3. szám.
emelkedes aránya a takare'fkbetéteknél
41 % —ot, a tolyószámlakövetels'aseknól 38% -ot tesz ki. A sajat tőkék összegét a takarékbe—
tétek több mint 7)()%—os arz'myban nnilják felül az 1927. év végén holott két év előtt összegük nn'eg jelenh'xkenyen alacsonjabb volt. A forgalomban levő takarékbeléti könyvek darabszz'nna 878 ezer volt. 21 ezer—
rel több. mint az előző esztendr'Sben.
nn-u-u-v....u-c-u-nunnnnnnnuu.II-.-.huncut-ocv-I:".-...-null-lilllllal-nno...ni...-unint-
KONZULI JELENTÉSEK
* A. tiszta nyereség 1925—ben 258. 1926-
ban ISS'L 1927—ben 704 millió pengőt ert el.
Ebből kiíizettetett osztalékra 28'4 millió.
tartalékolásra fordittatott 257 millió pengő.
Az 1927. évi nagyobb nyereség hatása kü—
lönösen az utóbbinál mutatkozott, mert 1926—ban az intézetek csak 27 milliót fordí—
tuttak :) rendes és :] rendkivüli tartalékalap java(lalmazásara. Szőny/í Gyufa (Ir.
llIl-I-l-Ilnll'n'-cute.-nun-clunnl-unuuunn .
!..lnnno-u-nl-n-unnnoug-:'n'--nun-...Ill.-n.o.-un..n-unl-le...-...ninclulntnllllInn-...lnnnun-nonnun-nnn-.—--.-.----nn--u---w-nnu
A Magyar Statisztikai Szemlében az egyes államokról megjelent utolsó konzuli jelentések:
Állam neve "; § Állam neve "; § Állam neve .? § Allam neve '? 3?
N 0 itt 0 *Lxl 0 *H 0
k* _ § ,, ,,,,,,,, ! _, ! w ,
Amerikai lágy. Alt. l 19265! 703 Cseh Szlovákia.. ., ; 1928 433 Kanada. 1926 110 Románia .. .. . l1928 626 Ausztria .. ; 1928 1209 Észtország .. .A : 1928 227 Mexikó ,. .. 1928 787 Spanyolország .. .. l1928 793 Bajorország j 1928 532 Finnország.. .. ' 1926 759 Nagy—Britannia ., .. 1928 1027 Svájc ., . .. ll928 622 Brazilia . ; 10271 708 Francxaorszag A. .. ' 1926 709 Németbirodatom _. 1928 321 Sz. H. Sz. állam.. §1928 524 Bulgária .. l 1928! 1100" Görögország .. ' 1927 982 Olaszország 1928 923 Törökország ., l1928 798
l 4 i Württemberg,. A. .. W11928 1113
l ' ; ll
' '
Nemetorszag.
a) Allemagne.
A berlini m. kir. követség gazdasági jelentése az 1928. évről.
A német termetes es a fogyasztas 1928—ban ;n.
találmn kedvezően alakult es csak egyes termelesi .X jú—
váteteli biztos evi jelentese is leszögezte azt a ten§tl 1927—ben bekövetkezett túltengése utan az 1928. év a gazdasagi tevekenjmeg ágaknál voltak depresszio jelei eszlelbeh'ik,
hogy a nemet termelesnek
aránylag magas színvonalon történt állalnll'mnlast'l- nak adott helyet. Külföldi hitelek az elmult evben is bőségesen állottak a gazdasági elet rendelkeza'l- sere, s a llosszt'xlejaratúhitelek mellett, jelentekeny rövidlejáratú kölrsönök tették lehetővé a birodalmi bank aranykeszletenek növelését es valta'ytarl'z'ljanak jelentékeny mentesítését. lízzel szemben a magán- bankhitelok mennyisege lenyegesen megnihekedett, a bankjegyforgatom az ev l'olyan'n'm erosen emelke- dett. A belföldi tőkekiboesz'itasok kb. az 1927.
színvonalon állottak. A ('SÖdÖlt es kenyszeregyessíu evi
gek száma ugyan n'iegszapormtolt, de korántsem a válságos 1926. év arányában. Az árak szilárdak ma—
radtak, a munkaberek emelkedtek,
tek es az életbiztosítások ertekemelkettes" folytato- :! talmrt'rkln-h'n dott. A külkereskedelmi forgalom is emelkedett és a kedvező termésre való tel—;intellel a belmzalal mór- sókolhető, mit, a ki'-szarukivitel fokozható volt. lx'ed—
űezőtlen jelenseg ezekkel szemben a mnnlmnelkiili—
ség gyors emelkedése az év második felében, io- vábbz'l. hogy a termelést es kivitelt nem leli—etelt az
keresztiib itt fokozni
erulműnnj—mi raeionalizúlasnak megfe-
lelo belfoldi
a fogyasztz'ls t'ejlexztese erdelmben kellőleg merse—
aranyban es a árszinvonalat
kelni, .X nemet mezőgazdasz'lg súlyos Vítlsiga resz—
ben. ennek az állapotnak volt a következnn'xnye.
mert az ipari (w meze'igazdasz'igi termekek árszin—
vonalanak eltérése es a Yz'lttuzattannl magas kamat- lab mellett nem tehetett a tí'vldbirtok jövedelme/.o- seget biztositani.
Az 1928-ban igenybevetí tnmszl'tleiítratú külföldi
l.-r')1(w('íniilcösszeget a ..iii—nEllislaw—tlit—(iesellsehaftH 1.573 millió marlu'iban mistatja ki, ft külföldi kölcsö—
Allamok szolgál—
nok (MW,—at az Amerikai Egyesült
lattak. A külföldi-(il egyeb torma'tban befolyó öss/e- geket pedig 5 Ha'?) milliard márkára lehet beesiilni.
A hat nagy német magánbank 12 hónap alatt.
több mint 85) milliard markát lmesátott nemet gazdasag rendelkezésére és e, kiköti-sönzesek erteke,
H
az 1927. evvel szemben mintegy 2 milliard márkával, azaz 30%—kal emelkedett. A 21 állami es országos bank es a 17 giroközpont kölesi'mei pedig,, kb. 3
tettek ki.
.X _,Heiebskredit-Gesellseliai't" statisztikája szerint miliárd markat
a belföldi tőkepiac 1928—ban 4.286 millió márka ér- tekii emissziót vett fel. A községi kötelezw'myek és Zi'iloglevelek nevórteke, az Összes emissziók értéké—
nek mintegy egybarn'iada'lt tette ki. A kiboesátások
3. szám.
——306— 1929
azonban nem érték el az 1927. évi emissziók össze- gét.
A takarékbetétek állaga jelentékenyen megna—
gyobbodott. 1928 végén 2.230 millió márka takarék—
pénztári betétet mutatott ki a statisztika az 1927.
évi 1.576 millió márkával szemben. A jóvátételi biz—
tos szerint az infláció befejezte óta megtakarított tőke értéke 6'5 milliárd márkára tehető. A takarék- betétek oroszlánrésze a munkásság betéteire esik.
Az 1928. évi tőkeképződés a ,,Reíchskredit—Ge- sellschaft" által az 1927. évre kimutatott 7'6 miliárd márkának felelhet meg.
Az átalakulás, —— dacára a gyengülő konjunktú- rának, —— szilárd volt. Amíg a nagykereskedelmi árak indexe (1403) 1927 végéhez viszonyitva alig változott, addig az ipari nyersanyagok és félgyárt—
mányok indexszáma l34'0-ről 133'5-re esett és az ipari készgyártmányok ára észrevehetően emelke- dett (a termelő eszközöké 132-ről 138'5-re, a fo- gyasztási eikkeké pedig 171'7—ről 176'l-re), Az agrárindex alacsonyabb és változó s az év végén 135'2 volt. A konjunktúra változásait különös ér- zékenységgel követő áruk (konjunkturempfindliche Waren) indexe hanyatlást mutat (134'7—ről 128—ra esett). A Konjunktúrakutató Intézet (,,Institut für Konjunkturforsehung") megállapította, hogy a kar- tellek által ellenőrzött nyersanyagok és készgyárt—
mányok árindexe felfelé tendált még a hanyatló konjunktúra közepette is,
Az életfenntartási index 1928-ban fokozatosan emelkedett s 1928 november végén a márka stabili- záció óta legmagasabb pontját (152'3) érte el.
A konjunktúra általános képének megfelel az üzletfeloszlatások magas száma, mely az újonnan alapított vállalkozásokét 1928—ban is meghaladta.
A csődök havi átlagszáma 668 és kényszer-egyes—
ségeke' 250 volt. E számok jelentékeny emelkedést mutatnak az 1927. évvel szemben.
A váltóóvások száma is szaporodást mutat 1927—
tel szemben és az 1928. év havi átlagában 9'4 millió márkát tett ki. A belföldi pénzpiac kamatlába 1928—
ban a következő volt: A birodalmi bank kamatlába 7%, a magán leszámítolási kamatláb januárban 6'20, júniusban 6155, decemberben 6'48% volt, a jelzálog kamatláb januárban 9'88, júniusban 1013, decemberben 10'24%-0t tett ki.
A birodalmi bank aranykészlcte az év folyamán erősen megnagyobbodott. Ennek oka abban rejlett, hogy a külföldi devizaárfolyamoknak a birodalmi márkával szemben (utóbbi javára) mutatkozott dis- parítása jelentős külföldi hitelek kapcsán aranybe—
hozatalt tett lehetővé, melynek átvételére a biro- dalmi bank a banktörvény alapján kötelezve van.
Az arany- és devizakészletek nagysága a birodalmi bank nemzetközi pozícióját még jobban megszilárdí—
totta és a márkát a jóvátételi főbiztos kijelentése szerint a világ egyik legerősebb valutájává léptette
elő. A birodalmi bank aranykészletei 1928 decembe—
rében 2.729 millió márka, devizakészletei pedig 158 millió márka értéket képviseltek.
Az utolsó 5 évben a birodalmi bank által felvett külföldi arany, 700 millió márka értékben az Ame- rikai Egyesült Államokból, 700 millió márka érték—
ben Nagy—Britanniából, 700 millió márka értékbenú Oroszországból, Svájcból, Skandináviából és a Né—
metalföldről származott.
A fizetési eszközök forgalma az alábbi képet mu- tatta:
Bir. banki Járadék i'
Időpont jegyekl bankjegyek Osszesen
* millió márkában
, ,
1927. évi átlag 3.891 985 4.876
1928 május 4.487 586 , 5.073
,, augusztus 4.673 570 5.243
december 6.085 530 6.615
1) Magánhankjegyekkel és váltópénzzel együttt A birodalmi bank jegyei 1927 átlagában 52'3%,
1928 június havában 49'9%. augusztusban 52'30/6.
októberben 57'7% és decemberben 58'5'70 arany- és devizafedezettel birtak.
A német jóvátételi fizetések a 4-ik Dawes eszten- dőben 1.750 millió márkában voltak magszabva. Ez összegnek 54'2%-át külföldi valutában, 45'8%-át
márkában fizették.
Az ú. n. dologi szolgáltatások a jóvátételnek évenkint emelkedő értékét teszik ki. Ezen a cimen lSl25—26vban 667, 1926w27-ben 795. l927—28—ban 068 millió márkát írtak a jóvátételi számla javára.
A dologi szolgáltatások oroszlánrészét (főleg szenet) ' Franciaország vette igénybe. Az év folyamán szer—
ződés jött létre a francia vasútak tehervonatainak *
a Knorr-fékkel való felszerelésére; a dologi szolgál—
tatások többi része, gépek, műtrágya, hajók, élőál- latok, vasgyártmányok, cukor stb. szállítására vonat- kozott. A Sz. H. Sz. királyság részére kályhák, szer-
számgépek, acél— és vasesővezetékek, faházak, teher— ,
automobilok, vízi repülőgépek (hadianyag), kórházi
berendezések, viz-sterilizálő készülékek, egy cellu—
lose gyár berendezése, Románia részére főleg vasúti és hídépítési anyagok kerültek leszállításra.
A német gazdasági körök a reparációs kérdés problematikus voltát újabban erősen hangoztatják, Ezen, részben igen mérvadó köröknek véleménye szerint az eddig fizetett reparációk és a Németország által felvett külföldi kölcsönök Összege teljesen fe- dik egymást, úgy hogy a német gazdasági termelés
,,feleslegéből" mint ezt a Dawes-szakértők előírták, eddig még egy pfennig sem került jóvátétel címen fizetésre. A jóvátétel tehát Németországot egyide—
jűleg magas külföldi kamatokkal, kb. 440 millió márka évi kamattal terheli meg.
3. szám.
Pénzügyek.
A birodalmi költségvetés évről—évre emelkedő összegeket tüntet fel. Habár az adó- és vámbevételek eddig kivétel nélkül meghaladták az előirányzott összegeket, mégis ezen igen jelentékenynek nevez- hető bevételi többlet nem volt elégséges a még gyor- sabban növekvő kiadások fedezésére, melyeket rész—
ben a világháborúból folyó különböző kártalanítá—
sok, a társadalmi biztosítás és a munkanélküliség követelte többköltségek, leginkább azonban a tag—
államok részére a jelenlegi .,,Finanzausgleichsgesetz"
alapján folyósított átutalások idéztek elő.
Az 1927—28. és 1928—29. évi költségvetés vég—
összegeit egymással szembeállítva konstatálható, hogy az előbbi deficitje jóval nagyobb volt az utób—
binál:
1027/28 o was/29 2) bevétel 9.020 millió M, 9.548 millió M.
kiadás 9.316 ., 9.736 ,. ,.
—307——
kiadási többlet: 296 millió M 188 millió M.
1) Végleges Összeg.
2) Előirányzolt összeg.
A bevételek tételei közül a legnagyobb összeg a tagállamokkal megosztott adók bozadékárat Ezen adók közül a jövedelmi és a testületi adók
hozadékának 00 90%—a, a forgalmi adók 20%—a utalandó át törvény szerint a tagállamok kiadásai-
nak fedezése're. A birodalom a legújabbi ,,Finanz—
ausgleich" értelmében 2600 millió márka adóbevé- tele'rt szavatol ugyan, a bevételi többletet azonban az eredeti kulcs szerint köteles az országokkal meg—
osztani. Igy pl. garantálva volt 1927—28—ban 2.600 millió márka, előirányozva 2.845 millió és átutalva 3.016 millió márka. míg az 1928—29. költségvetési évben az előirányzott összeg már 3.208 millió márka, s a birodalmi pénzügyminiszte'rium közölte, hogy az eddigi költségvetési eredmények alapján a tagálla—
mok részére a költségvetési év végén előrelátható- lag 3.378 millió márka lesz átutalható, 1929—30—1'3 az országos átutalásokra előirányzott Összeg már 3.275 millió márka.
A jóvátételi főbiztos számításai szerint a biro—
dalmi adóbevételek többletének évről-évre emelkedő hányadát, így 1926—27-ben 9'4%—át. 1927——28—ban 29'6%—át és 1928—-—20-beu (előreláthatólag) 51'6%-át emésztik fel a tagállamok részére átuta- tások.
A vámbevételek az utolsó 5 évben 357 millió
márkáról 1200 millió márkára, azaz 236'1%—kal, a
vámok és a lefoglalt adók hozadéka együttesen 1427 millió márkáról 2760 millió márkára, vagyis 93'4%-kal emelkedett.
Kiadások. Az átutalásokou kívül azonban az álta—
lános közigazgatás költségei is évről-évre növeked—
tek. E cimen 1924-——25-ben 1.521 millió márka ke- esik.
történő
1929
rült kiadásra, 1927—28—ban 2.296 millió márka és 1928—29—ben 2.323 millió márkát irányoztak elő.
Nagy megterhelést jelentenek a háborús nyug—
díjak (1924—25-ben 833 millió márka, 1928—29—
ben már 1.410 millió márka), a költségvetési jóvá—
tételi évi részlet (938 millió márka) és a szociális terhek (1924—25—ben 259, 1928—29-ben 668 millió márka).
A birodalmi adósság 192446] 1928 végéig 2.406 millió márkáról 7.969 millió márkára, vagyis 231'2%-kal emelkedett; a növekedés legnagyobb része a hadikölcsönök felértékeléséből (az 13. n.
,,Anleibeahlősungs-Schuld"-ból) eredő kötelezettsé- gekre esik. A birodalmi adósság 1928 szeptember 30-án a következő tételekből állott:
l. a) Hadikölcsönök felértékelése 5.248 millió M M 1927. évi birodalmi kölcsön 500 a: u
5.748 millió M ll. Kincstári utalványok 317 ,, ,,
lll. Bankadósságok 916 ,, ,.
lV. Dawes—kölcsön 902 ,, x,
V. Egyéb adósságok 86 ,,
Összesen 7.969 millió M
Az 1928. március 30-iki ,,Kriegsschádensehluss- gesetz" által a birodalomra háruló teher, melynek Iőkeértéke 1.348 millió márka, 1929 április l-től kezdődőleg 6%—kal kamatozó és 1948 március 31—én lejáró adósságkötelezvénvek kibocsátása útján nver mobilizálást, míg kb. 250 millió márka a kisebb ká-
rosultak részére készpénzben kerül kifizetésre.
Mezőgazdaság.
A német terméseredmény az 1928. évben ked- vező volt és figyelemmel arra, hogy a kenyérmag- vak termése 2'3 millió tonnával feliilmulta az 1927.
évit, a folyó gazdasági évben lényegesen csekélyebb gabonaimportra lesz szükség. A burgonyatermés is jó volt. Hogy a német mezőgazdaság helyzete ennek dacára nem javult, annak úgy általános világgazda- sági, mint speciális belföldi okai vannak. Az álta—
lános okok közé tartoznak a drága hitel, mely újab—
ban az amerikai pénzpiacon is jelentkezik, valamint a kenyérmagvak nyomott világpiaci ára; ezen utóbbi körülmény főleg a gabonatermelő nagybirtokokat sújtja. A speciális okok közül felemlíthetni a magas szociális terheket és munkabéreket, a belső értéke- sítés rossz megszervezését, a magas német vasúti tarifákat.
Fenti körülmények együttvéve okozzák a né—
met mezőgazdaság immár hosszabb ideje tartó vál-
ságát, melynek legszembeötlőbb tünete a földbir-
tokok eladósodása. AKonjunktúrakutató Intézet leg- újabb megállapításai szerint a német mezőgazdaság
3. szám.
;;
adóterhe 1927 október l-től 1928 október l-ig Sőt)
millió Az (")sszadősság 1928
okt. t—én ll't') milliárd marka volt,
ható még ( 2 milliárd márka értékű járadékbank- megterhelés. Az évi kamatteher ma már kb. 1 mi!—
liárd márka, azaz 3—-——4()() millió márkával magasabb.
mint a világháború előtt.
A ,,l)euts(:her Landwirtsrhaftsrat" számításai sze—
rint (( német mezőgazdasági ingatlanok összértéke 28 milliárd márka. Az 1924. év óta felvett adósságok (Neuversehuldung) az összérték alábbi százalékát teszik ki: 1924- ben 20'7%, 1925—ben 257955, 1926- ban 38270, 1927- ben 45 4%, 1928- ban 486/0-2'1
A mezőgazdasági válság enyhítésére a biiodalmi kormány az év folyamán különböző rendszabályokat léptetett életbe, melyeknek legnagyobb részét az is—
,,szükségprogramm" foglalta magában. E márkával emelkedett.
amihez szamit -
meretes
programm keretében a birodalmi gyűlés 64 millió márkát szavazott meg a következő (elokra: a) vágó- állatok és frisshús forgalmának szabályozására, a húst'eldolgozás előmozdítására, az élőállat és hús- export lehetővé tételére, b) a burgonya, tojás, ba—
romfi, tej- és tejtermékek, valamint a gyümölcster—
értékesítésének szabá- állítandó melés standardizálására és
lyozására, (1) a fenti célok szövetkezetek ('(tszervezésére,
működés egységessé tételére. A ,,Notprogramm" ke' relében történt továbbá: a) az argentiniai fagyasz- tott húskontingens leszállítása évi 120000
ről 50.000 tonnára, l)) a vámmentes behozatali je—
gyek rendszerének kiterjesztése friss, fagyasztott és feldolgozott sert('*sh('1sra, (') :( mezőgaz—
dasági hitelek egy részének konvertz'ilása a biroda- lom által e célra folyósított előlegek és a nyilvanos jellegű pénzintézetek (Landesbanken) szavatossága mellett felvett amerikai kölcsön"segélyével.
Megemlítendi') itt, hogy :( ,,llentenlm((k-Kredit- anstalt" mint a német mezőgazdasági központi jel- záloghitelintézet által (( mezőgazdák részére folyósí—
tott hitelek átlagos kamatlába tl't') %, :( mezőgazda- sági váltóhitelek kamatai ellenben 11——13%.
szolgídatúba
a szövetkezeti együtt-
tonná-
élősertésre,
A parlamenti pártok az őszi parlamenti ülés—
szak megnyitása után százával nyújtottak be javas—
latokat a mezőgazdasági válság enyhítésének módo- zatairól. Ezen javaslatok részben a gabona—, részben az élőállatvámok, valamint a eukorvam felemelését sürgették, részben a behozatali jegyek rendszerének további kiterjesztésére, (( birodalmi adók leszállítá—
sára, végül a csődbe jutott üzemek szanálás-ára vo—
natkoztak. mindezekkel
szemben kijelentette, hogy a gabona— és élőállatví—
mok felemelése kereskedelempolitikai és belpoliti- kai okokból is nehézségekbe ütközik és hogy a ten—
gerentúli és :( cseh—szlovákiai dumping folytán csakis
(( (tukorvám felemelése jogosult; ez meg is törtent.
(a jelenlegi eukorvám 25 márka, az eddigi 15 márka volt). A legfontosabb feladat a miniszter szerint (( hi—
A közélelrnezési miniszter
-—308—— 192g___
telkérdes megoldása, mely azonban csak fokozatosan történhetik meg. A birodalmi mezőgazdaságügyi mi—
niszterium jelenlegi vezetője által képviselt álláspont szerint a beltőldi teimelés egyes részei, így a tej— és tejtermékek, :( gyümölcs- és lőzelékfélék, a baromfi—
és tojastermelés jövedelmezőbbé tétele és kiterjesz- tése (*sakis :( standardterm(,*léstől ('*s a szövetkezeti a hústeime—
erosen értékesítésétől függ, míg, a gabona és
lés értékesítésénél (( vilz'igpiari verseny is
latba esik. Ezen utobbi termelési ágaknália belföldi termelést úgy Vámpolitikai, mint gazdaságpolitikai eszközökkel kell tehát védeni. A gabonavíunok és az élőállatvamok felemelésének kérdése azonban ezidőszerint még nem aktuális, egyrészt a liszt- vúmnak :( német-francia szerződésben, az élőálla- tok vámjának a svéd—német szerződésben történt megkötése folytán. A birodalmi kormány az élő—
[lllat— és t'lisshúslmhozatal korlátozására az allat—
egészségügyi behozatali szabályozásokat is eszkö- ziil hasznalja tel. A szabad forgalom helyreállítása ennek folytán ezen utóbbi téren a jövőben sem várható, s a még mindég kézzelfogható eredmé- nyek nélkül folytatott német—lengyel kereskedelmi szerződéses t:'(rgyalú§()k :( legjobban mutatják, hogy Németorszaa az olcsóbban külföld ver—nnye ellen ( boltozat: (l kőzpontositásat és annak
termelő
konlingn-ntítlúsf(t kh í'jlll (biztosit(ni.
A kormány ez év okl(')l')(*r('*ben t(,*rjesztette a birodalmi tanács elé az autonóm vamleszállítasok—
autonóm vám—
az 1929. év csa k ról szóló törvényjavaslatokat. Az
el('ír(,*l('(that(')lag
(*l(jén logni-.k l')(*hozatalnak (sekély részére vonatkoznak, a fontosabb
telek érintetlenül maradtak: így az egész törvény inkabb csak (*t'y szép gesztusnak minősíthető.
Hogy a birodalmi koimany a belföldi mező- megszervezését leszállítások, melyek
('*letbelépni :(
vámté-
gazdasagi tennelés és értékesítés
mennyire tontos és sürgős teladalnak tartja, an- nak bizonyítéka, hogy a birodalmi költségvetésbe () célból a ,,Notprogramm' 6—1 millió (nárkajan te—
liil az 1929/30. költségvetési kezdődőleg 5 éven keresztül 20 millió márkát állított be.
évtől
A ,,Preussenkasse"—nak egy emlékirata a ke—
100 ha—nál nagyobb földbirtokok megvizs—
let—németországi
eladósodásának kérdését tárgyalta és a
gált 5.130 birtok (az e kategóriába tartozó üzemek 3800-a) többé-kevésbbé jelentékeny százalékának csaknem reménytelen (az elérhető piaci úr 200—
300%—át meghaladó) eladósodását szögezte le. A ,,Preussenkasse" véleménye szerint ezen, az lilbe folyótól keletre fekvő vidékeken periodikusan visszatérő és az egész német mezőgazdaságot ve- szélyeztető agrárválság enyhítésére, de ettől elte—
kintve puszta nemzeti politikai és szociálpolitikai okokból is, a belső telepítésnek előmozdítása
szükséges; ezt egy nagyobb összeggel dotált és ál—
lami részesedéssel létrejövő szervezet megalakítása
3. szám. —809——
1929
útján lehetne elérni, melynek célja a csődbe juá lott birtokok összm'asz'irlása és pai'rellazasa volna.
Az új szervezet a ,,Pi'eussenkassN' tervezete sze—
riut a földbirtokok ha-jaórt 100
zetlietne ós összkiadasai 190 millio márkát emészte- löt) markat li- iiónek lel.
A poroSz l'öldmivelóxiigyi minisztt'wium ugyan- ezen celra egy nagyobb összeget akar a penzügv- miniszterium altal megszaxaztatni es ;! telepít-ősi akciót a telepítési lz'irsulatokra bízni. ezenkivül azonban a birtokok egy részét sajat kezelésbe is venni.
A műlrligyuféiélc l'o;.;_x'aszlzisa_ a inezt'igazrlasági valsag dai-ara, kielégítő volt. Csakis a nitrogén—
t'ágya l'ogyasztz'isz'iual_ mutatkozott 1927328-ban csekely t2':')%—osl visazaesós. Emelkedett ezzel
szemben a fogl-"Hmíly", (*:s't'lrtt mész és Szema- ias mész fogyasztása.
Az 1928. évi
volt,
nemet gabonatermés lényegesen kedvezőbb mint 1927—ben és a burgouu'ater- més is nagyobb volt. A nagv szárazság következ—
szz'ilastakarmanyler- tében a takarim'iuyrepzr (w
més, 'alamiut a retek hozadéka az 1927. évi hozav (lókon alul ma-adt.
A lerim'lteriilet es a
táblázat tiiuteli l'el'
termesnwnnyiség: 1928.
évi alakulását alábbi
Bcvctctt ,TÉÉÉLÉHÉÉEEÉA
Te!-mény neme l terület Összesen l llaákiut
l hd—htm tonna (yban
l
Oszi rozs , . , , . , ll 4,544.695 8,4OO.7371 18'5 Tavaszi rozs .. .. 89.731 121417! 135 Oszi búza. . . . . . 1,552.290 3461696 22'3 Tavaszi búza . .. 175265) 3151a7t) 224 Tönköty .. .. .. 126391 168381 1238 Oszi árpa. . . . . . 182490 459560 25 2 J' Tavaszi árpa .. . . Lil-536459 2887360 21'6 Zab .. .. .. .. 3,519.172 6,995.706 19'9 Csillagfiirt . . . . 46.932 52.907 11'3 Burgonya. , . . . 2,848.704 41,269,34O 144'9 Cukorrépa. . , . . . 453626 ll,010.737 242"?
Takarmányre'pa . . 714892 22644402 316'7
— Lóhere . . .. . . 1,811.497 [983889 44'1 Lucerna . . . 283471 1,4H7.$)U2 52'5 Rétek . . . . . . . . 5,51(l.460 2U,713.203 37'6
A rozstermós HS millió lonm'nal t2xl'7'/'Á-kall,
483000 ! 163'2%l,
a kenyórgabonalermes összesen 2'3 millió tonna- a lHVIZillUl'Illt'ü pedig tonnával
val (22'—l%l volt magasabb, mint 19274ben. Kedve- zőbb
zabó 10'2%—kal, a burgonyatermés pedig $)*t)%—kal volt a tavaszi :irpa hozadf-ka 23*—l%—kal, a
t3'7 millió tonna). Az 1923 évi kenyórmagtermós 12'5 millió tonnát (rozs 8'5. búza 3'8, tönköly 0"). millió tonna), a, burgou'alermós 41'3 millió tonnát, a zabtermós 7 millió tonnát tett ki. A ter—
més minőségileg; is jó átlagos súly 76—77 kg,—ra tehető. A rukorrópalermós (11 millió
volt és az
tonna) 1927—liez kepest alig változott. (iyöngólm szolgáltattak 1928-ban: a takarmány—
repa 7'2%—kal, a lóhere lT'ö%-kal, a löf7%—kal, a retek l$$'í)%—kal.
A kenyórmaggvak
hozadékot
lllCt'l'llíl
1928—ban
valamivel tl'ít'hi—kal)
bevetett területe (35 millió ha volt, tehát
visszaesett. ljbyegteleiiiil nagyobbodolt a tavaszi szmnottevöbb cukor—
zabbal bevetett terület, mértékben a burgonya, (59.064)
(20.006 lla—ral) és különösen az öntözött ré—
tllrl'll%-kalt.
karmz'myrópa és a lóhere termőteriilete.
A bektar
hogy a legnagyobb volt a hozadék emelkedéxe az arpa'val (xs
lla—ral), a it'—,a
tek termőterülete Kisebb volt a la.
bozadókokra nezve megjegyezhető, őszi rozsuál
ben következtek:
2t3'7'híl, mely után az alabbi sorrend—
1207),
(198), tavaszi rozs (_itt'őt, őszi búza (192), tavaszi
tavaszi arpa lönköly
buz: (lent, öszi árpa (SH), zab (87), burgony:
(8'0%). Kisebb hozadékot szolgáltattak a cukor—
répa (2'9%), a csillagfürt (3'4), az öntözött ré—
tek (ői), a takarmányrépa (82), a rétek (144), a lóhere (170) és a lucerna 18'4%l.
Egyes, Magyarorszagot érdeklő termények—
ből a termés a következő volt: (etkezesi relra szol- gáló bab 11.461 tonna, tehat kb. ugytnannyi, mint 1927-ben, biikköny 53.458 tonna (azaz l9'5%- a.;itit; titS%—kal több) 75) millió tonna útifű—kal több), l'e—
lu'ikz'iposzta 821331 tlltlt')%—kal kewsebb), repre 231327 tonna t2l7'4%—kal kevesebb).
kal több). komló tonna
kelkáposzta
tonna
A neinzetk zi (ii—alakulása a belföldi guhonmírukaí lenyegesen iwl'olyz'igolta és a kanadai szóló liírek ek majus—
piacok
és amerikai rekord l'n'izaterműsekről hatasa alatt, a belföldi tőzsdei aljegyző
tól kezdve a helyzet erős bizouytalansagat mutat-
jak, miután az év tavaszán úgy a búzánál, mint a rozsnal lenyeges áremelkedés volt észlelhető. (A búza tonnája januárban 236 marka, április végén 270 márka, rozs 240, illetve 1280 marka volt.) Az arak lemorzsolódíisa augusztus elejéig a vilz'igpiaf'i ál'itlilklllással parhuzamosan halad, s az új német termés piacra kerülésevel a ('Sikagói ngyZÓSOklől búza átjegyzése szep—
függetlenül folytatódik (a
tember l—én 211) marka, (let-ember l—(en 209 marka, a rozse augusztus közepén 228 márka, december l—eu 202 marka), dacára annak, hogy a tengeren—
túli piavokon ősszel az irány:—fal ismet megszilárdult, kanadai ügyes iii-taktikája,
reszben a búzapool
reszben India és Kelet—Ázsia nagy bevz'isárlz'isai folytan.
Az európai búzapiavnak az elmult esztendő- ben két erős tamaxza volt: a tengeri bausse, a (jók
keletifállamok katasztrófálisan rossz termésének
kihatása alatt es a rozspiae aúnylagos szilárd-
sága; a rozsárak az elmult esztendőben, dacára az igen bőséges termósnek _— mely a rozslermós—
nek részben takarinz'inyozasi célokra való felhasz—
3. szám.
nálását eredményezte, részben jelentékeny rozs—
kivitelt tett lehetségessé —— mindenkor szilárdak voltak és a búzaárakat is előnyösen befolyásolták.
Cukortermelés. A Német Cukor-ipari Egyesület (,,Verein der Deutschen Zuckerindustrie") statisz—
tikája szerint az üzemben lévő 248 cukorgyár által a folyó (1928/29) üzletévben feldolgozott cukor- répa mennyisége 114'9 millió (1 volt, vagyis 7'8%—
kal volt nagyobb, mint 1927/1928—ban, míg a tel-- dolgozott nyerscukor 185 millió g—t (10'5%—kal többet) tett ki. Ez fogyasztási cukorra átszámítva 16'6 millió g—t tesz ki. A répa cukortartalma 15'9%, azaz szintén nagyobb volt, mint egy évvel előbb
(15/5%).
Az 1928 december 1—i állatszámlálás eredmé—
nyei szerint a német állatállomány a következő volt:
Ló . . . . . . . 3,710.000 db
Szarvasmarha 18.390000 ,,
Ebből fejőstehén 9,430.000 !,
Sertés 20,070.000 ,,
Juli 3,630.000 ,,
Kecske 2,800.000 ,,
Lúd 5,640.000 ,,
Kacsa 2,850.000 .,
Baromfi 75,790.000 ,,
A lóállomány 100000 darabbal (2'6%), a ser- tésállomány 2'8 millió darabbal (12'3%), a juhál—
lomány 193000 darabbal (5'l%), a keeskeállo—
mány 840000 darabbal (10'ö"o) csökkent. A ser- tések közül a malacok száma (3'9 millió) csökkent kb. 400.000 darabbal, emelkedett ezzel szemben az %——1 éves tenyészkocák száma (555.000) 50.000
darabbal, míg az idősebb tenyészkocák (11 millió) kb. 150.000 darabbal csökkent.
Emelkedett a szarvasmashaállomány 375000 darabbal (2'1%), ebből a fejőstehénállomány 38.000 darabbal (0'4%). Nagyobb lett ezenkívül a
baromfiállomány 4'4 millió darabbal (6'2%l.
száma
A német lótenyésztés nehéz értékesítési viszo—
nyai a melegvérű lótenyésztés erős csökkentését eredményezték, ami a fiatal évjáratok állomány!- nak jelentékeny visszaeséséhen is megnyilatkozik.
Mivel az állami fedezőmének kihasználása évről évre rosszabbodott, azoknak számát is csökken-
kellett; így Keletporoszországhan ma már csak kb. 500 fedező mén van állomáson, tehát teni
csak 50%-a a régebbi állománynak. A porosz ál—
lami lótenyésztc'si vezetőség tervbe vette egy ke—
letporoszországi méntelep (Gudwallen) feloszlatá- sát, nemkülönben a beberbock-i törzsménes me—
legvérű tenyészetének beszüntetését. Ugyancsak tervbe vették az altefeldi állami angol telivér mé- nesnek Graditz-ba való visszahelyezését, mivel az altefeldi csikók későérettek és két éves korukban munkára nem igen használhatok.
——310-— 1929___
Az élőállatárak alakulása az elmult évben sem volt kedvező és a piaci áralakulást az év első felé- ben bekövetkezett nagy sertéstelhajtás erősen be—
folyásolta, olyannyira, hogy a nem elsőrangú mi- iőségű szarvasmarhát időnkint egyáltalában nem lehetett értékesíteni. A piac rosszabbodásához a kedvezőtlen takarmányozási viszonyok is hozzájá- rultak. A vágóbika és vágótehén árait még alacso- nyabban jegyezték, mint 1927-ben és csakis a bor- júárak érték el az év vége felé az egy év előtti színvonalat. A felhajtás úgy a marhánál, mint a borjaknál kb. 10%-kal volt magasabb, mint 1927- ben. A vámmentes fagyasztott hús behozatali kon—
tingensének leszállítása 120000 tonnáról 50.000 tonnára a piacra nem gyakorolt lényegesebb ki—
hatást. A sertéstelhajtás az év első négy hónapjá—
ban abnormisan magas volt, s a sertésárak a ta-
karmányozási költségek 75%—át sem fedezték. Az egyes piacok közötti árkilengések elérték a 10——
20%-ot. A kínálatnak a ,,Notprogramm" kapcsán történt szabályozása, a húsfelclolgozó gyárak nagyarányú vásárlásai, az élőserte'skivitel —- mely meghaladta a behozatalt —— a belföldi piacot az év második felében szilárdabbá tették és az év utóbbi 5 hónapjában a sertés-árakat lényegesen feljaví—
lották.
Állandóan alakultak a juhárak,
melyek az egész évben az 1927. évi árszínvonal fe- lett állottak, annak dacára, hogy a piaci felhajtá- sok nem csökkentek.
kedvezően
A Konjunktúrakutató intézet legújabbi prog—
nózisa szerint a sertésáraknak alakulása elé 1929- ben még mindig nem lehet nagy optimizmussal
tekinteni, mert, —— habár az 1927 kezdetétől 1928 május haváig tartott depresszió hatása alatt a né- met sertéstenyésztők a termelést megszorították,
—— a csak kb. 15%-kal csökkent sertés- és 18%—kal
csökkent malacfelhajtás a tényleges
még mindik kielégíti, úgyhogy a kínálat elégte- lenségéről ezidőszerint még nem lehet szó.
keresletet
A húsfogyasztás. Az utolsó évek január-szep- tember havában az alábbi húsmennyiségek álltak a fogyasztás rendelkezésére:
1924/26-ban 1927-ben 1928-ban
160 millio (;
19'6 millió (1 21'4 millio (;
A lakosság fejére átszámítva fenti mennyisé—
gek 26'8, 31'9 és 34'3 kg-ot tesznek ki.
A külföld részesedése a húsellátásban az
utóbbi években 10—20% között mozog.
A német mezőgazdasági szövetkezetek biro—
dalmi szövetsége (,,Reichsverband der deutschen
landwirtschaftlichen Genossenschat'ten") statiszti—
kája szerint 1929 január a szövetkezetek száma a következő volt:
l-én
