közlemények
Az információs szükségletek és az információk használata
1970-ben több tudományág szakmai egyesülete f o n t o s lépéseket t e t t publikációs e l v e i n e k és gyakorlatának ujjászervezósére. így pél
dául Jelentős előrehaladást ért e l az A I ? /Amerioan I n s t i t u t e o f Phy- s i c s = A m e r i k a i f i z i k a i Intézet/ kiadványainak, szolgáltatásainak ét- a l a k i t ás á'banj "drámai" f o r d u l a t o k következtek be az APA /Amerioan Esychologícal A s s o c i a t i o n = A m e r i k a i Lélektani T á r s a s á g publikációs eljárásaiban; változások vannak t e r v b e véve a biológiai tudományok és a nyelvtudományok információs r e n d s z e r e i b e n i s .
Ezek a változások i s j e l z i k , hogy nagy szükség v a n o l y a n elméle
t i m o d e l l megalkotására, amely pontosabban m u t a t j a a tudósok informá
ció-szükségletének és használatának törvényszerűségeit, j e l l e g z e t e s ségeit. E szemletanulmány az 1970. évi /vagy 1-2 évvel korábbi/ szak
i r o d a l o m alapján azokat a vizsgálatokat, eredményeket m u t a t j a öe, ame
l y e k - p r o és c o n t r a - érveket szolgáltatnak i l y e n m o d e l l h e z . FRICE hangsúlyozza, hogy az információkeresés /használat/ elmé
l e t i modelljéoen az első megkülönböztető tényező a felhasználók által müveit tudományos diszciplínák s z e r i n t i differenciálás. Eltérő voná
s o k a t mutat az információk iránti szükséglet és az információk hasz
nálata a természettudományok /alaptudományok/, a technológiai tudomá
nyok és a humán tudományok terén; a humán tudományok információs igé
n y e i n e k v i z s g a l a t a iránt egyébként - mind ez i d e i g - jóval k i s e b b ér
deklődés m u t a t k o z o t t , m i n t a másik két tudományterületen.
CRAUE vizsgálatai s z e r i n t a természettudományok körében dolgozó tudósok információs szükségleteit alapvetően az a tényező határozza meg, hogy m i l y e n kutatási szakterületen működnek, továbbá azok az
egymással szorosan k a p c s o l a t b a n álló problémáit, probléma-sorok, ame
l y e k e t m i n t különálló kutatási f e l a d a t o k a t tanulmányoznak. Azok a mé
rések, amelyek egy szakterületen évenként megjelenő u j publikációk számára, továbbá az első alkalommal publikáló szerzők számára v o n a t koznak, a z t mutatják, hogy az egyes kutatási szakterületekre ugyanaz
Beszámolók, szemlék, közlemények
a növekedési f o l y a m a t jellemző, m i n t magára a természettudományra ál
talában. Vagyis: a lassú növekedést exponenciális növekedés követi, ezután lineáris növekedés, majd f o k o z a t o s csökkenés /hanyatlás/ j e l e n t k e z i k . Bármely időpontban a kutatási szakterületek százaival t a lálkozunk a természettudományok diszciplínáiban. Egyes kutatási szak
területeken még nem kezdődött e l a növekedési f o l y a m a t , egyes s z a k t e rületek már i g e n gyorsan növekednek, egyes szakterületeken p e d i g már megállt a növekedési f o l y a m a t .
A növekedés minden egyes állomásán a szaxterület érdekelt k u t a tói között más és más társadalmi k a p c s o l a t o k jönnek létre. itUHH sze
r i n t egy szakterület növekedését nagymértékben előre l e n d i t i , ha a kutatási eredmények erősen p r o b l e m a t i k u s a k és egy u j , a még nem t e l j e s e n ellenőrzött elméleti m o d e l l t konstruálnak. I l y e n eszmék vonzzák a tudósokat ehhez a kutatási szakterülethez, amely ezutt'n gyorsan f e j lődik, amit a publikációk és a szerzők egyre növekvő száma i s j e l e z . Néhány kimagasló alkotó tudós elsőbbséget szerez nagának a kutatás
ban, tanítványokat t o b o r o z és képez k i , és informális kommunikációs k a p c s o l a t o k a t létesit a szakterület más kutatóival. M i h e l y t az a l a p vető eszmén h o r d e r e j e csökken, továboi fejlesztésének lehetőségei k i merülnek, vagy egyre nehezebbé válik bizonyításuk, u j tudósok már nem nagyon c s a t l a k o z n a k a szakterülethez, a régiek p e d i g elhagyják;
ez f o k o z a t o s a n a szakterület kutatógárdájának számbeli csökkenéséhez v e z e t .
A 11 láthatatlan kollégium" jelensége például akkor fejlődik k i , amikor valamely kutatási szféra a g y o r s növekedés szakaszában van, és s o k k a l kevésbé vehető észre azokon a szakterületeken, amelyeken a fejlődés csökkenőben van, vagy a növekedés már véglegesen megállt.
Megállapítható e z z e l k a p c s o l a t b a n , hogy az a tudós, a k i v i s z o n y l a g e l s z i g e t e l t e n d o l g o z i k kutatási területének informális kommunikációs hálózatától, nehezebben j u t hozzá a számára szükséges információkhoz, m i n t az, a k i t a g j a a hálózatnak.
A kutatási szakterületek természetesen nem függetlenek egymás
tól, niinden egyes szakterület összeköttetésben van, egyrészt a szak
i r o d a l m i hivatkozásokon, másrészt az informális kommunikációs kapcso
l a t o k o n keresztül, a szorosan odatartozó egyéb szakterületekkel, de ezeken kivül néhány távoli szakterülettel i s . A szövevényes k a p c s o l a t o k n a k ez a b o n y o l u l t r e n d s z e r e , hálózata még kevéssé van felderítve, amint e z t CAMPBELL és POLÁNYI megállapítja.
A kutatási szakterülethez hasonló "egységet" / u n i t / nehéz meg
határozni a technológia köréoen, m i v e l a titoktartás kényszere m i a t t az i p a r b a n közös problémákon dolgozó tudósok c s o p o r t j a i nehezen t u d nak k i f e j l e s z t e n i és f e n n t a r t a n i szervezetközi k a p c s o l a t o k a t . PRICE ugy véli, hogy a technológiának i g e n sok ágazatában hiányzik a kumu
latív növekedésnek az a t i p u s a , amely jellemző az alaptudományokra.
A technológiai szakirodalomban t i p i k u s n a k az a közlemény tekinthető, amely nem t a r t a l m a z hivatkozásokat korábbi müvekre, d o l g o z a t o k r a . /Ennek ellenére, amint PRICE i s rámutat, Tannak a technológiának o l y a n ágai i s , amelyekben az i r o d a l o m akkumulálódik./
880
AZ ALAPTÜDOMÁNIOK /TERMÉSZETTUDOMÁNYOK/ INFORMÁCIÓS SZÜKSÉGLETEI ÉS INFORMÁClá-HASZNÍLATA
A kutatási szakterület társadalmi organizációja
PRIŰE-nek a f i z i k a szakterületén megfigyelhető láthatatlan k o l légiumokra vonatkozó vizsgálatai nyomán jelentős előrehaladás t a p a a z - talnató ennek a "jelenségnek" megértéséoen. Kvantitatív bizonyitékok i s mutatják e "kollégiumok" meglétét, és feltárták néhány törvénysze
rűségét annak i s , ahogyan működnek.
GASTON Nagy-Britanniában a magenergia kutatásával foglalkozó t u dósok körében végzett vizsgálatokat, s ugy találta, hogy a kutatók egy k i s e b b c s o p o r t j a - a t e l j e s kutatószemályzetnek kb. 50;í-a - a l a kított k i r e n d s z e r e s kommunikációs k a p c s o l a t o t más intézetekben d o l gozó kutatókkal. 23 intézmény f o g l a l k o z i k Nagy-Britanniában i l y e n jellegű kutatásokkal, s egy intézmény kivételével mindegyikben k i a l a k u l t a k / b i z o n y o s mértékben/ a kutatók intézetközi közvetlen vagy köz
v e t e t t kommunikációs k a p c s o l a t a i . GASION s z e r i n t / a k i d o k t o r i d i s z - szertáoiót i r t erről a témáról/ ebben a nem formális r e n d s z e r b e n az információk áramlása és cseréje rendkívül eredményesen megy végbe.
Az e m i i t e t t vizsgálatok, továbbá CRANE és lOTILINS kutatásai alapján az a következtetés vonható l e , hogy a kutatási szakterületek társadalmi ezervezésőoen három fő t i p u e t icülönuöztethetünk meg. A ku
tatási terület, a maga egészében, hasonló ahhoz, amit a szociológu
sok társadalmi körnek neveznek; ennek v i s z o n y l a g elmosódott határai vannak, hiányzik a "formális" vezetés és i g e n sok közvetett kapcso
l a t és interakció figyelhető meg benne. Ezen a struktúrán belül a szerveződésnek két más típusát vehetjük észre. Az e g y i k típust az a c s o p o r t a l k o t j a , amely egy mesterből, a tanítványaiból és munkatár
saiból tevődik össze. A másik t i p u s a láthatatlan kollégium.
A kutatási szakterületek s z e l l e m i fejlődése
E g y i k mód a tudomány intellektuális változásainak nyomon köve
tésére a tudományos közleményekben található i r o d a l m i hivatkozások vizsgálata. COLÉ és CRANE vizsgálatai a matematika és f i z i k a terén a z t j e l z i k , hogy csak i g e n kevés közleményt idéznek nagyobb mérték
ben. A Science C i t a t i o n Index és a P h y s i c a l Revieit egy évfolyamának elemzése alapján COLÉ a z t feltételezi, hogy v i s z o n y l a g i g e n kevés f i z i k u s produkál o l y a n kutatást, amely tudományos felfedezések alapjá
vá válik, s a tudományos közösségek /kutatócsoportok/ méretei j e l e n tősen csökkenthetők volnának anélkül, hogy a tudomány előrehaladásá
nak mértéke megváltozna. A szemleiró s z e r i n t ez a feltételezés nem m e g a l a p o z o t t , mert kevés számú vizsgálati a d a t r a támaszkodik, továb
bá mert h a j l a m o s a k vagyunk túlbecsülni a kiemelkedő f i z i k u s o k a t s n e s l k tulajdonítani a jelentős felfedezések túlnyomó részét.
CRANE elemzései két távoleső szakterületen / a matematika és a
Beszámolók, szemlék, közlemények
falu-szociológia szakirodalmában/ fényt derítettek a kevésbé idézett közlemények funkciójára. Vizsgálatai s z e r i n t a gyakran idézett közle
mények egy kutatási szakterület fejlődésének k e z d e t i szakaszában j e l e n n e k meg, és erősen ösztönzik fejlődését. A kevésbé g y a k r a n idézett közleményeket általában a fejlődés későbbi szakaszában publikálják, s ezek jórészt egészen speciális kérdések vizsgálatát tartalmazzák, a korábbi tanulmányok eredményeinek sajátos alkalmazási lehetőségeit tárgyalják, s általában nem i g e n ösztönzik a további kutatást.
K a p c s o l a t o k a kutatási szakterületek között
A kutatási szakterületek közötti k a p c s o l a t o k feltérképezése i g e n f o n t o s f e l a d a t a a tudományszociológiainak. A tudományos i r o d a l o m h i v a t kozásainak vizsgálata ehhez a problémakörhöz i s jelentős hozzájáru
lást nyújt. EARLE és VICKERY elemzései feltárják, hogy az egyea d i s z ciplínák m i l y e n mértékben használják más diszciplínák információit, és m i l y e n mértékben adnak információkat egyéb diszciplínáknak. Az eredmények a z t mutatják, hogy tudományáganként jelentős eltérések vannak; például a matematika, a f i z i k a s a Kémia v i s z o n y l a g független más diBzciplináktól, v i s z o n t például a biológia, a zoológia i g e n nagy
mértékben rá van u t a l v a más szakterületek információira.
HAGSTROtö vizsgálatai a kutatási jelentések informális szétosztá
sáról / r e p r i n t e k és p r e p r i n t e k formájában/ szintén megvilágítja a k u tatási szakterületek kapcsolódási v i s z o n y a i t . Feltevése s z e r i n t a r e p r i n t e k terjesztése elsősorban azokon a szakterületeken nagymértékű, a h o l átfogóbb és heterogén témákkal f o g l a l k o z n a k , a preprint-elosztás v i s z o n t azokon a szakterületeden a l e g g y a k o r i b b , a h o l erős informális kommunikációs hálózatok a l a k u l t a k k i . A biológusok például i g e n sok r e p r i n t e t , s v i s z o n y l a g nagyon kevés p r e p r i n t e t küldenek, a kémiku
sok és különösen a f i z i k u s o k v i s z o n t éppen az ellenkező g y a k o r l a t o t követik.
Vizsgálatok szükségesek azoknak az áramlási u t a k n a k meghatározá
sára i s , amelyeken egy diszciplínán belül e g y i k szakterületről a má
s i k felé, és e g y i k diszciplínától a másik felé mozognak az informáci
ók. DAHLaBM nyomon követte SEAHHON iníonuációelmélétére való h i v a t kozásokat más diazciplinák /tehát a kommunikációtechnikán kivüli t e rületek/ szakirodalmában. Hét évvel az e r e d e t i közlemény megjelenése Után k i l e n c diszciplína szakirodalmában v o l t a k találhatók biDliográ- f i a i utalások. Más tudományágakban ez a tudományágakon keresztül ha
toló diffúzió jóval l a s s a b b a n megy végbe / i g y például a geográfiában vagy a pszichiátriában/. A késedelmes diffúzió o k a i t tovább k e l l vizsgálni.
882
AZ INFORMÁCIÓÉ DIFFÚZIÓJA A KUTATÁSI SZAKTERÜLETHŰL A PORMALIS KOMMUNIKÁCIÓS RENDSZER FELÉ
Hogy m i l y e n események történnek attól az Időtől kezdve, amikor a kutatás megindul, a d d i g az időpontig, amikor az eredmény a s z a k i r o d a lomban m a g j e l e n i k , és más kutatók h i v a t k o z n a k ráj e r r e vonatkozóan GARVEi és munkatársai végeztek nagyméretű és módszeres vizsgálatokat a Johns Hopkins egyetemen.
A felmérés tanúsága s z e r i n t a kutatók először k o l l o k v i u m o k o n , majd p r e p r i n t e k k e l mutatják he eredményeiket, később a tudományos tár
s u l a t o k országos Konferenciáin közlik őket, végül p e d i g publikált köz
leményekben. A k o l l o k v i u m o k és a p r e p r l n t e k lehetővé t e s z i k a kutatók
nak, hogy birálatot, tanácsot kapjanak a kutatási szakterület más spe
cialistáitól. Az országos konferenciák általában a z t a funkciót lát
ják e l , hogy összehozzák egy-egy kutatási terület szakembereit, s ez
által elinditják közöttük az informális kommunikációs k a p c s o l a t o k a t . Szek a k a p c s o l a t o k s e g i t i k a kutatókat /szerzőket/ abban i s , hogy e s e t l e g módosítsák, korrigálják Bizonyos szempontból kutatási eredmé
nyük bemutatását.
LIK és munkatársai a felmérések alapján megállapították, hogy a konferenciák elsősorban a f i a t a l szakemberek ezámára gyümölcsözőek;
számukra a konferenciák jó a l k a l m a t kinálnak a r r a , hogy összekötte
tésbe kerüljenek szakterületük informális kommunikációs hálózatával.
F i g y e l m e t érdemel azonban az a tény i s , hogy azoknak a kutatóknak 70;i-a, a k i k u j k a p c s o l a t o k a t létesítettek, már korábban i s f i g y e l e m mel kisérték azok munkásságát, a k i k k e l összeköttetésbe kerültek a k o n ferencián. Ez a r r a u t a l , hogy a konferenciákon való részvétel nem any- n y i r a a publikált információk iránti érdeklődést növeli, s o k k a l i n - káüb az informális k a p c s o l a t o k megindulását mozdítja e l o .
Az információk áramlását nem k i s mértékben befolyásolja a t u d o mányos folyóiratok referáló r e n d s z e r e , amely mostanában kezd komolyabb vizsgálódások tárgyévá válni. Ehhez a problémakörhöz kapcsolódik a n nak vizsgálata i s , hogy a természettudományok és a társadalomtudomá
nyok területén a tudósok m i l y e n kritériumok alapján Ítélik meg a f o lyóirat-cikkeket. Hogy m i l y e n f o k b a n használnak objektív mértéket a referálásban, a c i k k e k megitéléséten: ez tudományáganként i g e n nagy eltéréseket m u t a t .
Információkeresés: a tudós és a formális kommunikációs rendszer ORR kísérletet t e t t o l y a n m o d e l l megalkotására, amely a tudós /és kutató c s o p o r t j a / információkereső tevékenységet i r j a l e . Ez a m o d e l l i g e n hasznos mindazok számára, a k i k információs r e n d s z e r e k e t t e r v e z n e k és értékelnek. 02E hangsúlyozza, hogy i l y e n kutatások so
rán az információs forrásoknak minden alternatíváját számításba k e l l v e n n i , amit nem m i n d i g s z o k t a k megtenni információs r e n d s z e r e k t e r v e zésekor. Alapvető tétele a z , hogy a kommunikációs magatartás minden sajátos tipueát mérlegelni k e l l a többi magatartás-formához v i s z o -
Beszámolók, szemlék, közlemények
n y i t v a . Modelljének bizonyítására o r v o s i könyvtárak használatának ada
t a i t m u t a t j a b e ,
ARKETT a kémia területén végzett vizsgálatokat; megállapította, hogy a felhasználók előnyben részesitik a számitógépes információke
resést abban az esetben, amikor a határterületek folyóiratirodalmá
ról kivánnak tájékozódni, a számukra központi jelentőségű szakterüle
t e k e n v i s z o n t továbbra i s elmélyült olvasással tanulmányozzák a l e g f o n t o s a b b szakfolyóiratokat.
BACK feltevése s z e r i n t azok a kutatók, a k i k most kifejlődő t u d o mányterületen munkálkodnak, s o k k a l szélesebb spektrumú információkat igényelnek, m i n t azok, a k i k n e k szakterületén jórészt már megtörtént az információk felhalmozódása. A tudósok egy része által igényelt i n formációk i g e n tág tartománya magyarázza meg részben a z t , hogy v i s z o n y l a g miért o l y a n szegényes minden információkereső r e n d s z e r t e l jesítménye. I d e kapcsolható 3ALT0M kommentárja i s ; "Sajnálatos, de az a h e l y z e t , hogy minden indexelő r e n d s z e r - akár manuális, akár au
t o m a t i k u s - meglehetősen közepes eredményt produkál."
Valószinünek látszik, hogy az információkeresés meggyorsítására szolgáló eszközök további fejlesztésének az a k u l c s a , hogy alapvető kutatásokat végezzünk a r r a nézve, hogyan használják a kutatók a t u d o mányos eszméket, ez v i s z o n t szoros összefüggésben van a z z a l , hogy meg
értsük, hogyan fejlődnek az i s m e r e t e k egy szakterületen; azok a v i z s - álatok u g y a n i s , amelyek a kutatók információs forráshasználatára könyv, folyóirat s t b . / vonatkoznak, már nem sok u j és hasznos e r e d ménnyel b i z t a t n a k . KEGAH hangsúlyozta, hogy nem a n n y i r a az informá
cióhordozókat / " c o n t a i n e r " - e k e t / , hanem az információtartalmat /"con- t e n t " / k e l l vizsgálni. Azok az i p a r b a n dolgozó kutatók, a k i k n e k köré
ben felmérést végzett, azon a véleményen v o l t a k , hogy egy információ a k k o r i s hasznos számukra, ha nem tudják idézni. Más szóval, nagyon értékelik azokat az információkat, amelyek segítenek g o n d o l a t a i k u j - járendezésében.
A szemle-tanulmány f o n t o s kiegészítője az információkeresésnek, mert lehetővé t e s z i a kutatók átfogóbb, szélesebb perspektiváju tájé
kozódását. Ennek ellenére elég k i s számban készülnek i l y e n összefog
lalók. Valószinü, hogy nagy szükség v o l n a a r r a , hogy nagyobb számú s z e m l e - f o l y d i r a t / r e v i e w j o u r n a l / jelenjék meg. AHTHOHf és munkatár
s a i megjegyzése s z e r i n t : "Lehet, hogy azok az erőfeszítések, amelyek színvonalas szemle-tanulmányok Írását mozdítanák elő, s o k k a l gazdasá
gosabb megoldást jelentenének, mint az i g e n drága hardware-be f e k t e t e t t beruházások."
Ujitások a formális kommunikációs r e n d s z e r e k b e n - és a Jelentkező ellentmondások
A tudományos kommunikációs r e n d s z e r b e n j a v a s o l t újítások 4 fő kategóriába sorolhatók:
1. változások a formálie kommunikációs rendszerben, p l . u j köz
lési lehetőségek vagy információs szolgálatok létrehozása, ideértve 884
a z t az eshetőséget i s , hogy a tudományos d o l g o z a t o k publikálás előt
t i informális terjesztési rendszerét o l y a n formális r e n d s z e r váltsa f e l , amely hasonló* célokat szolgál;
2. a szóbeli kommunikációs lehetőségek, rendezvények további j a vítása;
3. a folyóiratokba "caomagolt" tudományoa közlemények terjeszté
sének helyettesítése o l y a n szelektív elosztással, amely a kutatók egyéni szükségleteinek megfelelően szolgáltatja az információkat, közleményeket;
4. o l y a n eszközök megteremtése, amelyek s e g i t l k a kutatók szemé
l y e s információkereső munkáját, vagy a z t t e l j e s mértékben h e l y e t t e s i t i k számítógépes információkereső r e n d s z e r r e l .
Az ujitáaok első három típusa főleg a r r a szolgál, hogy növelje a kutató információs látókörét a saját szűkebb szakterületén, a ne
g y e d i k t i p u s n a k p e d i g elsősorban az a rendeltetése, hogy f e l d e r i t s e más szakterületek releváns információs forrásait.
A nem referált /nem "minősített"/ információs források t e r j e s z tése meglehetősen ellentmondásos kimenetelű d o l o g . Előnye az, hogy egy kutatási szakterület valamennyi szakembere számára elérhetővé t e s z i azokat a nem publikált forrásokat, amelyekhez egyébként csak né
hány, i g e n a k t i v a n működő tudós j u t hozzá. Az i l y e n rendszerből első- a o r b a c azok húznak h a s z n o t , a k i k e l s z i g e t e l t e n dolgoznak a központi, vezető kutatóhelyektől. Másik előnye ennek az elosztási r e n d s z e r n e k , hogy azok a jelentések, d o l g o z a t o k , amelyeket a formális kommunikáci
ós r e n d s z e r következetesen visszautasít / i g y például a n e g a t i v e r e d mények, a nem megbizható mintavétellel k a p o t t eredmények/, ebben a kommunikációs r e n d s z e r b e n széles körűen ismertté válhatnak.
A fő érv az i l y e n f a j t a kommunikációs r e n d s z e r e l l e n az - amint DRAI és É2ZI0ÜI hangsúlyozza - hogy feltétlenül szükség v a n a "minő
ségellenőrzésre". HERSCHMAH g o n d o l a t a , hogy központi tudományos kéz
irattárat k e l l létesíteni, a legkomolyabD fenyegetés v o l n a a tudomá
nyos folyóiratok e l l e n , és mindazon értékek e l l e n , amelyeket ezek képviselnek. Az információs szakember, a k i n e k elsőrendű f e l a d a t a , hogy előmozdítsa az információk gyors átadásét, meglepődik azon,hogy a tudományos közvélemény nem t e l j e s e n o s z t o z i k a gyorsaságot illető törekvésében. Ennek az a magyarázata, hogy a tudományos d o l g o z a t , amelyet közzétesznek 3S referálnak a szakfolyóiratokban, csak másod
l a g o s a n szolgál az információátadás céljára. Z1MAW s z e r i n t elsődle
ges funkciója az, hogy o l y a n tudományos eredményt t a n u s i t s o n , amelyet a szerző tudóstársai értékeltek és elfogadhatónak találtak.
Információs szükségletek és inrormációhasználat a technológiában Az e d d i g i kutatások kevéssé tisztázták, mi az oka annak a gyak
r a n tapasztalható jelenségnek, hogy a technológusok j o b b a n k e d v e l i k a szóbeli információkat, m i n t a s z a k i r o d a l o m olvasását. Vajon a t e c h -
Tm'T 19.évf. 11-12. szám 1972.november-december
nológusok e l l e n s z e n v e a s z a k i r o d a l o m m a l szemben nem abból származik-e, hogy kevésbe g y a k o r l o t t a k /képzettek/ ennek használatában?
A d o k t o r i f o k o z a t t a l rendelkező és nem rendelkező technológusok információszerzési magatartása közötti különbségek n i n c s e n e k kellően f e l k u t a t v a . PERUCCT és ROIHMAN vizsgálatai érintették e z t a kérdést, annak a kutatásnak a során, amelyet az i s m e r e t e k elévülése és a szak
mai k a r r i e r közötti összefüggésekről végeztek.
WOLEK vizsgálatai a r r a irányultak, hogy miért nagyobb a b i z a l o m a feladatra-orientált kutatásokban az interperszonális kommunikáció iránt, m i n t az alaptudományi kutatásban. Hipotézise s z e r i n t annak v a lószínűsége, hogy K i a l a k u l- e az információs forrás és a befogadó / " v e - vŐ"/között Bzemélyes interakció, közvetlenül attól függ, hogy mennyi
r e komplex a közvetített "üzenet", jyitatásaiban, amelyek még k e z d e t i stádiumban vannak, megkísérli összekapcsolni a tudományos kommuniká
ció és a megismerés pszichológiája problémakörét.
ANTHONY ée munkatársai s z e r i n t lélektanilag k e l l vizsgálni a z t a Jelenséget, hogy miért használják csak k i s mértékben a mérnökök a könyvtárakat és az információs szolgáltatásokat. Vajon a mérnököknek o l y a n pszichológiai jellegzetességeik vannak, amelyek m i a t t j o b b a n s z e r e t i k a problémákat saját maguk vagy kollegáik segítségével megol
d a n i , semmint válaszokat k e r e s n i és találni a szakirodalomban?
A technológusok magatartását a s z a k i r o d a l o m iránt meghatározza az i s , hogy m i l y e n módon növekszik maga a technológiai s z a k i r o d a l o m .
Ezek a vizegálatok a r r a u t a l n a k , hogy eltérően az alaptudományok- tői, a h o l az eszmék, módszerek k u m u l a t i v a n fejlődnek a tudósok egy- egy csoportjának munkája által, a tecnnolőglai problémák megoldásá
hoz nagyon szerteágazó szakterületek i s m e r e t e i t k e l l felhasználni.
A technológusok másképpen használják az informális kommunikációs r e n d s z e r t , m i n t a természettudósok. Általában inkább a publikált,mint a nem publikált információk szakszerű felderítésére kérnek segítsé
g e t .
A technológia körébe a szakterületeknek i g e n széles, változatos skálája t a r t o z i k , s ezeknek egy része társadalmi és s z e l l e m i struktú
rájában hasonlóságot mutat az alaptudományokkal. További vizsgálatok szükségesek a technológia tudományos struktúrájának, továbbá a t e c h nológiai kutatók egymás közötti k a p c s o l a t i rendszerének tisztázására.
Hemzeti és nemzetközi tudományos közösségek, hatásuk az I s m e r e t e k terjedésére
Bár más országokban i s f o l y n a k a felhasználókra vonatkozó v i z a gálatok, tudományszociológiai orientációjú felméréseket főleg A m e r i kában végeznek, bevés módszeres vizsgálat f o g l a l k o z i k a z z a l , hogyan megy végbe az információk nemzetközi diffúziója, orazéghatárokat ét- lépő áramlása.
3 8 6
Hostanáhan k e z d i k komolyabban tanulmányozni a nemzetközi kommu
nikációs hálózatok problémakörét. A1L2H és munkatársai rámutattak, hogy nemzetközileg orientált "gatekeeper"-ék* relészerüen átkapcsolják a kttlfölai forrásokból származó információkat a kutató-fejlesztő i n tézmény más t a g j a i h o z . Az országokat, sőt világrészeket átszelő kom
munikációra Jó példákat találunk a nukleáris technikában és a matema
tikában.
A nemzetközi kommunikációs k a p c s o l a t o k kialakulásában f o n t o s szerepe v a n annak I s , hogy v a l a m e l y geográfiai régióban megvan- a
" k r i t i k u s tömege" v a l a m e l y szakterület kutatóinak.
Pontosak azok a vizsgálatok i s , amelyek annak felderítésére irá
n y u l n a k , hogy miképpen történik az u j kutatási információk áramlása e g y i k országból a másikba. Ezek a vizsgálatok rendkívül hasznosak nemzetközi méretű formális kommunikációs r e n d s z e r e k tervezéséhez.
Ugyancsak gyümölcsözőnek Ígérkeznek azok a kutatások, amelyek a szak
folyóiratok olvasótáborát e l e m z i k /például a f i z i k a terén/ országon
kénti megoszlásban.
Györe Pál
H I B
Egy svájci könyvtáros Dél-Nóaetország-i tanulmányút! b e számolójából emeljük k i : a tömör raktározást sok helyütt a l kalmazzák vagy t e r v e z i k b e s z e r e l é s é t . A Ifiirttenbergi Tartomá- nyí Könyvtár kétszintes raktára ugyan még n y i t o t t p o l c o s , de e z e k e t sínekre l e h e t s z e r e l n i , ha helyhiány m u t a t k o z i k . I l y e n módon 40 évre elegendS l e s z a z uj r a k t á r . Általában minden könyvtárban találhatók szállítóberendezések akár s z á l l í t ó s z a l a g o k k a l , akár automatikusan vezérelt k o s a r a k k a l .
A költségvetés nagy százalékát mindenütt a k ö t t e t é s i költségek emésztik f e l , a Bajor Állami Könyvtár c s a k f o l y ó i r a t a i n a k bekötésére évi 80 000 Bárkát használ f e l . I r i g y l é s re méltóak - i r j a a s v á j c i könyvtáros - a beszerzésre f o r d í t ható összegek i s : a z előbb említett könyvtárban 3 n i l l i ó á l l e c é l r a rendelkezésre, de a Sfdrttembergi Tartományi Könyvtár 1,2 m i l l i ó t , a műszaki egyetemi könyvtárak á l t a l á b a n 600 000 márkát használhatnak f e l a z 1970. évi adatok s z e r i n t .
/ N a c h r i c h t e n , H o u v e l l e s , N o t l z i e , 4 8 . k . 2 . s z . 1972.
51-52.p./
•
* A k i f e j e z é s magyarázatát l d . THT 19.k. l O . s z . 787-7e9.p.
