Statisztikusok egymás között: A statisztika gyermekfogalmáról

(1)

SZEMLE

STATISZTIKUSOK EGYMÁS KÖZÖTT:

A STATISZTIKA GYERMEKFOGALMAgÓL

A háztartások gazdálkodásával foglalkozó

felvételekben (például a jövedelemfelvételben

vagy a háztartás-statisztikában) a háztartások

csoportosításánál az egyik leggyakoribb, a jö—

vedelmi egyenlőtlenségre leginkább ható ténye-

ző a gyermekszám. Eppen ezért a gyermekfo- galom tartalmának meghatározása alapvető fontosságú.

Ez az egyszerű fogalom több dimenzió men- tén írható le, ugyanis a gyermeki létnek több jogi, gazdasági, családi stb. kritériuma van.

A szempontok fontosságától függően igen elté-

rő fogalmat alkothatunk. A statisztika felhasz- nálóiban talán fel sem merül, hogy a gyermek- szám szerinti csoportosítás a különböző szak- statisztikákban más—más körre vonatkozik.

Hosszú időn keresztül nem egy szakstatisz- tika (például a jövedelmi felvétel, népszámlálás stb.) a 15 éves kor alatti (eltartott) személyt so- rolta a gyermekek közé, ez volt a fogalom alap—

vető tartalma. Ez a kategória valóban tisztának

látszik, használatát az is indokolja, hogy a munkavállalási kor alsó határa 15 év, ezért az e korhatár alattiak mindenképpen eltartottak.

Mivel a 15 évesnél fiatalabbak házasságot sem

köthetnek, nem kell a családi állapotot sem be- vonni az ismérvek közé, ők csak nőtlenek s ha- jadonok lehetnek.

A valóság azonban ennél bonyolultabb. A 15

évesnél idősebb gyermekek jelentős része még

18—19 éves koráig tanul, általában nem köt há—

zasságot, s jogi értelemben is kiskorú, hiszen a nagykorúvá válás korhatára a 18. év. Amennyi—

ben ezek a feltételek fennállnak (a harmadéves szakmunkástanulók kivételével, akik már kere- settel rendelkeznek) a fenti 15 éves és idősebb eltartottak családi pótlékban is részesülnek,

a jelenlegi szabályozás szerint 16 éves korig

mindenképp, 16 és 20 év között pedig abban az

esetben, ha nappali tagozatos középiskolába

járnak. Ezenkívül 1990 márciusa óta a testi, szellemi fogyatékos gyermekek után a családi

pótlék korhatár nélkül jár. Tehát létezik egy második, a 19 éven aluli eltartott gyermek fo-

galma. Ennek meghatározásakor, legalábbis a legutóbbi, az 1987. évi jövedelmi felvételben csak két kikötést tettünk: eltartottak és 19 éves

kor alattiak legyenek. Ez a fogalom azonban

nem illeszkedik megfelelően a családi pótlékra

jogosultság kritériumához, mivel nem minden

19 év alatti eltartott gyermek részesül családi pótlékban, s minthogy a fogalom meghatáro- zásánál az ún. családi állás, azaz a családban

elfoglalt hely, szerep nem szerepelt kritérium-

ként, még az is előfordulhat (természetesen csak igen ritkán, tehát az adatok használhatóságát

érdemben nem befolyásolja), hogy például egy

18 éves feleség, aki történetesen eltartott, eset-

leg gyermekként lesz nyilvántartva.

E helyt egy újabb problémára kell felhívni a figyelmet: úgytűnik, jelenleg a munkanélküli—

ség elsősorban az iskoláikat befejezett fiatalokat

sújtja. Tehát feltehetően megnő a jövőben azok—

nak a 19 éven aluli eltartottaknak a száma, akik tanulmányaikat befejezve családi pótlékra nem számíthatnak, s mivel nem volt még munka- helyük, munkanélküliként sem vehetik őket

számba, segélyre sem jogosultak, s teljes egészé- ben szüleikre vannak utalva. Kérdés, hogy sta- tisztikailag gyermekként vegyük—e őket számba vagy sem?

Végül tekintsük áta harmadik fogalomválto-

zatot, amely tartalmilag talán a jelenlegi adózás

fogalomköréhez áll legközelebb. Ezen felfogás-

ban, amelyet például a háztartási költségvetési felvétel (háztartás—statisztika) is követ, a nappa—

li tagozatos gyermek, egyéb rokon, nem rokon családi állású 25 év alatti személyek szerepelnek

gyermekként, valamint a gyermek családi állású

testi szellemi fogyatékosok, ók korhatár nélkül.

E felfogásnak az a logikája, hogy ez utóbbiak családi pótlékban részesülnek, a 25 év alatti nappali tagozatos tanulók után pedig szintén megilleti a szülők valamelyikét (3 és több el—

tartott gyermek esetén) az adózásban érvénye-

sített gyermekkedvezmény.

A felsorolt, a háztartás- és jövedelemstatisz-

tika köréből vett példák csupán a problémát kivánják érzékeltetni. Valószínű, hogy a Köz-

ponti Statisztikai Hivatal kategóriái között ezen kívül még más ,,gyermek"-fogalmak is lé-

teznek.

A fogalmi rendszer kialakítása már azért sem könnyű, mert sem a családipótlék—, sem más

(2)

488 hasonló rendszerek nem következetesek és ál- landók. Ha például a családi pótlék folyósítását tekintjük a fogalom alapkritériumának, folya- matosan korrekcióval kellene élnünk, s az idő- beli összehasonlítás szinte lehetetlenné válna.

Véleményem szerint a háztartások gazdálko—

dásával kapcsolatos felvételek gyermekfogal—

mát mégis vagy a családi pótlékhoz, vagy az adózási rendszer gyermekfogalmához kellene közelíteni; ha pedig mégis több fogalmat is

használnánk, jó lenne, ha azok egymásból

könnyűszerrel levezethetők lennének. (Például

SZEMLE

általános fogalomként használhatnánk a családi

pótlékra jogosult gyermekek fogalmát, s ezen

belül bizonyos témák vizsgálatánál a korhatár megjelölésével esetleg a 15 év alatti gyermekek számát is megadhatnánk.)

A téma felvetését azért tartom indokoltnak, mert több területen módszertani változások, tisztázások előtt állunk, s ezek sikerének alap- feltétele a megfelelően kialakított, lehetőleg egységes rendszer létrehozása.

Dr. Salamin Pálné

MAGYAR SZAKIRODALOM

SI POS BÉLA:

HELLER FARKAS

A múlt magyar tudósai. Akadémiai Kiadó. Budapest.

1990. 218 old.

Nemcsak a könyveknek, Magyarországon a társadalomtudósoknak, közgazdászoknak is megvan a maguk sorsa. 1948 után, három év-

tizeden keresztül Heller Farkas műveit alig idézték, közgazdász—generációk úg y végezték el a Marx Károlyról elnevezett Közgazdaság-tu-

dományi Egyetemet, hogy nem is hallottak

Heller Farkasról és munkásságáról. Heller

könyvei, cikkei több mint negyven évig nem voltak hozzáférhetők, Ugyanezen idő alatt Hel—

ler Közgazdasági Lexikonjának spanyol nyelvű

kiadása a spanyol nyelvterületen (például Dél-

Amerikában, Spanyolországban stb.) számos,

1969-ig hét kiadást ért meg, közgazdaságtana pedig Ausztráliában volt tankönyv. Bálint György, a fasizmus áldozatává vált újságíró

,,A halhatatlan szöveg" című írásának Sipos

Béla által idézett megállapítása (182—18 3. old.)

a helleri életmű esetében is igazolódott: ,,A sza-

vak megmaradnak, az emberiség legszebb és

legokosabb mondatai többé már nem veszhet-

nek el. Lehet, hogy évekig, évtizedekig nem

akad senki, aki elolvassa vagy megértse őket,

lehet, hogy évszázadokon át értelmetlenü l me—

rednek majd rájuk az új barbárság fiai — de ez nem nagy baj. Az a fontos, hogy megmaradnak, számos példányban, olvasható állapotban.

Előbb-utóbb megint csak akadnak majd olva- sóik. . .".

S bár a szöveg is szennyeződik és roncsoló—

dik, de elpusztítani mégsem lehet. így maradt

meg a két világháború közötti időszak köz-

gazdasági élete legkiemelkedőbb képviselőjé—

nek, Heller Farkas professzornak az életműve

is. Egyedülálló a tudományos teljesítménye, mivel három területen —— a közgazdasági elmélet története, az elméleti és alkalmazott közgazda- ságtan, valamint a pénzügytan terén — alkotott jelentőset. Az utolsó enciklopédikus, a köz-

gazdaságtanban mindent felölelő ismeretanya g- gal rendelkező tudós volt.

Magyarországon elsőnek ismerte fel a meny-

nyiségi törvényszerűségek egzakt tanulmányo-

zásának fontosságát a gazdaságkutatásban, amit a statisztikai és a matematikai módszerek

alkalmazása (vagyis az ökonometria) tett lehe- tővé. Nem véletlen, hogy inspirálására két ki-

váló munkatársa, Kádas Kálmán és Theiss Ede professzorok az ökonometria tudományának nemzetközi hírű tudósaivá váltak.

Heller Farkas pályafutását öt fejezetben tár- gyalja Sipos Béla, és a kötetet Utószó, Köszö—

netnyilvánítás és Bibliográfia zárja. A fejezetek

mondanivalóját jól megválasztott irodalmi mottókkal is megvilágítja. Az indulás és pálya- kezdés időszaka az 1877 és 1917 közötti éveket

öleli át. Bár Heller Farkas 1900-tól kezdve rend—

szeresen publikált, igen nehezen került a tudósi

pályára, pályázati kérelmeit rendre elutasítot- ták (például a Kassai Kir. Jogakadémián, a kolozsvári Ferencz József Tudományegyete- men és a Nagyváradi Jogakadémián). Végül

1917 januárjában a budapesti műegyetemen

nyilvános rendes tanárrá, a nemzetgazdaságtan és pénzügyi tanszék vezetőjévé nevezték ki.

Heller nehéz pályakezdése általánosabb érvé—

nyű, az etika körébe vágó megjegyzésekre kész-

tette a tudósportre' íróját. Többek között az

alábbiakra hivta fel a figyelmet: ,,A tudomány

és a hatalom viszonya mindig ellentmondásos volt, annak ellenére, hogy a tudomány mindig

a haladást szolgálta. Különleges tehetségre és

jellemre, a lényeglátás képességére és nagy szor- galomra van szükség ahhoz, hogy jelentős ered—

ményeket érjen el egy kutató" (55—56. old.).

Az új tudományos eredmények azonban csak—

nem mindig kihívást is jelentenek. Az egyik ki-

hívás az irigység. A boszorkányüldözésszerű

tudományellenességnck századunk sem vetett egészen véget. A diktatúrák nagymértékben

korlátozták az alkotó gondolkodás kiteljesedé- sét. Ez később hozzá is járult bukásukhoz.

Statisztikusok egymás között: A statisztika gyermekfogalmáról

SZEMLE