002.55;65.012.4:659.257.24
A MŰSZAKI-GAZDASÁGI TÁJÉKOZTATÁS SZEREPE AZ IPARVEZETÉS MUNKÁJÁBAN
Bergou János
Kohó- és Gépipari Minisztérium
Korunk társadalmi és gazdasági fejlődésének jellegzetessége, hogy minden téren rohamosan nő a f e l a d a t o k elvégzéséhez szükséges i n formációk száma, és e z z e l párhuzamosan mind nagyobb fontosságú az a követelmény, hogy a szükségéé információk a megfelelő mennyiségben, a megfelelő formában és kellő időben álljanak rendelkezésre. Különö
sen v o n a t k o z i k ez az iparvezetés esetére, melynek munkájában i g e n sokoldalú és megbizhatő információkra v a n szükség éa amelynél a dön
tések gazdasági kihatása rendkívül nagy. A műszaki-gazdasági tájékoz
tatás felől igényelt információknak azért v a n különös jelentőségük, m i v e l ezek m i n d e n k o r i konkrét feladatokból adódnak, azok alátámasztá
sára szükségesek és biztosításuk gazdaságosan nem oldhatő meg v a l a mely előre k i d o l g o z o t t információszolgáltatási r e n d s z e r r e l .
Amikor az iparvezetés számára szükséges információkról beszé
lünk, a műszaki-gazdasági tájékoztatás fogalmát v a l a m i v e l széleseb
ben k e l l értelmeznünk, m i n t az általában történik. A vezetésnek i g e n sok o l y a n t i p u s u információra i s szüksége van, amely túlmegy a műsza
k i és gazdasági szakterületeken.
Az iparvezetés f e l a d a t a i között elsősorban k e l l megemlíteni, m i n t l e g f o n t o s a b b a t és talán leginkább információigényeset: a közép- és hoaszutávu népgazdasági t e r v e k kialakitását, továbbá a már k i a l a k i t o t t t e r v e k n e k ágazati ás alágazati s z i n t r e való lebontását, e ezek
nek egyeztetését a vállalatok távlati fejlesztési t e r v e i v e l .
I p a r p o l i t i k a i szempontból nagy fontosságúak a kutatási tevékeny
ség irányításával és koordinálásával k a p c s o l a t o s f e l a d a t o k . A kutatá
s i t e r v e k kidolgozásánál egy s o r szempontot k e l l egymással párhuzamo
san f i g y e l e m b e v e n n i : a műszaki tudományterületek fejlődési irányait, az e z e k k e l k a p c s o l a t o s a n felmerülő alapkutatások szükségességét, az a l k a l m a z o t t kutatások fontossági sorrendjét, a termelés közvetlen és távlati igényeit s t b . A kutatási t e r v e k kidolgozásakor f i g y e l e m b e k e l l v e n n i a gazdaságosság követelményeit i s ; i l y e n k o r nemcsak az a¬
n y a g i eszközökre, hanem a szakképzett munkaerőkkel való ésszerű gaz
dálkodás követelményeire i s k i k e l l térni. A kutatási t e r v e k k i d o l g o zásánál f i g y e l e m b e k e l l v e n n i a külföldön folyó kutatási munkákat és a nemzetközi tudományos együttműködés a d t a lehetőségeket i s .
241
BERGOU J . i A műszaki-gazdasági tájékoztatás szerepe
Következő fontos f e l a d a t a gyártmány- és gyártásiajlesztási t e r vek kidolgozása. A gyártmány- és gyártásfejlesztési tevékenység irá
nyítása és koordinálása m i n d i g e kettőnek egymással s z o r o s k a p c s o l a t ban történő továbbfejlesztését t e s z i szükségeséé, és a fejlesztési tevékenység során ugyanolyan szempontokat k e l l f i g y e l e m b e v e n n i az ü centen belüli, az országos és a nemzetközi munkamegosztás vonatkozásé ban, mint a kutatási terveknél. A kutatás és fejlesztés együttesen képezi iparpolitikánk azon eszközeit, melyek révén elsősorban befo
lyásolhatjuk a fejlődést, súlypontot képezhetünk I p a r p o l i t i k a i cél
j a i n k megvalósításában, és a z o k a t szoros összefüggésbe hozhatjuk a termelés szükségleteivel.
A kutatási-fejlesztési tevékenység m e l l e t t más tevékenyeégi t e rületek i s befolyásolJák az i p a r p o l i t i k a i célok megvalósítását. I l y e nek a tervszerű munkaerőgazdálkodás, az anyaggazdálkodás, az e n e r g i a gazdálkodás, az eszközgazdálkodások. Ez utóbbihoz c s a t l a k o z i k beruhá
zási politikánk céltudatos kialakítása, mely természetesen már a táv
l a t i népgazdasági tervek kidolgozásától kezdődően az iparvezatés min
den tevékenységén belül f o n t o s s z e r e p e t játszik.
Fontos f e l a d a t a megfelelő értékesltéei és p i a c p o l i t i k a i straté
g i a kialakítása. Ez annál i e inkább lényeges, m i v s l ezen a téren a döntéseket s o k k a l nagyobb mértékben befolyásolják egyes nem mindig e¬
lőrelátható események és az események kölcsönhatásai.
A műszaki fejlődési folyamat meggyorsításával mindinkább tért hódit az a felismerés, hogy a saját fejlesztő kapacitás ésszerű k i használása m e l l e t t növelni k e l l a neaaetközi k a p c s o l a t o k a t és i n t e n zivebben k e l l bekapcsolódni a nemzetközi tudományos vérkeringésbe.
A kohó- és gépipar nemzetközi együttműködésének az alapját a s z o c i a l i s t a országokkal való kapcsolatok képezik és ezen belül külö
nösképpen k i k e l l hangsúlyozni a Szovjetunióval való műszaki kaposo- l a t a i n k növelésének fontosságát.
A s z o c i a l i s t a tábor műszaki fejlesztési eredményeinek felhasaná- láea m e l l e t t hasznos ée szükséges, hogy a tőkés országok tudományá
v a l , kutatási eredményeivel i s fokozottan foglalkozzunk, és e téren i s növeljük a kölcsönös előnyök alapján nemzetközi k a p c s o l a t a i n k a t .
A kohó- és gépipari ágazatban a műszaki Ismeretek l i c e n c i a és know-how utján történő megszerzésének a volumene az elmúlt másfél - két év a l a t t jelentősen növekedett.
Ezen a területen az eddigiektől eltérő t i p u s u információkra v s a szükség. Széknek elŐkéasltéao és feldolgozása módszertanilag l a u j követeléseket támaszt műszaki-gazdasági információs rendszerűnkkel e 3 ember..
Azok között a tényezők között, melyek az iparvezetéa által tá
masztott információs igényeket meghatározzák, mag k e l l még említeni az ipaxvezetée strukturális fejlesztését és az lpsxvezetésben dolgo
zó szakemberek saját munkájának módszereit. Közismert, hogy éppen as elmúlt évtizedben a vezetési módszerek o l y a n gyökeres változáson men-
HIT 17.évi. 3.szám 1970.március
íek keresztül minden országban, m e l y e k k e l együtt járt annak szüksége 32ge, hogy a vezetési módszerek és iparirányítási Eíd3zerek f o l y a m a t o s javítása és fejlesztése e l e n g e d h e t e t l e n követelménnyé vált. I t t elég, h a u t a l o k a r r a , hogy b i z o n y o s a l k a l m a z o t t m a t e m a t i k a i megoldá
sok m i l y e n f o n t o s segédeszközt j s l e n t s n e k az iparvezetés kezében, és hogy ezeknek a megoldásoknak az alkalmazása v i s z o n y l a g nem hosszú i ¬ dőre t e k i n t h e t v i s s z a .
Az iparvezetás részéről felmarülő, az előzőkben felvázolt s o k oldalú információs igénytipusok magukkai hozzák a z t i s , hogy a szük
séges információk i s sokfélék l e s z n e k . Az információk, m e l y e k r e az iparvezetésnek támaszkodnia k e l l p o l i t i k a i , közgazdasági, műszaki, i ¬ pargazdasági, s t a t i s z t i k a i , ügyviteli t i p u s u a k l e s z n e k , hogy csak né
hányat említsek a l e g f o n t o s a b b a k közül. Szek az információtípusok nem egyforma súllyal j e l e n t k e z n e k a különböző f e l a d a t o k során. így például a népgazdasági és az ágazati t e r v e k kidolgozásánál s z e r e p e l nek p o l i t i k a i és közgazdasági tényezők i s . Ugyanakkor a kutatási-fej
lesztési t e r v e k kidolgozásánál döntő a u l y u a k a műszaki információk és hangsúlyozni k e l l , hogy végső s o r b a n az iparvezetés számára szük
séges információtípusok között kétségkívül ezek alkotják a l e g f o n t o sabb c s o p o r t o t , h i s z e n a =rü3zaki fejlődés j e l e n t i egész i p a r p o l i t i kánk gerincét. Az ipargazdasági vagy s t a t i s z t i k a i Jellegű informáci
ók a műszaki közgazdasági információtípusokhoz c s a t l a k o z n a k , és a s t a t i s z t i k a i jellegű információk túlnyomó többségükben csak a műszaki információk egy speciális formáját j e l e n t i k .
Bem szabad elfeledkeznünk arről a tényről sem, hogy az i p a r v e z e tési f e l a d a t o k megfelelő megoldáséban előfeltétel o l y a n t i p u s u i n f o r mációknak a f i g y e l e m b e vétele i s , melyek messze tulmennek a műszaki- gazdasági területen. I l y e n e k például a demográfiai információk, a t e - lepitóspolitikai a d a t o k , továbbá egyes kultúrpolitikai információk, mely utóbbiak p l . elengsdhetétlenül szükségesek ahhoz, hogy munkaerő
gazdálkodásunkban az egészséges fejlesztési irányokat megvalósíthas
suk, de egyúttal lehetőséget nyújtanak a r r a i s , hogy az i p a r p o l i t i k a követelményeit érvényre j u t t a t h a s s u k a kultúrpolitikai célkitűzések méghatáró zásánál.
Ha az információknak nem t a r t a l m i , hanem f o r m a i típusait v i z s gáljuk, megállapítható, hogy az iparvezetés számára szükséges i n f o r mációk között v i s z o n y l a g nagy mennyiségben k e l l szerepelniük az a d a t típusú információknak, így például lényeges számunkra, hogy minél t e l j e s e b b a d a t a n y a g g a l rendelkezzünk a b e l - és külföldi üzemek gyár
tási profiljára, berendezéseire, munkáslétszámára, termelésére ós fejlesztésére vonatkozóan. Az a d a t t i p u s u információk egy speciális területe v i s z o n t a mutatószámok, melyek közismerten nagy s z e r e p e t játszanak az iparvezetés által felhasznált információk közt. Az i ¬ l y e n jellegű adatoknál különösen f o n t o s a z , hogy azok megbízhatók, naprakászen f r i s s e k és t e l j e s e k l e g y e n e k .
Az előzőkben e m i i t e t t általánosabb e l v e k m e l l e t t i n d o k o l t n a k látszik néhány különösen f o n t o s és nagy információigényt támasztó problématerület kiemelése.
243
BEHGOU J . : A műszaki-gazdasági tájékoztatás szerepe
A tudomány és t e c h n i k a fejlődése n a p j a i n k problémájává t e t t e a termelési f o l y a m a t o k automatizálásét ée az automatizálás bevezetésé
nek előkészítését. Az u j t i p u s u anyagok, energiaforrások, v a l a m i n t a m i k r o e l e k t r o n i k a megjelenése m i a t t számolni k e l l a nagytömegű s o r o zatgyártással és a z z a l , hogy az i p a r i berendezések gyártása a jövő
ben egyre inkább szerelő jellegű üzemekben kerül megvalósításra. A termelési f o l y a m a t o k automatizáláséval egyidejűleg a gyártási t e c h nológiák i s jelentősen megváltoznak. üj darabolási, alakitási és kö
tési formák kerülnek bevezetésre. A megbízhatóság f o k o z o t t előtérbe helyezése szükségessé t e s z i a technológiai f e g y e l e m megszilárdítását, a m e l y e t legcélszerűbben az egyes munkafázisok közé i k t a t o t t a u t o m a t i zált vizsgálatokkal és visszacsatoló u t a k létesítésével l e h e t megva
lósítani. E z z e l egyidejűleg a gyártáselőkészltés korszerűsítését i s meg k e l l o l d a n i korszerű adatfeldolgozási r e n d s z e r kialakításával.
Az e l e k t r o n i k u s számitógépek egyre nagyobb mérvű elterjedése l e hetővé t e t t e , hogy a s z e l l e m i munkafolyamatok egy része gépi u t o n l e gyen elvégezhető. A műszaki fejlesztés és az i p a r i tervezés folyamán csak ugy, m i n t a gyártási t e r v e k kidolgozásénál nagy tömegű számítá
s i és l o g i k a i müvelet elvégzésére van szükség. A computerek haszná- • l a t a kűlönöeen előnyösnek m u t a t k o z i k rövid- és középtávú tervezési munkáknál. Operatív tervezésnél a másodlagos döntések i s elvégezhe
tők c o m p u t e r e k k e l . Megfelelő programok segítségével s computerek felhasználhatók a r r a i s , hogy a céltermékek kibocsátási ütemének i s meretében meghatározzák - a gyártástechnológiai és termék összetételi
adatott felhasználásával - az alkatrészek mennyiségét, a szükséges szerelési müveleteket és az optimális sorozatnagyságot. A KGST orszá
gok közös és egységes computer-programjának hatására az i p a r v e z e tésnek g o n d o l n i a k e l l a r r a l s , hogy a gyártás- és gyártmányfejlesz
tés célkitűzéseit o l y a n egységes koncepciók alapján határozza meg, amelyek már a korszerű computeres adatfeldolgozási r e n d s z e r e k r e tá
maszkodnak. Ezeknél a rendszereknél már számolni k e l l a z z a l , hogy a gyártásirányitáa módszerei lényegesen megváltoznak. A computerek a betáplált üzemi t e r v e k e t feldolgozzák, és a tánylegee h e l y z e t n e k meg
felelően alakítják k i az optimális gyártási r e n d s z e r t .
A műszaki kutatás-fejlesztés területén a computerek a több v a riáns optimatizálása ée a rutin-számítások m e l l e t t elsősorban t e r v e zési feladatoknál hasznosíthatók.
A computerek elterjedése a vezetés módszereit i s megváltoztat
j a és g y a k o r l a t i l a g egy rendszerbe f o g l a l j a össze az adatelőkészítés, az információbiztositás és döntéselőkészités folyamatét. A korszerű vezetésnek egyre szakszerűbbnek és tudományosabbnak k e l l l e n n i e . Ez megköveteli a különböző m a t e m a t i k a i módszerek, elsősorban az operá
ciókutatás és a m a t e m a t i k a i elemzés felhasználását, és nélkülözhetet
lenné t e s z i a számítástechnika magasabb fokú alkalmazását.
Az iparvezetés nem h a g y h a t j a f i g y e l m e n kivül a z t a tényt, hogy k i a l a k u l t a k már a m u l t i p r o g r a m o s gépek és az a z o n n a l i feldolgozási r e n d s z e r e k . E gépek ós r e n d s z e r e k lehetővé t e s z i k , hogy u j - a táv
közlési és számítástechnikai eszközök konvergenciájával kialakuló - információs r e n d s z e r e k Jöjjenek létre. £ jövőbeli rendszereknél már nem az adatfeldolgozás, hanem s o k k a l inkább az informálás j u t lénye-
U S 17.évf. 3.szám 1970.március
ges s z e r e p h e z , é3 elsődleges szerepe l e s z az adatátvitelnek,valamint a már az időazonos r e n d s z e r e k b e n i s alkalmazásra kerülő - az ember-g párbeszédét lehetővé tevő eszközöknek.
A különböző fejlődési irányok ós az egyes tudományágak elemzése alapján kerülnek kiválasztásra azok a műszaki-gazdasági fejlődést biztositő, k i e m e l t kutatási-fejlesztési témák, amelyekről népgazda
sági és ágazati szintű kutatási-fejlesztési célprogramokat készíte
nek.
Az ágazati célprogramok általában o l y a n közepes /3-6 év/ időtar tamu műszaki kutatási-fejlesztési tevékenységek r e n d s z e r e , amelyek v a l a m e l y meghatározott ágazati termelési és felhasználási cél megva
lósításéhoz szükségssek, és amelyeknek fontossága, létszám-, beruhá
zás-, költségigényei, v a l a m i n t kockázata m e g h a l a d j a több i p a r i vál
l a l a t és intézet együttes lehetőségeit.
Amikor az iparvezetés által a műszaki-gazdasági információs r e n d s z e r e k k e l szemben támasztandó követelményeket kívánjuk összefog
l a l n i , néhány alapvető fontosságú tényezőt k e l l hangsúlyozni:
az i p a r p o l i t i k a i döntések gazdasági kihatása rendkivül nagy;
i g y az információs szolgáltatásban a hibatényezőt a minimálisra k e l l csökkenteni;
az i p a r p o l i t i k a i döntések o l y a n mozzanatokból tevődnek össze, melyek jelentős részénél az időtényezőnek rendkivül nagy szerepe v a n ennélfogva szükséges, hogy a.vonatkozó információk a lehető legrövi
debb idő a l a t t álljanak rendelkezésre;
az előbbi tényezőből adódóan az információknak tömöreknek k e l l lenniük, és lehetőleg o l y a n formában k e l l a z o k a t nyújtani, hogy azok közvetlen felhasználhatók l e g y e n e k . Ez másszóval a z t j e l e n t i , hogy mig a k l a s s z i k u s dokumentáció-szolgálatban a k r i t i k a i és értékelési tényezőket általában kiküszöbölik, a d d i g a felső vezetés számára nyújtott információknak már egy előző szigorú k r i t i k a i értékelésen és ellenőrzésen k e l l keresztülmenniük;
az információknak t e l j e s e k n e k k e l l lenniük annak érdekében,hogy az i p a r p o l i t i k a i döntéseknél minimális l e g y e n a váratlanul felmerülő u j tényezők vagy i s m e r e t l e n körülmények lehetősége. Ennélfogva az i - p a r p o l i t i k a l döntések alátámasztására nyújtott tájékoztatásnak a l e hető legszélesebb információs bázison k e l l n y u g o d n i a , mind az i n formációk t i p u s a i t , mind p e d i g a geográfiai területet illetően. Eh
hez szükséges tehát az információs r e n d s z e r n e k nemzetközi együttmű
ködésre való támaszkodása.
E z z e l csupán néhány tényezőt r a g a d t a m k i azok közül, m e l y e k e t feltétlenül f i g y e l e m b e k e l l v e n n i a vezetés célját szolgáló tájékoz
tatás kialakításánál. Tisztában vagyok a z z a l , hogy a követelmények részben e l l e n t m o n d a n a k egymásnak, hiBzen t e l j e s és hézagtalan i n f o r mációt k e l l megkívánnunk, ugyanakkor a z t értékelve, tömören és r e n d kívül rövid idő a l a t t .
245
BEKGOU J . : A műszaki-gazdasági tájékoztatás szerepe
Ez természetszerűen szükségessé t e s z i a vonatkosé információs r e n d s z e r legkorszerűbb módon való kialakítását, felhasználva azo
k a t a lehetőségeket, m e l y e k e t az adatfeldolgozási t e c h n i k a fejlődése J e l e n t a szelle-í munka gépesítésében. Csak i l y e n korszerű megoldá
s o k k a l számithatunk a r r a , hogy az i p a r p o l i t i k a i célok megvalósításá
ban a szükséges információk szolgáltatása megfelelíképpen i l l e s z k e d jék be iparvezetési munkánkba és a z t hatékonyan t u d ' a elósegiteni.
+
