A könyvtermelés legújabb nemzetközi (1941) és hazai (1942) adatai

A könyvt emelés legújabb nemzetkö zi (1941) és hazai (1942) adatai.

Derniers renseignements sur la production du livre ir l'étranyer (en 1941) et en Hongrie (1.942).

Résnmé. Dans la premiere partie de la pré—

sente étude, nous táchons d'indiauer la production internationale du livre (Papres des renseignements , récents, recueillis par le Bureau international pour

la protection du droit dlauteur (a Berne) et _nu-

lrliés dans le Droit d'Auteur, bulletin de ce Bureau. Bien oue les chilires donnés cí—dessous (:

cet égard se rapportent (. lu production du livre

proprernent dite, ils ne sont pas toutófar't propres

a faire des comparaisons. et ils se prűtent encore moins a ce gu'on en tire de lurges conclusions. Car pour cette production. les méthodes statistigucs, a peu d'exceptions prés, varient fort d'un pays ?:

I'aulre, et il en est de merne de la nation de livrei

Aussi, les chifires publr'és ici donnent plutót une rdée approximative de la production du livre dans divcrs pays, en offrant une vue d'ensemble oui permet de voir la variation du nombre des ouvra- ges publiés. Dans le tableau 1, nous donnons les rcnseiynements les plus récents, relatifs () 1951, en les eomparant avec les chi/[res de 9 années préve—

(lentex.

Bien one sur la troisiéme année de guerre, on

n'ait des chi/ires one pour 10 pays, on peut généra- liser J uprés eux, Car parmi ces pays, il y en a de grands, de pelits. de neutres et de belligérants, et (pre guelgues— uns sont fort évolués et d'autres peu avancés cn culture.

Ouoiflne, selon ces chi/[res d'un caractére re- présentalil, te nombre des livres publiés ait grandi par rapport () 7950 dans six pays, ne haissant guC dans guatre pays. tv total montre une diminutíon considérable. Car la production angmentaít surtout dans les pays or) on publíait relativement peu de livres. accusant une régression dans- les pays (pri en publioient beaucoup. Aussi, dans l'ensemble dts pays consirlérés, la production tolale du livre a baissé, de 65335 en ISM). a 61.856. Dans utc ehiffres, nous n'avons pas compris ccur (Irta Hon—

grie, car ces derniers montrent,parrapportá1940, un grand emrt díi au fait gue la méthode d'enguőte a été changee. Somme toute, d'apres les renseigne- ments disponibtes, on peut al/irmer nettement ()u'en 1941, la production mondiale du livre a, de nouveau. fmixxé considérahlement.

(lette fois, (l'apres la source citcc plus haut, nous avons esxaye' nous—merne d'indiauer, guant aux pays en ouestion, la réparlition en %, par matieres, de la production du livre'en 1941 (voye:

notre !alrleau 2). Ce tableau [ait apparaílre les dr'lliculte's (luc nous avons eues en cherchant a

ramener la répartition par matieres ;, un denoun—

nateur commun. Les difficulté; tenaienl, la aussi, * au fait (lue pour la production du livre, les statis—

tigues des divers Etats sont lutte: selon des points de vue dij/áram dlun pays a l'autre, et on*il n'y a pas une méthode de classement uni/orme. A

cause de cela, notre tableau ne peut guere permettre A une anulyse et une appreciation détailtées, et il est á peine propre a ce gulon en tíre des conclu—

sions, On voit. par la aussi, gue pour uniformiser les statistigues [aites par les divers pays sur la

production du livre, les Services internationaux

eompétents ont encore beaucoup () faire.

Dans la tlerrtierne partie de la présente étude, nous rendons compte, pour 1942, de la production du livre en Hongrie. Liengueite our nous avonzr faite ;: cet égard, portait, comme celle de l'année précédente, sur la production totale, d'apri—s tes la bibliotheaue de l'Oiiiee stutistigue, un des déptits légaux du pays. Tandis gue les enguetes menées

auparavant les ouvrages

envoyés a' hongrois de ouvrages

rentml

correcmaient seulement

paros en librairie. Done, la statistigue faite par nous sur une base nouvelle avail pour but d'indi—

guer tous les ouvrages parus en Hongrie. Et en outre, elle s'étendaít a de détails au'on n'avait pu observer jusgue—la.

En donnum dans cette Revue, (dans le numéro 8 de 1942). les résultats de notre enguéte de 1941, aui visait pour la premiere Iois Pensemble des ouvragcs publiás en Hongrie, nous avons déja parlé des principes xuivis par cette enouéte et des divers classemenls nouveaux, employés lors du de'pourllement des documents rerueillis. C'est pour—

guoi nous nous bornerons maintenant () dire ee (luc notre statisliauc de 194? a de nouveau par rapport (: celle de 1941:

Nous avons réussi. pour la premiere fois en Hongrie, u classer les renseignements par tri—

mestres. en indiguant pour chaoue trimestre tes ouvrages publíés; et cela nous a permis de montrer pour 1942 les variations saisonnieres de la produc—

lion du livre. Nous avons réussi, en outre, (: réaliser un vieux projctr'xnous,oui tendaitü rendre compte du nombre des volumes. Une autre innovation, c'est aue nous (HHIHS indigué les traductions par langues d'origine. Nous avons indigué en outre, pour la premiere fois en Hongrie, le prix des ou- vrages publiés. donnant des renseignements tres

ciétaillés. Nous uvons encore classé notre production du livre suivant l'ampleur des ouvmges, ce out est

4—5. szam

également une innovation ehez nous. Ces classe—

ments, fails selon des points de vue nouveaux, inté- resseronl sans doute les statisticiens et les bi- bliothécaires: ils permetlent d9avoir une ídée plus nette de la partie Ia plus ímportante de notre pro—

duction des cum-ages de l'eSprít.

Les résultats généraux de notre enguéle de 1942 rcssortent drs tableaux 3—11. Plusícurs de ces

tableaux leurs rubrigues

ínféríeures donnant des lotaux, les résultats de Pengnéte de llannée d'avant. Ld oil il niy a pas de chi/"fres pour 1941, ceux de 1942 sont dus á des ínnovations apportées dans l'enguéte.

Il est á remargucr gue la grandi'augmentation, par rapport a 1941, dos chíifres de 1942 tirnt seule- ment au fait (Jue notre statisligue de 1941, mise ne pouvcu't encore élre indigucnt aussi, Sons

sur am? nouvelle base,

complete. En rectifiant par estimatíon, íz l'aide de rensvignements vomplémvntaires, les chi/[res de 194], on ronstate gue le nombre (les ouvrages parus en 1942 monlre un accroissement de 9'00/0 seulement, et méme, le nombre dos pages accuse une diminulíon de 1'60/0. Les résultats des enguétcs de 194? el de 1941 ne doivent élre eomparés, guant aux nombres absolus, guien tenanl compte de cette rectifícatíon.

classemenis sont propres (i élre comparées, telles gu'elles sont.

La production aue

nous avons éiablie cette fois aussi, ne peut étre indiguée ici, faute de place.

al:

Mais les proportions relatives auzc

budapestoíse du livre,

Nemzetközi adatok.

A szokásos évi könyvtermelési beszá- molónkat ezúttal is a rendelkezésre álló legújabb nemzetközi adatok ismertetésé- vel kezdjük. Forrásunk, a Bernben mű- ködő Nemzetközi Szerzőjogve'delmi Iroda ezideig csak 10 ország legújabb -—- 1941.

évi —— adatait gyűjthette össze és közöl- hette folytatólagosan folyóiratában, a Droit diAuteur-ben. Ezekből az egyes or- szágokra vonatkozóan közzétett sajtóter- melési közleményekből állítottuk Össze adatainkat, melyek, mint korábban is, ez-

úttal szintén az egyes országok tiszta könyv—

termelésére vonatkoznak. Hangsúlyozzuk,

hogy összehasonlításokra, kiváltképen pe- dig messzemenő következtetések levoná- sára ennek ellenére sem teljesen alkalma- sak, mert majd minden ország más—és más módszerrel készült sajtótermelési adato- kat hoz nyilvánOssz'igra s a belőlük kihá- mozott könyvtermelési adatok sem mond—

hatók azonos értelmezésűeknek a könyv fogalmának meglehetősen eltérő felfogása

—139——— 1944

folytán. Hiába igyekeztünk tehát az ismert adatokkal rendelkező országok sajtóterme- lésére vonatkozó közleményeiből csupán a könyvtermelési adatokat megállapitani, ezek csupán arra alkalmasak, hogy a korábbi évek adataival egybevetve az egyes országok könyvtermelésének fej—

lődéséről, az eredmények együttes szem- léletével pedig a nemzetközi könyvterme- lés mennyiségi alakulásáról megközelítő képet adjanak.

A legújabb, 1941. évi adatokat a korábbi 9 év adatainak kiséretében az 1. számú táblázat tünteti fel. A harmadik háborús e'vi könyvtermelésről csupán 10 ország adata áll rendelkezésre. Amennyire ért- hető, hogy a háborús viszonyok nem ked- veznek a nemzetközi ada—tok begyűjtésé—

nek, annyira természetes, hogy ilyen gyér szánni ország adataiból a nemzetközi könyvtermelés nagyságának 1941. évi változásáról teljesen tiszta kép nem nyer- hető. Az 1941. évi adatokat közlő 10 or- szág közül hatban növekedett a könyvter—

melés és csak négyben csökkent a meg- előző évivel szemben, Az egymást követő évek adatainak figyelembevétele'vel leg- nagyobb a növekedés Magyarország könyvtermelésében. Az itt mutatkozó mintegy 23895-05 gyarapodás azonban az újabb adatgyűjtési eljárásban leli magya—

rázatát, amiről alább még lesz szó. Igen jelentékenyen nőtt a könyvtermelés az

1940. évihez viszonyítva Svájcban (47%)

és Svédországban (39%l', a legnagyobb

tatja 1940-ről 1941-re. A Nagy—Britanniá- nál mutatkozó nagy visszaesés annál figyelemreméltóbb, mert az 1940. évi

termelése is 28%rkal marad el a meg- előző évi mögött. Nagy—Britanniának 'a harmadik háborús évi könyvtermele'se

már csak 47%-a az utolsó békeévinek.

Amint a táblázatból látható, semleges or—

szágok mellett háborút viselő államok könyvtermelése is mutat emelkedést, mintahogy a könyvtermelés csökkenése sem csupán a háborúban résztvevő, ha-

nem az attól megkímélt országokban is megfigyelhető a vizsgált évben, Ez már magában is óvatosságra int, ha a háború—

nak a világ könyvtermelésére gyakorolt hatását akarnánk adataink alapján meg—

állapítani; még nagyobb meggondolásra kötelez az a körülmény, hogy a világ könyvtermelésének a harmadik háborús évi alakulásáról mindössze 10 ország ada-

4—5. szám —140— 1944 1. Egyes államok könyvtermelése. -—— Production du livre en auelgues paya.

1932. — 2) Megközelitő adat.

korábban a Magyar könyvészet alapján.

céde'ntes, (Tamás le "Magyar Kó'nyvészet."

tai alapján kell képet adnunk. Miután

azonban van köztük nagy és kicsi, hábo- rús és semleges, magas és alacsony könyvkultúrájú egyaránt, joggal általáno- síthxatunk a rendelkezésre álló adatok alapján. E reprezentatívnak minősülő adatok pedig annak ellenére, hogy 6 országban szaporodtak és csak 4-ben fogytak 1940-nel szemben az előállított könyvek, az adatot szolgáltató országok összkönyvtermel'é'sének lényeges csökke- néséről számolnak be. A szaporodást 11. i inkább a kistermelő államok. a visszaesést pedig a nagytermelők tüntetik fel s így végeredményben az adatszolgáltató álla- mok összes könyvtermelése az 1940. évi 65.338-ról 61.856-ra esett Vissza. Ebben a számításunkban Magyarország adatait nem vettük figyelembe, mivel az itt mu—

tatkozó nagy eltolódás az adatgyűjtésben bekövetkezett módszerváltozás következ- ménye.

A fenti meggondolás szerint tehát a rendelkezésre álló adatok alapján nyu- godtan állíthatjuk, hogy a világ könyvter- melése 1941—ben ismét jelentős visszaesést szenvedett, s miután ez nem az első meg—

figyelés a háború óta, azt is bizonyosra vehetjük, hogy a háború csökkentőleg hat a megjelent művek számára. Más szóval, a háború következményekép az emberiség

-— Chi/fra approximatif—

—— A partir de 1941, daprés le dépöt legal;

10.000 lélekre az utolsó ren- A megjelent könyvek száma — Nombre des livre: pams deikezésro álló adat szerint

Orszag —— Pays Pou110.000 ha.

bilanis, d'aprés

' les dernier:

1932 1938 1934 1935 1936 1937 1938 1939 1940 1941 renseignemmts

dísponíbles 1. Amerikai Egyesült Államok ——-

Eiats- Unis d' Amírígue 9.035 8.092 8.198 8.766 10.436 10.912 11.067 10.640 11.328 11.112 08

2. Volt Ausztria— Ancienne Aum'che . . . . 1.510 1.489 . . . . 22

3. Bulgária —— Bulgaríe . . 2.488 2.077 2.(I)9 2.269 2.505 2.491 2.750 3.329 3.122 2.894 4'3 4. Volt Cseh- Szlov. ——Am:. Tthe'va Slov.7.2331)10.0771) 9.958 1) 9.218 l)11.4671)10.994 . . . . 72

5. Dánia —— Danemark . —3.142 3.306 3.188 3.243 3.541 3.423 . . 2.672 . 70

6. Finnország —— Finlande 1.466 1.529 1.661 1.772 1.416 1.337 1.555 1.399 1.138 1.215 3'3

?. Franciaország —— France. 12.170 12.842 11.998 10.268 16.679 14.479 15.343 . . . 315

8. Japán —— Japan , . 22.104 24.025 . 39.050 42.570')41.732 . 59

9. Lenoyelország -— Polagne 5.399 5.692 6.683 7.460 7.971 8.006 8.769 . . . 2.5

10. Magyarország — Hongrie . . . 2.842 2.568 3.920 3.246 8.392 8.328 8.136 3.096 2.910 3) 9.842 67 ll. Nagy-Britannia — Gr.-Bretagne . 14.834 15.022 15.628 16.110 16.572 17.286 16.091 14.918 10.732 7.581 15 12. Németalföld — Pays-Has . 5.598 5.463 5.829 6.118 6.100 5.896 6.172 6.554 4.885 4.943 5'5 18. Németország —— Allemagne . 21.452 21.601 20.852 23.212 23.654 25.361 25.439 20.378 20.706 18.837 23 14. Norvégia —— Norvége . . - 1.817 1.831 1.961 1.922 2.147 2.163 2.384 2.458 1.919 . 65 15. Olaszország — Italíe . 10.199 10.428 10.344 10.484 10.060 9.999 9.786 9.733 9.379 9.496 2'1

16. Oroszország — Russie . . 43.587 42.698 43.348 . . . . . 2'4

17. Portugália —— Portugal 2.228 3.079 3.149 . . . . . 4'(

18. Románia — Roumam'e . . 4.554 4.127 4.619 5.924 6.430 6.600 7.056 7.839 3'9

19. Spanyolország —— Espagne . 2.448 3.194 2.566 3.246 . . . . . . 1'3

20. Svájc — Suisse . . . 2.444 1.967 1.965 1.952 1.979 2.119 2_162 1.802 1.705 2.510 59 21. Svédország — Suéde 2.505 2.600 2.784 2.869 2.886 2.834 2.834 2.954 2.343 3.268 5'1

22. Törökország — Turgm'e . . . 1. 468 1. 618 10

1) Zeneművekkel, míg 1932- ben zeneművek nélkül. —— Y compris les compositions musicales, sauf en ') 1941- től a kötelespéldány szolgáltatás, mig pour les armees pré-

megrövidül a szellemi termékek e legfon- tosabbjában is, azonban talán csak annyi- ban, hogy kevesebb feleséggel kénytelen beérni, mint békében. Az olvasási kedv csökkenése ugyanis nem feltétlen velejá—

rója a háborúnak, könyvkereskedők és kiadók éppen ellenkező tapasztalatról szá- molnnak be nálunk is, másutt is. A könyv- keresletet a művek, a feleségek számá- nak megcsappanás—a folytán ért veszte- ségért a napvilágot látó könyvek példány- számában a korábbihoz mérten mutat- kozó jelentékeny növekedés kárpótol- hatja háborús időkben. Az tehát, hogy a kiadott művek száma, főkép a nagy könyvkultúrájú országokban s ennek kö—

vetkeztében világszerte is visszaesést mu- tat, nem szükségképen jelenti az olvasás iránti szükséglet kielégítésének kényszerű csökkenését. Ismeretes hogy háborús időkben a legtöbb országban egy s más irányú munkák, némely vonatkozású ku tatások eredményei nem láthatnak nap- világot, bizonyos tartalmú sajtótermékek pedig titokban készülnek s így a számba—

vételből is kimaradnak Edyszóval a szó- lás és gondolatközlés szabadságának mai világszerte kényszerű korlátozása már magában is csökkentőleg hat a könyvter- melés művek szerinti alakulására. Fo- kozza még a könyvtermelés ezirányú

4—5. szám —141-—— 1944 csökkenését az a sok országban fennálló

rendelkezés. mely a papírfogyasztást bi- zonyos fajtájú míivek megjelenésének ti- lalmazása révén igyekszik a termeléssel Összhangba hozni. Mindezek a körülmények és kényszerűségek legtöbbször csak a meg- jelent művek számát apasztják, a példány- számot alig csökkentik, sőt sok esetben a kevesebb számú mű nagyobb példány—

számban jelenik meg, mint korábban a több mű. Adatunk van arra, hogy pl.

Németországban, ahol is a megjelent mű- vek száma MNO-ről 1941-1'0 20.706-1'61 18.837—1'e csökkent, a termelt könyvek pél— . (lányszáma 242276804-1'61 341,889.138-ra emelkedett. Miután az átlagOs példányszám

a két évben 11.000—ről 18.000—re nőtt, az olvasási lehetőség annak ellenére is jelen—

tékenyen emelkedett, hogy az előállított művek száma visszaesést mutat. Végered- ményben tehát a világ könyvtermelésében mutatkozó 1941. évi visszaesés az emberi- ség könyvkultúrájának inkább a minősé- gére hat károsan, a mennyiségére kevésbbé' s így a könyvvel való ellátottságra nem feltétlenül hátrányos a hatása.

Az 1. szánni táblázat utolsó rovatában láthatók az egyes országok kőnyvtermelé- sének a lélekszámhoz viszonyított arány—

számai, melyek azt mutatják, hogy a kü- lönböző országok 10.000 lelkére hány könyvkiadás esik. Csupán az utolsó évi eredmények figyelembevételével a könyv—

vel való ellátottságot mutató arányszám ezuttal Magyaroszágon a legkedvezőbb (6'7). utána Svájc (5'9), majd Svédország (51) következik. Hogy Magyarország arányszáma a vezető kulturáliamokat is megelőzve a rangsor élére ugrott, annak az a magyarázata, hogy a vizsgált évben egye- dül hazánk könyvtermelési statisztikája készült a teljességet nyújtó kötelespéldány szolgálatás alapján, míg a többi adatszol- gáltató országé más alapon — tőbb—keve- sebb kihagyással állíttatott őssze. A könyvvel való ellátottságot mutató arány—

szám 1941-ben is az inkább hírlapot,

folyóiratot olvasó Amerikai Egy. Álla—

mokban volt a legkisebb (0'8).

Már a múlt évben is igyekeztünk a ko—

rábbi szűkszavú, csupán a nemzetközi könyvter'mele's számszerű alakulását is—

mertető adatainko—n túlmenően a nemzet—

közi könyvtermelés tárgyszerinti megosz- lásáról is képet adni a holland statisztika által készített összeállítás alapján. Ezúttal magunk kíséreltük meg, hogv a beszámo—

lónk elején említett forrásunkb—an rendel- kezésre álló adatok alapján az egyes orr—

szágok 1941. évi könyvtermelésének %-os

megoszlását szak szerint is összeállítsuk.

Kísérletünk eredményét, melyben a tiszta könyvterme—lést vettük számba, a 2. számú táblázatban mutatjuk be azzal, hogy az l. — sz. táblázatban 1941. évi adattal szereplő országok közti] Németországot ki kellett 2. Az egyes országok 1941. évi könyvtermelésének százalékos megoszlása szakok szerint.

Production du livre en guelgues pays, par matieres, en 0/0. 1941.

E b b 6 l —— I) 0 n 1

Az évi ] __ . ;

könyvtermelés §) ' § § § ; § § te *; _

Nombre des __ ;; 55.553 3 u § § 3-1 8-3 Ta' § % s: ; ; Országok —— Paz/s livres publiés 2 § § 323 37523— P, § §! § % : g 5 ; §

' mim §: §1§ sss 5025 as sek-as %% —; %

§§ es §3§1§§§ sé: :%ss is E; §§ §§

összesen' 0, 0,

au total 4 o

l

Amerikai Egyesült Államok 3

— Etats-Unis ... 11.112 1000 I'] 6'0 9'4 2'1 3'1 9'0 22'8 4'4 7'6' 34'5 Bulgária, — Bulgarie. . . 2.894 1000 1'3 3'4 23'0 33'4 ——— 1'2 37'7 Finnország —— Finlande 1.215 100'0 1'3 95 73 9'6 ' 1423 5'2 22'6 1'2 1'6 27'4 Magyarország -—— Hongrie 9.842 1000 09 ?'O 11'6 11'4 14"! I'!) 23'6 8'0 2'7 18'5 Nagy—Britannia __ Grande—

Bretagne ... 7.581 100'0 1'4 5'9 3'8 10'6 4'5 6'9 35'1 3'1 2'6 26'1 Németalföld —— Pays-Bas 4.943 1000 18 89 13'5. 23'9 6'9 18'3 3'3 2'8 20'6 Olaszország —-— Italie. . . 9.496 1000 3'2 5'1 8'2 12'8 17'3 14'0 5'2 6'7 27'5 Svájc —— Suisse ... 2.510 1000 44 11'8 13'8 7'5 6'3 3'6 19'8 1'8 2'2 28'8 Svédország — Suéde. , . 3.268 1000 1'2 99 80 59 3'0 26'9 3'4 55? 358 Összesen "__ Total 52.861 —— 910 3.546 29.111 2.340 2.377 14.577

;

0'0 — 51000 1"? G'? 551

10

4—5. szám -— 142 -—— 1944 hagynunk számitás'ainkból, mert annak milyen módosítással hajtottuk végre ez adatai forrásunkban tárgyszerinti részle- évi felvételünket a korábbi évek adatgyűj—

tezés nélkül láttak napvilágot. A táblázat- ból egyébként kitűnnek azok a nehézsé- gek is, melyekkel szembenálltunk, mikor az ott szereplő államok könyvtermelésé- nek szakokszerinti megoszlását próbáltuk közös nevezőre hozni. A nehézséget az okozza, hogy a különböző országok más és más szempontok által irányított könyvtermelési statisztikái egymástól meglehetősen eltérő tagozási rendszert használnak. Minden igyekezetünk ellenére is csak 9 tudományágat, illetőleg szakot si- került a vizsgált országok mindegyikére elkülönítenünk a termelés egész anvagá- ból. Ezt is azonban csak úgy, hogy 3 or- szágnál —— Bulgáriánál, Olaszországnál és Svájcnál — 2, illetőleg 3 szak egybefog—

lalva szerepel. Tehát mindössze 6 ország anyagának tagolása engedte meg ezt a nem is túlságos részletezést, a feltüntetett szakok közül pedig csupán 3 olyan van és pedig a bölcselet, a vallás és a nyel- vészet, melynek %-05 arányát az egész könyvtermelésben minden vizsgált or- szágra vonatkozóan megállapíthattuk.

Mindezek miatt adataink részletes érté- kelő elemzésre nem is igen tarthatnak igényt, következtetésre is alig alkalmasak, de beszédesen bizonyítják, hogy az egyes országok könyvtermelési statisztikáinak egyöntetüsítése tekintetében az illetékes nemzetközi szerveknek még mennyi a tennivalója.

Adatainkból mégis kétségtelenül meg- állapítható, hogy a szépirodalom minden ország könyvtermelésében a legnagyobb aránnyal szerepel. A határértéket e tekin- tetben felfelé Nagy-Británnia (35'1%), le-

felé Olaszország (14-0%) mutatja. Atárgyi

csoportok nagyságrendjében a második helyet majd minden országban a társada- lomtudományi szak foglalja el. Svájc könyvtermelésében minden országot meg- haladó aránnyal szerepel a bölcseleti, a vallási és a társadalomtudományi szak- csoport. Az Egyesült Államoknál az ifjú—

sági irodalom, Magyarországnál az orvos- tudományi, 01aszországnál a közgazda- sági munkák viszonylag igen magas része- sedése érdemel említést.

Magyarország.

Mielőtt Magyarország 1942. évi könyv-

termel'ésének eredményeit ismertetnénk,

szükségesnek tartjuk megemlékezni arról.

téseivel szemben. 1940-ig bezárólag a ma- gyar könyvstatisztika nem közvetlenül a számbavett könyvek, hanem a Könyvke- reskedők és Könyvkiadók Országos Egye- sületének kiadásában megjelent Corvina, illetőleg Magyar Könyvészet c. folyóirat bibliográfiai közlései alapján készült. Ez a forrásunk azonban az igényesebb könyvtermelési statisztika szempontjából nagyon is kifogásolható volt és pedig azért, mert kizárólag a könyvkereskede-

lem céljait szolgálván, nem nyújtott lehe- tőséget a teljes magyar könyvtermelés számbavételére s a statisztikai megfigye- lést megengedő anyagának részleteibe sem engedett kellő bepillantást. Mikor azonban ez a jobb híján mégis használt forrásunk 1940 végén beszüntette megje—

lenését, a Központi Statisztikai Hivatal könyvtára kötelességének tartotta régi tervének megvalósítását, nevezetesen azt, hogy a magyar könyvtermelési statiszti- kai adatgyűjtését az ide beérkezett köte- lespéldányok alapján hajtsa végre. Tuda- tában volt annak. hogy megbízható, a teljes könyvtermelést felölelő és minden kívánatos szempontú részletezést és tag- lalást megengedő könyvstatisztika csak a kötelespéldány-szolgáltatás alapján művel- hető, e feladatra pedig, mint egyik teljes kötelespéldány jogosultságú könyvtár, a le—ghivatottabb. Az 1941. évi könyvterme- lési statisztikánk volt tehát az első, mely- nek forrása a könyv fogalmi körébe tar—

tozó nyomtatványok mindegyikére kiter- jedő kötelespéldányszolgáltatás, s amelyik éppen ezért nemcsak számbave'hette a tel—

jes könyvtermelést,hanem figyelemmel le- hetett annak olyan részleteire is, me- lyeknek megfigyelésére eladdig —— bár—

mily kultúrális érdekek is fűződtek hozzá — nem volt lehetőség. A könyv- termelés teljességét elsőül felölelő 1941.

évi könyvtermelési statisztikai felvé- tel eredményeinek ismertetése kap- csán (Magyar Stat. Szemle 1942. évi 8.

szám) részletesen beszámoltunk adatgyűj—

té—sünk új alapokra helyezéséről és az ez- zel kapcsolatban követett irányelvekről s rámutattunk arra, mennyiben felelt meg új módszerrel végrehajtott adatgyűjtésünk a teljességhez fűződő követelményeknek.

Kifejtettiik ugyanakkor azt is, milyen el- járást követtünk a könyvek számbavéte- lénél, továbbá, hogy az észlelésnél alkal- mazott gyökeres újítás a feldolgozás so-

4—5. szám — 143 — 1944 rán mennyiben tette lehetővé új szempon-

tok figyelembevételét, valamint a begyűj- tött anyag újabb tulajdonságok szerinti részletesebb taglalását. Miután a most Ibemutatásra kerülő 1942. évi statisztikánk nagyjában az előző évi adatgyűjtésnél le- fektetett elvek alapján készült, csak annak

;: vázolására szorítkozunk, mennyiben tér el felvételünk a megelőző évitől, mi újat ad 1942. évi statisztikánk az 1941. évihez képest.

1941. évi beszámolónkban említettük, hogy néhány elgondolásunkat nem állott módunkban keresztülvinni. Most sikerült könyvtermelésünk olyan részleteire és kö- rülményeire is világosságot deríteni, me—

lyeket még az előbbi évben is kénytelenek voltunk a jövő feladatai közé sorolni.

Anyagunkat évnegyedenkinti megjelenés szerint is szétválaszthattuk, ami lehetővé tette, hogy az évi könyvtermelés idény—

szerü változásait is lemérjük. Most való- sulhatott csak meg az a régi tervünk is, hogy a számbavett művek kötet- és pél- dányszámáról is képet adhassunk. Az előbbi ismérve könyvtermelésünknek a könyvtárosokat érdekelheti, az utóbbi pe—

dig, miután a könyvvel való ellátottság tényleges mértékét mutatja, közérdekű.

Most tudunk csak elsőízben arról is be—

számolni, hogy a fordított művek eredeti nyelvük alapján miként tagozódnak, ami- ből kultúránk vonzódási' irányára lehet né,- mileg következtetni. Uj megfigyelésünk eredménye az is, hogy a magyar könyv- termelés egységeinek és összességének árá—

ról, illetőleg értékéről általánoságban is, meg részleteiben is számot tudunk adni.

Végül sikerrel kíséreltük meg, hogy könyvterxmelésünket a könyvek terje- delme szerint teljes részletességgel tagol- juk. Eddig u. i. a számbavett műveket lapszám —— terjedelem szerint -— elégtelenül

—— mindössze kettős — 48 oldalon felüli és ezen aluli —— csoportosításban tudtuk megadni. Könyvtermelésünknek a két utóbb említett újabb szempontú megfigye- lése, illetőleg további részletezése a magyar szellemi termelés egyetemes érdekében állónak mondható.

Az 1942. évi adatgyűjtés végrehajtásá—

nál és az eredményeinek feldolgozásám'il

követett újítások vázo-lása után még meg- emlékezünk az adatgyűjtés végrehajtásá- nál alkalmazott eljárásról is, mivel ez tel- jesen eltér nemcsak a régebbi, de az 1941.

évi felvételnél használt eljárástól is. 1941.

évi felvételünknek n. i. a Magyar Szocio—

gráfiai Intézet közreműködésével a Ma- gyar Nemzeti Bibliográfia számára ké- szült cédula anyag volt az alapja, mely anyag adatai —— érthető okokból —-— in- kább könyvészeti, mint statisztikai célo—

kat szolgáltak. Korábbi adatgyűjtéseink forrása meg éppen bibliográfiai folyóirat volt, mely könyvstatisztikai szempontokra

egyáltalán nem lehetett figyelemmel. így

az 1942. évi felvétel az első, melyet már teljesen és kizárólag ennek a célnak szol—

gálatában hajtottunk végre.

A Központi Statisztikai Hivatal könyv—

tárába a fennálló törvényes rendelkezések értelmében a magyarországi nyomda-, illető—

leg kiadóvá'llalatok naptári évnegyedenfkint Összegyűjtve szolgáltatják be az általuk előállított, ill. kiadott nyomdatermékeket.

A megközelítően 1200 nyomda- és 230 kiadóv-állalattól minden naptári évnegye—

det követő első két hétben mintegy 800, különféle kötelespéldányféleséget tar- talmazó csomag érkezik. (A többi válla- lat rendszerint nemleges jelentést küld.) Ezeket a csomagokat a könyvtár tisztvise—

lői valamivel később felbontják, hogy tar—

talmukat a kísérőjegyzékkel való egyeztetés után átvegyék. A különböző fajtájú, idő—

szaki sajtót, térképet, zeneművet, önálló kép—esábrázolást és egyéb, aprónyomtat—

ványnak nevezett sajtótermékeket is tar- talmazó csomagból a könyv fogalmi kö- rébe tartozó nyomdatermékeket az átvé- telt végző tisztviselők különválasztják és ezekről az átvétellel egyidejűleg kiállítják a statisztikai lapot, mely a megfelelő re- vízió után alapjául szolgál jelenlegi könyvtermelési statisztikánknak.

A minden egyes könyvről kiállított statisztikai lap a könyvek következő ada—

tait öleli fel: A mű címét, kötet- és pél- dányszámát, árát. tartalmát, lapszámát, ívre'tét, kiadás számát, kiadás helyét, ki—

adóját, nyomda helyét, nyelvét, eredetét, fordítás esetén az eredeti nyelvet, végül önálló vagy különnyomat voltát. Hogy az egyes évnegyedek termelésének anyaga ne keveredhessék össze, a különböző év—

negyedek anyagának felvételére más és más színű egyéni lapok szolgálnak.

Ilyen sok szempontra és részletre kiter- jeszkedő kérdőlapnak kitöltéséhez a könyvekről leolvasható adatok nem is elégségesek. Némely adat csak a köteles- példányokat kísérő kimutatásból vihető át a statisztikai lapra. Épp ezért csupán a kérdőlapnak kiállítása is meglehetős nagy feladatot hárít könyvtárunkra, kü—

10*

4—5. szám — 144 — 1944 3. A könyvtermelés évnegyedenkint. 1942. —

A művek összes száma —— Nombre total des ouvrages l

l l 1 9 4 2

Tárgy—Matiéres danle

1941 1942 1. 11. 1 111. _, lV.

; naptári evnegyedében —— trímcstrc

;

Általános és vegyes munka. —— Ouvrages généraua: *

ou minutes ... 303 268 61 52 30 125

Könyvtan, könyvtárügy, könyvészet — Science du

livre, affaires de bibliothégues, bibliographie . 61 140 36 35 29 40

Bölcselet- — Philosophie ... . . 85 82 15 25 23 19

Vallás —— Religion ... . 684 1.165 337 299 197 332

Társadalomtudomány, tarsadalompolitika — Socio

logic et politigue sociale . . 609 560 144 161 115 140

Jog, közigazgatás —- Droit et administration publ. 530 861 199 290 191 181

Hadügy — Art militaire ... 128 198 62 51 40 45

Tankönyv, nevelés — Manuels scolaires et éducatiou 1.421 1.907 119 654 819 315

Közgazdaság, mezőgazdaság -— Economic politigue _

et agriculture ... 520 845 249 214 192 190

Ipar, kereskedelem, forgalom —— Industria, commerce

et circulation ... 604 1.382 558 448' 211 165

Nyelvészet, irodalom —— Linguistigue et Zitterature 268 420 111 111 113 85

Matematika, természettudomány — Mathematigues et ;

Sciences uaturelles ... . . . . . 297 552 169 135 139 109

Technológia — Technologie . 117 228 73 81 31 43

Orvostudomány, közegészségügy —— Médeciue et sarite'

publigue . . . . . . . ... . 785 1.054 412 268 246 128

Művészet — Arts ... 184 244 59 70 56 59

Sport, szórakozás —— Sports et divertissemeuts. 103 228 63 75 58 32 Szépirodalom — Belles-lettres ... 2.324 2.392 698 805 335 554 Ifjúsági irodalom — Ouvrages pour la jeunesse 184 317 10 84 61 162 Történelem, életrajz ——- Histoire et biographies . 389 417 118 130 92 77 Földrajz, utazás, néprajz —— Ge'ographie, voyages,

ethuographie . . . . . . . . . . . . 246 243 66 102 41 34

Összesen ——— Total 9.842 113.503 3.559 4.090 3019 2835 0/ 1000 1000 264 303 293 21 ()

1941 — 9.842 —— —— ——

' 0/0 — 100'0 —— — —— —

lönösen a mai nehéz személyzeti viszo- nincs, ott az 1942. évi eredmények új fel-

nyok mellett. Óránkínt átlag 20 lap ki-

töltését véve alapul, kb. 675 munkaórába került az 1942. évi könyvtermelésnek 'csak a felvételezése.. Ha ehhez még hoz—

závesszük a revízió és feldolgozás szin- tén sok időt igénylő munkáját, mutatko—

Zik meg az az áldozat. melyetamunkával túlterhelt könyvtárunk csak azért vállalt

mert úgy érezte hogy a ma?yar nemzet

szellemi életét legjobban jellemző kultú- rális megnyilatkozásának, a könyvterme-

lésnek kifogástalan statisztikai számba-

vételéről nem mondhatunk le.

Ez általános természetű megjegyzések és tájékoztató közl—ések után nézzük most már az 1942. évi magyar könyterme—

lés eredményeit feltüntető táblázatokat, melyeknek többnyire alsó ,,összesen" ro—

vatai alatt a megelőző 1941. évi felvéte- lünk adatait is bemutatjuk az Összeha—

sonlítás kedvéért. Ahol e rovatban adat

dolgozásra utalnak.

Az 1942. évi felvétel, miként ez a 3.

számú táblázatban látható, 13.503 művet

vett számba, 1,230.196 lapszám terjede-

lemben, míg a megelőző évi*9.842 művet, 1,000.526 oldallal. Ez évi megfigyelésünk tehát a megelőző évihez képest a művek számában 37'2%-os, lapszámterjedel'mé- ben pedig 22'9%-os növekedést tüntet fel. Ezt az eredményt azonban csak ak- kor vonatkoztathatnánk az 1942. évi könyvtermelésre, ha a megelőző évi fel- vétel teljességét a jelen éviével azonos mértékűnek tarthatnók. Nem mondhatjuk azonban nyugodt lélekkel, hogy az 1941.

évi felvételünk az egész magyar könyv—

termelést meg tudta volna figyelni, amit az 1942. évi felvételünkről már több jog- gal állíthatunk. Az új alapokra fektetett könyvtermelési statisztikánk első felvé- tele 11. i. az 1941. évi könyvtermelésnek