7. A kutatás eredményei
7.1. Kvantitatív eredmények
7.1.3. A blogok főoldalán szereplő elérhetőségek kvantitatív vizsgálata
A korpusz építése során nem csak a kiválasztott blogok utolsó 5 bejegyzését, hanem a bevont blogok főoldalát is megvizsgáltam a blogger elérhetőségei és a blogok főoldalán szereplő külső és belső linkek után kutatva. A vizsgálatomat azért korlátoztam kizárólag a blogok főoldalára, mert így akartam elkerülni, hogy az adatgyűjtés során a blogok eltérő struktúrája hatással legyen a kutatásra. Ennek szellemében nem vettem figyelembe például a menürendszerű blogok „elérhetőség” vagy „kapcsolat” menüpontjait.
A kutatás megtervezése során arra törekedtem, hogy a legfontosabb közösségi médiatípusokat szerepeltessem az adattáblákban, azonban az adatgyűjtés során nyilvánvalóvá vált, hogy a közösségi oldalak nagy száma miatt ez lehetetlen feladat. A vizsgálatban végül 16+1 különböző közösségi médiumot szerepeltettem, a kategóriákba nem illő adatokat az „egyéb elérhetőség” változóban kezeltem. Ezzel a módszerrel áthidalhattam az adatgyűjtés nehézségeit, azonban hátránya volt, hogy a bloggerek egyéni elérhetőségi mintázatainak vizsgálata emiatt nem lehet teljesen megbízható.
A gyűjtött adatokat a 22. táblázatban ábrázoltam, a számok egyrészt a blogok főoldalán szereplő külső és belső linkeket, másrészt a különböző közösségi médiafelületek „népszerűségét” mutatják, azaz, hogy a vizsgált bloggerek közül hányan használják azokat. Fontos megjegyezni, hogy a blogok száma, nemenként n=14 mind a hat alkorpuszban, tartalomtípusonként n=28, összesen 84 darab.
22. táblázat: A vizsgált blogok főoldalán szereplő elérhetőségek száma blogtípusok és nemek szerint A fenti változók, normalitásukat tekintve, a Kolmogorov–Szmirnov-próba és a Shapiro–Wilk-próba értelmében nem normális eloszlást mutatnak (df = 40, p <0,001), kivéve a női bloggerek belső linkjeit (df = 39, p
= 0,200) és a női bloggerek összes elérhetőségét (df = 39, p = 0,085). Az eredmények arra utalnak, hogy a női alkorpusz bizonyos változói normális eloszlásra hasonlító adatokat tartalmaznak, míg a férfi alkorpusz ilyen tekintetben „rapszodikusabb”, tehát egyik változó sem mutat normális eloszlást.
A vizsgálatba bevont szövegtest általános adatai alapján (lásd a 17. ábrát) nyilvánvalónak látszik, hogy a nők több elérhetőséget adnak meg a férfiaknál. Mindez egybevág a hasonló vizsgálatot lefolytató Huffaker és Calvert (2013, p. 259) megállapításaival, akik szerint „a nők a férfiakhoz képest többször adják meg a saját honlapjukra mutató weboldal elérhetőségüket”.
Az összesített elérhetőségek vizsgálatánál azt kell megfigyelnünk, hogy melyik tartalomtípus számára kiemelt fontosságú, hogy a blogolvasók el tudják érni a bloggert. Az előzetes kutatások szerint a három tartalomtípus közül kettőben: a szakmaiban és a tartalomgyártóban számít prioritásnak az elérhetőség. Mindkét tartalomtípus inkább a profit megszerzésére irányul, igaz eltérő módokon.
Szakmai Tartalomgyártó Személyes
férfi nő férfi nő férfi nő
Facebook 13 12 13 14 6 4
Twitter 3 4 6 4 1 2
Google+ 5 2 0 2 2 1
YouTube 6 3 3 1 0 1
LinkedIn 2 3 0 0 0 0
Instagram 7 7 5 11 1 4
Pinterest 2 4 4 7 0 2
SlideShare 2 0 0 0 0 0
Flickr 0 0 1 0 0 1
Tumblr 0 1 1 3 0 2
Vimeo 0 0 1 0 0 0
Soundcloud/Mixcloud 0 1 1 0 1 0
Hírlevél 1 8 1 6 0 3
E-mail cím 4 7 7 4 1 2
RSS 4 5 5 1 10 3
Bloglovin 0 1 0 8 0 2
Egyéb elérhetőség 5 5 2 7 2 10
Külső linkek a főoldalon 34 25 65 23 42 70
Belső linkek a főoldalon 72 114 108 89 25 61
Összes elérhetőség 54 63 50 68 24 37
E tekintetben nem számít meglepőnek, hogy a blogok főoldalán szereplő elérhetőségek összesítése alapján a legtöbb elérhetőséggel rendelkeznek a női tartalomgyártók. Ennek oka véleményem szerint a szponzorációban keresendő, hiszen ebben a tartalomtípusban van a legnagyobb szerepe a különböző cégek által szponzorált tartalmaknak. A tartalomgyártó bloggerek számára pedig alapvető feladat, hogy elérhetőek legyenek, valamint, hogy olvasóik számára véleményvezérként („influencer”) funkcionáljanak, amihez szükséges a szorosabb együttműködés. A tartalomgyártó tartalomtípusból származó adatokban anomália is megfigyelhető, hiszen a férfi tartalomgyártók elérhetőségei ilyen tekintetben elmaradnak az azonos nemű szakmai tartalomtípusétól. Ennek okát az adatok alapján nem tudom megmagyarázni, ezért további vizsgálatok szükségesek ezen a területen. A szakmai blogok esetében szintén fontos, hogy a jövőbeli kliensek minél könnyebben tudják megbízni a szakembereket szakmai feladatokkal. A személyes blogok esetében viszont – mivel nincs vagy minimális a profitorientáltság – az elérhetőségek szerepe csupán másodlagos.
12. ábra: A vizsgált blogok főoldalán szereplő elérhetőségek száma blogtípusok és nemek szerint Előzetes vizsgálataim során (Porkoláb, 2015b, 2015c, 2017) még nem állítottam fel a tartalomtípusok szerinti blogmodellt, így csupán a nemi különbségeket tudtam megfigyelni. Az így gyűjtött adatok alapján ki tudtam mutatni az elérhetőségek számában rejlő nemi különbségeket. Egyik vizsgálatomban (Porkoláb, 2015b) úgy találtam, hogy a női alkorpusz bloggerei átlagosan 7 egyéb platformon elérhetőek. A férfi alkorpusz esetében ez a szám 3. Az adatokat a legutóbbi vizsgálatom is megerősítette (Porkoláb, 2017). Akkor úgy találtam, hogy egy férfi blogger 1, míg egy hölgy blogger átlagban 5 elérhetőséget adott meg a blogjának kezdőfelületén. Abban a vizsgálatban a legkedveltebb közösségi oldal a Facebook volt: a 20 vizsgált blog közül 9-ben megjelent, az Instagram 8 blog esetén jelent meg, illetve a Bloglovin’, amit 7 blogger használt.
A mostani vizsgálatra vonatkozó adatokat a 23-25. táblázat mutatja be:
0 10 20 30 40 50 60 70
szakmai tartalomgyártó személyes szakmai tartalomgyártó személyes
férfinő
férfi nő
szakmai tartalomgyártó személyes szakmai tartalomgyártó személyes
elérhetőség 54 50 24 63 68 37
A blogok főoldalán levő összes elérhetőség darabszáma
(alkorpuszonként és nemi bontásban)
hírlevél rss bloglovin
Mann-Whitney U 554,5 646,5 635,5
Wilcoxon W 1415,5 1549,5 1496,5
Z -0,606 -2,386 -3,497
szignifikancia 0,000 0,017 0,000
23. táblázat: A blog főoldalán szereplő elérhetőségek szignifikancia vizsgálata nem csoportváltozóval (csak szignifikáns eredmények)
fb youtube linkedin instagram pinterest email bloglovin belsőlink összes_el
χ2 33,096 8,031 10,325 9,357 7,869 6,202 8,694 10,089 14,113
df 2 2 2 2 2 2 2 2 2
szignifikancia 0,000 0,018 0,006 0,009 0,020 0,045 0,013 0,006 0,001
24. táblázat: Tartalomtípusok közötti szignifikanciavizsgálatok a blogok főoldalán szereplő elérhetőségek száma esetében (csak szignifikáns eredmények)
fb youtube linkedin instagram pinterest bloglovin belsőlink összes_el
személyes- szakmai 0,000 0,015 0,017 0,056 0,656 1,000 0,014 0,003
személyes-tartalomgyártó 0,000 0,893 1,000 0,012 0,016 0,064 0,022 0,004
szakmai-tartalomgyártó 1,000 0,228 0,016 1,000 0,342 0,018 1,000 1,000
25. táblázat: Dunn-Bonferroni post-hoc teszt eredményei a tartalomtípuspárok között a blogok főoldalán szereplő elérhetőségek száma esetében (csak szignifikáns eredmények)
A blogbejegyzések során felhasznált, nemparametrikus Mann–Whitney-próbát a blogok főoldalán megjelenő adatok elemzésére is felhasználtam. Mivel a vizsgálatban 21 változót kezeltem, az adatok olvashatósága miatt a fenti, 23. táblázatban csak a szignifikáns eltéréseket mutató változókat tüntettem fel.
Az eredmények azt mutatják, hogy a blogon található összes elérhetőség esetében nem mutatható ki szignifikáns nemi különbség a bloggerek között (U = 720,5; z=-1,291; p = 0,197), igaz, a 17. ábrán látható adatok alapján kimutathatóak a különbségek. A közösségi média preferenciája tekintetében csak elhanyagolható mértékű (mindössze 3 változóban jelentkező) differencia van a különböző nemű bloggerek között. Kizárólag a női bloggerek esetében figyeltem meg a hírlevél (U = 554,5; z=-0,606; p <0,001) és a Bloglovin’ (U = 635,5; z=-3,497;
p <0,001) használatát, valamint néhány férfi bloggert kivéve főleg náluk fordult elő az 5. fejezetben bemutatott RSS (U = 646,5; z=-2,386; p=0,017) felhasználása. Ezen adatok alapján e 3 közösségi médiatípust a női bloggerek által preferált közösségi médiumoknak tekinthetjük. Az adatok alapján e tekintetben sem figyelhető meg különbség szociabilitás tekintetében a nemek között.
A tartalomtípus csoportváltozóval elvégzett, Kruskal–Wallis-próba által szolgáltatott adatokból kiderül (lásd a 24. táblázatot), hogy a tartalomtípusok szerinti elkülönítés e tekintetben is több szignifikáns eltérést mutat, mint a nemek közötti felosztás. A tartalomtípus csoportok közötti eltérések 10 változó tekintetében vannak jelen: a Facebook (χ2(2)= 33,096; p < 0,001), a YouTube (χ2(2)= 8,031; p = 0,018), a LinkedIn (χ2(2)= 10,325; p = 0,006), Instagram (χ2(2)= 9,357; p = 0,009), Pinterest (χ2(2)= 7,869; p = 0,020), Bloglovin’ (χ2(2)= 8,694; p = 0,013) profilok esetében és e-mailes elérhetőség (χ2(2)= 6,202; p = 0,045) tekintetében. Az adatok elemzéséhez fontos tudnunk, hogy bizonyos oldalak (mint például a szakmai névjegyként használatos LinkedIn vagy a tartalomgyártó típusú blogok népszerűsítését szolgáló Bloglovin’) alapvetően egy-egy tartalomtípus indikátoraiként szolgálnak, míg az általános célú, legtöbbször kapcsolatfelvételre szolgáló Facebook funkciója szerint több tartalomtípushoz is kötődhet, hasonlóképpen a fotók megosztására szolgáló Instagram. Szintén a csoportok elkülöníthetőségét támasztja alá az összes elérhetőség változó (χ2(2)= 14,113; p = 0,001): ez azt is jelöli, hogy a csoportok között, elérhetőség tekintetében statisztikai különbözőség mutatható ki. A tartalomtípus csoportváltozóval elvégzett Kruskal–Wallis-próba már ki tudta mutatni a blogok főoldalán megjelenő belső linkek esetében a különbséget (χ2(2)= 10,089; p = 0,006). A belső linkeknek ezt a fajta megjelenését az önpromóció erősebb jeleként kell értelmeznünk, hiszen a bejegyzésektől eltérően a blogok főoldalát valamennyi olvasó látja, így az ilyen kiemelt helyen levő belső linkekre történő kattintási arány jóval nagyobb, mint a bejegyzések esetében.
A csoportok közötti korreláció vizsgálatához ebben az esetben is a Dunn–Bonnferroni post-hoc tesztet végeztem el. Ennek alapján a Facebook-profil változó szignifikáns különbséget mutat mind a személyes–szakmai tartalomtípusok között (p < 0,001), mind a személyes–tartalomgyártó tartalomtípusok között. Mindez azt jelenti, hogy a személyes blogok esetében szignifikánsan kevesebb esetben fordul elő, hogy a bloggerek közzéteszik a Facebook profiljuk linkjét a bloguk főoldalán. Ennek oka, hogy a személyes blogok esetében a blogger legtöbbször online személyisége mögé bújva igyekszik elrejteni saját, offline identitását. Mindez a promóció és szponzoráció esetében (szakmai és tartalomgyártó blogoknál) nem lehetséges, hiszen anonimitás esetén nem jöhetne létre a blogger személyére épülő önmárka és sérülne a szerzők „véleményvezér” („influencer”) szerepe. Ezt támasztja alá a szakmai–tartalomgyártó tartalomtípusok közötti p =1,000 szignifikanciaszint is, aminek alapján kijelenthetjük, hogy e két tartalomtípus adatai ugyanolyan viselkedést (az online önmegmutatást) valószínűsítenek.
Szintén hasonló adatokat figyelhetünk meg például a LinkedIn elérhetőség esetén, ami a blogger szakmaiságát és hozzáértését hivatott megmutatni, hiszen ezt az oldalt a közvélekedés szerint elsősorban a tudósok, értelmiségi közép- és felsővezetők használják. A tartalomtípusok összevetése során szintén megmutatkozik az önmegmutatás eltérő aránya: a személyes–szakmai tartalomtípus (p = 0,017), és szakmai–tartalomgyártó tartalomtípus (p = 0,016) összevetésében szignifikáns különbségek láthatóak, azonban a személyes–tartalomgyártó tartalomtípus teljes azonosságot mutat (p = 1,000): egyik tartalomtípusban sem használják a LinkedIn-t a bloggerek.
A további elérhetőségek részletes, csoportok közötti összevetését helyhiány miatt nem kívánom elvégezni. Az adatok segítségével azonban – a marketing és marketolingvisztika szempontjait figyelembe véve – felállíthatjuk a különböző tartalomtípusokba tartozó bloggerek közösségi médiumokra vonatkozó preferenciáit. Az összegyűjtött adatok elemzése segíthet specifikusabbá tenni az adott oldalakat annak felmérésével, hogy milyen típusú felhasználók pontosan milyen célok miatt használják az adott közösségi oldalt. A Dunn–Bonferroni-teszt segítségével például megállapíthatjuk, hogy YouTube-elérhetőséget leginkább a szakmai és tartalomgyártói tartalmat közzétevő bloggerek adnak meg.
Az elérhetőségeket vizsgáló post-hoc teszt eredményeit összefoglalva megállapíthatom, hogy a személyes és a tartalomgyártó tartalomtípus nagyon gyakran különbözik a többi tartalomtípussal összevetve. Ezeket a tartalomtípusokat az elérhetőségeket vizsgáló képzeletbeli skála két végpontjaként kell értelmeznünk, míg a szakmai tartalomtípust tekinthetjük origónak.
Az elérhetőséget vizsgáló elemzés során a szakmai blogok hol a személyes, hol a tartalomgyártó blogokkal mutattak hasonlóságot. Az elemzéshez felhasznált módszert bizonyos tekintetben nem tartom megfelelőnek, hiszen a segítségével nem mutatkozott erősen szignifikáns eredmény: egyetlen változó esetén sem tudtam kimutatni erős korrelációt mindhárom tartalomtípus között.
Az általam gyűjtött adatok arra mutatnak, hogy a netnyelvészeti szakirodalomban megjelenő, sokat vitatott állítás, miszerint az internethasználat bizonyos szempontból elmossa a nemi különbséget, a magyar blogoszférában, a bloghasználatot tekintve, néhány változó esetében igazolhatónak látszik. Ezzel nem kívánom azt sugallni, hogy az interneten nyelvileg mindannyian ugyanúgy kommunikálunk, azonban az internethasználatot tekintve a nemi különbségek vizsgálata nem minden tekintetben hoz statisztikailag értékelhető eredményeket.
Ilyen – elsősorban tartalomtípus szerinti – különbség például az összes elérhetőség és bizonyos közösségi médiumok preferenciája.