alapján az 1927. évbenf)
Le revemi de Fayrz'eulture hongzoise en 1927, dvaprés les résultats de comptes.
Résume'. Pour élucíder les causes de la crise agricole, la Société Nationale d*Agriculture de Hon—
grie a de'pouillé réeemment, en collaboration avec les organisations représentant les intéréts de l'agri- culture, les données de comptes, respectivement d'exploítation, de 76 grandes propriétés (au-dessus de 1000 arpents eadastraux), de 43 moyennes pro—
priétés (de 100 a 1000 arp. cad.) et de 104 petites proprie'te's (de 1 [1 100 arp. cad), soit d'une super- ficie totale de 402505 arp. cad. Afin de déterminer le revenu net de lyagriculture, ladite Société a com- paré le rendement d*exploilatzons types choisies de chacune des régions. Les terres arables faisaient 70% des exploitations envisage'es. En 1927, ellés ont produit 50-34% de céréales, 25'70% de plantes sarcle'es, 4'28% de plantes industrielles, 18'02%
de fourrages, et il y avait lá 1'66% de jaehé- res. La proportion des terres arables ayant été de 2'9 arp. cad. pour une unite' d'animal de 500 kilos, on y a eu 30'5 (] de Iumier die'table par arpent ca/
(lastral. Les capitaum engagés ont représenté 1.395 pengős par arpent cadastral, dont il revenait 1.002 pengős aux terres, 156 p. aux bátiments, 43 p. au cheptel mort (outillage), 93 p. au clzeptel vif, 101 1).
aa capital circulant. Les recettes totales, ealculées pour 1 arp. cad., montaient,ycompris Paccroisse- ment diinventaire, a 147 pengős 60 fillers, et les dépenses totales, y compris les amortissements et la dimínution d'inventaire, (71 133 pengős 09 f.,soit 90'11 % des recettes totáles. Ainsi donc le revenu net a été de 14 pengős 60 f. par arpent cadastral, soit 9'89% seulement des reeettes brutes, la plupart de ces derniéres (90'11%) ayant été absorbées par les dépenses d'exploitation. Les eapitauac engagés ont produit 1'24% diintéréts et les charges pu—
bligues calculées pour 1 arp. ead., (13 pengős 45 f.), ont représente' presgue autant gue le revenu net par arp. cad. La charge de cre'dit a été de 76 pengős 32 f. par arp. cad. Les deux tiers des ex- ploitations ont réalisé des bénéfices, les autres ont été en déficit, et en raison de liaggravation de la crise, les agriculteurs s,endettaient de plus en plus
vite. *
Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület a nyomasztó gazdasági viszonyok miatt indíttatva 1) Rövid ismertetése ,,Mezőgazdaságank válsága száügokban" cím alatt az OMGE kiadásában meg—
jelent munkának. Felelős szerkesztőie Mulsehen—
bacher Emil dr., szerkesztője Rege Károly dr.
érezte magát, hogy a magyar mezőgazdaság jöve-_
delmezőse'géről a bajok orvoslása érdekében rész—
letes széleskörű adatgyüjtést eszközöljön. A mező- gazdasági válság első jelei nálunk a háború után az,
1924. évben kezdtek mutatkozni. Az OMGE szak- osztályai és szakbizottságai állandóan napirenden tartották a kérdést, amely irányban a közgazda- sági szakosztály és az üzemi bizottság tevékeny munkásságot fejtett ki. Külkereskedelmi mérlegünk az 1927. év folyamán a mezőgazdasági válság kö—
vetkeztében már annyira romlott és a gazdák ná—
lunk oly rohamosan adósodtak el, hogy ez a többi gazdasági körök figyelmét is felkeltette.
Az Országos Magyari Gazdasági Egyesület a mezőgazdasági válság következtében keletkezett súlyos bajok orvoslása céljából országos gazdagyű—
lést hívott össze 1927 december hó 11—én az OMGE;
székházába Somssich László gróf elnöklete alatt.
Itt Mutsehenbacher Emil dr. ügyvezető—igazgató;
előterjesztése alapján az alábbi határozati javasla- tot fogadták el:
Az országos gazdagyűle's megállapítja, hogy:- 1. a magyar mezőgazdaságra immár harmadik esztendeje nehezedő termelési, értékesítési és hitel- válság a remélt enyhülés helyett egyre súlyosbbodik;.
2. a mezőgazdaság termelési költségei a foko- zatosan romló termény— és állatértékesítési lehető—
ségekhez és árakhoz viszonyítva túlságosan ma—
gasak;
3. a mezőgazdaság termelési költségeinek vi—
szonylag magas vOltátÁa hitel drágasága, a gazdák fokozódó eladósodása, a nyomasztó közterhek és egyéb tényezők mellett főként az okozza, hogy a mezőgazdasági terményeknek a világpiac megszabta ára és az ipar előállította termelőeszközöknek vá—
mokkal védett és kartellek diktálta ára között nagy és legújabban is fokozódott aránytalanság áll fenn.
4. Mindebből világos, hogy a mezőgazdaság túlmagas termelési költségeire és túlalacsony érté-r kesítési áraira visszavezethető válság szoros összefüg—
gésben van a vám- és kereskedelmi politikával.
Egyrészt azért, mert a legfontosabb kiviteli pia—
cokra való kijutásunkat az illető államok elzárkózó—
vámpolitikája nehezíti meg és ez nyomja le mező- gazdasági terményeink árát, másrészt pedig mivel' az 1925 január 1—én életbeléptetett vámtarifa a mezőgazdasági termeléshez szükséges iparcikkek drágulására vezetett. Ugyanis ennek egyes alkudo—
zási alapul szánt tételei mindaddig, míg legalább—
részben külkereskedelmi szerződések útján nem-i
2. szám.
98 1930___
mérsékeltettek, az ipari kartellszervezetek segítsé—
gével teljes mértékben érvényesültek, sőt jórészt ma is érvényesülnek és azoknak terhét túlnyomó arányban a mezőgazdaság kénytelen viselni, amely ugyanakkor
5. kiviteli feleslegeivel a világpiacra van utalva és terményeinek áralakulásáhan nem érezheti az agrárvámok védő hatását, hanem a világverseny—
nek van kiszolgáltatva és régi, legtermészetesebb kiviteli piacainak elzárkózó politikájával kénytelen megküzdeni.
E határozati javaslat megállapításainak rész- letes letárgyalásával az országos gazdagyűlés az OMGE közgazdasági szakosztályát bízta meg, amely részletes tárgyalás alá vette a határozati javaslat- ban foglalt kérdéseket. A szakosztályülésen Hadik János gróf elnök megállapítván, hogy a mezőgaz- daságunkban évek óta húzódó és egyre jobban ki- élesedő válság már létalapjában fenyegeti a magyar mezőgazdaságot, a mezőgazdasági válságra vonat—
kozó kérdéseket három csoportba foglalta össze:
1. a magyar mezőgazdasági termények értéke—
sítése terén szükséges intézkedések;
2, a mezőgazdasági hitel irányában szükséges
teendők;
3. a mezőgazdasági iizemvitel terén szükséges módosítások.
A szakosztályi ülés megállapította, hogy a mezőgazdasági termelési költségekben beállott és a mezőgazdaság jövedelmezőségére hátrányos eltoló- vdásoknak részletes megállapítása és ezekből orszá- gos következtetések és irányelvek levonása csakis
rendszeres adatgyüjtés útján vihető keresztül.
Mutschenbacher Emil drl, Elek István dr., 01"- mándy János dr. és Bernát István felszólalása után Wekerle Sándor dr. alelnök egyhangú határozat—
Irén! kimondotta, hogy 'a gyűlés elfogadja az udatgyüjtésnek széles kiterjesztését a mezőgaz—
dasági válság okainak kutatása céljából és örömé- nek adott kifejezést, hogy végre a magyar mező—
gazdaság olyan kétséget kizáró adatok birtokába jut, amelyek alapján a most égető bajokon segí—
teni lehet.
15 határozat alapján Mutschenbacher Emil dr.
elnöklete alatt a mezőgazdasági válságra vonat- kozó részletes adatgyüjtés munkálatait előkészítő és ellenőrző albizottság alakult a következő tagok-
* ból: Rege Károly dr. előadó, Bíschitz Sándor, Blantz V.Ienő, Badics József dr., Elek István dr., Grnner
* Lipót, Juhos Lajos, Kokovay József, Konkoly—Thege V [Gyula dr., Mérey Ernő, ()rmándy János dr., Papp—
Szász Tamás dt. Reichenbach Béla dr., továbbá
"'az Országos Mezőgazdasági üzemi Intézet, a mező—
gazdasági kamarák, a gazdasági egyesületek, vala- i, mint a Közgazdasági Egyetem iizemtani tanszéké—
nek és_'a gazdasági akadémiák iizemtan'i tanszékei-
nek kikiildöttei. '
Az albizottság részéről Ormándy János dr. ké—
retett fel egy részletes adatgyüjtőív kidolgozására, amelynek elkészülte után 1928 július 11-én indult meg az adatgyüjtés. Az 1928 július 11-i ülésen tár- gyaltatott le a költségvetés is, a költségVetéshől 5.000 pengőt az Országos Magyar Gazdasági Egye- sület, lOOO—IOOO pengőt a Mezőgazdasági Kamarák vállalták, a költségvetés hiányzó részét pedig :!
t'öldmívelésiigyi minisztérium vállalta a pénzügy- minisztériummal együtt.
Az adatgyűjtést az OMGE üzemi és számtartási osztálya, a Mezőgazdasági Kamarák, az Országos Mezőgazdasági Uzemi Intézet, a keszthelyi és debre- ceni gazdasági akadémiák üzemtani tanszékei, a Közgazdasági egyetem üzemtani tanszéke, a Pest—
megyei Gazdasági Egyesület és a Csanádmegyei Gazdasági Egyesület hajtották végre. Az össze- gyűjtött anyag feldolgozását az OMGE üzemi és számtartási osztálya végezte a Felsődunántúli Me- zőgazdasági Kamara üzemi osztályának a közre—
működésével.
A feldolgozás táblázatosan eszközöltetett, amely táblázatokban a gazdaságok üzemi viszonyai és üzemi eredményei, valamint a mezőgazdaság hitel—
terhe, közterhe és vámterhe tüntettettek fel.
Az adatokat a feldolgozók a mezőgazdasági művelés alatt álló terület egy kat. holdjára vonat—
koztatták, azaz a nádast, továbbá a földadó alá nem eső területeket kikapcsolták a mezőgazdasági művelés alatt álló területekből. Azonban a közteher—
nél, hiteltehernél Összterületből
rsupán a földadó alá nem eső területeket vonták le. Az értékelésnél a becsértéket vették általában figyelembe. A telekértékelésne'l a hozadéki és for—
galmi értéket is feltüntették. Az épületeket bees- érték szerint, valamint a holt leltárt is becsérték sze—
rint vették fel, az állatokat, a termény— és az anyag- készleteket pedig a piaci árak szerint értékelték.
Mindenütt mérlegelt, átlagokkal dolgoztak, illetve az átlagokat az abszolút számokból számították ki s nem az egyes gazdaságok egy kat. holdra vonat—
kozó adataiból vontak átlagot. Olyan adatoknál,
valamint a az
_ahol a Központi Statisztikai Hivatalnak országos adatgyiijtésével rendelkeztek, e hivatalos adatokat felvették összehasonlításképen, hogy egy-egy feldol—
gozott gazdaságról ne csak önmagában, hanem az egész ország üzemeihez viszonyítva is tiszta képet , lehessen nyerni.
Kis gazdaságaink adatainak felvétele és *fel- dolgozása az ()MGE keszthelyi kisüzem—számtartási alosztálya útján hajtatott végre. Ezen eredmények
nem számtartási, hanem kérdőíves rendszer'sszerint gyüjtettek össze.
A mezőgazdaság jövedelmezőségét—e és az álta—
lános üzemi szempontokra vonatkozólag az adat—
gyűjtésről megjelent munkában ismertetve vannak:
"'A gazdaságok helyi viszonyai/_a Termésere'd—
2. szám. — 99 —— 1930
M
: ;
' mények. —— A birtokok művelési ágak szerint való eredmények az egyes országrészek és birtokkategó—
megoszlása. — A szántóföld kihasználása. _— AZ riák jellegzetességei't éppúgy mutatják, mint az or- állatállomány nagysága, megoszlása és trágyaterme— szágos felvétel eredményei. Az egyes országrészek lése. —- A kézimunka és kezelési költség nagyságu termésátlagai ugyanis a következőképen alakultak:
és megoszlása. —- A tőkék aránya. —— A gazdasági ,
készpénzbevételek részletezése. —— A gazdasági kész- hgy kat" heldm vona'kÉZtam" tel'mesaüagOk g'bí'l
pénzkiadások reszletezése. _ Vagyonmérleg az 1927. Termény aggya ágnslgílngu % Alföld évre. —- Uzemi eredmények. —- A kisgazdasagok repr. ! MSL repr. ; orsza repu l orsz
üzemi adatai. — A mezőgazdaság hitelterhe. —— A e r 6 d m é n y e k _
közterhek nagysága és megoszlása. —- A mezőgaz— l l
daság vámterhe. búza. .. 8'68 7'60 8'16 7'20§ 8'501 740
A közgazdasági és üzemi bizottságnak 1929. évi rozsu _ 7'14 5-30 667 5307% 6'25l 490.
március 94—i szakosztályi ülésén Hadik János gr óf— ;"an 9'18 7'60 8'15 6'90l 823? 7'20
* ' " , " , " _ , x zab .. .. 906 760 7'63 6'20l 8211 710 nak a munkalatok elkeszulterol tett Jelentese után burgonya 63'66 50-70 55-23 38901 53-42! 40-00 ' Mutschnnbacher Emil dr. a mezőgazdaság jövedelme—
% 12640
l
zőségére vonatkozó adatgyüjtés évről-évre való megismétlésének nagy fontosságát hangsúlyozta és egyúttal ismertette azt a tényt, hogy a külföldi me- zőgazdasági körök már a 90-es évek agrárválsága óta évről-évre gyűjtik a mezőgazdaság jövedelme—
zőségóre vonatkozó adatokat.
A M. kir Központi Statisztikai laival való összehasonlítás azért
Hivatal ada- volt szükséges, hogy meggyőződést lehessen szerezni arról, hogy a reprezentatív úton felvett és kiszámított ered- mények mennyire közelítik meg a M. kir. Központi Statisztikai Hivatal országos adatgyűjtésének ered- ményét. Igen fontos volt ilyen ellenőrzöszámításo-
kat eszközölni, mert hiszen ezzel lehetett beigazolni
azt, hogy a felvétellel tényleg sikerült az országos vis'zonyoknak megfelelő és így közhitelt érdemlő eredményeket szolgáltatni. A terméseredményeknél, a művelési ágak megoszlásánál, valamint a szántó- föld kihasználásánál nyilt mód arra, hogy a repre—
zentatív adatok a statisztikai hivatal adataival ösz- szevettessenek.
Az országos termésátlagok, összehasonlítva a felvétel adatait az országos átlagokkal, a követ—
kezően alakulnak:
Egy kat. holdra vonatkoztatott termésátlagok g—ban
Termény a felvétel szerint a Kgipv' Sstzaetliisgikai
búza 8'52 7'40
rozs . . . . 6157 510
árpa. . 860 730
zab . . . . 842 720
burgonya 5775 4440
cukorrépa 13409 12980
A terméseredmények összehasonlítása azt mu- tatja, ;hogy'a főbb terményekben az adatgyűjtés szerint magasabb termésátlag mutatkozik, mint az
országOs adatoknál. Ez természetes is, mert hiszen
a számtartást vezetö gazdaságok, vagy általában véve azok, akik adataikat felvételre rendelke- zesre bocsátották, az átlagosnál jobban gazdál- kodnak.
A termésátlagokat feltüntető összehasonlításból az is kiviláglik, hogy a reprezentatív úton nyert
'cukorrépa 146'93 las—30 1.19-08 115-501126—25
. Megállapítható az összehasonlításból, hogy úgy a reprezentatív, mint az országos felvétel szerint a dunántúli dombosvide'k termc'esátlagai
sabbak.
Az egyes birtokkategóriák termésátlagainak vizsgálata a következő képet mutatja:
a legmaga-
lígy kat. holdra vonatkoztatott termésátlagok arban nagybirtok középhirtok kisbirtok
Termény ; _ _
_repr. ! orsz. iepr. ! orsz. , repi. [ orsz.
e r e (1 m é n y e k
% s l a
búza. .. %? ssel 9413 790! 7-5; 7-00
rozs. . 6'89 5'70§ 702? 540 6'391 5'00' árpa . 9'45 8'90t 9335 800 7'80l 6'70 zab . . _. 9'60 8'50l 928? 760 7391 660 burgonya 64'61 54.70 7778; 4560 45'46 42'70, cukorrépa 147'60 135'00 126'703123'20129'43 118'60
l _ l
Ez az összeállítás is azt mutatja, hogy úgy a reprezentatív, mint az országos felvétel eredménye szerint, a rozs és burgonya kivételével, ahol a kö—
zépbirtok mutat a reprezentatív felvétel szerint és az országos eredményektől eltérően legmagasabb átlagtermést, a nagybirtok termésátlagai a legma—
gasabbak; a középbirtok általában középhelyen áll és a kisbirtok átlagtermései a legalacsonyabbak.
A művelési ágak arányai a következő képet mutatják.
A művelési ágak arányai ola—ban D ' t'l' É k' .. 0 :"fr_
Terület ? 313133? 405535; Alfold__ _?áígm
_repr. ! orsz. repr. ! orsz. repr, [ orsz._ repr. lorsz.
! e r 9 d m é n y e k
. l l
szántóföld.. 65'156'5 61'7 50-2 78'0!66'5 7 kert.. 0-7 1-3 0—7 1—6 0-5 0-8 szőlő 1-5 2-1 1-1 1-9 1-5 2-7 rét .. .. 7-7 8-2 64 6-8 4-5 6'5 legelő .. 6—4 8-7 10'611'6 9-0g12-5 erdő.. .. 13'316'1 168 226 3-el 4-3
nádas .. .. 02 0-3 0-1 0-210-4
földadó alá. '
nem eső te— V , "
let.. 5-1 68 2-7 5-2 2-7 (fel
1
Mint látjuk, a válságstatisztikában feldolgozott üzemek művelési ágak szerinti megoszlása kb.
egyezik az országos átlaggal, csupán a szántóföld—
nél találunk lényegesebb eltérést, amennyiben a feldolgozott üzemeknél lO%—kal több a szántóföld—
terület, mint az országos átlagnál. Ez az eltérés abból ered, hogy azokat az üzemeket, ahol nagyobb
A szántóföld kihasználása
1930
erdőterületek voltak, a már említett okból az adat- gyüjtésből kihagyták.
A szántóföld kihasználásának, vagyis az 1927—
ben a főbb terményeknél learatott területek adatai szintén azt mutatják, hogy a reprezentatív módszer, rel elért eredmények nagyon megközelítik a Köz—
ponti Statisztikai Hivatal országos eredményeit.
százalékban:
Kalászosok
Az ugarterület a Központi Statisztikai Hivatal kimutatásaiban másként van kiszámítva és nincs úgy részletezve, ezért az ugart nem hasonlithatjuk össze a reprezentatív eredményekkel.
Amint a táblázatból látjuk, a Központi Sta—
tisztikai Hivatal országos adataitól csak az ipari növényeknél mutatkozik nagyobb eltérés. En- nek az lehet a magyarázata, hogy az ipari nö- vények meglehetősen tág fogalmába nem ugyan- azok a növények kerültek.
Az OMGE válságstatisztikai adatgyüjtése kere—
tében 76 nagybirtok, 43 középbirtok és 104 kis- birtok 1927. évi számtartási, illetve üzemi adatait dolgozta fel, 402505 kat. hold területtel. A mező- gazdasági üzemeket az ország minden részéből az illető vidékeknek megfelelő birtoktípusok szerint válogatták össze, úgyhogy az adatokból az egész ország mezőgazdaságának jövedelmezőségét-e lehes—
sen következtetni. Ahol az 1913—as év adatait is meg tudták szerezni ott az 1927 éves adatokat össze- hasonlítás céljából szembeállították ugyanazon gaz- daságok 1913. évi adataival, de az országos tanul—
ságok levonását itt már mellőzni kellett.
Az alább rövid áttekintésben ismertetett adatok alkalmasak arra, hogy egyes gazdasági jelenségek- ből indukció útján következtethessünk országos és világgazdasági jelenségekre. Az OMGE munkájának nemzetközi jelentősége tehát abban rejlik, hogy az egyes jelenségek vizsgálata alapján megállapítani igyekszik a gazdasági élet diagnózisát a mezőgaz- daságnál és a helyes diagnózis alapján a bajok orvoslására nyujt útmutatást. Tekintettel arra, hogy az őstermelés az a termelési ág, amelyre, mint alapra támaszkodnak a többi termelési ágak is, az őstermelés diagnózisának kutatását az illetékes szakközegek világszerte programmjukba vették.
Tehát ma már nem zárkózhatik el egy ország sem, de különösen nem az agrámrszágok. hogy ezen
Mefrnevez és ! ' Kapások ! Ipari növények , Szálastakarmány
': ! repr. 1 orsz. repr. ] orsz. repr. ! orsz. repr. l orsz.
[ e r e d m é n y e k
Dunántúli dombosvidék.. 5415 5569 ] 2818 2594 179 ! 072 1989 17'41
Északi dombosvidék.. 54'83 6271 2026 2071 410 ! 1'57 17'98 14'20
Alföld. . . 50'11 5570 3041 33'15 4'56 123 1254 8'75
Nagybirtokok: 47'02 49'86 2569 2651 5'10 279 2075 18'90
Középbirtokok 48'92 55'55 2639 2645 610 214 18'19 14'57
Kisbírtokok 5717 5869 2523 30'07 ] 151 038 1314 10'77
munkálatokat évről—evre az egész gazdasági élet
érdekében el ne készítsék. .
Az adatgyűjtés bevezetőül a megvizsgált gazda- ságok általános helyzetét, helyi viszonyait, a vas—
úttól és a legközelebbi piactól való távolságot tünteti fel, a talaj minőségének, a csapadék meny—
nyiségének ismertetése mellett. A főbb termények—
ben elért termésátlagok és átlagos napszámbérek ugyancsak részletesen ismertettetnek.
A kiválasztott és feldolgozott gazdaságok 72'16%—ban sík, 1'49%—ban lapályos és 26'35%-ban dombos fekvésűek. Évi csapadékmennyiségük a me—
teorológiai intézet szerint 1927—ben 655 mm—t tett ki országos átlagban. Az átlagos napszámbér férfi—
napszámnál 2'81 pengő, nőknél 2'00 pengő és gyer—
mekeknél 1'30 pengő volt.
A főterme'nyekne'l elért termésátlagokat és a művelési ágak szerinti százalékos megoszlás adatait az előbbiekben már ismertettük.
A megvizsgált üzemekben elért eredmények a mezőgazdaságilag hasznosított területre vannak vo—
natkoztatva.
A szántóföld kihasználása, illetve a szántóföl-
dön a műveleti növények termesztése a megvizsgált gazdaságokban a következő arányban történt:
%
Összes kalászosok l . . . . 50'34 kapások . . . 25 70
ipari növények 4'28
szálastakarmány 18'02
ugar 1'66
A megvizsgált gazdaságok állatállományának nagyságára, megoszlására és trágyatermelésére vo- natkozólag a következő eredmények mutatkoznak,
Esik :! szái'itóteríiletből:
egy kettős igás fogatra egy számos állatra..
17'64 kat, 2'90 ,,
hold
n
2. szám.
100 kat. hold szántóra esik:
az igás állatállományból . . 11'8 számos állat a haszonállatállományból . , 23'1 ,, ,, az összes állatállományból 34'4 ,, ,,
trágyatermelés 3058 (1.
A kézimunka és kezelési költség nagysága és megoszlása a megvizsgált üzemeknél a következö:
Egy kat. hold mezőgazdaságilag hasznosított területre esik:
szegödménybér 42'11 P
hónaposbér .. .. .. .. .. .. .. .. 8'74 ,, napszámbér .. .. .. .. .. .. .. .. 11'38 ,, részesbér.. .. .. .. .. .. .. .. .. 15'87 ,, szakmám—bár.. .. .. .. .. .. .. .. 1'85 ,.
Összesen kézimunka és kezelésiköltség 79'45 ,,
A természetbeni bér az összes pénzkiadás 50'81
%-át teszi ki.
készpénzbevé/e/ek went/es en especes.
;?Szántóföldtermclés — Production de ic'rws amblss Sertéstenyésztés — Elemgeide porcs.. .. .. ..
'V'Különféle —— Divers
Szarvasmarhatartás -— Elevage de béres á comes . Tehenészet ——- Elevagc de vaches ,. .. .. .. ..
Juhászat —— ElCl/ng'ű de moutoné .. .. .. .. ..
Lótartás —- Elevage de chavaux .. .. .. .. ..
Kerti termés -— Production de iardíns ,. .. ..
Rét és legelő —— Prűsfpmirícs ct pátm'ages
[(ésgoé/iz/(fádás Wave/7595 enespéces.
Kézimunka és kezelési költség —— Fl'ais de main- d'oeuure ut de mami.!mtion .. .. .. .. .. . Terményvásárlás — Achat de produits .. ,.
J Állatvásárlás —— Aahat dlanimauxu A. .. ,.
Közterhek —- Charges publígues Különféle); M Divers .
Takarmányvásárlás —— Achat de fourragss .. ..
Adósságtörlesztés és kamat —— Amortissemunl de
dettes et intéréts .. .A
Holt leltárfenntartás —— Eutretien d'outillag'c Épületfenntartás —— Entrctim de bátiments .. ..
Biztosítások — Assurances ., .
Anyagvásárlás — Achal de matéríaux ..
Uj gépek és eszközök vásárlása —— Achat de mm-
" velles WlaChWWS el de nouveaux instrmnents UJ építkezések —— Nouvelles constructions de
banmmts .. .
M.ShSzABM.
KÉSZPÉNZBEVÉTELEK És KIADÁSOK MEGOSZLÁSA.
82 nagy-és közepét/Vak ad;/al szer/hl.
kapart/Mm des refer/es el dépenses en espéceadbprés les données de 82yrano'eselmeyennes ew/w'fa/ima
10 20 '30 no 5096
—— 101 —— 1930
A megvizsgált mezőgazdasági üzemekben be—
fektetett tőkék nagysága és egymás közötti aránya a következő:
Egy kat. hold mezőgazdasági területre esik befektetés:
P of!)
telekre.. .. .. .. .. .. 1.002 718 épületekre .. .. .. .. 156 11'2 alaptőkére .. .. .. .. 1.158 830 holt leltárra .. .. .. .. 43 31 eleven leltárral .. .. .. 93 67 forgótökére .. .. .. .. 101 732 üzemtökére .. .. .. .. 237 170
___——
Összes befektetett tőke 1.395 100-0
A teleknél forgalmi érték vétetett alapul, míg a telek kat. hozadéki értékét országos átlagban 582
lel/377 ra oda:? . ÁuymeZ'Zyi/o'gdím/WWP
lg/üa'a adás.
es/e/ ak
*- [him/wonw' ymwmmü'!
0 5 7 9 / 7 3 9 5 m e s p é c e s 7 2 7 4
Kebgoe'nzáeyé/ekPew/resmespéces137298!
[ m a d a f a k / M á s -
Hewitt/%m hálás—Mama.? "s ] [MMM—mum aal
2. szám. __ 102 __ 1930 . A magyar mezőgazdaság jövedelmezősége 1927—ben.
Revenu de l'agricnltnre hongroise en 1927.
'!
mi:
§ ! .s (4 1 kat. hold mezőgazdaságilag hasznosított'terület
(§ * § !! Sur l arp. rad, utíltsé par l'agm'cnlture
"§? 1 , § $$$ ' 1 0: befektetetttőkéjekama—
§ § ( :? _ § § :l ; § tozott — íníérőts pro—
fá § * H 3 § J'zi , ;: ! § duits par les gapitaux
í§ í
§§ , Megnevezes.% ;: § %?
2; ;4 ; %:-— ,g;,
__) ?;_ ._— _a: ';§
§, $§ l
_§ ., (a a)§
""§ "3§)mee—Leia? §
_;,. § 13.355a)233 . M;;W 5— %i; MM %% § Égűüw $$$?)
*5 §__ Dészgnation ; § ? SW 5 2 ÉÉÉ 33 § § : %] "GÉ % 3 % D § Eu— §§ "§ SES—. n
sms
858:_gMNIH
iv)—**:Lɧ
V853 És xw ?, §§ .E* §? ** % M-EEN r'gmáü
Nme '9 §8 ma'—Tv— x% 50; '§E§* §?) § _a_—153 a
O'GG xmü*í*—o § %S? m;? *5 asmShit mio "* mesg MN'ÉSW O%§*
bg _;— _v3xüwg.n 3053 a,— 343 wage: og s; 13-13 mekLM dt'm
"*S* :N hl N m max.: N§ se .§x.:l— nu 95 nna. ;... agy a—yn'gm
$$$ ; az;—§; §; u ::3— % u %% ra;— w—gu §, :— mám Sánc; Má§wv
Egg 'g§§j§izc §123§ :oÉ g'e 2—5m' Év :? SZÓ-U e":e*"* cas—"33333
9 8 1 2 e § ! ,
§? íl ** '? p e 11 g 6 —— penyos %
!. Az 1927. évi adatok — Donnees ponrkl927.
( Dun á n t ú li d o m b o s v i (1 é k —— Transdanubie,pays de collines.
20 ;)Nagybirtuk *;
" '
H Grandes ezz-ploitat. l§100.170 13805 697 140'02120'77 5'09 125'8614'16 89894! 1'39 1'68
11 Középbirtok ]! §
Mayennesewploitat. § 6.679 12014 979 129'93113'82 759 12141 852 9344, 0'71 085
36 Együtt—Ensemble Hmmm les-32! 8-ool136-32118-23 6'00 124-2312-09) 91—13" 1-12 ! 1-35
Északi dombosvidék —— Nord, pays de collines.
10 Nagybírtok
Grandes emploitat.
8 Középbittok
Moyennes emplm' tat.
x ? , *
l 27059 20840 27-45 235-85191—53 1-32 192'85 43-00 81-77; 4-00 4-92
! 4.159 9904 12—94 111'98 86-82 5-22 92-0419—94 82'19' 1-93 2-45 18 Együtt—EnsembleÉ' 81.218 154-50120-313174—81139-92 3-25 143'1731'64 81-90) 3-00 3'76
A 1 f ő 1 d —— Grande plaine,
18 Nagybirtok '
Grandes ewploz'tat. 61.036 14264 655 149'19136'19 7'06 **143'25 594 9602 049 064
10 Középbirtok " , M
Mogennesewploitat. 5.445 136'36 9'46 145'82124'92 5'36 130'2815'54 8934 109 1'38
28 Együtt—EnsembléÉ 66.481! 139-811 7'86 147'67181'12 6—28 137—4010-27 93-05 0-79 1-02
a § ! 1 1 i
53 Összes nagybirtok
Ensemble des gran-__des emploitations.. 188265 148'11 29 ' Osszes középbirtok
Ensemble des mo-
yennesexploitations 16.283 12339 1026 133'65 11359 612 11971 13'94_ 8957 [10 137
82 Országosan mér- (; ; l ?
* :
9'83 157'94137'53 5'33 142'8615'08 !)0'45 1'37 1'73
legelt átlag § ! ;
Moyenne ponde're'e 204548 13768 1001 147'69127'43 5'66 133'0914'6090'11! 124 156 pour la, dungrie 8! i
entiére
l
ll. Az l913. és 1927. évi adatok szembeállítása — Comparaison des données de 1913 et de 1927.
Dunántúli dom bosvídék, nagy- és középbirtokok Transdannbie, pays de collines, grandes et moyennes emploitations.
10 " 1913 ; 42.797i1137'32 6'13 143'45116'01! 2'10 !118'11I25'34 82'34 1
342 1927 39.160i170—26 5—90 176—16153-38! 873 16211 405 92—02
1'63l
A 1 f ö ] (1, n a g y- é s k ö z é p b i r t 0 k o k —— Grande plaine, grandes et moyennes exploitations.
0'39 ( 44'12 151'65
0'28 184'39
43; 1913 ; 15582 10753
H 1927 ri 12.885 184'11
142'39 4"73 $147'12 4'53 97'01
163'85 20'22 184'07 032 9983 002
GAZDASÁGOK üzem EREDMÉNYEI
a óe/"ekrefer/ róka %-5'ban
Pésu/fa/s avap/aífah'an des exp/alfar/bns agnm/es, en % des papi/am anyagai;
A hasábalf az egyes üzemekre/jelük — [es m/onnes mdmuen/ /es a'lffe'ren/es amig/tanúm
!. 1 9 2 7.
% Dynann/l -/'fansdanub/e
H s z f a _ ] Ú V E d E / E f f l . R W E / 7 1 1 n e f
Kőzebbírfok
V e s z / e a s y . P e r / a
Nagyúr/nk: Grant/es exp/alfa/x'ans
% [szaki dűlTlÚV/b'él! Ward
S e !
tb .
§ § 64
:; § _
% §, 14
8 th
* . ,. §); OC —
Mer/Egek a/lag. R 2 .
oJ
51 A
'n. . 2
: § a [* -———- Nagybimzk %Zehb/rfa/f
s 'Eűrandes exp/alfanbns. ngennes exp/.
%
§
A/f'áVd — őrs/ide ,a/a/he.
PO)
iíszfajüi/ede/em. REVE/IUnet MMO!?
V e s z / 9 3 9 9 .
Perm,5 Nagyb/ffvlf —5rana'gs exp/alfaf/bns
Nukem/Nok
A Ursza'gas áf/ag 724% . ngénne générale ] %%
!!.AZ 1913 ÉS 1927 ÉVI üzm! EREDMÉNYEK ÓSSZEHASONUTÁSA.
7 // [nmpara/snn des rásu/fafs d'exp/a/Taf/on de 7.973 ef de 7922
8
_ .1913 %1927
s s
;: __.
% fu
m ? A
A ;
§§ §
%
x D.: 2 N Gt
§
O
R? 2
%%
gá L' Dunán/ul-ű—ansdanub/E
; ,,,____-_____.__._.__,_
Moyennes exp/alfaf/ans.
ngennes exp/ollanbns.
*Mgvenne pana'érée
A/fo/d — Grande p/a/he.
2. szám. — 104 —— 1930
pengőben számították ki, a kat. tiszta jövedelem 3'42%—kal kamatozott, addig 1927-ben a kama—
íigyelembevételével. tozás 1'63%-os volt. Vagyis a megvizsgált gaz-
A gazdasági készpénzbevételek a főbb bevételi források szerint a következőképen alakulnak 1) (kis—
birtokra vonatkozó adatok rendelkezésre nem állot—
tak, minthogy a kisbirtok eddig számtartást nem . vezetett).
Egy kat. hold mezőgazdasági területre esik bevétel:
P '/0
szántóföldi termelésből. . 63-22 47'34
kerti termelésből 076 057
rét- és legelőből.. 036 027
lótartásból . 150 112
szarva-marhatartás .. 14'93 11'18 tehenészetböl. . . . 1443 1081 sertéstenyésztésböl . , 1818 1362
juhaszatból . . 5'19 3'89
összes állattartásból 54'23 40'62
különfélékböl. . 1495 1120
Osszes bevétel 133'52 10000
A gazdasági Icészpénzkiadások 82 közép- és nagybirtok adatai alapján a főbb kiadási cimek szerint (egy kat. hold mezőgazdasági területre vo- natkoztatva) így alakulnak:
P o/o
új építkezésekre .. 065 051
épületfenntartásrau 4'61 363
új gépek és eszközök vásárlása 133 104 a holtleltár fenntartása . . 5'73 4'51 kézimunka és kezelési költségre 3269 2576
állatvásárlásra . . 11485 1091
terményvásárlásra. . 1908 1503
anyagvásárlásra 135 106
biztosításokra . . 187 147
közterhekre . .. 1345 1060
adósságtörlesztésre és kamatokra 7 '77 ()"15
, különfélékre 1293 10322
Osszes kiadás .. 12688 10000 A magyar mezőgazdaság jövedelmezősége 1927—
ben című táblázatunk a megvizsgált üzemek jövedel—
imezöségének, illetve üzemi eredményeinek végered—
ményeit foglalja magában. Az ebben feldolgozott 82 gazdaság országosan mérlegelt átlagos tiszta jő—
vedelme kat. holdankint 14-60 pengőt tett ki. A mezőgazdaságba befektetett összes tőke 1927—ben a forgalmi lelekérték 1'24%-os kamatozású volt. Az 1927-ben megvizsgált üzemek 65%—a nyere—
séggel, 35%—a pedig veszteséggel dolgozott.
Az 1913. és 1927. évi adatok összehasonlítása- ból kitűnik, hogy a megvizsgált 10 gazdaságban MHB-ban az átlagjövedelem kat. holdankint 25'34
szerint
pengő volt, míg 1927-ben csak 1405 pengő ugyanazon gazdaságoknál. Tehát amíg 1913-ban ezen 10 gazdaságban az összes befektetett tőke
1) Az összes bevétel és kiadás adatai —— más területre vonatkozván —— nem egyeznek a 102. 01—
dalon közölt tábla adataival,
daságok jövedelme a háború előtti évekhez viszo—
nyitva lényegesen csökkent.
Feltűnő az a megállapítás, hogy 19277ben orszá- - gos átlagban az összes bevételeknek 90'11%-át tette ki az összes kiadás. Ez a háború utáni első konkrét adat, mely rámutat a gazdaságok kiadásának (re- zsije'nek) nagy emelkedésére.
Az 1927. évi válságstatisztikai adatgyüjtés ke- retében feldolgozott üzemek tiszta jövedelmi ered—
ményeit grafikonunk mutatja be.
A kisgazdaságok üzemi adatairól, kivéve a jö- dehnezőséget, értékes adatok gyüjtettek össze, ösz—
szesen 104 gazdaságból. Ezek szerint megállapítást nyert, hogy a 104 gazdaság egyenkint 15 tagban terül el, tehát a 104 gazdaság földjei 1.560 tagban feküsznek. A szántóföldi kihasználás tekintetében a művelt növények aránya a következő:
0/0
gabona 5 7'1 ?
kapás 25'23
takarmány . . 13'14
ipari 1'51
ugar 2'95
Egy számos állatra a kisbirtoknál 2'48 kat.
hold esik.
A kisbirtok tőkevíszonyai a következők:
Egy kat. hold mezőgazdasági területre esik befektetés:
P ',0
telekre és épülettőkére 1.695 8206 gép— és eszközleltárra . . . 47 227
eleven leltárra 155 750
forgótőkére 169 817
iizemtőkére . 371 1794
Összes befektetett tőke 2.066 10000
A megvizsgált összes gazdaságok hitelterhe, illetve a gazdaságok eladósodása, a földadó alá nem eső terület levonásával, egy kat. bold terü- letre kiszámítva, a következő.
19274ben egy kat. hold területre esett teher:
hitel— kamat—
teher teher
Én!—3 "1?
hosszúlejáratú kölcsön. . 4889 969 rövidlejaratú kölcsön .. 23-67 11-32
áruhitel. . . . 3'76 7 '97
Összes hitelteher: iii, 7632 1011
l
Az egy kat. holdra eső átlagos kamatteher a megvizsgált 226 gazdaságban országosan mérlegelt átlagban 7'72 pengőt, azaz 10'11%-ot tesz ki a hitel—
teherhez viszonyítva.
Arm nézve, hogy a hitelteher milyen befolyás- ,sul van a jőmfrlelnvezőse'gre, nyújt
részletesebb szemléltetőst.
grafikonunk
; A HITEtTEHER BEFUlYÁSA A JÖVEDELMEZÖSÉBRE.
WWW—és lámpám/ült (75553 kama/d) lm/danhh/l' zár/ék ada/m lnf/uenz'e des alla/yes de del/ev sur le reuma
Jamies de Vű/eufpíf' J/pá/I/L'JJZSWW de Jiyf'mv'es emg/emes—
pfú/nfkkf/JőfJJ/prmy
8216PJEHER mmm _ mm NÉtKUt
lVfCl/Wfl'f/Akó'fűf 8215 mm; MM? 670196!
[el?/(MM like — Cap/m anyagai 1758 ?07'
It'/len o elv/ye MÁ
azz/, ereime'y-Iésu/lp/lbgo/w'fsfzbm
§ úré/el Jevéle/
§ few/las § kere/les.
_ § raz—am %m; § 73287,"
' ru mm
v NE 7 18!" Em
Ez: %%
,. § sí?
§
[WWW/séf' fra/írdecre'd/Yiííp
M.SISX, 1 980.
E szempontbr'ú 32 nagy— ('s középbirtuk, össze- :sen 79.653 kat. hold adatai dolgoztattak fel az or—
.szág minden részéből. A kat. holdankinti teher 78216 pengőnek és ennek hitelköltségo 7'35 pengő—
nek találtatott. Tehát amennyiben e birtokokon teher nem vulna, a jövedelem kat. hoidankint 11'63 pengő helyett 18'98 pengőre emelkednek.
A mezőgazdaság közterheire vonatkozólag az 1913, 1925, 1926. és 1927. évekről 236 mezőgazda—
sági üzemből gyüjtettek he adatok. Ezek az üze—
mek fekvésük és birtoknagyság szerint az ország különböző birtoktípusait képviselik. Országos átlag—
ban az 1925, 1926. és 1927. évek közterhei a nagy- és középbirtokoknál a. következőképen oszlottak meg:
1 kat. holdra esik ?
'1' 11 r _r—
e e 1925 : 1926 I 1927
állami adók.. 804[ 806 742
helyhatósági adókíí 286 2-96 2-77 egyéb közterhek 1-25 1-20; 1-11 Közterhek összesen .. iii-151 12-22 11-30
! t t
A holdankinti kataszteri tiszta jövedelem 1 aranykoronájám az összes köztehel'ből 1925-ben 1'29, 1926—ban 1'28, 1927-ben 1'20 pengő esik.
Országos átlagban kis-, közép— és nagybirtok—
nál mutatkozik közteher hoidankint:
?
1228 537 1927. .
1913. .
A mezőgazdaság vámterheit illetően kimutat—
ták 32 nagy—, 15 közép— és 39 kisüzem, vagyis 109020 kat. hold mezőgazdasági területtel (79.543 kat. hold szántóterülettel) bíró üzemesoport szám—
tarlási adatait. Az adatok szerint az 1927-ben a meg—
vizsgált gazdaságok által fogyasztott iparcikkek egy évi felhasználására eső vám kat. hotdankint a következő volt:
_,LÉL-llglim § vám Av' _
gglzÉiZőte- szán- Áz ipar— tehat;l
M e g n e v e z é s rületre tóra Cím? é!" 0/0-05
m- áckegek megosz—
P ! 17" (Tim sa
A) Holtleltár .. . .. 229 314 31'46 402?
B) Gazd. eszközök és '
__ szerszámok .. 056 076 2989 979
0) Uzemanyagok .. 282 387 9274 4994
Együtt.. _ 567 777 2631 10000 Leltárilag általában nem
vezetett iparcikkek i
vámja . . *1' 025 035 —— [ ——
Összes. iparcikkek
vámja 5'92
812
2631 10000
A mezőgazdasági népesség háztartási és sze- mélyes fogyasztására eső vámteher e számítások szerint személyenkint 1927—ben 26'64 pengőt tett ki.
Ebből az egy kat. hold mezőgazdasági területre eső vám kitett 2'96 pengőt, az egy kat. hold szántó- teriiletre eső vám pedig 1211 pengőt.
A vámteher a mezőgazdaság termelési költsé- geit kat. hotdankínt 14 pengővel emelte fel.
98!
