•AZ OSZTÁLYOZÁS SZEREPE A MŰSZAKI KÖNYVTÁROS MUNKÁJÁBAN.
"Pontos KC, könyvtári adatszolgáltatás nélkül és a külföldi könyvek központi cimfelvételezése" c , a MKT 6- i k számában m e g j e l e n t cikkében Hevesi Endre a z t j a v a s o l j a , h o g y a külföldi könyvek cimfelvételét és decimálását a Könyvtár
ellátó, i l l e t v e a H o r i z o n t központilag végezze. Ennek az lenne az előnye - i r j a -, hogy 1 . / "a^külföldi könyvek már szakszerű címfelvétellel és decimálva kerülnének- a könyv
tárakba és 2 . / a könyvtárosok jelentős munkától mentesülné
nek, nem lenne cimfelvételezési elmaradás és decimálatlan könyv a könyvtárakban". Valóban : a könyvtárosok i g e n " j e lentős" munkától mentesülnének, ha nem k e l l e n e osztályozniok /a cimfelvételről most nem beszélve/. Az osztályozás ugyan
i s alapvető könyvtárosi stúdium, amelynek jelentősége a könyvtár belső és külső r e n d j e szempontjából egyaránt i g e n nagy. Ezért, véleményem s z e r i n t , a KC megyalósitásának nem l e h e t az az ára,, hogy a könyvtáros ne maga osztályozhassa a külföldi könyveket. A KC-t okvetlenül létre k e l l h o z n i -:<
ezt v i t a t n i nem l e h e t , v i s z o n t a könyvtárosnak meg k e l l hagyni az osztályozás s különösképpen a külföldi könyvek Osztályozásának lehetőségét és örömét. - M i v e l a MKT.-ban egyébként eddig' i g e n kevés szó e s e t t az osztályozásról, t a lán hasznos l e s z , ha a hiányt némileg pótolva, az alábbiak
ban f e l v e t e k néhány g o n d o l a t o t a könyvtárosról, m i n t osztá
lyozóról és az osztályozásnak a könyvtáros munkájában be
töltött szerepéről. ' I . Az osztályozó tipológiája.
I Miért o l y a n f o n t o s , hogy a könyvtáros osztályozzon? A közmondás s z e r i n t : "rend á l e l k e mindennek". Nos, egészen
1 más, ha a könyvtáros egyszerűen csak r e n d b e r a k j a a kataló
guscédulákat, m i n t h a a cédulák helyét és rendjét Ő maga ál- l a p i t j a meg fáradságosan szép töprengések után. A könyvtár rendjének / k i s könyvtárakról beszélek, a h o l n i n c s munkameg
osztás/ tükröznie k e l l a könyvtáros intellektusában lévő r e n d e t . S ez a rend csak akkor valósulhat meg, ha a könyv-
táros valóban osztályoz, mégpedig nemcsak könyveket, hanem a világ, a természet és a társadalom minden jelenségét. Eh
hez az szükséges, hogy éber, érzékeny'és sokirányú problé
matudata l e g y e n . A könyvtáros számára mindennek könyvvé k e l l válnia, a jelenségeket és d o l g o k a t u g y ' k e l l néznie, mintha m e g i r t könyvek volnának s bennük egy-egy probléma öltene t e s t e t és oldódnék meg. Minden jelenségről és dologról' t u d - ' n i a k e l l , hogy m e l y i k tudományhoz t a r t o z i k , i s m e r n i e k e l l a tudományok egymáshoz való viszonyát és a tudományok osztá
lyozásának r e n d s z e r e i t . Az a könyvtáros, a k i már sokat és elmélyülten osztályozott, t u d j a , hogy az osztályozás a k k o r sikerül jól, ha a könyv tárgyára vonatkozó i s m e r e t e i t nem az osztályozás közben s z e r z i meg, hanem ezeket csak a l k a l mazza, jeléül annak, hogy benne a könyv problématikája már kidolgozóttan és éretten j e l e n van. A nehezen vagy r o s s z u l sikerült osztályozás a könyvtárost azért bántja a n n y i r a , mert érzi, hogy a könyvben tárgyalt kérdéskomplexum számára még tisztázatlan.• legtöbbször éppen ez a k i n o s érzés ösz
tönzi arrá,.hogy probléma-érzékenységét f o k o z z a , i s m e r e t e i nek körét tágítsa. M i n d e r r e - mondanom sem k e l l - a könyv
tárban a i i g j u t idő. A könyvtárban a könyvtáros sajnos a l i g több, m i n t adminisztrátor. De az osztályozást a h i v a t a l o s . munkaidő után i s g y a k o r o l h a t j a ! S e k k o r . m u t a t k o z i k meg,va
lójában az osztályozási "szenvedély". Az a csillapíthatat
l a n ösztön, amely a jelenségek rendjének és összefüggésének meglátására törekszik, és a könyvtárost a r r a készteti, hogy állandó s z e l l e m i készenlétben fogadja'és a helyükre irányít
sa a végtelen bőséggel feléje áramló d o l g o k a t és g o n d o l a t o k a t .
Mennél több jelenséget próbálunk osztályozni, annál i n kább észre k e l l vennünk az osztályozás korlátait. "Amit
természetnek h i v u n k s a m i t életként t a p a s z t a l u n k o l y a n bo
n y o l u l t , hogy mindent, amit róla megállapítunk és gondolunk, v a l a m i l y e n formában és bizonyos mértékig egyszerűsíteni k e l l " . Az egyszerűsítés ugy történik, hogy minden dolognak a lényeges vonását emeljük., k i , ezáltal az, ami nagyon kom*
plexnek és szétágazónak látszott, s o k k a l egységesebbnek lát
s z i k majd. Az osztályozónak tehát a r r a k e l l törekednie,hogy a felszínen mutatkozó, sokszor zavarba ejtő b o n y o l u l t j e lenségek mögött meglássa a közös a l a p o t , amely lehetővé t e s z i a jelenségek s a róluk szóló i s m e r e t r e n d s z e r e k : tudomá
nyok összefüggésének és egységének felismerését, A lényeg felismerésére való képesség és törekvés az osztályozónak másik i g e n f o n t o s jellemző vonása. Ez t e s z i lehetővé, hogy megszűnjék benne a."bőség zavara", és a sokszor egészen.le
h e t e t l e n n e k ' látszó besorolás valamiképpen mégis sikerüljön.
24
• Az osztályozónak állandóan, f i g y e l e m m e l k e l l kisérnie az egyes tudományok a l a p e l v e i n e k fejlődését, a tudományok egymáshoz való viszonyát s azokat az egyetemes összefüggé
s e k e t , amelyeket legmagasabb s z i n t e n a filozófia tárgyal.
Aki.mestere akar l e n n i az osztályozásnak, annak tehát - b i zonyos mértékig - filozófusnak i s k e l l l e n n i e . S nemcsak abban, hogy igyekszikmeglátni és f e l i s m e r n i az egyetemes összefüggéseket a térmészetben, társadalomban és tudomány
ban, hanem az állandóan töprengő, m i n d i g a lényegest és mélyet kutató gondolkodásmódban i s .
Röviden vázolva ezek volnának - ideális esetben - az ' osztályozó könyvtáros tipológiájában a l e g f o n t o s a b b - j e l l e m ző vonások.
J o g g a l kérdezheti meg bárki az elmondottak után: mi szükség v a n . a r r a * hogy. a könyvtáros megkísérelje megszerez
n i a világ jelenségeinek, a természet és társadalom tör
vényszerűségeinek, i l l e t v e a róluk szóló tudományoknak rendszerbe foglalásához, osztályozásához szükséges i s m e r e t e k e t , h i s z e n ő könyveket osztályoz, és n i n c s más d o l g a , minthogy az osztályozó rendszerbe b e i l l e s s z e n minden egyes könyvet. A könyvtárosnak nem k e l l m e g a l k o t n i a a jelenségek és tudományok osztályozásának'rendszerét, e z t már elvégez
ték h e l y e t t e a tudományok osztályozói, s nem k e l l megalkot^', n i a általában a könyvek osztályozásának rendszerét sem,
mert ezeket i s - többé-kevésbé elfogadhatóan - már megal
kották. Ez i g a z . De a "világ állandó mozgásbán és fejlődés
ben van s a tudomány i s a mozgás és fejlődés f o l y a m a t a i t tükrözi, ezért a tudományoknak n i n c s Tezárt r e n d s z e r e " , s bár "a tudományok belső összefüggése bizonyos' értelemben rendszernek nevezhető, ez azonban egy klasszifikációs táb
lázattal nem szemléltethető". Ha ez i g y van a világ j e l e n ségeinek és a tudományoknak klasszifikálására vonatkozóan, még inkább i g y van a könyvtári osztályozórendszereket i l letően. M i v e l n i n c s lezárt, egysze3£s mindenkorra érvényes osztályozó r e n d s z e r , a könyvtáros csak akkor t u d lépést t a r t a n i a fejlődéssel, az u j jelenségek és g o n d o l a t o k r e n d szerbe iktatását csak akkor kísérelheti meg eredményesen, ha az "ideális osztályozót" jellemző tulajdonságokat és i s m e r e t e k e t megpróbálja k i f e j l e s z t e n i magában.
I I . A könyvek "tipológiája". »' ,
•"' Mi a haszna annak, ha a könyvtáros m i n t szenvedélyes, .a lényeges összefüggések meglátására törekvő, elmélyülten
gondolkozó osztályozó f o g hozzá a könyvek rendszerbe s o r o lásához? Egészen röviden szólva ,az, hogy meg t u d j a a l k o t n i minden egyes könyv h e l y e s és érvényes tipológiáját. Ezért
i s feltétlenül szükséges, hogy a könyvtáros saját maga osztályozzon. Az osztályozás a könyvvel való alapos megis
merkedés soha v i s s z a nem térő a l k a l m a , s e z t az a l k a l m a t a könyvtárosnak nem szabad e l m u l a s z t a n i a . A könyvről a meg
rendelés, i l l e t v e vásárlás és az állományba iktatás f o l y a mán s z e r z e t t "futó ismeretség" az osztályozáskor mélyül e l , akkor tárulnak f e l a könyv valódi "jellemvonásai". M i n d e n k i egyetért a z z a l , hogy a könyvtáros nem .elégedhet meg a f o r mális és mechanikus osztályozással. A könyvet nemcsak beso
r o l n i k e l l az osztályozórendszer valamely helyére, hanem az osztályozás b e f e j e z t e k o r a könyvnek határozott "egyéni
séggé" k e l l válnia: a könyvtárosnak k i k e l l t u d n i a emelni / s z a k j e l z e t e k k e l i s / a könyv lényegére jellemző legsajáto
sabb vonásokat. A könyv tartalmát bizonyos f o k i g újra k e l l élnie, a maga számára meg k e l l elevenítenie, hogy ezáltal a könyvet a szerzője gondolatvilágának leginkább megfelelő f o g a l m a k k a l és j e l z e t e k k e l t u d j a j e l l e m e z n i . Természetesen nem m i n d i g könyvet k e l l i l y e n alaposan elemezni. A h e l y e s problémaérzékü könyvtárosnak mérlegelni k e l l t u d n i : m e l y i k könyv érdemes a "megkülönböztetett bánásmódra".
B r a d f o r d a dokumentációról szóló könyvében e z t i r j a :
"a klasszifikálásnak nem az a célja, hogy az osztályozó egy meghatározott, dokumentum tartalmát specifikálja, hanem az, hogy kézbe t u d j o n a d n i minden dokumentumot, amely b i ¬ zonyos tárgykörre v o n a t k o z i k " . A cél valóban ez -, de miért v o l n a e z z e l ellentétben a t a r t a l o m jellegének feltárása?
Nem előny és nyereség-e, ha. az osztályozó színesen, e l e v e nen, sokoldalúan t u d j e l l e m e z n i egy könyvet-, még abban az esetben i s , ha e z t a katalógus nem j u t t a t j a kifejezésre? Ha az osztályozó könyvtárosban "egyénien" él egy könyv -: nem l e s z - e s o k k a l könnyebb e z t annak a kezébe a d n i , a k i n e k ép-. . pen ez a könyv k e l l ?
Az osztályozó könyvtáros a könyvtárba érkező u j könyv első olvasója, s ha n i n c s i s i d e j e a könyvet végigolvasni, mégis.arra k e l l törekednie, hogy az osztályozás- végeztével•
a könyv ne csak pusztán könyv maradjon a számára, hanem egy problémával való megismerkedés élményszerű, eleven em
léke, amelyet később i s f e l t u d idézni magában.
I I I . Az osztályozó és az olvasó. . Magától értetődik, hogy a könyvtáros nem önmagának,tha
nem az olvasónak osztályoz. Minden könyvtárosi tevékenység végső célja, hogy a könyv és az olvasó találkozzék, mégpe
d i g , a megfelelő könyv a megfelelő olvasóval. Meg k e l l tudnia m i n d i g találni a z t a könyvet, amelyet':az olvasó k e r e s . Nem
elég tehát a könyveket gyűjteni, a gyűjteményt r e n d e z n i 26
k e l l , s a rendezés eszköze az osztályozás. Egy r e n d e z e t l e n , osztályozatlan könyvgyűjtemény csak formálisan nevezhető könyvtárnak. I l y e n könyvgyűjteményben könyvtáros és olvasó
egyaránt eltévednek. Az i l y e n könyvtárban n i n c s élet, mert n i n c s rend. Az i l y e n könyvtárban nem l e h e t tájékozódni- és
nem l e h e t tájékoztatni. . Az osztályozás t e s z i lehetővé, hogy a könyvtár egyéb
ként " h a l o t t . a n y a g a " megelevenedjék és szerves rendbe i l leszkedjék. Osztályozás nélkül n i n c s szakkatalógus, n i n c s szakbibliográfiá, n i n c s kielégitő dokumentáció és felvilá- gositó munka. Osztályozó munka nélkül az olvasó csak vélet
lenül találja meg a könyvtárban amit k e r e s .
A könyvtáros tehát az olvasónak osztályoz. Kisebb <
könyvtárakban különösen f o n t o s ez a szempont. Ezekben a könyvtáros égyszemélyben osztályozó, kölcsönző, tájékozta
tó, s t b . s m i v e l az olvasókör i s állandónak tekinthetői a könyvtárosnak lehetősége van az egyes olvasók mélyebb meg
ismerésére, és ezáltal alkalma nyílik a könyv és az olvasó tipológiájának összeegyeztetésére. A könyv és az olvasó v a lódi találkozása tulajdonképpen akkor jön létre, ha a könyv
szerző jének tipológiája közelítően megegyezik az olvasó t i pológiájával. •:/Természetesen a könyvtárosnak nevelőnék i s k e l l l e n n i e , ezért sok esetben o l y a n "jellemű" könyvet vá
l a s z t vagy ajánl az olvasónak, amely figyelmét meghatáro
z o t t irányba t e r e l h e t i és gondolkodásmódját megváltoztat
h a t j a . / Hogy ez az olvasónak i s és a könyvtárosnak i s nagy örömet jelentő találkozás mennél gyakrabban és mennél sze
rencsésebben létrejöjjön: végső f o k o n ez az osztályozás célja és értelme.
— . — * — f —
Mindezekre ellenvetésül a z t l e h e t n e mondani, hogy mű
s z a k i könyvtárakban kevésbé van szükség és lehetőség az osztályozómunka i l y e n elmélyítésére. Kevésbé van szükség azért, mert a műszaki-tudományos könyvek általában pontosan meghatározott problémákat tárgyalnak, s kevésbé van lehető
ség azért, mert a műszaki könyvtárosok többségének n i n c s o l y a n fokú tudományos-műszaki képzettsége, amely egy-egy színvonalasabb tudományos könyv pontos, "tipológiájának"
megalkotását lehetővé tenné. Mindkét ellenérvre egyszerre adható meg a válasz: a műszaki-tudományos könyveknek i s megvannak a maguk nagyon i s "egyéni" sajátosságai, de eze
k e t s o k k a l nehezebb f e l i s m e r n i , éppen a második ellenérvben j e l z e t t o k - m i a t t . Az elmélyült osztályozó munkára tehát szükség van, s hogy m'eg i s legyen a lehetősége: minden mü-
s z a k i könyvtárosnak a r r a k e l l törekednie, hogy egyre f o k o z o t t a b b mértékben elsajátítsa az alapos osztályozómunkához szükséges általános- és s z a k i s m e r e t e k e t * Ezek birtokában meg f o g szűnni a könyvektől és az olvasóktól való "félel-1
me", ami abból e r e d , hogy sem a könyvet, sem az olvasót nem' i s m e r i kellőképpen, mert nem t u d f e l e m e l k e d n i a könyvek és az olvasók színvonalára. Ezek birtokában a könyvek és az o l vasók egyaránt "jó ismerőseivé" válnak majd-: a könyvek szolgálatra m i n d i g kész barátaivá,•az olvasók p e d i g a tudá
sában feltétlenül megbízó-, egyenrangú munkatársaivá.;
I r o d a l o m : <
Bradford,S.C.: Documentation. "London 1948, Crosby Lockwood.
F o g a r a s i Béla: A tudományok osztályozásának elméleti ős g y a k o r l a t i kérdései. Bp. 1954* MTA / K l n y .
MTA I I . Oszt. közi. V / l- 4 . / . , Palmer,B.I.-¥ells,A.J.: The fundamentals o f l i b r a r y c l a s s i -
f i c a t i o n . London 1951» Allén and Unwin.
Sayers,W.C.B.j The graramar o f c l a s s i f i c a t i o n . 4« ed. London- 1955> Assoc. o f A s s i s t a n t L i b r a r i a n s .
V a r j a s Béla: A könyvtártudomány e l v i a l a p j a és r e n d s z e r e . . Bp. 1955, OSzK /OSzK k i a d v . XXXII./.
Györe Pál
- X - 3* — X T
A szerkesztőség megjegyzése: Egyetértünk a z z a l , a m i t a f e n t i c i k k a könyvtáros osztályozó munkájának céljáról,tar
talmáról és jelentőségéről " p a n e g i r i k o s z " - n a k i s beillő méltatással k i f e j t . Mindez azonban szerintünk n i n c s e l l e n tétben egy o l y a n rendezéssel, amely központilag készült cimfelvételezést és osztályozást valósit meg. Az a könyvtá
r o s u i . , a k i ugy f o g j a f e l hivatását, m i n t a c i k k szerzője, központi osztályozás esetén i s a könyv tartalmának további feltárásával és az ahhoz kapcsolódó s z a k j e l z e t e k k e l tovjább finomíthatja és a h e l y i szükségletekhez idomíthatja az osztályozást. V i s z o n t a központilag végzett osztályozás i g e n hasznos l e h e t mindenütt- o t t , a h o l a könyvtárosban nem él i l y e n magasrendű hivatástudat, n i n c s még meg a könyv anyagához kapcsolódó^szakértelme, vagy időhiány akadályozza i l y e n értelmű elmélyült munka ellátásában, -Ezért h e l y e s utón jár a központilag készített, s z a k o z o t t katalóguscédu
lák külföldön /a Szovjetunióban,, az USA-ban, Lengyelország
ban, Csehszlovákiában, Bulgáriában, Svédországban, stb,/már be
v e z e t e t t és egyre terjedő rendszere,s ennek megvalósítását hazánkban i s csak üdvözölni tudnánk.
