A nők tevékenysége a munkahelyeken

(1)

STATISZTIKA! lRODALMl FIGYELÓ

mezhető és a várakozásoknak megfelelő szig- nifikáns paramétereket és a korreláció szo—

rossógát bizonyító együtthatókat eredménye- zett. Magasnak bizonyult a kereslet jövedel- mi elaszticitása, főleg a modell második vál- tozata esetében. A kínálat oldalán az építé- si költségek mutatkoztak a legnagyobb súly- lyal bíró tényezőnek: a költségek 1 százalékos emelkedése az új lakásépitéseket mintegy 5 százalékban csökkenti. Általában igen erős a pénzügyi változók hatása mind a kereslet.

mind a kínálat vonalán. Ezt az állítást a mo- dellel végzett szimulációs kísérletek is iga—

zolták.

1083

A szerző modelljének hiányosságai között annak egyszerűségét, egyes statisztikai adatok kifogásolható minőségét vagy éppen hiá—

nyát emliti. Ez utóbbiak közül főleg a telek—

árakra vonatkozó statisztikai adatok számot—

tevők. Véleménye szerint a jövőben szükséges lesz a megállapításokat keresztmetszeti becs—

lések segítségével is alátámasztani. A szerző végül hangsúlyozza. hogy a lokáse'pitkezések alakulása továbbra is csak a gazdasági élet bonyolult összefüggései keretében, mint annak nem elszigetelhető része vizsgálható.

(Ism.: Nyáry Zsigmond)

MUNKAUGYI STATlSZTIKA

A NOK TEVÉKENYSÉGE A MUNKAHELYEKEN (Tötigkeiten der Frauen am Arbeitsplatz.) — Wirt—

schaft und Stalistik. 1971. 11. sz. 679—684. p.

Számos kiadvány vizsgálja a nők foglal—

koztatottságának módját és mértékét, külö- nösen, amióta a munkaerő-kínálat mindin—

kább csökken s ezért a kereső nők tevékeny- ségének jelentősége növekszik. A korábbi ta- nulmányok elsősorban azokat az okokat ku- tatták, amelyek miatt a nők mindenkori egyé- ni helyzetüknek megfelelően a munkába ál- lás mellett vagy kereső tevékenységük abba- hagyása mellett döntöttek vagy úgy. hogy megszakítás után újra folytatták azt. A ta—

pasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy a nők ilyenértelmű döntéseiknél tekintettel vannak a családban és a háztartásban elvégzendő feladataikra. különösen, ha házasok és gyer—

mekeik is vannak.

A mai erősen iparosodott gazdaság króni—

kus munkaerőhiánnyal küzd és ezért azon igyekszik, hogy minél több női munkaerőt mobilizáljon, illetve, hogy a már kereső te- vékenységet folytató nőket erősebben kap—

csalja munkájukhoz. Ezt úgy is el lehet érni, hogy a nőknek sajátos. az otthonnal össze- függő helyzetüket és iskolai—szakmai kép—

zettségüket figyelembe vevő munkaalkalma—

kat ajánlanak fel.

A tanulmány az 1969 iúliusában végrehaj—

tott, a 0.1 százalékos mikrocenzust kiegészi—

tő felvételt értékeli és elemzi.

A kiegészítő felvétel során első ízben gyűj- töttek személyekre vonatkozó tevékenységi jellemzőket. A kisérlet éppen ezért jelentős e terület metodikai továbbfejlesztése szem- pontjából. A 11 ismérv elhatárolásánál és a kikérdezésnél mutatkoztak hiányosságok, amelyek az értékelésnél derültek ki, azonban ezek a vizsgálatot önmagában nem befolyá- solták. A módszertani fogyatékosságok, amelyek különböző személyi csoportok összeha- sonlitásakor mutatkoznak — például férfiak —

nők —- nem döntőek, mivel egyformán érintik az összes csoportot. Az eredmények megfe—

lelő alapul szolgálhatnak olyan kérdések megválaszolásához, mint a kereslet vagy a kor alakulásának összefüggése a tevékeny—

ségi jellemzőkkel, hogy milyen jellegű tevé- — kenységet folytatnak elsősorban a nők, a te- vékenységek fajtáinak milyen megoszlása vagy milyen jellemző szóródása figyelhető meg az egyes ágazatokban, foglalkozások- nál, esetleg más kritériumokkal kombinálva.

Az 1969 júliusában végrehajtott 0.1 szá- zalékos mikrocenzus időpontjában a Szövet- ségi Köztársaságban 26 millió kereső személy volt.

A nők aránya az összes keresőből megkö- zelítőleg 37 százalékot, 9.6 milliót tett ki. Ha a kereső nők számát az összes nők számá- hoz viszonyítjuk, az arány 30,1 százalék. he- lyesebb azonban a viszonyitás o keresőképes (15—65 éves) korú nők számához, az arány így 40 százalékot tett ki.

A kikérdeze'skor a tevékenységeket a kö- vetkező ismérvek szerint csoportosították:

termelés (megmunkálás, építés, feldolgozás. sze- relés, helyreállítás),

gépkezelés (beállítás.

lenőrzés, karbantartás).

szállítás (szortírozás, csomagolás, szétküldés, jár- művezetés),

elosztás (árukereskedelem, eladás, közvetítés, köl—

csönzés),

javítás (üzembe helyezés),

tisztítás (mosás. festés, appretálás).

irányítás (díszponálás. utasítás, felügyelet, tár—

gyalás),

tervezés (tervkészítés, szerkesztés, kiszámítás, raj- zolás, kalkuláció),

ellenőrzés (áruk, dokumentumok, adatok. teljesít- mények vizsgálata),

igazgatás (levelezés, gyorsírás, könyvelés, adatfel- dolgozás),

szolgáltatások teljesítése (tanitás, kutatás, nevelés.

gyógyítás, ápolás, gondozás, tanácsadás, biztosítás, művészeti tevékenység), egyéb.

szabályozás, irányítás, el—

Ha a kereső nők megoszlását a felsorolt csoportok szerint figyeljük meg, megállapit—

(2)

1 084 STATISZTIKAI IRO DALMI FIGYELÓ

ható, hogy a leggyakrabban előforduló tevé—

kenységfajták a termelés, ezt követően az igazgatás, a szolgáltatások teljesítése és az elosztás. E négy csoportba tartozó tevékeny—

séget folytat a kereső nők 81 ,3 százaléka.

A többi csoportba tartozók száma alacsonyabb, a legalacsonyabb a javítás, a terve- zés és a gépkezelés csoportokba tartozók száma.

Az összes kereső nők közel 95 százalékát lehetett a felsorolt 11 csoportba besorolni s mindössze mintegy 526000 nő válaszolt az ,,egyéb" kategóriával,

Gazdasági ágak szerint vizsgálva: az .,egyéb" kategóriába tartozók a mező- és er- dőgazdaságban 8.8. az egyéb ágazatban 7.9, viszont az iparban 3,0 és a kereskedelem- ben—közlekedésben csupán 2,9 százalékot tesznek ki.

Többféle tevékenység végzése esetén a túl- súlyban folytatottat kellett megadni. Előrelát- ható volt. hogy a termelőtevékenység a me- ző— és erdőgazdaságban (872 százalék), va- lamint az iparban (39,0 százalék) dominál.

a kereskedelem és közlekedés ágazatban az elosztás (56.4 százalék) és a szolgáltató ága- zatban a szolgáltatások teljesítése (47.2 szá- zalék). Nem ilyen magától értetődő az, hogy az iparban a nők 26 százaléka az igazga- tásban dolgozik. A férfiakkal szemben itt je- lentős az eltérés, mert a férfiak közül az iparban 52.2 százalék a termelésben dolgozik, de csak 3.8 százalék, az igazgatásban.

A termelőtevékenység magas aránya a me—

ző- és erdőgazdaságban abból adódik. hogy a nagyszámú kis— és középgazdaságban gya- korlatilag minden munkát ugyanaz a személy végez, ésszerű munkamegosztásra nincs mód. Amikor piaci napokon a parasztasz- szony terményeit saját maga viszi a piacra, szállít, eloszt, idejének nagyobbik része még- is az előállítással telik el. A legfejlettebb munkamegosztás az iparban van, ahol a rész—

feladatok specializált munkaerőket igényel- nek.

A foglalkoztatottság módját tekintve a ke- reső nők 402 százaléka alkalmazásban álló 5 ezek fele igazgatási tevékenységet folytat.

Minden harmadik kereső nő munkásnő, ebből 369 százalék termelőtevékenységet folytat, 19,3 százalék pedig szolgáltatásokat teljesit.

Gyakori tevékenység még a gépkezelés, szál—

lítás, tisztítás, ellenőrzés.

A kereső nők 21,8 százaléka önálló. illetve segitő családtag. Ez utóbbi van túlsúly—

ban 5 a tevékenység megjelöléséből követ—

vetkezik, hogy feltehetően a mezőgazdaság- ban vagy a kiskereskedelemben dolgoznak.

Az önállók között vannak özvegyek, akik fér—

jük tevékenységét folytatják, továbbá női hoz- zátartozók, akik a családi üzemben az eladó tevékenységet látiák el, míg a férfiak túl-

nyomórészt termelnek.

A nők keresőtevékenységét befolyásolja családi állapotuk. Látható ez abból is, hogy a kereső nők legnagyobb létszámú korcso- portját, 36,'I százalékát a 30 év alattiak ké- pezik, akik közül 62,8 százalék hajadon. A korcsoport aránya azonban évek óta csökke- nő tendenciát mutat a tanulási és képzési idő hosszabbodása,miatt. A tevékenységi csoportokon belül a kormegoszlás igen el- térő. A vizsgált korcsoportokban (30 év alatt, 30—45, 45—65 év között. 65 év felett) hasonló

súllyal fordul elő az elosztás és a szolgálta—

tások teljesitése mint tevékenység. A korral együtt határozottan emelkedik a részvétel a termelésben, a szállításban, az ellenőrzésben és főként a tisztitásnál. Az irányitó tevékeny—

ség szinte kizárólag az érettebb (a harma- ; dik) korcsoportban jelentkezik, az igazgatási tevékenységet ellátók fele a 30 év alatti kor—

csoportba tartozik.

A legidősebb korosztálynak közel fele ter- meléssel foglalkozik, ami feltehetően az ön—

állók és a segítő családtagok viszonylag ma—

gas arányával függ össze.

A két középső korcsoport megoszlása majd—

nem azonos; sorrendben: termelés, szolgálta- tások teljesitése, igazgatás, elosztás. E kor- csoportokba feltehetően inkább olyan nők tartoznak, akik keresőtevékenységüket eavszer már megszakították. Ebből következhet. hogy e korban a nők inkább választanak egysze- rűbb tevékenységet, mert emellett más fel- adataik is vannak (család, háztartás) vagy a munka megszakítása után nehezebben ta—

lálnak vissza valamilyen kvalifikált munka- körbe. esetleg előképzettségük is ilyen irány- ba befolyásolja őket. Feltételezve. hogy a termelés mint tevékenység alacsonyabb in—

tellektuális követelményeket támaszt, mint az igazgatás, a jobban képzett fiatalabb gene- rációt mindinkább olyan tevékenységekben foglalkoztatják, amelyek bizonyos előképzett- séget, alkalmazkodóképességet igényelnek.

Ezt a feltételezést támasztja alá az is, hogy a tisztítás, ellenőrzés, szállítás tevékenység- csoportokban főleg a középső korcsoportba tartozó nők működnek. Megbízható véleményt ebben a kérdésben csak ismételt adatfelvéte—

lek eredményei alapján lehetne kialakitani, talán valamilyen támpont nyerhető maid a tervezett foglalkoztatottsági statisztika révén.

A nettó keresetre vonatkozóan csak az al—

kalmazásban állókat és a mezőgazdaságon kívüli területeken dolgozó önállókat lehetett kikérdezni, s ez a kereső nők 82.6 százalékát jelenti. Ezekből 43 százaléknak a nettó kere- sete 300—600 márka, míg a férfiaknál 9,9 szá- zaléknak. 800 és 1200 márka között 34,1 szá- zalék a férfiak aránya, a nőké csak 11.7 szá- zalék. 1200 márka feletti nettó keresettel a férfiaknál 16.4 százalék rendelkezik, és mind—

össze 3.8 százalék a nők aránya, 1800 márka feletti nettó kereset a nők 1,1 százalékánál

(3)

STATlSZTIKAl lRODALMl FlGYELÖ

1 085

fordul elő. Tevékenység szerint is vizsgálva e számokat, megállapítható, hogy az 1200 már- ka feletti keresettel rendelkező nők közel két—

harmada szolgáltatások teljesítését (4690/0) és elosztást (16.80/0) végez. Érdekes módon a két tevékenység foglalkoztatja a 300 márka alatti keresetű nők több mint felét is.

A foglalkoztatottság módjának vizsgálata egyértelműen azt mutatja, hogy magasabb keresetet csak az alkalmazottak érnek el, munkásnőknél 800 márka feletti kereset szinte nem fordul elő.

A nők által végzett munkáknál alkalmazott gépek arányából a gépesítettségi. illetve az automatizáltsági fokra lehetett következtetni.

100 kereső nő közül 37 túlnyomórészt gépek- kel vagy műszerekkel dolgozik, közülük 42.1 százalék az igazgatásban, tehát feltehetően egyszerűbb irodagépekkel, 319 százalék a termelésben. A gépesítettség a legmagasabb

a gépkezelési tevékenységnél (83%).azigaz- gatásban (70,3%) és a termelésben (47.4%).

A géphasználat és a korcsoportok alakulá- sának vizsgálata azt mutatja, hogy a legma—

gasabb arányban a 30 év alatti nők dolgoznak elsősorban gépeken s minthogy ezek fő—

leg az igazgatásban működnek, a használt gépek nagyrészt irodai és nem elektronikus adatfeldolgozó gépek. A 30 és 65 év közötti nőknél — amennyiben főként gépi munkát végeznek -— az irodagépek mellett a termelő- gépek használata jellemző. A 65 év feletti nők igen kis mértékben végeznek gépi mun- kát.

A kereső nők 8.8 százaléka végez irányitó tevékenységet, főleg az elosztás területén (28,3%). a termelésben (21.90/0) és a szol—

gáltatások teljesítésénél (20,90/0).

(Ism.: Varga Imréné)

KULFCLDI FOLYÓIRATSZEMLE

* WiadÖmOéóii;

A LENGYEL STATISZTIKAI FÖHIVATAL FOLYÓIRATA

1972. ÉVl 5. SZÁM

Niedzielski, M.: A statisztikai információ a lakás- építkezés többéves programja szolgálatában.

Dzienio, K.: A foglalkoztatás. a gazdaságilag ak- tiv személyek, az oktatás és az ifjúság 1970. évi felvétele eredményeinek elemzése.

Podoski, K.: Az új előrejelzési és tervezési mód- szerből a statisztikára háruló feladatok.

Radecki, I.: Az anyaggazdálkodás a statisztika tükrében.

Aleksinska. I.: A népességszám e's -struktúra elő—

rejelzésének módszerei.

Podgorska, B.: A módosított*exponenciális kiiga- zítás módszerével végzett előrejelzések kidolgozása kiválasztásának problémái.

Skorupowska, D.: Az adatfelvétel várható szerve- zete az Állami Statisztikai Információs Rendszerben.

Kondrat, W.: A népességstruktúra kar és nem sze- rinti változásai.

Gospodarek, l.: Útépítkezések 1971—ben.

Grzeldziak, M.: A lakásépítés építési—szerelési munkáinak árai és költségei, 1966—1970.

Kosk, L.: A lakásépítkezések adminisztrációja a lakó szemszögéből.

Zbrzezníak, T.: Alsófokú szakiskolák. technikumok és líceumok.

Mantorska, T..- gokban.

larosr'nskí, W.: A statisztika fejlődésének megala—

pazása a Német Demokratikus Köztársaságban.

1972. ÉVI 6. SZÁM

Antanik, K.: A népgazdaság statisztikai mérlegé- nek összeállítása.

Pelka, Z.: A népgazdasági készletek értékének nö- vekedése és struktúrája.

Gadek, K.: A munkáscsaládok néhány típusának élelmiszer—fogyasztása 1970—ben.

Ferenc, Zb.: Állattenyésztés az 1972 márciusában végrehajtott negyedéves a'llatszámlálás tükrében.

rendelkezései

Termékenység az európai orszá-

Klimczyk, M.: A termékenységet differenciáló té—

nyezők Lengyelországban.

Podoskí, K.: Az 1970. évi népszámlálási eredmé—

nyeken alapuló vizsgálatok a népesség oktatási színvonaláról.

Radecki, J.:

országban.

Osikowicz, U.: A műszaki fejlődéssel beszámolójelentések módszertana.

Libhardt, J.: A lakosságnak nyújtott szogáltató- sok jelenlegi helyzetének értékelése.

Grzeidziak, M.: A lakásépítkezések 1966—1970 között.

Miiakowski, A.: A falusi népesség dinamikája.

Kondrat. W.: Halandóság Lengyelországban, Turos, W.: Az általános népszámlálás végeredmé—

nyeit tartalmazó folyamatos kiadványok.

Zalewski, L.: A főbb szántóföldi termények ho- zama.

Kowalík, I.: Uzemi balesetek és a munkabizton—

ságra és higiéniára fordított kiadások alakulása 1971—

ben.

A területi rendszer stabilizálása.

Peuker, Z.: A munkatermelékenység vizsgálata.

1972. ÉVI 7. SZÁM

Az áruházak gazdálkodása Lengyel—

foglalkozó

időtartama

Krysíak, St.: A szociális létesítmények finansziro- zása a vállalatoknál.

Turos, W.: Egy vajdaság arculata. (Az 1970. évi Olsztyn vajdasági népszámlálás eredményei.)

Focht, ]. — Konczerewicz. J.: A jelenlegi standard szintű árrendszer átalakítása és változások a bruttó termelési struktúra paramétereiben.

Raiewski, Z.: A szolgáltatási mérleg módszertaná—

nak alapvető problémái.

Staby, T.: Az időmérleg-vizsgálat technikája Lengyelországban.

Lastowiecki, K.: Kísérlet a zöldség- és gyümölcs—

mérleg kialakítására vajdasági áttekintésben.

Wyznikiewícz, B.: A megtakarítások ökonometriai modellje.

A legújabb gazdasági információ szemléje.

Andrzeiak, S.: Néhány információ a főiskolákról.

Dzr'ekanowska, U.: A munkásműszakok az ipar—

ban.

Grzejdzíak, M.: Lakásépitkezés 1966—1970-ben vaj- daságok szerint.

Míchnowska, K.: A jövedelemeloszlás. fogyasztás és felhalmozás statisztikájának nemzetközi rendszere.

módszerei és