Labenec, V. – Knjazev, N.: A mezőgazdaság szakosodásának fejlődése

964

kező témákat tekinti át: helyszíni felvételek.

elemző tanulmányok, publikációk, nemzetközi és nemzeti konferenciák, együttműködés ide- gen országokkal a demográfia területén.

Ami a Hivatal által készített helyszíni fel- vételeket illeti, a cikk áttekinti a háború utáni időszak egymást követő népszámlálá- sait: az 1946. február 14-i népszámlálást, az 1950. december 3—i. az 1960. december 6-i és az 1970. december 8-i népszámlálásokat.

Utána tárgyalja a folyamatos jelentésekből származó információk összegyűjtésének útját és tartalmát a természetes népmozgalmi és vándorlási statisztika területén. különös súlyt fektetve a jelentés változásaira a huszonöt év folyamán.

A népszámlálások és a folyamatos jelenté- sek mellett áttekinti a különféle speciális vizsgálatokat is. Széles körű vizsgálatok vol- tak különböző időpontokban a népesség szintjére és struktúrájára vonatkozólag, még- pedig 1955 és 1958 végén. 1966. október 15—én, 1967 és 1969 végén. Részleges vizs—

gálatokat hajtottak végre a reprezentáció és a céltudatos kiválasztás módszerének alkal- mazásával. Az elsőt a következő vizsgálatok- ban alkalmazták: a népesség nem és kor szerinti struktúrája 1949. január 1-én és egy csecsemőhalandósági próbavizsgálat 1969—

ben. A másik módszer használatával a kö- vetkező kérdőíves vizsgálatok készültek: ta- nulmány a dolgozó nők házimunkában töltött idejének mérlegéről, mely ,,Az anya a társa-

dalomban és a családban" név alatt 1961 ne—

gyedik negyedében egy hasonló csehszlová—

kiai vizsgálattal párhuzamosan a Csehszlovák Állami Népességi Bizottsággal közös konzul—

tációban készült; kérdőíves vizsgálat készült a válások intenzitásárál Lengyelországban 1967 végén, és kérdőíves vizsgálat készült 1970 májusában a családoknak a Ieányszü—

letésről alkotott nézetéről.

A népességi szint, struktúra, a természetes, népmozgalom és vándorlás, a halandósági táblák és demográfiai prognózisok terén vég- zett elemzések és vizsgálatok eredményei fő- ként a Hivatal által kiadott következő soro- zatokban kerültek publikálásra: Lengyelor- szág Statisztikája, Statisztikai Tanulmányok és Művek. Statisztikai Tömeges Vizsgálatok.

Nemzetközi Statisztikák. Statisztikai Informá- cii Könyvtára és a periodikus Statisztikai Hí—

re .

Külön érdemes megemlíteni a Hivatal által 1967 és 1969 között publikált demográfiai évkönyveket. Átfogó megközelítés. nagy ki—

terjedésű információ és az első világháború

előtti korszakig visszamenő retrospektivitás a fő jellemzőjük. Tartalmazzák a demográfiai adatok összehasonlító nemzetközi statisztiká- ját és a megfigyelés módszerére. a használt fogalmak definíciójára, az osztályozás alap- elveire és az információk forrására vonatkozó bevezetővel felszereltek.

(ism.: Faragó Tamás)

MEZÖGAZDASÁGI STATISZTIKA

LABENEC, V. — KNJAZEV, N.:

A MEZÓGAZDASÁG SZAKOSODÁSANAK FEJLÖDESE

(Razvitie szpecializacii.) — Ekonomika Szel'szkogo Hozíaisztva. 1971. 2. sz. 77—85. p.

A szovjet mezőgazdaság intenzív fejlődését jelzi az, hogy a 100 hektár mezőgazdasági te- rületre jutó össztermék 1965 és 1969 között 26,5 százalékkal növekedett. Ugyanekkor a termelés szerkezete is módosult: csökkent a gabonafélék részesedése és növekedett az intenzív ágazatok (zöldség- és gyümölcster- melés. tehenészet, baromfitartás) részesedési értéke.

A korszerű mezőgazdaságra két egymással összefüggő területen lejátszódó viharos fej—

lődés jellemző. Ezek a tudományos-technikai forradalom és a társadalmi munkamegosztás.

azaz a termelés sZakosodása. E területek kö—

zött kétirányú a kapcsolat. A tudományos—

technikai forradalom előrehaladtával tökéle—

tesebbé válik (elmélyül) a szakosodás, és

— a termelés koncentrálásával -— biztosítja a tudományos-technikai forradalom kibontako- zásának feltételeit.

A mezőgazdaság szakosodásán termelési irányt. a gazdaság vagy körzet termelési szerkezetét értik. A szakosodás abban jut ki- fejezésre, hogy a népgazdasági szükségletek.

a helyi természeti és közgazdasági feltételek figyelembevételével az adott gazdaság vagy körzet meghatározott terméktípus előállítá- sára összpontosítja az erejét. A szakosodás gazdasági szervezete a termelés koncentrá- lásához vezet. Ez egyben azt is jelenti, hogy a gazdaságokban egyre több gépet használ- nak és egyre emelkedik a termelés technoló—

giai szintje. Szocialista viszonyok között a mezőgazdaság szakosodása a népgazdasági tervekkel összhangban következik be.

A mezőgazdaság korszerű fejlődése a kör- zeti és a gazdasági szinteken lejátszódó sza- kosodás útján halad. Ez a két szint a társa—

dalmi munkamegosztás különböző -— területi és ágazati — oldalát jelenti. A területi sza—

kosodás bizonyos növényeknek egyes terüle- teken folyó termesztésének megszüntetésével is együttjár. Ugyanakkor ezeknek a növé—

nyeknek kedvezőbb talajú. éghajlatú, vala- mint megfelelő közgazdasági feltételekkel

STATISZTlKAl lRODALMl FIGYELÖ

bíró vidékeken fokozódik a termesztésük. (A területi szakosodás példáiként a szerzők a cukorrépa-, rostlen-, gabona-, korai zöldség- és rizstermelést, a tehenészetet, illetve a tej—

termelést említik.)

A gazdasági szinten bekövetkező szakoso—

dás mellett megfigyelhető a gazdaságon be- lüli szakosodás is (ágazati, brigád vagy te—

lepi szinten). A munkamegosztás elmélyülé—

sével megjelenik az ágazaton belüli szako- sodás, amikoris egy végtermék előállítása különböző gazdaságokban végrehajtott tech- nológiai szakaszokra tagolódik. A szakosodott termelés magas gazdasági hatékonysága le- hetővé teszi a társadalmi munkamegosztás további elmélyítését, olyan munkaszervezési módszerek alkalmazását, mint a futószalag- rendszer és folyamatos technológia.

A természeti és közgazdasági feltételek jelentős eltérései és a különböző technoló- giával előállított termékek nagy száma miatt a mezőgazdasági üzemek szakosodása kü- lönböző formákban jelentkezik. Egyik forma az olyan mezőgazdasági nagyüzem, amely néhány területre szakosodott úgy. hogy azok egymáshoz való aránya optimális az adott viszonyok között. Ez a típus az általában ked- vező viszonyokat jelentő területeken alakult ki. Az ilyen gazdaságok több növénnyel és két—három állattenyésztési ágazattal foglal- koznak. Más formája a szakosodásnak az egy termék előállítására specializálódott üzem. Korábban az első forma volt jellemző és a gazdaságok inkább növénytermesztési ágazatokkal (elsősorban ipari növények ter—

mesztésével) foglalkoztak. Az utóbbi években a második típus kialakulása gyorsult meg és ez is inkább az állattenyésztésben (marha-, sertés- és baromfihús—. valamint tojástermé—

lés).

A szűk területre szakosodott gazdaságok különböző szervezeti formákban működnek.

Mindenekelőtt különböző a takarmány biz- tosításának a módja, ami lehet saját terme- lés, részleges termelés és vásárlás. Az előző ötéves tervben az első két forma fejlődött ki nagyobb mértékben. A szakosodott állatte—

nyésztő üzemek különböznek abból a szem—

pontból is, hogyan alakítják ki az állatállo—

mányukat (zárt ciklusú saját tenyésztés, rész—

leges tenyésztés és növendékvásárlás to—

vábbtartásra és hizlalásra).

A szűk területre szakosodott mezőgazda- sági üzemek általában egyesülésekbe tömö- rülnek. ami újabb minőségi lépést jelent a termelési technológia és munkaszervezés te—

rületén, valamint a végtermék további fel- dolgozásában és értékesítésében. Az egye- sülésben részt vevő gazdaságok a végtermék- előállítás egységes technológiai ciklusának egy-két műveletét végzik, ami lehetővé teszi a méretekben jelentkező koncentráció növe—

lését és a hatékonyabb eszközfelhasználást.

965

Az egyesülésekkel kapcsolatban még sok kérdés vár kidolgozásra: a gazdaságok köny—

velési és elszámolási rendszerének összehan—

golása, az egyesülés és a bank viszonyának tisztázása, az egyesülés jogi státusának

megállapítása stb.

A szovhozok szakosodása az 1965. és 1969. évi adatokat összehasonlítva. a szako- sodási irányok többségében fokozódott. (Ki—

vételt képez a cukorrépa-termelés.) A szako—

sodott szovhozoknak a termelésből való ré- szesedése legmagasabb a baromfitenyésztés- ben (86,3 százalék), amit a juhászat (672 százalék) és a zöldségtermelés (65,5 száza- lék) követ. Alacsony az előbbi érték a hús- termelés (18.1 százalék) és a cukorrépa—ter—

melés (13.3 százalék) területén.

Szocialista viszonyok között a szakosodás fejlesztésének fontos eszközét jelentik a be—

adási és felvásárlási tervek, mivel ezek meg- határozhatják a teljes termelési szerkezetet (vetésterület, állatállomány. a termelés anyagi—technikai alapjai stb.)

Végül a szerzők hangsúlyozzák a tőkebe- fektetés növelésének fontosságát mint a szakosodás elmélyítésének előfeltételét. A gazdaságok szakosodásának mértéke függ a hitelek nagyságától, a mezőgazdaság ré- szére biztosított építőanyagok, gépek és fel- szerelések mennyiségétől. A folyamat, éppen jelentős pénzügyi és anyagi igénye miatt, nem játszódhat le mindenütt egyidőben.

(Ism.: Szász Kálmán)

MOISZEENKO, N. — GALIN, V.:

A MEZÓGAZDASAG SZAKOSODÁSÁNAK LENYEGE ÉS A FOLYAMAT ELMÉLYlTÉSÉNEK

NÉHÁNY KÉRDÉSE A FEJLÓDÉS JELENLEGI SZAKASZÁBAN

(K voproszu o szuscsnoszti szpecializacii v szel'- szkom hozjajsztve i nekotorüh problemah ee uglu' blenija na szovremennom étape.) — Ekonomicseszkie Naukí. 1971. 4. sz. 33—43. p.

A szakosodás a mezőgazdaságban bekö- vetkezett tudományos—technikai forradalom velejárója és a termelés iparosításának elő—

feltétele. A Szovjetunió 1971—1975. évekre szóló népgazdasági fejlesztési tervének irányelvei a mezőgazdasági termelés szako- sodásának elmélyítését irányozzák elő.

A szerzők a szakosodás mértékének az árutermelés fokát tekintik. Ez a Szovjetunió kolhozaiban és szovhozaiban 50—60 százalék között változik. Usszehasonlításként megem—

lítik, hogy az Egyesült Államokban ez az ér- ték eléri a 95—98 százalékot.

A szakosodás tervezéséhez és közgazda- sági értékeléséhez szükséges a folyamat lé—

nyegének tisztázása. Bár minden mezőgaz—

dasági üzem egyes termékeket nagyobb arányban termel és értékesít, mint másokat,