• Nem Talált Eredményt

A blog története

In document HATÁRTALANul MAGYARul A (Pldal 54-57)

4. Blogok általános jellemzői

4.2. A blog története

A szakirodalmi konszenzus szerint az első webnaplót – bármilyen műfaji megnevezés és műfajteremtési intenció nélkül – Tim Berners-Lee, a világháló megteremtője hozta létre 1991-ben, What’s New! („Mizújs”) címmel (Bőgel et al, 2006, p. 27; Winer, 2002). A blog még mindig elérhető az interneten, de már nincs arra utalás, hogy valóban Berners-Lee lenne az alkotója.

A blogtörténetet feldolgozó írások szerint az első blog alkotója nem adott nevet az internetes műfajnak, a „weblog” fogalom csak 1997. december. 17-én tűnt fel először Jorn Barger elektronikus írásában (Wortham, 2007). Ennek rövidített, manapság is ismert formáját (blog) 1999 óta használjuk, divatossá tétele Peter Merholz nevéhez kötődik (Bőgel et al, 2006, p. 27; Herring, Susan C. et al, 2004, p. 1; ‘It’s the links, stupid’, 2006). Merholz a fogalmat – gyakorlatilag megfelelve a mai elvárásainknak – egy bizonyos típusú weboldalcsoportra, a háló naplóinak („log of the web”) gyűjtőneveként használta (Bőgel et al, 2006, p. 15).

A szakirodalom szerint Merholz 1999 áprilisában vagy májusában, baráti tréfaként választotta ketté Barger fogalmát:„we blog” azaz blogolunk (Baker, 2008; ‘It’s the links, stupid’, 2006; Merholz, 1999;

Wortham, 2007). Az American Dialect Society levelezőlistája szerint azonban (Baker, 2008) az így megteremtett blog szót a Pyra Labs nevű számítástechnikai cég (leginkább annak vezérigazgatója, Evan Williams) kezdte el népszerűsíteni, aki 1999. június 22-én regisztrálta a blogger.com domainnevet és következetesen a blog alakot használta az addig megszokott „weblog” helyett, így a felhasználók – rövid időn belül – a szót egyaránt alkalmazták igeként és főnévként is (uo.).

Bőgel és munkatársai szerint (2006, p. 27) 1996-ot tarthatjuk a műfaj első felfutásának. Ekkor egyre több, eredetileg nem bölcsész végzettségű blogger (például Jorn Barger, Cameron Barret, Dave Winer) ért el internetes ismertséget blogjával. A szakirodalomban több helyen olvashatunk a műfaj akkori népszerűségéről: a gyakorta idézett példa Rob Malda Slashdot nevű blogja, amelynek olvasói látogatásaikkal lebénították a hivatkozott weblapokat (Bőgel et al, 2006). Tény azonban, hogy a műfaj keletkezése korábbra tehető és az első alkotók két, egymástól erőteljesen eltérő funkció miatt írtak blogot:

az egyik, mondhatni klasszikus cél a személyes élmények, vélemények naplószerű leírása volt.

E tekintetben az egyik első blogger volt Justin Hall, aki 1994 óta vezeti blogját a http://www.links.net/

címen és ezzel gyakorlatilag a világ egyik legidősebb ilyen jellegű oldalát birtokolja (Harmanci, 2005).

Hall még a pennsylvaniai Swarthmore College másodéves hallgatójaként kezdett a webnaplóírásba, majd ezt a tevékenységét a későbbiek során is folytatta.

Szintén fontos alkotóként kell megemlítenünk Jerry Pournelle-t, aki már 1985 és 1998 között blogszerű felületet működtetett, a GEnie (General Electric Network for Information Exchange; szabad fordításban General Electric információcserét szolgáló hálózata) rendszeren. Ennek a „The Jerry Pournelle RoundTable” (Jerry Pournelle kerekasztal) nevű, napi naplóbejegyzések tárolására szolgáló rovatnak a közvetlen folytatása volt az 1998-ban létrejött, „The View from Chaos Manor” (szabad fordításban: „Kilátás a Káosz Kastélyból”) nevű, 2017 szeptemberéig, a szerző haláláig vezetett blogja (Pournelle, 1998).

A korai, magánjellegű weblogok között nagyon jellegzetes volt a „The Misanthropic Bitch” (szó szerinti fordításban: „A mizantróp/embergyűlölő ribanc”) nevű blogger 1997 és 2001 között működő, önmagára (a blog terminus elterjedése előtt) „zine”-ként (az angol magazine szóból) hivatkozó oldala (‘The Misanthropic Bitch’, 1999). Az interneten hozzáférhető másolatok szerint a blog nagyon erőteljes társadalomkritikát fejtett ki az akkori idők szinte minden fontosabb kérdésében (Irak, Diana hercegnő halála, abortusz, tinédzser terhesség).

A második fontos blogfunkciót bizonyos szakirodalmi források szerint Dave Winer blogjában, az 1996-os „24 Hours of Democracy” (Demokrácia 24 órában) figyelhetjük meg. (Bőgel et al, 2006, p. 27; Herring, Susan C. et al, 2004; Winer, 2002). Célja nem elsősorban a saját élmények leírása volt, hanem Winer a Fehérház történéseiről adott számot.

A blogok terjedése a második évezred elejétől jelentősen felgyorsult, és – a mikroblogok és videomegosztók megjelenéséig – a webnapló az egyik legjelentősebb alternatív médiumnak számított. A szakirodalom ebben a kérdésben egyaránt kiemeli bizonyos társadalmi tényezők együttállását, valamint az informatika fejlődését is. Társadalmi hatásként mindenképpen a szeptember 11-i terrorcselekményeket kell megemlítenünk, amelynek hatására a felhasználók alternatív, a Bush-kormány által nem „cenzúrázott”

hírek továbbítására és megosztására használták az akkor még gyermekcipőben járó webnaplót (Krishnamurthy, 2002).

A mindennapossá váló hálózati elérés, valamint a blogszoftverek elterjedése jelentették a második, nélkülözhetetlen tényezőt a műfaj népszerűvé válásában. Egészen a felhasználóbarát blogolást lehetővé tevő weboldalak és szolgáltatások megindulásáig a webnaplóírás kvázi programozói tudást és magasabb szintű felhasználói képességeket igényelt. Tárhelyet és internetelérést kellett váltani, a bloggereknek a közzétenni kívánt szöveget, a kilencvenes évek közepén általában nem grafikus HTML-szerkesztővel,

hanem programkódként kellett megírnia és programoznia. Az új bejegyzést azután az oldal tárhelyére kellett feltölteni FTP-szerveren keresztül, emellett a blog főoldalát és a bejegyzésre mutató többi bejegyzést is módosítani kellett. Az évezred kezdete ilyen tekintetben is változásokat hozott. A Bruce Ableson által indított „Open Diary” 1998 októberében, a Brad Fitzpatrick jegyezte LiveJournal 1999 márciusában, míg Andrew Smales Pitas szolgáltatása (1999 júliusában), továbbá a már említett Evan Williams és munkatársa Meg Hourihan 1999 augusztusában indították el a blogolást megkönnyítő szolgáltatásaikat (Blood, 2002, 2003, 2004; Juhász, V., 2013).

A blog – bár népszerűsége csökkent – ám a kezdetektől fogva jelen van az interneten, mindössze – tanulmányomból remélhetőleg jól kirajzolódó módon – szerepe, funkciói változtak meg, a személyes jelleg háttérbe szorult. A webnaplók manapság már nem csak a saját gondolataink kifejezésére, véleményünk és írásaink terjesztésére használhatóak, hanem aktív szerepük van a politikai kampányokban (Bőgel et al, 2006, p. 72), a marketingben (Bridgeman, 2008; Klausz, 2016), a vállalati kommunikációban (Bőgel et al, 2006, pp. 100–130; Borgulya & Háhn, 2013) is.

A magyar blogoszféra történetének mozaikjait mindössze egy-két témával foglalkozó írásból állíthatjuk össze (Bőgel et al, 2006, pp. 33–36, 75–76; Erőss, 2009). Az első, magyar nyelvű webnaplók a 2001-ben induló Cloneshit, Maciblog, Plastik és a Technocol című blogok voltak, amelyek a Wayback Machine tanúsága szerint17 leginkább máshová mutató linkekkel és máshonnan származó anyagokkal, nem pedig egyéni szöveges tartalommal igyekeztek látogatóik ízlését kielégíteni.

2001 és 2003 között számtalan blogszolgáltató jelent meg országunkban, ennek köszönhetően pedig a blogok és a bloggerek száma is ugrásszerű emelkedést mutatott. Ilyen szolgáltatók voltak a Blogtér (megszűnt 2011-2012), a Freeblog (megszűnt 2013 szeptemberében), a Blogol (megszűnt 2014-ben).

Az egyéni blogok indítását lehetővé tevő szolgáltatók mellett a hagyományos sajtó is kezdte megtalálni a műfajt a hírközléshez: szintén ezekben az években indult útjára a TV2 Blog, a Népszabadság blog, a Sarok blog is, ám a video streaming térnyerésével a blogok ilyen irányú felhasználása visszaszorult: a felsoroltak közül legutóbb a Népszabadság online felülete szűnt meg, 2016. október 8-án, a hivatalos közlemény szerint „gazdasági okok miatt”.

Az évezred első évtizedében jelentős tényező volt még a magyar blogok térnyerésében a HVG által 2005 és 2014 között megrendezett Goldenblog (Erőss, 2009, p. 18). A verseny legutolsó évében (2014-ben) a következő kategóriákban osztottak díjat:

„– közélet (politikai, közéleti blogok),

– business (általános vállalkozás, pénzügy, menedzsment), – pszichológia (párkapcsolat, önismeret, család, munka, lélektan),

– gasztro (receptek, főzési tanácsok, ételeket, italokat, éttermeket tesztelő blogok), – tud+tech (IT, modern tudomány, technika),

– gyerek (gyermeknevelés, pedagógia, játék).” (Goldenblog.hu, 2014)

A megmérettetés presztízsét növelte a több száz résztvevő is: már a verseny első évében (2005-ben) is 800 blogot neveztek (Erőss, 2009, p. 18). A pontozás nem a látogatottsági adatok alapján történt, hanem a bejegyzések témaválasztásán és stiláris értékelésén illetve a látogatók szavazatán múlt. A kiosztott díjak nagyarányú látogatottság-élénkülést és jelentős presztízsemelkedést eredményeztek a magyar blogoszférán belül. A verseny további sorsáról nem találtam adatokat, a honlapon 2014. november 24-e óta nem történt frissítés, így a versenyt inaktívnak tekinthetjük.

A magyar blogoszféráról tudomásom szerint mindössze egyetlen statisztikai elemzés készült, amely Szabó (2016) munkája. A szerző 163, bloggerek által kitöltött kérdőív alapján készítette el munkáját.

Eredményei szerint a kitöltők legnagyobb része (73 fő) 21-30 év közötti életkorú, a kutatási alanyok 84%-a nő. A vizsgál84%-atb84%-an részt vevő bloggerek közül 22-en fél és egy év közötti idősz84%-ak ót84%-a vezetnek blogot, 42 fő 1-2 éve; 46-an több, mint 2 éve; 40-en több, mint 5 éve részei a magyar blogoszférának. A vizsgálatba bevont magyar bloggerek 50%-a álnéven blogol, 22%-uk osztotta meg csak a keresztnevét olvasóival és mindössze 28% vállalja a teljes, polgári nevét. A bloggerek döntő többsége (88%) ingyenes szolgáltatást

17 A ma már nem működő Cloneshit nevű blog legkorábbi tartalmai megtekinthetőek a https://web.archive.org/web/20040610041731/http://www.cloneshit.hu/ weboldalon.

A Maciblogra 2008 óta nem kerülnek fel új tartalmak, az eddigiek a http://maci.blog.hu/ címen találhatóak meg.

A Technocol blog közvetlenül nem elérhető az interneten. Legkorábbi bejegyzése 2000. szeptember 24-én keletkezett és a https://web.archive.org/web/20001206214800/http://www.technocol.hu/ weboldalon látható.

A Plastik blog is megszűnt már, 2002 és 2004 között született bejegyzései elérhetőek a http://retro.plastik.hu/ címen (Elérés: 2018.

július 17.).

használ a blogbejegyzéseinek publikálására. Legfontosabb motivációik (125 fő szerint) a saját véleményük megosztása a közösséggel (Szabó, Á., 2016).

A Statista.com adatai szerint a blogok száma világszerte megötszöröződött 2006 októbere és 2011 októbere között. 2006-ban – a kiinduló időpontban – még csak 35,8 millió blogról tudtunk, míg 2011 végén már 173 millió blog létezett az interneten. A blogok divatosságát még jobban érzékelteti az az adat, hogy egy másik statisztika szerint 2011 májusa és 2015 júliusa között a Tumblr blogok kumulatív száma tizennégyszeresére nőtt. 2011 májusában 17,5 millió Tumblr blog létezett, csakhogy 2015 júliusában már 246,6 millió ilyen típusú blogot tartottak nyilván (lásd a 6. és 7. ábrát).

6. ábra: A blogok száma világszerte 2006 és 2011 között (millió darab)

Forrás: https://www.statista.com/statistics/278527/number-of-blogs-worldwide/.Elérés: 2016. október 10.

Saját becslésem szerint – amely figyelembe veszi Erőss adatait, valamint az azóta jelenlevő trendeket:

az internetteljesítmény növekedését, valamint a költségek dinamikus csökkenését és az okostelefónia elterjedését – 2017-ben a teljes internet körülbelül 300-350 ezer magyar nyelvű blogot tartalmazhat, amelynek legnagyobb része (70-80%) elhagyatott vagy ritkán frissített. Becslésemet az az adat is segíti, mely szerint 2004 augusztusában 33.000 magyar blog létezett, míg 2005 februárjában már 82.000. (Bőgel et al, 2006, p. 34). A szám azért nem számottevően nagyobb, mert az Erőss által felsorolt blogszolgáltatók közül már csak a Blog.hu működik. Pontos számokat egyik tanulmány sem közöl. Csak összehasonlítási alapként: a magyar blog kifejezésre 2016. november 1-jén 36,4 millió találatot adott ki a Google. Azt azonban, hogy az egész internetre kiterjedő adatokból mennyi a magyar nyelvű webre vonatkozó arány, sajnos nem tudtam meghatározni. Ehhez csak néhány tényt találtam: Erőss (2009, p. 21) adatai szerint 2009-ben a legismertebb blogszolgáltatók körülbelül 178.000 magyar nyelvű blogot tároltak: a Freeblog szerverein 66.000 darabot, a Blog.hu domainen 58.000 darabot, a Blogol szolgáltató 54.000 darabot tartott nyilván, azonban a Blogtér esetében nincs adat (Erőss, 2009, p. 21).

A blogok a „Web 2.0” korszak kezdetén rendkívüli népszerűségnek örvendtek, de azóta a blogok száma valamelyest csökkent. A webnaplók megszűnésének okait érdekes aspektusból közelíti meg Völgyi (2014).

A szerző kifejezetten a fotóblogolás megcsappanása kapcsán boncolgatja a lehetséges okokat.

Megállapításai szerint az egyik legfontosabb hátrány, ami a bloggereket éri, hogy szerzői jogaikat figyelmen kívül hagyják, valamint a blogoláshoz szükséges munkaóra és anyagi ráfordítás igénye (például

a domainnév fenntartásának költsége) nem térülnek meg anyagilag. A blog profittermelő képessége hazánkban viszonylag csekélynek mondható (lásd még bővebben: Dean, 2010, pp. 33–60). Saját véleményem szerint a fotóblogok a közösségi oldalak miatt váltak népszerűtlenekké: az Instagram és a Facebook egyre inkább átveszi a fotóblogok funkcióit, használatuk pedig felhasználóbarátabb.

7. ábra: A Tumblr blogok darabszámának halmozott összege 2011 májusa és 2017 júliusa között (millió darab)

Forrás: https://www.statista.com/statistics/256235/total-cumulative-number-of-tumblr-blogs/,Elérés:

2017. október 10.

In document HATÁRTALANul MAGYARul A (Pldal 54-57)