REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN
Készült a TÁMOP-4.1.2-08/2/a/KMR-2009-0041 pályázati projekt keretében Tartalomfejlesztés az ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszékén
az ELTE Közgazdaságtudományi Tanszék az MTA Közgazdaságtudományi Intézet
és a Balassi Kiadó közrem ˝uködésével
Készítette: Békés Gábor és Rózsás Sarolta Szakmai felel˝os: Békés Gábor
2011. július
ELTE TáTK Közgazdaságtudományi Tanszék
REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN
12. hét
Agglomeráció és termelékenység
Békés Gábor és Rózsás Sarolta
1. Agglomeráció és vállalati teljesítmény
Agglomeráció és vállalati teljesítmény
• Ciccone, A., and R. E. Hall (1996), Productivity and the density of economic activity, American Economic Review, 86: 54–70.
• Kiindulás – eltér˝o munkatermelékenység az USA-ban
– a legtermelékenyebb USA állam 60-70%-kal termelékenyebb mint a legkevésbé termelékeny állam
– top 10 is még 30-40% többletet mutat a legkevésbé termelékeny államhoz képest
• Helyi s ˝ur ˝uség a növekv˝o mérethozadék forrása – s ˝urüség = munka v. t˝oke / km2
– a szállítási ktg. a távolságtól függ (IRS a távolságra: FC gyártás, MC szállítás)
• Két magyarázat – helyi externáliák
– helyi üzleti szolgáltatások sokfélesége
1.1. Ciccone–Hall (1996): USA
Ciccone–Hall (1996)
• Milyen szinten?
• Output, input: tagállam, s ˝ur ˝uség: megye
• Eredmény: t˝okeellátottság fontos magyarázat, de nem elégséges
• A s ˝ur ˝uség fontos magyarázó elem
• First geography nincs, minden egyforma
• Alap termelési fv (munka és föld, de t˝oke nincs) f(n,q,a) =nαq
a
(λ−1)/λ
(1)
• eEy adott megyében az 1 km2-nyi területen el˝oállított termék, na munkások száma, qa megye teljes termelése,apedig a megye teljes területe.
Elméleti modell
• Acmegyében dolgozó munkaer˝o,nc, a megyében már egyenltesen oszlik meg. A megye terme- lése:
qc=ac
nc
ac
αqc
ac
(λ−1)/λ
(1a)
• A megyei technológia
qc
ac
= nc
ac
γ
(2)
• Aholγ=αλkét hatás szorzata: termelési rugalmasság (α), és a externália rugalmassága (λ);
– αcongestion – λagglomeráció
– γkét ellentétes er˝o közös hatása – az adatból ez látható Elméleti modell (folyt.)
• Tagállami szinten aggregálunk,Cs azon megyék, amelyeksállamban vannak. A tagállami kibo- csátás:
•
Qs =
∑
c∈Cs
nγca−(γc −1) (3)
• HaNss állam munkásainak száma(=∑c∈Csnc), akkor a munkatermelékenység:
• A termelékenység a s ˝ur ˝uségt˝ol függ:
Qs
Ns
=
∑
c∈Cs
nc
ac
γ ac
Ns
=
∑
c∈Cs
nγca−(γc −1)/Ns =Ds(γ) (4)
Elméleti modell (folyt.)
• Ds(γ)= s ˝ur ˝uség tényez˝o index és
– Dsaz államban az 1 km2-re jutó munkások átlagos száma – Daz USA-ban az 1 km2-re jutó munkások átlagos száma – dca megyében az 1 km2-re jutó munkások átlagos száma
• Ekkor
Ds(γ) =Dγ−1 Ds
D γ−1
c∈C
∑
snc
dc
Ds
γ−1
/Ns (5)
egy adott államban a s ˝ur ˝uség hatása három hatás szorzata – USA hatás
– állam vs. USA
– megyék egyenl˝otlensége az államon belül
• Ha egy államban a s ˝ur ˝uség=USA, akkor a termelékenység az államon belüli s ˝ur ˝uség eloszlástól függ
• γ<1 congestion hatás
• akkor van pozitív externália, ha az agglomerációs hatás az er˝osebb.
Ciccone–Hall (1996)
• Mutat másik modellt is, ahol IRS van félkész termékek nagyobb mennyisége miatt
• Tesztelés szempontjából ugyanazt kapjuk, a megyei termelési technológia: marad qacc =qac
c
γ
Becslés Becslés
• A becslési egyenlet egyszer ˝u:
logQs/Ns =logφ+logDs+us (6)
• logφa termelési függvényb˝ol konstansok
• Adatok: USA állam és megye
• Eredmény: 5.2%
1.2. Ciccone (2002): EU
Agglomeráció és vállalati teljesítmény
Ciccone, A. (2002), Agglomeration effects in Europe, European Economic Review, 46: 213–37.
• Franciaország, Németország, Olaszország, Spanyolország, UK
• Németország megye (Kreise): top 5/alsó 5= 240%
• 628 Nuts3 régió (magyar megye)
• Jobb és több adat
• B˝ovített modell becslése Elméleti modell
• A modell b˝ovített
• Nem vállalat van, hanem terület. Lehetne azt is mondani, hogy mindenkm2= 1 vállalat
• 1km2termelési függvénye: régió s, ország c q=Ωscf(nH,k;Qsc,Asc) =Ωsc
(nH)βk1−βα Qsc
Asc
(λ−1)/λ
(7)
• qegy 1km2kibocsátás,
• nmunkaer˝o,
• Hhumánt˝oke,kfizikai t˝oke,
• Ωa régió teljes tényez˝o termelékenység (TFP),
• Qsca régió teljes kibocsátása,Asca régió teljes területe
• Qsc/Asc–>területi externália - akkor van, haλ>1
• és 0<α<1 t˝oke és munka hozadéka (DRS=congestion)
Elméleti modell (folyt.)
• A munka és a t˝oke egyenletesen oszlik meg egy régiónbelül.
• Nsca régióban a munkaer˝o,Hsca régió teljes humánt˝oke,Ksca régió teljes fizikai t˝oke,
• A termelési függvény a régióban Qsc =Ascq= AscΩsc
(NscHsc/Asc)β(Ksc/Asc)1−βα Qsc
Asc
(λ−1)/λ
(8)
• Munkaer˝o-termelékenység:
Qsc
Nsc
=Ωsc
(Hscβ(Ksc Nsc
)1−β
αλNsc
Asc
αλ−1
(9)
Elméleti modell (folyt.)
• Nincs adat a t˝okére nézve
• De legyen a t˝oke ktg ugyanaz mindenütt
• T˝okekereslet:Ksc= α(1−r β)
c Qsc
• Munkaer˝o-termelékenység:
Qsc
Nsc
=ΛcΩscHsc
NscHsc
Asc
θ
(10)
• θmunkaer˝o és a humán t˝oke regionális s ˝ur ˝uségének hatása θ= αλ−1
1−αλ(1−β) (11)
• Λcbecsülhet˝o ország FE Agglomerációs hatás
• θ= a munkaer˝o és a humán t˝oke regionális s ˝ur ˝uségének hatása,θ= 1−αλ(1−αλ−1β)
• =Agglomerációs hatás
• Emlékezzünk:αa munka és t˝oke területi határhozadékaλa területi (pozitív) externália mértéke.
– ha a két hatás megegyezik:α=1/λ, nincs a s ˝ur ˝uségnek szerepe
• Haαλ>1 akkorθnövekv˝o függvénye(1−β)-nak, amely a t˝oke kitev˝oje
– mivel az országon belül szabad t˝okeáramlás van, ha a humánt˝oke v munkaer˝o s ˝ur ˝usége növeli a TFP-t, akkor több t˝oke áramlik oda, amely er˝osíti ezt a folyamatot
– ez a másodlagos hatás a t˝oke szerepét˝ol függ, t˝okeintenzív ágazatokban er˝osebb a hatás Empírikus modell
• Becslés
logQsc−logNsc=logΛc+θ(logNsc−logAsc)+
+(θ+1)Hsc+vlogΩsc
(12)
•
logQsc−logNsc =DU Mc+θ(logNsc−logAsc) +δFsc+usc (13)
• DU Mország és NUTS2 dummy, F pedig a diplomával rendelkez˝ok aránya
• usca régió és az ország TFP különbsége
• +Szomszédos régiók hatása+φ(logNscn−logAscn)
Empírikus modell (folyt.)
• Nehézség: θaz együttes aggloemrációs hatás
• Ahhoz hogy ebb˝ol externália (λ−1λ ) legyen, azt kell mondani
• 1−αa terület részeséde a jövedelemb˝ol,
• α(1−β)a fizikai t˝oke aránya
•
λ−1
λ =1−α+α(1−β)θ
1+θ (14)
Becslés
• Becslés
• 1. OLS
• De ha magas TFP régiók több munkást vonzzanak, és az országos/NUTS2 FE nem vesznek ki minden különbséget, akkor torzított lesz a becslés
• 2. IV/2SLS
• IV=régió területe. Ez XIX. században lett meghatározva, negatív fv a mai munka s ˝ur ˝uségnek (adminisztrációs okok), és nem befolyásolja a mai termelékenységet.
• USA (Ciccone–Hall) – IV – 1850, állam népesség
– vasút dummy, keleti part távolsága Eredmények
Eredmények
• A hatás OLS: 5.1% , 2SLS: 4.5
• NUTS1,2 dummy nem változtat
• (vö: USA: 5.2%)
• Az országok közötti hatás tesztelhet˝o: nem szignifikáns (talán UK picit más)
• T˝okearány 30%, területarány 1.5%,θ=4.5%
• Externália hatása: λ−1λ =4.4%
• Kétszer annyi munkás, 4.4% több termelékenység
