lomban 1929 első negyedében. _ (Melléklet a 16. láció Svájcban. —— Moser H. F.: Az angol kötelező sz.-hoz.). —— A közigazgatás személyzeti állománya betegbiztosítás. —— Willigens Ch.: A halálozási táb- a Némethirodalomban 1927 március 31—én. 1. rész.
A birodalom és az országok fölmtóságainak személyi állománya. —— (17. sz:). — A világ cukorgazdasága.
—- Cukorrépavetés 1929-ben. —— A fontosabb német kikötők tengeri áruforgalma 1929 első felében. —-—
A fémfeldolgozóiparban végrehajtott hivatalos mun- kabérfelvétel főeredményei. —— Az egységértékek statisztikájának főeredményei az 1925-1927 első fö- megállapitási időszakra. — Az 1927-i birodalmi jövedelmi adókivetés eredményei. —— A települési tevékenység 1928-ig. -— A bíróságok működése a Németbirodalomban 1927-ben.
Zeitschrift iizr dic gcsamte Staats- w i s s e n 3 c 11 a i t (87. köt. ]. f., Tübingen 1929, ném.). —— Hintzc ().: Gazdaság és politika a modern kapitalizmus "korában. —— Diehl K.: Ricardo .,Notes on Mnlthus"-a. ——- Bissuiy H'. M; A világpiac és a német termés. —— (2. i.). __ Hartung F.: Alkotmány—
tan. —— 'I'hurnwuld R.: Az összehaSonlitó nép—pszi—
chológia alapkérdései. —4 Ritter K.: Mezőgazdasági fejlődési tendenciák a világon. _— Weddigen W.:
A pénzügytan feladatai. "— Mara: M. F..- Jogállmn
és közigazgatási jog. -— Kim: ]. L.: A leszerelés kérdése.
Zeitschrift für Schweizerische
Statistik und Volkswirtschaft (65, évf.
5'. f., Bázel 1929, ném.-ír.). —— Higy C.: A svájcr ússzehasonlító adó— és pénzügyi statisztika problé- mája. -— Amstut: W. : Az Amerikai Egyesült Államok vámemelése az ementáli sajtra. _ Schen—
ker O.: A házastársak házassági kora közti korre-
lák alkalmazása a Makeham formulának meg nem felelő korokra. -—- Gsell E.: A szövetségi vándorlási statisztika és felosztása foglalkozás szerint. — Ott W.: A francia—svájci kereskedelmi kapcsolatok köz- jogi szabályozásai. — Dalcher P.: Átlagértékek. —-——
(Wyss H.: Válasz dr. Dalcher megjegyzéseire.) ——- MangoId F.: ,,Jura kerület Statisztikai Társasága 1832." -—-— MangoId F.: A gazdaság—, pénzügyi'és szociálpolitika repertoriuma. ,
*
A Munkaügyi Szemle folyó évi augusztus- szeptember havi kettős számában Heller Imre dr.:*
,,Gyáregészségügyi szolgálat az Egyesült Államok—
ban", Szóbl Lajos: ,,Munkásnevele's és védelem a Salgótarjáni Kőszénbánya Rt. bányatelepén", Erdős József dr.: ,,A családtag fogalma és segélyezésének egyes kérdései**, Holmi Gyula: _,Az Öregségi stb-i biztosítás pénzbeli szolgáltatásai" címén írtak cik-
keket.
A lap Társadalombiztosíiási Orvos részében Pfeiffer Miklós dr. a lap mult számában megkez- (lett ,,A társadalombiztosítás szerepe a megbetege—
dési statisztika adatszolgáltatásábanu című érteke—
zését folytatja, illetve fejezi be. Konczwald Tibor dr.: ,,Extragenitalis syphilises fertőzés érdekes ese- tei", Láng Adolf dr.: ,,A rákellenes küzdelem a tár- sadalombiztosításhan" címü cikkek jelentek meg.
A lap egyéb rovataiban a társadalombiztosí—
tást érintő tárgykörből közöl gyakorlati ismerteté- seket, balesetelhárítás és lapszemle egészítik ki a lapszámot.
A nemzetközi gazdaságstatísztikai egyezmény és Magyarország gazdaságstatisztíkájal)
La convention internationale (le statistigue économigue et la statistigue économigue hongroise.
Résume'. La conférem'e internationale concernant les statistigues économigues, le—
nuc du 26 novembre au li décembre 1928 á la Société des Nations, (: adopté une con—
vention internationale tendont á Ilétablís—
sement plus uniforme des statistigues ayant pour objct le commerce extérieur, les 'pro- fessions, Iiagriculture, les mines, la métal—
lurgie, Pindustrie et les indices de prix.
Lie'tude el'-(lessons, et oni (: paru en francaís dans le ,,Joumal de la Société Hongroise
la convention
de Statistioue". no 1—2 de 1929, expose—
(;ue [es modifications ú (ipporter du fait de rum: statistigues hongroiscs Seront insignifiantes; la plupart ne s'en
*imposent (Ille pour permettre de comparer Ics relevés de
l'étranger.
Hongrie avec ceux de
als
A Nemzetek Szövetsége által Genfbe ösz—
szehívott nemzetközi gazdaságstatisztikai értekezlet (1928 november hó 26.———xdecem-
1) Az egyezmény—teljes szövegét ]. ar Szemle jelen számának Függelék rovatában, —— V. 6. még: Konkoly Thege Gyula dr. és Dobi—(mit.; Sándor dr.: Statisztikai problémák a római és genti nemzetközi konferenciákon. Magyar Statisztikai Szemle 1929. (VII.) évf. 2. sz. 196. és köv. l.
9. szám.
ber hó 14.) *— mint közismeretes —— határo- zatait nemzetközi egyezménybe foglalta.
Ez az egyezmény attól a naptól számí- tott kilencvenedik napon lép életbe, amely napon a Nemzetek Szövetségének főtitkárja a Nemzetek Szövetségének tagjai vagy a tagok közé nem tartozó államok sorából
legalább tíznek részéről a ratifikálás, illetve a hozzájárulás megtörténtét kézhez vette
(14. §).
Az egyezmény a gazdaságstatisztika ága- zatai közül a külkereskedelmi, a foglalko- zási, a mezőgazdasági (ideértve az állatte- nyésztési, erdészeti és halászati statisztiká—
kat is), a bányászati és kohászati, továbbá az iparstatisztikával, végül az ipari tevé-
kenységre, valamint az árakra vonatkozó indexszámo—kkal foglalkozik.
A gazdaságstatisztika felsorolt ágaza- taira vonatkozó érdemleges megállapodá—
sok az egyezmény 2—7. §-ában foglaltat- nak, míg az azok mívelésénél használandó módszereket az említett §—okhoz tartozó 1——
VI, melléklet tartalmazza.
A gazdaságstatiszika egyes ágazatainak mívelését illetőleg azonban az államoknak szabad keze minden esetben biztosíttatik,
amennyiben a gazdaságstatisztika felsorolt ágazatainak egyezményszerű teljes vagy részleges mívelé ' azt az egyez- mény számos helyen kifejezésre juttatja __, a szerződő felek részéről csak abban az esetben kötelező, ha azt az illetékes fél a vi- szonyok alapján érdemesnek, vagy lehetsé- gesnek tartja.
Magyarország örömmel vette e gazda—
ságstatisztikai értekezletre szóló meghívást és azon teljes felkészültséggel részt is vett A magyar gazdaságstatisztika ugyanis a vi- lg'tgháború betejezte óta máris oly színvo—
nalra emelkedett hogy az méltán veteked- hetik a gazdasagstatisztikat legintenzívebb módon mívelő nyugati államok hasonló sta- tisztikájával; terjedelme pedig akkora, hogy kibővítéséről a mai viszonyok között csak a legritkább esetben lehet szó.
A magyar gazdaságstatisztikának ez a fejlettsége teszi indokolttá és s7ukégesst hogy legalább vázlatosan a Magyar Sta- tisztikai Szemle is ismertesse Magyar- ország gazdaságstatisztikájának idézett ága—
zatait és azok terjedelmét, valamint azt is, hogy azok kiegészítése vagy módosí- tása az egyezmény értelmében mégis mily mértékben mutatkozik szükségesnek. De már most is hangsúlyozzuk, hogy Magyar—
ország gazdaságstatisztikájának azok az ágazatai, amelyekkel az egyezmény is fog
-— 1001 — 1929
lalko—zik, az ország igényeinek túlnyomó—
részt teljesen megfelelnek, s amennyiben azok kibővítése vag y módosítása az eg_yez—
mény alapján mégis szükségesnek mutat- kozik, ez a kibővítés, illetve módosítás in—
kább csak abból a szempontból történik, hogy Magyarország gazdaságstatisztikai adatai a külföld hasonló adataival teljes mértékben összehasonlíthatók legyenek.
A gazdaságstatisztika egyes ágazatait az egyezmény vonatkozó szakaszainak sor- rendjében tárgyalva, a következőkben rész—
letesen is ismertetjük, hogy magyar részről mennyiben lehet eleget tenni az egyezmény kívánalmainak, s hogy e célból a magyar gazdaságstatisztika szóbanforgó ágazatait mily mértékben kell kiegészíteni vagy mó- dosítani:
Külkereskedelmi statisztika (2. § i.
pont. 3. §. és I. melléklet). A külkereske—
delmi statisztika összeállítása Ma"gyaror—
szágon a speciális és generális külkereske delmi forgalomra vonatkozólag párhuza—
mosan történik. A behozatalra és kivitelre vonatkozó adatok mennyiség és érték sze—
rint havonkint állapíttatnak meg és kom- müniké alakjában havonkint nyomtatás—
ban pedig negyedévenkint, ille-tve teljes részletességgel évenkint tételnek közzé. (A külkereskedelmi forgalomban használt ha—
jók tonnatartalmánil azonban ma már ada—
tok nem. gyüjtetnek, mert az országnak a megesonkítás óta tengeri kikötője nincsen) E tekintetben tehát a ma_yar külkereske- delmi statisztika az egyezmény követelmé- nyeinek teljesen megfelel. _
Az egyezmény 1. mellékletének I. ré- szében foglaltaktól is a magyar külkeres—
kedelmi statisztika oss/eillitasa csak any—
nyiban tér el, hog amíg Magyarország az átviteli forgalomban a közvetlen átfutó és megtört átviteli forgalmat együtt mutatja ki. addig az egyezmény e. kétféle átviteli forgalom elkülönítését kívánja. Az egyez—
ményben íoglaltak szerint való feldolgo- zásnak azonban akadálya nincsen, miért is, különös tekintettel arra hogy a megtört át- viteli torgalom amúf_y is csekély, a feldol- gozás az egyezményben foglaltak szerint módosíttatni fog.
A magyar külkereskedelmi forgalom jelenleg 70 ország szerint van részletezve.
Az egyezmény 1. mellékletének II. része el—
lenben már 200- nál is több oly országot (statisztikai terület) sorol fel, amelyek sze—
rint a külkereskedelmi forgalmat részleg tezni kellene Ekkora nagy részletezésnek megfelelni semmiesetre sem lehet. Tekin-
70
tettel azonban arra, hogy a felsorolt orszá—
gok (statisztikai területek) száma az érte
kezlet határozata értelmében a szervezendő Szakértői Bizottság (8. §.) által valószinü—
leg még az egyezmény életbeléptetése előtt
lényegesen rednkáltatni fog (I. melléklet, l.
rész, Vl. pont), előreláthatólag csak rend—
kívüli kevés kiegészítésre lesz szükség ah—
hoz, hogy a magyar külkereskedelmi for- galom legalább a nemzetközi megállapodás minimális országjegyzékének megfelelően dolgoztassék fel.
Az egyezmény 8. §ának második be- kez—dése alapján az I. melléklet III. része a kísérletképen összeállítandó kimutatásokra vonatkozólag tartalmaz részletes útmuta- tást. Ez útmutatás a kimutatásokban sze—
replő áruk forgalmát mind a behozatalban, mind pedig a kivitelben háromféle módon
kívánja részletezni. Nevezetesen:
A behozatalra vonatkozó táblázatokban az összehasonlítás céljából kiválasztott áruk forgalma részletezendő volna:
a) származási vagy termelési, b) küldő vagy feladási, s végül 0) vásárlási ország szerint.
A kivitelben pedig a részletezést:
a) fogyasztási,
b) érkezési vagy rendeltetési. s végül c ) eladási ország szerint kellene eszkö- zölni.
A magyar külkereskedelmi statisztiká—
ban ez, a kísérletképen alkalmazásra aján—
lott különböző természetű országkategóriák szerint való feldolgozás már nem hajtható végre. Ennek indokolásáúl, a mellett, hogy az eddigi tapasztalatok semmi reményt sem nyujtanak a sikerre, szolgáljai'iak még a következők:
Az egyezményben a behozatalnál java—
solt származási vagy termelési országot a magyar külkereskedelmi statisztikai adat—
gyűjtés még legújabban is kutatta. A gya—
korlat azonban beigazolta, hogy a terme- lési országot legfőképen a tengerentúlról érkezett áruknál sok esetben nem lehet megállapítani, mert a belföldi vevők az európai országokban vásárolt tengerentúli áruknál igen gyakran a termelési országot nem ismerik, s így a termelési ország rova- tába is a kereskedelmi származási országot jegyzik be. Ezért a termelési ország szerint való feldolgozást a magyar külkereskedelmi statisztika csakhamar elejtette.
A küldő vagy feladási ország legköze—
lebb áll a magyar külkereskedelmi statisz- tikai kimutatásokban szereplő kereskedelmi származási országhoz. Teljesen azonban
nem egyezik meg ezzel, mert az egyezmény—
ben megjelölt országkategória a szállítás tartama alatt közbeeső országok keres—
kedelmi tevékenységét nem veszi figye- lembe, holott a kereskedelmi származási ország meghatározz'isánál éppen ez a döntő.
A gyakorlatban azonban a forgalom, rend—
szerint úgy alakul, hogy a közbeeső orszá- gok kiesnek a kereskedelmi tevékenység köréből, csu án a szállítást esetle átra—
!
kást végzik el, ami a külkereskedelmi for—
galomban nem tekinthető kereskedelmi te- vékenységnek. Az egyezmény szerint meg—
jelölt küldő vagy feladási ország!, tehát azo- nosnak vehető a kereskedelmi származási országgal, azzal, amit a magyar statisztika a külkereskedelmi adatok feldolgozásánál és az adatok közzétételénél alkalmaz. A kereskedelmi származási ország alkalmazá- sának előnye, hogy aránylag ez állapítható meg legkönnyebben. Hátránya, hogy a szá—
razföldi átrakodási forgalomnál, továbbá a tengeri kikötői forgalomnál, vagyis a szál- lítás útjának megszakadás-áriát az adatgyüj—
tés folytonossága is szenved.
A behozatalban szereplő harmadik (r—
szágkategória, nevezetesen a vásárlási or—
szág rendszerint megegyezik a küldő vagy feladási országgal. Vannak azonban kivete—
les forgalmi viszonylatok, amelyeknél a tel- adó nem abban az országban folytatja ke—
reskedelmi tevékenységét, ahonnan az árut szállítja. Ez az eset is főleg a tengerenti'ili államokból származó áruknál fordul elő. A magyar statisztika a vásárlási országot nem kutatja és nem is kutathatja. mert annak puhatolása még megbizhatatlanabb ered- ményekhez vezetne. mint a termelési (*r—
szag kutatása.
Az egyezményben a kivitelnél javasolt fogyasztási országot a magyar külkereske—
delmi statisztika szintén nem kutatja. lin- nek kutatása egyik legi'ieliezebb prolylémáia a külkereskedelmi statisztikának. A keres—
kedelmi forgalom ugyanis az árut nem mindig arra a helyre szállítja. ahol azt tényleg elfogyasztják, hanem a forgalom megszakításával újbóli feladással más or—
szágba is tovább viszi. A külkereskedelmi statisztikának semmiféle eszköze nincs arra, hogy külföldön __ a forgalom megs/zaka- dása folytán —— továbbkutassa az áru útját.
A feladók sem tudják a tényleges fogyasz—
tási országot megállapítani, mert a kült'őldi áruközvetítő nem kötelezhető arra, hogy a feladót erről értesítse, sőt legtöbb esetben a külföldi árnközvetítő szigorúan titkolja, hogy az árut mely országba továbbitia. ne—
9. szám.
hogy az eladók és a vevők közvetlen érint- kezésbe lépjenek és az áruközvetítőt elüs- sék a haszontól. A fogyasztási ország kiku- tatása tehát céltalan, s még nemzetközi egyezménnyel is nehezen volna keresztül- vihető, hogy a forgalom megszakadása ese—
tén valamely nemzetközi árubevallás to- vábbkísérje az árut a tényleges fogyasztási helyig.
A kivitelnél szereplő érkezési vagy ren- deltetési ország az az országkategória, amely a magyar külkereskedelmi statiszti- kában alkalmazott kereskedelmi rendelte—
tési országhoz legközelebb áll. Itt ugyanaz mondható, ami a behozatalnál a küldő vagy feladási országnál megjegyeztetett, neve- zetesen, hogy a gyakorlatban a szállítás tar- tama alatt közbeeső országok rendszerint kiesnek a kereskedelmi tevékenység köré- ből, s így ez az országkategória tulajdon—
képen kereskedelmi rendeltetési országnak tekinthető. Előnyére és hátrányára nézve szintén ugyanaz áll, ami a behozatalnál mondatott.
Az egyezményben megjelölt eladási or—
szágra a magyar statisztikai adatgyűjtés szintén nem terjed ki. A magyar áruknak külföldre való szállításánál előfordul, hogy olyan kereskedők ékelődnek a forgalomba, akik rendes kereskedelmi tevékenységüket nem abban az országban folytatják, ahová az árukat szállítják, ennek kikutatásával azonban, mert az teljesen céltalan volna, a magyar statisztika nem foglalkozott s nem is foglalkozhatik.
A mondottak alapján tehát a magyar külkereskedelmi statisztika a behozatalban a kereskedelmi származási, a kivitelben pe- dig a kereskedelmi rendeltetési országra he- lyezi a fősúlyt és ennek alapján végzi a feldolgozást is, s a jövőben is csupán ezt a módszert követheti. Sőt valószínűtlennek látszik, hogy a külföldi államok statiszti- káiban is a fentebb említett okoknál fogva a kísérletképen alkalmazásra ajánlott mód—
szer keresztülvihető legyen. A külföldi ke- reskedelmi statisztikában ugyanis úgyszól—
ván mindenütt az észlelhető, hogy a szár mazási és rendeltetési országot ponto-san megállapítani alig lehet. Ebből az okból a francia, valamint a német külkereskedelmi statisztika külkereskedelmi közleményei- ben már több esetben hivatkozott arra, hogy az áruk származási és rendeltetési or—
szágát pontosan megállapítani legyőzhetet- len akadályokba ütközött. A különböző or- szágok statisztikájában a behozatali és ki- viteli adatok összehasonlítása során pedig
— 1003 —— 1929
számtalanszor igen tekintélyes különbségek mutatkoznak azoknál az adatoknál, atne- lyeknek egyezniök kellene, amit szintén nem lehet másra visszavezetni, mint a szár—
mazási és rendeltetési országok pontos ki- kutatásának nehézségeire.
Foglalkozási statisztika (2. §. II. pont).
Magyarország foglalkozási statisztikája mó—
dosításra vagy bővítésre egyáltalán nem szorul, mert az ország lakosságának fog—
lalkozására vonatkozólag a tíz évenkint tar- tott népszámlásoknak nyomtatásban is köz—
zétett eredményei mindenkor részletes tá- jékoztatást nyujtanak.
Mezőgazdasági statisztika (2. §. 111.
pont, 4. §, II. és VI. melléklet). A mező—
gazdasági, állattenyésztési, erdészeti és ha—
lászati statisztika terén az efféle magyar statisztikákra, valamint az egyezmény alap—
ján szükségesnek mutatkozó módosításokra és újításokra vonatkozólag a következőkről számolhatunk be:
A mezőgazdaságra vonatkozó általános összeírást a Nemzetközi Mezőgazdasági ln- tézet kezdeményezésére a kitűzött időpont- ban Magyarország is végrehajtani óhajtja.
Arranézve azonban, hogy ez az összeírás tízéves időszakonkint megismételhető lesz—e, az ország kötelező igéretet ma még nem tehet.
Az 1929/30. gazdasági év folyamán vég- rehajtandó összeírás a M. kir. Központi Statisztikai Hivatalnak már 1923—ban ösz- szeállított tervezete alapján történnék. E tervezet szerint az összeírás minden mező-,
erdő- és szőlőgazdaságra ki fog terjedni, s ezenfelül a tulajdonjogi viszonyok pontos megállapíthatása céljából részleges ingatlan Összeírással is kapcsolatos lesz. A Magvar- országban végrehajtandó mezőgazdasági általános összeírás tervezete tehát, bár rész- leteiben a Mezőgazdasági Intézet tervezeté—
vel megegyezik, az előbb említettek tekin—
tetében sokkal terjedelmesebb, mint a Nem- zetközi Mezőgazdasági Intézet által össze- állított és a nemzetközi gazdaságstatisztikai egyezménybe is felvett Összeírás tervezete.
Ennek a nagyterjedelmü összeírásnak szükségességét legfőképen az a körülmény indokolja, hogy efféle összeírás Magyaror- szágon utoljára csak 1895—ben volt, s ez idő- ponttól kezdve különösen üzemstatisztikai szempontból adatok úgyszólván egyáltalán nem állottak és nem is állanak az ország rendelkezésére. De indokolja ennek az ősz—
szeírásnak tervezett keretek között való végrehajtását az _is, hogy tulajdon szem- pontjából különösen azóta. hogy a földbir—
70*
tokreform végrehajtatott, a magyar földnek megoszlása birtok- és gazdaságnagyságcso- portok szerint egyaránt csupán a 100 kat.
holdnál nagyobb birtokokra, illetve gazda—
ságokra vonatkozólag ismeretes. Ezek az Okok voltak különben azok is, amelyek már az 1923. évben szükségessé tették az emli- tett összeírás tervezetének összeállítását.
Akkor azonban, bár az összeírás tervezete törvényjavaslat alakjában a nemzetgyűlés—
nek előterjeszt-etett, az Összeírás még sem
vált végrehajthatóvá. mert számos ok, de különösen az ország akkori pénzügyi vi—
szonyai között az összeírásnak rendkívül nagy költségei miatt a törvényjavaslat tör—
vénverőre nem emelkedhetett.
Az évenkinti adatgyűjtések közé első- sorban az ország területének mívelési ágak szerint való megoszlására vonatkozó éven—
kint megismétlődő összeírás számítható.
Ennek éppúgy évtizedes multja van, mint a földmívelés szempontjából Magyarorszá—
gon legfontosabb mezőgazdasági és szőlő—
gazdasági termelési statisztikának.
A mezőgazdasági termelési statisztika legújabban, 1922-ben úgy módosíttatott.
hogy az adatok nem községenkint egy ősz—
szegben, hanem gazdaságonkint részletesen iratnak össze. Ezáltal ennek a termelési sta—
tisztikának megbízhatósága —-—- amennyiben a becslés úgyszólván mellőztetett —— lénye—
gesen jobb lett, s eredményei. amennyire azt a gazdaságstatisztika természete általá- ban megengedi, a valóságot megközelítik.
E statisztika adatai alapján a bevetett és learatott terület kiterjedése évenkint éppúgy rendelkezésre áll, mint a termények éven—
kinti terméseredme'nye. Terjedelme tehát az egyezmény által megkívánt terjedelemnek megfelel.
A szőlőgazdasági statisztika a szőlővel beültetett terület kiterjedésén kívül a szüreti eredményeket is részletesen megállapítja. E tekintetben tehát a magyar statisztikát sem bővíteni, sem pedig módosítani nem kell.
Az állatok is évenkint iratnak össze.
Az összeírást becslés alapján, községek sze—
rint az állatorvosok végzik, mielőtt az álla—
tok legelőre hajtatnának. Ez az úgynevezett tavaszi állatösszeírás legfeljebb annyiban lenne kiegészítendő, hogy az állatok számát fajta és kor szerinh is tudakolni kellene. Ha azonban úgy mint eddig is időszakonkint
általános állatszámlálás (az utolsó 1911—
ben), illetőleg általános mezőgazdasági ösz- szeírás keretéb-en állatszámlálás is hajtat- nék végre. a mai módszer szerint végrehaj—
tott állatösszeirás is elegendő volna ahhoz, hogy tájékoztatást nyujtson az ország állat——
állományáról. illetőleg annak évenkinti vát—
tozásáról.
A magyar erdészeti statisztika szintén részletes. Az ország erdőállománya az erdő- sítések figyelembevételével fanemek szerint is évenkint állapíttatik meg. Az ország meg- csonkítása következtében azonban az erdő- állomány ma oly minimális, hogy továbbw menő részletes összeírásra nincs szükség.
Végül ami a halászati statisztikát illeti,, ezen a téren mindenesetre újat kellene al—
kotni. Tekintettel azonban arra, hogy jelen—
leg csak belvízi halászatról lehet szó, e kér——
dés megoldása egyelőre elhalasztható ak- korra, amikor a gazdaságstatisztikának többi ágazata már mind az egyezmény által megkívánt színvonalra emeltetett. A halá—
szati statisztikára vonatkozólag meg kell azonban még jegyezni, hogy az általános mezőgazdasági statisztikai felvétel kutatná a mesterséges haltenyésztéseket is. Ezáltal legalább területileg meghatz'irozható lenne, hogy a folyóvizek mellett még mily terje- delmű állóvíz áll az országban halászati (ré—
lokra rendelkezésre.
Bányászati és kohászati statisztika (2.
§. IV. pont, 5. § és III. melléklet). Magyar—
országnak máris meglehetősen bő bányá- szati és kohászati statisztikája van. Az or- szágban előforduló összes bányatermékek- ről évenkint gyüjtetnek adatok a bányászati és kohászati termelési és üzemi statisztika keretében. Adatszolgáltatók a bányaüze—
mek s az adatgyüjtés a bányahatóságok ellenőrzése mellett történik. A magyar bá—
nyászati statisztika a kőbányákra azonban nem terjed ki, mert a kőbányászatra, mint ipari foglalkozásra vonatkozó termelési és iize—mstatisztikai adatok a gyáripari statisz—u tika keretei között gyüjtetnek. Az egyez—
ménnyel szemben tehát a mutatkozó eltérés kizárólag a besorozáson múlik, s így az tn;
lajdonképen módosítást sem igényel.
A bányászati és éppígy a kőbányászati statisztika is a kitermelt nyers ásványtermé—
kek mennyiségét es értékét —— ez utóbbit a termelés helyére vonatkoztatva _,r állapítja meg. Nem terjed ki azonban az adatgyűjtés a fémtartalmú ásványoknál az azokban fog- lalt fémek és a nem fémtartalmú ásványokw nál az azokban található lényegesebb alko—
tórészek súlyára. Az adatgyűjtést ebből a szempontból már ki kell bővíteni.
Magyarország bányászati statisztikájaa bányászati termelést tőbb termelési vidékek
$). szám
szerint, csupán az ország legfőbb bánya- termelési ágánál, a széntermelésnél részle—
tezi. A széntermelés adatai ugyanis szén—
medencék szerint is feldolgoztatnak. A ma- gyar bányászati termelés alárendeltségénél fogva aligha van szükség arra, hogy főbb termelési vidékek szerint a többi bányászati termék termelése is részleteztessék.
Ami az egyezményhez tartozó melléklet különleges rendelkezéseit illeti, megállapit- liató, hogy a magyar statisztika a kitermelt szén mennyiségét nyers súlyban és tiszta súlyban is megállapítja. A széntermelésre vonatkozó adatok havonkint állanak ren—
delkezésre, sőt a nyers hozamot a bányák hetenkint is bejelentik a kereskedelemügyi minisztériumnak. A teljesített műszakokról, a foglalkoztatott személyek átlagos létszá—
máról, valamint a bányavállalatok kOKu
kőszén- és brikett—termeléséről azonban ha—
vonkinti adatok már nincsenek. Csupán a lnunkáslétszámról évenkint gyűjtött adatok tüntetik még fel a létszámnak negyedéven- kinti hullámzás—át, Az egyezmény által ja—
vasolt évenkinti adatok azonban már mind rendelkezésre állanak. így tehát a szénbá- n'ászati statisztika terén mindössze azok- nak a hiányzó adatoknak gyűjtését kellene rendszeresíteni, amelyeknek az egyezmény szerint havonkint kellene rendelkezésre
"állani.
Az egyéb nem fémtartalmú ásványok bányászati statisztikájánál ugyanaz a hely- zet, mint a szénbányászatnál. Itt is tehát a havonkinti adatgyűjtést kellene foganato- sítani. Ez a havonkinti adatgyüjtés azon- ban csak abban az esetben lenne megindí—
tandó, ha a termelés szempontjából az illető 'ásványnak megfelelő fontossága van.
A vasérc- és vaskohótermelésről csak sévenkinti adatok állanak rendelkezésre. A vaséretermelésről ugyan negyedévi adatok is vannak, ezek azonban mindenkor csak késedelmesen szerezhetők be, s e mellett ezek nem is statisztikai adatgyűjtés ered—
ményei. Az évenkinti adatgyüjtés az egyez—
mény kívánalmainak megfelel, csupán a ki- termelt ásványt nem részletezi oly ponto- san, mint ahogy azt az egyezmény előírja.
Ebből a szempontból az adatgyűjtést min—
denesetre ki kell bővíteni.
Vasai nem tartalmazó egyéb fémtar- ttalmú ásványok bányászati statisztikája szintén rendelkezésre áll. Ezt a statisztikát azonban szintén ki kell egészíteni, abban a tekintetben, hogy a termelés ásványtermé- .kek szerint részletezve dolgoztassék fel.
—— 1005 — 1929
Magyarország íémtcrmeléséről szintén elég részletes adatok vannak. A vas- és aeéltermelésre vonatkozó adatgyüjtés mégis kiegészítendő lenne. Elsősorban, mert a ter—
melés nagysága az egyezményben javasolt- nál hosszabb időközökben, csupán negyed-
évenkint, s akkor is csupán a vasfajták minden to 'ábbi részletezése nélkül állapít—
tatik meg. Továbbá, mert az évenkinti adatgyüjtésből hiányzanak a nyersvaster- mele'shez felhasznált ércek mennyiségére és minőségére vonatkozó adatok. Valamint azért is, mert az acélgyártásról részletesebb adatok csak évenkint állanak rendelke—
zésre, bár az előállított aeélfajták mennyi—
sége a félév-enkint nem hivatalosan kapott termelési eredményekből is megállapítható.
Végül hiánya ennek a magyar statisztikai adatgyütésnek még az is, hogy az acél— és kovácsoltvastermele's az évenkinti adat—
gyűjtés szerint is csupán egy összegben ál—
lapítható meg. Minde tekintetben a magyar adatgyűjtést az egyezmény értelmében min—
denesetre kiegészíteni kell.
A többi fémkohászatról is hasonló kere—
tekben állanak adatok rendelkezésre. így tehát a fémkohászati adatgyüjtés is pót—
landó bizonyos mértékben.
A magyar bányászati és kohászati sta- tisztikában tehát az egyezménnyel szemben elég hiány mutatkozik. Tekintettel azon- ban arra, hogy Magyarország bányászata és kohászata az ország megcsonkítása foly- tán meglehetősen alárendelt szerepet ját- szik, a vonatkozó hivatalos statisztika teljes mértékű kiegészítése nem indokolt, miért is a bányászati és kohászati statisztika ága—
zatai közül egyelőre csak a legfontosabba- kat kell a jelzett mértékben kiegészíteni.
Iparstatiszta 2. §. V. pont, 6. §. és IV.
melTékWa/ipails'fátisztika terén a ma-
gyar hivatalos statisztika az 1921. év óta lényeges fejlődést mutat. A gyári jellegű ipartelepek termeléséről és üzemi viszo- nyairól ugyanis 1921 óta évenkint igen részletes adatok gyüjtetnek.
Ennek az iparstatisztikai felvételnek időszaka jelenleg a naptári év. A campagne- szerű üzemeknél a termelési időszaknak megfelelő felvételi időszakra való áttérése azonban célravezetőbbnek mutatkozik. En—
nek megvalósítása be is következik.
Az összeírás csak a termelőiparra terjed ki. Azokra a vállalatokra tehát, amelyek csak javítási munkákat végeznek, nem vo- natkozik. Azok a javítási munkák azon- ban. amelyeket oly ipari vállalat végez,
amely iparcikkek előállításával is foglalko- zik, minden esetben felvétetnek éppúgy, mint a bérmunkák, valamint az ipartelepen kívül végzett ipari munkák. Ugyancsak nem terjed ki az adatgyűjtés a tulajdonké- peni termelőiparhoz nem tartozó építő—
iparra sem. Az 1921-ben megindult mai iparstatisztika kezdetben az építőipart is magában foglalta. 1923—ban azonban az adatgyűjtésből kihagyatott, mert az addigi eredmények nem vezettek sikerhez. Az ipari termelés statisztikája a bányászati és kohá—
szati vállalatokat is mellőzi, mert azok kü- lön adatgyűjtés körébe tartoznak. A két adatgyűjtés azonban szerkezetileg s az ala- pul vett elvek szempontjából teljesen össze—
illő, úgyhogy a főbb eredmények összefog- lalása nem okoz nehézséget.
A tejtermékek előállítász'wal, húsnemíiek
készítésével foglalkozó vállalatok azonban már épp úgy, mint a fíírésztelepek, benn—
foglaltatnak a magyar iparstatisztikában.
Általában minden vállalat, amely a nép- számlálásnál használt foglalkozási nomen—
klatura szoros értelemben vett ipari csoport—
jába tartozik, beleesik az iparstatiszti- kába is.
A felvétel egységei az iparvállalatok, Egyes iparvállalatnak több iparágba tartozó ipartelepei azonban csak abban az esetben vétetnek különálló egységnek. ha iizenweze—
tésük és termelésük el van különítve.
A termelésnél felhasznált anyagok kö—
zött az ipartelepek építkezésére és berende- zésére felhasznált anyagok nem szerepel—
nek. Ebből a célból az adatgyűjtést ki kell majd bővíteni. Elég lesz majd az utasítás megfelelő módosítása. A gyártásnál felhasz—
nált nyersanyagok, félgyártmányok, tüzelő- és világítóanyagok közül csak a jelentőseb—
bek vétetnek fel. Minden anyagfelhasználás részletes felvétele évenkint meg nem old—
ható feladat. A felhasznált anyagok értéke a kívánt módon állapíttatik meg.
Az értékcsökkenés terhei csak a rész—
vénytársasági alapon álló vállalatoknál ál- lapíthatók meg, ott is az egész részvénytár—
saságra vonatkozólag összefoglaló tételek—
ben.
A személyzetre nézve az adatgyűjtés felöleli a munkáslétszám adatait, a munká—
sok számának alkalmaztatási minőségét, s mindezt nemek szerinti részletezéssel ne—
gyedévenkint és hetenkint tünteti fel. A többi alkalmazott száma szintén nemek sze- rint s az iskolai végzettség feltüntetésével, de már csak évenkint áll rendelkezésre.
A munkások korszerinti megoszlására—a vonatkozó adatok a munkásbetegsegélyző—
pénztárak statisztikája útján szereztetnek be. Ez a szociális adatgyűjtés nemcsak a gyáriparban, hanem az összes ipari vállala—
tokban alkalmazott személyzetre kiterjed.
A munkabérekről negyedévenkint van—
nak adatok a személyzet létszámát feltün- tető adatok részletességének megfelelően.
Ezenkívül megállapítható az évi átlagos ke—
resmény összege is.
Rendelkezésre állanak a gyáriparban alkalmazott hajtóerők teljesítőképességét feltüntető adatok is, sokkal nagyobb részle—
tességgel. mint ahogy az az egyezményben foglaltatik,
A gyári felszerelés öt évenkint a legna—
gyobb részletezéssel állapíttatik meg, tipus, teljesítőképesség, használhatósági fok stb., szerint. A tartalékgépek évenkinti megállapí- tása már hiányzik, s az csak külön adat—
gyűjtés segítségével történhetnek meg. En—
nek egyezményszeríi pótlása egyelőre mel—
lőzhető.
Az ipari termelésre vonatkozó adatok a gyárakban előállított iparcikkek mennyi—
ségéről es gyári eladási értékéről a vámta—
rifa—tételek szerinti részletezéssel szintén megállapíthatók.
Az ipari vállalatokba fektetett állótőke is szerepel a gyáripari statisztikában. A vál—
lalat alapítása idejében, valamint az adat- gyűjtés évében egyaránt. Ezenkívül külön megállapíttatik az ipartelepbe fektetett álló- tőke is.
Az adatgyűjtés titkosságát törvény biz—
tosítja.
Az elmondottakból megállapítható, hogy a magyar gyáripari statisztikát abból a célból, hogy az az egyeznn'aiyiten leti—kie—
tett elveknek megfeleljen, módosítani egy—
általán nem kell, legfeljebb némi kiegészí- tésről lehet szó. de még ez a kiegészítés is—
a már említett jelentéktelen kiegészítéseken kivül csupán arra szorítkozik, hogy a fel—
dolgozást eikkenkint is foganatosítani kell.
Ha pedig figyelembe vétetik még az is, hogy már néhány év óta tervbe van véve, sőt elő is van készítve egy oly generális iparstatisztikai felvétel tervezete, amely az összes ipari üzemekre akiterjed, jogosan mondható, hogy ennek foganatosítása ese—
tén Magyarország iparstatisztíkája úgyszól- ván teljes egészében meg fog felelni az egyezményben körülírt iparstatisztikának.
Amennyiben a tervezett felvételnek végre—
9. Szám. _ 1007 —— l929 hajtása pénzügyi nehézségekbe nem fog üt—
közni, az összeírás eredményei alapján há- rom csoportra fognak osztatni az ipari vál- lalatok, nevezetesen a gyári jellegű ipartele—
pek, a középipari üzemek (legalább 4 segéd- munkással vagy megfelelő motorral) és a kis— és kézműipari műhelyek csoportjaira.
S e csoportosítás alapján a továbbiakban az első két csoportba tartozó iparvállalatok—
tól évenkint a harmadik csoportba tarto- zóktól a lehetőség szerint tízévenkint fognak begytijtetni az adatok; ez utóbbiak esetleg a mindenkori népszamlz'ilással kapcsolato—
san.
Az ipari tevékenység indexszámai (2. §.
V. pont, 7. § és V. melléklet). Ami az ipari tevékenység indexszámait illeti, ezirányban szisztematikus alapon nyugvó kísérlet M., éppúgy, mint a legtöbl') államban m Mu—
gyarországon sem történt. Az egyezmény e kérdésnek megoldz'isat egyelőre inkabb rep- rezentativ alapon tervezi, negyedévi, esetleg havonkinti adatok gyűjtésével. így az, hogy reprezentativ módon megfelelő adatok áll—
janak rendelkezésre. elég lényeges költséget jelent. E mellett az adatszolgáltatók, vala- mint az adatgyűjtő és feldolgozó közegek is úgyszólván novnm előtt állanak. Ezért en- nek a kérdésnek megoldasa csak akként le—
hetséges, ha e tekintetben a magyar statisz- tikai szolgálat egyelőre a legminimálisabbra szorítkozik, s majd csak fokozatosan simul az egyezményben adott tervezethez. A kér- dés megoldása azonban magyar részről mindenesetre csak az egyezményben foglalt elvek alapján, de csak lépésről-lépésre fog megtörténni.
Árindexszámok (2. § Vl. pont). Ami az árakra vonatkozó indexszz'nnok kérdését il—
leti, Magyarorszag statisztikai hivatala úgy a nagykereskedelmi áraknak, mint a megél- hetési költségeknek indexszamait Buda- pestre vonatkoztatva már évek óta havon—
kint teszi közzé. Kiizleményei a szükséges összefoglaló ismertetést, valamint az index—
számok kiszámításához alapul vett cikkek árait állandóan tartalmazzák. Az árindex- számok tekintetében tehát az egyezményben foglaltakkal szemben eltérés nincsen. Mó—
dosításra vagy kiegészítésre nincs szükség.
Újabban azonban az árindexszámok számítása terén bizonyos módosítások mégis bekövetkeznek. A nagykereskedelmi index ugyanis ezentúl mérlegelve fog szá—
míttatni. Majd pedig a nagykereskedelmi és a megélhetési indexszámok, a termelési
és kiskeresekedelmi intdexszamokkal, vala- mint a külkereskedelmi forgalomra vonat- kozó indexszámokkal együtt szisztematikus csoportosításban fognak megállapíttatni.
Mindez abból a célból, hogy mindezek az indexszamok részleteiben is megvilágítsák a mezőgazdasági és ipari árak alakulását, ennek az áralaknlasnak egymáshoz való vi- szonyát, tovabba a behozatal befolyását a belföldi áralakulásra, valamint azt is, hogy a feldolgozás, illetőleg a kereskedelem az arak kialakulására mily mértékben gyako- rol befolyást.
Az indexszámok szan'iitásanak ez a mó—
dosítx'isa azon javaslat alapján történik, amelyet a genfi gazdaságstatisztikai érte- kezleten az egyezmény 2. §. VI. pontjához a magyar küldöttség terjesztett elő, s ame—
lyet a záróokmány X. pontja értelmében az értekezlet a szervezendő szakértői bizottság- hoz utalt.
Ezzel a magyar gazdaságstatisztika kér—
déses ágazatainak egybevetése az egyez- mény érdemleges részében foglaltakkal be—
fejezést is nyert. A többi kisebb jelentőségű megallaptnlz'issal és a zím3olunz'mynak ér- dembevz'igó, de főleg átmeneti intézkedései—
vel messzemenő, s jelen esetben felesleges is volna foglalkozni. Az eddig" elmondottak- ból is megállapíthatt'i, hogy Magyarország—
nak azokat a gazdasz'igstatisztikáit, amelyek a termelésnek, iparnak vagy forgalomnak oly ágazataira vonatkoznak, amelyeknek az orszagban jelentős szerepük van, legfeljebb csak kiegészíteni kell, lényegesebb módosí- tásuk i'igyszólvz'm nem is jöhet szóba. S mindezen felül az egyezmény mindössze az ipari tevékenység indexszámainak Összeál—
lításat írja elő, mint oly munkálatait, amellyel a magyar statisztikának a mai vi- szonyok között is foglalkoznia kell, de amellyel a magyar statisztika eddigelé szisz—
tematikus alapon még nem foglalkozott. E munkálatok nehézségei azonban magában az egyezményben is erősen kifejezésre jutnak. S így ez indexszamok hianya miatt a magyar statisztikai szolgálatot mulasztás egyaltalan nem terheli. De kii—
lönben is ezt a látszólagos hianyt teljes egészében ellensúlyozza az a körülmény, hogy a magyar gazdaságstatisztikának oly ágazatai is vannak, amelyek terjedelme jó—
val nagyobb, mint ahogy az egyezmény megkívánja.
Mindez tehát arról tanuskodik, hogy Magyarorszag. amely gazdasagstatisztikz'i-
