A nők kereső tevékenységénél mutatkozó megkülönböztetés a családi állapot szerint

320

következménye, vagy a népesség növekedésével jár-e.

Mindezen nehézségek ellenére a kor—

szerű közgazdaságtani elméletekben egyre nagyobb figyelmet fordítanak a népesedési proolémákra (például Hansen elmélete az évszázados pangásról). Különösen a távlati prognózisokban indulnak ki gyakran a népesség alakulásából, mert az a gazoasági tényezőknél sokkal pontosabban számít—

ható ki 15—20 évvel előre.

A szerző a második világháború óta megfigyelhető nyugat-európai demográfiai irányzatok gazdasági következményeit vizsgálja, illetve becsüli előre.

A népesség termékenysége Nyugat—Eu- rópában a XIX. században állandóan csökkent, és a jelen század harmincas éveiben olyan alacsony szintet ért el, hogy már nem biztosította a népesség rep- rodukálódását, Várható volt az országok népességének néhány éven belüli csökke—

nése. Ezzel szemben már a második világháború előtt kissé növekedett a ter—

mékenység, majd a háborü után olyan

magas szintre emelkedett Nyugat—Európá—

ban, az Amerikai Egyesült Allamokban, Kanadában és Ausztráliában, amelyet a demográfusok néhány évvel azelőtt lehe- tetlennek tartottak.

Nem érdektelen a népesség alakulása Svájcban. Itt a második világháború óta világosan két fázisra oszlik: 1960—ig csak a ,,20 éven aluliak" korosztálya nőtt, ezzel szemben 1960 után ez a korosztály válto- zatlan létszámú marad és a "20—60 éve—

sek" korosztálya nő.

Az első fázisban a népesség alakulása következtében a háztartások száma nem nőtt, viszont nagyobbodott a háztartások—

' ban élők átlagos száma. A gyermekek szá—

mának növekedése következtében a ház- 4 tartások jövedelmük nagyobb részét tor—

dítják fogyasztásra. Ezenkívül járulékos közületi kiadások is jelentkeznek (családi pótlékok, iskolaépités, a tanerők számá—

nak növelése stb.). Mindez élénkítette a gazdasági konjunktúrát, mert növelte az effektív keresletet. A megnövekedett ef- fektív kereslet okozta nemzeti jövedelem—

növekedést kifejező szorzószám értékét a szerző 1 és 2 közöttire, az amerikai Cóale viszont 2 és 3 közöttire becsüli.

A második fázisban ezzel szemben a háztartások számának és a dolgozók szá- mának növekedése várható. Ennek követ- keztében megnő a lakáskereslet és több munkahelyet kell biztosítani. A lakás- problémákat még fokozza, hogy a népes-

ség naaa—esze elavult házakban lakik,

amelyeknek lebontása kívánatos. A fo- gyasztási javak kereslete, szemben az első fázissal, amikor elsősorban a mezőgazda—

munkaképes

STATISZTIKAI _IRODALMZI FIGYELÓ

sági eredetű javak kereslete nőtt, főkép—

pen a tartós fogyasztási cikkek területén fog növekedést mutatni.

Coale szerint a termékenység növeke—

dése különleges nehézségeket okoz, mert a nemzeti jövedelemnek nagyonb részét kell beruházásokra igénybe venni. A szerző viszont kimutatja, hogy a nagyobb beruházások iránti igény túlnyomórész—

ben csak az első fázis kezdete után 20 évvel jelentkezik, amikor a nemzetgazda—

ságnak már volt ideje az új helyzethez

alkalmazkodni. ;

(lsm: Andorka Rudolf)

A NÖK KERESÓ TEVÉKENYSÉGÉNÉL MUTATKOZÓ MEGKÚLÖNBÖZTETÉS

ACSALÁDI ÁLLAPOT SZERINT

(Discrlmination in employment or occupat- tion on the basis of marital status.) --— Inter- national Labour Review. 1962. márc. 262—282.

p. és ápr. 368—389. p.

A Nemzetközi Munkaügi Hivatal ta—

nulmánya egy, az ILOl által a férjezett nők alkalmaztatásával kapcsolatban fel- merülő dlszkrimináció kérdéséről végre- hajtott felvétel adatainak és információi—

nak összefoglalását és értékelését tartal- mazza, a kiküldött kérdőívekre mintegy 60 ország kormány—, illetve társadalmi szerveitől beérkezett válaszok alapján.

Tekintettel arra, hogy az egyes országok által beküldött válaszok főként a részle—

tesség, de egyéb vonatkozásban is erősen eltérők, a beszámoló nem tekinthető tel—

jesnek.

A felvétel célja az volt, hogy tekintet—

tel a nők és ezen belül a férjezett asz- szonyok által az egyes országok gazdasági és társadalmi életében elfoglalt egyre növekvő szerepre, felmérje a férjes nők alkalmaztatásával kapcsolatban foganato—

sított, megkülönböztető intézkedéseket, javaslatokkal éljen egyrészt a diszkrimi- náció leküzdése érdekében, másrészt, hogy segítsen az alkalmaztatás révén felme—

rülő gyakorlati problémák megoldásában.

A tanulmány összefoglalóan megálla—

pítja, hogy az utolsó negyedszázadban sok országban hoztak intézkedést a fér- jezett nők foglalkoztatásával kapcsolatos diszkrimináció leküzdése érdekében, csök- kent a diszkrimináció és számos ország alkotmánya rögzíti a férfiak és nők egyenjogúságát, A diszkrimináció felszá—

molására hozott intézkedésekben lényeges szerepet játszottak a szakszervezetek. Az elért eredmények következtében a közvet—

! International Labour Office Munkaügyi Hivatal).

(Nemzetközi

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYELÖ

321

len megkülönböztetés helyébe inkább a közvetett diszkrimináció lépett, azonban a férjezett nők alkalmaztatása kapcsán felmerülő diszkrimináció számos ország- ban, területen, illetve tevékenységnél jelentkezik és a problémával továbbra is foglalkozni kell.

Az ILO tanulmánya a férjes asszonyok alkalmaztatásánál foganatosított diszkri—

minációt főként a törvényhozás és a kol—

lektív szerződések szempontjából veszi vizsgálat alá.

A tanulmány úgy véli, hogy a törvé—

nyes rendelkezéseket alapul véve a férjes asszonyok alkalmaztatása terén viszony- lag kielégítő a helyzet, amennyiben igen ritka az olyan törvényhozás, amely meg- tiltja vagy korlátozza a férjezett nők al—

kalmazását. Ugyanakkor a törvények egy része *nem tiltja a diszkriminációt sem.

Azon országok közül, amelyekben az alkotmány vagy törvény tiltja a diszkri—

minációt, a tanulmány kiemeli azokat az államokat, amelyekben új alkotmányt hoz—

tak létre a háború után, valamint többek között Ázsia és Afrika új független álla—

mait; Kubát; a Szovjetuniót. Ugyanakkor vannak országok, ahol a férjezett asszo—

nyok csak a férjük engedélyével vállal—

hatnak kereső tevékenységet, illetve bi—

zonyos szakmákban, például a kereskede—

lemben állást. Ilyen például Ecuador, Li—

banon, a Fülöp—szigetek, az Amerikai

Egyesült Államok ört tagállama.

Míg igen ritkák az olyan törvények, amelyek általánosságban megkülönbözte—

tetést írnának elő a férjes asszonyok al- kalmazásánál, ugyanakkor számos olyan rendelkezés van érvényben jó néhány or- — szágban, amely tiltja a férjezett asszo- nyok közsmlgálatban való alkalmaztatá—

sát. Ezt a tényt a tanulmány különösen sajnálatosnak tartja azért, mert az állami alkalmaztatás példája az egész társada—

lomra erős befolyástgyakorol. A közszol- gálat területén mutatkozó diszkrimináció illusztrálásául a tanulmány számos pél—

dát sorol fel (katonaság és rendőrség:

Franciaország; rendőrség: Olaszország;

állami hivatalok: Kanada több tartomá—

nya; közigazgatás: India stb.). Svájcban a közalkalmazotti törvény lehetővé teszi a tisztviselőnők munkaviszonyának fel—

bontását vagy időleges munkaviszonnyá való megváltoztatását házasságkötés ese- tén. Angliában és Belgiumban olyan in— '

tézkedések vannak érvényben, amelyek a külügyi szolgálatban tiltják a férjezett nők alkalmazását. Végeredményben a fér—

jezett nők közszolgálatban való alkalma- zásának megtiltása azt jelenti, hogy az érintett országokban a férjes asszonyokat

7 Statisztikai Szemle

kizárják az állandó, nyugdíjra jogosító közszolgálatból. (A magánvállalkozásoknál ritkák az olyan törvényes rendelkezések, amelyek a férjes nők alkalmazására vagy elbocsátására vonatkoznak.)

Bizonyos országokban törvények tilt- ják a férjezett vagy terhes nők alkalma—

zását az egészségre ártalmas foglalkozá—

soknál, vagy pedig rendeletek szabályoz—

zák, szintén egészségvédelmi célból, a nők __ által teljesíthető munkaórák számát (pl. Hollandia).

A férjezett nők munkavállalásnak in- direkt törvényes szabályozója néhány or—

szágban az adótörvény. Ahol a házas—

párokra nagy adót vetnek ki, sok esetben a férjezett dolgozó nő ,,önnként" lemond állásáról, (Például Belgium, Finnország, Hollandia, Norvégia, Görögország.) Disz—

kriminác'ió érvényesül a munkanélküli se—

gélyezésnél is számos kapitalista ország- szágban (például Franciaországban és Új—

Zélandban nem kap munkanélküli segélyt a férjes nő, ha férje képes őt eltartani).

Ami a kollektiv szerződéseket illeti, az országok többsége úgy nyilatkozott, hogy a kollektív szerződések nem tartalmaz—

nak diszkriminációs intézkedéseket a fér—

jezett nőkkel szemben. Néhány ország —-—

köztük Argentína, Kuba, Kolumbia, a Német Szövetségi Köztársaság —— az ILO kérdőivére adott válaszában kiemelte, hogy olyan kollektív szerződések, ame- lyek diszkriminációs rendelkezéseket tar- talmaznának, semmisnek lennének tekin- tendők, mivel szembekerülnének az alkot—

mány vagy a törvényhozta rendelkezé sekkel, amelyek tiltják a nemek vagy a családi állapot szerinti megkülönböztetést.

A Szovjetunióban a kollektív szerződések nemcsak, hogy nem tartalmaznak diszkri—

minációs rendelkezéseket, hanem ezek a szerződések a vállalat vezetőségének hatá—

rozatait is tartalmazzák a gyermekgon- dozásra és a dolgozó anyák védelmére vonatkozóan.

Három országban (Hollandia, Amerikai Egyesült Államok, Spanyolország) tartal- maznak a kollektív szerződések több—ke- vesebb mértékben diszkriminációs ren—

delkezéseket a foglalkoztatott férjes asz— * szonyokkal kapcsolatban.

A kérdőívet megválaszoló országok egyharmada úgy nyilatkozott, hogy sem állami intézményeinél és vállalatainál, sem magánvállalatainál nem érvényesül disz—

krimináció az *alkalmaztatásoknál, ezek közül öt ország ———- Bulgária, Csehszlová- kia, Lengyelország, a Szovjetunió és Ju- goszlávia —— kiemelte, hogy ilyen jellegű gyakorlat nem érvényesülhet a szocialista gazdaságban, amelyben eltekintve a két nem egyenlőségének alkotmányban rögzi-

322

tett biztosításától, állandó munkaerőrhiány mutatkozik.

A családi állapot szerinti diszkriminá- ció különböző formákat ölthet. Van, ahol nem alkalmaznak férjnél levő asszonyo- kat és házasság esetén elbocsátják az al- kalmazott nőket, előfordul viszont az is, hogy férjezett asszonyokat nem vesznek fel új alkalmazottként, de a régieket meg—

tartják. Általában igen erős befolyást gyakorol a férjes asszonyok alkalmazásá-

nál jelentkező diszkriminációra a mu'nk'a? , ; erő—szükséglet.

A tanulmány az egyes országok által adott válaszok alapján felsorolja azokat a foglalkozási ágakat, ahol diszkrimináció mutatkozik a férjnél'levő nők alkalma—_

zásánál és ezek között megemlíti a tanítói hivatást (Ausztrália néhány tagállama, Belgiumban a magániskolák, írország,

Hollandia), a bank- és biztosítóüg'yletek—

kel foglalkozó vállalatokat (több-kevesebb mértékben Belgium, Görögország, Olasz- ország, Anglia), a kereskedelmet (Olasz—

ország, Anglia) stb. Az ipari munkásnők felvételénél kevésbé mutatkozik meg a diszkrimináció.

A férjes asszonyok alkalmazásánál mu- tatkozó diszkriminációnak van olyan for- mája is, amelyik a leendő és a kisgyer- mekes anyákat érinti. Számos országban korlátozottabbak a munkalehetőségek a le—

endő anyák részére, mint a férjnél levő nők számára általában és például Hollán-7 diában vannak olyan vállalatok, amelyek férjes asszonyokat alkalmaznak ugyan, de

felmondanak alkalmazottuknak, ha az néhány hónapos terhes anya. Angliában sem ismeretlen ez a gyakorlat. Belgium- ban néhány üzem kötelezően kiköti, hogy a dolgozó anya második gyermeke meg—

születésekor lemond állásáról.

A kérdőívekre beküldött válaszokból ki—

tűnt, hogy a kérdőívet megválaszoló, or—

szágoknak mintegy a fele tájékoztatást adott az országában szokásos anyavéde—

lemről és a válaszok nagy része rámu—

tatott azoknak az intézkedéseknek és le—, hetőségeknek fontosságára — főleg a gyermekgondozással kapcsolatban —— ame—

lyek gyakorlatilag lehetővé teszik a férj—

nél levő nők részére a munka elvégzésé—

nek és a háztartás vezetésének össze- kapcsolását Brazília, Bulgária, Csehszlo—

vákia és az Egyesült Arab Köztársaság hangsúlyozta a gyermekgondozó intézmé—

nyek létezése, mint a férjnél levő asszo—

nyok munkavállalását elősegítő tényező fontosságát országukban, s nagy jelentő-, séget tulaidonitott ennek a kérdésnek a Szovjetunió is. Ugyanakkor Kanada, ,fr—

ország és Norvégia válaszából kitűnt, hogy a grermekgondozó intémények elégtelen;

STATISZTIKAI IRODAW, megam

volta kedvezőtlenül befolyásolta a kik sthermekes anyák alkalmazásban maradá-

A tanulmány rámutat az anyavédelem sokkal szélesebb társadalmi sikon való újratárgyalásának szükségességére

mint az eddigelért eredmények , lésénél megemlékezik a nosza-tv , _,tek

munkájáról. '

(Ism.: Kármán Tahásué), .

REMPP, J M——EUVRARD__,F

A LAKÁSH ELYZET VIZSGÁLATÁNAK

EREDMÉNYEI '

(auelgues résultats d'une ;enauete sur ie lo—

gement.) —- Etudes et mjomw'e, 1962; 16.

sz. 839—858. p' ', *

A lakáshelyzet, akárcsak ,ng más , országaiban, Franciaországban is sok problémát vet fel. Ennek oka az, hogy a lakásépítkezés éveken keresztül nem tar——

tott lépést az igények fejlődésével a az újonnan felépült lakások száma cask 1959 óta éri el az évi 300 OOO-et. Ennek a problémának a megvilágítását szolgálta már egy 1955—ben végzett felvétel, me—

lyet 1961 márciusában követett egy újabb vizagálat.

Az 1961 márciusában elvégzett vizsgá—

lat az 1955. évihez hasonlóan csupán a nem mezőgazdasági háztartásokra terjedt ki. A felvétel célkitűzése az volt, hogy adatokat nyújtson a lakásokunagyságáról, ellátottságáról (konfortjáról) és birtoklá—

suk jogcíméről, lakbérekről és egyébter—, hekről.

A kérdőívek a következő kérdéscsopor- tokat tartalmazták:

1. a háztartások összetétele, a háztartás tagjainak jellemzői: nemük, koruk, szak- májuk, kapcsolatuk a háztart᧠fejével;

2. a lakás nagysága, ellátottsága és bir—

toklásának jogcíme;

3. lakbérek és egyéb tették, a lakással kapcsolatos kölcsönök visszafizetése *

4. kérdéseket tettek fel arra vonatko—

zóan is, hogy miként ítélik meg saját la—

káshelyzetüket, és terveznek—e lakásv'ál—

toztatást. Azok, akik rossznak ítélték la—

káshelyzetüket vagy lakásváltbztatást ter—

vezte'k, felsorolhatták indokaikat is.

A felvételnél alkalmazott háztartás—máln—

tát az 1960. októberi munkaügyi vizsgá—

,lathoz hasonlóan képezték A vizsgálatba bekerülő lakások címeit az 1954 évi nép—

számlálás jegyzékei alapján határozták meg. Ezek a jegyzékek azonban már meg:—

lehető'sen elavultak s ezért bizonyos k igazításokra volt szüksé * '

márciusa között mintegy

vala-,, ,