SZEMLE ,
_ Árindexszámírás a belkereskedelemben
A kereskedelmi forgalom alakulásának vizsgálata szükségessé teszi az egyes idö—
szakok (hónap, negyedév stb.) áruforgalmánaik összehasonlitását.
A globális kereskedelmi forgalmat mennyiségben nem mindjuk kifejezni, mivel az egyes árucikkek mértékegysége nem egynemű (méter, kg, liter stb.). Az összehasonlítás tehát csak — közös mértékeszközökkel -—— értékben történhet,
A statisztika a volumen változásának vizsgálatára a: volumen-indexet használja;.
A volumen-index csak a mennyiségi változást tükrözi azáltal, hogy mérlegelési súlyként változatlan ára—t használ.
A forgalom volumenének mérése közvetett úton, az indexek összefüggésének segítse—' gével oldható meg. A volumen—index ugyanis egyenlő az éntékindex és árindex hánya-
dosával: - **
241P1:291P1:291Po ,
Ewa 291100 ZűoPa
ahol P1 a beszámolási időszak egységára,
41 a beszámolási időszak mennyisége, (10 —- a bázisidőszak mennyisége,p,, _- a bázisidőszak egységára.
l i
Az értékindex kiszámításához szükséges adatok rendelkezésünkreúllnaik mind folyó- mind bázisáron. Igy kiszámításuk nem'okoz nehézséget.
A kereskedelmi forgalom volumenének megállapításánál azonban gyakorlati nehéz—- ségek merülnek fel.
'
1. 1951 előtt az árváltozásokart nem rögzítették és így a bázisárak megválasztása problémát okozott. Bázísidőszakként az 1951. december l-í áraikat fogadtuk el.
2. A kiskereskedelemi áruforgalmi statisztika az eladott áruk mennyiségére nem ad felvilágosítást. Rendelkezésünkre áll azonban az elosztó nagykereskedelem áraelaudása cíkkenlijént a kiskereskedelem felé. A kiskereskedelem beszerzése megközelítéssel vissza- tükrözi az eladás áruösszetételét, ezért a nagykereskedelmi kiszállításokafc számitásainkban mérlegelési súlyként megnyugtató módon használhatjuk. feltételezve a kiskereskedelmi készletek viszonylagos állandóságát. Két hiányosság azonban még mindig fennáll:
a) A nagykereskedelmi eladást kiskereskedelem felé nem fogyasztói áron tartják nyilván, holott az árváltozásokat fogyasztói áron állapítják meg.
b) Nem könnyű. különösen 195l-re vonatkozóan meghatározni azt az árumennyiséget, amelyet a kiskereskedelem közvetlenül a gyártómiivekiől, feldolgozóipartól —— al nagykeres-
kedelem kikapcsolásával — szerez be (sör, hús, stb.).
A cikkenkénti kiskereskedelmi haszonkulcsok ismeretében a nagykereskedelmi árból
könnyen kiszámíthatjuk a fogyasztói árat. _,szeme * 245
, A kiskereskedelem globális beszerzése és a nagykereskedelem globális kiszállítása a kiskereskedelem felé ismeretes. A két összeg különbsége az ipar—tól közvetlenül beszerzett cikkek globális értéke.
!
A) Kiskereskedelem árindexe l95l. év adott hónapjában Például:
Kiskereskedelem globális beszerzése: 25000 Ft.
_ 1. sz; tábla
( Nagykereske- - k ..
delem nemnegagfjgggfgs Árváltozás
A cikk megnevezése tása kiskeres—
kedelem felé ——————————-————————,——-——
Ft—ban százalékban
1 2 * 3 l 4
A élelmiszer ... 5000 10 430
B ruházat ... 8000 12 320
C egyéb ... 2000 8 %50
D ruházat ... 1500 ' 9 %%
E élelmiszer ... 3500 11 $10
F ... — 7 4—10
6 ... — 7 4-12
11 ... -— 7 -—
Összesen ... 20000 —— —-
l. A nagykereskedelem kiskereskedelem felé történt eladását (kiskereskedelem beszer- zését) cikkenként fogyasztói árakra számítjuk át, azaz egy—egy cikk nagykereskedelmi el- adási értékét—növeljük a december 1 előtti kiskereskedelmi haszonkulccsal. .
2. sz. tábla
Megnevezés Nes-sem- fáieszesexfgg'fíesseeül
forintban "A,-ban forintban
1 2 3 4
A ... 5000 10 5556
8 ... ;. (8000 § 12 9091
c ... 2000 2174
D ... 1500 9 1 1648
E ... 3500 11 3933
Összesen ... 20000 —— ] 22402
2. A íogyasziói árakra átszámított nagykereskedelmi kiszállítás értékét cikkertkénl növeljük az áremelkedés százalékával (egyedi árindex). A számíltás eredménye a nagy- kiskereskedelem által kiszállított árumennyise'g értéke, december 1. u'táni fogyasztói áron.
3. A cikkenke'nt nyilvántartott nagykereskedelmi kiszállításo'k értékét (a gyakorlat—
ban mintegy 220 cikk) nagykereskedelmi áron összeadjuk (2 sz. tábla, 2. rovat). '
4. A 3. pontban kapott összeget levonjuk a kiskereskedelem beszerzési áron számított globális beszerzéséből. A különbség (amint ezt már láttuk) azon cikkeknek az értéke
—— beszerzési áron —— amelyet a kiskereskedelem közvetlenül az ipartól szerez be (25 OOO—20 OOO :: 5000).
246 ' ; szám
_ 3. sz. táb'A.
Dee. 1 előtti gwálmzás Dec. 1 után!
Me nevezés fog . áron _ fog áron
g fogintban % ban fogntban
1 2 3 4
A ... 5556 eao 7223
** B ... 9091 4—20 10909
0 ... 2174 *50 3261
D ... 1648 4-25 2060
E ... 3933 440 4326
összesen ... 22402 — 27779
5. Megvizsgáljuk, hogy az adott időszak negyedéves áruiorgalmában közvetlenüi az ipartól beszerzett cikkek globális értékesítésében milyen súllyal szerepelnek az egyes cik- kek. (Megoszlási viszonyszámokat készítünk.) Ennek alapján mérlegeljük a havi kiskeres—
kedelmi forgalomnak közvetlenúl az ipartól származó részét.
6. A kiszámított megoszlási viszonyszámok alapján felosztjuk a 4. pontban kapott különbséget
4. sz. tábla N
" Negyedéves Kisker. havi
A cikk megnevezése megoszlása beszerzése százalékban beszerz. úron
1 2 , _ 3
F élelmiszer ... 40 2000 G élelmiszer ... ' 50 2500
H ruházat ... 10 500
" Összesen ... 100 5000
így kielégítő pontossággal rendelkezésünkre áll akiskereskedelem ipartól történt be- szerzése cikkenként, nagykereskedelmi áron.
7. A kiskereskedelem ieié történt ipari kiszállítások értékét cikkenként fogyasztói árra számítjuk át, majd cikkenként az egyedi árindexek segítségével a december 1. utáni árakra számítjuk át. Számításaink eredménye az ipartól közvetlenül beszerzett cikkek értéke.
december 1. előtti és december ]. utáni fogyasztói áron.
5. sz. tábla Ipari beszerzés értéke megnglgése dec. 1 előtti ! dee. 1 utáni
fogyasztói áron forintban
1 [ 2 l 3
A ... ! 2151 2366
B ... 2688 3011
C ... 538 538
8. Cikkenként összeadjuk a nagykereskedelmi és ipari kiszállítások (kiskereskedelem ieié) értékét mind a régi (december 1. előtti), mind pedig új (december 1. utáni) fogyasz.
tói áron (3. és 5. tábla 2. rovatát, valamint a 3. sz táblai 4. rovatát és az 5. sz. tábla 3:
rovatát) A két összeg hányadosa 1951. év adott hónapjának árindexe.
SZEMLÉ 247
6. sz. tábla Kiskereskedelem árubeszerzésre
dec. 1 előtti ' dec. 1. után!
fogyasztói áron forintban
1.lzl 3
kisker. árindex (1 rov. : 2 rov.)
27 779 33 694; l 0 82445
A 8. pontban kapott indexszel osztjuk a globális kiskereskedelmi forgalmat, ered—
ményünk: az adott időszak kiskereskedelmi forgalma Violyó- és bázisáron.
7. sz. lábla
_ lKiskert forga-
Klsker. ! r alom 1951. om 951— dec.
dec. 1 elő;,trgi fogy. áron Árindex 1. után] fogy.
_ áron (1 rovat:
2 rovat)
1 2 3
27000 0 82445 32 749
Számításaink menetét összefoglalva: vizsgáljuk meg az alábbi táblázatot:
. 8. Sz. tábla
Kiskereskelmi árindexszámítás táblázata 19-51. év adott hónapjában
Klskereskedelem beszerzése Ft-ban Kiskereskedel— Egvedi
A cikk megnevezése ml haszonkulcs áriát-lex beszerzési dec. 1 előtti dec. 1 után!
% áron —— ———————-—
fogyasztói áron
1 2 3 ,)4 5 6
A élelmiszer . . . . 10 1 30 5000 5556 7223
8 ruházat... 12 120 8000 9091V 10909
C egyéb.... ... 8 150 2000 2174 3261
D ruházat . . . . ... . . . . 9 1 25 _ _ 1500 1648 2060
E élelmiszer ... 11 , 1 10 3500 V 3933 4326
Összesen... — — 20000 22402 27779
F élelmiszer 40% . . . . 7 1 10 2000 2151 2366
6 élelmiszer 50% . . . . 7 1 12 2500 2688 3011
H ruházat IO'X, . . . . 7 —- 500 538 538
összesen. .. . . .. _ ' — 25000 27779 33694,
1931. év n. hónapjának kiskereskedelmi árindexe. . . . . . . . 0 82445
dec. 1 előtti fogy. áron 27 000 1951. év n. hónapjának kiskereskedelmi forgalma . . . . .
dec. 1 utáni fogy. áron 32 740
B) Klskereskedelem árindexe.l951. év adott negyedévében
A negyedéves kiskereskedelmi árindex elkészítésénél nem vezetjük végig a fentebb ismertetett számolási módszert, hiszen már ismerjük ?; havi kiskereskedelmi forgalmat
folyó- és bázisáfon (december l. utáni), így alhavi adatokból könnyen kiszámítható. ,—
248
_ SZEMLBI—A negyedév egyes hónapjainak folyó— és bázisáron számitott kiskereskedelmi forgat?
mát összeadjuk, hogy megkapjuk a negyedéves forgalmat folyó- és összehasonlító (december ]. utáni) áron. Ezek hányadosa a negyedév kiskereskedelmi árindexet adja.
Például: ;
9. sz. táblázat
Kiskereskedelem forgalma
Ft-ban
Időszak %m...—
dee. 1 előtti dec. 1 utáni
áron áron
1 2 ' I 3
' 1. hó ... 20 000 24 259
II.hó... 29357 34549
III. hó ... 31 349 35 937
a. negyedév ! 80 706 . l 94 745
1951. év u. ne yedévének
kiskereskede mi árindexe 0,85182 (2 rovat : 3 rovat) %. 77
C) Részletesebb árindexek l951. év adott időszakában
A globális kiskereskedelmi árindex mellett készíthetünk egyéb, részletesebb (szak—
mai bontású. árucsoportok szerinti, stb.) árindexeket is.
A globális kiskereskedelmi árindex elkészítésénél rendelkezésünkre áll mintegy 220 cikk régi és új fogyasztói áron számitott beszerzéseinek értéke.
Ebből a cikklistából kiemelhetűnk tetszésszerinti cikkeket, árucsoportokat, szakmai csoportokat stb.. és megállapíthatjuk ezek árindexet, ha a kiemelt csoport értékadaztaiit folyó- és_bázisáron összeadjuk és a két összeg hányadosát vesszük. _
Például:
Megállapitjuk a 8. sz. táblázatunkból az élelmiszeroikke'k árindexet:
10. sz. tábla
Élelmiszercikkek forgalma .Élelmlszerclk-
*. cikk . _ kek árindexe
megnevezése dec. 1 előtt il dec. 1 utáni (2. "watt:
— fogyasztói áron Ft—ban 3' tova )
1 2 [ 3 j 4
A ... 5 556 7 223
E ... 3 933 4 326 0 84 651
F ... 2 151 2 366 '
G ... 2 688 , 3 011
Összesen . . .! 14 328 ] m 926
D) Kiskereskedelmi árindexszámitás 1952. év adott hónapjában
l952. évben nem kell végigvezetnünnk az indexszámítás egész menetét. — mert árvál—
tozás csak egyes cikkeket érintett — hanem a: folyóáron adott globális kiskereskedelmi forgalomhoz (—j—,—— előjellel) hozzáadjuk a bázisidőszak (1951. december) és beszámolási időszak között, árváltozásokból adódó (l.—) forinttöbbletet. _
Mivel a kiskereskedelem áruforgalmát cikkenként itt sem ismerjük, azon cikkeknél, ihol árváltozás történt, a nagykerwleedelem kiszállításait kiskereskedelem felé —— hason-
lóan lgöl—hez — úgy tekintjük, mint a kiskereskedelem értékesítését. Ha: az árváltozás nem
az egész cikkel: (cikkcsoportot), hanem a cikken belül csak cikkelemet érintett, megállapít; -SZBMLÉ
249
hatjwk, hogy az árváltozás által érintett cikkelem milyen súllyal szerepel a cikk forgalmá—
ha; (Pl. MA 5002 cikkelem ára 5%-kal emelkedett. MA 5002 súlya MA 50— cikken belüí 10 0-1;
éldáulf ,
1952. év ,,n" hónapjának kiskereskedelmi forgaüma: 10000 Ft.
11. sz. iábza
1 2 l 3 ] 4
_ Kiskereskedel— , A cikk NÉÉZÉftl-Áski mi haszonkulcs Árvaltozás
megnevezése kisker. felé —
nagyker. ám" százalékban
A ... 1000 10 A, cikkelem
%- 10
B . . . . ... 2000 8 Eg cikkglem
C ... 500 12 4— 12
L Megállapi'tjuk az árváltozás álstal érintett cíkkelem súlyát a cikk forgalmában,
12. sz. tábla [Cikkelem súlya a cikkesoport
A cikkelem forgalmában
megnevezése ——-————————
százalékban ! forintban
nagyker. áron
1 . 2 ! 3
l
A, . . . . . 15 150
B, ... 10 200
* C ... . . . . 100 500
2. A nagykereskedelem rkíszállításait __ adotrt cikkelemekből —— kiskereskedelem felé
cíkkenkénft fogyasztói árakra számítjuk át.
1.9. sz. tábla
Nagyker. Nagyker.
A cikkelem eladás kisker. stkereske- eladás kisker.
megnevezése felé nagyker. delmi felé fogy. folyó
; áron forintban haszonkulcs áron forintban
1 2 3 4 '
A,... 150 10 167
B,... 200 8 217
C 500 12 568
14. az. tábla
Nagyker. Nagyker.
A cikkelem eladás kisker. Egyedi eladás kisker.
megnevezése felé folyó fogy. árindex felé bázis fogy.
áron forintban áron forintban
1 2 3 4
A. . . . ... . . i67 ma 152
B, ... . . . . 217 0,95 228
C ... . . . . . 568 1 ,12 507
250 , ' , em
3. A cikkek, illetőleg cikkelemek bázisáron számitott nagykereskedelmi kiszállításából (14. sz. tábla, 4. rovat) levonjuk a fogyasztói áron vett nagykereskedelmi kiszállítást (14. sz.
tábla, 2. sz. rovat.) A különbségeket ($, _ előjellel) hozzáadjuk a kiskereskedelem tény-
leges forgalmához. Az összevonás eredménye á kiskereskedelmi forgalom bázisáron.
A folyó- és bázisáron vett kiskereskedelmi forgalom hányadosa a kiskereskedelmi árindex adott időszakban,
15. sz. tábla Árindex Megnevezés Árkülönbség (10000, 9935)
1 2 , l 3
Kiskereske—
delmi forg.
folyó áron 10 000 A ... . . . . . —15
B . . . ... 4-1! 1 008
C ... —61 Kiskereske-
delmi forg.
bázisáron ? 936
E) Kiskereskedelem árindexe 1952 adott negyedévében
A negyedéves [kiskereskedelmi árindex elkészítésénél az előbb ismertetett módon járunk el. tehát kiszámítjuk a kiskereskedelmi forgalmat folyó- és bázisáron (1951. december).
Ennek érdekében összeadjuk a negyedévhez tartozó hónapok folyó- és bázisáron vett kiskereskedelmi forgalmát. A két forgalom hányadosa adja a negyedév kiskereskedelmi árindexet
Például:
16. u. tábla
Beszámolási ,
időszak 85le időszak Árlndex
Időszak (2. rovat:
kiskereskedelmi forgalma 3' rovat)
1 2 3 4
1952. év 1. hó ... 1000 1 000 **
II. 116 ... 1 100 1 050
III. hó ... 1 300 1 150 1.0625
Összesen ... I 3 (00 3 '200
A negyedév kiskereskedelmi árindexe l,0625, ami azt jelenti, hogy a: beszámolási idő- szakban a bázisidőszakhoz képest 6,25%-os áremelkedés történt.
F) Részletesebb árindex 1952. év adott időszakában
l952. évben is készíthetünk a globális kisker. árindex mellett részletesebb (szakmai, árucikkcsoportos stb.) ánindexeket is. Számítási módunk ugyanaz, mint az előzőkben.
A kiemelt cikk esetében megállapíthatjuk "annak forgalmát Az áremelkedés, vagy árcsök- kenés ligyelembevétele, után megkapjuk a bázisárast.
A szóbanforgó cikk forgalma és a bázisáron vett forgalom hányadosa adja a kiemelt
cikk árindexet. —