• Nem Talált Eredményt

Árindex-számítás a belkereskedelemben

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Árindex-számítás a belkereskedelemben"

Copied!
7
0
0

Teljes szövegt

(1)

SZEMLE ,

_ Árindexszámírás a belkereskedelemben

A kereskedelmi forgalom alakulásának vizsgálata szükségessé teszi az egyes idö—

szakok (hónap, negyedév stb.) áruforgalmánaik összehasonlitását.

A globális kereskedelmi forgalmat mennyiségben nem mindjuk kifejezni, mivel az egyes árucikkek mértékegysége nem egynemű (méter, kg, liter stb.). Az összehasonlítás tehát csak — közös mértékeszközökkel -—— értékben történhet,

A statisztika a volumen változásának vizsgálatára a: volumen-indexet használja;.

A volumen-index csak a mennyiségi változást tükrözi azáltal, hogy mérlegelési súlyként változatlan ára—t használ.

A forgalom volumenének mérése közvetett úton, az indexek összefüggésének segítse—' gével oldható meg. A volumen—index ugyanis egyenlő az éntékindex és árindex hánya-

dosával: - **

241P1:291P1:291Po ,

Ewa 291100 ZűoPa

ahol P1 a beszámolási időszak egységára,

41 a beszámolási időszak mennyisége, (10 —- a bázisidőszak mennyisége,

p,, _- a bázisidőszak egységára.

l i

Az értékindex kiszámításához szükséges adatok rendelkezésünkreúllnaik mind folyó- mind bázisáron. Igy kiszámításuk nem'okoz nehézséget.

A kereskedelmi forgalom volumenének megállapításánál azonban gyakorlati nehéz—- ségek merülnek fel.

'

1. 1951 előtt az árváltozásokart nem rögzítették és így a bázisárak megválasztása problémát okozott. Bázísidőszakként az 1951. december l-í áraikat fogadtuk el.

2. A kiskereskedelemi áruforgalmi statisztika az eladott áruk mennyiségére nem ad felvilágosítást. Rendelkezésünkre áll azonban az elosztó nagykereskedelem áraelaudása cíkkenlijént a kiskereskedelem felé. A kiskereskedelem beszerzése megközelítéssel vissza- tükrözi az eladás áruösszetételét, ezért a nagykereskedelmi kiszállításokafc számitásainkban mérlegelési súlyként megnyugtató módon használhatjuk. feltételezve a kiskereskedelmi készletek viszonylagos állandóságát. Két hiányosság azonban még mindig fennáll:

a) A nagykereskedelmi eladást kiskereskedelem felé nem fogyasztói áron tartják nyilván, holott az árváltozásokat fogyasztói áron állapítják meg.

b) Nem könnyű. különösen 195l-re vonatkozóan meghatározni azt az árumennyiséget, amelyet a kiskereskedelem közvetlenül a gyártómiivekiől, feldolgozóipartól —— al nagykeres-

kedelem kikapcsolásával — szerez be (sör, hús, stb.).

A cikkenkénti kiskereskedelmi haszonkulcsok ismeretében a nagykereskedelmi árból

könnyen kiszámíthatjuk a fogyasztói árat. _,

(2)

szeme * 245

, A kiskereskedelem globális beszerzése és a nagykereskedelem globális kiszállítása a kiskereskedelem felé ismeretes. A két összeg különbsége az ipar—tól közvetlenül beszerzett cikkek globális értéke.

!

A) Kiskereskedelem árindexe l95l. év adott hónapjában Például:

Kiskereskedelem globális beszerzése: 25000 Ft.

_ 1. sz; tábla

( Nagykereske- - k ..

delem nemnegagfjgggfgs Árváltozás

A cikk megnevezése tása kiskeres—

kedelem felé ——————————-————————,——-——

Ft—ban százalékban

1 2 * 3 l 4

A élelmiszer ... 5000 10 430

B ruházat ... 8000 12 320

C egyéb ... 2000 8 %50

D ruházat ... 1500 ' 9 %%

E élelmiszer ... 3500 11 $10

F ... 7 4—10

6 ... — 7 4-12

11 ... -— 7 -—

Összesen ... 20000 —— —-

l. A nagykereskedelem kiskereskedelem felé történt eladását (kiskereskedelem beszer- zését) cikkenként fogyasztói árakra számítjuk át, azaz egy—egy cikk nagykereskedelmi el- adási értékét—növeljük a december 1 előtti kiskereskedelmi haszonkulccsal. .

2. sz. tábla

Megnevezés Nes-sem- fáieszesexfgg'fíesseeül

forintban "A,-ban forintban

1 2 3 4

A ... 5000 10 5556

8 ... ;. (8000 § 12 9091

c ... 2000 2174

D ... 1500 9 1 1648

E ... 3500 11 3933

Összesen ... 20000 —— ] 22402

2. A íogyasziói árakra átszámított nagykereskedelmi kiszállítás értékét cikkertkénl növeljük az áremelkedés százalékával (egyedi árindex). A számíltás eredménye a nagy- kiskereskedelem által kiszállított árumennyise'g értéke, december 1. u'táni fogyasztói áron.

3. A cikkenke'nt nyilvántartott nagykereskedelmi kiszállításo'k értékét (a gyakorlat—

ban mintegy 220 cikk) nagykereskedelmi áron összeadjuk (2 sz. tábla, 2. rovat). '

4. A 3. pontban kapott összeget levonjuk a kiskereskedelem beszerzési áron számított globális beszerzéséből. A különbség (amint ezt már láttuk) azon cikkeknek az értéke

—— beszerzési áron —— amelyet a kiskereskedelem közvetlenül az ipartól szerez be (25 OOO—20 OOO :: 5000).

(3)

246 ' ; szám

_ 3. sz. táb'A.

Dee. 1 előtti gwálmzás Dec. 1 után!

Me nevezés fog . áron _ fog áron

g fogintban % ban fogntban

1 2 3 4

A ... 5556 eao 7223

** B ... 9091 4—20 10909

0 ... 2174 *50 3261

D ... 1648 4-25 2060

E ... 3933 440 4326

összesen ... 22402 27779

5. Megvizsgáljuk, hogy az adott időszak negyedéves áruiorgalmában közvetlenüi az ipartól beszerzett cikkek globális értékesítésében milyen súllyal szerepelnek az egyes cik- kek. (Megoszlási viszonyszámokat készítünk.) Ennek alapján mérlegeljük a havi kiskeres—

kedelmi forgalomnak közvetlenúl az ipartól származó részét.

6. A kiszámított megoszlási viszonyszámok alapján felosztjuk a 4. pontban kapott különbséget

4. sz. tábla N

" Negyedéves Kisker. havi

A cikk megnevezése megoszlása beszerzése százalékban beszerz. úron

1 2 , _ 3

F élelmiszer ... 40 2000 G élelmiszer ... ' 50 2500

H ruházat ... 10 500

" Összesen ... 100 5000

így kielégítő pontossággal rendelkezésünkre áll akiskereskedelem ipartól történt be- szerzése cikkenként, nagykereskedelmi áron.

7. A kiskereskedelem ieié történt ipari kiszállítások értékét cikkenként fogyasztói árra számítjuk át, majd cikkenként az egyedi árindexek segítségével a december 1. utáni árakra számítjuk át. Számításaink eredménye az ipartól közvetlenül beszerzett cikkek értéke.

december 1. előtti és december ]. utáni fogyasztói áron.

5. sz. tábla Ipari beszerzés értéke megnglgése dec. 1 előtti ! dee. 1 utáni

fogyasztói áron forintban

1 [ 2 l 3

A ... ! 2151 2366

B ... 2688 3011

C ... 538 538

8. Cikkenként összeadjuk a nagykereskedelmi és ipari kiszállítások (kiskereskedelem ieié) értékét mind a régi (december 1. előtti), mind pedig új (december 1. utáni) fogyasz.

tói áron (3. és 5. tábla 2. rovatát, valamint a 3. sz táblai 4. rovatát és az 5. sz. tábla 3:

rovatát) A két összeg hányadosa 1951. év adott hónapjának árindexe.

(4)

SZEMLÉ 247

6. sz. tábla Kiskereskedelem árubeszerzésre

dec. 1 előtti ' dec. 1. után!

fogyasztói áron forintban

1.lzl 3

kisker. árindex (1 rov. : 2 rov.)

27 779 33 694; l 0 82445

A 8. pontban kapott indexszel osztjuk a globális kiskereskedelmi forgalmat, ered—

ményünk: az adott időszak kiskereskedelmi forgalma Violyó- és bázisáron.

7. sz. lábla

_ lKiskert forga-

Klsker. ! r alom 1951. om 951— dec.

dec. 1 elő;,trgi fogy. áron Árindex 1. után] fogy.

_ áron (1 rovat:

2 rovat)

1 2 3

27000 0 82445 32 749

Számításaink menetét összefoglalva: vizsgáljuk meg az alábbi táblázatot:

. 8. Sz. tábla

Kiskereskelmi árindexszámítás táblázata 19-51. év adott hónapjában

Klskereskedelem beszerzése Ft-ban Kiskereskedel— Egvedi

A cikk megnevezése ml haszonkulcs áriát-lex beszerzési dec. 1 előtti dec. 1 után!

% áron —— ———————-—

fogyasztói áron

1 2 3 ,)4 5 6

A élelmiszer . . . . 10 1 30 5000 5556 7223

8 ruházat... 12 120 8000 9091V 10909

C egyéb.... ... 8 150 2000 2174 3261

D ruházat . . . . ... . . . . 9 1 25 _ _ 1500 1648 2060

E élelmiszer ... 11 , 1 10 3500 V 3933 4326

Összesen... — — 20000 22402 27779

F élelmiszer 40% . . . . 7 1 10 2000 2151 2366

6 élelmiszer 50% . . . . 7 1 12 2500 2688 3011

H ruházat IO'X, . . . . 7 —- 500 538 538

összesen. .. . . .. _ ' — 25000 27779 33694,

1931. év n. hónapjának kiskereskedelmi árindexe. . . . . . . . 0 82445

dec. 1 előtti fogy. áron 27 000 1951. év n. hónapjának kiskereskedelmi forgalma . . . . .

dec. 1 utáni fogy. áron 32 740

B) Klskereskedelem árindexe.l951. év adott negyedévében

A negyedéves kiskereskedelmi árindex elkészítésénél nem vezetjük végig a fentebb ismertetett számolási módszert, hiszen már ismerjük ?; havi kiskereskedelmi forgalmat

folyó- és bázisáfon (december l. utáni), így alhavi adatokból könnyen kiszámítható. ,—

(5)

248

_ SZEMLBI—

A negyedév egyes hónapjainak folyó— és bázisáron számitott kiskereskedelmi forgat?

mát összeadjuk, hogy megkapjuk a negyedéves forgalmat folyó- és összehasonlító (december ]. utáni) áron. Ezek hányadosa a negyedév kiskereskedelmi árindexet adja.

Például: ;

9. sz. táblázat

Kiskereskedelem forgalma

Ft-ban

Időszak %m...—

dee. 1 előtti dec. 1 utáni

áron áron

1 2 ' I 3

' 1. hó ... 20 000 24 259

II.hó... 29357 34549

III. hó ... 31 349 35 937

a. negyedév ! 80 706 . l 94 745

1951. év u. ne yedévének

kiskereskede mi árindexe 0,85182 (2 rovat : 3 rovat) %. 77

C) Részletesebb árindexek l951. év adott időszakában

A globális kiskereskedelmi árindex mellett készíthetünk egyéb, részletesebb (szak—

mai bontású. árucsoportok szerinti, stb.) árindexeket is.

A globális kiskereskedelmi árindex elkészítésénél rendelkezésünkre áll mintegy 220 cikk régi és új fogyasztói áron számitott beszerzéseinek értéke.

Ebből a cikklistából kiemelhetűnk tetszésszerinti cikkeket, árucsoportokat, szakmai csoportokat stb.. és megállapíthatjuk ezek árindexet, ha a kiemelt csoport értékadaztaiit folyó- és_bázisáron összeadjuk és a két összeg hányadosát vesszük. _

Például:

Megállapitjuk a 8. sz. táblázatunkból az élelmiszeroikke'k árindexet:

10. sz. tábla

Élelmiszercikkek forgalma .Élelmlszerclk-

*. cikk . _ kek árindexe

megnevezése dec. 1 előtt il dec. 1 utáni (2. "watt:

— fogyasztói áron Ft—ban 3' tova )

1 2 [ 3 j 4

A ... 5 556 7 223

E ... 3 933 4 326 0 84 651

F ... 2 151 2 366 '

G ... 2 688 , 3 011

Összesen . . .! 14 328 ] m 926

D) Kiskereskedelmi árindexszámitás 1952. év adott hónapjában

l952. évben nem kell végigvezetnünnk az indexszámítás egész menetét. — mert árvál—

tozás csak egyes cikkeket érintett — hanem a: folyóáron adott globális kiskereskedelmi forgalomhoz (—j—,—— előjellel) hozzáadjuk a bázisidőszak (1951. december) és beszámolási időszak között, árváltozásokból adódó (l.—) forinttöbbletet. _

Mivel a kiskereskedelem áruforgalmát cikkenként itt sem ismerjük, azon cikkeknél, ihol árváltozás történt, a nagykerwleedelem kiszállításait kiskereskedelem felé —— hason-

lóan lgöl—hez — úgy tekintjük, mint a kiskereskedelem értékesítését. Ha: az árváltozás nem

az egész cikkel: (cikkcsoportot), hanem a cikken belül csak cikkelemet érintett, megállapít; -

(6)

SZBMLÉ

249

hatjwk, hogy az árváltozás által érintett cikkelem milyen súllyal szerepel a cikk forgalmá—

ha; (Pl. MA 5002 cikkelem ára 5%-kal emelkedett. MA 5002 súlya MA 50— cikken belüí 10 0-1;

éldáulf ,

1952. év ,,n" hónapjának kiskereskedelmi forgaüma: 10000 Ft.

11. sz. iábza

1 2 l 3 ] 4

_ Kiskereskedel— , A cikk NÉÉZÉftl-Áski mi haszonkulcs Árvaltozás

megnevezése kisker. felé

nagyker. ám" százalékban

A ... 1000 10 A, cikkelem

%- 10

B . . . . ... 2000 8 Eg cikkglem

C ... 500 12 4— 12

L Megállapi'tjuk az árváltozás álstal érintett cíkkelem súlyát a cikk forgalmában,

12. sz. tábla [Cikkelem súlya a cikkesoport

A cikkelem forgalmában

megnevezése ——-————————

százalékban ! forintban

nagyker. áron

1 . 2 ! 3

l

A, . . . . . 15 150

B, ... 10 200

* C ... . . . . 100 500

2. A nagykereskedelem rkíszállításait __ adotrt cikkelemekből —— kiskereskedelem felé

cíkkenkénft fogyasztói árakra számítjuk át.

1.9. sz. tábla

Nagyker. Nagyker.

A cikkelem eladás kisker. stkereske- eladás kisker.

megnevezése felé nagyker. delmi felé fogy. folyó

; áron forintban haszonkulcs áron forintban

1 2 3 4 '

A,... 150 10 167

B,... 200 8 217

C 500 12 568

14. az. tábla

Nagyker. Nagyker.

A cikkelem eladás kisker. Egyedi eladás kisker.

megnevezése felé folyó fogy. árindex felé bázis fogy.

áron forintban áron forintban

1 2 3 4

A. . . . ... . . i67 ma 152

B, ... . . . . 217 0,95 228

C ... . . . . . 568 1 ,12 507

(7)

250 , ' , em

3. A cikkek, illetőleg cikkelemek bázisáron számitott nagykereskedelmi kiszállításából (14. sz. tábla, 4. rovat) levonjuk a fogyasztói áron vett nagykereskedelmi kiszállítást (14. sz.

tábla, 2. sz. rovat.) A különbségeket ($, _ előjellel) hozzáadjuk a kiskereskedelem tény-

leges forgalmához. Az összevonás eredménye á kiskereskedelmi forgalom bázisáron.

A folyó- és bázisáron vett kiskereskedelmi forgalom hányadosa a kiskereskedelmi árindex adott időszakban,

15. sz. tábla Árindex Megnevezés Árkülönbség (10000, 9935)

1 2 , l 3

Kiskereske—

delmi forg.

folyó áron 10 000 A ... . . . . . —15

B . . . ... 4-1! 1 008

C ... —61 Kiskereske-

delmi forg.

bázisáron ? 936

E) Kiskereskedelem árindexe 1952 adott negyedévében

A negyedéves [kiskereskedelmi árindex elkészítésénél az előbb ismertetett módon járunk el. tehát kiszámítjuk a kiskereskedelmi forgalmat folyó- és bázisáron (1951. december).

Ennek érdekében összeadjuk a negyedévhez tartozó hónapok folyó- és bázisáron vett kiskereskedelmi forgalmát. A két forgalom hányadosa adja a negyedév kiskereskedelmi árindexet

Például:

16. u. tábla

Beszámolási ,

időszak 85le időszak Árlndex

Időszak (2. rovat:

kiskereskedelmi forgalma 3' rovat)

1 2 3 4

1952. év 1. hó ... 1000 1 000 **

II. 116 ... 1 100 1 050

III. ... 1 300 1 150 1.0625

Összesen ... I 3 (00 3 '200

A negyedév kiskereskedelmi árindexe l,0625, ami azt jelenti, hogy a: beszámolási idő- szakban a bázisidőszakhoz képest 6,25%-os áremelkedés történt.

F) Részletesebb árindex 1952. év adott időszakában

l952. évben is készíthetünk a globális kisker. árindex mellett részletesebb (szakmai, árucikkcsoportos stb.) ánindexeket is. Számítási módunk ugyanaz, mint az előzőkben.

A kiemelt cikk esetében megállapíthatjuk "annak forgalmát Az áremelkedés, vagy árcsök- kenés ligyelembevétele, után megkapjuk a bázisárast.

A szóbanforgó cikk forgalma és a bázisáron vett forgalom hányadosa adja a kiemelt

cikk árindexet. —

Balogh Gyula—Kapás János

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

1968 és 1977 között a munkahelyi vendéglátó vállalatok egységeinek száma és alapterülete mintegy 60. illetve 50 százalékkal nőtt, eközben a

Az a körülmény, hogy szinte valamennyi itt vizsgált deviza esetében erős vagy igen erős kölcsönhatás jelentkezik az árfolyam, a pénzpiaci kamatláb, valamint a

A Szeri Pósafi család jelent ő sége els ő sorban nem abban áll, hogy történetesen Szert birtokolták, hanem hogy egyikei voltak a középkori dél-alföldi

3 Jelen tanulmány keretei között nem kívánunk foglalkozni a  kreatív város koncepciójának részletes bemutatá- sával, de még a „smart city”-koncepció

– A „plázastop”-törvény erőteljesen lefékezte a külföldi tulajdonú kiskereskedelmi láncok területi terjeszkedését, legalábbis a 200 (400) m² feletti eladóterű boltok

Lemaradást mutat az állami kiskereskedelem is. Az állami kiskereskedelem ugyanis nem volt felkészülve ilyen nagyarányú zöldségártékesítésrenoha ez tervszámaí

évben már 69 szerelési hiba fordult elő (a kiskereskedelem által eladott rádiók mintegy 180/o—ánál volt szükség javításra szerelési hibák miatt). A szerelési

Akkor azonban, amikor egymástól távoleső vagy a fogyasztás struktúrája szempontjából lényegesen különböző időszakok között kell az árváltozás mértékét meghatározni,