• Nem Talált Eredményt

Statisztikusok egymás között: A statisztikai hivatal megyei szervei, avagy megyei statisztikai hivatalok?

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Statisztikusok egymás között: A statisztikai hivatal megyei szervei, avagy megyei statisztikai hivatalok?"

Copied!
4
0
0

Teljes szövegt

(1)

414

SZEMLE

E függetlenség érdekében a Statisztikus Kör a következőket tartja szükségesnek.

— Biztosítani kell a statisztika teljes nyilvános- ságát. Ez nem csupán az adatok nyilvánosságát, hanem azt is jelenti, hogy a statisztikai szolgálat szakemberei szabadon fejthessék ki nézeteiket egy-egy szakmai kérdésről.

— A központi (országos) statisztikai szolgála—

tot közvetlenül a Parlament fennhatósága alá kell helyezni. Feladatát és költségvetését egy arra kijelölt parlamenti Statisztikai Bizottság határozza meg, és gyakorolja felügyeletét.

A Parlament a legalkalmasabb fórum a statiszti- kával szemben felmerülő valamennyi igény nyil- vános megfogalmazására, illetve annak elbírálá- sára, hogy ezek közül melyek ismerhetők el tár- sadalmi (ezen belül kormányzati), következés—

képpen a költségvetésből finanszírozható igé- nyeknek. A finanszírozás mértékének meghatá- rozásánál nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az egy képzett szakembergárda toborzását és megtartását is lehetővé tegye. Jelenleg a Hiva- tal a Kormány alárendelt ,,részeként" épül az államigazgatásba, és ennek változó intézkedé—

seihez igazodva Végzi munkáját, ennek megfele- lően bizonytalan módon kapja a működéséhez szükséges forrásokat is.

— Felügyeletének átalakításával egyidejűleg a Központi Statisztikai Hivatal csak azokat a ha- tósági jogköröket tartsa meg, amelyek az infor—

mációs rendszer kiépítését, fenntartását, műkö- dését szolgálják. Meg kell szüntetni minden más hatósági jogkörét. Ezeket a feladatokat a Parla—

ment döntése alapján a megfelelő kormányszer—

vekhez kell áthelyezni.

-— Fel kell állítani az Országos Statisztikai Ta- nácsot (OST), melynek tagságát az ország elis—

mert statisztikus szakemberei, valamint a sta- tisztikát felhasználó intézmények, szervezetek, és szakterületek [gazdasági élet (érdek)szerveze- tei, közigazgatás, szociológia, közgazdaság, ur- banisztika-településtudomány, történettudo- mány stb.] képviselői alkotnak Az OST taná- pet látna el: új módszertani eljárások, vizsgáló- dási területek kidolgozására vonatkozó és a Hi- vatal éves munkatervének megvitatása nyomán kialakult javaslatai a parlamenti szakbizottság munkájának megalapozását szolgálnák.

Mindezeknek érvényt kell szerezni az új sta- tisztikai törvényben.

Az intézményi és szakmai függetlenség továb- bi előfeltétele a statisztikai szolgálat depolitizá—

lása. Ennek érdekében a különböző politikai erőknek megegyezésre kell jutniok abban, hogy az 1990-es parlamenti választásokat követően a statisztikai szolgálat nem lesz a politikai osztoz—

kodások tárgya. A statisztikai szolgálat vezetői—

nek kinevezésénél kizárólag szakmai szem on- tok érvényesüljenek. A pártok vezető tisztsegvi- selői ne tölthessék be a hivatal elnöki (elnökhe—

lyettesi) tisztét.

A fent vázolt értelemben független statisztikai szolgálat létrehozásának szükségessége nem csupán a statisztikus világ belső igénye, hanem mindenekelőtt a kialakult társadalmi viszo—

nyokból fakadó követelmény, azaz nemcsak egy szakma becsületének, szakszerűségének védel—

méről, hanem a közintézményekbe vetett társa—

dalmi bizalom megszerzéséről is van szó.

STATISZTIKUSOK EGYMÁS KÖZÖTT:

A STATISZTIKAI HIVATAL MEGYEI SZERVEI, AVAGY MEGYEI STATISZTIKAI HIVATALOK?

A Statisztikai Szemle 1920. évi 3. számában közzétett polémia Vajda Agnes és Farkas E.

János, valamint Kovács Tibor között a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) központja és megyei igazgatóságai jövőbeni kapcsolatáról — vélemé- nyem szerint — nem is igazi nézetkülönbség.

A tartalmi kérdésekben, abban ugyanis, hogy szükség van-e területi szervekre, amelyek részt vesznek az állami statisztikai feladatok ellátásá- ban, s eközben kielégítik a helyi önkormányzati igényeket, mindkét fél egyetért. Amikben eltérő- en vélekednek, azok valójában szervezeti-finan—

szírozási kérdések, amelyeket azonban addig nem lehet eldönteni, amíg nem ismerjük egy—

részt a statisztikai szolgálat működését a szüksé- ges átalakulása után, másrészt, amíg nem alakul ki az új helyi-területi önkormányzati rendszer.

Jelenleg a megyei igazgatóságok helyzetét az jellemzi, hogy csökkenő létszámmal kell ellátni- uk nem csökkenő adatgyűjtési feladataikat.

A beérkező jelentések száma ugyan kevesebb,

ám a feldolgozandó kérdőívek mennyisége az elmúlt időszak ,,gründolási lázában" számotte- vően nőtt. (Bács-Kiskun megyében például az ipari adatszolgáltatók száma az 1988. évi 122- ről 1989—ben 168—ra emelkedett, s ez a tendencia 1990—ben várhatóan tovább folytatódik.) A be- érkező kérdőívek rögzitését és előfeldolgozását ma már elavult számítógéppel kell elvégezni (A számítástechnika helyzetét jelzi, hogy az évezred utolsó évtizedébe lépve még nincs min—

den igazgatóságon személyi számítógép. )

A költségvetési elvonások miatti kényszerű létszámcsökkentés (l987—hez képest 1989 végén 20 százalékkal volt kisebb az igazgatóságok bel- ső munkatársainak száma) felemésztette a tarta- lékokat, és a munka jellegéből adódó csúcsidő- szakokban szinte tarthatatlan a helyzet (akár- csak a határidők). Ráadásul a létszámcsökken—

tésből adódó bérmegtakaritás nagyobb részét az igazgatóságok kénytelenek voltak dologi kiadá- saik növekedésének ellentételezésére forditani, s

(2)

SZEM LE

415

ez emésztette fel a kínnal—keservvel megszerzett többletbevételek egy részét is.

Miközben a megyei igazgatóságok adatgyüj—

téssel és —feldolgozással foglalkozó részlegei ilyen feszített rendben dolgoznak, az elemzéssel, tájékoztatással foglalkozó munkatársakra az el- bizonytalanodás jellemző. Szinte egy időben megszünt a számukra szakmai—módszertani hát—

teret biztosító Területi Statisztikai főosztály (eb- ből, de csakis ebből a szempontból valóban saj- nálatos a hiánya), és eltűntek az elemzések eddi—

gi fő felhasználói, a megyei pártbizottságok. Az új igénylők e hozzászólás megírásának időpont- jában még nem jelentek meg.

A jelenlegi helyzetben tehát — és ebben a vitá- zó felek is egyetértettek — a KSH területi szervei—

nek jövője szempontjából meghatározó jelentő- ségű a helyi-területi önkormányzatok és a sta- tisztikai szolgálat közötti kapcsolatok alakulá- sa. A továbbiakban az ezzel kapcsolatos elkép—

zeléseimet szeretném ismertetni.

Az önkormányzati rendszer egyik fő vonása, hogy a település szempontjából fontos kérdések helyi szinten dőlnek el, ezért a statisztikának késznek kell lennie települési szintű adatok szé—

les körü szolgáltatására. Fel kell azonban ké- szülni a sok szempontból megfogalmazható, re- gionális adatigények kielégítésére is (városkör—

nyékek, elmaradott térségek, bizonyos — például idegenforgalom-fejlesztési — szempontból közös érdekkel bíró települések).

Ugyanakkor szükség lesz a régi értelemben vett megyei adatokra, különösen ha az ún. ön- kormányzati megye koncepcióját fogadják el.

De statisztikai adatokat igényel majd az állam- igazgatási feladatokat ellátó megyei hivatal, va- lamint a továbbra is fennmaradó megyei szerve—

zettségű intézmények tájékoztatása is. Ennek kapcsán arra is utalni kell, hogy a korszerű statisztikai adatgyűjtési rendszer zömében nem teljes körű, hanem reprezentativ megfigyelése—

ken alapszik majd, ami megnehezíti a település- szintü adatbázis kialakítását.

A helyi önkormányzatok (de a regionálisak is) elsősorban az adott település (térség) ,,műkö- dését", azaz az ott élő emberek ,,komfortját"

kivánják javitani. Döntéseiket főként ellátási kérdésekben hozzák majd, ezért várhatóan in- formációs igényeik is elsősorban a település né- pességének szerkezetére (korstruktúra, foglal- kozási struktúra, bizonyos szociális ellátás szempontjából szóba jöhető személyek száma és aránya stb.) és a település infrasrukturális ellá—

tottságára (lakás, hálózatos infrastruktúra, köz—

lekedés, kereskedelem stb.) irányulnak.

A gazdaságstatísztikai információk terén vár- hatóan kevésbé érdeklődnek majd a termelési eredmények iránt, sokkal inkább a település (térség) gazdasági potenciálja, népességeltartó (jövedelemtermelő) képessége lesz a számukra fontos (konkrétan pedig a foglalkoztatási, jöve- delemszerzési lehetőségek, illetve a területükön működő szervezetek adófizető képessége).

Az önkormányzatok információigénye felte—

hetően ágazat— és szektorsemleges lesz, mivel számukra mindegy, hogy egy település (telepü- lésrész) kereskedelmi ellátását állami, szövetke- zeti vagy magánüzleteken keresztül oldják—e meg, és hogy ezeket az üzleteket a kereskedelem vagy a mezőgazdaság népgazdasági ágba tarto—

zó szervezet üzemelteti. Ezért a statisztikai szol- gálatnak is egységes tájékoztatásra kell felké- szülnie, nem mondhatja azt, hogy a kért infor—

mációkat csak az állami szektorra vagy csak a kereskedelem népgazdasági ágra vonatkozóan tudja megadni.

Nyilvánvaló az is, hogy másféle statisztikai információs igénye lesz egy kistelepülésen mű- ködő önkormányzatnak, mint egy városinak.

Az előbbi pontosan ismeri például a község infra- struktnrális ellátottságát, kereskedelmi hálóza- tát, az erre vonatkozó információkat, tehát nem a statisztikai szolgálattól várja majd azokat.

Egy nagyobb településen belül azonban igény jelentkezhet a belső szerkezetre vonatkozó ada—

tokra (például egyes városrészek népesség- összetétele vagy kereskedelmi ellátása). Ameny- nyiben létrejönnek a térségi (megyei) önkor- mányzatok, azok igényelhetnek olyan informá- ciókat is, amelyek települési szinten nem értel—

mezhetők (például közúthálózat). Egészen elté- rő igények lehetnek a fővárosban, illetve a nagy- városokban működő önkormányzat(ok) tájé- koztatását illetően.

Az elképzelések szerint az önkormányzatok működésének demokratizmusát a többpárt- rendszerű szabad választások bevezetése teremti meg. Az egyes pártok (valamint a nem pártsze- rűen működő érdekcsoportok) érdekeiket a he- lyi képviselőkön keresztül az önkormányzati testületekben jelenithetik meg, Mivel valószinű—

leg nem minden párt (érdekcsoport) rendelkezik majd saját képviselővel, de a településpolitika formálásában ők is részt kívánnak venni, fel kell készülni ezek megfelelő tájékoztatására is.

Bár tudomásom szerint a tanácsokat felügye—

lő Belügyminisztérium arra készíti fel a helyi önkormányzatokat, hogy informatikai szem—

pontból önellátók legyenek, ezek technikai és személyi felkészültsége a statisztikai informá- ciók befogadását tekintve jelenleg még meglehe- tősen különböző. Altalában azonban elmond—

ható, hogy a nagyobb településeken, ahol több statisztikai adatot komplexebb módon használ—

nak fel, a szükséges feltételek adottak. Ismerve a tanácsi informatika (elsősorban technikai) fej—

lesztésére vonatkozó elképzeléseket (illetve, lát—

va ennek bizonyos eredményeit is), okkal felté- telezhetjük, hogy az önkormányzatok oldaláról elvileg nem lesz akadálya egy korszerű, új típusú tájékoztatás fogadásának.

Kételyeink azért mégis vannak, mert egyrészt a testület és az apparátus viszonyában az előbbi szerepe az elképzelések szerint jelentősen meg- növekszik, és bár ez elvileg azt jelenti, hogy a ,,laikus" döntéshozónak több információra van

(3)

416

SZEMLE

szüksége egy számára idegen területen, az ko- rántsem biztos, hogy információért a statisztikai szolgálathoz fordul. Másrészt nem zárható ki (legalábbis a kezdetkor), hogy egyes önkor- mányzatok az önállóságot úgy értelmezik, hogy saját, a statisztikai szolgálattól független (legfel- jebb annak kiadványait felhasználó) informáci—

ós bázist alakítanak ki. Ez magában rejti annak veszélyét, hogy bizonyos, számukra fontos problémákat külső jelzés, független információ hiányában nem ismernek fel. Következésképpen a statisztikai szolgálatnak — legalábbis az első időkben — aktív propaganda- (más megközelí—

tésben ismeretterjesztő) tevékenységet kell kifej- tenie az alakuló önkormányzatoknál.

Az eddigiekből is kitűnik, hogy a statisztikai szolgálat jelenlegi adatgyűjtési és —feldolgozási rendszere csak részben felel meg az önkormány- zatokkal való kapcsolattartás prognosztizálha- tó igényeinek. Olyan megfigyelési rendszert és módszert kellene alkalmazni, amely:

—— biztositja elsősorban a népesedés- és társadalomstatisztikai adatok széles körénél a településre (esetenként a településen belüli egységre) bonthatóságot;

— szeleskörűen képes bemutatni egy település állapotát;

— egységességével biztosítja az időbeli és a térbeli összehason—

líthatóságot és összedol ozhatóságot, ugyanakkor lehetőséget ad a helyi sajátosságok %gyelembevételére;

— szektor- és ágazatsemleges.

Meg kellene teremteni annak lehetőségét, hogy a jelenlegi gyakorlattal szemben a helyben begyűjtött adatokat azonnal (vagyis a központ- ban végzett ,,javítás" nélkül) át lehessen adni az önkormányzatoknak. Véleményem szerint az ilyen tájékoztatás nemcsak gyorsabb, de hitele—

sebb is lenne. (Az esetleges elkerülhetetlen kor- rekciókat vagy már a felvétel során, vagy a KSH területi szerveinek adatfeldolgozási munkájá- ban lehetne végrehajtani.)

Ami a tárgyi feltételeket illeti, a jelenleginél jóval elterjedtebbé és átfogóbbá váló tájékozta- tási igény miatt szükséges lenne kicserélni a KSH területi szerveinek elöregedett számitógép- parkját (erre már van döntés), korszerűsíteni kellene a távközlés lehetőségeit (működő és nagy kapacitású telefonközpontok, telefax, kor- szerű telex stb.), és megteremteni a nagy pél—

dányszámú sokszorosítás lehetőségét (hiszen megyénként olykor több száz települési önkor—

mányzathoz kell kiadványokat eljuttatni).

Mivel a helyi önkormányzatok tájékoztatása széles körű, mégis elveiben, értelmezéseiben, megnevezéseiben egységes adatbázist kíván, szólni kell a statisztikai szolgálat átalakítása szempontjából alapvetőnek számító kérdések egyikéről: egy— vagy többcsatornás adatgyűjtési rendszer működjön-e az országban. Temánk szempontjából lényegtelen az adatok begyűjté- sének mikéntje, az azonban elkerülhetetlenül szükségesnek látszik, hogy mindazon településszin- tű információk, amelyeket bármelyik adatgyűj- tési csatomán összegyűjtenek, részévé váljanak az egységes megyei adatbázisnak. Ennek azon—

ban feltétele, hogy a begyűjtés elvei azonosak legyenek.

Jelenleg számos olyan szervezet van, amely gyűjt településszintű adatot (Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal, Földhivatal, Társadalom- biztosítás, Posta stb.), vagy ha tudatosan nem is gyűjt ugyan, de természetesen használ (áram- és gázszolgáltató vállalatok, rendőrség stb.).

Feltehetően az ő munkájukat is segítené, ha az általuk gyűjtött egyes adatok iránt érdeklődő önkormányzatok nem hozzájuk, hanem a KSH—

hoz, mint a területi adatbázis kezelőjéhez for- dulnának.

Az önkormányzatok és a statisztikai szolgálat várható kapcsolatrendszerére vonatkozó elgon- dolásokból kitűnik, hogy a statisztikai szolgálat feladatai nem láthatók el a területi igazgatósá—

gok nélkiil. A nemzeti statisztikai adatszolgálta—

tás teljesítéséhez szükséges kérdőívek begyűjté- se, rendezése, feldolgozása továbbra is meghatá- rozó, és csakis központilag vezérelhető feladata lesz a KSH-nak. Mindez nem csökkenti, hanem

— véleményem szerint — tovább növeli a KSH területi szerveinek szerepét. Ezért szervezetileg egyelőre nem látnám indokoltnak, hogy a terű—

leti igazgatóságok megszűnjenek vagy részei le- gyenek a helyi (területi) önkormányzati hivatal—

nak. A helyi önkormányzatok statisztikai tájé- koztatási igénye ugyanis igen változó lehet.

A statisztikai szolgálat egészének fenntartása ezért sem bízható rájuk.

Visszatérve a kiindulópontra, a Vajda—Far- kas—Kovács—vitára, ebből a szempontból nem tartom jogosnak összehasonlítani az egykori Fővárosi Statisztikai Hivatalt és a KSH jelenlegi igazgatóságait. Az előbbi ugyanis egy közigaz- gatásilag homogén, egységes irányítású na vá- ros speciális igényeit volt hivatva kielégiteni, míg az utóbbiak sorsa egy heterogén, ki tudja milyen elvek alapján összehozott közigazgatási rendszer százféle érdek által vezérelt önkor—

mányzatainak kezébe kerülne. Következéskép- pen — véleményem szerint —— központi munkaterv szerint működő és ebből adódóan központi költségvetésből finanszírozott területi igazgató—

ságokat kellene működtetni. Ezek feladatai kő—

zé tartozna a helyi önkormányzatok alaptájé- koztatása. A helyi önkormányzatok külön igé- nyeit is ezek a szervezetek elégítenék ki, de az ehhez szükséges forrásokat — az igények mérté—

kében — a helyi önkormányzatoknak kellene biztosítaniuk. Nemcsak egyedi megrendelések- kel, hanem az igazgatóság költségvetéséhez való jelentős (esetleg 10—15 százalékot is elérő) hozzá- járulással. Ebben az esetben a megyei tanács (esetleg az e célból társuló helyi önkormányza- tok képviselője) minden évben elöre meghatá- rozná, hogy az adott esztendőben milyen jellegű adatszolgáltatást, külön jelentést, egyedi adat- felvételt vár el a KSH területi szervezetétöl, és hogy erre mennyi pénzt szán. Stabil kapcsolat esetén erre a finanszírozási forrásra alapozva az így keletkező többletfeladatok ellátása céljából

(4)

SZEMLE

4l7

munkatársakat lehetne foglalkoztatni, számító- gépeket üzemeltetni stb.

Ugy gondolom, ily módon lehetne megterem- teni annak lehetőségét, hogy a területi igazgató—

ságok ne csak a KSH megyei részlegei legyenek, hanem megyei statisztikai hivatalok is.

Király László György

BUDAPEST, BÉCS, PRÁGA*

E három város nevét olvasva és címerét meg—

pillantva egyazon kiadvány borítóján, önkénte—

lenül száz évvel ezelőttre utaló gondolatok kel—

nek életre az olvasóban. Igen, ama sokat emle- getett ,,boldog békeidők", az egykori Monar—

chia régiói idéződnek fel. Azonban, ha alapo- sabban megszemléljük a címlapot, már nem ke- rülheti el figyelmünket, hogy a Központi Sta- tisztikai Hivatal Fővárosi Igazgatóságának itt ismertetett kiadványai egy ,,Nemzetközi össze- hasonlitások" elnevezésű sorozat első négy ter- méke. Fellapozva őket pedig látjuk, hogy nem a régmúltat, hanem körülbelül az elmúlt 15—20 év egyes társadalmi-gazdasági folyamatait kö—

vetik nyomon. A bevezető gondolatokban a szerzők nem rejtik véka alá szándékukat, misze- rint ,,A ,kitekintés, igénye napjainkban a koráb- binál is nagyobb, s ennek kielégítését kívánja Igazgatóságunk is szolgálni a ,Nemzetközi ösz—

szehasonlítások' kiadványsorozat megindításá- val, melynek keretében Budapest társadalmi, gazdasági életének különböző területeit más eu- rópai nagyvárosok adatainak tükrében teszi vizsgálat tárgyává."

Joggal kérdezheti a figyelmes olvasó, mire utal a fenti idézetben a ,,korábbinál" szó. Arra, amit igen lényeges momentumnak érzek, hogy ugyanis a szerzők — méltón saját intézményük legjobb hagyományaihoz — dr. Thírríng Gusztáv—

nak, az egykori Budapest Székesfőváros Statisz- tikai Hivatala igazgatójának törekvését kiván—

ják folytatni, aki jeles statisztikai munkásságá- nak nem kis részét áldozta a nemzetközi városi statisztika megteremtésére és kifejlesztésére.

(Megjegyzésre érdemes, hogy — az 1870—es évek elején — a Fővárosi Statisztikai Hivatal szemléle—

tében és munkásságában már nyomon követhe- tő a nemzetközi kitekintés igénye. Egyes szak- statisztikák, például az építkezési statisztika ki—

alakításában és az adatok közlésében már a Hivatal első igazgatója, Kőrösy József is él a különböző városok — Bécs, Berlin, Drezda, Lip—

cse — épületállományi adatainak közlésével vá- rosunk adatainak jobb ,,megvilágíttatása" érde- kében.)

Jelen kiadványsorozat ]. kötete a három fő—

város ,,fontosabb adatait" tartalmazza. Az ösz-

* A Központi Statisztikai Hivatal Fővárosi Igazgatósága Nemzetközi Osszehasonlitások c. sorozatának l., 2,, 3. és 4, kötete: Budapest, Bécs, Prága fontosabb adatai. Budapest.

l988. 36 old.; Budapest és Bécs népességének halálozási VISZO- nyai. Budapest. 1988. 53 old.; Budapest és Prága népességének demográfiai jellemzői. Budapest, 1988. 53 old.; Budapest, Bécs, Prága idegenforgalma. Budapest. l990. 53 old.

9

szefoglaló szöveges elemzésben átfogó képet ka- punk a városok területi, népességszámbeli jel- lemzőiről. Felhívja a ügyelmet arra a fejlődésbe- li hasonlóságra, melynek következtében mind a magyar, mind az osztrák főváros az adatokkal bizonyíthatóan ,, . .. az ország méretéhez képest aránytalanul naggyá vált". Mellettük Prága né- pességkoncentrációja feltűnően kicsi, ugyanis az alacsonyabb népességszám mellett ez utóbbi vá- ros ,, . .. közigazgatási területe majdnem 20 szá- zalékkal nagyobb, mint Bécsé, és mindössze

5,5 százalékkal kisebb, mint Budapesté".

A népesség összetételének és a legfőbb nép- mozgalmi adatoknak bemutatását követően a városok gazdasági struktúráját elemzik a szer- zők, jelentős hangsúlyt adva a lakossági infra- struktúra színvonalának alakulásáról szóló ada- toknak, ezen belül is elsősorban a lakásállo- mány változásának. Az egészségügyi, oktatási és az idegenforgalmi szféra összehasonlításával zárul az elemzés, melyet jól áttekinthető tábla—

anyag egészít ki.

A sorozat 2. és 3. kötete demográfiai témájú.

Az előbbi Budapest és Bécs halálozási viszonya—

it helyezi nagyító alá, míg az utóbbi Budapest és Prága népességének átfogó demográíiai jellem- zését adja közre.

Budapest és Bécs halálozási viszonyainak ösz- szefoglaló jellemzése eredményeképpen sajnos nem éri meglepetésként az olvasót fővárosunk rosszabb helyzete. Az elemzés azonban rámutat arra, hogy ,,A két — egymáshoz földrajzilag igen közel fekvő — főváros népességének halálozási viszonyaiban kialakult különbségek, pontosab—

ban a Budapesten tapasztalt abszolút értelem—

ben is kedvezőtlen változások okai sokrétűek, és egyértelműen nem is határozhatók meg".

A részletesebb elemzés és a kiegészítő tábla—

anyag ezeket az okokat igyekszik feltárni és néhány oldalról megvilágítani.

A Budapest és Prága összehasonlításban is fővárosunk rosszabb halálozási viszonyai dom- borodnak ki, noha ,, . . . a főbb tendenciák tekin-

tetében . . ." nem voltak lényeges eltérések a két város között. ,,Az azonosságok mellett azonban a változások mértékét, kiváltó okait illetően bi- zonyos különbségek is jelentkeztek . . — hívják fel a figyelmet a szerzők, és alapos, körültekintő elemzés útján jutnak el e különbségek érzékelte—

téséhez.

A csehszlovák és a magyar főváros demográ- fiai jellemzésén belül megismerhetjük a népesség lélekszámát, nemenkéntí és kor szerinti összeté—

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Központi Statisztikai Hivatal Somogy megyei és Veszprém megyei igazgatóságá- nak jelentése az

Károlynak, a Központi Statisztikai Hivatal Me- zőgazdasági Statisztikai főosztálya csoport- vezetőiének, Hegedüs Györgynek, a Központi Statisztikai Hivatal Tolna megyei

címmel, első helyen a Központi Statisztikai Hivatal területi szerveinek az információs rendszerben elfoglalt helyével, a területi igazgatóságok (különösen a Vas

(Központi Statisztikai Hivatal. Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóság kiadványa.).. 1

Az állami statisztikai szervezet keretébe ma a következő statisztikai szervek tartoznak: a Statisztikai Főhivatal és annak regionális szervei, az Állami

A köztársasági, határterületi, területi statisztikai hivataloknak és a Központi Statisztikai Hivatal kerületi és városi felü- gyelőségeinek fontos kötelessége, hogy a

:rozsta a Központi Statisztikai Hivatal és az állami statisztika helyi szervei egyes dolgozói—..

A delegáció az Állami Központi Statisztikai Hivatalban és a Karl Marx Stadt—i megyei statisztikai igazgatóságon a Német Demokratikus Köztársaság munkaügyi statisztikai