• Nem Talált Eredményt

A fordítói munka gyakorlati problémáiról megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "A fordítói munka gyakorlati problémáiról megtekintése"

Copied!
6
0
0

Teljes szövegt

(1)

Beszámolók, szemlék, közlemények

A fordítói munka gyakorlati problémáiról

G. BEYER a lebende Sprachen cimü folyóiratban érdekes, de részle­

t e i b e n erősen vitatható tanulmányt i r t "A szabadfoglalkozású forditók tevékenységének egy u j a b b modelljéről". Az elméleti fejtegetések és a g y a k o r l a t i jellegű megjegyzések vegyes egymásutánban követik egymást a szerző dolgozatában, a k i a müncheni XX. O l i m p i a i Játékok fordító­

irodájának a vezetője v o l t .

BEYER vezérgondolata, hogy a munkaszobájukban elzártan d o l g o z d , un. szabadfoglalkozású fordítók i d e j e lejárt. A magányos forditó kép¬

t e l e n a fölmerülő szakmai és n y e l v i problémákat m e g o l d a n i , képtelen a szükséges segédleteket b e s z e r e z n i /ezek értékét BEYER ma 20-50 000 márkára t e s z i / , és képtelen a maga számára a tisztességes megélhetés­

hez szükséges f o l y a m a t o s megbízásokat m e g s z e r e z n i . Munkájának a minő­

sége ezen okokból kifolyólag elégtelen. A sok r o s s z munka p e d i g lejá­

r a t t a a megrendelők előtt a szabadfoglalkozású forditók hirét, becsü­

letét.

A megoldás BEYER s z e r i n t a c s o p o r t o s /brigád/ munkára való átté­

rés, A c s o p o r t o s munka többféle s z e r v e z e t i formában valósulhat meg. A nagyvállalatok saját forditó és dokumentációs osztályt, i l l e t v e cso­

p o r t o t s z e r v e z n e k a maguk számára, f i z e t e t t a l k a l m a z o t t a k k a l . Ezek a vállalati forditórészlegek. a h o l természetesen és szükségszerűen k o l - l e k t i v munka f o l y i k . A c s o p o r t o s munka egy másik s z e r v e z e t i formája a fordítóiroda, amely szintén saját f i z e t e t t a l k a l m a z o t t a k k a l d o l g o z i k , s a h o l a szakmai és n y e l v i specializálódás lehetősége adva v a n . A f o r ­ dítási vállalatok valójában munkaközvetítő irodák csupán, amelyek az elvállalt megbízásokat a l k a l m i , külső munkatársaknák adják tovább.

Mind a fordítóirodák, mind p e d i g a forditási vállalatok a besze­

d e t t d i j a k n a k általában k b . az 50-í-át f i z e t i k k i honorárium cimén a l ­ k a l m a z o t t a i k n a k , i l l e t v e külső munkatársaiknak.A v i s s z a t a r t o t t hányad­

ban az üzleti haszon m e l l e t t b i z o n y o s szolgáltatások ellenértéke i s b e n n f o g l a l t a t i k : fűtött és világított munkahelyiségek, segédletek /szótárak, szakkönyvek, d i k t a f o n o k , Írógépek s t b . / , társadalombizto-

(2)

Beszámolók, szemlék, közlemények sitás s t b . A vállalati k e r e t e k egyúttal állandó foglalkoztatottságot vagy minimális k e r e s e t i s z i n t e t i s garantálnak a forditók számára.

BEYER s z e r i n t azonban az 50^-os levonás c s a k i s akkor l e h e t i g a ­ zán i n d o k o l t , ha a forditó szervek az elkészült fordításoknak a szak­

m a i - n y e l v i revideálását - külön díjtétel fölszámitása nélkül - b i z t o ­ sítják. V a g y i s , h a un. nyomdaérett kéziratokat adnak át a megrende­

lőknek.

BEYER vesszőparipája a m i n d e n k o r i revideálás szükségessége, l e ­ gyen bár a célnyelv i d e g e n vagy a h a z a i n y e l v . Ebben tulajdonképpen i g a z a van, csupán az a mód és azok az érvek vitathatók, ahogyan, i l ­ l e t v e a m e l y e k k e l igazát b i z o n y i t a n i i g y e k s z i k .

A tanulmány négy mintát /team-modell/ mutat be a c s o p o r t o s mun­

kára, amelyek - a szerző s z e r i n t - a müncheni O l i m p i a i Játékok n y e l v i szolgálatának a keretében mind beváltak. Az "optimális", az angol-né­

met, i l l e t v e német-angol n y e l v i v i s z o n y l a t ellátására megszervezett munkacsoport a következő összeállításban d o l g o z o t t :

3 forditó, a k i k n e k a saját n y e l v e megegyezett a célnyelwel;

1 forditó, a k i n e k a saját n y e l v e megegyezett a kiindulónyelvvel, s a k i részint az értelmezési hibák kiküszöbölésére, részint a s t i l i s z ­ t i k a i szerkesztésre v o l t h i v a t v a fölügyelni;

1 r e v i z o r , a k i n e k a saját n y e l v e megegyezett a célnyelwel;

1 félállású r e v i z o r , a k i n e k a saját n y e l v e megegyezett a k i i n d u - lónyelwel, és végül

1 leiró, a k i n e k a saját n y e l v e megegyezett a célnyelwel.

A f e n t i konstrukció legnagyobb hibája, hogy BÉYER-nél a k i i n d u - lónyelv m i n d i g a német, a célnyelv p e d i g m i n d i g az a n g o l , h o l o t t nyilvánvaló, hogy nemzetközi kongresszusok, sportesemények és hason­

lók során idegenből a nemzeti n y e l v r e ugyanolyan mértékben k e l l f o r ­ dítani, m i n t a nemzeti nyelvből i d e g e n r e . A kiindulónyelvi és cél­

n y e l v i h e l y z e t tehát állandóan cserélődik, s i g y a ? i l - a d o t t e s e t ­ ben h e l y e s forditói arány - l : 3 - r a változhat, ami az egész munkamene­

t e t fölborithatja. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az a n g o l v i ­ lágnyelv, a német p e d i g jelentős nemzetközi n y e l v . Vagyis a BEYER-fé- l e "optimális" munkacsoport magyar-svéd vagy_ portugál-magyar n y e l v i v i s z o n v l a t b a n egyszerűen meg sem szervezhető, megfelelő munkaerők h i j - jáni

BEYER második " m o d e l l j e " már s o k k a l t a szerényebb. Ebben a /kizá­

rólag német-orosz fordítási irányú/ kollektívában 1 o l y a n forditó d o l g o z o t t , a k i n e k a saját n y e l v e a célnyelv, és 1 o l y a n , a k i n e k a s a ­ ját n y e l v e a kiindulónyelv v o l t . Az ugyancsak 1 fő /Se csak 1/4 mun­

kaidőre szerződtetett/ r e v i z o r saját n y e l v e az orosz célnyelv v o l t . A harmadik és a negyedik "munkamodell" valójában már emlitésre sem érdemes. Az e g y i k a r r a az e l v r e épül, hogy a külső munkatársak által készített fordításokat 1 fő belső r e v i z o r n a k ellenőriznie k e l l ,

(3)

a másik p e d i g két o l y a n forditó együttműködését j a v a s o l j a , a k i k közül az e g y i k n e k a célnyelv, a másiknak c e d i g a kiindulónyelv a saját n y e l ­ ve, a k i k tehát egymás munkáit ellenörizhetiic.

mindez meglehetősen n a i v u l h a n g z i k , mert h i s z e n ha például l e h e t i s e s e t l e g Magyarországon o l y a n japán embert találni, a k i egy japán­

r a f o r d i t o t t i d e g e n f o r g a l m i szöveget képes n y e l v i l e g ellenőrizni,'nem b i z t o s , hogy egy gerontológiai vagy m a g f i z i k a i szöveg esetében ugyan­

csak h e l y t f o g t u d n i állni, 5 hiába van országunkban sok arab műszaki egyetemi és főiskolai hallgató, nem valószínű, hogy egy I t t e n i fordí­

tónak segíteni t u d n a k egy régészettel foglalkozó arab kiindulónyelvi szöveg szakmai értelmezésében, i l l e t v e egy a r a b r a f o r d i t o t t o r v o s i szöveg h e l y e s terminológiájának a kialakításában.

Amit tehát BEÍER - kizárólag a s p o r t r a összpontosítva - elsősor­

ban e l f e l e j t e t t , az a szakmai fölkészült3e^nek a n y e l v i s m e r e t m e l l e t ­ t i , a z z a l párhuzamos fontossága. Je egyébkent i s sok n a i v megállapí­

tás található üEYER tanulmányában, például az, hogy valamennyi l e f o r ­ dítandó szöveg fölosztható több forditó között: az egységesítés az

" a n y a n y e l v i r e v i z o r " könnyen megoldható föladata.

Egy o l y a n informatív jellegű kézirat, amelyben rövid, Önálló hí­

r e k , tudósítások s z e r e p e l n e k , valóban szétdarabolható több forditó kö­

zött. Egy összefüggő hosszabb tanulmány azonban már nem.

BEYER a z t i s h a n g o z t a t t a , hogy az "optimális" munkacsoport / v a ­ g y i s 4 forditó, 2 r e v i z o r , 1 leiró/ 8 órás munkanaponként 50 nyomda­

kész lefordított o l d a l t képes produkálni, a fordítás irányától füg­

getlenül. Ez azonban - a f e n t e c b emiitettektői e l t e k i n t v e - már csak azért i s elképzelhetetlen, mert az e g y e t l e n fó leirónak megállás / p i ­ henés és étkezés/ nélkül óránként legkevesebb h a t o l d a l t k e l l e n e / a n ­ g o l u l és németül/ l e i r n i a , v a g y i s 10 percenként e g y e t . Hogy azonban a legépelt szöveg a z o n n a l nyomdáoa kerülhessen, a z t v a l a k i n e k előbb még egyszer át k e l l a l a p o s a n néznie, a felelősségvállalása jeléül o l d a ­ lanként szignálnia k e l l .

"ágy jó, g y a k o r l o t t forditó átlagosan n a p i maximális 40 szabvány o l d a l lefordítására képes, de ennek a mennyiségnek a leírásához l e g ­ alább két gépíróra v a n szükség, mert a munka nem f o l y a m a t o s , hanem szakaszos.

A c s o p o r t /iorditö-brigád/ t a g j a i továbbá nem kezdhetnem és nem végezhetnek azonos időben: a fordítóknak k e l l legkorábban munkába kez­

deniük / e n n y i v e l előbb i s végezhetnek/. Legtovább a legépelt szöveget ellenőrző, az i m p r i m a t u r t megadó r e v i z o r n a k k e l l munkában maradnia, üináerről BEYER egy szóval sem t e t t említést.

BEYER túlértékelte az u n . " n a t i v e speaker", v a g y i s az o l y a n sze­

mély közreműködését, a k i n e k az idegen célnyelv saját n y e l v e . Bár u - gyanaickor e l i s m e r t e , hogy az NSZK-ban idegen n y e l v e k r e sok e s e t b e n kifogástalan fordítások készülnek, " n a t i v e speaker" közbejötte nél­

kül i s .

Hem t u d h a t n i , hogyan j u t o t t BEYER ahhoz a végső tanulsághoz, i l ­ l e t v e j a v a s l a t h o z , hogy a forditó- és tolmácsképző főiskolák készit-

(4)

Beszámolók, szemlék, közlemények

senek - az életre való fölkészülés jegyében - üzletszerű fordításokat.

Ennek során a tanulók lennének a forditók, a tanárok p e d i g a r e v i z o ­ r o k . Ez ugyan magában véve i s t e l j e s képtelenség, de e z t BEYER még megtetézte a z z a l a kijelentéssel, hogy az ezekról a főiskolákról f r i s ­ sen kikerült, általa a l k a l m a z o t t forditónők /!/ képzettség dolgában magasan fölötte álltak v o l t tanáraiknak. Hogyan revideálhat hát egy képzetlen tanár egy képzett növendéket, s minek akkor egyáltalán a képzés? Sőt, ha BEYER állítása i g a z , akkor meg i s l e h e t n e nyugodtan f o r d i t a n i a h e l y z e t e t : tanítsanak a növendékek és t a n u l j a n a k tőlük a tanárok!

BEYER a n n y i képtelenséget h o r d o t t össze dolgozatában /például óv­

t a a fordítókat a hosszabb külföldi tartózkodástól'/, hogy csak cso­

dálkozni l e h e t azon, hogy a folyóirat 1973. évi 5. számában mindössze k e t t e n reagáltak fejtegetéseire.

H.J. ItJHREH figyelmét főként a szabadfoglalkozású forditók h e l y ­ zetéről, v a l a m i n t a fordítóirodák működéséről előadottak ragadták meg.

A magányos, Önálló forditó nézete s z e r i n t i s exisztenciaképtelen. A továboiakban azonban önálló nézeteit f e j t e t t e k i .

Figyelemre méltó íUHRER-nek azon álláspontja, amely s z e r i n t a

"kényes" / k r i t i s c h / fordítások m e l l e t t szép számmal adódnak t e l j e s e n közömbösek / u n k r i t i s c h / i s . A fordítóirodák főként az utóbbiakkal f o g l a l k o z n a k . Amennyiben mégis kényes fordítást vállalnak e l , fölhív­

ják a megbízók figyelmét a r r a , hogy a célnyelvi szöveget fölhasználás előtt a célnyelvi ország v a l a m e l y i k szakemberével revideáltássák, i l ­ l e t v e lektoráltassák.

/A f o r d i t o t t szövegek e g y n y e l v i és kétnyelvi vizsgálata között v a l a m i megkülönböztetést k e l l t e n n i . Én következetesen revideálásnak nevezem az e r e d e t i és a f o r d i t o t t szöveg egybevetését, lektorálásnak a célnyelvi szöveg e g y n y e l v i s z i n t e n történő ellenőrzését / p l . "anya¬

n y e l v i " l e k t o r bevonásával, a k i a kiindulónyelvet nem i s i s m e r i . / * i'UHRER s z e r i n t a veszélyes fordítások nagyobb részét a nagyvál­

l a l a t o k saját forditó-részlegei végzik e l . A többletmunkát jobbára forditási vállalatoknak adják k i , amelyeknek a külső munkatársai v i ­ szont túlmunkában f o g l a l k o z t a t o t t vállalati, i l l e t v e fordítóirodái dolgozók. A kör tehát bezárul, mindenütt ugyanazok az emberek tevé­

kenykednek, a szabadfoglalkozású forditó számára nem marad t e r e p . BEYER-rel szemben FtJHRER azonDan a z t j a v a s o l j a , hogy az utóbbi­

ak - kellő szakmai és n y e l v i p r o f i l kialakításával - alkossanak f o r ­ dító-szövetkezeteket • Az így a n y a g i l a g bebiztosított, egymást köleso- nösen kisegítő" forditók között a dokumentáció beszerzési, i r o d a f e n n ­ tartási és munkaszerzési /hirdetési/ költségek arányosan megoszlaná- nak, s a szövetkezeti t a g o k egyben több időt fordíthatnának tanulás­

r a , továbbképzésre i s . Az állandó, megbízható, profilírozott fordító- szövetkezetek léte e s e t l e g meggyőzhetné a nagyvállalatokat arról, hogy gazdaságilag előnyösebb számukra a l k a l m i forditási munkáikat

* Részletesebb magyarázatát l d . a Teroinolúgia r o v a t b a n , j e l e n számunk 217.o l d a ­ lán.

(5)

megbízás vagy szerződés alapján K i a d n i , m i n t saját forditórészleget f e n n t a r t a n i .

R. TOHBDORP, FUHRER-rel ellentétben, keményen támadja BEYER sok esetben n a i v nézeteit. A forditási p i a c j e l e n l e g i zűrzavaros állapo­

tát és a forditók megbízhatatlanságának a hirét TOMNDORí1 s z e r i n t az a l k a l m i forditók hatalmas seregének a terhére k e l l Írni. Csupán a kül­

földi levelezés és a t e l e x f o r g a l o m mennyisége alapján föltételezhető, hogy az NSZJ£-ban n a p j a i n k b a n raegközelitőlegesen 35 000 forditó tevé­

k e n y k e d i k . Közülük mindössze 3000 t a r t o z i k a különböző szakmai egye- sületeküe és érdekvédelmi szövetségekbe. E z e r r e tehető azok száma, a¬

k i k különböző Kiadók megöizásából állandóan könyvek fordításával f o g ­ l a l k o z n a k , A gazdasági, tudományos, kulturális, i d e g e n f o r g a l m i s t b . élet rendelkezésére tehát mindössze 2000 képzett forditó áll. Egy má­

s i k szempont, hogy az a l k a l m i forditók munkáját r e n d s z e r i n t nevetsége­

sen csekély összegekkel honorálják. Minőségi követelmény munkájukkal szemben i g y jogosan nem i s támasztható.

Ugyanezek a jelenségek mán szabad szakmákban i s megmutatkoznak, A drága ügyvéd h e l y e t t olcsó firkászokhoz, az orvos h e l y e t t a l k a l m i kuruzslókhoz s t b . f o r d u l n a k a hiszékeny emberek. Ez az állapot azon­

ban nem v e t h e t r o s s z fényt sem az ügyvédi, sem az o r v o s i testületre.

TONNDORP vitába száll .BEYER-nek azon nézetével i s , hogy a cél­

n y e l v l e g y e n m i n d i g a forditó saját n y e l v e . Bár a j e l e n l e g i főiskolai képzős a l a p j a i kiindulónyelv = idegen n y e l v , a h e l y e s az, ha a fordí­

tó mindkét n y e l v i irányban eredményesen képes tevékenykedni.

TONNDORí1 teljességgel l e h e t e t l e n n e k t a r t j a összefüggő szövegek több forditó Közötti fölosztását, amint hogy egy regényt vagy egy szín­

d a r a b o t sem ír fejezetenként, i l l e t v e fölvonásonként külön-külön s z e r ­ ző*.

A főiskolákról f r i s s e n kikerült forditók állítólagos "fölénye"

v o l t oktatóikkal szemben TONNDORP s z e r i n t i s t e l j e s képtelenség, bár, t a i g y l e n n e , ez csak a Képzés kiválóságát bizonyítaná. TONHD0RF v i ­ szont azon a véleményen van, hogy a n a p i 50 o l d a l a s teljesítményt d i k ­ t a f o n segítségével g y a k o r l o t t forditó egymagában i s elérheti.

Megjegyzésünk: egyes r i t k a esetekben megeshet, de f o l y a m a t o s a n és minden szöveg eseteden b i z t o s a n nem. A probléma nem i s a n n y i r a ma­

ga a forditási müvelet, m i n t a mágnesszalagról gépbe való áttétel, s a l e i r t szöveg végső ellenőrzése.

Abban v i s z o n t tökéletesen i g a z a v a n TQNNDORJ-nak, hogy egy f o r ­ ditó a legritkább esetben k a p j a kézhez revideált munkáját. Ez tényle­

ges hiányosság, s akadályozza a forditó s z a k m a i - n y e l v i fejlődését.Vi­

szont tény, hogy szó s i n c s a BEYER által fölmagasztalt, forditók és r e v i z o r o k közötti "szabad, kartársi vitáról". Egyébként - ha honorá­

riumét már megkapta - a legtöbb forditó nem i s törődik a z z a l , hogy az általa elkészített munkával a r e v i z o r vagy a megbiző a későbbiek so­

rán m i t csinál.

TONNDORí' szemében az i s valószínűtlen, hogy v a l a k i 0 év t a p a s z ­ t a l a t t a l fölülmúlhasson régi, g y a k o r l o t t szakembereket, csupán azért,

(6)

Beszámolók, szemlék, közlemények

mert csoportmunkában vesz részt. H i s z e n 0-K>=0. V a g y i s két t a p a s z t a l a t ­ l a n ember együttesen i s csak tapasztalatlanságról t e h e t tanúbizonysá­

g o t .

A korreferátumokra G. BEYER - a viszontválasz jogán - reflektált, megelégedéssel állapította meg, hogy a csoportmunka g o n d o l a t a FUHRER- nél megértésre talált. TONNDORF-ot természetesen i g y e k e z e t t erősen semlegesíteni, főként o t t , a h o l a legtámadhatóbbnak m u t a t k o z o t t , neve­

z e t e s e n az egyéni forditók n a p i 50 o l d a l a s teljesítményével k a p c s o l a t ­ ban. Az i l y e n teljesítményt elérő forditó BEYER s z e r i n t "csodaember"

/.Vunderübersetzer/. TONNDORF leglényegesebb ellenvetéseire BEYER azon­

ban jobbnak látta nem kitérni.

Összefoglalva az szögezhető l e , hogy bizonyos forditól együttmű­

ködés föltétlenül kívánatos l e n n e , akár forditó-szövetkezetek, akar forditó-szövetségek kebelén belül. Magyarországon például mindmáig nélkülözünk egy o l y a n fórumot, a h o l a forditók és dokumentátorok szak­

m a i - n y e l v i problémáikat megbeszélhetnék, t a p a s z t a l a t a i k a t kicserélhet­

nék.

Fordítóirodáink jóformán csak adminisztrációval foglalkoznak.Né­

h o l található néhány belső r e v i z o r , a munkatársak azonban zömmel vagy t e l j e s e n külsők: i t t i s , o t t i s jobbára ugyanazok a személyek.

Ezeknek a t a g a d h a t a t l a n megállapításoknak a fényében a vitaindí­

tó tanulmány és korreferátumai i g e n hasznosaknak mondhatók, mert gon­

dolatébresztők, s nálunk - csak ugy, m i n t másutt - cselekvésre mozgó­

sítanak.

/BEYER, G.: Gedatiken zu élnem neuen Modell f r e i b e r u f licher ífbersetzertatig­

k e i t . = lebende Sprachen, 17.k. 5.sz. 1972.szept.-okt. p.129-132.

BEYER, G. - FJHRER, H.J. - TONNDORF, R.: Der f r e i b e r u f Hehe iíber se tzer stand.

Line Diskussion. = Lebende Sprachen, íe.k. 5.sz. 1973- szept.-okt. p.129-133./

dr.Tarnóczí Lóránt

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

A mellékéletben végzett összes tevékenység a teljes életnek körülbelül egyharmadát teszi ki (Sebők–Sik [2003]). táblában látható valamennyi otthoni munka esetében ennél

(A szürkésfehér színű, külföldi tűzálló agyagot saját kiégetett és őrölt anyagával soványitja Végvári Gyula. Mindaddig, amíg formálható, alakítható, gyúrható

A bibliográfiai szemlében a fő rész a megadott szempont szerint csoportosított bibliográfiai mutató, ami igény esetén a vizsgáit források analitikus (kritikai, értékelő)

lehetővé kell tenni a vezetők számára, hogy konkrét esetekre vonatkozóan elsajátítsák a helyzetelemzés és döntéshozatal egzakt eljárásait,.. Beszámolók,

Ez utóbbi okozza, hogy valami az egyik embernek egyszerűen rendelkezésére áll, a másik pedig csak más javak árán szerezheti meg, holott létrejövetelében egyik sem

Kálmán Rita.. A legkisebbek, az óvodás csoportok látogatása- kor fontos a játékosság, ezen keresztül az első élmé- nyek megszerzése a könyvtárunkról. A bevezető

Az @rating tehát a bizalom és a hitel védjegye, napjainkban az egyetlen lehetőség a vállalkozások számára, amely világméretekben.. Beszámolók, szemlék, referátumok

E hiányosság mellett is érdeme a könyvnek, hogy sikerült felszámolnia a szakirányú könyveknek azt a gyakorlati hiányosságát, hogy nem tudják , megvalósítani a gyakorlati