Függelék: A genfi nemzetközi gazdaságstatisztikai értekezlet

:u-nlu-n-l-lnlnnnunnlnnII:-null-ncunin-I-uanul..:c-o-nnun-l-IlluI-llnlllllll-ll'ln

§ FÚGGELÉR e §

I—m—m—H '

'lllllll Ill.-Ill IIIIIII-lIII-III.lludllIll-llllllllllllll null-IllII.-lln-nullllllnull-ll-lllllnluun.-u...—ll-ulln-nnnun-nlulll nun-mu.-

A genfi nemzetközi gazdaságstatisztikai értekezlet!)

t1928 nov. 26—dec. 14).

Conférence internationale concernant les statistigues économignes?) 1. NEMZETKÖZI EGYEZMÉNY A GAZDASÁGSTATISZTIKÁRÓL

Bevezetés.

(Kezdődik a: államfők felsorolásával) méltányolva annak a fontosságát, hogy úgy az egész világnak a maga egészében, mint a különböző országoknak gazdasági helyzetét és gazdasági viszonyainak válto- zását feltüntető statisztikai adatok rendel- kezésre álljanak és hogy ezek a statisztikai adatok oly alapon legyenek összeállítva,

amely azoknak összehasonlítását lehetővé teszi;

Tekintettel arra, hogy ez a cél legmeg—

felelőbben egyidejű és közös egyetértéssel ke—

resztülvitt eljárás által érhető el, egy nem- zetközi Egyezmény alakjában, amely alkal- mas a különböző kategóriájú gazdaságsta—

tisztikák hivatalos elkészítését és köz—

zétételét, valamint egyes statisztikai ki- mutatások összeállítására vonatkozó egy—

séges módszerek elfogadását biztosítani;

Teljhatalmú megbízottaiként e tárgy- ban kijelölték:

(következnek a teljhatalmú nevei)

akik jó és kellő alakban talált meghatalma—

zásaik kicserélése után a következőkben ál—

lapodtak meg:

megbízottak

1. cikk.

1. A Magas Szerződő Felek kötelezik ma- gukat, hogy állami fennhatóságuk alá tar- tozó területek mindazon részéről, amelyekre a jelen Egyezmény kiterjed, a megállapodás- szerű időközökben az alábbi 2. cikkben megjelölt statisztikai kategóriákra vonat- kozó adatokat összeállítják és közzéteszik.

2. Ami a jelen Egyezményben megjelölt

egyes terület, amelynek külön statisztikai

szervezete van, az ekként összeállított sta-

tisztikai adatok szempontjából külön önálló egységnek vétetik. A jelen Egyezmény értel- mében közzéteendő statisztikákban meg kell jelölni, hogy milyen területekre vonat—

koznak.

3. A jelen Eeyezményben meghatáro—

zott kötelezettségek alárendeltetnek a je—

len Egyezményhez csatolt Jegyzőkönyvben felsorolt magyarázó záradékoknak és fenn—

tartásoknak, valaminta 17. cikk rendel—

kezéseinek megfelelően utólag kimondható fenntartásoknak.

2. cikk.

A megelőző cikkben említett statisztikai kategóriák a következők:

I. Külkereskedelem.

a) A be— és kivitelben szereplő mennyi—

ségekre és értékekre vonatkozó évi és havi kimutatások.

b) Évi és amennyiben lehetséges, negyed- évi, vagy még inkább havi kimutatások a külkereskedelmi forgalomban használt 5 az illető ország kikötőibe befutott vagy on- nan kimenő hajók netto tonnatartalmáról, nemzeti jellegük feltüntetésével.

II. Foglalkozás.

A lakosság foglalkozására vonatkozó kimutatások összeállítása és közzététele tízéves időszakonkint legalább egyszer és a tízéves időszak utolsó esztendejére (vagyis az 1930, 1940, 1950. stb. évekre,), vagy pedig az ezen évhez a lehetőség szerint leg- statisztikai összeállításokat illeti, minden közelebb eső valamelyik evre vonatkozólag.

!) A genfi konferencián elfogadott. egyezmény és egyéb határozniánvnk teljes szövegét itt közöljük. -— V. 6. a Szem—

lének a genfi konferenciával foglalkozó egyél) cikkeit, li. m.: Konkoly Thege Gyula dr. és Dobrnvits Sándor dr.: Statisz- tikai problémák a római és genfi nemzetközi Konferenciákon. Magyar Statisztikai Szemle 1929 februári szám 'és Konkoly Thege Gyula dr.: A nemzetközi gazdaságstatisztikai egyezmény és Magyarország gazdaságstatisztikája. Magyar Statisztikai Szemle jelen száma. — Nous pziblions ici, in extent—o, la resolution rt les autres déeixíons adoptéex a la, Conférence de Geneve. V. Jules Konkn ly le ege el Alexandre ])obronits: ,,Problémes statistitlues aux Conférences internationales de Rome et de Geneveu (Revue IIOHg'I'OlRG (le Statist., no de féuríer 1929) rt Julea Konkoly Thege: ,,La convention inter-4 nationale de statíelírgue e'cvnomí'lue et la statisti'me econonirgue lzongrnise**, one nous donnnns dans le présent nume'ro.

9. szám.

III. Mezőgazdaság, állattenyésztés. erdé—

szet és halászat.

A) A mezőgazdaságra vonatkozó, lehe- tőleg 10 éves időszakonkinti általános ösz—

szeírás és pedig a Nemzetközi Mező gazdasági intézet által tett javaslatok szel—

lemében és lehetőleg az említett Intézet ál—

tal javaslatba hozott evre vonatkozólag.

B) Évi felvetel, mely feltünteti:

1. a megművett területeknek a főbb mü—

velési ágak szerinti megoszlását külön megjelölve — amennyiben lehetséges és amidőn az kívánatosnak bizonyul ——— úgy a bevetett, illetőleg beültetett területeket, mint a learatott területeket, továbbá

2. a fenti művelési ágak terméseredmé-

nyének mennyiségét. x

(1) Az állatok számára vonatkozó idő- szaki, lehetőleg évenkinti összeírás a főbb állatfajták részletezésével s lehetőleg az ál—

latok nemének es korának feltüntetésével.

D) Azokban az országokban. amelyek- ben a fatermelés gazdasági jelentőséggel bír, az erdészetre mint gazdasági forrásra vonatkozó időszaki felvétel, mely az erdő-

területeket tünteti fel, kimutatva a lehető-

ség szerint, a lábon álló mennyiséget köh—

méterenkint, valamint az évi új hajtásokat es vágásokat. Amennyiben lehetséges. kívá- natos volna a különböző t'anemek közt is különbséget tenni.

E) Azokban az országokban, ahol a ha- lászat a gazdasági életnek fontos és szer- vezett ágát képezi, évi felvétel a következő adatokra kiterjedőleg: ]. a tengeri és .-,r amennyiben lehetséges M' a belvizeken való halászat főbb ágainak kirakott produktu—

maira; 2. azon hajók nemzetiségére, ame—

lyek a zsákmányt kirakták; 3. a halászat- nál használt nemzeti hajók számára és ka- tegóriáira; 4. az ezen hajókon foglalkozta- tott személyek számára.

Amennyiben teljes adatok összeállítása nehézségekbe ütköznek, hozzávetőleg meg volna jelölendő. hogy azok mily mertekben hiányosak.

IV. Bányászat és kohászat.

Azokra az alább felsorolt ásvány— es nem- termékekre vonatkozó (legalább is even—

kinti) összeírás, amelyek az illető ország nemzeti termelése

séggel bí rnak :

szempontjából jelentő—

—— 1016 — 1929

1. Nem fémtartalmú ásványternlékek:

Kőszén (bitumenes szén vagy antracit), barnaszén és koksz.

petróleum és földgáz, nitrátok,

foszfátok,

káliumtartalmú ásványok.

kén.

2. Fémtartalmú ásványlermékek és fémek:

u; Ásványok.

vas, réz,

aluminium,

ólom, ón,

horgany.

mangán.

nikkel.

b) Olvasztók termelése (tenyleges becslesszeri'i ! ,

vagy

vas és a(:eli réz.

aluminium, ólom,

ón,

horgany.

mangán.

nikkel, antimon.

tnngsten.

mol ybden n m.

bizmut.

ezüst.

arany.

platina.

V, ipar.

A) Szabályszerű időközökben és ha le—

hetséges, legalább is minden 10 évben esz- közlendő statisztikai felvétel:

a ) az ipari vállalatokról vagy legalább is azokról, melyek némi jelentőséggel bír—

nak, és

b) amennyiben delmi vállalatokról.

Az idevonatkozó statisztikai felvetel tör- ténhetik függetlenül, vagy pedig a népszám—

lálással, illetve az ipari termelésre vonat—

kozó összeírással kapcsolatosan; az adatok-—

nak egyebek közt fel kell tüntetniök:

1. E vállalatokat illetőleg az ott foglal- koztatott mindkét nemhez tartozó személyek

számát, és ha lehetséges, azoknak a külön-

böző foglalkozási kategóriák közötti meg—

oszlását, valamint a felnőttek és a fiatalko—

lehetséges. a kereske-

9. szám. —— 1017 —— ¹⁹²⁹

rúak szerinti megoszlását, a két kategóriát elválasztó korhatár megjelölésével.

Hasonlóképen, becslésszerűen meg volna állapítandó, amennyiben lehetséges, az ősz- szeirásba fel nem vett vállalatoknál alkal- mazott személyek száma.

2. Az ipari vállalatokat illetőleg az ott alkalmazott elsődleges mótorok névleges tel- jesítőképességét, a lehetőséghez képest kii—

lön feltüntetve I. a gőzmótorokat, II. a rob—

banó vagy a belső égésű mótorokat, III. a vízierőre berendezett mótorokat, valamint

az alkalmazott elektromos mótorok teljesítő- ke'pességét, annak megjelölésével, hogy az elektromosáramot maga a vállalat állitja-e elő, vagy pedig kívülről kapja azt. Minden egyes kategóriánál lehetőleg külön kimuta- tandók a rendesen használatban levő és a

használaton kívül levő, illetve tartalékmó-

torok. '

B) Az ipari termelésre vonatkozó, lehe—

tőleg teljes és kellő pontossággal összeállí—

tott kimutatások.

C) Szabályos időszakokra, lehetőleg ne—

gyedévi vagy még inkább havi időszakokra vonatkozó abszolút. vagy viszonyszámokbr'il álló s az ('isszehasonlítz'isra alapul vett idő- szakra vonatkoztatott statisztikai számso—

rok, melyek az ipari tevékenység változásait mutatják a termelés legjellegzetesebb ágai- ban.

VI. Az árindexszámok.

a) A nagykereskedelmi árak általános alakulását feltüntető havonkint összeállított és közzétett indexszámok.

b) A megélhetési költségek általános alakulását feltüntető, legalábl') negyedéven- kint összeállított és közzétett indexszánmk.

A megélhetési indexszámok kiszámítása történhetik egyetlenegy városra. vagy pe- dig a legjellegzetesebb városok közül ki- választott s külön—külön vagy együtt figye—

lembe vett több városra vonatkozólag.

Az indexszámokra vonatkozó minden közleménynek utalnia kell egy rövid, hiva- talos, a szóbanforgó indexszámok kiszámí-

tásához alapul vett cikkeket, valamint az összeállításnál alkalmazott módszereketmeg—

jelölő ismertetésre.

Az indexszámokon kívül lehetőleg közzé- teendők még a főbb áruk ugyanazon idő—

szakra vonatkozó nagybani árai is, abszolút vagy relatív értékben kifejezve.

3. cikk.

A különböző országok külkereskedel—

mére vonatkozó statisztikai adatok össze- hasonlításának megkönnyítése céljából a Magas Szerződő Felek kötelezik magukat a statisztikai adatok e kategóriájának ösz- szeállításához az I. Melléklet 1. Részében ki- mondott irányelvek elfogadására.

A Magas Szerződő Felek ezenfelül még kötelezik magukat, amennyire azt a kutatás céljaira rendelkezésükra álló eszközök meg—

engedik, az I. Melléklet III. Részében köze- lebbről meghatározott statisztikai tábláza- tok kísérletképen való összeállítz'isára is.

4. cikk.

Ami a halászati statisztikát illeti, a Ma—

gas Szerződő Felek kötelezik magukat, a II.

Mellékletben kimondott irányelvek álta—

lánosságban való elfogadásra és megálla—

podnak abban, hogy azokat az idevonat—

kozó statisztikai munkálataiknál a lehető—

séghez képest alkalmazni fogják.

5. cikk.

A magas Szerzriidő Felek kijelentik, hogy általánosságban elfogadják a III. Melléklet irányelveit, amely Melléklet hivatva van a 2. cikkben (IV.) foglalt ásványok és fémek termelési statisztikájának összeállításához a lehetőséghez képest alapot szolgáltatni oly esetben, amidőn az említett ásványi termé—

keknek és fémeknek termelése országos fon- tossággal bír s megegyeznek abban, hogy amennyiben egyéb ásványi termékek és fé—

mek termelési statisztikáját állítanák össze, ugyanazokat az irányelveket fogják követni.

li. cikk.

A Magas Szerződő Felek kijelentik, hogy az Egyezményhez az ipari termelésre vonat- kozó összeírás tervezet—n'iintája gyanánt csatolt lV. Melléklet irányelveit általános—

ságban elfogadják és megegyeznek abban, hogy a fentemlitett Mellékletben megjelölt minta szerinti teljes vagy részleges össze- írás esetén az említett irányelvek közül le- hetőleg az ezen eljárásnál alkalmazhatók

fogadtassanak el,

7. cikk.

A Magas Szerződő Felek kijelentik, hogy az Egyezményhez az ipari tevékenység indexszámainak megállapításához tervezet gyanánt csatolt V. Melléklet irányelveit ál-

talánosságban elfogadják és megegyeznek abban, hogy az ipari tevékenységre vonat--

71

9. szám.

kozó indexszámok szélesebb alapon való megállapítása esetén az említett irányelvek közül az ezen eljárásnál alkalmazható el- vek fogadtassanak el.

8. cikk.

1. A Nem-zetek Szövetsége Tanácsának, és a Nemzetek Szövetségéhez tag gyanánt nem tartozó, de a genfi konferencián kép—

viselt államuk kiküldöttjeinek ülésén tech- nikai szakértő bizottság jelöltetik ki, amely- ben minden, az Egyezményt ratifikáló vagy ahhoz hozzájárult állam 1—1, delegátussal lesz képviselve.

2. A jelen cikk megelőző pontjában em- lített Szakértőbizottságnak, a jelen Egyez- mény és a mellékelt okmányok rendelke- zései értelmében reáruházott különleges mű- ködési körön kívül, jogában áll az Egyez—

ményben kimondott rendelkezések és elvek tökéletesítése és fejlesztése érdekében * me—

lyek a szóbanforgó statisztikai kategóriák—

kal kapcsolatosak ——- célszerűnek mutatkozó mindennemű véleményt kifejezésre juttatni.

Hasonlóképen jogában áll véleményt mon- dani hasonló jellegű egyéb statisztikai ka- tegóriákra vonatkozólag is, amelyekre nézve a nemzetközi egyöntetűség biztosítása kí—

vánatosnak és lehetőnek látszik. Vizsgálat tárgyává kell tennie a Magas Szerződő Fe—

lek bármelyikének kormánya által nála elő- terjesztett és hasonló célú összes javaslato- kat. A Szakértőbizottság az állami vagy ma—

gánpénzügyekre vonatkozó statisztikát ille- tőleg Véleményt nem nyilváníthat (állam- adósság, bevételek és kiadások, bankügy, pénzpiac, tőzsde stb.). Nem mondhat to—

vábbá Véleményt az illetékes nemzetközi in—

tézményekkel és szervezetekkel történt elő—

zetes megállapodás nélkül a mezőgazda—

ságra, a munkaügyre, vagy a szállítmányo—

zásra vonatkozó statisztikai kérdésekben.

3. A Nemzetek Szövetségének Tanácsa t'elkéretik, hogyha bármikor is a Nemzetek Szövetsége tagjainak és annak tagjai közé nem tartozó államoknak _ amelyek ne—

vében a megerősítési és hozzájárulási ok- mányok benyujtattak —- legalább is a fele ilyen irányú óhajtásának adna kifejezést, a jelen Egyezmény revíziója és w— amennyi- ben annak szüksége állana elő — kibővítése céljából egy értekezletet hívjon össze.

9. cikk.

A Magas Szerződő Felek megegyeznek abban, hogy a statisztikai szolgálatot végző szerveik a jelen Egyezmény rendelkezései-

— 1018 —

nek megfelelően általuk összeállított és köz—

zétett statisztikai kimutatásokat közvetlenül fogják kicserélni.

10. cikk.

Amennyiben a Magas Szerződő Felek közül két vagy több fél között a jelen EgyeZo mény rendelkezéseinek értelmezése vagy al—

kalmazása tekintetében nézeteltérés merülne fel, és ez a véleménykülönbség akár köz- vetlenül a felek között, akár pedig más barátságos elintézési mód igénybevételével kiegyenlíthető nem lenne, úgy a felek kö—

zös megegyezéssel a szóbanforgó vitás kér—

dést annak békés eldöntése végett a 8. cikk- ben említett Szakértőbízottság elé terjeszt- hetik.

lly esetben a Bizottságnak jogában áll a feleket észrevételeiknek szó- vagy írásbeli előterjesztésére felkérni és a vita tárgyát ké- pező pontra vonatkozólag tanács jellegével bíró véleményt nyilvánítani.

11. cikk.

Az Egyezmény aláírása, megerősítése vagy a hozzájárulási nyilatkozat megtétele alkalmával a Magas Szerződő Felek bárme—

lyikének jogában áll kijelenteni, hogy a je—

len Egyezmény elfogadása által még nem vállal magára gyarmatainak, a védnöksége alatt álló területeknek. tengerentúli terüle—

teinek, a fennhatósága vagy mandátuma alá helyezett területeknek összeségére vagy egész részére vonatkozólag semmiféle kötelezett—

séget; ez esetben a jelen Egyezmény nem nyerhet alkalmazást azokra a területekre,.

amelyek egy ilyen nyilatkozat tárgját ké—

pezik.

A Magas Szerződő Felek bármelyikének jogában áll a Nemzetek Szövetségének Fő—

titkárjával utólagosan közölni, hogy a meg—

előző bekezdésben említett nyilatkozat tár—A gyát képező területeinek összeségére vagy azoknak egész részére a jelen Egyezmény alkalmaztatását kí'ánja. Ez esetben a je—

len Egyezmény a l'iejelentéslwn megjelölt te—

rületekre vonatkozólag a kérdéses bejelentés- nek a Nemzetek Szövetsége F őtitkárja által történt átvételétől számított egy év eltelté- vel alkalmazandó.

Hasonlóképen a Magas Szerződő Felek mindegyike a 16. cikkben említett 5 évi ha—

táridő elteltével bármikor kijelentheti, hogy gyarmatainak, a védnöksége alatt álló terüle—

teknek, tengerentúli területeinek, a fennható- sága, vagy mandátuma alá helyezett terü—

leteknek összeségére vagj azoknak egész ré—

9, szám, — 1019 — 1929 szere vonatkozólag az Egyezmény alkalma—

zásának megszüntetését kívánja; ez esetben a szóbanforgó nyilatkozatnak a Nemzetek Szövetsége Főtitkára által történt kézhez- vételétől számított 6 hónap elteltével azokat a területeket illetőleg, amelyek egy ily nyi—

latkozat tárgját képezik, az Egyezmény al- kalmazhatósága megszűnik.

A Nemzetek Szövetségének Főtitkára a jelen cikk értelmében beérkezett nyilatko- zatokat és bejelentéseket a Nemzetek Szö vetsége összes tagjainak, valamint a tagok közé nem tartozó és a 12. cikkben megjelölt államoknak tudomásám hozza.

12. cikk.

A jelen Egyezmény, melynek úgy a fran—

cia. mint az angol szövege egyaránt hiteles, a mai nap keltezésével látandó el; az Egyez—

mény a Nemzetek Szövetsége minden tagjá- nak és a genti Értekezleten résztvett, de a Nemzetek Szövetsége tagjai közé nem tar- tozó minden egyes Államnak nevében, vagy azoknak nevében, amelyeknek a jelen Egyezmény egy példányát a Nemzetek Szö—

vetségének tanácsa meg fogja küldeni, ezer- kilencszázhuszonkilenc szeptember harmin- cadik-áig írható alá.

Jelen Egyezmény ratifikálandó. A rati—

fikálási okmányok a Nemzetek Szövetségé- nek főtitkárához terjesztendők be, aki azok—

nak kézhezvételét a Nemzetek Szövetsége összes tagjainak, valamint a tagok közé nem tartozó és a megelőző bekezdésben említett államoknak tudomására hozza.

13. cikk.

Ezerkilencszázhuszonkilenc év október elsejétől kezdődőleg a Nemzetek Szövetsége minden tagjának és a 12. cikkben megjelölt azon államok bármelyikének, melyek a ta- gok közé nem tartoznak, a jelen Egyezmény- hez való csatlakozása bejelenthető.

A csatlakozási nyilatkozatra vonatkozó okmányok a Nemzetek Szövetségének Fő—

titkárához terjesztendők be, aki azoknak kézhezvételét a Nemzetek Szövetsége összes tagjainak, valamint a tagok közé nem tar- tozó és a 12. cikkben említett államoknak tudomására hozza.

14. cikk.

Jelen Egyezmény azon naptól számított kilencvenedik napon lép érvénybe, amely napon a Nemzetek Szövetségének Főtitkárja a Nemzetek Szövetsége tagjai vagy a ta—

gok közé nem tartozó államok közül leg- alább tíznek a nevében történt ratifikálást, illetve csatlakozási nyilatkozatot kézhez vette.

15. cikk.

Minden olyan ratifikálás, illetve csatla- kozás, amely az Egyezménynek a 14. cikk értelmében való érvénybelépését követőleg jött létre, annak a Nemzetek Szövetsége Főtitkárja által történt kézhezvétele napjá- tól számított kilencven nap elteltével bír ha—

tállyal.

16. cikk.

A jelen Egyezménynek a 14. cikk értel—

mében való érvényreemelkedése napjától számított ötévi határidő elteltével az Egyez—

mény i'rásban felmondható oly módon, hogy a felmondásra vonatkozó okmány a Nemzetek Szövetsége Főtitkárjának benyuj- tatik. A felmondás hat hónap elteltével lép hatályba azon naptól számítva, amelyen azt a Főtitkár kézhez vette és csakis a Nem- zetek Szövetségének azon tagját, illetve a tagok közé nem tartozó azon államot illető- leg van hatálya, amelynek nevében az ok- mány beterjesztetett.

A felmondás a Főtitkár által a Nemze- tek Szövetsége összes tagjainak, valamint a tagok közé nem tartozó és a 12. cikkben em- litett államoknak tudomására hozandó.

Amennyiben az _egyideji'ileg vagy egy—

mást követőleg bejelentett felmondások folytán a Szövetség tagjainak vagy annak tagjai közé nem tartozó államoknak, ame- lyek a jelen Egyezmény rendelkezései által kötelezve vannak, a száma tíznél alacso- nyabbra szállna alá, az Egyezmény megszű- nik érvényben maradni.

17. cikk.

A Magas Szerződő Felek kijelentik, hogy a jelen Egyezmény alkalmazását illetőleg kikötött fenntartásokat úgy, amint azok az Egyezmény mellékletét képező Jegyzőkönyv- ben meg vannak állapítva s azokat az orszá—

gokat illetőleg, amelyek ott névszerint meg 'annak jelölve, elfogadják.

Azon államok kormányai, amelyek bajá landók a 13. cikk értelmében az Egyez—

ményhez csatlakozni, de amelyek fenn kí—

vánják tartani maguknak az a jogot, hogy az Egyezmény alkalmazását illetőleg bizonyos fenntartásokat köthessenek ki, ez iránti szándékukról a Nemzetek Szövetségének Főtitkárát értesíthetik. A Főtitkárnak hala—

déktalanul, közölnie kell ezeket a fenntartá-

71*

9. szám.

sokat mindazon államok kormányaival, ame—

lyek nevében már ratifikálási okmány vagy csatlakozási nyilatkozat beterjesztetett, an- nak megkérdezésével, hogy van—e ellenveté- sük. Amennyiben ettől az értesítéstől szá- mított hathónapi határidőn belül egyetlen állam sem tett ellenvetést, a szóbanforgó fenntartás elfogadottnak tekintendő.

18. cikk.

Jelen Egyezmény a Nemzetek Szövetsége Főtitkárja által érvényreemelkedésének nap—

ján iktatandó be.

— 1020 —— 1929

Aminek hiteléül a fent megnevezett meg—

hatalmazottak a jelen Egyezményt aláírták.

Kelt Genfben, ezerkilenszázhuszonnyole évi december tizennegyedikén, egyetlen pél—

dányban, amely a Nemzetek Szövetsége Tit- kárságának irattárában megőrzés végett visszamarad és amelynek szabályszerűen hi- telesített másolatai a Szövetség összes tag—

jainak, valamint a 12. cikkben említett és a tagok közé nem tartozó államoknak ki—

adandók.

)(Következnek a meghatalmazottak ne- vezi.

2. J EGYZÖKÖNYV.

A mai napról kelt Egyezmény alá- írása alkalmából alulírott meghatalmazot- tak kijelentik, hogy az Egyezmény külön—

böző rendelkezéseire nézve az ezen Jegyző- könyv első részében külön részletezett értel- mezést elfogadják, s hasonlóképen elfogad—

ják az említett Egyezmény 17. cikke értel—

méhen kikötött fenntartásokat is, amelyek ezen Jegyzőkönyv II. részében fel vannak sorolva.

l.

Egyetértés áll fenn abban a tekintetben, hogy:

1. A jelen Egyezmény egyetlen ren- delkezése sem értelmezhető akként, hogy az a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet illeté- kességét korlátozza vagy bármiként is érintse;

2. A jelen Egyezmény egyetlen intéz—

kedése sem teheti kötelezővé, hogy olyan adatok állittassanak össze és tétessenek közzé, amelyek bármiféle magánvállalatra vonatkozó értesülések nyilvánosságra hoza—

talát vonnák maguk után;

3. A Magas Szerződő Felek bármelyiké- nek jogában áll magasabb erőhatalom (vis major) vagy az állam biztonságát veszélyez—

tető súlyos események esetén a jelen Egyez- mény rendelkezéseinek alkalmazását kivéte—

lesen és olyan rövid időtartamra, amint csak lehetséges és csakis a körülmények által megkövetelt mértékben, felfüggeszteni.

4. A 2. cikk I. a) pontjának rendelkezé- sei nem teszik kötelezővé az árucikkek egyes különleges kategóriáinak mennyiségi kimu- tatását abban az esetben, amidőn ez a ki- mutatás statisztikai szempontból semmiféle gyakorlati jelentőséggel nem bír;

5. A 2. cikk I. a) pontjában előírt havi kimutatásokban :

a) az árucikkek felsorolása és az ide—

vonatkozó adatok kivonatosan is feltüntet—

hetők;

b) ha valamely ország külkereskedelme aránylag csekély jelentőséggel bír, a kimu—

tatások egyszerű (',issze'foglalásjellegűek le—

hetnek.

6. A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet- nek a 2. cikk III. A) pontjában említett ja- vaslatai alatt azok értendők, amelyeket az Intézet kilencedik Közgyűlése elfogadott s amelyeket okmányszerűen a VI. mellék—

let tartalmaz, és hogy abban az esetben, ha ezeket a javaslatokat a Nemzetközi Me- zőgazdasági Intézet Közgyűlése megváltoz—

tatná, a Magas Szerződő Feleknek jogukban áll ezeket a vz'iltoztati'isokat elfogadni.

7. A 2. cikk V. B) és C) pontjainak ren—

delkezései nem tekintendők olyanoknak, mint amelyek a kis vállalatokra vonatkozó—

lag a becslési eljárás alkalmazását kizárnák;

8. A 2. cikk V. B) és C) pontjainak ren—

delkezései a Magas Szerződő Felek kö—

telességévé teszik, hogy tőlük telhető mó—

don mindent elkövetnek, hogy reprezenta—

tív adatokat szolgáltassanak, megjegyeztet—

vén mindazonáltal, hogy olyan országban, ahol az ipar még csak kevéssé fejlett, rész—

letes adatok szolgáltatása esetleg lehetetlen;

9. Azokban az országokban, ahol a helyi

viszonyok folytán —— (mint a terület kiter-

jedése, az ipari "telepek elszórtsága és az azokat a piacuktól elválasztó távolság) — a nagykereskedelmi indexszámok havonkinti elkészítése gyakorlatilag kivihetetlen, az indexszámok negyedévenkint való közzé—

tétele úgy tekintetik, mint amely a 2.

cikk VI. pontjában foglalt előírásnak meg—

felel.

9. szám.

:— —— 1021 — 1929

, II. I. MELLÉKLET.

Az alábbiakban felsorolt fenntartások elfo- Külkereskedelmi statisztika.

gadtatnak: (L. 3, cikk.)

1)

2. cikk. _— 111. B) I' Rész-

Törökország: A fenti pontban említett kimutatásoknak Törökország részéről leendő Összeállítása és közzététele olyan sűrű idő- közökben eszközlendő, amint csak lehet- séges, a nélkül azonban, hogy e kimutatá- sok évenkinti elkészítése kötelező volna.

Délafrikai Unió: A kimutatásoknak a bennszülöttek gazdaságaiban és a bennszü- löttek telepein megmívelt területekre, a nége- rek birtokaira és a missziós központokra vonatkozólag nem kell adatokat tartalmaz- niok.

2)

2. cikk. — III. E)

Brazilia: Ebben a pontban foglalt ren- delkezések Braziliára nem vonatkoznak.

3)

2. cikk. —— IV. 2. a) pontja.

Japán: Az ércek megválasztása a japán kormány belátására bizatik.

4)

2. cikk. —-— V. B) és C)

Danzig szab. város, Görögország, Portu- gália, Törökország: Ezekben a pontokban említett kimutatások nem kötelezők.

5)

2. cikk. _ VI.

Portugália: Az indexszámo-knak havon—

kinti közzététele a közeljövőben egyelőre nem kötelező.

6)

3. cikk. _ 2. bekezdés.

Japán, Mexikó, Törökország: li bekez—

désben foglaltak nem kötelezettség, hanem ajánlás gyanánt tekintendők.

Aminek hiteléül alulírottak e könyvet alul kézjegyükkel ellátták.

Kelt Genfben, ezerkilenszázhuszonnyolc évi december tizennegyedikén, egy példány—

ban, amely a Nemzetek Szövetsége Titkár—

ságának az irattárában helyezendő el meg—

őrzés végett; az erről kellő formában készí- tendő másolat a Nemzetek Szövetsége ösz- szes tagjainak, valamint az értekezleten kép- viselt és a tagok közé nem tartozó államok- nak kiadandó.

(Következnek az aláírások.)

Jegyző-

I. A külkereskedelmi statisztika összeállítása az

alább megjelölt két módszer egyike szerint eszköz-

lendő:

a) Ha a tulajdonképeni külforgalmz (commerce spécial) kimutatások egyedül vagy pedig az egész forgalomra (commerce général) vonatkozó kimu- tatásokkal párhuzamosan állíttalnak össze:

A tulajdonképeni bevitelre vonatkozó adatok-

nak tartalmazniok kell mindazon bevallott árukat,

melyek azon a területen való fogyasztásra vannak szánva, amelyre a statisztikai adatgyűjtés vonat—

kozik, továbbá mindazokat a bevallott árukat (a

kikészítési eljárás rendes feltételei mellett), melye—

ket megmunkálás által leendő átalakítás, kijavítás vagy kiegészítés céljából importáltak. Az átcsoma-

golás, a válogatás és a keverés nem képeznek át-

alakítást vagy megmunkálás által való kikészítést.

A tulajdonképeni kivitelre vonatkozó adatoknak tartalmazniok kell az illető ország statisztikai terü- leten belül előállított vagy belföldiesített

áruk kivitelét.

összes Belföldiesített áruk alatt értendők az olyan beviteli áruk, amelyek adott esetben a reájuk eső

vámdijak megfizetése után az azokat bevivő sze- mélyek szabad rendelkezésére hocsáttatnak, vagy

pedig amelyek megmunkálás útján átalakíttattak,

kijavíttattak vagy kikészíttettek, és erre való tekin—

tettel feltételes vámmentességben részesültek.

A tulajdonképeni beviteli és kiviteli kereskede- lemre vonatkozó kimutatás nem foglalhatja magá-

ban az átviteli forgalomnak, úgy amint az az alábbi

V. 3. pontban meg van határozva, egyetlen részét sem.

Az egész külforgalom (commerce général) ada-

tainak fel kell ölelni'ök a bevitelben mindazt, ami a statisztikai területen kívül eső területekről kerül be-

vitelre; a kivitelben pedig mindazt, ami a statiszti- kai területet külföldi rendeltetéssel elhagyja. Nem

tartoznak ide mindazonáltal a közvetlen átfutó for—

galomba szereplő áruk, valamint azok az áruk,

amelyek vámhatósági ellenőrzés mellett a kikötőkben egyszerűen átrakattak.

Úgy l. —— a megtört átvitel, mint 2. —— a

közvetlen átviteli forgalom (ideszámítva az átra-

kodásokat is) adatai országok szerint külön tábláza-

tokba foglalandók. A vonatkozó áruk mennyiségei

nyerssúlyban fejezendők ki; amennyiben ez lehe- tetlen volna, minden más egyéb alap alkalmazható,

ideszámítva az érték alapulvételét is, feltéve, hogy

a kimutatások az alkalmazott módszert megjelölik.

9. szánk

Ha kikészítési eljárás alá eső áruk külön táb-

lázatok tárgyát képezik, minden árukategória ér-

téke (az esetek különfélesége szerint az áruk ere- deti értéke vagy az eredeti értéke az értéktöbblet [munka és anyag] hozzáadásával) úgy a bevitelnél, mint a kivitelnél feltüntetendő.

b) Ha a bevitelre vonatkozó kimutatások ki- zárólag az egész külkereskedelemre (commerce

global) vonatkoznak és u visszkívitel is fel van

tüntetve:

Az egész bevitelnek fednie kell a fenti a) sza- kaszban az egész beviteli forgalomra

meghatározást.

A kivitel és tendő ki.

A kivitelre vonatkozó adatoknak fel kell ölel- niök 1. a statisztikai

vonatkozó

visszkivitel elkülönítve tünte—

területen előállított áruk összes kivitelét és 2. azon áruk összes kivitelét, amelyek kívülről hozattak be és a kérdéses terüle—

ten átalakíttattak, kijavíttattak vagy megmunkálás által kikésztttettek.

A visszkivitelre vonatkozo adatoknak tartal- mazniok kell mindazokat az árukat, amelyeket a sta—

tisztikai területre bevittek (kivéve a közvetlen átvi-

teli forgalmat és azokat az árukat, amelyek a kikö-

tőkben vámhatósági ellenőrzés mellett átrakattak)

és utólagosan kivitelre kerültek, a nélkül, hogy bár—

miféle átalakítás, kijavítás vagy megmunkálás által való kikészítés alá estek volna.

Az átcsomagolás, válogatás és keverés nem képeznek átalakítást vagy megmunkálás által való

kikészítést.

A közvetlen átviteli forgalom (ideszámítva az

átrakodásokat is), külön kimutatásokban a fenti a) szakaszban már meghatározott feltételek mellett állítandó Össze.

Ha kikészítési eljárás alá eső áruk külön táb-

lázatok tárgyát képezik, minden egyes árukategória

értéke a fenti a) szakaszban meghatározott feltéte—

lek mellett feltüntetendő.

II. Az úgynevezett ,,e'rtékbevallás" rendszere,

vagyis az értéknek az exportőrök és importőrök

(vagy ezeknek kellő formában meghatalmazott ügy—

nökei) által minden egyes küldemény feladása, ille—

tőleg átvétele alkalmával való megjelölése, továbbra

is fenntartandó, illetve életbeléptetendő. Ezenkívül

pedig a külkereskedelmi statisztikai adatok pontos—

ságának biztosítása céljából ezek az értékek iga—

zolási eljárás és rendszeres ellenőrzés alá vetendők.

III. a) E célból azok az értékek veendők fel, amelyek a határon (az esetek különbözősége szerint

szárazföldi vagy tengeri határon) fennállanak, vagyis a bevitelt illetőleg: az elszállítás helyén fennálló érték, hozzáadva a beviteli határállomásig felmerült szállítási s biztosítási költségeket; a kivi—

telt illetőleg pedig: a határon lévő franco hajó,

illetve franco vagóne'rték.

— 1022 —— 1929

A bevitelnél a beviteli vám, továbbá az impor—

táló ország által megállapított belföldi adók és más hasonló terhek az értékhez nem számítandók. A kivitelnél a vám, valamint az exportáló ország által

megállapított belföldi adók és más hasonló terhek

az értékben bennfoglaltatnak, amennyiben ez utób- biak a kivitt áruk után tényleg beszedetnek.

b) Ha valamely ország a bevitt vagy kivitt árukat ad valorem rója meg vámmal, az ezen elvámolás céljából az illető országok pénzügyi tör—

vényei által módszereknek megfelelően,

kiszámított érték tüntethető fel a beviteli vagy ki- Viteli statisztikában még abban az esetben is, ha ez

az érték a fenti a) szakaszban megjelölt értéktől eltér. Ezzel párhuzamosan ugyancsak az e módsze—

rek szerint kiszámított értékek alkalmazhatók

azokra az árukra vonatkozólag is, amelyek vám—

mentességet élveznek vagy különleges vámokkal

vannak megterhelve. Azok az országok, amelyekben

előírt

ilyen rendszer van alkalmazásban, kötelesek a sta- tisztikai kimutatásokban az érték kiszámítására al—

kalmazott modszert vilagosan megjelölni és a fenti a) szakaszban megállapított elvek szerint kiszámí—

tott értékeknek legaláhb évenkinti és an'iennyiben

lehetséges, részletezett becslését adni.

IV. Az egyes áruk im-nnyiségének megállapítá—

sára használt mértékegységek: súly, hosszúság, ki—

terjedés, iirtartalom, stb. pontosan megjelölendők.

Ha a mennyiség nem súlyegységlmn, hanem

(,- 'v t., va iv a., több más mértéke y sé , ben t'e'eztetik

ki, az évi kimutatásoknak fel kell tüntetniük min- den egyes egységnek vagy

beestésszerű átlagsúlyát.

egységtőbbszőrösnek Ami a súlyt illeti, a használt kifejezéseknek mint: ,,nyers súly", ,,tiszla súly", ,,tőrvényes tiszta tekintettel amelyekkel

árunemek kiilőnt'élesége súly" értelme pontosan

azokra a különböző érlelmezésekre,

kifejezés az

megjelölendű,

ugyanaz a

szerint bírhat.

V. 1.

az egész

statisztikai alatt raktárak és vámraktárak vagy vámhatósági felügyelet alatt álló raktárak, az összes szabad kikötők és a kérdéses

[így területe

vámterület, az ország

összes

országhoz tartozó szabad övek értendők,

2. Ha két vagy több ország egymással Vám—

unióba lépett és a kereskedelmi statisztikai adatok

az uniónak összeségére vonatkozólag tétetnek közzé.

a statisztikai területet az unió tagjait alkotó vala—

mennyi ország területe képezheti.

la' megállapodások nem akadályozzák azonban az egyes országokat, hogy a statisztikai területük egymással nem határos részére vonatkozólag w a vámterület összeségére vonatkozó statisztikai ada- tok helyett —— külön statisztikai adatokat tegyenek közzé, ha a vámterületet nem szomszédos terüle- tek alkotják.

9. szám.

3. Átvitel alatt az alábbiakban meghatározott

közvetlen és megtört átvitel összforgalma értendő.

A közvetlen átviteli forgalomnak fel kell ölel—

nie mindazokat az árukat, amelyek a fentebb meg—

határozott statisztikai területen kizárólag szállítás céljából vitetnek át, a nélkül, hogy azok az impor—

tőrök szabad rendelkezésére hocsáttatnának, vagy pedig vámraktárban helyeztetnének el.

A megtört átviteli forgalomnak fel kell ölelnie mindazokat az árukat, melyek az ország statiszti—

kai területén kívül eső területről érkezve, a fentebb

meghatározott statisztikai területhez tartozó Vám—

raktárakban vagy szinteges, illetve tényleges rak—

tárakban helyeztetnek el és amelyek később on-

nan kivitelre kerülnek, a nélkül, hogy az impor—

tőrök szabad rendelkezésére bocsáttatnának, és a nélkül, hogy átalakíttatnának, kijavíttatná—

nak vagy pedig megmunkálás által kikészíttetné- a válogatást vagy azok

nek, kivéve az átcsontagolz'tst, a keverést.

VI, Az országok szerint szerkesztendő, a jelen

Egyezmény által előírt kiill'orgalmi kimutatásokban

feltüntetett, statisztikai területeknek egyezniük kell, a jelen melléklet ll. részében közölt jegyzékkel.

A Magas Szerződő Felek bármelyikének és bár-

mikor jogában van a Nemzetek Szövetségének Fő—

titkárát felkérni, hogy az időközben esetleg beálló yáltozásokra tekintettel a jelen melléklet ll. részé—

nek módosítása céljából szükségesnek mutatkozó intézkedéseket megtegye.

Az liftyezmény 8, cikkében meghatározott Szak—

értöbizottság megalakulása után a lehető legrövi—

debb idö alatt össze fogja állítani ama különálló vagy csoportosított statisztikai területek minimális jegyzékét, amelyek az országok szerinti külkereske—

delmi statisztikai anyagnál külön részletezendők, szabad elhatározására bizatván minden országnak,

hogy e minimális jegyzék egy (vagy többl tételét a jelen melléklet ll. részében foglalt vonatkozó té-

teleknek teljes sorozata által helyettesítse.

A különböző árukat

tező statisztikai kimutatásokhan azok az országok, országok szerint részle-

amelyekkel valo kereskedelem nem jelentékeny,

minden külön részletezés nélkül ._egyéb orszá—

gok" rovata alatt csoportosíthatók.

Azok az áruk, amelyek tengeri fuvarlevél mel- lett a kirakás lehetőségének fenntartásával vagy ,,rendeletre" adattak át, mint ,,rendeletre" átadott áruk külön tüntetendők fel.

VII. Tekintettel az ércpénzre vonatkozó statisz—

lika pontosságának különös jelentt'iségére, ]. a vert

aranypénz, ll. az előírt bankszerű formájú arany—

rudak és III. az egyéb alakban lévő arany súly és

értékszerinti be— és kivitelének feltüntetésére külön táblázatok állítandők össze.

VIII. Azokban az országokban, amelyekre nézve fontos—

a hajótüzelöanyagkereskedelem tényleges

—— 1023 —— 1929

sággal bír, kimutatások készítendök, amelyek az

illető ország kikötőjébe a külkereskedelem szol—

gálatában álló hajók saját szükségletükre szállított hajószénnek és egyéb hajótüzelőanyagnak becslés—

szerű vagy pontos mennyiségét (és amennyiben

lehetséges, értékét) feltüntetik. A hazai és a kül-

t'öldi hajókra (összeállítások, lehetőleg elkülönítve mutatandók ki. Ami az egyéb nem ten-

vonatkozó

geri kikötőket illeti, a hajótüzelőanyagkereskedelem

azokban az esetekben mutatandó ki, ha az tényle—

ges fontossággal bír.

IX. A jelen l'lgyezményl'mn előírt külkereske-

delmi kimutatásokból:

I. Kihagyandók:

a) a kivitelnél a nemzeti hajók élelmezésére vonatkozó adatok;

b) a bevitelnél azok a halászati termékek, ame- lyek hazai termékeknek tekintetnek, abban az or- szágban, amelyben kilnijt'lztatnak.

ll. Kihagyhatok:

(() mindazoknak az áruknak, akár átmeneti, akár végérvényes be— és kivitele, amelyek kereske—

delmi ügyletek tárgyát nem képezik;

b) a kivitelnél a külföldi hajók élelmezésére vonatkozó adatok;

c) az ugyanazon árukkal valő összkereskede—

lemhez viszonyítva jelentéktelen mennyiségben im- portált vagy exportált áruk.

X. A jelen Egyezményben előírt külkereskedelmi kimutatások a polgári évre (január 1 december 31) és a naptári hónapokra állitandők össze.

Mindazonáltal minden egyes ország, amelyre a jelen Egyezmény kiterjed, (ezenfelül a polgári év—

től eltérő statisztikai évet, alkalmazhat továbbra is.

II. Rész.

(Az országok, illetve statisztikai területek részletes felsorolása.)

III. Rész.

1. A jelen Egyezmény 3. eikkének második be-

kezdésében említett és az alábbiakban részletesen körülírt statisztikai táblázatok egy, egymást követő 12 hónapból álló időszakra áltítandők össze.

2. A táblázatoknak tartahnazniok kell egy bi- zonyos számú olyan árut, amelyek annak a terület—

nek be- és kivitelében szerepelnek. amelyre a szó—

banforgó tz'iblázatok vonatkoznak és amely árukat

az érdekelt Magas Szerződő Fél határozza meg.

il. A bevitelre vonatkozó táblázatoknak az ősz—

szehasonlítás céljából kiválasztott áruk mindegyi- két illetőleg fel kell, tüntetniök:

a) a származási *agy a termelési országokat;

b) a küldő vagy a feladási (irszág(7,_at, el a vásárlási országokat.

9. szám. —— 1024 — 1929

4. A kivitelt feltüntető táblázatoknak az össze- hasonlítás céljából kiválasztott áruk mindegyikét illetőleg fel kell tüntetniök:

a) a fogyasztási országokat,

b) az érkezési vagy rendeltetési országokat, c) az eladási országokat.

5. A 3. és 4. szakaszokban használt következő

kifejezések az alábbiakban meghatározott értelem-

ben veendők:

Származási vagy termelési ország alatt, ha ős- termékről van szó, az az ország értendő, ahol az ter—

meltetett, ha pedig iparilag előállított termékről

van szó, az az ország, ahol azt az alakot nyerte, amelyben a beviteli országba belépett, megjegyezve, hogy az átcsomagolás, a válogatás vagy a keverés

nem képez átalakítást.

Küldő vagy feladási ország alatt az az ország

értendő, ahonnan az áru — a rakománynak, a szál-

lítás tartama alatt való lekapcsolásával vagy a nél- kül, s az esetleg közbeeső országokban való minden kereskedelmi ügyletköte's nélkül — a beviteli or—

szágba szóló rendeltetéssel eredetileg küldetett.

Vásárlási ország alatt az az ország értendő, ahol

az eladó kereskedelmi tevékenységét gyakorolja.

Fogyasztási ország alatt az az ország értendő,

ahol az árunak teljesítenie kell azt a rendeltetését, amelynek céljából termeltetett, vagy pedig az az or—

szag, ahol az árunak át kell alakíttatnia, ki kell javíttatnia, vagy megmunkálás által ki kell készít- tetnie, az átcsomagolás, a válogatás vagy a keverés

nem jelentvén természetesen sem átalakítást, sem

pedig megmunkálás által való kikészítést.

Étkezési vagy rendeltetési ország alatt az az or- szág értendő, ahová való rendeltetéssel az áru, a ra—

kománynak a szállítás tartama alatt való lekapcsolá- sával vagy a nélkül, s az esetleg közbeeső országok—

ban való minden kereskedelmi iigyletkötés nélkül

— tényleg irányíttatotti

Eladási ország alatt az az orszag értendő, ahol a vevő kereskedelmi tevékenységét gyakorolja.

6. A fenti 1. szakaszban említett 12 hónapos

időszak valamennyi országra nézve legkésőbben az

Egyezménynek az illető országban való érvénybe- lépését követő január első napjával kezdődik.

7. A megelőző szakaszban említett 12 hónapos

időszak elteltével az érdekelt Magas Szerződő Felek által a 8. cikkben megjelölt Szakértöbizottsághol lehetőleg mielőbb jelentés teendő, amely a 3. és a 4. szakaszban feltüntetett osztályozási módszerek mindegyikére vonatkozólag az észlelt előnyöket és hátrányokat megjelöli.

8. Mihelyt

gok felének, amelyekkel szemben az

abban az időben már hatállyal bír, jelentéseit kézhez

vette, köteles három hónapon belül az itt említett

a Szakértőbizottság azon orszá-

Egyezmény

jelentések tanulmányozásának eredményéről véle—

ményét előterjeszteni. E vélemény egy kiegészítő megállapodás létesítésének érdekében a Magas

Szerződő Felek kormányaival közlendő.

II. MELLÉKLET.

Halászati statisztika.

(L. 4.(úkkJ

A halászati statisztikának fel kell tüntetnie:

1. A tengeri halászat eredményeit, mennyiség és érték szerint, (ideszámítva mindennemű héjas- állatokat, puhányokat és kagylósállatokat), melyek közvetlenül az országban hajóztatnak ki, megkülön-

böztetvén a főbb halfajokat, valamint az azokat ki—

hajózó hajók nemzetiségét; a kimutatásoknak ha—

sonlóképen tartalmazniok kell a lehetőség határain belül a belvizeken űzött halászat eredményeit is.

2. A fentemlített halászati termékeknek más országokból bevitt és más országokba szóló rendel—

tetéssel kivitelre kerülő mennyiségét és értékét.

3. Amennyire lehetséges, az országban gyártott főbb halászati termékek mennyiségét.

4. A nemzeti hajók által kifogott hal mennyi—

ségét, tekintet nélkül a kihajózási helyre és a hal- tenyésztési termékek mennyiségét.

5. A halászattal foglalkozó személyek számát, lehetőleg nem szerint elkülönítve és annak feltünte-

tésével, hogy a halászat ezek fő— mellék—

foglalkozása.

6. A tengeri— és a belvizeken űzött halászat Cél—

jaira szolgáló nemzeti hajok számát és kategóriáit, 7. A lehetőség határain belül az országba ki-

vagy

hajózott halászati termékek származási helyét, va—

lamint azt az időtartamot. melyet a kérdéses termé- kek kihasználására fordítottak.

III. MELLÉKLET.

Bányászati és kohászati statisztika.

(L. 5. cikk.)

1, RÉSZ.

Az összes bányászati és kohászati statisztikára

alkalmazandó általános rendelkezések.

1. Az ásványok termelésére vonatkozó kimuta—

tásoknak ki kell terjedniük -— ellenkező rendelke-

zés kivételével -— a nyers ásványokra, úgy amint

azok a bányákból, kőbányákból stb. kikerülnek.

2. A kimutatásoknak minden nyers ásvány őssztermelését súly szerint kell t'eltüntetniök, va- lamint:

a) fémtartalmú ásványok

mindegyikénél az azokban foglalt fém súlyát;

9. szanr

b) a nem fémtartalmú ásványok mindegyikénél az azok lényeges alkotórészeinek a súlyát, amint az az Egyezmény 8. cikkében említett Szakértő—

bizottság, vagy egy esetleg e célból kiküldendő al- bizottság meg fogja határozni.

3. A kimutatásoknak nem csupán az egész or- szág, hanem a főbb termelési vidékek termelését is

fel kell tüntetniük.

4. Amennyiben a súly nem métertonnákban,

hanem más egység alapulvételével van kifejezve,

úgy az alkalmazott egység, valamint ennek az egy—

ségnek a métertonnához való viszonya világosan

megjelölendő.

5. 'Mindazokban az esetekben, amidőn a jelen Mellékletben meghatározott pontos adatok begyúj—

tése nem volna lehetséges, minden jelentősebb ter- melésre vonatkozólag beeslésszerű adatok

tatandők.

szolgál-

II. RÉSZ.

Különleges rendelkezések.

A) Nem fémtartalmú ásványok.

1. S z é n.

A kimutatásokba a kő— és barnaszén tiszta súly—

ban veendők fel, a mosás és válogatás után fenn- maradó használhatatlan hulladék levonásával. A beterjesztendő kimutatások a következők:

1. Havi kimutatások, amelyek feltüntetik:

a) a kőszén és b) a barnaszén össztermelését.

A havonkint teljesített müszakok számát.

A foglalkoztatott személyek átlagos létszámát,

.ideszámítva úgy a föld alatt, mint a felszínen fog—

lalkoztatott személyzetet, az igazgatási— és műszaki-, valamint az irodai személyzet kivételével.

A bányavállalatok összes koksz-, kőszén—, hri- kett- és barnaszénbrikett-termelését.

2. Évenkinti kimutatások, amelyek feltüntetik:

a) a kőszén és b) barnaszén össztermelése't.

A koksz, valamint a kőszén- és barnaszénbrikett össztermelését, ideszámitva a bányavállalatokon kí—

vül létező egyéb vállalatok termelését is.

A foglalkoztatott személyzetnek átlagos létszá—

"mát és pedig azokét, akik a) a föld alatt és b) fel- színen dolgoznak; c) e két munkásesoport teljes

számát megjelölvén, lehetőleg és elkülönítve a két

nemhez tartozók, valamint a felnőttek és a fiatal—

korúak számát, nemkülönben egyrészt az üzemi al—

kalmazottak (ideszámítva a felügyeletet gyakorló munkásszemélyzetet is), másrészt az igazgatási, mű-

szaki és irodai személyzet számát.

ll. Egyéb nem fémtartalmú ásványok.

A kimutatásoknak fel kell tüntetniök az összes bányákhól, kőbányákból és egyéb üzemekből nyert ásványok össztermelését: az olyan ásványoknál,

—— 1025 —— 1929

mint a kálium és kén, a kimutatásoknak meg kell

jelölniök azok lényeges alkotórészeinek teljes sú- lyát.

B) Vasérc és vasIcő.

A beterjesztendő kimutatások a következők:

1. Havi kimutatások, melyek feltüntetik:

a) az össztermelést,

b) a foglalkoztatott személyzet átlagos létszá- mát (annak megjelölésével, hogy az adatokban az igazgatási és műszaki, valamint az irodai személy- zet bentfoglaltatik—e).

2. Évenkinti kimutatások, melyek feltüntetik:

a) A nyers ére és az ércben levő vas össz—

termelését a következő ásványkategőriák mindegyi—

kénél: magnetit, hematit, earbonát—ére, mangánvas, chrómvas és nikkelvas-érc.

A kimutatásoknak hasonlóképen fel kell tün- tetniök a mangán—, chróm- és nikkelvasércekben

tartalmazott mangán, chróm és nikkel súlyát is.

Minden országnak arra kell törekednie, hogy a vaspiritek pörköléséből eredő vasérere, annak teljes

súlyára, valamint az abban tartalmazott vasnak a

súlyára vonatkozólag adatokat szerezzen be.

b) A foglalkoztatott személyzet átlagos létszá—

mát (annak megjelölésével, hogy az adatokban az

igazgatási, műszaki, valamint az irodai személy-

zet bentfoglaltatik—e).

A vaséreek foszfortartalmn szerinti esetleges osztályozásának kérdését a jelen melléklet I. részé-

nek 2. b) pontjában említett Bizottság fogja meg- vizsgálni. A Bizottság a Nemzetközi Kereskedelmi

Kamarának a genfi értekezlet elé terjesztett jelen- tésében foglalt javaslatok figyelembevétele mellett

a mangán-, ehrőm- és nikkelvasereeket definiálni fogja.

C) Vasa! nem tartalmazó egyél) fémtartalmú ásványok.

A kimutatásoknak fel kell

a) Az összes bányákből, kőbányákből és egyéb üzemekből nyert

tüntetniük:

ásványok össztermelését, vala—

mint az ezen ásványtermékekben tartalmazott fém súlyát.

b) A foglalkoztatott személyzet átlagos létszá- mát (annak llngjOlÖlÓSÓVOl, hogy az adatokban az igazgatási és műszaki, valamint az irodai személyzet

bentl'oglaltalik—el.

D) Fémek.

l. Vas és acél;

,1. Nyersvas. Idevonatkozőlag a következő ki—

mutatások terjesztendők be:

a) Havi kimutatások, amelyek az alábbi kate—

góriák mindegyikének a termelését feltüntetik:

9. szám.

Hematil—nyersvas (a jelen melléklet I. részének 2. b) szakaszában említett Bizottság meg fog bizalmi, hogy e kategóriára vonatkozólag a foszfortarta—

lom határát meghatározza, a Nemzetközi Kereske- delmi Kamarának a genfi értekezlet elé terjesztett

jelentésében foglalt javaslatok egyidejű figyelembe-

vétele mellett):

lúgos—nyersvas acél gyártásához;

vasötvözetek ;

minden egyéb nyersvas;

b) Évenkinti kimutatások, amelyek a fentikate—

góriák mindegyikének össztermelesén felül még a

különbözö vasötvözetek mindegyikének (ferroszili—

eium, ferromangán, stb.) a termelését is feltüntetik;

c) A nyersvas termelésére szolgáló kohók szá—

mát feltüntető evenkinti kimutatások, megkülön- köztetvén a tulajdonképeni kohókat, az elektro—

mos kemenee'ket és az egyéb termelési eljárásokat;

Havi kimutatások, amelyek ugyanazon kategó- riákra vonatkozólag a létező és az üzemben

kohók számát tüntetik fel;

lévő d) Lehető részletes evenkínti kimutatások, ame—

lyek a nyersvas termelésére felhasznált vaséreek, mangánéreek és vashulladekok mennyiségét tüntetik

fel; ,

A mangánere meghatározz'isi'ival a jelen mellék—

let 1. részének 2, b) szakaszában megjelölt Bizott-

ság bizatik meg.

2. Acel, kovácsolt vas.

Idevonatkozólag a következő kimutatások ter—

_iesztendők be,:

(1) Az acélgyártás havi kimutatásai, amelyek 1.

az arrélrudakra, 2. a közvetlenül az olvasztókemeir (:ékhől nyert öntvényekre vonatkozólag a termelt mennyiségeket egymástól elkülönítve tüntetik fel, megkülönböztetvén minden egyes esetben az alább felsorolt gyártási eljárásokat:

Siemens—Martin-fele a) savas, b) lúgos eljárás.

a) savas b) lúgos Converter (Bessemer) eljárás Elektromos kemence.

Egyeb gyártási módok íideszámítva az ere köz—

vetlen átváltoztatásátl.

b) A kovácsolt vas gyártására vonatkozó havi kimutatások.

c) Évenkinti kimutatások az acél és a kovácsolt—

vas gyártására az országban lévő kemencék, t,)on-

verterekw stb. számáról, megkiilönböztetven az a)

alatt említett különböző eljárásokat.

(I) Évenkinti kimutatások a foszfor-mentesítés

folytán nyert salak összes mennyiségéről.

e) Amennyire csak lehetséges, teljes évi ki—

mutatások az a(télrudaknak es a közvetlenül az ol-

vasztókemeneékből nyert öntvényeknek, valamint :!

kovácsoltvasnak előállításához felhasznált 1. nyers—

vas, 2. vashulladékok mennyiségéről, az a) pontban

említett különbözö előállítási módok megkülönböz—

tetesével.

_. 1026 — 1929

MW

f) Amennyire lehetséges, részletes havi kimuta-

tások a félgyártmányok és a keszgyártmányok

mennyiségeit illetőleg. A jelen melléklet I. részének

2. b) szakaszában említett Bizottság erre vonatkozó-

lag egy megfelelő osztályozást fog felállítani, amely

magában foglalja 1. a feltétlenül szükségesnek te—

kintett kategóriákat feltüntető jegyzéket és 2. egy

ennél kimerítőbb, a kívánatosaknak minősített ka-

tagóriákat tartalmazó jegyzéket. A Bizottságnak

figyelembe kell vennie a Nemzetközi Kereskedelmi

Kamara által elfogadott osztályozást.

lI. Egye l) fem ek.

A kimutatásokban a kohászat össztermelése tiintetendi'i fel.

IV. MELLÉKLET.

Az ipari termelésre vonatkozó felvétel.

(L. 6. trikk.) t. it felvétel időszaka.

A közlendő adatoknak általánosságban a nap—

tári évre kell vonatkozniok. Ami azokat a vállalato—

kat illeti, amelyeknek zz'irszz'imadúsaik nem december tti-ével, hanem egi más idt'ipontban zárulnak, arra

az üzleti évre vonatkozó számadatok veendők figye-

lembe, amelynek legnagyobh resze beleesik abba az evbe, amelyre az összeírás vonatkozik.

2. A felvétel tárgya.

(1) A termelésre vonatkozó Összeírásnak az ipari tevékenység valamennyi ágát fel kell ölelnie, ide- értve az építőipart es az építkezésnek egyeb mód- jait, továbbá a bányászatot és kohászatot.

b) Azon tevekenyseget illetőleg, amely nyos tekintetben a gyáripar,

bizo- másrészt viszont a l'öldmíveles, halászat. szz'illítmz'myozás, vagy kerest kedelem körébe vár (mint te'mzdasá , Uvafú-

i .. ; ht .

mosás, állatok levágása, l'iirúszmahnok, csoma—

golás, stb), minden egyes esetben megállapí—

tandó, hogy a kerdeses munkát annak természete, megszervezése, az alkalmazott eljárási módok hova sorozzák inkább, az ipar, vagy pedig a l'ólrln'iívelós szállítmányozás. stb. körébe-e es, hogy az az ipari Összeírásha t'elvótessekoe, 'agy

3. A felvétel tárgyát képező vállalatok,

59113.

(1) Elvileg kívánatos volna tájékozódni mindv azon vállalatok felől, amelyek az összeírás tárgyát

képező iparágak részét alkotják, mint az a fenti

2. pont alatt megjelöltetett. tartozzanak azok magán—

személyek, polgári társaságok. reszvenyt-ársaságok.

vagy szövetkezetek, az állam vagy a helyi közigaz—

gatási szervek tulajdonába.

b) Ama rendkivüli nehézségekre való tekintet—

tel, amelyekkel az igen kis vz'illalatokra vonatkozó

pontos és megbízható adatok gyújtó .? jár, mind-

x

9. szánr —— 1027 —— 1929

azokban az esetekben, ahol ezek össztermelése a szóbanforgó ipar termeléséhez viszonyítva aránylag

kevés jelentőséggel bír, arra szorít—

kozni, hogy azokat illetőleg csupán a legegyszerűbb

adatok vétessenek fel és ez adatok alapján becs-

lésszerűen állapítandók meg a globális adatok, ame- lyek azután hozzáadandők a nagyvállalatokra nézve adatokhoz. Az itt említett becslések

egymástól elkülönítve jelölendők meg.

Abban az esetben, amidőn a kis vállalatok és elegendő

összeállított

nevezetesen a báziipar össztermelése csak töredéke egy olyan. ipari termelésnek, amely túlnagy ahhoz, hogy egy ilyen beeslésszerű megállapítás elegendő volna, kívánatos volna azok lényeges tényezőit a legtipikusabbnak ítélt vállalatokra szorítkozó külön

ankétok útján pontosan megállapítani.

e) A javítási munkák, az ipari termékek be- fejezése, vagy az otthon végzett és darabszámra az üzleti fél által adott anyag felhasznál ival végzett

bérmunka a fenti b) pontban foglaltak fenntartása

mellett, a statisztikai iisszeírásba felveendők.

4. A felvétel egységei.

A szolgáltatandó adatok minden vál—

lalatról külön

azon vállalat különböző iparágakat egymástól kii-

lönállo vonatkozó adatokat

azok mindegyikére Ha

egy és ugyanazon az ipartelepen ipaiu

ágat melyekre a

történik és amelyek az illető országban tölümyire

egyes

mntatandók ki. Ha egy és ugyan- ipartelepeken űz, a

külön kell beterjesztenie.

különböző

űznek, könyvvitel elkülönítve

elkülönítve illetnek, kívánatos, hogy ezekre az ipar—

ágakra az adatok is elkülönítve terjesztessenek be.

,, Az adatok különválasztása azonban nem szűk—

séges azoknál amelyek egy fő-

iparágnak csak l'üggve'nyei, mint pl. az utóbbi által

használt járművek kijavítása.

az iparágaknál,

5. A felvétel főbb ellentet.

A) Ipari termékek és költségek.

Hogy a különböző ipartelepeken előállított

ugyanazon cikk termelésének különböző fázi- saira és. az ezek folytán előállított értékekre vo—

natkozó adatokat illetőleg minden kettös számba-

vétel elkerültessék, az alábbi irányelvek tartandók

előtt:

a) Ipari termékek.

natkozó adatok mellőzhetők

kek jelölendők

amidőn a mennyiségek teljes statisztikai felvétele az

szem

A termelt mennyiségre VU- és csupán az érté"

meg mindazokban az esetekben,

egyenkint vagy nagyon kis csoportokban megjelölt tárgyak túlságos nagy számának a felsorolását vonná

maga után.

Azon ipari termékek minden egyes csoportjára,

melyek a kérdéses ország, illetve terület gaz—

dasági életében nagy jelentőséggel bírnak, külön

adatok veendők fel. Az alosztályok szerint való

csoportosítások elég messzemenőleg terjesztendők ki, hogy a mennyiségek a kérdéses tárgyak termé—

szetéhez alkalmazkodó egységekben legyenek meg- jelölhetők.

A különböző ipari termékek értéke

ben fejezendő ki, a termelő vagy annak alkalma—

zottjai által a vevőt-; részére történt szállítás idő—

pontjában és helyén készpénzben jegyzet ár alapul—

vétele mellett. Azok ipari termékek,

lyek a statisztikai felvétel évének elején és végén még gyártás alatt vannak, az azok gyártásához fel—

pénz—

az ame—

használt anyagoknak és az arra forditott munkának

az említett időpontokban érvényben levő árai alap- ján értékelendők. Az évközben gyártott, de az év

végéig még el nem adott ipari termékek az ezen

időpontban érvényes forgalmi érték alapján érté- kelendők.

Az ugyanazon tulajdonos birtokát képező egyik ipartelepről egy másikra átszállított áruk. ame—

lyekre vonatkozólag a fentebbi negyedik szakasz

külön adatok beterjesztését írja elő, az átszállítás időpontjában érvényes forgalmi értékük alapján értékelendők.

b) ll termelésnél [elhasznált (n'iyugolt'. A fenti

a) bontban említett ipari termékek előállításához

felhasznált anyagok

kell

épületeknek

mennyiségében és értékében benne t'oglaltatnia az előállítás céljait szol-

gáló felszereléselmek ha a

munkákat a vállalat

adatok terjesztendr'ik be a legfontosabb anyagokra, nyersanyagokra vagy t'élgyártmányokrf ,

és is,

javítási Kii lön

személyzete végzi.

a tüzelőanyagok. villamosáram vagy egyéb erö—

forltás—iizemanyagok árára, a kiCSCl'Óll szerszá—

mokra és az elhasznált csomagolóanyagokra vonat-

kozólag. A mennyiségek feltiintetésénél és az ipari

termékek felsorolásának részletezésénél a fenti (1) szakaszban említett megszorítz'isoknak megfelelő kor- látozások alkalmazandók.

Az anyagok értékéül a vevők részére történt

szállítás időpontjában és helyén készpénzben ki- fejezett ár szolgál. A még gyártás alatt lévő és

ugyanazon tulajdonos birtokát képező egyik ipar—

telepről egy másikra átszállított termékek értékelése a fenti (1) szakaszban mondottak értelmében esz—

közlendő.

el

tisztikai

A vállalaton kívül végzett munkák. A sta—

felvételben szereplő minden egyes válla- latra vonatkozólag a más vállalatokra bizott munka

értéke és lehetőleg annak mennyiségi meghatározz'isa is feltüntetendő, hogy ez által az egyéb adatokkal

leendő Összehasonlítás lehetővé tétessék. lilrtékiil a

munkáért fizetett díjazás veendő.

d) Az értékcsökkenés terhei. Az épületek és

felszerelések elpusztulász'ira, elhasználására vagy

értékesökkent'm'rre vonatkozo terhek felvétele, jóllehet ez a termelés tökéletes tanulmányozásá-