Mezőgazdaság, állattenyésztés és erdészet a Szovjet-Únióban

1—6. szam

1926—ban a lakásviszonyok terén még meglehetősen kedvezőtlen körülmények uralkodtak a, Szovjet—Únió városaiban.

A családoknak 25'10/0—3 lakott több—

szobás lakásban és 22-50/c—a lakta az egész házat, A. többi főleg egyszobás és közöskonyha használattal bíró la—

kásban élt. Moszkvában lényegesen kedvezőtlenebb lakásviszonyok voltak, mint, Leningrádban. Amíg Leningrád—

ban a családok 38'5%—a élt egyszóbás lakásban, addig Moszkvában mintegy 242000 család (50'70/0) zsúfolódott így össze, ami azt jelentette, hogy átlagban három személy lakott egy—egy egy—

szobás lakásban.

Az azóta elmult két évtized alatt azonban nagymérvű változások men—

fek, végbe az építkezések :; így a lakó—

házépítkezések terén is. A városi né—

pes-ség száma az ötéves tervek hatas:

következtében 263 millióról' 1939—ben

mar 559 millióra szaporodoth Annak a:

hatalmas és friss agrártömegnek, nie—'

lyet az évről-évre izmosodó gyáripar"—

szívott fel, természetesen az ipari gó—

eok, a városok adtak új települési he'—_

lyet. Ennek az új városi népességnek letelepedése magával vonta: a lakóház—

építkezések gyors és erőteljes fejlődéág sét. Ha újabb adatok nem is állnak,

rendelkezésünkre, azonban a Szoviet- A Únió általános életviszonyairól szóló

jelentések és ismertetések arrólszá—p molnak be, hogy a modern építkezésés a, szociális szempontok követelményei—4 nek megfelelően a multtal szemben nagy javulás állott be. 1926-ban méga 100.000-nél népesebb városokban is a x lakóhelyiségeknek csak 49'60/o—aban volt villanyvilágítás, ma már alig akad olyan városi. lakas, ahol ne lenne áramszolgáltatás.

M (idei Lajos (1 A

Mezőgazdaság, állattenyésztés és erdészet a Szoviet—Unióban.1

A Szcwjet—ífnúő őst'xrnwlésénok sum notat-ól éppen úgy, mint a többi ter melési ág: helyzetéről és termelési ere?- ményoiről az ellenséges hírverés elkö- (lösítést eélzó tevékenysége miatt az Mirópa'. közvélemény általz'lbai'l nem tudott magának tiszta képet alkotni.

Köztudomású volt, ugyan hogy a hi—

vatalos tújókoztatas legfőbb módszerét.

a statisztikát ——— mezőgazdasági vonat- kozasban is a hatalmas birodlalom tov-ületén gyakorlatilag ('s tudomanyo—

ran is már régóta igen széle.—_— körben niívelíkf Ismeretes volt az is, hogy a cári uralom megdöntése után a_statisz—

tikai, még további tel't't nyert A nem—

zetközi kíaíh'únyoknak és egyéb bix":

mlm közlemon,voknek hiteles adattö—

llng'áÉ' :: külföldi ldizvólemény tájékoz tatása terén mégsem tudott nwgfelelf')

eredményt elérni, mert a szemben álló '%felek az elért eredményekről közre- adott adatsorok értékét és megbízható-

ságát, mindenféle módon aláásni", vi-

' Forrásmunkak: Annnaire International de Statistiguo Agricolo 1900—193'4. Nagy Iván Edgar: Szovjet-Oroszország mezőgazdasági ter—

melése. —— Annuaire International de Statis—

tioue Forestiero US$—35 w Magyar Állami Tér—

képészeti Intézet: Kis Atlasz,

: Az orosz statisztikai évkönyv MSZ—től jele—

nik meg és 1888—tól kezdődően tartalmaz mezőn gazdasági adatokat,

tássá tenni, illetőleg kizarolag n pro tmgandu, eszközéül feltüntetni igyekez-—

tek. * '

A második világháború tartama alatt tiemi'iészetesen a statisztika a Szovjet—

Únióban is hallgatásra kényszerült és?

nem adhatott beszámolót a Fokozott termelési eről'eszítésekről és azok ered—

ményeiről. Ezért a legutóbbi küzdel—

mes évek őstermeléséről sm'nmifélo adataink nincsenek. Az erre az idő—

szakra vonatkozó statisztikai tolvilív gosítésok azonban m ;; harcok Orosz-A orszag mezőgazdasági szempontbol legértékesebb részén folyvan w a, ho"

következett ellenséges pusztítások es háborús cselekmények miatt. tovabba azért, mert az őstezérmelés ott is úgy- szólván kizárólag a háborús érdekek szolgz'ilatáb'an állott, nem nyújthatna nak támpontot :: békebeli termelő—s megisn'iereséhez. Az adatokból legtet—

jebb —— a, békeévek eredményeivel valo egybevetős útján _,,. azokat a valtozi—

sokat isnlerbotnénk meg, amelyek a hadbanálló nemzet minél tökéletesebb mértékű ellátásának érdekeit szolgál—*

ták. Rendelkezésre álló adaianyagnnl;

tehát nmglehetősen hiányos ugy—ant.

mégis úgy véljük, már ezeknek a ho!—

'zagos adatoknak bemutatásával is leg—v alább némi hüjékoztatáa m'njihatnnk

x

V %

l—vö. szám *

annak ;1 bntnlnms erófeszítósnek ered—

ményeiről, mnelyet a Szovjet—(ma') ős—

termelői. az utolsó negyedszázad nlati:

kifejtettek,

Földbirtokviszonyok, üzemrendszerek.

(

Amikor All, Sándor (cár 1861—ben n jobbágyságot megszüntette, a föld nen:

az egyes gazdálkodók tulajdonába ment át, hanem (! falubeli ('mi/idok kü zössége vagyis a háztartások fejeinek összesége, n ,,mir"

.,mir" azután n.. község földjét vagy 31 (családok férfitagjai számának, vagy pedig a n'lnnkaerőnek tekintett, ('h'íllzlll' tagok szúnn'lnak arányában osztotta ki, ]2 évre szólóan. A esnládok azon—

ban nem összefüggő területet, hanem sokszor egyrm'istol távoleső, több föld- részletet kaptak, A ,,1nir"—l)ől kilépni az adótartozás letörlesztóse esetén is esak úgy lehetett, ha :! kilépő gazdn földjéről lemondott, vagy pedig azt 4 többnyire alacsony áron w— község—

beli más ,,1ni1'*"—tngrmk eladtu.

Az ilyen és ehhez hasonlo nu-gxkötött—

ségek és nel'lézségek miatt,, továbbá az

— alacsony gz—lbonaárnk, n gyakori elem;

csapások s így 11, parasztok vásárló—

képességének fokozatos csökkenése köv—

vetke—zté'oen parnsztlúzadúsok törtek ki. Főleg ez okból és: mert u, termelési eredmények sem érték el ;: szüksége—;

mértéket, 1906. november 22—én kor—

nn'myrendelettel megszün/ették a föld-' közösségei.

A vonatkozó rendelet kimondta.

hogy a ,,mir6 minden egyes tagja, A községtől követelheti :! föld egy össze—

függő darabjának kiadását, amelynek azután teljes jogú tulajdonosa lett. A rendelkezésre álló adatok szerint 1906—

ban 508 ezer, az 1907—1915. években pe—

dig mintegy 2'5 millió pnrasztgazda lé—

fpett ki a %,,mircüből (17-41 millió hektár földdel) és: lett önálló egyéni birtokos.

A talajkonnnunizmusról az egyé-ni

kbírtokrendseewe történő átalakulás

níxegindulásától az első világháború kezdetéig a termelési eredmények né mileg javultak; a termelés, a belső fo—_

gyasztás és a kivitel egymáshoz való aránya szintén valamivel. kedvezőbb lett.

A háború alatt azonban a, súlyos ka- tonai veszteségek, továbbá a szállítási nehézségek és :] innnkáskéz hiányai folytán előállott kedvezőtlen (dobno-

kapta meg.-: "1Zt— A- 'i'nnnkájávnl

zési helyzet, valamint az 1916. évi gyenge termés és a korrupció elhatal- masodása általános elégedetlenséget;

keltettek s végeredményben a, páriz—

mus bukásához vezettek. Ezzel egy- idejűleg u földbirtokviszonyok forral- dalmi jellegű módosulás; is bekövet—

' kezett. ' ' .

Az 1918. évben hozott alaptörvény értelmében az egyéni földtulajdon megszűnt és az egész föld a, dolgozó nép haszonvétele'be, illetőleg a kezük megmunkáló családok baszno—sításába ment. át. Ezen az ala—

pon a párasztgazdz'tk az összes. tehát az eddig nagybirtokosok tulajdonában volt földeket is szétosztották egymzm között. Az új gazdák az első években önálló Jn.—nránbirtokosoknak tekintel—

ték magukat és földjeik megl'nívelése—

nél. továbbá terményelk értékesítésé- nólis ennek megfelelően. jártak el.

A, Városi lakosság és n, hadseiogl—l látására, a_rendelkezósre álló adatok szerint, akkor mintegy 130 millió (1 g: - bonáral volt szükség:, ezzel szemben 11 kényszerbohnjtúst ls elrendelve. 1917, 1918-ban bank 78 millió (1, llilS/l919—ben 17'7 millió (1, IBISl/IDÉll—bzln 344 i;.illió (]

és még 'l920/1921—ben is csupán 467) mil—

lió (1 gabonát sikerült begyűjteni. Az el—

(láttatlnn népesség szükségleteit tehátn rendkívül nehéz viszonyok miatt az új gazdálkodási rendszerrol akktm nem lehetett biztosítani. Ezért. az 1922, évi október hó 30—án új agrártörvényt lep—

tettek életbe, Annak §) rendelkezései értelmében a föld továbbra is az állam tulajdonában maradt és a dolgozó pn—r rasztgazdák földjeiket határozatlan időn átt művelhetik. almgynnjonok m ják, de :. l'öldhasznúlntúrt természe/—

ben, besz'olgálmta—ndó ad.-3! tartoznak Fizetni. Ennek országos főösszeget, úgy kellett i'l'iega'tllapítuni, hogy vógered-v i'nényben' n hadsereg és nz ellátatlan polgári népesség szükségletei fedezve legyenek. A tern'iényadót progressziv kulcs szerint. vetették ki, a legszege—

nyebb gazdaságok kivételes esetekben minden természetbeni szolg-áltatímüSl mentesültek, ;: vetéstmri'zletülx'et növeld es a nagy termést elérő gazdaságok pedig kedvezményben részesültek.

Ez az új gazdasági politika1 azonban.

csak átmeneti sikert hozott es esupz'zn részben váltotta be :l hozzáfűzött l'e-

x Novujn bilwnomiesv—zlu'ljgl Polilylkm rövi—- dítve N. E. 1)

1—6. szám

Jnényeket, mert az ipar term—elési költ——

ségei viszonylag magasak volt-'xk,apa- rasztgazdák az aránylag alacsonyabhs a nemzetközi piachoz igazodó termény—

árak miatt a, szükséges i'pareikkeket nem mindig tudták megfizetni s vo!

nakodtak terményeiket beszolgáltatni;

Sok helyen az állatokat a közfogyasz- tástól elvonva levágták s helyenkint agrársztrájkok törtek ki, stb.

1945 :,7

tamára sze'rződésileg kellőszámú [trák tort, arató- és cséplőgépet, teherautót;

stb. bocsátanak rendelkezésre. A biro- dalom területén 1934—ben 3533, 1938—ban - pedig már 6358 gép- és traktor-állomás működött. Ugyanakkor' az állomások—

hoz tartozó

illetőleg 394 ezer, a tehergépkoealk' száma pedig 19.500, illetőleg 74.600 volt, Ezek (], gépközpontok az erő— és munka- 1. A bevetett terület üzemrendszer és növényesoportok szerint

a Szovjet-Unióban.

1 ' t

nem összes

terület

t e

m i 1 l i () h e k ! a t

a ) Az állami üzemekben (szovchozokban) :

1928. . . . ... . . . . 1-09 0-31 0-04 0-23 0-03 ]-73

1930. . . . 2-92 0-62 0-11 0.24 0-02 3-92

1932. . . ... . . . . 9—24 0-97 0-80 2'42 ' 13-44

1934...* ... . 11-60 0-59 l-l3 1-67 15-02

b) A kollektív paraSZtg'azdasá—

go tban (kolchozokban) . .

1928 1-03 0-16 0-05 0-08 0-02 *1—36

1950. . ... . 29—69 4-37 1-83 2-02 0-14 38—08

1932....l...— ... 69-11 11-35 4-41 6-65 91—53

1934. . . ... . ... 80—84 23-95 3-72 5-02 98-54

c) Az egyéni parasztgazdasá— ' gokban:

1928 ... . . . . 90-03 8-13 757 3-54 058 10989 1930. ... . 69-14. 5—47 ('S-01 4-23 0-34 85-21

1932 ... 21'33 2-55 4-00 1-55 . 29-45

1934 ... 12—22 l-lö 3—97 0-41 0-02 17'80

,, *

Ezért azután a kormányzat; olyan gépekkel való ellátáson felül új lc ol- tcrmelési tervet készíttetett. amelynek

w'grehajtása útján minden körülmé- nyek között biztosítani kellett a ter melós tovabbi fokozását ;; belföldi szükséglet. kielégítésének javítását és ::

kivitel növelő. et.. Ezt a, célt több (5) évre szóló termelési terv keretében a gép— és traktorállmm'lsok felállításával (M. T. S.),1 a kollektív parasztgazdasá—

gok (Kol—Choz)? és az állami üzemek (Szov—Choz)3 megszervezésével kívánta

elemi ,

A gép — ('st'ral.[ma'lomasoh ezek a mezőgazdmági gépkozpontok az egye—;

kollektív farmok gépl'el—szerelcsét a szükséges mértékűre kiegóezítik olyan- kőpen, hogy egy—vgv ;:umlfmági óv tar;

!"

* Másinn Trakt Sztanei'já.

! Kollekt Chazjajsztvo.

* Szovjetszkoje Chazjajsztvo.

lektív gazdaságok l'negszervezéeóvel is foglalkoznak és egyben arról is gon—

nloskoilnak. hogy aszóbanlevő szociáli—

:r.ált üzemek vállalt kötelezettségeiket Hum-adéktulánul teljesíthessék; vagyis felügyelnek a kolchozok termelési és pénzügYi előirányzatának betartására és más gazdasági vagy '47.()(',lálls teené (lőinek végrehajtására.

A kollektív paragál'gazdaságuícbcm n munkát :; férfiak és nők ügyességük és munkabírásuk szexint alakított kü lön csoportokban, közülük —kijelö!t munklávezető irányítása mellett veg—

zik. Minden ilyen munkásmoport ku—

lon meghatározott földterületen dolgo—

zik, annak a területnek kifogástalan termeléséórt szántástól aratásig fele,—

lős. Az állattenyésztés körüli teendő—

ket külön munkásesoportnk látják el.

traktorok ezáma 123299;

l—G; szám

A kollektív üzemek a gép— és trák—' torállomások gépei által végzett mun- ltának és a földhasználatnak ellener—

tékeképen hektáronkínt előre megállá—

p'itott mennyiségű terményt tartoznak, hivatalos áron beszolgáltatni. A fenn—

maradó (átlagosan kJo. (SW/mos)! termés—

mennyiség, illetőleg egyes esetekben annak pénzbeli egyenértéke a kollek- tiv üzem tagjai között a teljesített.

munka arányában szétosztásra kerül-.

A kollektív üzem tagjainak azonban saját háza, pajtá'ja, tehene, vagy más háziállata és gazdasági eszköze is le—

het a faluban.

A kollektív gazdálkodás 1928 óta igen nagy mérfekben elterjedt. 1928—ban még csak 33.958 kolehoz műkíÉ—dött, számuk 1931-ig 211.100-ra, 193S—ig 3—12AOO-ra emelkedett. Bevetett területük 1928-ban 174 millió, 1931—ben 790 millió! 1538—ban pedig 1171) millió hektár volt, A tár- gyalt ntoísó esztendőben már mint- efry 188 millió parasztgazdaság tömö- ríilt a, kollektív üzemekben s akkor már csak 13 millió egyeni gazdaság működött. A bevetett területnek ugyan—' akkor (az állami üzemeket is ideszá—

mítva) már 99'30/u—a kollektív üzemek- hez tartozott. Az egyéni gazdálkodás—

ról a kollektív gazdálkodásra történt átállításnnk az üzemesoportok terme—

lésében előidézett módosulásait azl. és

5. sz. táblázat adatai szemléltetik.

A parasztgazdaságok egyesítésével egyidejűleg a nagy állami mezőgazda- sági üzemek megszervezése is megkez—

dődött. Ezek az állami gazdaságok, amelyek főleg a kísérleti és a, minta—

gazdaságok szerepét vannak hivatva betölteni,- különös súlyt helyeznek a minőségi termelésre, a növr'énynemesí——

tésre és a gépesítés terjesztésére; Vető—

magvakat termelnek, tenyész— és apa—

állatoknt nevelnek, mindezeket jórész—

ben a kollektív parasztgazdaságok ré—

szére; továbbá szakiskolákkal is ren—

delkeznek, amelyekben a növényter—

melés, az állattenyésztés és a mezőgaza dasági gépkezelés a legfontosabb tan—

—_ tárgyak.

Az oro'sz statisztika ISM—ben 10.510 állami üzemet tartott nyilván, össze—

sen 86'2 millió hektár földterülettel; az

üzemek közül 4742 állami kezelésben,

3254 különböző szövetkezetek kezelésé—

ben, 2514 pedig munkásellátó vállala—

tok igazgatása alatt állott.

1545

A földterület megoszlása mívelési ágak szerint.

A birodalom legészakibb fekvésű?

aránylag kis hányada a sarkvidékhez.

a többi része pedig a mérsékelt, égöv' alá tartozik. Egyes déli területein (Krím) azonban már forró égövi nöe vények is díszlenek. Északon, a tundrák területén csak moha és znzmé nő, lejjebb fenyő-, majd lornberdők kö—

vetkeznek. Tovább délre a Szántóföldi

gazdálkodásra legalkalmasabb talajú, igen termékeny, többnyire feketeföldű területek foglalnak helyet, amelyeken főleg gabonatermelés folyik. ll'l'ég to- vább dél felé, a Fekete—tenger közelé- ben a talaj elszegényedik és jórészben csak mint legelő értékesíthető. A Káspi-tenger északi és keleti partjai—f nak szomszédságában elterülő vidék sós, homokos. agyagos talaján már csupán bokrok és cserjék tenyésznek.

A birodalom több mint 2 milliárd hektár kiterjedésű összes területéből az ]911-től 1935—ig terjedő negyedszá—

zad alatt (1. 'a 2. sz, kimutatást) a kert és gyümölcsös területe közel hatvan—

szorosára, a rét és a legelő területe

több mint tízszeresére, a szántóföld és

az erdő kiterjedése pedig közel két,—

szeresére emelkedett, Ezeket a változá—

sokat legnagyobb részben az addig használaton kívül álló_ illetőleg csak kevéssé hasznosított földeknek a ter-—

melésbe történt fokozatos bevonása idézte elő; ez alatt az idő alatt ugyanis a nem hasznosított terület kiterjedése közel 1 milliárd hektárral, arány—

száma pedig 73'30/o—ról 29'0%—ra csök—

kent.. A véltezz'xst előidéző okok között természetesen a népesség; szaporodása is szerepel, a tewnőím'íiletelit meg—

uogyobbodása azonban ez őstermeléx céltudatos irányításának az eredménye.

Bizonyos gazdasági növények te—

nyészidejének megrövidítése, más nö—

vények meghonosítása útján s általá—

ban a magas fokon álló mezőgazday sági kísérletügy fokozott munkásságá—

val és az igen fejlett meteorológiai szolgálat; bevonásával —— mint ez eddig is történt % még mindig nagy terüle- teket lehet majd az őstermelés szolgá—

latába állítani. illetőleg a mezőgazda- sági termelésbe bevonni. Kevésbbé ter—

mékeny talajok meg-javításával egyes területeken a terméshozamok emelhe- tők. Ilyen módon a háború győzelmes, befejezése után a hadsereg fokozatos

( x

^{T e I'}

hektár.

leazerelósv folytán felszabadulo. igen nagytömegű munkaerők a szükeéghez mérten ez őstermelés körében könnyen

elhelyezhetők lesznek. Időközben. az

üzemek szocializáláea befejezést nyert, így a mezőgazdaságban elhelyezkedő leszerelt katonák rendezett és állandó—

sult üzemgazdasági viszonyok között nehézségek nélkül megtalálhatják bol—

dogolásuklt.

Mezőgazdasági termelés.

A mezőgazdasági termelés az első

világháború alatt. mint mindegyik

hadviselő államban, főleg nagy töme—

gek hadbavonulása miatt és a szállí—

tási nehézségek következtében eredmé—

nyességóben Oroszország területén is hanyatlott. Ott azonban ezenfelül még

a. cári államforma, összeomlása, a Ke—

renszky—forfadalmn, majd annak bu—

kása és a tanácsköztársasággá történt forradalmi átalakulással járó kezdeti nehézségek, valamint az ellenforradal—

mak miatt is megnehezült az ujjáepíw tés munkája. A lvi'n'ielés még a század huszas éveiben is meglehetősen hul—

lámzó eredményekkel zárult, akkor fő—

leg a földbirtok—. illetőleg az üzem.—

rendszerben történt alapvető átalaku—

lás következtében. A harmincas évek"

től kezdődően ezután a. fejlődés töret—

len és a második világháború előtt, a mezőgazdasági termelés már felkészül ten állott bármilyen nehézségek leküz—

désére is. *

Adataink szerint, a két világrészre terjedő hatalmas birodalom mezőgaz—

dasági termelésében a yabonanmnűek—

nek a többi :iövényesoporttal szemben már régtől fogva döntő fontossága

'! 9 1 1 — b e n

- - - 1935-ben

M i v e l é s i á a európai ázsm_ összesen összesen?

Oroszországban j -

v szám szerint 0 _ szám szerint 0 _ szám szerint 0 _ szám szerin; a ;

(1000 hektár) /" b" (1000 hektár) A) bm (moon-cm;) A b" (mom—emel"

summa ... . . ... 99.456 192 13.703 0-9 113359 ' 5-3 223316 ,

'"Gyümölcsös és kert . 144 00 125 0-0 269' . 0-0 15.106 * '

Rét és legelő . . 27.359 51? 11.391 0'7 38.750 1'8 397324 19

Erdő . . . . . 155582 30'2 264477 162 420.359 19'6 SILIÁZ : 39'

Egyéb terület' ... 234A40 45'3 1,340.414 82'2 l,574.854 73'3L 591327 '_ * _ — ;

, , . ,, ,_

Összes terület . . . 517281, [ 100'0 l,630.110 100'0 2,147.391 100'0 '2,039.395 100'0

* Az északi területek és Snkhalin sziget nélkül.. Ezeknek területe összesen 16747; mi

3. A bevetett terület növénycmportok

* ' szerint a Szoviet-Unióban. '

.na 45 .a ;, x,

0 ' ' x

§ ; ése .?e **.

m c.?- .a

Bál-:? uüü "? %%

É v az l mg 333 egy %e

D* ; % NW— !— m

bevetett terület millió hektárban

1928 92-15 8-60 7-66 3-85 063

1930 101'75 10-46 7—95 6-49 0'50 127'21 1932 ! 99-68 14'87 9-21 10'62 -—- 134-42 1934 ' 104-66 10—70 8-82 7-10 0—02 131-36 1935 9883 10-56 1286 10-30 0-08 132'6

van. A gaíionatermelés arányait épp—

úgy nem tudta lényegesebben módosí—' tani nagy területeknek eke alá vonása, mint a zárizmus bukása vagy a birtok—

viszonyokban, illetőleg az üzemrend- szerekben beállott forradalmi jellegű

átalakulás sem 0. a 3. sz. kimutatást). ,

A gabonanemiiek termőterülete 1913—

ban 895, 1928—ban 81'6, 1932-ben 74'2.

1935—ben 745 és 1938—ban is 74'80/o—át foglalt.—; el az összes bevetett terület' nek. Természetes következménye ez annak, hogy a. termelés elsősorban a népesség kenyér- és lisztszükségletei—

nek minél teljesebb. mértékű fedezését van hivatva biztosítani; az iparosítás- hoz szükséges nyersanyagok és beren—

dezések ;; nemzetközi áruforgalomban szintén a gabonaneműek exportja ró- vén könnyen beszerezhetők.-

Oroszország legfontosabb gazdasági növénye a búza és a rozs; de míg :), rozs az első világháború előtt és még a huszas évek közepén is felülmulta a búza kiterjedését, 1927 óta a rozster- .melés fokozatosan háttérbe szorult. Az 1909—1913 évek átlagában TWA-kal, az 1923—1927. évek átlagában (%%—kal na;—

gyobb volt a rozs termőterülete a

1———6. szám

búzáénál. Ezzel szemben :1 búza vetés—

területe 1928—ban 130, az 1930—1934.

'ÓVP/k átlagábán 31'5, 1938—ban pedig;

már nem kevesebb. mint 132'80/o-kal meghaladta a rozsvetésvk 11ug'yságát.

1938—ban, vagyis amikor ,a búzavetések (eddig még soha el nem órtmagasságba eh1elkedtc—k, a rozsvetés % nyilw'm a termelési terveknek megfelelően ——-leg—

alacsonyabb .szintjére csökkent. Vég- eredményben. 1938—ban csaknem felé- vel nagyobb terület szolgált búzater—

melésre, mint Az 1909———l013_ évek átla—

gában. A rom termelése pedig ugyan—

olyan arányban kisebb lett. "

SzovjetOrbszországban a. természeti adottságok miatt. a tavaszi búzavetós

55 _ — 1945

kiterjedése kétszerese az őszi vetésűek—

nek; a bevetett terület 1935—ben őszi búzából, 325 millió, tavaszi búzából pe—

dig 24'6 "millió hektár volt.

A két takarmánygabona termelése az első Világháború utáni évek alatt be következett nagyarányú visszaesés után fokozatosan feljavult, 1938—ban azonban meg nem érte el az 1900—41913.

évi átlagos méreteit. Az 19092—(1913.

évek átlagában ugyanis 193 millió hektár, 1938-ban pedig 184 millió hek—

tár volt zabbal bevetve. Az árpa termő- területe egyrészt az állatállomány-idő-

közi esökkenése, másfelől a búzater—

melés fokozása, következtében szintén elmaradt századeleji .kiterjedésétől.

4. A Hitel-mények ternielési eredményei a Szovjet-Unióban.

1909-1913. 1923-1927. 1930-1934.

"* "A' **"Wüwww 193 5-ben 1 1138-ban

a' t 1 a g h a n

Bevetett terület 31000 hektárban

Búza ... '. ... 27.720 25.180 34.722 37.056 41.512 Rozs ... 29.821 27.411 26.415 23.475 21.580 Árpa ... 12.533 6.840 7.373 8.743 9.323 Zab . ... —... 19.345 15.920 [7.097 18.320 18.433

Kukorica ... 2.079 2.970 " 3.808 3.237 2.069 Burgonya ... 4.633 5.321 5.959 7.376 7.365 Cukorrépa ..., . . . . 688 476 1.272 1.225 1.180

Len (fonal) ... 1.255 _ 1.204 2.231 2.330 1.882 Gyapot . ... 1 543 1.977 1.953 2.083

Napraforgó ... — ... 1 968 2 2.607 3 5.306 3.309 3.145

. Termésmennyiség 1000 g—ban

Búza ... 221.809 188.860 251.619 308298 408800 Rozs ... 234.176 237.833 223.851 213639 209300 Árpa . ... 109.861 52.333 63.326 81.622 82.000 Zab. . . . . ... 158.041 136.733 146265 182682 169300 Kukorica ... 21.849 37.267 38.959 27.948 26.900 Burgonya . . . ... 350.447 410167 475.361 697.400 419.600 Cukorrépa ... . 113.524 64.360 105.964 162.073 166.800

Len (fonal) ... 3.398 3.161 5.136 7.400 5.460

Gyapot . ... 3 1.414 3.774 4 5.307 8.400 Napraforgó ... ' ... — . . 19.200 .

Termésátlag hektáronkint (;

Búza ... 8-0 75 "72 83 9-8

Rozs . ... 79 8-7 . 8-5 9-1 0-7

Árpa' ... 8-8 7-7 8-6 9-3 8-8

Zab . . . ... 8-2 8-6' 8-6 [0—0 9-2 Kukorica ... '. 10-5 12-5 102 8-6 l3-0

Burgonya ... 75-6 78-2 79-8 946 570 Cukorrépa ... , 164-9 135.3 83-3 132'3 141-4 Len (fonal) ... 2-7 2-6 2-3 32 2-9

Gyapot ... 3-0 2—6 1-9 2-7 4-0

Napraforgó _ ... — —— — 5- 8 ——

* 1913.

3 1924.) évi adat,.

' 1932;

4 Kitokozott,

1—6. szám

amennyiben az 1909—19l3. évi átlagban 125 millió, 1938—ban pedig már csak

93 millió hektárt. tett vetésterülete.

A kukoricatermelés most" nagyobb területen folyik, mint az elsö világ—

háború előtt; ennek a gazdasági nö—

vénynek vetésterületeu 1913—ban 14 mil- lió, az 1909—4913. évek átlagában 21 millió, az 1930—1934. évi átlagbany3'8 millió, 1935-ben 32 millió, 1938-ban azonban ismet csak 21 millió hektár volt.

A burgonyának, ennek a népélelme- zésre és takarmányozásra egyaránt felhasználható terménynek termelése erősen fokozódott, úgyhogy az 1938, évi bevetett területe több mint kétszerese az 1913. évinek.

A burgonya fokozott termelése jo- .iészben a serléstenyésztes fejlesztésére

irányuló törekréssel indokolható,

Nagymértékben előretört a cukor—

répatermelés is: ennek a gazdasági nö—

vénynek termőterülete a harmincas évek eleje óta úgyszólván állandóan kétszeresét foglalja el az elsö világ—

háború előtti kiterjedésének.

Az ipari növények közül legnagyobb fontossaga a, lennek, a'gyapomak és a, napra/orgona]; van. Az első vilag—

háború után a, len aranylag lassabban ha adva, a gyapot gyorsabban fejlődve érte el és hagyta el 1913. évi területét—

A napraforgótermelés szinte a tanács—

!köztarsasag megalakulása óta 1932—ig allandoan fokozódott; 1934 óta ugyan aataink vis;7aesésről számolnak be.

termőterülete azonban még 1938-ban is (31 millió hektár) több mint három, szorosa, volt az 1913. évinek.

Mindezeket a változásokat jórészben a népesség jobb ellátására irányuló tö—

rekvés, az állatlétszamnak az üzemek szoeializz'ilasaval, továbbá, gépesítés terjedésével összefüggő allomany'oeli módosulása, valamint a magángazda—

sági üzemeknek kollektivízalúsa idézte elő. ]931ben terület szerint, a gabona—

nei'nűek 59'0, a_kereskedelmi és ipari növények 67 a eukorrena 565 napra—

lt'orgó 843%--a, a gyapot 640%a a kol—

lektív üzemel ben a rozsnak 48.)aa a burgonyúnak 5635/0——a, a lennek 46]%--a, főzelók- és zöldségféléknek 43'4%—a az egyéni paiasztgazdaságokban ter—

meltetett, Említést érdemel. hogy ugyanakkor a cukorrépa vetésterületé- nek 17'5'3/u-át az allami üzemek szolgál- tatták; nyilván az állami tulajdonban

Ca lm

1945

; ,, ,

levő eukorgyárak fokozott répa- és répamagtermeléSe következtében (] az 5. sz. kimutatást).

5. A növénytermelés és állatlétszám 1931-ben üzemrendszer szerint.

. _

A Az Ai

kollek- ' A -

tív egyem , állami

T e [_ m é n y gazdaságok vetésterületei

az oldalt megnevezett _—

növény (csoport) összes , * * bevetett területének szá-

zalékában

Gabonafélék ... 59 () 33'5 7-5 Takarmányfélék ... 558, 290 152 Egyéb termény ... 57 6 36-7 5-7,

Ebből:

Főzelék és zöldség ... 45-2 48-4 6-4

Keresk. növény ... 67'8 27-1 , 54

Összesen ... 585 338 7-7 Búza ... 68-2 19—5 12-3 ;;

Rozs ... 49-2 48-5 2-3 :

Árpa ... 61-6 31-1 7—3 Zab ... 53—4 39-2 7-4 (

Kukorica ,. 70'5 %% 5-0 _

Burgonya . . , 39-1 '56-3 46

Cukorrépa ... 56-5 26-0 175 Napraforgó ... 84-3 l4'l 1'6 Gyapot ... 644) 27-8 82 , Len ... 52-i; 46'l ! 16

A Az Az

kollek- egyéni állami

tív

A 1 l a [ § ; ) gazdaságok állatállomá- nya a megfelelő állatfaj egész létszámának száza-

lékában

Ló ... 14*8 817) 047 Szarvasmarha és bivaly 6-8 ol—S 1-4

Ebből: ! ;

Tehén ... 58 ! Oil-l [ 1-1

Juh és kecske ... 5—2 9243 l 2'5.

Sertés ... 5-8 vera ! 1-3

Az ugar t;n"ülele eleg nagy. USS—ben 924 millió hektárt tett. A szántóföld—

területnek tehát mintegy 40'80/o-a parla- gon hOV(:1t,illttÖng kizárólag csak le—

gcltetésre szelhált. Ezek az adatok azt, mutatjak, hogy Oroszorszagban még"

legutóbb is a hármas vetésforgó sze-4 rint (őszi —l— tavaszi vetés %— ngar) gaz- dálkodtak, főleg az állatállomány nem túl nagy volta miatt és mert a terület—

tel bőven rendelkező óriási birodalom az alacsony termelési költségekre ren—

dezkedett be. Az ugar csökkentése ré—

vén a mezőgazdasági termelés foko—

zása terén még igen nagy fejlődési le—

hetőségek nyílnak.

Az üzemek szocializalasa (következté- ben a mezőgazdasági termelésben a gépi. erő igen fontos szerephez jutott (l. a 6, sz, kimutatást), Az utolsó béke- esztendőben már közel félmillió trak

14—6. szam

,

6. A traktorok Szám 3 Szovjetúnióban.

A traktorok száma 1000 darab Megnevezés

;, 1928 [ 1930 ! 1932 1933 ] 1934 [ 1935 ] 1938

%

66-5 125-3 2109 2105 278-4 483-5

Összes állomány . . : . . . . ' 26-7

Ebből a szovchozokban ;. . . . 6—7 25-0 515 83-2 82-(3 98-9 85—0 ,, a traktor állomásokon. . 20-8 63-3 ' . l23'2 175-9 394-0 tor dolgozott a gazdaságokban. úgy— szeti. viszonyoktól függően változóak.

hogy míg 1938-ban 1 traktorra Roma—! de kivitelre utalt s így a világpiaci niában 2870 hektár, Ausztriában 2739 árakhoz igazodni kényszerült allam—

hektár, Csehszlovákiában 1514 hektár. ról lévén szó, általában kielégítők.

Magyarországon pedig 800 hektár A termésátlagok nemzetközi összp- szántóföld gmegmunkálása jutott), hasonlítására a 7. sz. összeállítás ada—

Oroszországban mindössze 463 hektár tai nyujtanak alkalmat.

volt a traktoronkint felszántandó to— , Az orosz mezőgazdaság a masodik

rület. világháború rombolásait óriási ember—

A gépi nmgmunkálás javára írható, anyagának közreműködésével, nyers hogy a. termeshozamok, bár a termé— anyag forrásainak kimm-ítlmtotlen

*!

?. A legfontosabb termények hektáronkinti terméshozama néhány államban.

Búza ! Rozs ! Árpa ! Zab ! hrtféi: lbzrygao- béli)?" *

m e' t e r m a' 2 s a

11913

Oroszország . . . t ... . ... 8-6 8-3 9-8 9-3 10—7 92-2 163-9 Magyagország . . . ... 13-2 12—1 14—7 124 18—4 78-9 2437-2

Romáma... ... 14-i 105 10-7 lO-(i [4-5 (17-7 2l7-0 Ausztria ...' ... 13-4 138 lő-O l4-l ll-R 90-6 273-4

Nagy-_Brltannia... . ... . ... 21-3 18-9 19-1 18-2 . Hai-7 .

Amerlkal Egyesült Államok .. ... 10-2 10-2 12-8 10-5 14-43 fiu-3 218-7 ,

1930—1934. évi átlag .

Szoviet-Oroszország ... 7-2 8-5 8-6 8-6 10—2 "ro-s szg-3

Magyarország . . ... lS-l 11-3 13-5 11—8 .lű-ö (il-3 198—7

Románia ... 9-0 9-2 8-7 8-7 10-9 87-8 169-5

Ausztria .:...,... ... 15-9 15-1 16-3 13-6 213 l32-7 251-2 Cseh—Szlovákia ...._,.... . .. ... 17-0 17-5 18-0 172 l7-l 127-2 265-3

— Nagy—Britannia. . . ... 22-6 16-6— 20-0 200 . Has-3 222-9

Amerikai Egyesült Államok . . . . ... '. 9-1 6-7 10—8 9—4 13-11 72—6 250-2

_ 1935 _

Szovjet-Oroszország . . . . ... . . . 8-3 9-1 9-3 lO-O 8-6 9443 1323 Magyarország . . . ._. ... . . ... 13-7 11—7 13-0 12-1 123 * 49-5 163'4

Románia .. 7-6 8-3 5—6 7-4 Hl-Xlí S—ll—7 lül—4

Ausztria 17-3 162 16-6 lB—l 20-2 ll8v2 26243

Cseh-Szlovákia . . . ... . . . . . . . 17-5 [6-2 16-5 13-4 15-0 lU'Z—U 233-1

Nagy-Britannia. . . ... 23-4 15—3 ill-2 20-7 . lül-5 229-0 a

Amerikai Egyesült Államok . ... 8-2 8-9 12-74r 10-8 15—1 734 2324) a;

1938 _'

Szovjet-Oroszország . . ; . . . . ... x 928 9"? 8-8 9-2 13-0 57-i) 141-4 Magyarország . . . ... . 16-6 12—7 16-0 13-8 22-7 73—5 220-1

Románia ...Mn ... ...-. 12—6 10-7 6-5 71 10-2 86-4 l53-8

Ausztria 17-6 162 18—2 151 27-4 1516 2400

Cseh—Szlovákia . . . ... 19—9 18-8 20-2 18—2 225 128-8 . * Nagy-Britannia. . . v. . . ... 25-6 17-0 230 20-9 . 175-2 165!)

Amerikai Egyesült Államok .. ... 9.0— 8—7 12-9 10-7 17-4 832 2800

!

volta miatt a győzelmes befejezés után,

most már gyorsan ki fogja heverni;

Időközben a szocializálás "is befeje—L ződvézn, semmi akadálya sem lesz—

annak, hogy tonnelése a belföldi szük—*

ségletok bőséges kielégltése mellett a

nemzetközi forgalomban is megfelelő

helyet biztosítson tormelvőnyei ré-

szére.

Állattenyésztés.

*Az állattenyésztés. mint. a legtöbb mezőgazdasági államban, a Szovjet—

Únió gazdasági életében is igen fon—

tos szerepet tölt be. Ennek a termelési ágnak jelentősége az élelmezés és n ruházkodás terén változatlanul mais éppen olyan nagy, mint a multban volt, fontossaga csak a szállítás (3.5 a föld—

megmuakálás szempontjából csökkent számottevően, mert a gépkocsik és a traktorok térfoglalasa miatt az állati

igaerő fokozatosan háttérbe szorult.

Adataink szerint (1. a 8. sz, kimú—

tatánt) a. szarvasmarha- és a bivaly—

,lótskám 1913 óta igen lényeges válto—

zásokon ment át és mélypontját 1922—

ben érte el, éppen úgy, mint a többi

állatfaj is. Akkor az 1913. évi szarvas—

marha. és bivalylétszamnak csak mint

egy kétharmada volt meg; Ettől

kezdve az állomány 1928—ig számbeli—

leg emelkedő irányzatot követ, majd néhány éven át hanyatlás mutatkozik,

tásának javítása érdeke _

erőnek ' trágyázás - útján * '

tartása, és pótlása celjabol _ mány további k növelése a"l$e'i'm,, tervnek egyik fontos pontja.

A szarvasmarhalétszám, ,összebazsn

lító adatai a takarmánytermő rét—

legelőterületekhez viszonyítva , _f _

más képet mutatnak; ezer hektár—nr

és legelőterületre, az Amerikai Eg

sült Államokban 3582, _Jpgoszlá'vi'

692'3, Romániában 991'5, ,Anaztrib

1155'8, Magyarországon 1167'2' (litosz—

országban 1295'0, Csehszlovákiában pe

dig 2123'0 darab szarvasmarha állít mert az elől felsorolt államokte tén viszonylag nagyobb rét, és leg területek állanak az állatállomány _

karmányozásának szolgálatában, tmmt _

az utóbb említett országokban. _

A tejtermelés aránya Oroszországra ' ban legutóbb a délkeleteurópai álla—__

mokban ért szint alatt állott, ameny—

nyiben a tehenek a' marhaállomány—

nak Csehszlovákiában 51'8, Magvar—

országon 50-7, Romániában 48'8, Jugo—

szláviában 46'7, Oroszországban pedig"

csak (1931-ben mégí 50'8) 44'60/n—át tették.

A. lótenyésztés adatai, a gépesítés már említett mértékű terjedése miatt

fokozatos létszámbeli hanyatlásról szá):

molnak be. A lóállomány legutóbb már csak 175 millió darabból állott, vagyis fele akkora volt. mint 1913—

8. A Szovjet-Únió állatállománya,

!Állatfai ' 191311 19221119261! 1928'—— — mm.—M_— 4930- 1932:' ! 19319 m! 1935! ! 1936: ["1937! I 1938'

m i l ! i 6 d a r a b

Szarvasmarha és

bxvaly . . f. . . .: . . . . 51'433-9 33-0189 53-226- * 33-570-5 52530-2 407196 42-415-7 49-2159 56-716-6 _16-757-0 63'2176

Sertes . . . . 14-2 7-6 16-0 260 13—6 116 17-5 22-5 30-5 22-8 306 ' a Juh és kecske 74-0 40-0 940 lelő-7 108'8 52-1 51—9 61-1 73-7 81-3 102'5

! Évvégi állapot szerint.

! Július Li állapot szerint.

l934—tóíl kezdve azután állandósul az ' ban. Ezer lakosra Oroszországban allomanygyarapodás, maximumát 632

millió darabbal 1938—ban érve el.

A nemzetközi adatok azt mutatják, hogy ezer lakosra 1938—ban Magyar- országon 214'7, Romániában 218'4, Ju—

goszláviában 275'4, Csehszlovákiában már 823'5, az Amerikai Egyesült Álla—

mokban pedig 5145 darab szarvas—

marha jutott, ugyanakkor Orosz—

országban ez a sűrűséget jelző adat 3017, volt, A lakosság hús— és tejellá,—

csak 950 darab ló jutott, amikor ez

a számadat Magyarországon 99'1, Ro— , , * mániában 108'7, viszont a jórészben

ipari népességű Csehszlovákiában és

Ausztriában csak 461, illetőleg 36'5 volt. Ugyanakkor ezer hektár szántó—

földön Jugoszláviában 167'4, Roma-, _

m'ában 160'5, Magyarországon 158'0,_ '

Ausztriában 124'7, Csehszlovákiában 120"?! Oroszországban pedig a motorié '

kus vontatás és teher-Szállítás, vala— '

!

1—6. szám

mint a gépszántas terjedése folytán csupán 724 ló száinláltzitott meg,

A sertéstenyésztés adatai már Vala,- mivol kedvezőbb ormimónyről szz'miol—

nak be. A belföldi hús. és zsírszükség- leteknek n néposség szaporodása ';il összefüggő növekedése miatt És a kormányzat irányító tevékenységénok oredményosségo következtében a ser- léslétszám már 1926—ban ("lfi'll millió darab) moghaladtn az 1913. évit és 1938—ban már több. mint; kétszeroso volt annak. A nonizvtközi összehason—

lító adatok szerint. ezer lakosra 19235—

lson Magyarországon 5229, 1938—ban az Amerikai Egyesült Államokban 3797, Romaniaban 1594, ()lroszországban lfill'T. Nagybrilanniziban pedig 1021) sertés jutott. A gyorsan) gyarapodó népesség; hús és zsirollátz'isímak biz—

!.tosítás: meg további lólszúmnövoku- dést igényel.

A _7'102— és kecsketenyésziés orodiné- nyei az utolsó negyedszázad alatt igen italtozóan alakultak amennyiben az állomz'my 1928—ban (1467 millió darab) 98'2'Vn—kal, 1930—ban tlTIUO/U—kill meghaladta ugyan 1913. évit, az 1932—193. években azonban Blitz/o—os csökkenés követkozett bo. Azóta az ál—

iomany ismét gyarapodik. az 1938—ban

iif/.

*kimntatott 102'5 millios létszám két- szeroso az 1932—-———l934. évinek ('s már két és félszerese az 1922. évinek, a maximális 1928. évi állmnánytól azon- ban még 30'10/n-kal elmaradt. Ezer la.—

kosra Romániában 6633. Nagy—Britan—

niában '.581'8, laz Amorikai' Egyesült

Államokban 4143. Oroszországban

390'6, Magyarországon 1666, Csehsle—

vakiában 115'2, Ausztriában pedig már csak 994 juh'és kecske jutott.

Az üzmnrcndszerbeu történt nagy—

horderejű változás az állatállomány alakulására kétségtelenül igen nagy befolyással volt és a létszámbeli mó- dosulások részben az egyéni gazdál—

kodásról a kollektív gazdálkodásra történt átállítással függnek össze.

lgazolják ezt az állomány évenkinti létszámáról beszámoló ;adataink (l. a 8. sz. táblát) is, aan-lyek szerint a tervgazdálkodás első éveiben (1928——

1934) nagyarányú visszaesés, nyomban

"utána erős állománynövekedés követ—

kezett be. Az 5. sz. kimutatás adatai—

ból kitűnik az is; hogy a kollektivi—

zálás kezdeti stádiumában csak a ki—

sebb és állatállománnyal kevésbbé fol—

59

a

1945

V:

szol-olt para—sztgazdaságok léptek be a kolchozokba, a tömeges csatlakozas csupán 1931 után történt meg. Ebbmi az esztendőben ugyanis a szarvasmar;

háknak 91'80/o—u, a lovaknak 84'50/o—a, a sertéseknek 92'90/u—a, a juh— és kecske-lét szamnak pedig; 92'30/o—a még az egyéni gazdaságokban iratott össze.1

Az elmondottakból megállapítható, hogy bár az állattenyésztés általában fejlődő irányzatot követ, ebben a len

moléisi ágban a javulás üteme valamir—

vel lassúbb, mint a mezőgazdasági ter melésben. A népesség szaporodásíwal még a sortóstonyésztés tart leginkább lépést, bár az állomány sűrűsége en—

nél az állatfajnál nem éri el az átlzr gost. Ezért, tovabba vórt'olfrissítés cél—

jából a kormanyzat i'iagyarányú bo—

hozatallal kívánta az állomány növe—

lését és minőségi javítását elérni.

Adatforrúsaink szerint Oroszország uz 1929—vl9b'7. évek alatt összesen 11 mi!-- lió darab szar 'asmarhát, 06 millió du rab sertést és 70 millió darab juhot vasarolt külföldön. A lóinn'iortrol nemzetközi, adataink nincsenek; ebben- zi, vonatkozz'isbal'i megemlítondőnek véljük, ,hogy Magyarország az 1925——

Al929. években együttvéve közel 10 ezer darab lovat szállított Oroszországnak.

ami mindenesetre lótenyésztésünk si

keréiil könyvelhető el. A birodalom textilipar—ának gyapjúszükségletét :!

belföldi termelés fedezni, nem tudja.

ezért évenkint tetemes mennyiségü (1936—ban 259 millió, 1937-ben 291 mil—

lió kilogramm) gyapjút volt kónytv—

len külföldön boszorozni.

Erdészet.

Orosz—ország szinte kimeríthetetlen erdőgazdasága a belföldi mű- és tüzifaszükséglot tökéletes kielégítésén felül óriási feleslegekkel rendelkezik.

mert erdőterületet nagyobbak, mint a világ bármelyik más államában. Erdő—

területe 9499 millió hektár, nem sok—

kal kisebb, mint Európa egész (10090 millió hektár) kiterjedése Az erdőterü—

let 44'70/u—at foglalja el a birodalom egész toriiletének.2 Aránya ennél csak

* A kollektivizálás rlőri- haladtával, 1938-ban az egyes állatfajoknak már csak 2-3—3'70/6—a volt

;; parasztgazdák kezén. mert az állomány nagy része főleg a. kollektív üzemek és a kolhoz—tagok tulajdonában állott.

3 Az adatok —— meg' nem állapítható okból ——

"elik egyeznek a. 2. sz, kimutatásban közölt: ada—

!o' a .

1—6. szám

Finnországban (73'50/0) és Svédország-

ban (56-50/0) nagyobb; viszont a trianoni Magyarországon csupán 119, Dániá—

ban 8'1, Hollandiában 7'8, Nagy—Bri-

tanniában pedig csupán 5'40/o-kal ré- szesednek az erdők az összes terület—

ből.

^{760 megben} szolgáltató lofnbos imho a,

((l. a 10. sz. kimutatást).

Arra nézve. hogy Oroszország erdő ben és így a faanyagokban milyen—

gazdag, jellemzésül megemlítjük, he? :

az évi növedék ott 510 millió mivágy _

mintegy tizennyolc—húszszorús'a egész—

' 9. A Szovjet-Únió erdővel borított területe fafajok ki szerint 1934-ben,- _, ,,

Európai ÁZSíaí ! Európaiésázsiaíb ;

F a n e m ?: k terület *; terület ! terület '

11000 hektár l % *

Tűleveh'íek ... . ... .. ... . . 90.79; 246506 337397, _ ta'—9,

Ebből:

' ' ; ; Fenyő ; ... , ... . ... . . . ... 34.525 41.719A 76.244 167 *

Vörösfenyő . . . ... . . . ... . . . . . . , . 380 152.661 15304] 33-5

Luc- és egyéb fenyő .. . ... . ... 49.387 30.901 80.288 176 Szibériai cédrus . . . . ... . . . ... . . . 3.148 16.949 20.097 _ 4-4 Lomblevelu" fák ... _ 26.324 57.855 84.179 1'8-5

Ebből:

'

Tölgy ... . ... . . . . f ... 2.522 1.645 4.167d 0-9

Bükk. ... 541 1.359 1.900 0-4

Gyertyán ... . . . .". . . ... 346 423 769 04!

Sacsaoul ... . . . ... ' —- 20.641 20.641 4-5 Nyír ,. . ., ... . . . . ... . ... . . . . 14.451 22.984 37.435 , 8-2 Rezgő nyárfa . . . . ... . ... . . . . 3.265 5.392 8.657 1-9

gen... . . ... . ... 573 49 622 0-1

Hárs. . ... . . . . ... 986 ' 159 1.145 0-3 Fanemek részletezés nélkül . . . 2.130 32.714 34.844 76, ;

— összesen . . . . 119245 337.o75 456320 zoo-o

s A mintegy 4563 millió hektárnyi Európa évenkinti fabevitelének (a fával borított területnek 73'90/o-ál',

fenyvesek, 18'50/o—át pedig a kemény és lágy lombosfák szolgáltatják! (l. a 9. sz. kimutatást). A fával borított te—

rület nagyobb része (73'9%-a) a biro—

dalom ázsiai részében foglal helyet.

Az egyes fafajok közül a fenyők sorá—

ban a vörösfenyő, a lombosfák közül pedig az északi területek legkedvel—

tebb fájának, a nyír-fának termőterü- lete a legnagyobb.

A pénzben alig kifejezhető értékű

erdőségekben 29.205'2 millió 1113 lábon

álló, élőfakészlet van (a trianoni Ma—

gyarországon mindössze 8041 millió m3

az élőfakészlet). , A

A birodalom élőfakészletének'82'6%va a haszonfa—ter'melésre nagyobb arány- ban alkalmas, tehát értékesebb fenyő- fából, 17'49/0-3, pedig tűzifát nagy tö—

1 7-6% meg nem állapítható fanemekhez ntar—

tozik.

trianoni Magyarországon az évi nö—

vedék mindössze 29 millió m$). A ren delkezé'sne álló óriási mennyiségű élő—

fatömegnek évenkint csak egy rés'ze kerül kivágásra és értékesítésre.

amennyiben Oroszországban az erdők ből elszállított fa mennyisége az 1930—1935. években a 1472 és a 2057 millió In3 között mozgott, a kitermelt összes faanyag pedig 1934-ben 2016 és 1935—ben 2096 millió mS—t tett, (Ma—

gyarországon az 1931—1934. években, a.

külkereskedelmi mérleg romlásának lehető elhárítása céljából engedélye—

zett rendkívüli fahasználat teljes mer—

tékű igénybevétele mellett is csupán 31 és 37 millió m3 között váltako- zott a fatermelés eredménye, a szük- ségleteknek így is csak egy részét fee dezve.) Ezek szerint az Oroszbiroda—

lom erdőségeiben legutóbb az évi növ, vedéknek még ,a felét .sem* termelték ! ki. Az ország végtelen erdőségei tehát

1—6. szám ?

^ől

"1945

a.

esek részben vannak kihasználva, így

' az erdőgazdaság la nemzeti termelés—

ben most még nem vesz részt olyan mértékben, amilyen mértékűnek telje- sítésére képes lenne.

, A faállomány korosztályviszonyai—

ról adataink nincsenek, de az a körül——

mény, hogy az évi növedéknek több mint fele tovább növeli az élőfa,—

készletet, azt mutatja, hogy a faállo- mány kormegoselása tekintetében az orosz erdőgazdaság valamennyi euró—

33'1%—kal, a, faszónből 28'09/o-kal és a bányafából 24'50/o—kal részesedett, hogy csak a fontOSabb választékokat említ—

sük, Összes fakivitele az 1930—1935. évek—

ben 57 millió és 7'4 millió tonna kö—

zött váltakozott, ezzel Európa fakivi—

telének 23'8—29'30/o—át foglalva lo maga

részé—re. ,

Az oroszországi erdők, amint láttuk.

olyan óriási tömegű faanyaggal ren—

delkeznek, hogy a bel- és a külföldi

értékesítés ezidőszerint még csak egy

pai államnál kedvezőbb helyzetben részét we§zi igénybe a. készleteknek.

mm A közlekedési,. illetőleg szállítási vi—

10. A Szovjet-Únió élőfakészlete fafajok szerint.

Európai Ázsiai ' ; Európai és ázsiai

! § terület 1 terület terület együtt F a n e m e k

élöfakészletei fafajok szerint

millió tnx-ben ! %

Tűlevelűek ....... 9.409 l 5.729 24.138 82-6 Ebből:

' (

Fenyő .... .. . . 2.937 3.665 (3.602 22-6 Vörösfenyő ... 56 7.070 7.126 24-4 Luc- és egyéb fenyő ... 4.835 2.922 7.757 26-6 Szibériai cédrus . ... '... 160 1.864— 2.024, 6—9 Lomblevelű fák ... 2.294 2.773 5.067 174

Ebből: ,

Tölgy ... 182 122 304 1-0

Bükk .. ...... l3l 21] 342 1—2

Gyertyán .x. ... 30 60 90 0—3 Sacsaoul ... —— 10 10 0-0

Nyír . . ... ._ ...... 1.141 l .252 2.393 8-2

Rezgőnyár ... ...4 ... 332 321 653 2-2 ger . . . . ... 43 5 48 0-2

Hárs— ...... 100 81 ,]81 0-6

* Fanemek részletezés nélkül ... 0-2 —— 0-2 0-0

Összesen ... 10.703-2 18.502 29.205—2 mm

Az erdőgazdaság termékei közül a — szonyok fejlesztése és az erdőirtás birodalom természetesen igen nagy

Mennyiségeket értékesít *rendszeresen a külföldön is. Európa l'akivitelében

* mennyiség szerint 1934—ben a papír—

gyártás céljaira szolgáló faanyagok—

ból 45'7Ö/n—kal, a talpfából 45'40/o-kal, a parkettáhól 39'70/g-kal, ;! furnérhól

technikájának javítása útján, vala,—

rnint faipari üzemeinek növelésével a kivitel akkor is erőteljesen fokozható lenne, ha a 193 milliós lélekszámú bi—

rodalom belföldi szükséglete a, gYÖzel—

mes háború befejeztével bármilyen nagy mértékben növekedik is,

Szöllősy Zollán dr.