Adatok a hazai szarvasmarha- és sertéshizlalásról

11. szám. — 992 —— 1935

Adatok a hazai szarvasmarha- és sertéshízlalásról

Rensez'gnements sur les bétes (l comes et les porcs engmissés en Hongrie.

Résume'. Le ministre de PAgriculture vient de A szarvasmarhaállomány alakulásáról publier les résultats d*une enguéte cxéculée Ikmnée

derniére par ses senvices sur liengraissement des bétes á cornes et des porcs. L'engnéte portaít sur les établissements engmissaní des ani- maux, ainsi ((ne sur les exploitations agricolcs ayant, dans la méme commune, plus de 200 ar- peníts cwdastraux et sur celles de moindre superficie (lui engruíssaíent au moins 8 beles á comes on 20 porcs.

D'aprés les chíffres publiés, pour liengtraisse- ment des bétes á comes, iI zfy eut pas de chan—

gements notables par rapport á l'anne'e pz'e'céd'ente.

Pour celui des porcs, on a constaté un léger déve- loppement, dü au progrés de Itexportalion de sain- douz et de viande de pont.

a;

A szarvasmarha- és a sertéshizlalás el- lenőrzése, irányítása és a hizlalt állatok ér—

ték-esítésének előmozdítása céljából szük—

ségessvé vált, hogy az erre a kérdésre vonat- kozó legfontosabb statisztikai adatok a kormányzat rendelkezésére álljanak. Ezért a Földmívelaésügyi Minisztérium még a mult év folyamán ebben a tárgykörben statisztikai adatgyűjtést indított. Az adat—

gyüjtés azoknak a gazdáknak állatállomá—

nyá'na terjed ki, akik egy község határá- ban 200 kat. choldnál nagyobb területen gazdálkodnak, vagy akiknek gazdasága egy község határán belül a 200 kat. holdat ugyan [nem éri el, de egyszerre legalább 8 danab szarvasmarhát, vagy pedig legalább 20 drb sertést ihizlalnfak. Ezenkívül még az ipari hizlalók is szolgáltatnak adatokat.

A Földmívelésügyi Miniszterium által végrehajtott ez az adatgyűjtés, melynek

eredménye elsőízben most tétetett közzé, bár

az állattenyésztőknek és a szarvasmarha- valamint sertésállománynak csak egy kis hányadát öleli fel, mint reprezentatív sta- tisztika a *hizlialási tevékenység alakulásá- ról kellőképpen tájékoztat, főleg azért, mert az állattenyésztők az ország minden részéből tévenkint négyízben küldenek be- 'szá—molót a htizlalási eredményekről. Fon- tos körülme'ny az is,hogyahizlaltszarvas—

marhában és .s-ertésben mutatkozó belső szükségletnek fed-ezésén—él és a kivitelben éppen az adatszolgáltató nagyobb gazdasá gok és ipari hizlaldák jönnek elsősorban számításba.

beszámoló 1. számú kimutatás adatai sze- rint (az adatszolgáltató gazdaságokban és ipari hiz-laldákban a folyó évi július hó 1—én 18.392, október hó l—én pedig 23.109 drb szarvasmanha állott hiz-lalás alatt. A hizlalt állatok száma tehát 3 hónap alatt

25'6%-ka1 növekedett. Sok gazdaság-han

azonban csak .a takarmány beérése, ille- tőleg betakarítása után, vagyis akkor kez—

dik meg a hizlsalást, amikor már tudják, hogy mennyi saját termésű takarmány f—e—

lertt rendelkeznie-k. Október elején 'a takar—

mánytermés nagysága már ismeretes.

Ezért és mert az előző év ugyanazon idő—

1. A hizlalóüzemek szarvasmarhaállománya.

Bétes á comes des établissements d'engraíssement.

;934 ! 1935 1934 1935

MegneveZé—S július 1-1 október 14

Désignation Én Jer juillet Aulgoctobre

álla ot szerint darab des annees cí'dessus, en tétes

Az adatszolgáltatók egész

Effectifs déclare's:

szarvas- állo— —— bétes á

marha— má— comes. *) 103.772 1) 176308 tehén- nya — vaches 24.662 47.942

A hizlalt szarvasmarha Bétes ü comes

mgraisse'es

bika —taureaum. . . 358 275 524 377 tehén — vaches 2.251 1.980 2.812 2.769 ökör — boeufs

összesen —— total .

Ebből — Dont dans Dunántúl —— la Trans-

15.288 16.137 19.751 19.963 17.895 18.392 23.087 23.109

danubie . . . . . . 12.17211.97515.40615.351 Alföld —— la Grande

,Plaine . . . . , . 3.645 4.276 4.611 4.962 Eszak — le Nord 2.078 2.141 8.070 2.796 A hizlalt szarvasmarha-

állományból 4 évesnél fiatalabb — Bőles íz cor- nes engraissées, moins

de 4 ans :

bika, —— taureauz' . . . 243 318

tehén —— vaches . . . 1) 369 1) 504

ökör —— boeufs . . 13.856 16.869

összesen —— total .

——993—-— 1935 11. szám.

szakának azonos eredményeihez viszo—

nyitva a hizlalt állatok száma alig válto—

zott, az utolsó 3 hónapban bekövetkezett módosulás idényszerű változásnak tekint—

hető, amelyből a hizlalási tevékenység ter- jeszkedésére következtetni nem lehet. Az a körülmény, hogy a hizlalt állatok száma a múlthoz képest alig változott. éppen azt mutatja, hogy a szarvasmarhahizlalás most is a régi, szűk keretek között mozog.

A hizlalt manháknak túlnyomó része, legutóbb 86'4%-a ökör volt. A hazai és a külföldi piacokon ugyanis az egyes szarvasmarhanemek között főleg a félig hizlalt és hizlalt ökrök a legkeresettebbek, másfelől pedig éppen a fiatal tinók a legal- kalmasabbak a hizlalásra. Ezt mutatják a hizlalt állatok korára vonatkozó adatok is.

A hizlalás alá vett ökröknek ugyanis legutóbb 84'5%—a, a bikáknak pedig 84'4%—a 4 évesnél fiatalabb, ezzel szemben a tehenek—

nek 81'8%—a 4 évesnél idősebb volt. Az

idősebb tehenek száma azért múlja felül a fiatalabbak darabszámát, mert hizlalásra rendszerint csak a 'tejelésre kevésbbé al- kalmas, többnyire már meddő, kiöregedett vagy megrokkant teheneket fogják be; hiz—

lalással ugyanis nem igen lehet olyan ked—

vező anyagi eredményt elérni, mint a tej- termeléssel.

A bejelentett állatoknak legutóbb 66470 —át a Dunántúlon hizlalták. Ez az or—

szágrész kedvezőbb 'takarnig'inyterm—elési viszonyai és a nyugati piacokhoz való kö- zelsége folytán .a sz—arvasmarhahizlátásban általában vezetőszerepet játszik. Az ott fekvő vármegyei törvényhatóságok között is Somogy, Veszprém és Tolna vármegye nagyobb gazdaságainak hizlalási eredmé—

nyei említésre méltók. Az ellenkező végle- tet viszont a két másik országrész törvény—

hatóságalisban találjuk, azok között is Hajdu, Abaúj-Torna, továbbá Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyék azok, amelyek

a szarvasmarhahizlalás munkájában rend- szerint a legkisebb arányban vesznek részt.

A szarvasmarhák súlyáról összeállított 2. számú kimutatás adatai szerint az állat- tenyésztők szarvasmarháikat, amelyek a hizlalásba állításkor országos Visztnylat- ban a júliusi bejelentés szerint 502, az ok- tóberi jelentés szerint pedig 506 kg. sú—

lyúak voltak, átlagosan 713, illetőleg 729 kg.-ra szándékoznak felhizlalni, vagyis az értékesítés idejéig a hizlalás eredménye- képpen darzabon'kint több mint '2 méter- mázsás súlytöbbletet kívánnak elérni.

2. A szarvasmarhák súlya a hízlalás kezdetén és a hízlalás befejezésekor.

Poids des bétes á comes au commencement et a la fin de l'engmissement.

! § $$$ $$$ % sg §

§ (üteg § ' ??" sw"

Em %ms 35 igei

Én ?: l - ZH fia—iii §

§§ § %% § :: ɧ§ §

es ses EÉ aiaw es sea ms §at§

; § aes * am a

Ainnaaidge; m§ Sea a; agas

, az: smmSg Vie *5 syg;

megnevezes E 8 Eg§ § m § 2 ÉS *

T , . a 53 § %a.,, Ogg §

.emps d engrazsse— ;: : 05 mg : Say—§ %% gs ment; spécificatíon es 3 ággá) ááá § § $ am

asz isa? % § gáss

$$$ misi els aess

es a.. x: ása .Es—ée . gmá § at ;385 35533

aÉs teEs BÉÉ %%RÉ

gala 3323: ága 2913?

s!

_ _ l l I

193.) július 1 187' jm'llet 1935.

Bika — Taureauw . 5'50 1.513 7'70 2.118 Tehén __ Vaches . 510 10.098 730 14.454 Okör —— Boeufs . . 500 80.685 710 114.573 Szarvasmarha általá- ?

ban —— En général 5'02 * 92.296 713 181145 1935 október 1

1" octobre 1935. .

Bika —— Taureauac . 580 2.187 780 2.941 Tehén —— Vackes . 470 13.014 640 17.722 Okör —— Boeufs . . 510 101.811 740 147.726 Szarvasmarha általá-

ban —— En général 506 117.012 729

Ezek az adatok is mutatják, hogy a fiatal tinok és bikák sokkal alkalmasabbak a

hizlalásra, mint a többnyire korosabb te—

henek.

Az a súlytőb'blet, amelyet a hizlalás megkezdésétől annak befejeztéig a szarvas—

marhák az előirányzat szerint felvesznek.

a legutolsó negyedév adatai szerint orszá- gos eredményben 51.377 me'termázsának felel meg és a htízóba állításkor megállapí-

tott alapsúlynak mintegy %d%%-át adja.

Az elérendő összsúlynaik 87'7%—át az tik-"

rök, 10'6%-lát a tehenek, 1-7 Úg—át pedig a bikák szolgáltatják.

A jelenlegi alacsony állat és marha—

htú'sárak, továbbá a viszonylagos takar—

mánydrágaság mellett a szarvasmarhahiz- lalás meglehetős kockázattal jár, annál is

11. szám.

——994—

1935 3. A hizlalt szarvasmarhák értékesítésének ideje.

Epogue de la mise en vente des bétes Ez comes engraisse'es.

Az 1934. év azonos időpontjában hizlalt állatokból elkészült darab A hízlalás ideje ; az —— Deor béles tl comes mises . en méme temps a engmisser en

megnevezese 1.934, étaient sujjisammení m—

Temps d'engraíssement; ETL??? aux mois ci—dessous:

spéci/ícatz'on tini. ..llÉYLlYleX-l i—xn.

h 6 n a p b a n

1934 július 1. §

IW juillet1934. :

Bika — Taureauac . 106 118§ 103 29 rIehén —— Vaches , . 671 408 506 666

Okör ... Boeufs 3.204 2.917§ 4.358 4.814

Szarvasmarha álta-

laban —— Total 3.981 3.443 4.962 5.509

1984 október 1.

1

167 octobre 1934.

Bika —— Tam-eaux 225 149 34 116

'l'ehén —— Vackes . . 1.078 635§ 268 831 Okőr —— Boeufs 5.779 4.677§ 2.917 6.378

Szarvasmarha álta— § ,

laban —- Total 7.082 5.461§ 3.219 7.325

A jelenleg hizlalt állatokból el- készül darab. — Prém'sians pour

la jin de l'engmíssemení.

1935 július 1.

1er juillet 1935.

Bika — Taureauw . 40 29 1003 106

Tehén —— Vaches . . 444 282 441§ 813 Ökör _ Bow/'s 3.254 1.425 3.628; 7.830

Szarvasmarha álta— '

laban _ Total 3.738 1.736 4.169; 8.749

§ l

i

ll

1985 október 1.

16r octabre 1935.

Bika —— Taureaum . 181 47 34f 115 Tehén —— Vaches . . 1.101 517 136§ 1.015 Ökör — Boeufs 6.741 3.188 887; 9.647

Szarvasmarha álta- w

lábam —— Total 8.023 3.752 557§10.777

!

inkább, mert a marhahúst'ogyasztás a bel- földön jobbára a városokra korlátozódik s így meglehetősen szűk keretek között nio- zog, a szaeraesmarhak—ivitel pedig legutóbb ismét hanyatlott. Az is kérdéses, .hogy mi—

lyen állat-, illetve húsárak lesznek érvény- ben akkor, amikor a hizlal'ók a már fel- hizlalvt állataikkal a piacon majd megje- lennek. Éppen ezért a hizlalással üzletsze—

rűen foglalkozó és tervszerűen kezelt gsaz- dasúgokban még a hizlalás megkezdése előtt számításokat kell végezni, hogy az megfelelő anyagi eredménnyel jár—e. Fi- gyelembe kell venni, hogy mennyi és mi—

lyen takarmány áll a hizlalás útján való értékesítés céljából rendelkezésre és hógy a jószágot mennyi idő alatt milyen súlyra

tudják felhizlalni, úgyhogy az a legmegfe—

lelőbb időben legyen értékesíthető. Az erőtakarmányok adagolásával hamarabb, a szálastakarmánnyal való etetés útján vi- szonylag később lesz kész a hizlalás. Az erőtakarmányok azonban drágábbak, mint [a szálastakarmányfélék. Szerepet játszik itt az is, hogy a fiatal ökrök és bikák ugyanakkora takarmány-adag etetése miel- lett hamarabb érik el ugyanazt a súly- gyarapodást, mint az öregebb, hizlalásha vett tehenek.

A 3. számú táblázat adatai éppen arról adnak tájékoztatást, hogy a hizlaláss'alfog—

lalkozó nagyobb gazdaságok és ipari hiz- laldák az év melyik részében kívánják fel-- hizlalt állataikat a piacra vinni. Az ada—

tokból kitünik, hogy a hizlzalók főleg .a téli—

hónapokra készítik elő jószágaikat, ami—

kor a friss gyümölcs és a zöldfőzelék fo- gyasztása már nem számottevő és a ba—

romfi sem jelent már nagyobb versenyt..

Legnagyobb a felhizlalt állatok száma az, utolsó évnegyedben, legkisebb viszont a tavaszi és a nyári hónapokban, amikor a gyiimölcs— és zöludlfőzelé—klfogyasztás nagy- arányú, az erőtakarmányok mennyisége pedig korlátolt.

Az 1934 október Idén hizlalt állatoknak 30-795-11 az első, 23'7%—a a második,

13'9%—a a harmadik és végül 31'7%-a a

negyedik félévben készült el az értékesí- tésre. Ezzel szemben az idén október 1-én hizlalás alatt álló szarvasmarháknak

34'7%-át az első, 16'2%—át a második.

2'4%-át a harmadik, 46'7%-át pedig az utolsó negyedévben szándékoznak a biz- laló'k a piacra hozni.

Az adatszolgáltatók a folyó év március—

június havában összesen 4.719, július———

szeptember hóna—pokban pedig 4.810 drb hizlalt szarvasmarhát értékesítettek. Ez az eredmeny elég kedvezőnek mondható. mert az eladott állatok száma a következő év ugyanazon időszakára felhizlalni szándé—

kolt állatok számát jóval meghaladja.

A folyó évben márciustól június vé—

géig a gazdaságok és az ipari hizlalók 4.273. július l-től szeptember végéig pe- dig 5.998 drb szarvasmarhát állítottak be a hizlalásra. A létszámnak ez a módosu- lása idényszerű tünet.

A júliusi bejelentéskor hizlalt állatok közül 2.063, az októberben hizlalt szarvas- marhák közül pedig 2.439 drb nem ké—

pezte tulajdonát a hizlalónak, hanem bé—

rért hizlaltatott. A bérért hizlal-t szarvas—

11. szám. ——995—— 1935

4. A hizlalóüzemek sertésállománya. ^{—— Poros des} établissements d'engmissement.

1934 ; 1935 1934 ; 1935

Megnevezés — Désignation július 1-i — Au Ier juillet október 1-i — Au Jer octobre 7 állapot szerint, darab —— des années ci-dessus, en tétes

;

Az adatszolgáltatók egész sertésállománya — Ef— ;

fectif's parázs déclare's ... . . 1) ! 458788 1) 654400

Ebböl anyakoca —— Dont tm'es portieres !) ; 45.173 1) 69.837

A hizlalt sertésből: — Poros engraisse's:

zsírsertés ;ártány — chátrés . . ') ! 99.117 !) 111.680

poros a graisse koca F truies ... ') 74.783 1) 102783

együtt —— ensemble . . . 152192 173900 181953 214413

hússertés ártány — chátre's . . . l) ; 21.663 1) 29.759

poros a mának lkooa __ tmies ... ' ; 18.327 1) 25.642

együtt —— ensemble . 37.773 ; 39.990 49.258 55.401

Sertés összesen — Total des poros 189365 213890 231211 269314

Ebből: —— Dont: dans

Dunántúl —— la Traazsdanubie . 87.799 105093 103227 120751

Alföld — la Grande Flame 93.177 96.957 117085 132722

Eszak — le Nord ... 8.989 11.840 10.899 16.341

A hizlalt sertésállományból: — Age des poros mgmz'ssés:

zsirsertés: —— porcs (i graisse :

1 évesnél fiatalabb —— moins de 1 cm . 1) ; 26.286 1) 87.099

1—2 éves — de 1 d 2 (ms . ... I) ; 139191 1) 159.705

2 évesnél idősebb ., plus de 2 utas . . *) ; 8.423 1) 17.609

hússertés: —— porcs á vz'cmde : §

1 évesnél Hatalabb — moins de I am . . 1) ; 29.842 1) 42.260

1—2 éves; —— de 1 21 2 ans . . . . . l) ; 9.356 1; 11.168

2 évesnél idősebb — plus de ,? ans . . . l) ; 792 1; 1.973

;

*) Adatok nincsenek. —-— On n'a pas de données.

marhák az egész :hízóállománynak 11'2%, 17-8%—os, a húss—ertések pedig csak

illetve 10-6% -át tették.

A hizlalással foglalkozó gazdaságok (s ipari hizlalók sertésálolományáról beszá—

moló 4. számú kimutatás adatai szerint az adatszolgáltató üzemekben a folyó évi július hó 1— én 213. 890 október hó 1— én pe- dig 269. 814. drb sertés állott hizlalás alatt.

A olétszámnak 26'071() -0t tevő idényszerű emelkedése mellett a multhoz képest is ja- vulás észlelhető, amennyiben az első idő- pontban 12'6, a második időpontban pedig 16'7%—'ka1 nagyobb volt a hízóál—lomány.

mint az előző év ugyanazon Időszakában.

A hizlalxásnak ebből is látható terjeszke- dése kizárólag a zsír- és a ser-téshús- (fél—

sertés-) kivitelnek az utóbbi időben bekö- vetkezett örvendetes emelkedésével, tn- vábbá főleg a zsír—nál mutatkozó áremel- kedéssel indokolható.

A hízóállománynak legutóbb 79—5%-a

zsír—, 20'5%--a pedig hússertés volt. Az előző év ugyanazon időszakában hizlalt állományhoz viszonyítva a zsírserté'sek

12-5%-os l—étszámemel—ked—ést értek el,1ner't a kereslet zsirsertések iránt jóval nagyobb, mint a hússertések iránt.

A hízóknak 492% -át az Alföldön, 44 8%—át a Duna jobb partján, 6000át pe- dig Észak törvényhatóságaiban írták össze. Ezek szerint az Alföld fölénye a ser- téshizlalásban a Dunántúl felett nem szá- mottevő és csak a zsírsertósek hizlalásánál mutatkozik, mert az adataöyüjtés körébe tartozó hússertéseknek levutóbb 67-()%-át a Dunán túl hizlalták.

Az egyes vármegyék közül a sertéshiz—

lalás mérve tekintetében Pest vármegye emelkedik ki legjobban, az adatszolgáltató hizlxalók ott 49.748 drb, Veszprém várme—

gyében 25.208 drb, Somogy vármegyében pedig 19.931 drb sertéshizllalást jelentettek.

Viszont legkevesebb hizlalt sertéssel Ko- márom és Esztergom (1.134 drb), Abaúj—

Torna (1.283 drb) és Nógrád és Hont (2.342 derbl vármegyék szerepelnek.

A hizlalt zsírserte'seknek az október 70

l-i

1 1. szám.

5. A sertések súlya a hízlalás kezdetén és a hizlalás befejezésekor.

Poids des poros au oommenoement et á la fin de l'engraissement.

—996 -——

w vx ' v 3 v.. .

253: 3333 g§ %%

§? 39— 33 333 §

"av: § § Boa .há— §, a

És ELÉ §: §Bn§

393 § :) % ns) 8.2 § 0:

§ : gű, :: k ii.—akk?

, . 3 x% § %% s? § §,

A hizlalas ideje; % § aga ; § ngg

megnevezés ?; § 335 § : § ; ;ng

'— 0 __N :;

Temps dlengraisse— 3 3 "3 § ., § ÉÉ ÉPEÉ §"

ment; spécification u§ gkwvtg rég.; § % 33

tsz "ii—zá %; %%

Gw, uram §, u 5033

§§ af": 3223 áá

333 %%

§§o§

513933) $$$—§ 3233 $$$:

11.

1935 július 1.

]" juillet 1935.

Zsil-sertés Poros á graisse

ártány — ohátro's . 070 69.382 1'70 168499 koca — trm'es 080 59.826 1'70 127131 általában —— en

!. général . 0'74 129208 1'70 295630

Hússertés:

Poros á monde

ártány —— chátrés . 050 10.832 1'40 30.328 koca ——- truies 050 9.164 1'40 25.658 általában — en

général . . . . 050 19.996 1 40 55.986 Sertés általában

Mayennes pour les poros d gra'isse ou

á mondo 0'70 149204 1'64 351616 1935 október 1.

1" ootobre 1935.

Zsírsertés : Poros á graisse

ártány —- ohátrés . 060 66.978 1'70 189771

koca —— truies 070 71.948 1'80 185009 általában — en

Général . 0655 138926 175 374.780 Hússertés:

Poros á mondo

ártány — chátre's . 050 14.880 130 38.687 koca — truies 060 15.385 1'50 38.463 általában —— en

général ... 055 30.265 1'40 77.150 Sertés általában

Moyennes pour les

poros á graisse ou ;

il, viande 063 169.191 [67

1985 állapot szerint 74'5,%—a 1—2 éves, 17'3%-a

1 éven aluli, 8'2%—a pedig 2 éven felüli. A h—ússxe'rtlések megoszlása a zsírsertéseknek kor szerint való tagozódás-ától meglehető;

sen eltér, amennyiben amazoknak 76'39'6-3 a legfiatalabb korcsoportba tarlozik, 20-2%—a 1—2 éves és 3'596—3 2 évesnél idősebb. Vagyis a zsírsertések zömét idő;

sebb korban kezdik hizlalni, mint a hús—

sertések nagyobb vés-zét, mert a fiatal— álla—

tok a hizlalás elején főleg húsban erősödi—

nek, a zsírfel—vétel csak később lesz erőtelj-

jesebb. *

6. A hizlalt sertések értékesítésének ideje.

Epogue oü les poros ongraisaés sont mis on vonta;

Az 1934 év azonos időpontjában ; hizlalt állatokból elkészült darab az _ Des poros mis en máma '

temps á mgraisser on 1934, 7 éíaícm! sufisammmt ongraísse's

aux mois ci—dessous :

A hizlalás ideje;

megnevezés

Temps d'engraisse— (

ment; spécifioation 1—111. 'lV—Vl.íVII—IX.1X—XII.;

hónapban

1934 július 1.

187 juillet 1934.

Zsírsertés — Poros a

graisse ... 30.864 15.978 42.971 62.379-

Hússertés — Poros (: ' _

monde . . . 8.090 5.426 10.876 13.381

Sertés általában

Total 38.954 21.404 53.847 75.760 1934 október 1.

Zef ootobre 1934.

Zsirsertés ——-— Poros á

graisse . . . 63.864 24.228 22.585 71.276 Hússertés _ Poros a

monde ... 17.875 6.805 5.243 19.335 Sertés általában

Total 81.739 31.033 27.828 90.611

A jelenleg hizlalt állatokból el-l készül darab — Prévisíons pour

la jin de Pongraissemonl.

1935 július 1.

167 juillet 1935.

Zsirsertés — Poros ü

yraisse ... . 44.259 11.008 43.479 75.154 Hússertés — Poros á

viomdo ... 8.876 1.149 8.868 21.097 Sertés általában

Total 53.135 12.157 52.347 96.251 1935 október 1.

167 ootobre 1935 Zsirsertés Poros á

graisse . . . . . . 82.115 27.718 10.298 94.282 Hússertés — Poros ?;

mondo ... 19.541 3.756 1.823 30.281

Sertés általában *

Total 101656 31.474 12.121 124.563

..—

11. szám. ——997—— 1935 A sertések súlya (l. az 5. sz. kimuta—

tást) a hizlalásba állításkor a július 1-i ál- lapot szerint átlagosan 70 kg., az október 1-i állapot szerint pedig 63 kg. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy az adatok csak a nagyhizlalók tevékenységéről adnak szá—

mot, a kisebb hizlalóüzemek az adatokban nem szerepelnek, ezért olyan magas a ser- téseknek a hizlalás előtti átlagos súlya. A kisüzemekben az átlagsúly jelentékenyen

kisebb.

Az értékesítés idejéig a hizlalótk orszá- gos átlagban a július —1-xén hizlazlt sertéseket 164, az októberben már hízó áll-atokat pe- dig 167 kg.—ra szándékoznak felhizlalni.

Vagyis a 'hizlalással elérendő sertésenkinti súlytöbblet a júliusi hi'zlalásnál 94, a kö- vetkező időszakban beállított sertéseknél pedig 104 kg. Figyelembe kell azonban vennünk, hogy ezek az adatok átlagos súlyt tüntetnek fel, egyes esetekben, külö- nösen a hosszabb ideig tartó hizlalásnál ennél jóval nagyobb súlyúra is felhizlalják a sertéseket.

A zsírsertéseknél az előirányzott súly- többlet természetesen nagyobb, mint a hússertéseknél. Az adatok szerint országos átlagban a legutóbb a zsírsertések 110 kg.- os hízási súlyával szemben a hússertéseket csak 95 kg.-(mal szándékoznak az állat—

tenyésztők felhizlalni.

A hizlalással elérendő súlygyarapodás az október 1—én hizlalt sertéseknél együtt- véve, (az előirányzott átlagos súly alapján számítva, 282.739 métermázsat tesz és a

kezdő súlyt 167-1%-kal meghaladja. Ezt azonban mint átlagot kell tekinteni, mert az értékesitéskor elért súly sokszor jóval nagyobb, mint amekkorára a hizlalás kez—

detén előirányozták.

Amint a 6. számú táblázat adataiból megállapítható, a sertéseket éppen úgy, mint a szarvasmarhákat, általában a téli

hónapokban, vagyis akkor hozzák piacra, amikor 'a húsfogyasztás a legnagyobb. A mult évi október hó 1—én hizlalt állatoknak

39'2%-át az utolsó, 35'4%-át pedig az első

évnegyedben adták el; az idei hizlalásból származó sertéseknek az október—decem- beri negyed—évben 46'2% —át, a január——

márciusi évnegyedben pedig 37'7%—át ér-

tékesítik. ' -

A hizlalt sertések közül 26.861 drb (10'0%) nem a hizlalónak, hanem más- nak tulajdona volt, vagyis azokat bérért

hizlaljták. .

Az adatszolgáltató állattenyésztők a folyó évben márciustól június végéig 38.228 drb, júliustól szeptember végéig pe- dig 65.258 drb sertést adtak el. Ugyan—

akkor 48.205 drb—ot, illetőleg 74.381 drb-ot állítottak be újonnan hizlalásra. Ezek sze- rint az új beállítás mind a két negyedév—

ben nagyobb arányú volt, mint az értékesi- t—és. Az eladott állatok száma mind a két negyedévben jóval meghaladta az arra a negyedévre felhizlalni szándékolt, illetőleg felhizlalt állatokról tábltázat'unkban fel—

tüntetett darabszámot. Kétségtelen tehát, hogy az értékesítés a sertéspiacon nem üt—

közik nehézségbe, kérdés csak az, hogy a hízottsertések milyen áron kelnek el és így a hizlalás hasznothrajtó-e. Erre nézve ada- taink nincsenek, de a hizlalt sertések száma az idény—szerű változástól eltekintve, is emelkedőben van, a zsir— és sertéshúskivi—

tel is biztatóan alakul, így remélhetőleg nem jár veszteséggel az eléggé kockázatos hizlalás.

Szöllősy Zoltán dr.

N*