1158 STATISZTI KAl lRODALMl FIGYELÖ
Más .,tervek" kevesebbet nyújtanak az árin—
dex szabta mértéknél, ám a kiigazítás le- het 3 százaléknál több is. Előfordul, hogy csak akkor adnak automatikus nyugdijpót—
lást, ha az árindex változása nagyobb 3 százaléknál, máskor a nyugdíjösszeg nagy- ságához kötik a szakaszos pótlékolást.)
Az automatikus nyugdijkorrekciós rendsze—
rek kimondják a ,,lefelé" való módosítás lehetőségét is. Ezt teszi a nyugdijszabályza- tok háromötöde, minimumként azonban a legtöbbjük fenntartja az eredeti nyugdijösz—
szeget.
1978 és 1981 között az automatikus nyug—
díjpótlékolás leggyakoribb aránya 12.6 szá—
zalék volt, vagyis évi 3 százalék, négy éven át. A cégek félnek attól, hogy jelentősebb gépies nyugdij-kiigazítást vállaljanak. inkább alkalmilag adnak pótlást, ha jónak és le-
hetségesnek tartják.
1977 és 1981 decembere közt átlagosan 51 százalékkal nőtt az Egyesült Államokban a létfenntartási javak ára. Noha ez az in—
dex nem a nyugdijasok fogyasztási szerke- zetét veszi alapul. annyi bizonyosan meg—
állapítható, hogy a nyugdijasok járandósá- gának vásárlóereje a vizsgált 4 év alatt csökkent. Még ha azt a foglalkozási cso- portot (a diplomásokat és az adminisztra- tiv ügyintézőket), továbbá azt a nyugdíjba vonulási évet (1976) és havi nyugdíjösszeget (1977. évi 250 dollár) tekintjük is, amelyben a legnagyobb az 1977 és 1981 közötti nyug- díj-kiigazítás aránya, akkor is azt kell mon- danunk, hogy a nyugdíjnövekedés nem volt több, mint az áremelkedés fele. A nyugdi- jak vásárlóerejének általános hanyatlása azonban nem ennyire kedvezőtlen, mivel a legtöbb magánnyugdijas a társadalombiz- tositási rendszertől is kap ellátmányt, még- pedig az árindexszel korrigált összegben.
Az automatikus nyugdíj—kiigazítási rend- szer az 1978 és 1981 közötti időszakban nagyobb biztonságot nyújtott kedvezménye—
zettjeinek, mint az eseti. mert, bár kisebb arányú pótlékot biztositott, ezt rendszeresen, évről évre folyósította. Az ad hoc juttatás a legtöbb esetben csupán egyszeri volt az áttekintett 4 év alatt.
(ism.: Somogyi Miklós)
WINEGARDEN, CA R. :
A NÖK TERMÉKENYSÉGE.
KERESÖ FOGLALKOZASA ÉS CSALÁDl ÁLLAPOTA
(Women's fertility, market work and marital sta- tus: a test of the new household economíCs with international data.) —- Economica. 1984. nov. 204 51. 447—456. p.
G. 5. Becker 1960-ban és !. Mincer1962- ben megjelent tanulmánya óta, amelyek a termékenység, a nők kereső foglalkozása és
családi állapota egyidejű vizsgálatát céloz- ták, több tanulmány tett kísérletet a de—
mográfiai magatartás empirikus modelljé- nek kidolgozására azon a témakörön be—
lül, amelyet a szerző ,,new household eco- nomics"-nak nevez, s amit talán ..új ház- tartásgazdaságtan" vagy a "háztartások új gazdaságstatisztikája" cimen fejezhetnénk ki magyarul. A korábbi hasonló témájú vizsgálatoktól e tanulmányokat általában az különböztette meg, hogy a férfiak és a nők időbeosztásával kapcsolatos magatartásokat döntési folyamatként fogták fel.
A korábbi hasonló modellekkel szemben a szerzőnek az a leglényegesebb kifogása.
hogy azokban a termékenység, a női fog- lalkoztatottság és a családi állapot általá—
ban nem, vagy nem minden endogén vál- tozó. más szóval: a modellben a változók kölcsönös egymástól függése nem volt meg- oldott. A szerző ennek a követelménynek igyekezett megfelelni úgy. hogy a demog- ráfiai változókat ár— és jövedelemváltozók- tól, valamint egymástól való függőségükben
vizsgálta.
A tanulmány először a modellt és ennek elméleti megalapozását ismerteti.
A modell három egyenletből áll, Az első a nők reprodukciós arányát (a termékeny—
séget) magyarázza: a szülőképes korú dol- gozó nők arányával súlyozott átlagos női munkabérekkel a feldolgozó iparban, a szü- lőképes korú férjes nők arányával súlyozott átlagos férfi munkabérekkel (hasonlóképpen a feldolgozó iparban); valamint egy karak- terisztikus változóval, amely a terhesség- megszakítások megengedettségét vagy ti- lalmát fejezi ki. A második egyenlet a női munkavállalók arányának változását magya- rázza a feldolgozó ipari átlagos női és férfi munkabérekkel, valamint azzal a változó- val. amely a szolgáltatási ágazat foglalkoz- tatottságának az összes foglalkoztatottságon belr'ili arányát mutatja, nyilván abból az el—
gondolásból kiindulva. hogy a nők itt tud—
nak a legkönnyebben elhelyezkedni. A harmadik egyenletben (a szülőképes korú házas nők arányának alakulása) a magyo-
rázó változók ismét a fenti órabérváltozók és a propagativ korú népesség nemek sze—
rinti megoszlása. A specifikáció hátterében álló elképzelések nagyjából a következők:
— a női munkavállalók órabérének változása a gazdaságilag aktiv nők esetében a gyermek ,.ár- nyékárát", a aazdaságilag aktív nők esetében a gyermek érdekében történő haszonáidozatot fejezi ki; a várakozásnak megfelelően a dolgozó nők te!—
mékenysége keresetükkel forditva arányos;
— a férfiak keresetét illetően: a házasságban nem élő nők esetében a férfiak munkabérének alakulása aligha változtat demográfiai magatartásukon, mfa a házasságban élő nők esetében növelheti a szü—
lési hajlandósáaot:
— a munkavállalás döntése elsősorban a házas- ságban élő nők esetében merül fel. és feltehetően rugalmasan hat a női munkabérek változására;
STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ
1159
—- minthogy a gyermekszülés és —nevelés a nők részéről nagy időráfordítással jár. a nők szabad idejének határhaszna termékenységüktől függően változik; várható, hogy a férj keresetének növeke- désekor e kereset nagyobb részét fordíthatják olyan szolgáltatásokra, amelyek a nőnek a háztartási munkavégzés alóli fokozott mentesítését szolgálja;
— az inaktív nők számára a férjhezmenetel, mint döntési alternatíva független a női munkabér ala—
kulósától; aktív nők esetében azonban a férfiak ke—
reseti viszonyaiban bekövetkező változások nem kő- zömbösek;
— eszerint a férfiak bérének növekedése befolyá- solhatja a házasságban élő nők arányát.
Az a tény, hogy a munkabéreket exogén változóként kezeli a modell, szükségszerű egyszerűsítés, mert vitathatatlan, hogy a női foglalkoztatottság mint munkaerőpiaci tényező a béreket befolyásolja. Másik, saj—
nálatosan egyszerűsítő körülmény, hogy a megfigyelések csak a feldolgozó iparra szo- ritkozhattak.
A statisztikai becslések 10 ország (Auszt- rália, Belgium, Dánia, Finnország, Német Szövetségi Köztársaság, lrország. Hollandia, Norvégia, Svájc. Egyesült Királyság) 1960 és 1970 közötti adataiból összeállított minta alapján történtek, kétféle változatban. Az egyenletek nem lineáris összefüggéseket is tartalmaztak. A regresszió-számítás a há—
romfokozatú legkisebb négyzetek módszerét alkalmazta, keresztmetszeti és idősoros ada- tok keverésével (a módszer ismertetésétől eltekintünk).
A termékenységet a reprodukciós arány—
számmal fejezte ki. Az adatokat a becslés érdekében át kellett dolgozni, igy az óra—
béreket egységesen minden ország esetében 1970, évi dollár értékben fejezték ki.
A becslési eredmények megerősítették a modell alapfeltevéseit. Az első egyenlet- ben, mely a termékenységet magyarázza, a
női foglalkoztatottság aránya a várakozás- nak megfelelően negativ paramétert ered- ményezett, ugyanakkor a házas nők ará- nyának növekedése a termékenységet pozi—
tiv irányban, az abortusz legalizálása gyen—
gén, de azért szignifikánsan negativ irány- ban befolyásolta. A szülőképes korú nők foglalkoztatottságának arányát az ugyan- azon korcsoportba tartozó házasságban élő nők arányának növekedése — ismét vár—
hatóan -— negatívan befolyásolta; ha- sonlóképpen negativan hatott a termékeny- ség növekedése a női munkavállalásra: a termékenység egységnyi növekedése mintegy 0.1 százalékponttal csökkenti a női foglal—
koztatottságot a mintában. A foglalkozási lehetőségek szolgáltatási szektorban való növekedésének a hatása a két becslési al- ternatíva közül az egyik esetben inszigni- fikáns, a másik esetben erős pozitiv para- métert adott. Végül a házasságban élő nők arányának növekedésére a dolgozó nők arányának növekedése negativan, a termé- kenység pozitívan hatott.
A szimulációs kísérleteket két alaphipoté—
zisből kiindulva végezték. Az egyik hipoté- zis (: bérek hagyományos tendenciaszerű emelkedését tételezte fel, amely inkább a gazdaságilag kevésbé fejlett iparú orszá—
gokban figyelhető meg; a másik olyan ki- induló értékeket vett fel, amelyek a fejlett ipari társadalmakra jellemzők. Ezt követő- en a szimulációs eredmények összehasonli- tására is sor került. A termékenység és a házasságban élő nők aránya a bérek las- sú, egyenletes emelkedése esetében mutat-
kozott nagyobbnak.
(Ism.: Nyáry Zsigmond)
K'O'RNYEZETSTATISZTI KA
SPIES, H.:
A NEMZETKÖZI KÖRNYEZETSTATISZTlKAI ( TEVÉKENYSÉG
(Zum Stand der unweltstatístischen Arbeiten auf
internationaler Ebene.) -—- Wirtschaft und Statistik.
1984. 9. sz. 810—814. p.
Az utóbbi időben a környezeti problémák nagy része nemzetközi méretűvé vált. A légszennyeződés, a folyók, a tavak és a tengerek szennyeződése, a veszélyes hulla- dékok kezelése vagy a veszélyeztetett ál—
lat- és növényfajok kihalása elleni harc csupán néhány példa azokra a feladatok- ra, amelyeket egy ország sem képes egye- dül, hanem csak több országgal összefog- va megoldani. A nemzetközi szervezetek már korán felismerték, hogy a célszerű politika végrehajtásához alapvetően szükséges az átfogó és folyamatos statisztikai információs
rendszer. Ennek következtében már a hat- vanas évek végén igény merült fel a nem- zetközi szinten összeállított környezetstatisz—
tikai rendszer kidolgozására. A Szövetségi Statisztikai Hivatal kezdettől fogva részt vesz ezekben a munkákban, és arra törek- szik, hogy a nemzeti keretekben nyert ta- pasztalatokat nemzetközi vitára bocsássa, és ennek ellenében más statisztikai hivata- lok ismereteit a lehetőségekhez képest fel—
használja a német hivatalos statisztikában.
A nemzetközi környezetstatisztika kiinduló feltételei kedvezőtlenek voltak. A legtöbb ipari országban, ahol a statisztika más te-
rületei már kifejlődtek, a környezetstatisztika kezdetben a mindenkori környezetpolitika súlypontjánák megfelelő szinten állt. A pénzügyi források és így a lehetőségek a legtöbb országban nem voltak kielégítők.
