Iskra, W.: Kísérlet a lengyel és a csehszlovák ipar gazdasági színvonalának összehasonlítására

STATISZTIKAI lRODALMI FIGYELÖ

783

Szavinszkij professzor az előző kiadá- sok óta átdolgozott néhány fejezetet. A tankönyv harmadik kiadása a szocialista iparstatisztika tárgyát és feladatait, va—

lamint a statisztikai megfigyelés megszer—

vezését és a megfigyelés anyagainak ösz—

szesítésével kapcsolatos kérdéseket két fejezetben tárgyalta, a legújabb kiadás e két témakört egy fejezetben sűrítette kb.

feleakkora terjedelemben. Aránylag bő—

ven foglalkozik továbbra is a szerző az ipari termelés statisztikájával. Bizonyos mértékű bővítés tapasztalható a munka—

termelékenység statisztikájával foglalkozó résznél is.

Összefoglalva megállapítható, hogy az új tankönyv hasznos segítség a szocialista iparstatisztikát tanulmányozók és készí—

tők számára. Az új fejezetek már azt a változást tükrözik, amelyek a Szovjetunió nagy iparfejlesztő politikája nyomán a szovjet népgazdaság e legfontosabb ágá—

ban az utóbbi évek során végbementek.

(Ism.: Halkovz'cs' László)

ISKRA, W.:

KísÉRLET A LENGYEL És A CSEHSZLOVÁK IPAR GAZDASÁGI SZINVONALÁNAK

ÖSSZEHASONL'TÁSÁRA

(Próba porownania poziomow ekonomicznych przemyslu, Polski i Czechoslowacji.) — Ekono—

mista. 1961. 6. sz. 1306—1317. p.

A tanulmány az összehasonlítás fő ered—

ményeit és az alkalmazott összehasonlítási módszert mutatja be, amely utóbbit váz—

latosan ismertetjük.

Két ország iparának összehasonlítása esetén elsősorban öt gazdasági mutató szembeállítására van szükség. Ezek: 1. az ipari termelés volumene, 2. a munka ter—

melékenysége, 3. ipari termelés egy lakosra jutó hányada, 4. az iparban dolgozók szá- ma, 5. ország lakossága. _

A felsorolt öt tényező között határozott és sokoldalú kapcsolat áll fenn.

Az első alapvető kapcsolat az összeha—

sonlitott országok ipari termelésének volu- mene (P), az iparban dolgozók száma (R) és a munkatermelékenység színvonala kö—

zött (W) áll fenn:

' P :: R 'W

Ennek az összefüggésnek a figyelembe-

vételével két összehasonlított ország ipari termelése volumenének relációi a két or- szág megjelölésére az 1 és a 2 index szolgál:

W

53131 W:

P:

Ft

Az ipari foglalkoztatottság részleteseb—

Ben az alábbi módon írható fel: "

ahol:

L — az ország egész lakossága, T — a kereső népesség száma,

Z -— az anyagi javak termelése terü- letén foglalkoztatottak száma.

E formula felhasználásával két ország ipari termelése összehasonlításának módja:

ra ra a

LI TI Zl

ii a

(L.) lTaJ [Z,]

Az egy lakosra jutó ipari termelés ösz—

szehasonlítása a következő formula alap- ján lehetséges

inf; 75

'Pl L! WB

NI Pl L!

! "PI LI

amikor

E

N:—

(L

Két ország munkatermelékenységi szín—

vonalának összehasonlítása esetén az alábbi összefüggésből indulunk ki:

P L

IV:—..—

L R

Ha a fenti kapcsolatot elfogadjuk, ak—

kor két ország munkatermelékenységét az

alábbi formula alapján hasonlíthatjuk

össze:

W! IP! RS

W!_P! R!

A fenti összefüggések csupán statikus

képet adnak az összehasonlított két ország

gazdasági színvonaláról. A helyzet dina- mikus vizsgálata esetén a következő össze- függéseket kell figyelembe venni.

Két ország ipari termelésének üteme (B) az ipari foglalkoztatottság növekedésé- nek ütemétől ? és a munkatermelé-

!

W

. s _

kenység- (W') fejlődésétől függ:

I I

R,], W], . Rt, WB,

B::

784 STATISZTIKAI IRODALMI men-mo

Az egy lakosra jutó ipari termelés fej- lődésének ütemét (y) az ipari termelés és a lakosság fejlődésének üteme együttesen határozzák meg:

y pg. L'?

P; L'1

A munkatermelékenység fejlődésének üteme (ö) az ipari termelés és az ipari

KERESKEDELMI STATISZTIKA.

HEYN, W.:

A KÉPVISELET! MÓDSZER SZEREPE A PIACKUTATÁSBAN

(Stichprobenverfahren in der Marktfor—

schung.) Würzburg. 1960. 108 -I—23 p.

A képviseleti módszer előnyei — pon—

tossága, viszonylagos olcsósága és gyor- sasága -—- következtében a tudomány és a gyakorlat igen sok területén nyer alkal- mazást.

A szerző könyvének első részében rövi—

den ismerteti a módszer valószínűségel—

méleti alapjait. Külön tárgyalja először a korlátozás nélküli véletlen kiválasztás két fő esetét: a homográd és a heterog—

rácl esetet. A homográd esettel kapcsolat—

ban — amelyben kvalitatív ismérvek ke—

rülnek megfigyelésre —— ismerteti a leg—

fontosabb elosztási típusokat: a binomi—

ális, a hipergeometrikus, a normál és a Poisson—féle elosztást. Itt foglalkozik a várható érték, a valószínű hiba és a konfidencia—intervallum kiszámításával.

Külön fejezeteket szentel a %s, a t-*—és az F— próbáknak, valamint a gyakoriságok összehasonlítási módszerének. A hete—

rograd esettel kapcsolatban — amely- ben kvantitatív ismérvek kerülnek megfigyelésre — ismerteti a variancia—

(0-2) becslésének módszerét, a középér—

tékek elosztását, a konfidencia—interval—

lum' meghatározását és a középértékek összehasonlitását a t-eloszlás segítse—

gével. A könyv elméleti részének má—

sodik fele a rétegezett és a többlépcsős kiválasztás elméletét ismerteti. Módszert ad a rétegezett és a többlépcsős eljárás kombinálására, továbbá ismertet egy az angolszász államokban elteriedt kiválasz- tási módszert, amely egyesíti a többlép- csős kiválasztás előnyeit a közönséges vé—

letlen kiválasztás számitástechnikai egy- szerűségével.

A könyv második része a képviseleti módszerrel kapcsolatos gyakorlati kérdé—

foglalkoztatottság együttes ütemétől:

A tanulmány a fentieken kívül a munka,:

technikai felszereltségének országok lső-**

zötti összehasonlításával kapcsolatos mód—

szertani kérdésekkel is foglalkozik., '

(Ism.: Hajpál Gyula)—

KÖZLEKEDÉSI STATISZTIKA

sekre kíván választ adni. Ilyenek a vá—

laszadás megtagadásának, kérdése, a"

mintavétel tervezése, a minta nagysága,, Gyakorlati példákkal világítja meg a vé- letlen kiválasztás technikáját. Részlete—

sen ismerteti a területi adatfelvételt és a kvóta—kiválasztást, azok technikáját és feltételeit.

Az elméleti és gyakorlati rész kiegészí—

téseképpen a könyv tartalmazza a kü- lönféle számításokhoz szükséges táblá—

zatokat.

(Ism.: File Jenőné)

*

MORIMURA, HIDENORI:

A VASÚTI FORGALOM

NÉHÁNY PROBLÉMÁJÁRA VONATKOZÓ STATISZTIKAI MODELL KIALAKITÁSA

(Formation of the statistical models for some Vroblems on railway traffic.) —— Bulletin de Iainstitut International de Statistigue. 1981. as köt. 4. tünt, 540—545. p.

A tanulmány a vasúti teherforgalom néhány kérdését érinti azzal a cellal, hogy a velük kapcsolatos operációkutae

tás statisztikai modelljét bemutassa;

Ilyen természetű kérdések a teherkocsik—

kal végzett operációk megfelelő sémájá—

nak a kialakítása a Vonatot fogadó ál—

lomás vágányai számának, a rendezőpáf lyaudvarok elhelyezésének, nagyságának stb. meghatározása. A vasúti forgalom gazdaságosságának biztosítása érdekében

e kérdések helyes megoldásának nagy jelentősége van. Bonyolult problémák ezek, amelyekre elfogadhatóan pontos—

nak látszó választ csak szimuláció útján nyerhetünk. Ehhez azonban az operáció mechanizmusának tisztázása, a szimulá—

ció egyszerűsítése érdekében feltétlenül szükséges az érintett operációk matemati—

kai modelljének kialakitása.