A budapesti építőipari szövetkezetek fejlődése

STATISZTIKAI TÁJÉKOZTATÓ 175

A gyárak száma az átlagos munkáslétszdm nagyságcsoporlia szerint százalékban

1938 1949 1950 1951 1952 1953 1 1954

Munkáslétszám

évben

Legfeljebb 50 munkásig 89,5 69,6 54,3 as,7 54,4 42,7 33,0

50—100 munkásig 4,2 10,l 11.41 6,8 12,7 19,3 22,1

100—300 munkásig ) 5 ; 17,4 12,3 20,7 25,7 2153

son—500 munkásig ,3 175 s,9 5,4 5,9 6,7 7,4

500-011 felül 1,0 2,7 8,0 6,8 6,3 5,6 8,6

' 1

Összesen 100,o ! ma,!) 100,0 ! mm 100,o ! 1aa,o 100,0

Jelenleg az élelmiszeripari munkáslét— !

szám háromnegyed része közép— és nagy- üzemben dolgozik. A termelési érték 70

százalékát a közép— és nagyüzemek állit- ják elő.

Az ötéves terv időszakában jelentősen emelkedett az élelmiszeripari munkások

száma, valamint az egy munkásra eső ter—

melési érték.

A munkások száma és az egy munkásra eső termelési érték (százalék)

1949 [ 1950 [ 1951 ! 1952 I 1953 I 1954

Megnevezés

évben

Ipari munkások létszáma 100,0 1031) 109,9 134,1 153,6 167,3

Egy munkámra eső termelési érték 100,0 1464 163,8 162,5 156,4 161,2

Az élelmiszeripar előtt a szocializmus megvalósításáért vívott harcban igen fon—

tos feladatok állnak. Élelmiszeripari ter—

mékeink mennyiségének növekedése és minőségének javítása a lakosság fogyasz-

A budapesti építőipari

Budapesten az első építőipari szövetke—

zet 1948—ban alakult. Az első budapesti építőipari szövetkezet megalakulása ótaa szövetkezeti építőipar jelentős fejlődésen ment keresztül. 1955. év végén a Buda—

pesti Épitőipari Kisipari Szövetkezetek

Szövetsége (KISZÖV) irányítása alá már

34 építőipari, 4 épitőanyagipari és 1 vas—

ipari szövetkezet tartozott.

A szövetkezetekben dolgozók létszáma évről évre emelkedett. 1949—ben a buda- pesti építőipari szövetkezetekben össze—

sen 95, 1954—ben 3356, 1955-ben 3434 fő dolgozott.

A szövetkezetekben dolgozók létszámá-

nak növekedésével együtt emelkedett az

egy szövetkezetben dolgozók átlagos szá- ma is. 1949. évben egy szövetkezetben

átlag 32, 1954—ben 102, 1955—ben 101 ter—

melő dolgozott.

tási igényeinek egyre jobb kielégítésével, közvetlenül hozzájárul a lakosság élet- színvonalának emeléséhez.

Molnárfi Tibor

szövetkezetek fejlődése

Az építőipari szövetkezetek átlagos termelő létszáma

Év Átlagos létszám (fő)

1949 ... 95

1950 . . . . ... 132

1951 . . . . ... 464

1952 ... 2237

1953 ... 3131

1954 ... 3356

1955 ... 3434

Az 1949. évben egy szövetkezet évi tel—

jes termelése 1523 000 forint volt. 1955—

ben ez 6377 000 forintra emelkedett, ami több mint négyszerese az 1949. évinek.

Az építőipari szövetkez lek évi teliee termelése

Év Termelési érték

(1000 Ft)

1919 ... 4 570 1950 ... 7 994 1951 ... 19 510 1952 . . ... 104 276

1953 . . ... 175 780

1951 . . ... 194 374

1955 .... ... 216 830

* 176

STATISZTIKAI TAJÉKGZTÁTÚ

Az egy főre jutó termelés értéke az el—

múlt hét esztendő alatt 31 számlákkal

emelkedett. Míg az 1949. évben 48 105 fo—

rint, addig 1955-ben 63142 forint értékű termelés jutott egy dolgozóra.

A szövetkezetekbe tömörült dolgozók

munkája eredményes volt. Mérlegük min-

den évben nyereséggel zárult. 1955—ben egy—egy szövetkezet nyeresége már több

mint hétszerese volt az 1949. évinek.

Az építőipari szövetkezetek évi nyeresége

Év Nyereség

(1000 Ft)

1949 . . 332

1950 . . 1 610

1951 . . . . . . 3 146

1952 ...,. ... 15 678 1953 ... 23 223 1954 ... 19 957 1955 ... 27 855

Az építőipari szövetkezetek egyik leg—

fontosabb feladata, amint ezt a Miniszter—

tanácsnak ,,Az építőipar munkaerőhely—

zetéről és az építőipari szervezetekkel kapcsolatos intézkedésekről" szóló hatá- rozat kimondja: ,,...a lakosság építési és tatarozási igényeinek kielégítése". Ennek

ellenére a Budapesti Építőipari KISZÖV már az éves termelési tervének készítésé—

nél sem tartja be gyakran a Miniszterta- nács fenti határozatát. Egyes szövetkeze—

tek (például a Bútormázoló, az Univer- sál, a Lakáselválasztó kisipari szövetke—

zetek) egyáltalán nem irányoznak elő a lakosság részére végzendő munkát, más szövetkezetek pedig termelési előirányza- tuknak csak igen alacsony hányadát ter—

vezik közvetlen a lakosság szükségletei—

nek kielégítésére.

Néhány építőipari szövetkezet termelési terve (1000 forintban)

1955

M_I; negyedévi ! II. negyedévi

ebböl: ebből:

közvet- közvet—

Megnevem építő- lenül a épitó- lenüla

ipari lakosság ipari lakosság termelé- részére termeié- részére

si terv végzen- si terv végzen—

dő dő

munka munka

IX. ker. Bádogos

Kaz. 910 10 1340 10

IV. ker. Lakáskar-

bantartó Ksz. 1090 9 1280 6

x. ker. Lakáskar—

bantartó Ksz. 1260 4 1515 6

XIV. ker. Lakás—

karbantartó Ksz. 1149 9 1265 8

A budapesti építőipari szövetkezetek 1955—ben csak 6354 000 forint értékű mun- kát végeztek közvetlenül a lakosság ré—

szére, ami az 1955. évi építőipari jellegű

termelésüknek csak 3,5 százaléka. 1954- hez viszonyítva a közvetlenül a lakosság

részére végzett termelés 3,7 százalékkal

csökkent annak ellenére, hogy az építő- ipari jellegű termelés 5 százalékkal növe—

kedett.

Ezen a helyzeten kíván változtatni a Minisztertanácsnak ,,Az építőipar szerve—

zeti kérdéseiről" hozott újabb határozata, amely —— a lakosság építőipari szükségle—

teinek jobb kielégítése érdekében —— az építőipari szövetkezeteket arra kötelezi, hogy építőipari tevékenységük 50 százalé-

kát a lakosság szükségleteinek *kielégíté—

sére fordítsák. '

Nobilís Gábor

A Szovjetunió népgazdaságának fejlődése

A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa áll ma az egész haladó

emberiség érdeklődésének középpontjá—

ban. A magyar nép is mély érdeklődéssel

tanulmányozza a XX. kongresszus anya-

gát. A nemzetközi helyzet sokoldalú, ala—

pos marxista elemzése mellett különös fi—

gyelmet, lelkesedést és őszinte csodálatot váltanak ki a Szovjetunió gazdasági hely—

zetét és fejlődésének perspektíváit ismer- tető tények és elemzések.

E cikk nem kívánja bemutatni a szovjet

népgazdaság egészének fejlődését, csupán

a szocialista ipar és mezőgazdaság fejlő—

désének legjellemzőbb vonásaival foglal—

kozik.

A SZOVJET IPAR ÉS MEZÓGAZDASÁG FEJLÓDÉSE 1913—TÓL 1940—IG

A világ első győzelmes szocialista forra—

dalma gazdaságilag elmaradott országban

győzött, ahol a gazdasági és politikai élet—

ben erősen meggyökerezett feudális ma—

radványok gátolták a termelőerők fejlő—

dését.