Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság

Download (0)

Full text

(1)

5. szám.

—565———- 1929 ,

angol. iskolai egészségügyről szóló értekezéseit.

Mindkét lapban megtaláljuk továbbá az első tör- vényhatósági tiszti főorvosi értekezlet referátumait és tárgyalásait, úgyszintén a szokásos irodalom—

szemlét és hivatalos részt.

A Munkaügyi Szemle folyó évi május havi számában Huszár Károly: Az Országos Társadalom- biztosító Intézet önkormányzatának megválasztá—

sáról, Pfisterer Lajos: A foglalkozási megbetege—

dések balesetként való kártalanításának első évé- ről ir beszámolót. Godányi Zoltán: Az Országos

Társadalombiztositó Intézet önkormányzatának szervezetéről, Práger Márton dr.: A lyoni ipar—

egészségügyi kongresszusról, Nádujfalvy József dr.:

Az új francia szociális biztosítás és Farkas István pedig: A tisztviselők szerepéről a társadalombizto- sításban közöl érdekes cikkeket. A Társadalom—

biztosítási Orvos—részben Csépay Károly dr.: A—

Társadalombiztosítás küzdelmének megszervezésea gyomorfekély ellen címen értekezik. A lap Szemle részében a társadalombiztosítást érintő tárgykör—

ből közöl gyakorlati ismertetéseket.

Magyar Kereskedelmi Statisztikai Értékmegállapító Bizottság.

Commission hongzoise pour la fization des valeurs de statistigue commereiale.

Szakosztályülések. — Sémwes de sections;

A Magyar Kereskedelmi Értékmegállapítő Bi—

zottság az elmult hónapban is folytatta az 1928.

évi egységértekek felülvizsgálását.

A XIV. szakosztály május hó 2—án tartott ülést, melyen Mössmer Pál dr., m, kir. keresk. főtanácsos elnökölt. Jelen voltak: Fischl Simon, Konta J. Fe—

renc, Morvay Izsó keresk. tanácsosok s Kirschncr János és Steiner Ödön szakértők. Napirend előtt a szakma körébe tartozó áruk forgalmi és árviszo- nyairól Morvay Izsó dr. számolt be,

A kendertermelés az 1928-as esztendőben ösz- szehasonlítva az előző évvel, sajnos, visszafejlő—

dött, holott mezőgazdasági termékről lévén szó, ezen ipari növénynek termelését fokozni kellene.

A kenderkike'szítő telepeink üzemeiket redukál—

ták. Minthogy nálunk kendert csak ellenében termelnek, természetes, hogy esésnek kellett bekövetkezni. Ajánlatos kendertermelést valamilyen

szerződés vissza- volna a elősegíteni.

Kenderkóróban a kivitelünk egész jelentéktelen, ellenben kócban a 163 vagon kivitelünk szép meny-

módon

nyise'g. Igaz ugyan, hogy ezzel szemben %% vagon behozatalunk is van. Sokkal érdekesebb képet nyujt a kenderben elért forgalmunk. Majdnem 207 vagón kivitelünk van, aminek az a magyarázata, hogy régi raktártételek kerültek elszállításra. Saj—

nos, kenderbehozatalunk 199 vagón és ily módon kenderrostban 275 vagónt tesz ki a behozatalunk, amelynek feltétlen csökkentésére kell törekedni.

1928-ban a lenfonóiparban változás nem állott be. A hazánkban működő két lenfonó egyike az 1928. esztendőben mintegy 7500, a másik 3000 fonó- orsót tartott üzemben, amelyeknek termelőképessé-

fokozták. A gyártott fonalak mennyisége mintegy 20.000 sokkra gét az elmult esztendőben némileg

lehető, ami a hazai szükségletnek 2Ig részét fedezte olyképen, hogy a nyers fonalban való szükséglet—

nek 80%—át, a fehérített fonalakban való szükség-

letnek mintegy 50%-át tudta fedezni. Az elmult esztendőben ugyanis egyik lenfonógyárunk fehé- rítőjét modernizálta és így a fehérített fonalakban

a külföldről mind kevésbbé lesz

szükséges. A magyar szövőgyárak, amelyek ezeket való behozatal

a fonalakat feldolgozzák, maguk is arra töreked- nek, hogy lehetőleg belföldi fonalakat dolgozzanak fel és egyébként is az állami és egyéb közszállítá- sokat kiíró hatóságok és intézmények ma már a magyar fonalaknak használatát írják elő, ami szin—

tén hozzájárul a behozatal csökkentéséhez és ke- reskedelmi mérlegünk megjavításához.

Sajnálattal kell megállapítani, hogy lenfona—

lakban a behozatal a jelentés évében ismét emel—

kedett. Az 1927. esztendőben nyers fonalakban 2.008 g-t, felie'rített fonalakhan 2.140 g-t hoztunk be, míg a jelentés évében nyers fonalakban 2.237 g-t, fehé—

rített fonalakban 2.338 (I-t, tehát az előző évben összesen 4.148 g—t, az 1928. évben ellenben 4.575 g-t hoztunk be, ami ismét 10%—os emelkedésnek felel meg.

Az egyes fonalszámokat vizsgálva, azt látjuk, hogy emelkedés a 14—20. és 20—35. számokban.

mutatkozik, tehát finomabb fonalakat hoztunk be.

A fehérítetteknél az szintén ugyan- azon számoknál látható. Ha tekintetbe vesszük, hogy a behozott 4.575 (; fonalhoz mintegy 6.700 (1 rost, tehát 33.000 (; lenkóró kell, vilá—

emelkedés

(2)

5.T§szá.m,

áll előttünk az, csökkenteni kell.

A lenfonóipar egész Európában nagy nehézsé—

gekkel küzd. A nyersanyagot legnagyobb mennyiség- ben a világpiacra exportáló Oroszországnak kiszá-

gosan'

erővel

hogy a behozatalt minden

mithatatlan árpolitikája, a piacon megjelenő egy-egy tétel nyersáru után való hirtelen kapkodás maga után vonta a lennek és lenkócók árainak felhajtá—

sát. Ezzel szemben a lenfonalaknak világpiaci árai nem állanak arányban a nyersanyag árával, oly- képen, hogy a fonalaknak, főképen a mi piacunkat illetőleg Cseh—Szlovákia által diktált árai rendkívül olcsóak és a nyersanyag árával összehasonlítva veszteségesek. Az elmult esztendőben főleg a belga és francia fonóknak nagy versenyével kellett a cseh és ennek következtében a magyar fonóipar- nak megküzdenie. Amíg az előző években ezen or- szágok iparának versenyét lenfonalban nem érez- tük, addig az idén dumpingáraikkal belföldi ipa- runknak tetemes károkat okoztak. A magyar len—

fonóipart a jelenleg fennálló 5—6%—os vám termé- szetesen nem védi a külföld dumpingáraival szem- ben és hogy egyáltalában még megvan, annak egyrészt az az oka, hogy a lent'onóipar a hazai lentermeléssel kapcsolatos, másrészt, hogy a köz—

szállításokhoz magyar fonalak használata szüksé—

ges. Az európai lenfonóipar helyzetéhez elég meg- említenem, hogy Németországban és Cseh—Szlová—

kiában az elmult esztendőben ismételten több fonó—

gyár szüntette be üzemét és az ipar éppen azokban az országokban, amelyeknek Európában legnagyobb lenfonóiparuk volt (Németország, Cseh—Szlovákia), ezidőszerint valóban válságos éveket él.

Összehasonlítva a lenfonalaknak egész évi árai- ból számított középárat, azt látjuk, hogy az elmult esztendőkhöz képest az mintegy 7%——os áresést mutat, ami az értékmegállapításnál kifejezésre is jutott' Tekintettel arra, hogy a lenfonalakat hazánkban l'ő képen a meglévő néhány nagy lenszövógyár vásá- rolja (a házi ipar szükséglete elenyészően csekély), azt a gazdasági krízist, amely az 1928. esztendőnek szeptember-október havában indult meg, ez az ipar foglalkoztatás tekintetében nem érezte meg.

( Lencérnákban és pedig nyersekben, fehérítet—

tekben és festettekben még elég nagy behozatal van Igaz ugyan hogy az újabb időben egyik hazai lentonógyárunk a cérnának jobb minőségben és főképen adjusztálásban való gyártására vetette rá magát, amivel talán a külföldi behozatalt némileg ellensúlyozni lehet. A fonógyárra nézve-is rendkívül fontos ezekben a cikkekben való térhódítás, melt a cérnánál a fonalat megfelelőbb áron tudja értéke- síteni mintha azt tisztán szövés céljaira adja el.

LenSzövőgyáraink foglalkoztatottsága az 1928.

esztendőben kielégítő volt és azok az—egész év folya- mán majdnem teljes üzemmel dolgoztak. A hazai

—— j'566 —

1 929

lenszővőszékeknek mintegy MNO—1.400 száma 5 a jelentés évében lényegesen nem változott meg.

A behozatal len- és kenderszövetekben valóban nem volt nagyon magas. A nyers, könnyű árukból elenyészően csekély mennyiség, ellenben a különböző színes zsávolyokból, valamint a finomabb lenszöve- tekből már négyszer oly nagy mennyiség; míg az egészen finom szövetekből ismét egy csekélyebb mennyiség jut a behozatalra, azonban ezeknek a mennyiségeknek behozatala idővel talán még _ésök—

kenthető lesz. Kivitelünk jelentéktelen, aminthogy máshova, mint Romániába nem is igen törekedhe- tünk, mert a Sz. H. Sz. államnak meglehetős len- szövőipara van, viszont Románia a hitelezésszem—

pontjából kellő biztosítékot nem nyujt. A magyar lenszövőiparnak kelet lörökország, Görögország és Egyiptom felé kellene utat törni s talánmég mesz—

szebb is lehetne megfelelő piacot teremteni a ma- gyar szövőipar Minthogy ilymódon a hazai szövőgyárak tisztán arra vannak utalva, hogy termékeiket az országban helyezzék el, természete—

sen az elhelyezés lehetősége az ország szükségleté- részére.

től és a fogyasztóközönség vevőerejétől függ. Az esztendőnek első 6—7 hónapjában e tekintetben nem is volt baj, a krízis azonban, amely már az

év elején előrevetette árnyékát, sajnos, az év má—

sodik felében bekövetkezett. .A vevőerő mindinkább csökkent és szeptember havától kezdve valósággal

pangás lctt érezhető, aminek oka abban is rejlett,

hogy a tél későn állott be és a kereskedők a be- szerzett téli árukon kellő időben túladni nem tudtak. A mezőgazdasági termékek értékesítésének akadályai hozzájárultak ahhoz, hogy a hazánkban túlnyomórészt mezőgazdasággal foglalkozó lakosok pénzhez nem jutván, szükségleteiket készpénzzel

fedezni nem tudták, ami a kereskedelemben rend—

A fizetésképtelenf ségek száma fokozatosan emelkedett; a kereskedők fizetési feltételek tekintetében mind nagyobb és nagyobb követelésekkel léptek fel: a 90 napos fize- tési feltételek (3 és 8 hónapra tolődtak ki, amiáltal

kívül károsan éreztette hatását.

a gyáriparnak még nagyobb tőkére _volt szüksége, hogy a megfelelő árukat kihitelezhesse. A gazdasági,

válság az 1928. esztendőben nem jutott tetőpont- jára és félő, hogy az 1929. esztendőben olyan krí-, zis támadhat, amely a kere'skedővilágot alapjában r_endít'i meg.

' , lA, lenszöVÖíparnak némileg segítségére .jőttek

a közSzálh'tások, minthogy ilymódon ú.! n. kommerc célokra és el nem adhatás esetén raktálrra keveseb—

bet kellett termelniök. A— kőzszállítások kezelése mai módjának két nagy hibája van-, az egyik, hogy a-szükségleteket nem írják ki olytidőpontban, mikor még a rendelés megadásától a szállítás teljesítéséig Előfordul az is;

elegendő (idő áll' rendelkezésre.

(3)

- 5. szám.

Öhőgy úgyszólván valamennyi hatóság egyidőben decembertől- februárig, írja ki szükségleteit április .hó végéig való szállításra, úgyhogy a közszállitások egy bizonyos időre csoportosulnak, a helyett, hogy azok az egész esztendőre eloszlanának. Közismert az, hogy a nyári ruhaszöVeteknek legkésőbb már- eius végén kell beszállítva lenniök, hogy kellő időre megvarrhatók legyenek. Ezt a Szükségletet vala- mint mindazokat, melyek évente visszatérnek, már júniusban, vagy legkésőbb augusztusban lehetne ki- írni és nem kellene azoknak december havára ma- radniok. Másik nagy hátrány, hogy a különböző hatóságok egy és ugyanazon cikket különböző lni-*

nőségekben szerzik be.Pl. más lepedőt kap a had sereg, mást a csendőrség, mást a kórházak, stb és így van, ez majdnem minden cikknél, még a bélés—

vászonnál is, melyet az egyenruhák készítéséhez használnak más minőséget kíván a hadsereg, mást pl. a Máv. Egyöntetű minősegeknél a gyáripar előre tudná, hogy kb. mily mennyiségekkel számolhat és

;a termelést ennek következtében nagyobb mennyi- ségben eszközölhetné, amiáltal esetleg olcsóbbá is

válna.

Az 1928. esztendőben a jutaüzlet nagyjában és egészében az országban lényegesen nem változott.—

Két, nagy jutagyár dolgozott intenzíven, mig a 'liarmadiknak a termelése nem volt a piaci ár—

alakulására hatással Tekintettel a váratlan és rendkívül termésre zsákokban a gyárakkal szem—

ben nagy igények jelentkeztek. Minthogy a zsák idénycikk a szükséglet növekedése meglátszik a behozatal számaiban is. Kivitelünk e cikkben szin—

tén jelentékenynek mondható.

Az a körülmény, hogy

mindig nagy behozatalunk van, bizonyítja azt, hogy :a,;hazai jutagyárak az általuk termelt fonalat rna-*

guki—használják fel és így az egyéb szükségletekhez (mint szövőgyári, házi-ipari, stb.),

hozatalra —van szükség, úgyhogy mintegy 97 vagon

; talán mégis elkerül—

jntafonalat hoztunk be, ami heti) lenne.

A 'nyersjutában az elmult esztendőben, a világ- ' mint—W piacon meglehetős árhullámzás mutatkozik,

hogy januártól július hav-áig a nyersjutaárak kiié' lönböz'ő' változatokkal '303/4 fontról 371/R fontra

mént/felun'ig aztán az ár az év végéig 31%-re esett/

vissza.

a len kender, juta és ezekből késziilt io- A— bizottság ezekután

egyéb riöVényi rostanyagok

nalakí—Vés s'ztiVet'ek,Y zsák és ponyva

kötélv'e—roáruk ' növényi anyagokból való más textil- iparicikkek 1928. évi egysegertekenlek megállapí—f tásával teglalkozott

, _ 567";—

jutafonalakban még

külföldi ben '

zsinegek és

igei)

András, Hajdu Dezső kereskedelmi tanácsosok, Borbás Andor, Kovács Viktor és Perl László szak- értők. A selyemipar 1928. évi helyzetét Hajdu Dezső

i's'mertette a következőkben: _ V

, Mint az előző években, úgy az 1928. év folya—, mán is két kiilőnboző'hatás alatt állott a selyem- szövöipar. A gazdasági, élet pangása- kedvezőtlenül befolyásolta a további fejlődését. Ezt a rosszabbo:

(lást csak, részben ellensúlyozta az a körülmény, hogy a. selyemszövet viselete mindinkább szélesebb körökre terjed. Végeredményben a selyemszövőipar 1928—ban is elég jól bírta a kedvezőtlen gazdasági viszonyokat,,a szükséglet teljesen foglalkoztatta az,

érdekelt üzemeket, ezek termelési kapacitásukat majdnem 100%-ig kihasználták es a termelt szőve-, teket a belföldön nagyobb nehézség nélkül helyez- ték el. Az aránylag nagy behozatal ebben az_ipar—

ágban sohasem lesz teljesen kiküszöbölhető, ,mert egyes rövidéletűxdivatcikkekre csakis az egészen nagy francia és svájci gyárak rendezkedhetnek be, amelyek az egész világot látják el az _enemű:

cikkekkel. Ezeket a cikkeket az érdekelt kereske- dők szívesen importálják, mert nagyobb százalék-' szerű keresetre nyujtanak alkalmat. Megérzi a bel—, földi piac az esetleges küföldi túltermelés, vagy, átmeneti ipari pangás által okozott dumpingot, mely akkor is fellép, ha egyes cikkek divatja múló- ban van és az ily készleteket az erősebb külföldi—

ipar veszteséggel piacra dobja.

1928-ban a belföldi szövöszékek száma a mult- évi 1.100—ról mintegy 1.200-ra, a termelés értéke a multévi 23 millió pengőről mintegy 27 millió pen—

gőre emelkedett, bár az áralakulás) inkább le—

felé irányult, a nélkül, hogy a nyersanyagok ha!

sonlórármozgalmat mutattak volna. Fenti összeg- ben nem foglaltatik benne és így tehát külön szá- mításba veendő a selyemszalag, hímzőg varró-7 fonalak és cérnák értéke. 1928—ban is elsősorban' a (lrépe cikkek iránt volt legerősebb a kereslet, ezek közül a Crépe de Chine most már áliandóí

szükségleti istandardárn a többi cikkek

Cre'pe Sátin, Crépe Georgette (lrépe Tiflis stb, kább idényhez és divathoz vannak kötVe. Mind-"

ezeknek a selyemszöveteknek gyártására az összes, belföldi ipartetelepek berendezkedtek a mustrás

ily szövetek szükségletét inkább import útján fe—

dezte a piac. Ezeknek a (Zrépecikkeknek termelé 17 sén kivül tövább folytatta a hazai ipar a sima tiszt.) 7' selyem és a sima és mustrás telselvems7ovetek elo-"

állítását is és kétségtelen tény, hogy abelföldi ipar,3 lmint ;

által termelt összes szövetek minöség tekintetében további haladást mntatnak ' ' "

Meg kell itt emlitenunk azév folyaman életbe-,?

(4)

,,5. szám.

mutból és Viscose műselyemből, illetve tisztán Vis- 'cose müselyemből szőtt cikkek egyáltalában nem, vagy csak részvám fizetése ellenében kezelhetők.

Sajnos, az ezzel nyert tapasztalatok nem nagyon kielégítők, mert a belföldi selyemkikészítőtelepek egy-két cikk kivételével messze elmaradnak a kül- földi hasonló üzemek teljesítőképességétől, ami

természetesen erősen rontja a belföldi ipar verseny- képességét.

A kész selyemszövetek kivitele még mindig le'—

nyegtelen. Egyrészt, mert a belföldi piac a terme- lést, fel tudja használni, másrészt mert a szóba—

jöhető közeli keleti államok vámtételei és hitel- viszonyai majdnem lehetetlenné teszik a legális ki—

vitelt. A mult évben már jelentkező érdeklődés a távoli keletről még erősbbödött főleg németbiro- dalmi és angliai exportőrök útján, de a valóságos kivitel még csekély.

A belföldi gubótermelés az 1927. évi 372.000 kg-al szemben 1928-ban 435.600 kg-t és az ország- ban előállított selyemfonal (Grégel az 1927. évi 28.000 kg—al szemben 1928—ban 29.600 kg—t tett ki.

Fischer Géza a selyemáruk forgalmi viszonyait ismertette:

A selyemszövetek az 1928. évben —— úgy, mint az előző években is —— keresett cikkei voltak a vásárló közönségnek, habár a nyomasztó gazdasági viszonyok itt is éreztették hatásukat. Az a hathatós vámvédelem, amelyben a hazai selyemgyárak része- sülnek, a hazai gyártást fellendítették ugyan, de a belföldi termeléssel a vásárlók minden igénye még korántsem, volt kielégíthető. A kényes igényű fo- gyasztó a finomabb, jobb árut keresi; ezen igények pedig a jóval drágább, de nagy ízléssel és garantál- tan jobb minőségben gyártott árukkal elégíthetők ki. Ezekből a selyemárubehozatal idővel talán csök- kenthető lesz, de nézetem szerint a teljes szükséglet a hazai ipar révén aligha lesz fedezhető. Selyem- szövőgyáraink versenyhelyzete a fejlett és tradició- nális multtal rendelkező francia, olasz, stb. gyá—

rakkal szemben súlyosabb, a tőkeszegénység, vala- mint a megfelelően képesített szakmunkások hiánya oly feladatok elé állítják gyárosainkat, melyeknek leküzdése még nagyon sok pénzáldozatot és hosszú időt igényel.

A hazai gyárak tudvalevően a gyártási műve- leteknek csak szövődei részét intézik el belföldön;

a félgyártmányok festése, kikészítése, csomózása, esetleg színnyomása réSZben svájci, vagy német és cseh gyárakban történik, amely körülmény az árak alakulására is kihat.

Az 1928. évben is a crépeszerűen szövött se—

lyemszövetek voltak a legkeresettebbek. Ezek közül a Crépe de Chine és Crépe Georgetten kívül nagy divat volt a színes Crépe Satin, Crépe Mongol, Crépe Faille, Crépe Tiflis, Crépe Romain, úgyszintén a szín- nyomatos Crépe de Chine, mousseline és georgette.

___,568 __

1929 ,

A nyári évadban a nyomott japanok (foulardok) örvendtek nagy keresletnek, mely útóhbi cikkek ki—

zárólag külföldi származásúak voltak, mert a hazai.

gyárak versenyképes minőségben ezeket nem gyártják.

'A farsangi idényben a lamék, tatfetas, velour

brochék és fémszálas selyemszövetek, velour chifé

fonok, velour mousselinok képezték 'a főbb keres—

'leti cikkeket, úgyszintén a különféle köpenyselymekt A vámkülföldről származó selyemcikkeket a magas védővám és a fényűzési adó túlságosan meg-—

drágítja s így a cikkek eladási ára a külföldi piaci

áraknál lényegesen drágább. A selyemáruk ára viszonyaira vonatkozólag megállapítjuk, hogy a világpiacon ezek az áruk szilárd irányzatúak és a, beszerzési árakban alig volt lényegesebb változást Végül még megemlítjük, hogy a selyemcikkek tran—

sitókereskedelmét a lehetetlen vámkezelés teljesen megbénította és az utódállamokba irányuló kivite—

lünk ——- a kereskedelmi szerződések rendezetlensége miatt —— úgyszólván teljesen megszűnt.

A bizottság ezekután a selyemgubó, selyem;—

hulladék, selyem és selyemfonalak, selyemszövetek kötszövött és kötöttáruk, hímzések, csipkék, tüllök, és keskenyáruk 1928. évi egységértékeinek meg- állapításával foglalkozott.

A X. szakosztály 1929 május hó 7—én tartott ülést. Wolfner József m. kir. kereskedelmi főtaná- csos elnöklete alatt. Jelen voltak: Augenfeld Lajos keresk. főtanácsos, Dán Leó, Dán Viktor, Lajta Pál, Riesz Tivadar, Schön Géza, Strasser Gyula és Weisz Miksa kereskedelmi tanácsosok, Gémes Ele- mér, Kelemen Lajos és Robitsek Géza szakértőkl, Napirend előtt Lajta Pál olvasta fel jelentését a nyersbőrszakmáról:

Az 1928. évi termelési viszonyok nem vol——

tak kielégítőek, bár az országban minden elő—

feltétel megvan arra, hogy termelés tekintetében javulás álljon be.

Az elmult évek mezőgazdasági kiállításai főleg pedig az azokkal együtt rendezett állatvásárok a világ színe előtt bemutatták a magyar állattenyész—

tés kiváló eredményeit, de sajnos, a bőr-szakmára- nézve csak addig marad kiváló a szarvasmarha, a ló, amíg az állat él, mihelyt feldolgozásra kerül, értékét nagyrészt elveszti. Ezt mutatja legjobban a:

hivatalosan megállapított behozatal és kivitel ered—.

ménye.

Bőriparunk nem volt abban a helyzetben, hogy—

a termékeket eredményesen feldolgozhassa és ezért kénytelen volt külföldi államok termékeit behozni., A gyakorlat bebizonyította, hogy a termelést viszonyok olyan sok kívánni valót hagynak hátra, hogy iparosaink a közönség igényeinek nem felel—

hetnek meg.

_

A fővárosban, ahol a hatósági felügyelet szog rosabb, a nyúzás és kezelés kevesebb kívánni valót;

(5)

5. szám.

:

"hagy hátra, de a vidék olyan rossz bőrfejtést, nyú—

-zást végez, hogy a termelt börök értékének nagy—

része teljesen kárba vész.

Bár az 1928. évi július hó 2—án megtartott genfi nyersbőr-konferencia határozata folytán a Népszövetség gazdasági bizottsága megerősített egy konvenciót, amely állítólag folyó évi október hó 1-i hatállyal lép életbe és amely konvencióhoz 18 európai állam hozzájárult, alig hihető, hogy a mi termelési viszonyaink ebből hasznot húzhatná- nak, mert a magyar bőrök a fentemlített minőség- hiányok folytán a nemzetközi forgalomban nem igen fogják megtalálni a megillető helyet. A magyar bőr- -ipar kénytelen volt az elmult évben Délamerikából és Németországból igen jelentős tételekben nyers- anyagot behozni. A németországi kitűnő termékek -az ipar amúgy is nagyon nehéz boldogulását elő- segítették, míg a magyar nyersanyag alig dolgoz—

ható fel és annak külországba való kivitele is ne- hézségekbe ütközik.

—-—569-—-

Az elmult év folyamán történtek kísérletek a nyers marhabőr kivitelére is. Egy—egy nagyobb tétel eljutott Franciaországba, Németországba, az Ameri- kai Egyesült Államokba és még néhány más or—

szágba, de rendszeres kivitel nem fejlődhetett ki.

Ha a magyar marha— és lóbőrök fejtésére több gondot fordítanának, úgy nem állhatna be az a visszás állapot, hogy a termelt nyersanyag nagy része, kitűnő minősége dacára, a rossz kezelés foly- tán nagyrészt sem a belföldön, sem a külföldön nem helyezhető el.

Meg kell állapítani, hogy a kormány azon ren—

deletei, melyek az állatok vágását irányító közegek figyelmét és gondos felügyeletét felhívják a bőrök helyes kezelésére, nagyrészt nyomtalanok marad—

nak. A magyarországi nyersbőrök a rossz nyú-zás és helytelen kezelés miatt csak másod— és harmad—

rendű minőségek előállítására használható fel, holott a magyar élő állatoknak nyugaton vágott darabjai mind elsőrangú nyersanyagként jönnek vissza az országba. Sok tengerentúli országból, mint Jáva, India, Kína stb. a legfinomabb nyers—

bőrt hozhatjuk be és ez csakis a hatóságok állandó felügyeletének és figyelmének eredménye.

A nyersbőrtermelés Magyarországon tekintettel a feldolgozótelepek szükségletére —— elégtelen és

bár a hivatalos adatok a folytonos nagy és ki nem

kerülhető behozatalt megvilágítják, semmiféle in—

tézkedést nem látni a termelés fokozására. Ha a kormány a disznóbőrök— fejtését kötelezővé teszi, úgy legalább egymillió darab disznóbőrt lehetne termelni, hiszen csak Budapesten az elmult évben '470.183 darabot vágtak.

1929

:

lehetőséget talál és még egy—kétmillió pengőre rúgó kivitel is maradna.

) A termelési viszonyokra nagy befolyással van a világszerte felkapott ruházati szőrmedivat. Ennek gyártását a főváros környékén alakult elsőrangú és nagyobbszabású szőrmefestők és finomitok végzik, melyek hazánk külkereskedelmében mind- nagyobb kiviteli tényezőkké válnak. Ezek a gyárak nyersanyagszükségletüket nagyrészt Olaszországból és Spanyolországból, kisebb részt pedig a je—

lenleg megszállott területekről fedezik. Magyar;

országon a felvidéki göndörszőrű, az erdélyi fehér és fekete, a bánáti ugyanilyen bárányt nem tenyész- tik, a nyersanyag, amely bundákra, gallérokra s hosszúszörű prémezésekre szükséges, csak külföld- ről hozható be. Világos, hogy a kormány feladata a magyar állattenyésztés ezen ágának felsegítése.

Sajnos, hogy amíg a hivatalos adatok szerint Buda—

pesten csak 32 ezer, az egész országban tehát kö—

rülbelül 390000 drb. juh és bárány vágatott, ad—

dig a behozatal az egyes országokból juh- és bá- ránybőrben 7.570 g-ra, 4,822.000 pengőre rúg. A kivitt 11.974 (1, amint azt a 3,312.000 pengő érték is mutatja, közönséges merinógyapjas juhbőr volt.

Szükséges volna gondos válogatás alapján né—

hány száz párt —— finom spanyol és olasz merinók—

ból, fekete fajokból, részben Erdélyből és Jugo- szláviából, —— az állami telepekre és az Alföld alkal—

mas helyeire telepíteni.

Igy felnevelhetők volnának nyájak, amelyek- nek bárányai az ország egyes vidékeire eladva, szétosztva, pótolnák a Trianon által elvesztett állat—

fajokat. A hosszúszőrű selymes bárányok tenyész- tése évről—évre szükségesebb lesz, mert a kikészített és festett szőrmék állandó kiviteli cikket képeznek.

Örvendetesen megállapíthatjuk, hogy a magyar háránybőrfestődék és finomítók gyártmányai az egész művelt nyugaton és az északi államokban kedvező, állandó elhelyezést találnak.

Juhnyájak bárányok nevelése a

nagybirtokosra kisgazdára nézve egyformán hasznot hozó, a hús, gyapjú és szőrme mindenkor könnyen értékesíthető és egyúttal több iparágnak munkaalkalmat nyújt. Egyes nagy uradalmak már ilyen irányban kísérleteznek, de kisgazdák is meg- próbálhatnák.

A forgalmi viszonyokról szólva, elsősorban szükséges megemlíteni, hogy valamikor a világfor- galomban kiváló helyet foglalt el a magyar nyers—

bőrkereskedelem, míg ma a forgalmi adó célszerűt- len kezelése folytán majdnem teljesen megszűnt.

A Cseh-Szlovák tímárok és kereskedők beutazzák az országot és közvetlenül, kivitelre vásárolják fel a

telepítése, és

(6)

5 szám

(kézen mennek keresztül, legalább 6%— kal drágáb—

ban vásárolja ugyanezt a nyersanyagot . ;

A forgalmi viszonyok megváltozása esakis § genfi határozat október 1én történö eletbeleptetese után remélhető. A jelenlegi igen nehézkes eljárások _úgy a behozatalnál, mint a kivitelnél, azengedélyek megszerzése és a behozatalnál szükséges különböző (állategészségügyi drága költséget es a sok utánjárást igénylő eljárások a forgalmat, amely amúgy is csekély, megnehezítik, sőt lehetetlenné teszik.

Az árviszonyokról szólva meg kell említeni, hogy tudvalevőleg az 1927. év vége felé _az egész világon általános emelkedés volt tapasztalható.

(amely, világszerte úgy magyaráztatott, hogy az Orosz Szovjet-Köztársaság és utánuk az Amerikai Egyesült Államok, később pedig az angol ,tőkeerős cégek ,nagy része, a bevásárlásokat követőleg— emelkedő árakat fizettek és országukban a nyersbőröket hadi-

célokra dolgazták fel. Az árak 1928. év kezdetén

kulmináltak és az év folyamán, Magyarországban és a többi államokban is—a normális szín felé igye-

keztek. '

Lefelé irányulnak a nyersbőrfajták árai. A ma- gyar állati, termékek árviszonyainak, javulását ta Anyersbőrök helyes kezelésével, és ,fejtésével , nagy mértékben elő lehetne segíteni. A nyersbőrök ma (már az állati termékek értékesítésénél'nagy szerepet játszanak és ennek folytán az egyes állatfajták ter- melésének helyes megválasztását az illetékes tényfe- zőknek nagyobb figyelemben kellene részesíteni.

így többek között a juhtenyésztés is igen sok kí—

vanni valót hagy hátra.

Azután Augenfeld Lajos helyzetét.

Az 1928 év második fele a bessz jegyében állott—, Az 1927. évben és 1928 elején a nyersbőr'áiak ra világpiacon rendkivülmmagas "nívót értek el, elsősorban 'az Amerikai Egyesült Államok és Orosz,—

ország vásárlásai következtében; A' lábrakapott spe—

kuláció az'árakat még tovább hajtotta. Az európai országok legyengült ,fogyasztóképességük miatt nem bírták ezt az iramot és a bevásárlást kénytelenek Voltak a legszükségesebbre redukálni. Világosan mutatja ezt a délamerikai nyersbőrexport statisz—

tikája. , , 1

Az európai országok tartózkodása folytán az árak hirtelen, estek., Kedvezőtlenebbé tette még a helyzetet,, hogy a hossz—periódus alatt a gyárak—

ban és a nyugati országok nagykereskedőinél nagy készletek gyűltek összeés hogy a közönség a sze- gényebb országokban olcsóbb típusú cipők haszna- latára tért át. A hazai bőripar ily körülmények közt kénytelen. volt üzemét redukálni annál is in—

kább, mert 1928. év második felében az export,- lehetőségek is erősen *megcsappantak. A gyártott áruk minősége és a gyárak teljesítőképessége szem- pontjából talpbőrben és boxbőrben exportképes az ismertette a bőripa'r

———570——

- ,. - (l929

iparág. Természetes exportpiacai azonban, mint Lengyelország, a Sz. H. Sz. állam, Románia és Bul—

gária, prohibitiv beviteli vámjaik miatt _a maflyar kikészített bőr exportjára nézve már régebben ela vesztek Egyéb piacokon az exportlehetóség túlsám gosan fiigg a mindenkori konjunktúrától és inkább _alkalmi kivitel. A második félévben a kedvezőtlen világpiaci viszonyok miatt az export csak nagyobb áldozatok árán volt lehetséges.

, Majd Kelemen Lajos terjesztett elő jelentésta gummiipar forgalmi viszonyairól

Ennek az iparágnak a helyzetét 1928. évben kedvezőtlenül befolyásolta az a körülmény, hogy, a nyersgummi világpiaci áralakulása nagy ing,ado,

_zásoknak volt kitéve

A készáru behozatala az előző évhez képest:

15% kal emelkedett Ez az emelkedés, amely 2000,

(M tesz ki összesen, elsősorban a hazánkban nem készülő sár- és hócipők tételében mutatkozik kb 1.000 (; erejéig Az autópneumatikok behozatala az előző évhez képest csupán 600 ([val, vagyis 10% -kal emelkedett, míg az 1927. év behozatali mennyisége

az akkor életben volt francia kereskedelmi szerző—

dés következtében az 1926 évhez képest 40%fkailT emelkedett. Ebből azt látjuk, hogy a hazai ipar—

ebben az árucikkben amely az ország összes gnrnmi—

fogyasztásának kb. felét tes2i ki sikerrel veszi tel

a kültölddel a versenyt, s ha a közforgalmi válla;

latok az előírásokat teljes ,mértékben betartják, akkor remélhető, hogy a behozatali tétel, amely _az ország külkereskedelmi mérlege szempontjából fon?

tos szerepet játszik, csökkenni fog.

, _ Jelentékeny emelkedést látunk az ú n. vu—lkap, nizálatlan lemeznél e's kaursukpépnél, ide tartoznak a kis pneumatikjavítőműhelyek .által fehasznalt .javítőlemezek, ahol a teret, a hitelviszonyok, miatt, az előző évhez képest nagyobb mértékben engedtük át a külföldi versenytársaknak '

A radirgummr behozatala ugyan 1928 évben alig

emelkedett, ebben a cikkben azonban felvettük is—

mét a gyártást és reméljük, hogy ez a behozatali tétel is csökkenni fog. Csökkene's— mutatkozik .a (gummizott szövetek behozatalánál, valamint az_ eb—

ből kont'ekeionált cikkeknél. A behozatal csökkenése a hazai _ipar fejlődésének következménye. A__ kész árukivitelnél fejlődés mutatkozik. Különösen nagy az emelkedés az asbestkaucsnk Németalföld, és Olaszország felé irányuló kivitelében.

A (lágy kaucsukból készülő, műszaki cikkek ki—

vitele ugyan nem emelkedett, ez azonban csak an—

nak tudható be, hogy Romániába 1928. évben 1.000-

(fával kevesebbet vittünk ki, minhaz előző évben.

Ennek a mennyiségnek elhelyezésére új piacokat kellett teremtenünk, melyek közül Egyiptom, Gö- xögórszág, Bulgária, Németalföld, a Sz. H. Sz, ale lam_mutatják az előző évhez képest a legnagyobb.

emelkedést.

(7)

5 szám,

Jelentékeny emelkedést mutatnak a hidegen' vulkanizált lágy kaucsukáruk, melyekből a kivitel az előző évnek háromszorosára emelkedett;

A bizottság ezek után áttért a nyersbőrök, cserzőanyagok és kivonatok, a bőripar termékei, nyers kaucsuk, a kaucsukipar termékei, szőrme— és szűesáruk, viaszosvászon és ezekből készült áruk és gummijálékszerek 1928. évi egységértékeinek tár- gyalására.

A XII. szakosztály ülése 1929. május hó 8-án volt. Az ülésen megjelentek: Brachfeld Géza, Fehér Károly, Horváth Miksa, Müller Antal, NeumayPr Fülöp, Oswald Róbert és Vágó Gyula keresk. taná—

csosok, Reich Aladár, Szántó Mór szakértők.

A szakosztály meghallgatta Vágó József jelen- tését a kalapszakma forgalmáról:

Az 1928. évet a szükséglet és forgalom nagy visszaesése jellemzi az előző évhez képest. Ez tisz- tán visszatükröződik a kész kalapok behozatalábxm, amely úgy nyúlszőrben, mint gyapjúban erős visz—

szaesést mutat. Ennek kiegészítésképen a hazai gyá—

rak termelése is igen erősen megesökkent. Amig kész kalapokban a behozatal ilyen csökkenést mu- tat fel, addig a gyapjúkalapkúpok behozatali meny- nyisége igen lényegesen emelkedett. Ennek oka fő—

képen a női kalapkúpok után való kereslet meg- növekedésével magyarázható. Hazai gyapjúkalap—

kúpgyáraink ugyan szintén foglalkoztak e cikk ké—

szítésével, azonban nem tudtak lépést tartani a kül—

földi verseny mindinkább reánk nehezedő'nyomá'í sával, mely nemcsak árak, hanem fizetési feltételek szempontjából is, nagy előnyöket nyujtott a vásár- lóknak. Ehhez járul, hogy hazai gyáraink a keres- kedelem hitelszükségletét a rendelkezésükre álló eszközökkel nem tudták kielégíteni. Egyelőre nincs kilátás, hogy, e cikkben a folyó év folyamán lénye—

gesen csökkenjen a behozatal és ezt a csökkenést hazai gyáraink tudják pótolni. A kivitel a kalap- cikkekben majdnem semmi, aminek oka a belföldi gyárak igen kedvezőtlen termelési viszonyaiban ke—

resendő (megcsappant forgalom, drága kamat, rendkívül magas közterhek, stb.). *

A tollkereskedelemről Stadler Benedek nyujtott be jelentést.

Az 1928. év kezdete az előző év utolsó hónapjai élénk üzletmenetének befolyása alatt állott és ezért a kivitelt úgy mennyiség, mint árak tekintetében átmenetileg az előző év nivóján lehetett tartani.

Később a szakmában is érezhetővé vált a főelhelye- zési piacon, Németországban beállott gazdasági de—

presszió, amelyet csak rövid időre a rendesnél gyengébb őszi üzlet szakított meg, amely az év vé—

géig tartott. A kedvezőtlen konjunktúra folytán az árak —— a pehely- és fosztott-toll kivételével ——

.., —— 1929

érdeklődést mutatott, mint azelőtt és annak elhelye—

zési lehetősége Németországban csökkent. Ellenben _az elmult évben fellépett nagyobb vevőként egy ,dánországi cég,—míg Amerika 1928. évben is főleg pehely iránt mutatott érdeklődést, amely cikk Né- metországban a csökkent: felvevőképesség folytán csak csekély mértékben tudott elhelyezést találni;

Dísztollak az elmult évben is jelentéktelen szerepet játszottak a forgalomban, mig a nagy és kis toll-' szárak élénk keresletnek örvendtek.

A bizottság ezek után a növényi párnázó-, fonóa és sepröanyag, széknád, a fonás—, kefekötőipar ter—*

mékei, szőr, toll, szivacs, művirágok, megmunkált

tollak, parókásmunkák, szőnyegek, térítők, függő- nyök, borításáruk, textilanyagokból konfekcionált cikkek, nap— és esőernyők 1928. évi egységértékeit

tárgyalta. '

A XVII. szakosztály 1929 május hó 10—én tar-' tott ülést Híittl Frigyes m. kir. keresk. főtanácsos, szakosztályelnök elnöklete alatt. Az ülésen meg—

jelentek: Müller Pál és Székács Imre keresk. taná—

csosok, Asclmer Dávid és Chmura László szakértők.

Napirend előtt a szakosztály elnöke olvasott fel jelentést.

1928. évben az árak majdnem azonosak az 1927.

évi árakkal és csak egyes tételeknél emelkedtek körülbelül 5%—kal.

1928-ban a ,,Salgótarjáni palackgyár r.—t." az olcsóbb öblösüveg gyártását is felvette, melynek eredménye azonbanistatisztikai szempontból csak

1929—ben fog érvényre jutni.

Hazai gyáraink foglalkoztatottsága teljesen ki—

elégítő és eredményesen törekszenek arra, hogy ,, minőség tekintetében is felvegyék a külfölddel való

versenyt.

A táblaüveg behozatala és fogyasztása szoros összefüggésben van az építkezésekkel, melyek 1928—ban, viszonyítva az 1927. évhez, már nem igen szaporodtak. A behozatal, majdnem teljesen Cseh—' Szlovákiából történik.

A szükséges tűzállóagyag hiányában, nehéz a hazai tűzálló téglák gyártásának felvétele.

Fal- és padozatburkolólapokban 1927. évhez viszonyítva, némi csökkenés mutatkozik, mely nyil- ván összefüggésben van azzal, hogy a drágább épít- kezések száma csökkent, melyeknél e lapokat hasz- nálják.

Csempék— és kályharészekben a szükséglet nagy volt, de a hazai ipar versenyképes; ezenkívül 1928- ban kisebb volt az építkezés, részben pedig a na- gyobb épületek központi fűtéssel láttattak el.

Ezek után a szakosztály áttért az üveghulladék, az üveg— és agyagipar termékei, optikai üvegek és műfogak 1928. évi egységértékeinek megállapítására.

Az üléseken a Bizottság elnöksége részéről

Figure

Updating...

References

Related subjects :