálkoztak a kárpáti cigányok közösségében a köztisztasági fürdetés megszervezésével. Végül ebben az évben sem állították fel a Plandicson a fürdősátrakat, s ezt a döntésüket a következőkkel indokolták meg:
„A 12.606/3/1979. sz., 1979. febr. 5-én kelt levelünkben kértük, hogy f. évben X-i községben, főleg a cigány lakosságra kiterjedően legyen köztisztasági fürdetés.
Fenti kérést felülvizsgáltuk a X-i Községi Tanács VB. Szakig. Szervével, valamint a helyi körzeti orvossal. A cigánytelepen helyszíni szemlét végeztünk, több cigány családot, ill. felnőtt személyt meghallgattunk a fürdés szükségességével kapcso-latban. /Természetesen az intézményes fürdetésre gondolunk/
A megnevezett szervek és személyek egyöntetű kérése az, hogy ne legyen X.-n 1979. augusztus 21.-25. közötti időszakban fürdetés.
Új kérésünk alapjául az alábbi indokokat hozzuk fel:
1./ Az 1977.évi, valamint a téli időszakhoz viszonyítva is javultak a telep higié-nés viszonyai, vele együtt a fejtetvességi helyzet is.
2./ 1978 tavasza óta a regionális vízmű ivóvízvezetéke működik X. községben:
a cigány lakosok víznyerési helye javult, a telepen is van közkifolyócsap.
3./ F. év őszén használatba veszik X-en az új tornatermet, amelyhez zuhanyzó is fog tartozni. A cigány tanulók tornaóra utáni zuhanyozása /fürdetése/ így meg-oldható, sőt szükség esetén tanítási időn kívül helyben szervezhetünk fürdetést.
4./ X-en építés ill. befejezés előtt áll 3 lakóépület, azaz 6 lakás, amely a cigány lakosságnak épül. A lakások mindegyikéhez tartozik fürdőszoba.
5./ A felnőtt lakosság nagy része üzemi dolgozó, ahol az üzemi szociális létesít-ményeket, tehát a fürdőt, zuhanyzót is használják.
6./ A X-i cigánytelepen 3-4 család lenne, akik részére /főleg kisgyermekek/
hasznos lenne a kollektív fürdetés, de ezek megjelenésére biztosíték nincs és azt is szem előtt kell tartani, hogy „egy fürdetés nem fürdetés”
7./ Az 1977.évi novemberi fürdetésnek rossz vélemény és hangulatformáló hatása volt a községben, főleg a cigány lakosság között. A cigány lakosság gon-dozását ellátó eü. dolgozók munkája átmenetileg nehezebb lett a fürdetés után.”12 A fürdetés elmaradásának indokai zömében valótlan tényeken alapultak. Egy-részt a Plandics téri telepen levő köz-kifolyócsapot lezárták, mivel a csapot az udvari WC-k közelében helyezték el a vízművesek, s ezért a víz fertőzötté vált.13 Idővel máshová helyezték át, így viszont hol volt, hol nem volt víz a telepen.
A telepi lakásokba a helyi tanács nem vezetette be a vizet, így fürdőszobát sem építettek. Igaz, az 1970-es években a „CS” lakások második hullámában épí-tett lakásokba terveztek fürdőszobát, és ezek egy része meg is valósult az 1980-as évek elején. A művelődési házban levő tornateremben nem volt zuhanyzófülke,
12 PML, Pest megyei KÖJÁL iratai, Cigánykérdés , 537. 92/ 1975–1985 fürdetés, 1979. június 25.
13 Szóbeli közlés alapján.
72
azokat csak az 1980-as években, egy átalakítás során építették meg. Ennek elle-nére a fenti érvekre alapozva a faluban többet nem végeztek köztisztasági jellegű fürdetést a helyi cigányok körében, annak ellenére sem, hogy a hivatalos szervek meg voltak győződve a „DD.A-2 típusú berendezés hasznosságáról és személyi-ségformáló szerepéről”14.
Tény, hogy az iratok utaltak a fürdetéssel kapcsolatos feszültségekre: a „für-detésnek rossz vélemény és hangulatformáló hatása volt a községben, főleg a cigány lakosság között”15, és rámutattak arra a veszélyre, hogy a konfliktus akár súlyossá is válhatott volna, hiszen az „egyik család életveszélyesen megfenye-gette az egészségőröket”16. Ennek ellenére a hivatalos szervek meglepően megér-tően viszonyultak a falubeli helyzethez, hiszen a cigányok érveit elfogadva („több cigány családot, ill. felnőtt (!) személyt meghallgattunk a fürdés szükségességé-vel kapcsolatban”17), a helyi „szervek” indokait figyelembe véve („A X-i cigány-telepen 3-4 család lenne, akik részére /főleg kisgyermekek/ hasznos lenne a kol-lektív fürdetés, de ezek megjelenésére biztosíték nincs”18) úgy döntöttek, hogy a községben nincsen szükség a kényszermosdatás folytatására. Ez a megértő magatartás azért is meglepő volt, hiszen több Pest megyei telepen rendőri karha-talommal, megfélemlítéssel kényszerítették a romákat a fürdősátrakba.19
A hatóságok úgy látták, ebben a faluban a konszolidáció útjára lépő cigányok élnek. Olyan cigányok, akiknél kellő nevelőmunkával elérhető az, hogy „cigány kulturális hagyományaikat” hátrahagyva alkalmazkodjanak a többségi elvárások-hoz. Olyan cigányok élnek itt, akiket nem kell a kényszermosdatásnak alávetni.