Statisztikusok egymás között: Néhány szó a statisztikai szolgálat átépítéséről

612

(Emellett természetesen más nómenklatúrák és standardok is használhatók.)

*

A hivatalos statisztikai szolgálat működésé- nek alapelveiként feltétlen érvényesíteni kell

—- a politikai semlegességet,

—- a szakmai függetlenséget,

—— az objektivitást,

—- az adatok és a módszertan nyilvánosságát.

Mindez feltétele a statisztika iránti bizalom visszaszerzésének.

A statisztikai szolgálat részeként kell mű- ködnie egy olyan tudományos műhelynek is, amely gondoskodik az új módszerek, eljárások kutatásáról és kidolgozásáról.

*

A KSH közjogi státusának meghatározása- kor figyelembe kell venni, hOgy tevékenységé—

nek alapja a teljes politikai pártatlanság. Ehhez többek között az szükséges, hogy a KSH el- nökét a Parlament válassza meg. A közeljö—

vőben — a nélkülözhetetlen információk folya- matos biztosítása érdekében — a létrehozandó Országos Statisztikai Tanács (OST) közremű- ködésével megvalósuló parlamenti felügyeletet látjuk célszerűnek. (A KSH felügyeletét a ko- rábbi magyar gyakorlatban (jelenleg is) a kor—

mány, a kormányfő látta (látja) el, és ez így van számos külföldi országban is. A távolabbi jövőben hazánkban is elfogadható ez a megol- dás.)

Az Országos Statisztikai Tanács a hivatalos statisztika tevékenységét egészíti ki és szakmai tanácsadó szervként a Parlament mellett mű- ködik. Tagjai az államigazgatás és a tudomány képviselői, akiket a Parlament kér fel. A Ta- nács vezetőjét a Parlament választja meg, ne-

vezi ki.

Ill

A hivatalos statisztikai szolgálat számos te- rületen jelenleg már nem képes a gazdasági és társadalmi folyamatok nyomon követésére, mérésére, ezért a megbízható információk biz- tosítása sürgős lépéseket igényel.

A KSH elnöke kezdeményezze egy néhány főből álló, pártatlan szakértői csoport létre- hozását. E csoport tagjai ne csak, sőt elsősor—

ban ne a KSH vezetői legyenek.

A szakértői csoport készítsen egy tervezetet a hivatalos statisztikai szolgálat feladatáról, a szervezetnek az államigazgatásban elfoglalt helyéről. Ezt az új koncepciót a KSH elnöke terjessze a Parlament elé. (Természetesen a bi- vatalos statisztikai szolgálat belső szervezeté—

nek és működési rendjének kialakítása a KSH elnökének hatáskörébe tartozik.)

El kell végezni a mai központi és az igazga—

tási statisztika azonnali felülvizsgálatát a KSH elnökének vezetésével és a főhatóságok köte—

lező közreműködésének előírásával.

Célszerű lenne a jövő évi (már a felülvizsgá- lat tapasztalatai alapján kialakított) adatgyűj—

tési rendszert a Parlament vagy megfelelő bi- zottsága elé terjeszteni jóváhagyásra.

A hivatalos statisztika eddig felsorolt jógo- sítványait, a munkáját biztosító jogi, intézmé—

nyi, működési feltételeket - az informatikai törvénnyel összhangban — új statisztikai tör- vényben kell lefektetni és lehetőleg még ebben az évben a Parlament elé terjeszteni.

!!

A statisztikai szolgálat függetlenségét első- sorban magas szintű szakmai tevékenysége és ennek nyilvánossága biztosíthatja. Ezért fon- tosnak és kívánatosnak tartjuk, hogy a hivata—

los statisztikai tevékenységben, a statisztikai szolgálat szervezetének felépítésében, a vezetők kinevezésében csak a szakmai szempontok ér—

vényesüljenek.

, STATISZTIKUSOK EGYMÁS'KÖZÖIFT: , , ,

NEHÁNY szó A STATISZTIKAI SZOLGAL AT ATÉPITÉSERÓL

Úgy véljük, azt a kérdést, hogy miért van

szükség átépítésre, felesleges bővebben taglalni.

Köztudott, hogy a tervutasításos rendszer be- vezetése során, azzal szoros összhangban, le—

zajlott egy átépítés, mely a korábbi folyama- tosságot megszakította. Azóta is ennek a szem- léletnek és az ebből fakadó szükségleteknek megfelelő statisztikai rendszer él, és fenntartá- sához számottevően hozzájárult, hogy a Köz- ponti Statisztikai Hivatal (KSH) — egyértel- műen személyi okokból — élharcosa és túltelje- sitője volt a hetvenes évek recentralizációs ideológiai kurzusának. A modern számítás- technika megjelenése sem a Hivatal működé- sét építette át, hanem ez utóbbi idomította ma—

gához az importált technikát. A hatvanas évek

második felében — közjátékszerűen - a KSH a reform egyik fontos intézményi bázisa volt, s ennek, valamint a Nyugat felé nyitásnak megfelelően számos területen új vagy külföld- ről átvett statisztikai adatgyűjtési területet és metodikát építettek be a Hivatal tevékenységé— be. Ezek azonban az akkori játékszabályok- nak megfelelően nem jártak együtt az ötvenes évekből itt maradt rendszer módszeres felül- vizsgálatával, illetve felszámolásával. Ez ,,te—

repszínű" óvatoskodásra, következetlenségek- re, egymást logikailag kizáró elemek egymás mellé rendelésére vezetett.

A nyolcvanas években minderre ráneheze—

dett a költségvetési restrikció a maga következ—

ményláncolatával. így a rendszerváltozás kü-

SZEMLE

613

szöbére olyan helyzet alakult ki, hogy a ko- rábbi működésmód egyenes vonalú folytatásá- nak lehetősége már szóba sem jöhet. Az átépí—

tés elkerülhetetlensége azonban meglehetősen kevéssé teszi egyértelművé, hogy milyen irány- ba kell elmozdulni, mit milyen időtávon cél- szerű tervbe venni, s hogy a lépések sorozatá- nak milyen logikája ígéri a legbiztosabb ga- ranciát a kívánt cél tényleges megközelítéséhez.

A kialakult helyzetből értelemszerűen kö- vetkezik egyfajta diszkontinuitás a magyar állami statisztikai szolgálat tevékenységében.

Ugyanakkor olyan intézményről van szó, amely több mint 120 éve többé-kevésbé európai színvonalon dolgozik, és amely a tevékenységé- ben 1949-ben beállott törést — elsősorban az ENSZ Európai Gazdasági Bizottság keretei között folyó munkákkal — késöbb igyekezett fokozatosan csökkenteni. Másfelől az újra—

gondolást olyan időszakban kell külföldi minta nélkül elvégezni, amikor a világban már le—

zajlott egy informatikai forradalom, amely ob—

jektive módosította a hivatalos statisztikai szolgálatok helyzetét akkor is, ha azok erről formálisan nem is voltak kénytelenek tudo—

mást venni. Nem arra az egyébként szintén nem jelentéktelen problémára utalunk, hogy vajon az információk halmazából el lehet-e egyértelműen különíteni a statisztikai informá- ciók halmazát, hanem arra, hogy ez utóbbin belül mi az állami statisztikai szolgálat által létrehozott, illetve birtokolt részhalmaz jelleg- zetessége és relativ jelentősége. E tekintetben ugyanis, véleményünk szerint, az utóbbi év- tizedekben olyan jelentős változás ment végbe, amely kijelölte az állami statisztika szerepvál—

lalásának lehetséges határait, de egyszersmind

—— megszüntetve kivételezett helyzetét — fel is mentette számos nyílt és hallgatólagos kötele- zettsége alól. Amire ugyanis nem vállalkozik, azt anyagiak, szervezet és felszerelés birtoká- ban immár elvégezheti más. Célszerűnek látszik az így kialakult helyzetet jogilag is deklarálni az állami statisztika monopolhelyzetének felol- dásával.

Felvetődik azonban, hogy ilyen körülmé—

nyek között mi legyen irányadó a KSH adat- gyűjtési körének újrafogalmazásakor. Ha ugyanis nem kellene mindenképpen cezúrát húzni, akkor lehetne a hagyományokra ha- gyatkozni. Ez esetben közömbös, hogy ilyen információkat gyűjt egy Hivatal, amolyanokat meg nem, noha a kettő között semmiféle elvi különbség nincs, minthogy igy alakult ki vala—

mikor, és nem szól különösebb érv a változta- tás mellett. A cezúra viszont elkerülhetetlen legitimációs kényszert idéz elő, amelynek alig lehet szakmai-logikai alapon kielégítően meg- felelni.

Ha a kihívás elkerülhetetlen, és a probléma igazán igényes megoldása lehetetlen, mert sem- milyen elvi fogódzót nem lehet hozzá találni, akkor két lehetőség marad: az egyik a problé-

ma végiggondolásának megkerülése, nem meg- felelő színvonalú ,,elintézése", a másik egy le- gitimálható, gyakorlatias, az adott feltételek között a legcélszerűbb megoldás keresése. Mi ez utóbbira voksolunk.

MEGOLDÁSKERESÉS EURÓPAI ALAPON

Minthogy minden egyes európai ország sta- tisztikai szolgálata sajátos történeti és hivatal- történeti keretek között jött létre, s azt köve- tően többé—kevésbé szervesen fejlődött tovább, az azonos elemek mellett tarka egyedi szerve- zeti, terjedelmi és módszertani megoldásokkal találkozhatunk. Ezért, ha valaki —— tetszőleges témában -— nemzetközi összehasonlítással pró- bálkozott, hamarosan alig áthidalható szakmai problémákkal találta szemben magát. S ez napjainkban is érvényes, noha számtalan te- kintélyes nemzetközi ajánlás igyekezett az ösz- szehasonlíthatóság, az egyes fogalmakhoz ren—

delt tartalom egységesítése érdekében erőfeszí—

téseket tenni. Ily módon a kialakult gyakorlatra hivatkozva aligha lehet a magyar statisztikai adatgyűjtés jövőben célszerű körét kijelölni.

Más a helyzet akkor, ha feltételezzük az európai integráció gyors előrehaladását, vala- mint azt, hogy fontossága miatt az integráció szükségképpen kikényszeríti a statisztika egy- ségesítését az összes valóban lényeges temati- kát illetően. Ha a magyar állami statisztikai szolgálat ezzel kompatibilis adatgyűjtésre és adatszolgáltatásra törekszik — függetlenül at—

tól, hogy Magyarország mikor, milyen formá- ban tud bekapcsolódni ebbe az integrációba —, akkor egy nem túl távoli időpontban ismét döntés elé kerülne, azaz megint cezúrát kellene húznia az addig folytatott gyakorlatának átala—

kítása érdekében. Két, egymást gyorsan követő átépítés aligha nevezhető kívánatosnak és ra- cionálisnak.

Ebből azonban az következik, hogy elhibá- zott dolog lenne a KSH elkerülhetetlen átépí- tését a ,,magyar glóbusz" szemlélet alapján, az esetleges módon jelentkező kormányzati és parlamenti adatigényekre, valamint a statisz- tikusok egymás közötti ad hoc kompromisszu—

maira alapozni. E helyett célszerűnek tűnik a módszeres kapcsolatfelvétel az Európai Gaz—

dasági Közösség érintett szerveivel, valamint a tagországok statisztikai szolgálataival annak kipuhatolására, hogy mik lesznek a várható körvonalai egy egyeztetett adatgyűjtési és be- számolási rendszernek. E tájékozódás során kiderülne, hogy a várható egységesülési folya- mat mennyiben ,,fedi le" az egyes államok adat- gyűjtési körét, s a közös rendszeren feltehető—

leg tartósan kívül maradó információs terüle- teken mik a valamennyire standardnak tekint- hető megfigyelt témák, fogalmak, módszerek.

Véleményünk szerint e tapasztalatok összeg- zése után lehetne körvonalazni egy olyan jövő- beni hazai statisztikai rendszert, amelyet azt

614

követően már nem fenyeget egy újabb gyöke- res átalakítás szükségessége. Ezzel egyidejű- leg szervesen megoldódnának olyan kérdések is, hogy a nemzeti számlarendszer (SNA) 1991—1992-ben esedékes reviziój át nem kellene-e előbb Magyarországra adaptálni, majd né—

hány évvel később az Európai Számlarendszer- hez (European System of Accounts — ESA—hoz) igazítani.

Az európai tájékozódást nem lenne célszerű a statisztika hagyományos, nyomtatásban is megjelenő formáira korlátozni, ugyanis épp ennyire irányadó az is, hogy mi van a modern adathordozó médiákon, s hogy az európai sta—

tisztikai szolgálatoknál milyen interaktív kap—

csolatok honosodtak meg ezekkel az adathor- dozókkal. Ennek kapcsán tisztázni lehet, hogy az adatvédelem és az adatok sokoldalú hasz- nosítása dilemmájának feloldására milyen megoldások vagy megoldási kísérletek szü—

lettek.

ÁTÉPíTÉS És ADATSZOLGÁLTATÁSI FOLYAMATOSSÁG

A fentiek két sarokpontot már érintettek:

az eddigi alapstruktúra ellehetetlenülését, tehát azt, hogy folytathatatlan; valamint azt, hogy az új alapstruktúrát egy későbbi időpontban, alapos előtanulmányok után, az európai in—

tegráció bázisán célszerű kialakítani. Ez érte- lemszerűen néhány éves átmeneti időszakot igényel. A harmadik sarokpontnak azt jelöl- nénk meg, hogy a közvetlenül előttünk álló időszakban a gazdaságban és a társadalom- ban olyan dinamikus folyamatok fognak lezaj—

lani, amelyeknek naprakész és cselekvésorien—

tált nyomon kisérésére az állami statisztikai szolgálat éppen ,,műfajánál" fogva kevéssé al- kalmas, tehát jobb, ha az ennek során szüksé- ges gyors, döntéselőkészítést szolgáló infor- mációs bázis biztosítását tudatosan másoknak engedi át. (Ezt a megállapítást nem tartjuk ellentétesnek azzal a megoldási lehetőséggel, hogy a gyors és/vagy célzott információkat, többek között, a KSH ftliáléiként kiépített ön- álló intézetek szolgáltassák.)

Az átmeneti időszak talán legfontosabb fel—

adata a felesleges, helyettesítést nem igénylő adatgyűjtések kiiktatása. Ezt a jogszabályi de—

reguláció analógiájára lehet megvalósítani.

Minden olyan adatszolgáltatást, amelyet jelen—

legi gondozói fenn kívánnak tartani, rendelte—

tési oldalról meg kell indokolniok. Ám a jobb megitélhetőség érdekében azt is szükséges jelez—

niök, hogy az adott adatgyűjtésnek mekkora a költségigénye, s hogy továbbélése kikre milyen nyilvántartási kötelezettséget ró. Egy jól össze—

válogatott belső szakértői bizottság kezében mindez, valamint a törlésre javasolt megfigye- lések jegyzékének elkészitése körülbelül egy naptári év alatt minőségileg új helyzetet te- remthet, jelentős költségeket szabadíthat fel

mind a KSH, mind a központi költségvetés részére, valamint drasztikusan csökkentheti a vállalatok—vállalkozások és költségvetési in—

tézmények statisztikával lek ötött bürokrata lét- számállományát.

Az új, európai integrációra alapozott sta- tisztikai rendszer előkészitése szintén szakértői munkacsoportot igényel: önállót vagy az előbb említettet részben átfedőt. Itt azonban azt szeretnénk hangsúlyozni, hogy az általunk ja—

vasolt ,,kivárás" nem valamiféle külpolitikai vágyálmon alapul. Az elsődleges ok az, hogy a nemzeti valuta konvertibilitásának hiánya olyan mértékig deformálja a pénzben nyilván- tartott statisztikai megfigyelések tartalmát, hogy sok esetben azok inkább dezinformálnak, mint informálnak. Ez volt a fő gond eddig is, amikor a magyar statisztika — egyébként igen dicséretes módon — átvett és adaptált egy piac—

gazdaságokban kialakitott mérlegrendszert, de ettől kezdve mindenki elfelejtkezett a piaci ár és a bürokratikus ár közötti alapvető különb- ségről. Az ebből eredő elemzési nehézségek azután tovább nőttek, amikor hazánkban neki- lendiilt egy olyan inüációs folyamat, amelyen belül az árarányok is számottevően módosul- tak. Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a konvertibilis valuta számos tekintetben nem jelent ,,tökéletes piacot", így például a piaci valutaárfolyamon átszámított lakossági jövedelmek lényegesen'eltérhetnek a tényleges vásárlóerő-paritástól. Am mégsem tagadható, hogy ,,normális" körülmények között kisebb és más jellegű különbség van két, konvertibilis valutával rendelkező piacgazdaság azonos metodikával készült adata között, mint ameny—

nyire egy autark, önkényes árrendszeren ala—

puló ország adatainak tartalma -— még formai- lag egyező metodika esetén is — eltér egy nyitott piacgazdaságú országétól. Ebből azt a követ—

keztetést vonjuk le, hogy az új statisztikai rendszer bevezetését célszerű lenne a magyar valuta konvertibilissé tételével összehangolni, hogy az időbeli eltérés miatt ne legyen szük- ség újabb korrekcióra.

A régi statisztikai rendszer megrostálása és az új bevezetése közötti időszakban azt lát—

nánk célszerűnek, ha a megtartott folyamatos megfigyeléseken csak a legszükségesebb módo- sításokat hajtanák végre, hogy az idősoros ösz- szehasonlitások ne legyenek végképp lehetet—

lenné téve, hiszen a körülmények változása önmagában is sok interpolációt tesz szüksé- gessé. Tovább folyhatna a nagy adatgyűjtések (elsősorban népszámlálás) feldolgozása és köz- readása. Óvatos és önkorlátozó keretek között új egyedi felvételekre is sor kerülhetne. Ez utóbbiaknál nagyobb jelentősége lenne azon- ban a jövendő beszámolási rendszer szükséges elővizsgálatainak, valamint az annak fogadá- sára alkalmas géppark ki—, illetve átépítésének.

E helyt azonban egy további, a statisztikai szolgálat átépítése szempontjából nem ke-

SZEMLE

615

vésbé lényeges sarokpontot kell megjelölnünk.

Nyilvánvaló, hogy az előttünk álló időszak- ban — mind a ,,felülről", mind az ,,alulról" jövő igényeknek megfelelően — át fog alakulni a számviteli rendszer, s ebbe majd standard elő- írások is belejátszanak:

- törvény fogja szabályozni a vállalati mérlegek éven- kénti nyilvánosságra hozásának kötelezettségét_ és annak alaki-tartalmi kritériumait;

—át fog alakulni és konzísztenssé fog válni az adó- rendszer;

— várható a telekkönyvi nyilvántartás számltogépesitése.

A példák száma tovább szaporítható. Ezek az eredetileg nem statisztikai célból létrejött nyilvántartások különlegesen értékes poten—

ciális statisztikai adatbázisként szolgálhatnak a későbbiekben. A nyilvános információk ese- tében a statisztikai szolgálat szuverén döntésé- től függ majd, hogy átemeli-e azokat saját be- számolási rendszerébe. Nem nyilvános forrá- sok esetében a KSH olyan törvény vagy más jogszabály meghozatalát kezdeményezheti, amely ezt az információbázist, szabályozott keretek között, az állami statisztikai szolgálat számára hozzáférhetővé teszi. Ezek a külső eredetű, rendszeresen rendelkezésre álló ada—

tok nagymértékben gazdagíthatják a jövő sta- tisztikai rendszerét.

Az ezekkel kapcsolatos államhatalmi és ál- lamigazgatási döntéseknél azonban szükséges lenne a statisztikusok véleményének állandó, intézményesített meghallgatása, mert átgon- dolt, a kapcsolódásokra figyelemmel levő állás- foglalásaik jobb közérdekű döntéseket segít- hetnének elő.

E négy sarokpontként megjelölt feladat pár—

huzamos ügyelemmel kísérése és megoldása nagy áttekintőképességet igényel. A problémák átlátásában éppúgy, mint az időbeli koordiná- cióban.Valószinű, hogy ezt az összetett feladatot egy kisebb létszámú, tágabb érdeklődésű szak—

emberekből álló munkacsoport jobban tudná megoldani, mint az egyes részterületek legjobb szakembereiből összeválogatott nagy létszámú vagy bonyolultan tagolt bizottsági szerkezet.

A kontrollt a tervezetek KSH-n belüli nyilvá- nossága, a kétirányú információáramlás folya- matos biztosítása, valamint kiváló külföldi szakemberek opponensnek történő felkérése biztosíthatná.

Surányi Bálint— Vita László