Fejgin, Ja.: A Szovjetunió termelőerőinek területi elhelyezkedése

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEHG

707

_ Fejsin, Ja.:

A Szovjetunió termelőerőinek területi elhelyezkedése

(Razmescsenle proizvoditol'nüh szil v SzSzSzR) Voproszü Ekonoml'ki. 1957 No.10 70—85. p

A Szovjetunió ipara és egyéb gazdasági ágailterületi elhelyezked 'fsében már a há—

ború előtti ötéves tervek idején is jelentős eltolódások mentek végbe. Hatalmas szén—

ipari és kohászati bázisokat hoztak létre az Ural és Nyugat—Szibéria vidékein, mig Kazahsztán, a közép—ázsiai köztársaságok, Szibéria és a Távol-Kelet iparosodása gyors ütemben haladt előre. A keleti vi- dékek fejlődése a Nagy Honvédő Háború idején még erőteljesebbé vált. A háború után tovább folytatódott ez a folyamat: a keleti területek ipari termelése 1954-ben megnégyszereződött l940—hez képest (a Szovjetunió egészére nézve a termelés emelkedése 2,8—szoros volt). A keleti vidé—

kek 1955-ben a Szovjetunió össz ipÉri ter- melésének kétharmadát, villamosenergia- elésének 40, acéltermelésének több, min - 50 százalékát szolgáltatták._ E területeken található a Szovjetunió szén—

tartalékainak 75 százaléka, a vízi energia 80 százaléka, az erdők 4/5—e, a legfontosabb színesfém lelőhelyek, hatalmas vegyi

nyersanyag— és vasérc tartalékok.

A vas és acél termelésében beállott te-

rületi eltolódásokat az alábbi tábla szem—

lélteti:

Nyersvastermelés Acéltermelés az egyes köztársaságokban az

ummvezee 1913. 1940. 1955._ 1913. 1940. 1955."

évben a Szovjetunió termelésének százalékában

Szovjetunió

összesen 100,0 100, 0 100,0 100,0 100,0 100,0

OSZFSZK .. 31,4 35, 3 48,8 41,5 60,8 59,2

Ebből: '

Észak-nyugati

vidékek . . . —— —— .__ 3,9 8.0 1,9 Központi vi—

dékek . . . 5,0 6,8 5,7 6,7 8,1 6,8

Volga-vidék . — —— —— 3,4 5,0 3,4

Észak-kauká-

zusi vidék . 5,0 ——- —— 6,7 2,7 2,1 Ural-vidék . . 21,4 18,2 85,6 20,8 21,4 36,2 Nyugat—Szibé—

ria ... — ms 7,2 —— 10,2 8,6

* Ukrán SzSzK ess 64,7 49,9 56,7 43,8 sm

Grim SZSZK — —— 1,3 — —— l,3

A tábla adatai az arányok változását mutatják, ugyanakkor azonban figyelembe veendő, hogy az egyes területek termelése

xtovábbá a közép—ázsiai,

mennyiségileg is növekedett. Igy például Ukrajna nyersvastermelése 1913—ban 2 892 000 tonnát, 1956-ban 17 153 000 tonnát tett ki, acéltermelése 2442 000 tonnáról 18 307 000 tonnára nőtt; ugyanakkor a Szovjetunió termelésében való részesedése

—. a többi terület előretörése miatt -—- vi—

szonylag/ csökkent.

A széntermelés arányainak eltolódását a következő adatok mutatják:

Széntermelés az

1913. ; 1940. ! 1955.

Megnevezés ' éVben

millió száza— millió száza- millió szún- tonna lék tonna lék tonna lék

Szovjetunió

Mmm 29,15 1oo,o 165,9 1oo,o 391; mm OSZFSZK .. 6.04 20,7 72,3 4—3,9 228,7 sas

Ebből:

Északi—vldé- '

kek ... —— — Of. 0,4 14,5 3.7

Központi

vidékek . . . 0,3O l,0 10,l 6.1 89,5 10, l

Észak-kanká- %

zusi vidék. 2.53 8,7 11,2 es 253 6, 4 Ural-vidék .. 1,22 4,2 12,o 7,2 47,1 12,o

Nyugat—

Szibéria . .. 0,77 243 22,5 13,6 58,5 15,0

Kelete-

Szibéria .. 0,85 2,9 9,2 5,5 26,6 6,8

Távol-Kelet . 0,37 1,3 7,2 Al,?) 17,3 4,6 Ukrán SZSZK 22,80 78,2 83,8 50,5 126,0 82,2

Kazah szszx 0,09 o,3 7,0 4,2 28,0 7,1

Úzbég SZSZK — -— O,!) 0,0 2,6 O,?

sz SZSZK o,07 o,2 O,6 o,4 2,7 M

A széntermelés területi elhelyezkedésé- ben beállott változások jellege a nyersvas—

és acéltermelésnél tapasztaltakkal egye—

zik. Igy például a Donkanyar viszonyla- gos jelentősége csökkent a Szovjetunió

széntermelésében (1913 : 86',9, 1940 : 56,8, 1955 —_— 36 százalék). Új szénmedencék keletkeztek: a kuznyecki, az urali, a távol- keleti, a közép—ázsiai stb. vidékeken.

Az olajbányászat ugyancsak új terüle—

tekkel gyarapodott. A bakui, észak—kauká—

zusiolajvidékek egyidejű fejlesztése mel—

lett fontos új lelőhelyekre bukkantak a Baskir és Tatár Autonóm SZSZK-ban, távol-keleti és nyugat—ukrajnai vidékeken.

A Szovjetunió keleti területeinek egy munkásra jutó nyersvastermelése jóval meghaladja az élenjáró délvidéki üzeme—

két. A százalékos arányok az alábbi táb—

lában láthatók:

708

Az egy munká-sra jutó nyersvastermelés az

MGEMWZÓS 1940, 1950. ' 1055.

évben (százalék) e

A Kohászati Minisztérium-

hoz tartozó üzemek összesen 100,0 100,0 100,0

mmm-t üzemek:

Vorosilov Művek ... 1242 91,2 110,2 Dzserzsinszkij Művek 84,3 99,5 123,8 Zaporozssztal' ... 123,7 148.5 182,0 Kirov Művek ... 185,6 139,9 1583 Keleti üzemek :

Hammgorszki Kombinát 26_5,2 347,7 320,2 Kuznyecki Kombinát 280,2 348,6 288,3 Cseljabinszki üzemek —— 142,1 189,0

Az egy munkásra jutó havi átlagter—

melése a szénbányászatban a következő volt:

Az egy munkásm jutó havi átlagos széntermelés az

Megnevezés 1913. 1927— 1940. 1950. 1955.- 1928.

évben, tonna

Szovjetunió összesen 12,8 12,7 30,s'50,1 am Donksnyar ... 12,5 12,0 26,1 az;: 25,s

Kuznyecki medence 19,7 43,1 36,3 46,7 Ural ...

Közép-Ázsia ...

Karaganda-medenco Kelet-Szibéria ...

Távol-Kelet ...

Graz SZSZK ...

7 43,9 43,9 sm 6 22,2 24,0 345 434; 40,4 62,4 (; sm 47,6 7710 () sm 40,2 48,4 7

Moszkvai medence. 13,0 15,1 32,4 852 44,5

—— 22,4 24,2 83,4

A keleti területeken jóval alacsonyabb a szén— és fémkitermelés önköltsége, mint Ukrajnában. A Donkanyarban termelt egy tonna szén önköltségét IDO—nak véve, a karagandai termelés önköltsége 50, a

krasznojarszkié 20. '

.

Az Októberi Forradalom előtt a gépipar Szentpétervár, Moszkva és Ukrajna vidé—

kére koncentrálódott. A szocialista építés évei alatt a fémfeldolgozó és gépipar termelése 1913—hoz képest csaknem 200—

szorosára nőtt. Miközben a régi iparvidé—

kek teljesen újjáépiiltek, jelentős új gép—

ipari központok jöttek létre a Volga, Ural, Szibéria, a Távol—Kelet vidékein, a közép—

ázsiai köztársaságokban és a Kaukázuson túl. A könnyűipar területi elhelyezkedése a cári időkben még ésszerűtlenebb volt,

mint a nehéziparé. A textilipar például Oroszország központi vidékein, Szen—t- pétervárott és a balti államokban helyez- kedett el. Az ötéves tervek során pamut—

fonodák létesültek Közép-Ázsiában, a Kaukázuson túl —- tehát a gyapottermő vidékek közelében —— és Szibériában. Az élelmiszeripar —— amely a cári időkben főként kisipari jellegű volt —— jelenleg tel- jesen gépesített és területi elhelyezkedése [ugyancsak a Kelet felé irányul.

, 1956—ban a Szovjetunio vetésterülete

194 750 000 hektár volt, ami 1913-hoz ké—

pest (118 215000 hektár) 65 százalékos emelkedésnek felel meg. A fejlődés túl—

nyomóan az elmúlt 3—4 év eredménye, amikor a kolhozok és szovhozok 36 millió hektár [szűz— és parlagföldet vettek mű—

velés alá. E területek megművelése jelen- tősen megjavítja a mezőgazdaság területi elhelyezkedésének arányait. 1956—ban egyedül Kazahsztán több mint egymilliárd

pud1 búzát termelt. A gabonatermelés egy mázsára jutó önköltsége a szibériai és a kazah szűzföldeken kétszer olyan alacsony,

mint a Szovjetunió átlaga. (

(Ism.: Láng Imre) Grose, Lawrence:

A nemzeti termék új csoportosítása áruk, szolgáltatások és építkezés szerint,

1929—1956

(New distribution of national output by goods, services and construction, 19'29—-—56.) Survey ol Cur- rent Business. 1957. June. 4—11. p.

Az Egyesült Államok bruttó nemzeti termékét tartós és nem tartós cikkek, szolgáltatások, valamint az építkezés cso—

portjaira bontják. A két első csoport ter- melését mint a végső eladások és készlet—

változások összegét is kimutatják, ellen- tétben az eddig szokásos módszerekkel, amelyek ilyen részletes bontást nem tar—

talmaztak, a Végső eladások értékét pedig csak a nemzetgazdaság egészére vonat—

kozólag mutatták ki.

A cikkben közölt első tábla folyó dol- lár—árakon, a második tábla 1947. évi vál- tozatlan árakon, a harmadik tábla pedig a változatlan és a megfelelő folyóárak osztása eredményeként kapott értékeken mutatja ki a nemzeti terméket. Egy má—

sik tábla a bruttó nemzeti termék áru- ] Egy Dud * l6,38 kg.