Kavka, B. – Sára, F.: A csehszlovák reprezentatív nagykereskedelmi árindex

(1)

STATISZTIKAI IBODALMI FIGYELÓ

Szcs —— nettó önköltség,

Mi,, —— az importnyersanyag értéke bel- ső nagykereskedelmi áron.

Az exportáru előállításához szükséges 'importnyersanyag árát azért vonják le, mert ez is nagykereskedelmi áron kerül

az önköltségbe, ami semmi összefüggés—

'ben nincs a tényleges ráfordításokkal.

4. Az élőmunka devizaegyenértékének

mutatója.

R _ Ves—Mu

ZST Sz—MO-i—N '

ahol:

st'r — az élőmunka devizaegyenértéke,

Mv —— az exportáru termelésében fel-

használt hazai és importnyers-

anyag értéke világpiaci áron, MD —- ugyanez belföldi nagykereske—

delmi áron.

Itt tehát már nemcsak az importált, hanem a hazai nyersanyag árát is levon- ják és ennek következtében az élőmunka—

ráfordítást vetik egybe a nettó deviza- hozammal.

5. Devíza anyagígényességi mutató. Ez nem más, mint az exportáru előállításá—

hoz szükséges importnyersanyag és az exportáru értékesítéséből eredő deviza—

bevétel aránya.

Az import hatékonyságának vizsgálatát az import áru—szerkezet elemzésével kap—

csolatban nem minden szocialista ország—

ban végzik el. Ahol erre sor kerül, ott az alkalmazott mutatókat lényegében az ex- portgazdaságossági mutatókhoz hasonlóan számítják.

A külkereskedelem tervezése szempont—

jából nagy jelentősége van a beruházá- sok devizahatékonyságának. A beruházá—

sok devizahatékonyságának mutatója a következő:

E : _—_K€l ,

Sz 4— D - K ahol:

E -— a beruházások devizahatékony—

sága,

D —— a beruházások hatékonyságának átlagos népgazdasági mutatója, K —— az egységnyi exportárura jutó

beruházás.

Valamennyi ismertetett mutató—típus ellentmondásos és önmagában egyik sem vezet megnyugtató eredményre. Ezért szintetikus mutatóra lenne szükség. Egy ilyen szintetikus mutató kidolgozása ter- mészetesen elképzelhetetlen a matemati—

kai módszerek és az elektronikus számító—

gépek egyre szélesebbkörű felhasználása

1067

nélkül. Lengyelországban már végeztek

ilyen kisérleteket, de a szintetikus jellegű mutatók felhasználása jelenleg még elég

szűk körre szorul, mert sok tényezőt még nem tudnak matematikai formában meg—

fogalmazni.

Végül szerzők ismertetik, hogy az egyes szocialista országokban mely szervek fog—

lalkoznak a külkereskedelem gazdasági hatékonyságának vizsgálatával és röviden utalnak a hatékonyság kérdésével kapcso—

latban kialakult vitára.

(Ism.: Szelényi Iván) KAVKA, s. — SÁRA, F.:

A CSEHSZLOVÁK REPREZENTATfV NAGYKERESKEDELM! ÁFHNDEX

(Vyberovy index velkoobchodnich een.) -- Statisttka a Kontrola, 1962. 4. sz. 205—213. p.

Az új csehszlovák reprezentatív nagy—

kereskedelmi árindex jelentős mértékben támogatja az árpolitikai, árszabályozó rendelkezéseket.

A nagykereskedelmi árindex a belföldi ipar által előállított termékek —— nyers—

anyagok, félgyártmányok, gyártmányok ——

áralakulásának mérésére szolgál. A me—

zőgazdasági eredetű termékek és impor—

tált áruk a számításokban nem szerepel—

nek.

Az árindexben szereplő cikkek (repre—

zentánsok) kiválasztásánál a miniszté—

riumi ipar széleskörű reprezentálására törekedtek. Az index az egész ipari ter—

melésnek a 925 százalékát képviseli, a 75 százalékot jelentő helyi ipart a számitá—

soknál figyelmen kivül hagyták. A kivá—

lasztott reprezentánsok száma 1448, a termékfajták szerinti összetételről (az ár—

indexszám struktúrájáról) az alábbi rész—

letezés ad képet:

Minisztérium Termékek

száma

Tüzelőanyagok és energetika . . . . 19

Kohászat és ércbányászat .. 208

Vegyipar ... .. 160

Nehéz gépipar ... ., 250

Altalanos gépipar ... 203

Építőipar ... '70

Fogyasztási iparok ... 276

Élelmiszeripar ... 177

Egészségügy ... 87

A kiválasztott cikkek által felölelt ter—

melési ágak az egész népgazdaság mate—' riális jószágtermelésének 64,1 százalékát jelentik. A reprezentánsok a kiválasztott termékcsoportok értékének mintegy 25 százalékát képviselik.

Az árindexszám kiszámítása 1960 óta van folyamatban 1958 ,,— 100 és 1954 f 100 bázisokon. A bázisévek nagykereskedelmi

(2)

1068

STATISZTIKAI IRODALMI FIÚ.-VEW

árainak megállapítását az illetékes mi—

nisztériumok szakembereinek bevonásá—

val az indexséma összeállításakor utólag

végezték el. A minősegazonosság elvét az

idősorok összeállításánál elvi követel—

ménynek tekintették, a gyakorlatban azonban sok esetben meg kellett elégedni azonos rendeltetésű, hasonló termék ki- választásával.

Az árindexszám kiszámítása, a Paasche—

féle felfogásnak megfelelően történik.

Az összefoglaló árindexszámokat aggre—

gát módszerrel állapítják meg. Az egyes termékcsoportokon belül a csoportátlag megállapítása a reprezentánsok árössze—

gei alapján történik. Az egyes csoportok átlagának megállapításánál az így kapott csoport árindexszámokat azonban a cso—

port egész termelési értékének figyelem—

bevételével mérlegelik. Ezáltal elérik, hogy a reprezentánsok a magasabbrendű szintetikus árindexekben jobban képvise—

lik a csoportjukat.

A csoport árindexszámokat elsősorban az ipar miniszteriális tagolódásának meg—

felelő részletezésben állapítják meg,

Emellett azonban —-— a minisztériumokon belül —- szétválasztják az A és a B cso—4

portba tartozó cikkek árait, így a termé—*

kek ezen két csoportjának átalakulása, népgazdasági viszonylatban is külön vizs—'

gálható.

Egyes esetekben az aggregát módszer"

alkalmazásához szükséges mennyiségi adatok megállapítása —-— adathiány miatt—?

vagy a termékek természeténél fogva — nem volt lehetséges. Az ilyen esetekben

az egyedi árindexszámok egyszerű szám—

tani átlagát veszik figyelembe az egyes csoportok átlagos árindexeként.

Az új reprezentatív árindex adatainak

megbízhatóságát 1960—ban a kétféle —— bá—

zis és beszámolási — árakon kiszámított bruttó termelési érték szembeállításával

kapott árindexszámokkal ellenőrizték. A

kétféle számítás alapján megállapított

csoport árindexszámok, néhány fontosabb

minisztérium termékeire vonatkozólag a!

következők voltak:

Minisztérium

N anykereskedelnn árindexek 1960- ban (Index:1954. év:—100)

reprezentatív teljeskörű módszer megfigyelés

Kohászat ós ércbányászat ... 117,1 105,4 Vegyi ipar ... 93,0 9523 Általános gépipar ... 83,l 81,S) Fogyasztási iparok ... 95,2 93,6 Élelmiszer ipar ... lll,5 107,5

Ipar összesen 98,8 95,4

A reprezentatív módszernek hosszabb időn át történő folyamatos alkalmazását a termékek minőségének állandó válto—

zása nehezíti meg. Ennek kiküszöbölése céljából olyan technikai paraméterek ki- dolgozását tervezik, amelyeknek segítsé—

gével a minőségi változások gyakorlati szempontból megfelelő pontossággal ki—

küszöbölhetők. Keresik annak a lehetősé—

gét is, hogy az új termékek árai hogyan—_

vehetők figyelembe az árszínvonal-válto—

zások mérésénél. A számítások ilyen fajta tökéletesítésének azonban a vállalati nyil—

vántartások megfelelő irányba való fej—

lesztése az egyik előfeltétele

(Ism.: Hajpál Gyula)

ÉLETSZíNVONAL, FOGYASZTÁS, HÁZTARTÁSSTATISZTIKA

BARTE LS, H ! LDEGARD :

A MAGÁNFOGYASZTÁSRA SZOLGÁLÓ JAVAK RENDSZERES JEGYZÉKE

(Systematisches Güterverzeichnis für den privaten Verbrauch.) — Wirtschaft und Statis—

tik, 1962. 2. sz. 63—74. p.

A Német Szövetségi Köztársaságban ki—

dolgozás alatt áll a lakosság fogyasztását

szolgáló javak és szolgáltatások újrend—

szerű jegyzéke. Az új rendszer tervezete

alapjaiban az Európai Statisztikusok

Konferenciája keretében működő, a la—

kosság fogyasztásának statisztikai szám—

bavételével foglalkozó munkabizottság hasonló tárgyú összeállítására támasz-

kodik.

A magánfogyasztás fogalma a nyugati