A XI. Statisztikatörténeti Vándorülés

(1)

vendégszerető házigazdát ismerhettek meg a résztvevők Békés megyében és Békéscsabán.

ahol a megye és a város vezetői mindent megtettek annak érdekében, hogy az ülés- szak zavartalanul végezhesse munkáját. A

Központi Statisztikai Hivatal Békés megyei igazgatóságának vezetői és munkatársai ál— —*

dozatos és fáradságos munkájukkal a ren- dezésnek és a figyelmes vendéglátásnak so—

káig emlékezetes példáját mutatták.

A XI. STATISZTIKATÓRTÉNETI VÁNDORULÉS

HORVÁTH TIBOR

1973. június 11—13 között Szekszárdon ren—

dezte meg Xl. Vándorülését a Magyar Köz—

gazdasági Társaság Statisztikai Szakosztá- lyának Statisztikatörténeti Szakcsoportja. A nagy múltú, de nagyszabású építkezései és városiasodása révén napjainkban éppen megfiatalodó Szekszárd kellemes környezetet biztosított a Vándorülésnek, amely képet adott a statisztikatörténeti és történeti sta—

tisztikai kutatások újabb fejleményeiről és eredményeiről. a helyi vonatkozású előadá—

sokban pedíg feltárta, hogy milyen források—

ból meríthet a Tolna megye múltját feszegető történeti statisztikus, gazdaságtörténész.

A Vándorülésen, amely ünnepélyes kere—

tek között bonyolódott le. kereken 50 szak—

csoporttag és vendég vett részt, köztük Hu—

szár István államtitkár, a Magyar Közgazda—

sági Társaság alelnöke, dr. Szabady Egon kandidátus, a Központi Statisztikai Hivatal elnökhelyettese, Somi Benjamin, az MSZMP Tolna megyei Bizottságának titkára és Sza- bápál Antal, Tolna megye Tanácsa VB el- nöke. A tudományos program színhelye a Gemenc Szálló tanácskozó terme és a régi megyeháza tanácsterme volt.

A Vándorülés megnyitó ülésén Somi Ben- iamin, az MSZMP Tolna megyei Bizottságá- nak gazdaságpolitikai titkára elnökölt. Meg—

nyitó szavaiban tolmácsolta a megyei és a városi párt— és tanácsi vezetés üdvözletét. Ezt követően e sorok írója, a Statisztiikatörténeti Szakcsoport ez idei elnöke mondott megnyi- tót. Utalt a Szakcsoport 10 vándorülésen és az évközi kutatómunkában formálódó ha—

gyományaira, és kifejezésre juttatta, hogy az elnökség bízik abban, hogy a XI. Vándor- üléssel induló újabb ciklus éppen olyan eredményes lesz, mint amely a X.—kel lezá- rult. A Szakcsoport jövőjét vonzóereje is biz- tosítja, amely kiviláglik abból, hogy évről évre újabb kutatók jelentkeznek munkájuk eredményeivel a vándorülések fórumán. A továbbiakban megemlékezett a 100 évvel ko—

rábbi események sorából az 1872. évi Vlll.

nemzetközi statisztikai kongresszusról, amely nemcsak azért érdekes és tanulságos. mert

számos, napjainkban is időszerű témáról tár-

gyolt, hanem azért is, mert közvetlenül a bu—

dapesti nemzetközi statisztikai kongresszus követte.

A megnyitó ülés programjába tartozott még Máté Jánosnak, a KSH Tolna megyei igazgatósága vezetőjének "Szekszárd régen és most" című helytörténeti előadása. A vá—

ros eredete a történelem ködébe vész: a rá- maiak az általuk is megült és fejlesztett te- lepülés nevének meghagyták a kelta eredetű .,Alisca"-t. A virágzó város — amelyben a rómaiak honosították meg a szőlőművelést —- további sorsát a népvándorlás határozta meg, amelynek utolsó hulláma a magyarok honfoglalása volt. A középkori fejlett és né- pes település sorsa a hanyatlás lett: a tö- rökök elleni felszabadító háborúk után, 1692—

ben keletkezett okmányok mindössze 290 szekszárdi lakost említenek. A telepítés, a szőlőterületek rekonstrukciója indította meg a város felemelkedését, amelyhez később -—

még a XVlll. században —— a selyemhernyó—

tenyésztés, illetve a selyemipar megteremté—

se is hozzájárult. A XIX. század adta a nyom—

dát és a posztógyárat Szekszárdnak, és be—

kapcsolta a dunai gőzhajózási forgalomba is. Ezzel együtt: Szekszárd csak kicsi és me- zőgazdasági város maradt. A fejlődés még a felszabadulás után sem volt rohamos, az iparfejlesztés csak az 1960-as évektől jelen- tős és városformáló erő. Ezzel erősödnek a városi funkciók. átalakul a város társadal- mi—gazdasági szerkezete, és növekszik a vá—

ros népességszáma is: e folyamatok követ—

kezménye jelentkezik a gyorsuló városépítés és városfejlesztés újabb eredményeiben, amelyek alapján a városi funkciókban erő- södő, a középvárosok közé emelkedő Szek- szárd jövendő képe rajzolódik ki előttünk.

A megnyitó ülésen Huszár István államtit—

kár köszöntötte a Xi. Vándorülést, és tolmá- csolta a Magyar Közgazdasági Társaság el- nökségének üdvözletét. Máté János pedig a Magyar Közgazdasági Társaság Tolna megyei szervezete vezetőségének üdvözletét közvetitette.

Az első munkaülésen — amelyen Huszár István elnökölt -— az első előadást dr. Ko—

vacsics József, a jogtudományok doktora, tanszékvezető egyetemi tanár tartotta ,,Az államigazgatási statisztika fejlődése, különös tekintettel a munkaszervezésre (1848-tól nap- jainkig)" címmel. Előadásának első részé- ben azokról az 1848-es tervekről beszélt,,

(2)

amelyek először kívánták létrehozni a ma—

gyar közigazgatási statisztikát. Ebből a gon—

dolatból származtatható le a későbbi ún.

kormányjelentés, amelyben a Központi Sta- tisztikai Hivatal évről évre beszámolt az or- szág kőzállapotairól, a minisztériumok mun- kájáról. A századforduló körül nagy munkát jelentett a helynév—meghatározás (a községi törzskönyv), amely a pontosítást és az egy- értelműséget szolgálta. és első jele a sta—

tisztikai munkában ma nélkülözhetetlen nó- menklatúrák megjelenésének. A Tanácsköz- társaság korszakából Szabó Ervin kísérletezé- séről emlékezett meg Kovacsics professzor, a két világháború közötti korszakból pedig a magyar közigazgatás racionalizálása cél- jából végzett kutatómunkát és javaslatot idézte. A felszabadulás után a közigazga- tási változások (megye- és járáshatárok ren- dezése. új község- és városalakulások, a to- nácsi rendszer) előkészítése. illetve az ered- mények számbavétele jelentette a közigaz- gatási statisztika újabb fejlődését. A leg- újabb fejlemény, a számítástechnika bevo- nulása a közigazgatásba, amely a közigaz- gatási informácókezelést forradalmasítja, és ezzel a közigazgatási statisztika fejlődése számára óriási lehetőségeket teremt.

A továbbiakban két érdekes igazságügyi statisztikai tárgyú előadás hangzott még el az első munkaülésen. Dr. Borsi Zoltán, a Legfőbb Ugyészség főosztályvezető-ügyésze ,,Az igazságügyi statisztika fejlődésének leg- újabb vonásai"-ról beszélt, és e fejlődés utóbbi 10—15 évének jelenségeit értékelte.

Kiemelte azt az összefüggést, hogy az igaz- ságügyi statisztika és a modern kriminológia újabb eredményei kölcsönösen segítik egy- más további fejlődését. A kriminológia tér- hódítása talaján alakult ki az az új néző- pont, hogy az igazságügyi statisztika egyik fő feladata a bűnözés mint társadalmi jelen—

ség mérése és jellemzése. Ez megkövetelte az információk körének bővítését és a sok né—

zőpontú adatfeldolgozás megoldását. Se- gítségül vették a kibernetikát, amely vi—

szont az igazságügyi statisztikával szemben felállította a maga szigorú követelmény- rendszerét. lgy fejlődött az igazságügyi statisztika egységes rendszerré, amelynek tár- gya egyrészt a társadalom erkölcsi arcula—

tára jellemző jelenségek csoportjai, másrészt az igazságügy működése, ügyfélforgalma (például bűnüldözés). A továbbiakban az előadó a Legfőbb Ugyészség gyakorlatából idézett hipotézis- és összefüggésvizsgálato—

kat. Kiemelte továbbá az új Büntető Tör- vénykönyv jelentőségét, amely lehetővé teszi egységes kriminálstatisztikai rendszer beve—

zetését és a jelenségek komplex megfigye- lését és értékelését.

Dr. Borsi Zoltán előadásához dr. Tiba Ist- ván tartott korreferátumot ..A büntetőjog

9 Statisztikai Szemle

történeti változásainak hatása a bűnügyi statisztika idősorainak alakulására" címmel. Er- dekes jogi és jogfilozófiai fejtegetésekkel kí- sért előadásából tanulságként kiemeljük a következő megállapításait: az igazságügyi statisztika műhelygondja, hogy a büntetőjog is ki van téve történeti változásnak, s ilyen- formán változik a nómenklatúrák tartalma.

A statisztikai osztályozás lehet rugalmas (a minél részletesebb tagolás alapján). de az idősorok folytonossága csak annyiban biz—

tosítható, amennyiben a régi és az új tör- vény egyes tényállásai ezt lehetővé teszik.

A második munkaülésre dr. Szabady Egon kandidátusnak, a Központi Statisztikai Hi- vatal elnökhelyettesének elnökletével került sor, E munkaülésen hallgatta és vitatta meg a Vándorülés dr.— Andorka Rudolf, a Köz- ponti Statisztikai Hivatal csoportvezetője és dr. Dányi Dezső, a KSH Könyvtár és Doku- mentációs Szolgálat igazgatója közös elő- adását ,,Társadalmi mobilitás és vándorlás Magyarországon (1880—1910)" címmel. Az előadás bevezetője kiemelte, hogy az átré- tegződés felméréséhez rendelkezésre állnak bizonyos források, de óriási munkát jelente—

ne a tételes nyomon követés. Emiatt adatsze- rűen eddig még nem sikerült végigkísérni, hogyan alakult át a feudális Magyarország kapitalista Magyarországgá. A szerzők a népszámlálási adatok részletes feldolgozásá- ból kísérelték meg a téma értékelését. Szá- mos fontos megállopítást tettek. főleg a helyben született és a nem helyben született né- pesség arányának. továbbá a mezőgazda—

sági és az ipari—forgalmi népesség arányá—

na'k területi változása alapján. A felhasznált adatbázis azonban szükségszerűen feltétele- zések elfogadásához vezetett. ezért a továb—

biakra vár a kutatás kiterjesztése.

A témakörbe tartozó, jelenleg is folyó ku—

tatás eddigi tapasztalatairól és eredményei- ről számolt be Harcsa István, a Központi Sta- tisztikai Hivatal előadója ,,A társadalmi struktúra változása és a társadalmi mobili- tás a felszabadulás után (az 1949. évi nép- számlálás adatai alapján)" című előadásá- ban. A kutatás alapvető forrásanyagát az 1949. évi népszámlálás e témakörbe vágó adatainak bizonyos fokig újra feldolgozott anyaga jelentette. Különböző okok miatt a felszabadulás utáni társadalmi struktúráról és a mobilitás helyzetéről eddig viszonylag kevés adat került nyilvánosságra. Ennek kö—

vetkeztében a tanulmány több vonatkozás- ban kíegésziti azt a képet, amit az eddigi adatok alapján módunkban volt megismer—

ni. Figyelmet érdemel például, hogy a fel- szabadulás utáni társadalmi struktúrát be—

mutató adatok azt jelzik, hogy 1949-re -—

részben a korábbi struktúraviszonyok ered—

ményeként, részben a földreform hatására ——

a mezőgazdasági keresők aránya kismérték-

(3)

ben megnövekedett 1941—hez képest és ezzel párhuzamosan kisebb volt a munkások aránya. A társadalmi mobilitás adatai rész- letes magyarázatát adják e jelenségnek, csakúgy mint a korszak társadalmi struktú- rájára ható különböző társadalmi mozgások- nak.

E munkaülésen tartotta meg dr. Horváth Róbert kandidátus, tanszékvezető egyetemi tanár ,,A. Ouetelet emlékezete" című elő—

adását. A megemlékezésre Guetelet halálá- nak közelgő 100. évfordulója alkalmából ke—

rült sor, és indítékul szolgált az is, hogy Guetelet tiszteletbeli tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának. Az előadó —— szi- nes és sokoldalú megemlékezésében —— utalt arra is, hogy bár Ctuetelet életműve eléggé részletesen feltárt, mégis szükséges munkás—

ságának újraértékelése, számunkra pedig nagyon fontos annak tanulmányozása. hogy milyen hatással volt Guetelet a magyar sta—

tisztika korabeli fejlődésére. (Az előadás szö- vegét a Statisztikai Szemle következő szá- mában közöljük.)

A harmadik munkaülésen dr. Horváth Ró—

bert kandidátus, tanszékvezető egyetemi ta- nár elnökletével három előadást hallgattak és vitattak meg a résztvevők. Benda Gyula, a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat tudományos munkatársa ,,A mezőgazdasági termelés statisztikájának problémái 1867 előtt" című előadásában az 1767—ben meg—

kezdett rendszeres termésjelentések, a ma—

gyarországi gabonatermés mennyiségére vo—

natkozó statisztikai adatok, az 1849 utáni, fal- vankénti termésjelentések és más források alapján foglalkozott a mezőgazdasági terme- lés értékelésének nehézségeivel. A levéltári kutatómunka egy történeti statisztikai mű (az 1867 előtti mintegy 100 éves időszak mező- gazdaságára vonatkozó. publikált adatok gyűjteménye) áltai kiváltott ösztönzésre in—

dult meg.

Faragó Tamás, a KSH Könyvtár és Doku- mentációs Szolgálat tudományos munkatársa ,,XVlll. századi történeti demográfiánk kuta- tásának problémái" című referátumában ar- ról szólt, hogy az abszolút monarchia megte- remtésének szándéka Magyarországra vonat—

kozóan is számos olyan forrást produkált, amelyek alapul szolgálhatnak történeti de- mográfiai elemzésekhez. Foglalkozni kell azonban a XVIII. századi összeírások kelet—

kezésével, formai változásának és forrásérté- kének megállapításával, összekapcsolva azt

a hivatalrendszer—hadsereg—adózás három- szöge hatásainak elemzésével, hogy az ösz—

szeírások adataiból reális képet kapjunk.

Dr. Fügedi Erik, a KSH Könyvtár és Do- kumentációs Szolgálat osztályvezető—helyet—

tese ,,A feudális magyar állam statisztikájá"- ról tartott előadást, amelynek mondanivaló- ját főleg a XVlll. század második feléből

merithető ismeretekre alapozta. Az értékelés eléggé nehéz és ellentmondásos, mert egy—

részt a kezdeményező bécsi udvari tanács- ban is ellentétes tendenciák érvényesültek (például az uralkodó Mária Terézia konzer—

vativizmusa és a későbbi ll. József haladóbb törekvései). másrészt a legjobb szándékú kezdeményezések is ellenállást váltottak ki Magyarországon, mivel az állam nem volt magyar állam. (Az előadás szövegét lásd a 873—879. oldalon.)

A negyedik munkaülés dr. Tamásy József- nek, a KSH Népességtudományi Kutató lnté- zete igazgatóhelyettesének elnökletével folyt le. Az első előadó dr. Nemeskéri lános kandi- dátus, a KSH Népességtudományi Kutató Intézetének tudományos főmunkatársa volt.

..Egy Tolna megyei hunrkori (lV—V. század) népesség rekonstrukciója (Mőzs)" című elő- adásában előbb a hun birodalom magyaror—

szági lelőhelyeivel foglalkozott, kiemelve a torzított koponyákat adó lelőhelyek jelentő- ségét. A koponyatorzitás Közép—Ázsiától Strasbourgig elterjedt, időben pedig szinte korunkig fellelhető (például Baranyában, de Mühlhouse környékén is). A mőzsi feltárás je- lentőségét az adja, hogy a föltárt 28 sir kö- zül 24-et tudományosan lehetett tanulmá- nyozni. Meghatórozták a leletek nemét, vér- csoportját, korát, családi összetartozását, és megáliapitották egy öröklődő megbetegedés fennforgásót. Megállapították továbbá, hogy a temetőbe germán fajú, keletről bevándo- rolt alánokat temettek. A temetőben egy négy generációból álló család, ezenkívül még hét család és egy különálló tetem sírját tárták fel. és a negyedik generációban (s csak itt) találtak 12 torzitott koponyát. (Ekkorra vet- ték át a hun szokásokat.)

A munkaülés másik előadója dr. Mádai Lajos, az Országos Közegészségügyi intézet tudományos osztályvezetője volt. ,,A mező—

gazdasági népesség rétegződése és a cse- csemő-, gyermekhalandóság összefüggései Borsod megyében (1931—1935)" című dolgo- zatát mutatta be. amelyben megállapította.

hogy a csecsemőhalandóság a mezőgazda—

sági jellegű községek csoportjában volt a legnagyobb (1620/00), a többségében bá- nyászlakta községekben valamivel kevesebb (1540/00), de még az ipari jellegű községek- ben legkisebb arányszám is 135 ezrelék volt.

145 mezőgazdasági jellegű község 0—6 éves halottainak társadalmi—gazdasági rétegző' dés szerinti elemzése azt mutatta, hogy el- térések vannak a rétegek csecsemő- és gyer—

mekhaiandóságában, és legkedvezőtlenebb (1820/00) a túlnyomórészt mezőgazdasági munkások és napszámosok lakta községek csoportjának arányszáma. Jellemző az is, hogy az akkori Borsod megye két járása kö—

zül a leginkább agrár jellegű és emiatt a legrosszabb gazdasági és szociális helyzet-

(4)

ben levő mezőcsáti járás csecsemő- és gyer- mekhalandósága volt a legnagyobb arányú.

Az ötödik munkaülés — Máté Jánosnak, a KSH Tolna megyei Igazgatósága vezetőjének elnökletével -— érdeklődéssel hallgatta K. Ba- logh ]ánosnak, a Megyei Levéltár igazgató-

jának ,,A XVII. és XVIII. századból származó

összeírási statisztikák a Tolna megyei Le- véltárban" című. sok új ismeretet nyújtó elő- adását. Nagy figyelmet keltett az a közlés, hogy a Levéltár katalógusában 720 cédula található statisztikai anyagokról. A címben jelzett korra vonatkozó összeírások négy cso- portba sorolhatók: adózással, gazdálkodás- sal—termeléssel, népmozgalommal és kultu- rális jelenségekkel kapcsolatos összeírások.

Az összeírások a jelenségek igen széles kö- rét ölelik fel: találhatók dicalis összeírások, katonai összeírások, állami adókivetések, ál—

Iattenyésztésre, vetésterületre, termésered—

ményekre vonatkozó összeírások,

zási, népmozgalmi, jövedelmi Összeirások. a kulturális témakörben pedig az oktatás kö—

rülményeit és feltételeit tudakoló, továbbá az iskolásgyermekek adatait kérdező összeírá—

sok. És mindezek nagy része nem egy vagy néhány évről, hanem gyakran hosszú idő—

szakokról.

A hatodik munkaülés elnöke dr. Dányi De- zső, a KSH Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat igazgatója volt. Az első részben a deviáns magatartások statisztikájának téma—

köre került megvitatásra.

Dr. Mikes Gábor, a KSH Népességtudo- mányi Kutató Intézetének tudományos fő- munkatársa ,,A deviáns magatartások sta- tisztikatörténeti áttekintése" című előadásá- ban hármas feladat megoldására vállalko—

zott. Az első részben rámutatott a bűnözés, az öngyilkosság és az alkoholizmus társadal- mat veszélyeztető hatásaira és e deviancíák növekvő tendenciáirá. Kiemelte az alkoho—

Iizmus terjedésének veszélyességét. mert az ma már hazánkban közel jár a népbetegség mérvéhez. Az előadás második része ismertette a deviáns magatartások statisztikájá- nak történetét, illetve azokat a kutatásokat.

amelyek részben a Központi Statisztikai Hi- vatal egyes osztályain, részben a Népesség—

tudományi Kutató Intézetben folytak. illetve napjainkban is nagy intenzitással folynak.

Az előadás harmadik részében összefoglalta a deviancia fogalmára és kialakulására vo- natkozó legismertebb és legalapvetőbb el- méleteket. Ezzel bevezette a következő elő- adásokat, amelyek részletesen ismertették az egyes devianciaformák statisztikai megfigye-

lésének történetét és tartalmát.

Dr. Vavró István kandidátus, a Központi Statisztikai Hivatal főelőadója ,,A bűnözés mutatói" cimű előadásában a bűnügyi statisztika történeti fejlődésével foglalkozott.

Kezdetben (a XIX. század második felében)

90

foglalko- ,

a bűnügyi statisztika egyenlő mértékben for- dult a bűnözés mint társadalmi jelenség és a bűnüldözés—igazságszolgáltatás tevékeny- ségének mérése felé. Később bizonyos ténye—

zők jelentős hatást gyakoroltak a magyar kriminálstatisztika fejlődésére, és előtérbe került a bűnözés mind teljesebb felmérésének és a statisztikai adatok bűnözés elleni fel—

használásának igénye. E fejlődés jele Földes Béla 1889-ben megjelent ,,A bűnügy statisz- tikája" cimű műve. amely a bűnözést mint társadalmi jelenséget vizsgálja. okokat. ösz- szefüggéseket. hatásokat keres és vizsgál. A továbbiakban Hacker Ervin, Pálosi Ervin, Szabó Béla és mások tudományos munkás- ságának elemzése alapján jellemezte a bűn- ügyi tudományok fejlődését és ennek kap—

csán a bűnügyi statisztika mint a bűnözés megfigyelése egyik legfontosabb eszközének fejlődését.

A távol levő Cseh-Szombathy Lászlónak, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályve- zető—helyettesének ,,Az öngyilkosságok statisztikai vizsgálata a századforduló körül"

című dolgozatát dr. Vukovich György mutatta be. E deviáns jelenség vizsgálata a XIX. század második felében terjedt el Euró- pában. Magyar adatok az 1880-es évek ele—

jétől ismeretesek, az 1890-es évek elejétől megyei részletezéseket közölt a Statisztikai Hivatal. Ennek alapján megállapítható az öngyilkosságok máig tartó térbeli stabilitása.

A továbbiakban ismertette az 1901—1908.

évekről készült részletes feldolgozás adatait.

Dr. Vukovích György, a Központi Statiszti—

kai Hivatal osztályvezetője .,Az alkoholizmus vizsgálata Magyarországon" cimű előadásá- ban utalt arra, hogy a hazai hivatalos statisztikai szakirodalomban a húszas évek kö- zepén találkozhatunk először olyan tanulmá- nyokkal, amelyek az alkoholfogyasztást rész- ben vagy egészben statisztikai módszerekkel vizsgálják, és a kérdés társadalmi egészsé- ügyi vonatkozásait elemzik. Elsősorban Bu—

dapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala hajtott végre egyes társadalmi rétegek (egyetemi hallgatók, munkások) szociális helyzetét vizsgáló olyan felvételeket, amelyek az al- koholfogyasztás körülményeit is tudakolják.

Újabban a Központi Statisztikai Hivatal, majd a Népességtudományi Kutató Intézet foglalkozott intézményesen az alkoholizmus társadalmi, demográfiai vonatkozásainak ku- tatásával, részben az alkoholelvonó rende—

Iéseken részt vevő betegek anamnézisei és interjús kikérdezése alapján, részben egyéb adatok felhasználásával. Ezek a kutatások több érdekes eredményre vezettek, és rész—

ben szakfolyóiratokban, részben pedig ön- álló kiadványok formájában láttak napvilá-

got.

Dr. Halkovics László, a Nehézipari Minisz- térium osztályvezetője ,,A bányászati statisz-

(5)

tika történetéből" című előadásában a 100 évvel ezelőtti bányászati statisztika szerveze- tét ismertette. Az akkor érvényes bányatör—

vény előr'rta. hogy a bányavállalatok milyen statisztikai jelentéseket küldjenek az illeté—

kes bányakapitányságnak. A hét bányakapi- tányság ellenőrizte a beérkezett jelentéseket.

majd kapitánysógi szintű összesítőket készi- tett. Az összesítőket a Pénzügyminisztérium kapta meg. és onnan kapott a Központi Sta- tisztikai Hivatal teljesítményi, állóeszköz—. lét—

szóm— és béradatokat. Ennél sokkal részle—

tesebben foglalkozott a Bányászati és Ko- hászati Lapok a bányák helyzetével, és ebből a forrásból 1920—ig pontos, részletes tájékoz- tatás nyerhető.

A tudományos program befejeztével dr.

Gyulay Ferenc, a Központi Statisztikai Hiva- tal főosztályvezető—helyettese. a Statisztikai Szakosztály titkára mondott zárszót. amelyben kiemelte, hogy a 17 előadás és az előadá- sokhoz kapcsolódó 44 felszólalás jelzi a szekszárdi Vándorülés sikerét és tudományos értékét. Köszönetet mondott a vendéglátók- nak. amiért helyet adtak a Vándorülésnek, továbbá a KSH Tolna megyei igazgatósága vezetőjének és dolgozóinak, akik az előkészi-

MAGYAR NYELVÚ

.lANlS DELLAGRAMMATIKAS : A MONOPOLKAPITALIZMUS ÉS A ..HARMADlK VILÁG"

Kossuth Könyvkiadó. Budapest. 1972. 336 old.

A gyarmati rendszer felbomlása. a volt gyarmati országok politikai. gazdasági füg- getlenedése és az ezzel kapcsolatban fel—

merült nem kapitalista fejlődés lehetősége világszerte felhívta a figyelmet a volt gyar- mattartó országok és a ,.harmadik világ" kö- zötti kapcsolatra. illetve e kapcsolat leg—

újabb formáira. Különösen sok publikáció foglalkozott és foglalkozik még ma is a ..harmadik világgal" az 1960-as évek vonatkozá—

sában, amely a .,fejlődés évtizede" elneve- zést kapta.

A tőkekivitel, valamint gazdasági segé- lyek nyújtása, amelyekkel o szerző jelen könyve foglalkozik, korábban is fellelhető volt a fent említett országok kapcsolatában.

Különösebb jelentőségre azonban csak az elmúlt évtized során tett szert. Ennek rész—

ben az is a magyarázata. hogy több köz- gazdász véleménye szerint a tőkés segély szerepe az, hogy biztosítsa a harmadik világ országainak elindulását a szakadatlan fejlő- dés útján. segítsen kitörni a fejletlenség ,,ör- dögi köréből", hogy így csökkenjen a fejlett- ségbeli különbség a két országcsoport kö- zött.

tés és a szervezés munkájából részt vállalva segítették a Vándorülés eredményességének feltételeit megteremteni.

.

A Vándorülés második napján került sor a Statisztikatörténeti Szokcsoportbon éven- ként esedékes tisztújításra. A Szakcsoport elnökségéből most kivált dr. Klinger András helyére -— a Statisztikai Szakosztály vezetősé- gének javaslatára —— Halkovics Lászlót válasz- tották az elnökség tagjává. így a Szakcso- port elnöke a következő vándorülésig dr.

Horváth Róbert, az elnökség tagja a múlt évben elnökséget viselt Horváth Tibor, to—

vábbá a most megválasztott Halkovics László.

.

A Vándorülés tudományos programját tár- sadalmi program egészítette ki, amelynek ke- retében a Szakcsoport körutazást tett a ge- menci erdőben, megtekintetteb vadászati ki- állítást. felkereste Babits Mihály szülőházát és emlékmúzeumát, városnézésen és társas- vacsorán vett részt.

SZAKlRODALOM

A gazdasági segélyek. valamint a tőkeki- vitel bonyolult problémáját a szerző három nagy részben tárgyalja. Az első részben a főbb fejlett tőkés országok által nyújtott se- gélyek mennyiségi változását vizsgálja bő—

séges statisztikai adatok alapján. A második részben kerül sor azon gazdasági és politikai tényezők értékelésére, amelyek a tőkés segélyek minőségi és mennyiségi változásait okozták és okozzák. A harmadik rész mint—

egy szintézisét adja az előző két résznek.

összefoglalva a következtetéseket, tanulsá- gokat.

A fejlett tőkés országok által a ,.harmadik világnak" nyújtott segélyek mennyiségi vál- tozásainak elemzése számos statisztikai.

módszertani, számbavételi problémába üt- közik. Az egyes segélyt nyújtó országok fize—

tési mérlegei — a szerző véleménye szerint -— nem adnak reális képet a tényleges tőke—

mozgásokról és segélyekről. Ennek oka nem—

csak az ún. statisztikai ,,mellőzés", hanem számos módszertani hiányosság is. Ebben a vonatkozásban első helyen kell megemlíteni a fizetési mérlegek ,.Hibák — Kihagyások"

rovatát, amely rovat aktiv vagy passzív egyenlege olyan tőkék növekedési vagy csök- kenési tendenciáját jelzi. amelyek a fizetési mérleg semmiféle más rovatában nem sze—

repelnek. Ez a tétel nem mutatja a tőkemoz—

gások tényleges méreteit sem. mivel itt csak