A családtervezési és születésszabályozási vizsgálatok eredményei

STATISZTIKAI ELEMZÉSEK

A CSALÁDTERVEZÉSI

ÉS SZÚLETÉSSZABÁLYOZÁSI VIZSGÁLATOK EREDMÉNYEI

DR. ACSÁDI GYÖRGY—DR. KLINGER ANDRÁS

A népesség számának és összetételének alakulását közvetlenül két természe—

tes tényező, a születések és a halálozások határozzák meg. A reprodukció rendjét az elmúlt évszázadok során a lényegileg azonos szinten mozgó termékenység mel-—

lett inkább a halandóságnak a pusztító járványok, éhinségek, háborúk hatására bekövetkezett változásai szabták meg. A halandóságnak a múlt században Európa—

szerte megfigyelhető lassú csökkenését azonban a termékenység hanyatlása kö—

vette, s napjainkban, amikor az antibiotikumok, az új gyógyszerek és gyógyeljá—

tások alkalmazásával a halandóságot már a gazdaságilag elmaradott országokban is sikerült viszonylag alacsony szintre leszorítani, a termékenység "vált a repro—

dukció fő tényezőjévé. Ennek következtében világszerte előtérbe került a termé—

kenység és az ezzel kapcsolatos kérdések: így a családnagyságra és annak meg—

valósítására vonatkozó tervek, a születésszabályozási magatartás vizsgálata, vala-—

mint e kérdések társadalmi—gazdasági hátterének tanulmányozása.

A— természetes termékenység biológiai lehetőségeinek korlátozása ma' általá—

nosan elterjedt jelenség. A nők ténylegesen megfigyelt termékenysége — a nem—

zetközi népmozgalmi statisztikai adatösszeállítások szerint1 -—— a gazdaságilag el—

. maradott országokban sem éri el a természetes termékenység biztosította lehető- ségeket, a fejlett országokban pedig a termékenység színvonalának meghatározá—

sában a biológiai tényezők szinte teljesen háttérbe szorulva csak a kereteket adják, s azt döntő mértékben a társadalmi-gazdasági tényezők határozzák meg.

A társadalmi-gazdasági tényezők nemcsak közvetett módon befolyásolják a ter—

mékenység alakulását, mint például a házasodási szokásokon keresztül (házaso—

dási kor, a házasságkötés anyagi feltételei, házassági rendszerek stb.), hanem az emberek egyéni tudatában kialakult elhatározások révén a születésszabályozás felhasználásával vagy mellőzésével közvetlenül is. , -

, A születésszabályozás az egyéneknek, házastársaknak az a törekvése, amely a fogamzás mechanizmusának ismeretén alapuló módszerek alkalmazásával az utó—

dok számát befolyásolni kívánja. E módszerek alkalmazásának túlnyomó rész-—

ben a születés (fogamzás) megakadályozása a célja (s ezért a születésszabályo-é-

zás szót gyakran születéskorlátozás értelemben használják), de ide kell sorolni,

a íogamzások elősegítését célzó módszereket is (például .a meddőség kivizsgálá- sát és megszüntetését vagy a nyugati országokban sok vitát kiváltó mesterséé-

' Demographic Yearbook, 1960. United Nations. New York, 1961.

228 DR. ACSADI GYÖRGY—DR. KLINGER ANDRÁS

ges megtermékenyítést). A születésszabályozási módszerek akár az utódok szá—- mának limitálására, akár növelésére irányulnak, a történelem folyamán alkal- massá váltak arra, hogy felhasználásukkal az utódok számát a népesség a társa- dalmi—gazdasági tényezők által meghatározott színvonalon valósítsa meg.

A születésszabályozásnak a termékenységet korlátozó gyakorlata két fő.

tipusra oszlik: 1. a fogamzás megakadályozására (védekezés a fogamzás ellen mechanikus, kémiai vagy egyéb módszerek segítségével), 2. a terhesség megsza—

kítására (művi abortusz). A születésszabályozást általában a családtervezés esz—'

közeként használják fel. Családter'vezésen a kívánt családnagyságnak (gyermek—

számnak) a szülők által előre történő megállapítását, az elhatározott gyermekszám meghatározott időben történő elérésére való törekvést és az ezzel kapcsolatos kér-

déseket értjük.

A rendszeres statisztikák részben az adatgyűjtések célja és hagyományos

módszerei, részben az adatszolgáltatók meghatározott köre miatt nem alkalmasak a vázolt kérdések tanulmányozására, s ezért a születésszabályozás és családterve—

zés vizsgálata esettanulmányok, részleges vagy reprezentatív megfigyelések segít- ségével történik. Az ilyen jellegű kérdéseket Európában —— így hazánkban is ——

általában ,,kényes", ,,tamiliáris" jellegűeknek tekintik, s ezért tanuknányozásuk a múltban általában csupán orvosi vonalon, az ,,orvos—beteg" kapcsolat alapján történt. Ez az oka annak, hogy a legtöbb ilyen irányú adatgyűjtés nem reprezen- tatív jellegű, hanem csupán néhány egészségügyi intézmény vagy egy-egy város, szűkebb terület gyakorlatát vizsgálja, esetleg az egész ország területéről szerez

kisszámú adatot. , ' '

Ilyen adatgyűjtések voltak például Európában az 1949—1950—ben lebonyolí—

tóttholland (766 nő) felvétel!, az 1950-es éve kben különböző Gallup szervezeteit,

az olaszországi DOXA, a nyugatnémet DIVO, valamint az angol és francia inté—-

zetek által végzett közvéleménykutató vizsgálatok3 vagy a mindössze 315 nőre kiterjedő dániai Kirsten Auken vizsgálat4. .

A szocialista országoan szintén végeztek ilyen jellegű kutatásokat. A cseh—- szlovák 1956. évi adatgyűjtés 11 126 főre kiterjedő anyaga egyszeri kórházi fel- vételből származik, s ennél sokkal jobbnak tekinthető az Állami Népesedési Bizottság 1959. évi vizsgálata, amely 3191 nő adatát tartalmazza.5 Tudomásunk van szovjet, bolgár és német demokratikus köztársasági vizsgálatok előkészitésé—

ről is, ezeknek módszereit és eredményeit azonba n még nem ismerjük A nyugat—

európai vizsgálatok közül egyébként a legmegbízha tóbb eredményeket két nagy-

britanniai felvétel, az 1946—1947. évi LeWis—Fanning-féle kutatás (3300 nő)6 és

különösen az 1960—ban végrehajtott Marriage Survey (2330 nő)7 adja.

Nagyszámú ilyen vizsgálatot végeztek az Amerikai Egyesült Államokban. Az első nagyobb ——-— több ezer nő adataira kiterjedő —— felvétel még 19324ben

! A. E. Dlels, 5. J. Groenman: Gespx'ekken met gehuwde wouwen omtrent geboorteregeilng (Institut voor Social Onderzoek, Social-Wetenschappeiijke Verkenningen.) Assen, 1957. 98-109.—old.

! 631926 Luzzato—Fegiz: Il Volta Sconosciuto dell'l'talis: Dieci Anni di Sondaggio Doxa. Ml—

an , .

R. Freed'mun, G. Baumert, M. Balta: Expected Family Size and Family size Values in West Germany. Population Studies.'1955. nov. las—150. old.

A. Girard, L. Henry: Les attitudes et la conjoncture démographioue. Populatton, 1956. évi 1. sz. ius—141. old.

A. Gérard. H. Basttde: Les problemes démograpnigues devant l'opinion. Population, lm.

évi 2. sz. 245—288. old,

* 13. H. Jensen: Klip a! Kirsten Aukens Disputats: Unge Kvlnders Sexuene Adfaerd. (Jan- sen: De: Ufödte Bern.) Koppenhága. 1954. 139—153. old.

* V. Srb, M. Kucera, D. Vususítová: Pruzkum manzelstvi, antikoncepe s potratu (1959), Demogmfie, 1961. évi 1. sz. 45—56. old., !. sz. 139—198. old.. 3. az. sos—zzz old.. 4. az. Bib—828. old.

! m. Lewis—F'ann'lng: Family Limitation and its Innuence on Human Penalty during the Past Fifty Years. Papers of the Royal Commission [on Popuiation. Vol. 1. London. 1949.

' R. Pierce, G, Rowntree: Family Planning in Britain. Population Studies, 1961. mum.

CSALADTERVEZÉS ES SZÚLETÉSSZABALYOZÁS 229

történt, adatai azonban nem voltak általánosíthatók.8 A második világháború előtti legismertebb vizsgálat az ún. Indianapolis Study volt, amely a termékenységre ható szociális és pszichológiai tényezőket igen részletesen, de csupán egy város.

közel 2000 női lakosára korlátozottan tanulmányozta.9 Az 1953-ban az amerikai családok növekedéséről végrehajtott vizsgálat (GAF Study) adatainak reprezen—

tabilitása azonban —— annak ellenére, hogy csak 2713 nőt vontak be a kérdezésbe

—— már sokkal szélesebb körű volt, 10 a princetoni egyetem 1957. évi vizsgálata

(PFS Study) pedig 1165 nő adatai alapján a kétgyermekes városi nőkre vonat-

kozott.u

A magas termékenységű Dél—Amerikában a családtervezéssel és születés- szabályozással kapcsolatos kutatások újabb keletűek. Ismertebbek az Antillákon az 1950—es években folytatott vizsgálatok12 és az ENSZ latin-amerikai demográfiai oktató és kutató központjának Santiagóban nemrégiben végzett adatfelvétele. Az

ázsiai országok közül elsősorban Indiában13 és Japánban foglalkoznak behatóbban

e kérdésekkel, általában egy-két falura vagy kisebb körzetekre kiterjedő adat—

gyűjtések alapján. Ilyen felvételek voltak például Indiában az Egészségügyi Világszervezet támogatásával 1952-ben végzett Pilot-Study, a poonai Gokhale intézet l951—től megkezdett vizsgálatai, a falusi népességre vonatkozó 1956—1957.

évi singuri adatgyűjtések stb., Japánban pedig a Population Problems Research Council és más szervek tanulmányai. (A családtervezési kutatások áttekintésére a Milbank Memorial Fund és a Population Council 1960 októberében New York-

ban tartott nemzetközi jellegű konferenciája nyújtott lel'ietőaéget.14 Az európai kutatások helyzetéről D. V. Glass átfogó beszámolója adott tájékoZtatást.15)

Magyarországon a termékenység, a családtervezés és a születésszabályozás kérdéseit a Központi Statisztikai Hivatal 1958—1960. években lefolytatott —— a kezdőbetűkről a továbbiakban TCS—nek nevezett —— adatgyűjtése vizsgálta.

A Vizsgálat néhány előzetes eredménye az adatgyűjtés első fázisának lezárása

után 1959-ben jelent meg,16 az adatgyűjtés befejezte után egyes adatok 1961—ben

kerültek közlésre," a vizsgálat végleges adatokon alapuló főbb eredményeit pedig a t'erhességmegszakításokra vonatkozó 1960. októberi felvétel adataival együtt a

Központi Statisztikai Hivatal a közeljövőben teszi közzé.is

A családtervezés és a szűletésszabályozás kérdéseit a továbbiakban elsősorban a magyar termékenységi és családtervezési vizsgálat eredményei alapján'tanul- mányozzuk, összehasonlítást téve —— ott, ahol erre lehetőség nyílik —— a külföldi

3 R. Pearl: Contraception and Fertility in 2000 Women. Human Biology, 1932. Vol. 4. 863—

407. old.

R. Pearl: Second Progress Report on Family Limitation. Milbank Memorial Fund Guarterly.

1934.

" P. K. Whelpton, C. V. Kiser: Social and Psychological Factors Affecting Fertility. Vol.

I-—V; Milbank Memorial Fund. New York, 1946, 1950, 1952, 1954, 1958.

" R. Freedman, P. K. Whelpton, A. A. Campbell: Family Planning, Sterility and Population Growth. New York, 1959.

" C. H. F. Westoff, R. G. Jr. Potter, PH. C. Sagi, E. G. Mishler: Family Growth in Metro—

politan America. Princeton, 1961.

12 J. M. Stycos: Family and Fertility in Puerto Rico, New York, 1955.

J. M. Stycos, K. Davis: Family structure in Jamaica: The Social Context of Reproduction.

Glencoe, 1962.

13 Chandmsekaran C.: Fertility Survey in Mysore State, India, Current Research in Human Fertllity, New York, Mtlbank Memorial Fund Guarterly. 1955. 11—23. old.

" C. V. Kiser: Research in Family Planning. Princeton, 1962. . 231 21221). Ig.) Glass: Family Limitation in Europe: A Survey of Recent Studies. (Op. cit. 14.

— . o . '

" Acsádi Győrgy—Klinger András: A termékenység, a családtervezés és a születésszabá—

lyozás néhány kérdése. Demográfia, 1959. évi 2—3. sz. 176—216. old.

" Acsádi György: A termékenység néhány tényezője Magyarországon. Demográfia. 1961.

évi 4. sz. 407—420. old.

Klinger András: A társadalmi rétegenként differenciált termékenység alakulása Magyar—

országon. Demográfia, 1961. évi 4. sz, 421—431. old.

" Adatok a családtervezésről, a születésszabályozásról és a terhességmegszakitásról, Köz-—

ponti Statisztikai Hivatal. (Sajtó alatt.)

230 , DR. ACSÁDI GYÖRGY—DR. KLINGER ANDRÁS

vizsgálatok eredményeivel. Mivel az ismertetésünk alapjául felhasznált magyar

adatfelvétel kísérleti jellegű volt, azaz elsősorban az adatgyűjtési módszerek ki-

próbálását tűzte ki célul, s így statisztikai jellegű következtetések levonására csak az adatgyűjtés módszereinek figyelembevételével alkalmas, ezért a továbbiakban , röviden összefoglaljuk a vizsgálat módszertani jellemzőit.

1. A MAGYAR TERMÉKENYSÉGI, CSALÁDTERVEZÉSI ÉS SZULETÉS—

SZABÁLYOZÁSI VIZSGÁLAT MÓDSZERE

Amint az előbbiekben adott nemzetközi áttekintés is mutatja, a magyar vizsgálat megtervezésekor még nem állottak rendelkezésre ilyen tárgyú repreZen—

tativ adatfelvételek megszervezésének tapasztalatai. A nők részéről az adatgyűj—

téssel kapcsolatban Magyarországon is várható zárkózott magatartás miatt az

adatgyűjtés jelentős részben a kipróbált "orvos—beteg" kapcsolatra épült, de a

minta reprezentábilisabbá tétele érdekében nemcsak szülő vagi vetélő nőket

kérdeztek ki, hanem az egészségügyi intézmenyekkel más okból (például beteg- ség) kapcsolatba kerülő nőket is, sőt ezen túlmenően más kérdezési alkalmakat

(például ankétok) is kipróbáltak. Az esetek 28,1 százalékában a kérdezés alkal-

mát egészségügyi intézményben történő szülés, 29,0 százalékában vetélés szol—

gáltatta, 28,2 százalékában viszont a kérdezés alkalma független volt a szülé—

szeti esanényektől (a fennmaradó hányad az egészségügyi szervekkel nem köz—

vetlenül a szülés vagy vetélés alkalmával —- például a védőnők családlátogatása, terhesséngsgálat során —- kapcsolatban állt vagy ismeretlen alkalommal kap—-

csolatba került nőktől származik).

A minta kiválasztásánál —— a kérdezés lehetőségei nyújtotta keretek között

—-— a statisztikai mintavétel alábbi elvei érvényesültek.

1. Bár a vizsgálat nem tűzte ki céljául területi részletezésű információk szer——

zését, a területi rétegezés elve szerint az adatgyűjtőket mégis úgy kérték fel, hogy a megközelítőleg azonos színvonalon álló termékenységűországrészekből a minta

arányosan álljon össze; figyelembe véve a falu—város, valamint az ipari és mező—

gazdasági vidékek közötti különbségeket Az országot a nyers születési arányszá—

mok alapján öt nagy régióra osztva —- az igen alacsony születési arányszámú fő—

város, a magas születési arányszámú északkeleti terület (Borsod—Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár, Hajdú—Bihar), a közepes születési arányszámú központi ipar— , vidék (Veszprém, Fejér, Komárom, Pest, Nógrád), valamint az általában alacsony

születési arányszámú egyéb dunántúli és alföldi megyék _ a minta összetételét az 1, tábla mutatja.

tábla

A termékenységi, családtervezési és születésszabályozási minta területi összetétele

, A vizsgálat adatszolgáltató! Áigi "*

Lakóhely

összesen zlásaoagasog:

6. b kö 1)

v ros an zség en szám szerint százalékban közepén)

Budapest .. . ... 827 — 827 12,3 18,0

Északkelet ... 292 1216 1508 22,4 18,4

Központi iparvidék. 361 594 955 14,2 20,4

Dunántúl egyéb részei 504 1110 1614 24,0 20,0

Alföld egyéb részei . . . 755 1073 1828 27,1 23,2

Összesen 2739 3993 6732 1 00,0 100,0

Ebböl :

Város ... 2739 —- 2739 40,7 39,7

Község ... - 3993 — 3993 59,3 60,3

CSALADTERVEZÉS ÉS SZULETESSZABÁLYOZAS 231

Az egyes régiókat 1—2 ezres nagyságrendű számok képviselik. Budapest súlya a mintában a valóságosnál kisebb, de a városok és a községek népességi aránya csaknem azonos az országossal. Az 1959. évi budapesti, városi és falusi születési arányszámokat a minta esetszámaival súlyozva, a tényleges 15,2 ezrelé—

kes születési arányszámhoz közel álló 15,4 ezrelékes arány az eredmény. Az egyes megyék városi és falusi születési arányszámai szerint mérlegelve pedig a minta születési arányszáma l5,8 ezrelék. A TCS mintára standardizált születési arány- számok értékei arra mutatnak, hogy a magasabb születési arányszámú területek

— főleg az érdeklődésre elsősorban számot tartó Szabolcs—Szatmár megye —— vala- mivel nagyobb képviseletet kaptak.

2. A vizsgálatokban a véletlen kiválasztás elve azon keresztül érvényesült, hogy az adatgyűjtők válogatás nélküli sorozatokat kérdeztek végig, azokat a nő—

ket, akikkel a kiszabott időtartam alatt munkakapcsolatba kerültek. A kérdezés módszerei a kikérdező, az önkitöltéses és a levelezéses módszerek, illetőleg ezek különböző változatai voltak.

A válaszok őszinteségét a vizsgálat az egyéni adatok titkosságának biztosí—

tásával kívánta elérni. Ezért a kérdőívek nem tartalmaztak személyazonosítást lehetővé tevő kérdéseket (például név, lakcím), s mind a kérdőívek, mind az adat—

gyűjtési utasitások felhívták a figyelmet az adatgyűjtés személytelen jellegére és nem kötelező voltára. A kérdezés alapvelve volt az is, hogy ha a kérdezett vala- mely kérdésre nem kíván Válaszolni, akkor a kérdést felelet nélkül kell hagyni.

Ennek ellenére bejegyzés nélkül hagyott válasz ritkán fordult elő, s ezek a hiá—

nyok is inkább a kérdőívet önállóan kitöltők hibájának tulajdoníthatók.

A megkeresettek válaszolási készsége meglepően jónak bizonyult. Általában azokon a helyeken, ahol a vizsgálat lefolytatását jól megszervezték, a nőket a ki—

kérdezés céljáról felvilágosították és az adatgyűjtők a kérdezettek bizalmát meg—

szerezték, ott mindenki szívesen válaszolt, illetve a választ csak kivételesen tagad—

ták meg. A non—response esetek aránya a különböző adatgyűjtési módszerek mel—

lett a következő volt: válasz megtagadás 2,3 százalék, a mintát nem befolyásoló kihagyások 7,6 százalék, a nem válaszolás borítékolt adatgyűjtésnél 18,9 száza—

lék, levelezésnél 62,3 százalék. A nem válaszolás aránya az egész mintára be—

csülve 11 százalékot tett ki. '

3. Az életkor és a társadalmi rétegek tekintetében egyes csoportokkal kap—

csolatban a Vizsgálat túlreprezentációra törekedett. A túlreprezentáció azzal a cél—

lal történt, hogy a termékenység jövő alakulása szempontjából elsősorban számba—

jövő fiatalabb propagatív korúakról és egyes sajátos jellegzetességeket mutató, kisebb létszámú társadalmi rétegekről megfelelő nagyságú minta álljon rendel- kezésre.

A TCS minta korösszetétele a házas női népesség korösszetétele és az 1959.

évi élveszületéseknek az anya kora szerinti megoszlása között foglal helyet.

A 25—29 évesek aránya mindhárom sokaságban hasonló, a 25 évesnél fiatalabb korúak aránya azonban a mintában meghaladja a házas nőkét, de alatta marad a szülő nőkének, a 30 évesnél idősebb korúak aránya viszont —— éppen megfordítva

—- alacsonyabb a házas, de magasabb a szülő nőkénél.

A társadalmi-gazdasági rétegezés szempontjából 13 csoport magatartását lehet figyelemmel kísérni, ezek közül a legkisebb csoportokat is legalább 100—200 eset képviseli. A nem mezőgazdasági fizikai dolgozók és eltartottjaik aránya (46 szá—

zalék) megfelel a 15—49 éves korú nők között a népszámláláskor megállapított arányoknak. A mezőgazdasági népesség azonban, amely csak három rétegre lett

232 DR. ACSÁDI GYÖRGY—DR. KLINGER ANDRÁS

bontva, a mintában ugyanakkora súllyal szerepel, mint a szintén három rétegre osztott szellemi foglalkozású rétegek (27—27 százalék).

A vizsgálat eredményei 6732 nő (az összes produktív korú nők O,2'7 százaléka) válaszain alapulnak; Mivel a termékenység szempontjából a 15—19 éves korú nők jelentősége még, a 40—49 éveseké pedig már nem nagy, ezért—az elsősorban fon—

tos 20—39 éves korosztály az átlagosnál jobban (az adott korcsoportba tartozó nők

O,39 százalékával) van képviselve. Még ennélis magasabb a 15—39 éves korú házas nők aránya (0,44 százalék);

A TCS minta összetétele — a vizsgálat kísérleti jellege következtében — a fentiek értelmében a reprezentatív statisztikai adatfelvétel elveinek érvényesi—

tésére vonatkozó törekvések ellenére is függött a kérdezési lehetőségektől. Ezért az adatok egyrészt bizonyos tekintetben a képviseleti mintáknál szükségszerű hibáktól eltérő mértékű torzítást is tartalmazhatnak, másrészt az eredmények az egész népességre csak standardizálva általánosíthatók. A fontosabb jellegzetesm- geket és tendenciákat azonban a tanulmány nyers eredményei is jól mutatják s így — bár az adatok értékelésénél a módszertani sajátosságokat figyelembe kell venni — a magyar születésszabályozási magatartás és családtervezés jellemzésére ezeket korrigálás nélkül hasmáljuk fel. '

2. A SZULETÉSSZABÁLYÓZÁS TÉRHÓDITÁSA ÉS MAGATARTÁS—TTPUSAI

, A születésszabályozás kérdésének történeti vagy néprajzi vizsgálatam azt bizonyítja, hogy az emberi kultúrának ilyen irányú megnyilvánulása-i az ősidőkbe-

nyúlnak vissza. Az ókori írásos források, a biblia, a görög és római irodalom arról tanúskodnak, 'hogy ismerték és alkalmazták a születésszabályozás módszereit.

A primitív társadalmak tanulmányozása szintén arra mutat rá, hogy ha akadnak is elszigetelt csoportok, amelyek ilyen irányú ismeretekkel nem rendelkeznek más törzseknél viszont — bár gyakran varázslatokkal és babonákkal keveredve — a születésszabályozás rendkívül változatos módszerei találhatók meg.

Eltekintve a születésszabályozás olyan ősi és nyers módszereitől, mint az abortusz vagy a sterilitás előidézése, nagyon réginek kell tartanunk azokat a fogamzásgátló eljárásokatis, mint a különböző spermicid szerekkel átitatott tam—

ponok vagy kenőcsök alkalmazása és a coitus interruptus gyakorlása. Az említett módszerek változatai és más módszerek azonban hatékonyságuk ellenére sem ter—

jedtek el széles körökben, s vagy helyi jelentőségűek maradtak, vagy csak egyes

—' demográfiai szempontból jelentéktelen súlyú — társadalmi rétegekben ter—

jedtek el.

A különböző fogamzásgátló módszerek már a XVI. és méginkább a XVII., XVIII. század óta kezdték elárasztani az európai nemességet s az új harmadik rendet, a polgárságot. 20 A születésszabályozás igazi térhódítása azonban tulajdon—

képpen csak a XIX. században kezdődött meg, amikor a kapitalizmus fejlődésére jellemző társadalmi-gazdasági tényezők és az ezek által meghatározott demog—

ráfiai tényezők ösztönzése (például a gyermekbalandóság csökkenése), valamint a megfelelő antikoncipiensek tömeges és olcsó előállítására is képes ipar kialaku—

lása ezt szükségszerűvé és lehetővé tették.

Magyarországon a múlt század végi hivatalos népmozgalmi statisztikai kiad- ványok adataiban már világosan kirajzolódik a születésszabályozás gyakorlatá—

nak megléte és terjedése Ez időben Szabolcs és Hajdú megyében a nyers szüle—

" Norman Himes: Medical History of Contraception. Baltimore 1936.

10 H. Bergues: La prevention des nalssances dans la familia Ses origines dans les temps modemes. INED. Travanx et Documents. No 35. Paris. 1960.

CSALÁDTERVEZÉS ÉS SZULETÉSSZABALYOZÁS 233

tési arányszám még meghaladta az 55—60 ezreléket, s emellett valóban feltűnő jelenség volt az egyke és a kétgyermekrendszer jelentkezése, amely a városok egy részében, Baranya megyében, a ,,szaporátlanságáról" közismert Tolna me- gyei Sárközben'stb. 30 ezrelék körüli vagy ennél alacsonyabb születési arány—

számokat eredményezett. ,,Az ország egész nagy nyugati felében —— irja a Magyar Statisztikai Közlemények 1890—1891—ből —— vannak nagy területek, ahol a pro- testánsok szaporátlansága megdöbbentő, hazai viszonyaink közt hihetetlennek látszó méreteket ölt . . . Hogy itt nem természetes fiziológiai okok, hanem a gyér—

mektelenség szánt-szándékos előidézése működnek közre, az az adott számokból

is következik."21

A születésszabályozással kapcsolatban a század első felében lezajlott viták, ankétok, írások természetesen nem akadályozhatták meg a nyugat— és észak—

európai országokhoz képest amúgy is fáziskéséssel jelentkező folyamat előre—

haladását, s a születésszabályozás különféle módszerei egyes elszigetelt területek-—

,től eltekintve előbb a városi, majd a falusi népességnél is általánosan elterje- detté váltak.!

' *

Az 1958—1960. évi termékenységi és családtervezési vizsgálat adatai szerint a nők 76 százaléka valamilyen módon szabályozta szülései számát, s csak minden negyedik nő bízta a természetre, hogy hány gyermeke szülessék. A nem szabá- lyozó nőknek is azonban a fele a jövőben korlátozni szeretné szülései számát, tehát 100 nő közül csupán 12 azoknak a száma, akik sem a múltban nem korlá- tozták, sem a jövőben nem kívánják korlátozni termékenységüket.

A születésszabályozás két (fő típusa közül Magyarországon ma a fogamzás elleni védekezés áll előtérben, de elég gyakori még a terhesség megszakítása is.

A nők 21 százaléka csak védekezéssel, 18 százaléka csak terhességmegszakítással, 37 százaléka mindkét módon szabályozza szülései számát, tehát a nők 58 százaléka védekezik a teherbeesés ellen. A csak terhességmegszakítással szabályozó nők 78 százaléka azonban a jövőben Védekezni kíván a nem kívánt fogamzások ellen.

A születésszabályozás mindkét típusát igénybe vevők viszonylag magas aránya egyébként arra enged következtetni, hogy sok nő a használt fogamzásgátló mód—

szerek hatástalansága vagy nem kellő ismerete miatt folyamodott a terhesség—

megszakítás eszközéhez.

A fogamzásgátlás elterjedtségét a különböző országokban a védekező nők és a propagatív korú nők aránya alapján hasonlíthatjuk össze. Négy országban, amelyről hasonló adatokkal rendelkezünk, ez az arány 60 százalék körül van. Legmaga- sabb Nagy—Britanniában, ahol az 1959. évi adatok szerint az 1940—1944. években született nők 65 százaléka védekezik. Nem sokkal különbözik ettől a GAF vizsgálat szerint az Egyesült Államokban a 18—39 éves" nők körébenvmegállapitott 62 szá— ' zalékos arány vagy a Hollandiában végzett vizsgálat 61 százalékos aránya sem.

Az 58 százalékos magyar arány, amely a valóságban valószínűleg még valamivel magasabb, közel áll ezekhez az értékekhez. Jellemző, hogy gyakran még olyan országokban is, ahol a születésszabályozás nincs elterjedve, sok nő szeretné meg—

tanulni a fogamzásgátlás módját. Az 1958-ban megindult svéd—ceyloni családter—

vezési Pilot Project22 adatai szerint például a ceyloni házaspároknak mintegy 70 százaléka, ezen belül a sokgyermekes anyák 94 százaléka szeretné elsajátítani a

születésszabályozás módszereit.

** A magyar korona országainak 1890. és 1891. évi népmozgalma, Magyar Statisztikai Közle- mények. Uj folyam. V. kötet. 34. old.

" Arne Klnch: A Preliminary Report from the Sweden—Ceylon Family Planning Pilot Pro—

ject. (Op. cit. 14. 85—102. old.)

234 DR. ACSÁDI GYÖRGY—DR. KLINGER ANDRÁS

A születésszabályozás másik alapvető típusának, a művi vetélésnek elterjedt- ségéről nem állanak rendelkezésre hasonló jellegű adatok, márcsak azért sem, mert ezeket sok országban büntetendő cselekménynek tekintik, s eltitkolják.

A számba vett abortuszok, illetve bizonyos támpontok alapján végzett becslések nyomán azonban mégis lehetséges legalább az abortuszok évi gyakoriságára vo- natkozóan megközelítő képet rajzolni.23 Az 1000 lakosra jutó abortuszok száma a becslések szerint Franciaországban és Japánban a legmagasabb (27, illetve 22 ez- relék). Közepesnek tekinthető a vetélési arány Csehszlovákiában, Bulgáriában és a Német Demokratikus Köztársaságban, ahol az 1959. évi adatok szerint 1000 lakosra 7—9 abortusz jutott. Magyarországon az újabb adatok szerint az abortu—

szok aránya ennél magasabb, 1961-ben 17 ezrelék volt. Viszonylag alacsony a vetélési arány Lengyelországban és Dániában (4—5 ezrelék), s még alacsonyabb

az Angliára és Hollandiára vonatkozó becslések szerint (2—3 ezrelék). Az Egyesült

Államokban az 1000 lakosra jutó abortuszok száma a különböző becslések szerint

1—7 között van. .

A születésszabályozás két fő típusának elterjedtsége és a termékenység szín- vonalára való befolyása alapján az európai és a tengerentúli gazdaságilag fejlett országok —-—- figyelmen kívül hagyva most a távolabbi tendenciákat —— lazán kör—

vonalazva az alábbi négy típusba sorolhatók:

1. Viszonylag elterjedtek a megfelelő és hatékony védekezési eszközök és a művi vetélések száma alacsony: ennek következtében a termékenység is ala- csony vagy közepes. (Ide sorolható Anglia és egyes skandináv országok.)

2. Ismertek és használatosak a hatékony védekezési eszközök, de ezeket a há- zasok csak egy magasabb gyermekszám elérése után alkalmazzák, az abortuszok száma pedig nem magas: ennek következtében a termékenység viszonylag magas.

(Ebbe a csoportba sorolható például az Amerikai Egyesült Államok.)

3. A védekezés módszerei eléggé elterjedtek, a nőknek azonban csak kis része használ hatékony védekezési eszközöket, s részben ezzel kapcsolatban az abortu—

szok száma viszonylag magas, a termékenység pedig alacsony. (Ebbe a csoportba sorolható Magyarország, Csehszlovákia és valószínűleg Bulgária is, valamint Japán és esetleg néhány nyugat-európai ország, elsősorban Franciaország.)

4. A védekezési módok a nők között csak kevéssé terjedtek el és általában nem magas hatásfokúak, viszonylag az abortuszok száma sem magas és ezért a termékenység is viszonylag magas. (Ide sorolható Lengyelország és a Szovjetunió.) A születésszabályozás elterjedtségét a nők kora jelentősen befolyásolja.

A születésszabályozó nők aránya a magyar adatok szerint az életkorral párhuzamo—

san egészen a 40—44 éves korcsoportig növekedik. A 45—49 éves korcsoportban viszont a nem szabályozók aránya emelkedik meg újra, feltehetően azért, mert a szülőképes kor befejeztével ebben a korcsoportban egyre kevesebben vannak s már nem szorulnak rá a védekezés módszereire, korábban pedig nem szabályoz—

tak vagy ezt a magatartásukat szégyellték bevallani.

A nem szabályozók aránya a fiatal korcsoportokban a legmagasabb. Ez az arány a 15—19 éves korú népességben a hajadonok nagyobb száma következtében

valójában még magasabb is a jelzettnél, a 20—24 éves korúaknál —— a fiatal háza-

soknál—pedig a magasabb arányszámot részben tapasztalatlanságuk, részben a gyermek utáni vágy indokolja, illetőleg azok a tényezők, amelyek a még csak rövid ideje házas nők temékenységében általában kifejezésre jutnak.

% K. H. Mehlan: Internationale Abortsituation, Abortbekampfung, Antikonzeption, VEB Georg Thieme, Leipzig, 1961,

CSAIAD'I'ERVEZES ES SZULE'I'ESSZABALYOZÁS 235

2. tábla A születésszabályozási magatartás típusai életkor szerint

Száz megfelelő korú nő közül

Kmsol'mft csak védekezés- csak terhessé? mindkét, módon Védekezéml RÉÉÉÉÉF ,

sel' szabályoz megszakítással szabályoz nem szabályoz

szabályoz *

szabályoz összesen

15—19.. 19 19 13 37 37 x 44

20 — 24. . 24 15 28 52 43 33

25 —- 29. . 22 18 39 61 57 21

30—34. . 17 19 48 65 67 16

35—39. . 17 21 46 63 67 16

40 —- 44. . 20 25 41 61 66 14

45 —— 49 . . 27 17 24 51 41 32

összesen 21 18 37 58 $ 24

1. ábra. A születésszabályozási magatartás típusai életkor szerint

%

80

70

m...-.."...-__*..._____*

60 A

/,l

X

l ,,

50 ,

* ll, —- fíúfezásse/ áísyzeser/ xx w _ ** —--' knáesse'g/wgsűú/Ya'máyyzewn ___)..—

X_x —-- [lem :zaóáá/az ály-MMM

sa KN _,"

'x !

20 K._ ,!

.__ ,

N—n—o—._.__Jc

70

75—79 ! 20-24 [25—29 ! 50—34 ! 35-5y ! 40—44 l1/5—4y

! l ! J'

A születésszabályozó nők aránya tehát az életkorral — előbb a házas családi állapotba jutás, majd a gyermekek számának emelkedése következtében —— növek—

szik. Az egyes magatartási típusok gyakorisága azonban a különböző életkorok—

ban eltérően alakult.

A magatartás—típusok életkor szerinti megoszlásában több nagy csoportot le- het megkülönböztetni. A csak terhességmegszakítással szabályozók aránya vi—

szonylag a 15—19 éves korú nők között a legmagasabb. Ebben a fiatal korban ugyanis a kellő ismeretek vagy meggondolások hiányában sokan még nem véde—- keznek, a fogamzás következményeit azonban nem vállalják.

Amíg a 20 évesnél fiatalabb életkorban az egyes magatartás—típusok gyakori- ságát a hajadonok és a fiatal korban férjhez ment nők magatartása határozza meg, addig a 20—29 éves korú nők magatartás szerinti összetételében a fiatal háza—

236 DR., ACSADI GYÖRGY—DR. KLINGER ANDRÁS

sok mentalitása jut kifejezésre. Ebben az életkorban egyre több nő védekezik a fogamzás ellen. Ezzel együtt viszonylag itt a legmagasabb a csak védekezéssel s legalacsonyabb a csak terhességmegszakítással szabályozók aránya. A núndkét módon szabályozók száma növekszik, de még nem magas. A magatartás—tipusok ilyen összetétele arra mutat, hogy 20 éves kor után előtérbe kerül a fogamzás——

gátlás kérdése, de ha a védekezés nem vezet sikerre, a nők gyakran "kihordják a magzatot, s a nem kívánt terhességet is szüléssel fejezik be.

A 20—29 éves korcsoport éppen ez utóbbi vonásában különbözik leginkább a 30 éves és idősebb korúaktól. Utóbbiak között ugyanis nemcsak igen magas a vé- dekezéssel szabályozók aránya, hanem ezen belül sok nőnél a védekezés terhe-s- ségmegszakítással is párosul. Az idősebb propagatív korban tehát az eredmény—' telen védekezésből adódó terhességet gyakran vetéléssel fejezik be, azaz mindent.

megtesznek a nem kívánt születés megakadályozására.

A magatartá szerinti összetétel természetesen a három fokozaton belül sem homogén, hanem a vázolt tendenciáknak megfelelően fokozatosan módosul. A 40 évesnél idősebb korú nők összetétele például már egyre inkább eltér a 30-as éve—

ikben levő nőkétől, amiben feltehetőleg a fogamzás valószinűsége tényleges vagy vélt csökkenésének van szerepe.

A nők születésszabályozási magatartása az életben levő gyermekek számá- val is kapcsolatban áll. Ez a kapcsolat a magyar tapasztalatok szerint korántsem olyan egyértelmű, mint az életkor esetében. Mindenesetre az kétségtelen, hogy a gyermektelen nők és az egygyermekes anyák közül szabályoznak a legkeveseb—

ben. A születésszabályozó nők aránya a háromgyermekes anyák között a leg—

magasabb, ezt követi a 2—4, majd az ötgyermekes anyák aránya.

A születésszabályozás elterjedtsége társadalmi rétegenként jelentősen külön- bözik. A szélesebb körű és megalapozottabb egészségügyi ismeretekkel rendelkező szellemi foglalkozású rétegekben általában magasabb a védekezők aránya, mint a fizikai foglalkozásúaknál. Az utóbbiak között pedig a védekezők aránya általában a szakmunkásoknál magasabb, mint a képzetleneknél. A legalacsonyabb a Véde—

kezők aránya a mezőgazdasági fizikai dolgozóknál. Ez a sorrend természetesen fordítottja a termékenység társadalmi dífferenciáinak, ugyanis általában éppen a szellemi foglalkozású nők termékenysége a legalacsonyabb és a mezőgazdasági foglalkozásúaké a legmagasabb. Ezt az általános megállapítást az 1960. évi angol vizsgálat, az amerikai GAF vizsgálat és a magyar TCS Vizsgálat adatai egyaránt bizonyítják. A védekezők aránya a szellemi foglalkozásúaknál Angliában 71, az Amerikai Egyesült Államokban 81, Magyarországon pedig 69 százalék. Ugyanez az arány a mezőgazdasági fizikai dolgozóknál az Amerikai Egyesült Államokban 63, Magyarországon 49 százalék.

A magyar TCS Vizsgálat adataiból meg lehet állapítani az egyes társadalmi rétegekhez tartozó nők születésszabályozásának típusait is. Az erre vonatkozó adatokat a 3. tábla tartalmazza.

A 3. tábla adatai között figyelemre méltó, hogy még a parasztság rétegeiben is a nőknek több mint kétharmada szabályozza szülései számát. A kereső nők—

nek nagyobb hányada él a születésszabályozáe eszközeivel — elsősorban véde-—

kezéssel —- mint az eltartottaké.

A nem szabályozó nők közül a jövőben szabályozni kívánók aránya a jelenlegi különbségeknek megfelelő, de azzal ellentétes sorrendet mutat. A jövőben az ed"—

dig nem szabályozó, mezőgazdasági fizikai foglalkozású rétegekhez tartozó nők 52, a nem mezőgazdasági fizikaiak 50, a szellemiek 47 százaléka kívánja használni

a születésszabályozás módszereit. így a születésszabályozás elterjedése terén

CSALÁDTERVEZÉS ÉS SZULETÉSSZABALYOZAS 237

fennálló társadalmi különbségek mökkenésé'vel, az arányszámok nivellálódásá—

val lehet számolni. A jövőbeni magatartás—változások figyelembevételével a sza-

bályozők arányának a szellemieknél 90,— a nem mezőgazdasági fizikaiaknál 88, a

mezőgazdasági fizikaiaknál pedig 86 százalékra történő növekedése várható.

3. tábla

A születésszabályozási magatartás típusai társadalmi rétegek szerint

Száz 15—49 éves korú nő közül

_' terhesség-

Társadalmi réteg csak védeke- igazga? mindkét védekezéssel megszakí- nem zéssel szabá- kitússal módon téssel szabályoz

lyoz szabálybz szabályoz ————T-———

szabályoz caizesen

Mezőgazdasági fizikai ... 19 21 30 49 51 30

Nem mezőgazdasági fizikai . 18 20 38 56 58 24

Szellemi ... 27 13 ' 42 69 55 18

Összesen 21 18 37 58 55 24

Ebből :

Kereső ... 22 18 40 62 58 20

Eltartott ... 20 18 35 55 53 27

A születésszabályozás elterjedésének társadalmi differenciáltságához a külön- böző rétegek kulturális színvonalában fellelhető eltérések is hozzájárulnak Ha a kulturális színvonalat az iskolai végzettséggel (az elvégzett osztályok számával) mérjük, ennek fokozatai a születésszabályozási magatartással összefüggést mutat—

nak. Az elvégzett osztályok számával általában nő a védekezéssel és csökken a terhességmegszakítással szabályozó nők aránya. A legmagasabb iskolai végzett—

ség ezen belül teljesen egyértelmű és pozitív kapcsolatban áll a csak védekezés- sel és forditott kapcsolatban a csak terhességmegszakitással szabályozó nők ará—

nyával.

4. tábla A születésszabályozási magatartás típusai iskolai végzettség szerint

Száz 15—49 éves korú nó közül

. terhesség-

Elvégzett osztályok száma csak véde- Bcgáe'g'áí mindkét védekezéssel megszakí- nem keggsel társsal nigger! tással szabályoz

sza OZ sza. OZ W

y szabályoz y szabályoz összesen

Nem járt iskolába ... 6 31 9 15 40 54

l— 4. osztály ... 13 21 39 52 60 27

5— 6. osztály ... 19 20 38 57 58 23

7— 8. osztály ... 22 17 36 58 53 25

9 — 12. osztály ... 27 13 41 68 54 19

13 —- 17. osztály ... 28 12 38 66 50 22

Összesen 21 ! 18 l 37 58 ! 55 24

Az iskolai végzettség egyébként azokban az országokban, ahol a terhesség—

megszakítások szerepe nem nagy, szorosabb kapcsolatban áll a születésszabályom').

tehát főleg védekezéssel szabályozó nők arányával, mint Magyarországon A

GAF vizsgálat adatai szerint például az Egyesült Államokban az alapfokú iskolát (grade school) végzett 18—39 éves korú nőknek csak 68 százaléka szabályoz, míg azok közül, akik a magasabb iskola (high school) 1——3. osztályát elvégezték 79, a

238 DR. ACSADI GYÖRGY—DR. KHNGER'LANDMB

4. osztályát végzettek közül pedig 85 százalék. A szabályozók aránya megye—tani végzettségűeknél (college) a legmagasabb, 91 százalék. ,

A magyar vizsgálat adatai az iskolai végzettség típusait az elvégzett osztályok számára bontva az iskolai végzettség és a születésszabályozási magatartás közötti kapcsolat terén további érdekes sajátosságra mutatnak rá.

2. ábra. A születésszabályozási magatartás típusai iskolai végzettség szerint

%

00

—— Mát-m' él;-szasa"

--- MarWzaé/fekm/á'm'm"

-——— csak réaéhzásm/ _

70 * ———— M/apMJWaP/Zs'rw

---— lms-Wa:

! ! l ! l ! T

m 7 2 .; 4 5' 5 ; ; s' rá 77 u'? 15 74 75 76 m . a'; a : z / a' / y f r' e' y z e f /

A születésszabályozási magatartás természetesen az elvégzett osztályok száma szerint is a már említett tendenciáknak megfelelően alakul, a kapcsolat azonban nem olyan szoros, mint az osztályesoportok esetében, 5 a gyakoríságok érté—ke erősen ingadozik. A véletlen okozta eltérésektől eltekintve azonban ez az ingado—

zás ténylegesen meglevő különbségeket takar. A kiugrások az 5., 7., illetve a 13—14. elvégzett osztályoknál jelentkeznek, azaz azoknál a nőknél, akik egy bi—

zonyos iskolatípus elvégzése vagy egy szokásos osztályszám elérése előtt az iskolá—

ból kimaradtak. Az adatok szerint a tanulmányaikat be nem fejezettek között általában kevesebb a védekezéssel szabályozó és több .a nem szabályozó nő. *

3; A VÉDEKEZÉS MÓDJA

A termékenység alakulását a különböző hatásfokú Védekezési módok elter—

jedtsége, népszerűsége is befolyásolja. A védekezési módok elterjedtségének Vi'zsu gálatánál'abból indulnak ki, hogy a leghatékonyabb fogamzásgátló módszerek a védekezési eszközök használatán alapulnak, s ezek között is a nők által alkalma-—

zott eszközök a leghatásosabbak, míglaz eszközöket nem használó módszerek

—— elsősorban a minden országban elterjedt coitus interruptus (megszakított érint-'-

CSALADTERVEZÉS ES SZ'ULETÉSSZABALYOZAS 239

kezés) —— kevésbé eredményesek. A védekezési módok demográfiai vizsgálatánál figyelembe kell venni azt is, hogy a nők sok esetben nem csupán egyféle módszert

alkalmaznak, hanem vagy kombináltan vagy pedig egymással felváltva, esetleg

kiegészítőleg több módszert is használnak. MagyarorsZágon a párhuzamos mód—

szerek közül a leggyakoribb a coitus intermptus és a condom egymással váltoga—

tott alkalmazása, illetve a hüvelyöblités járulékos hasmálata. A kiegészítő mód—

szerek közül az Ogino—Knaus módszernek (időszakos érintkezés vagy naptár—

módszer) más eljárásokkal való kombinálása a legismertebb.

A'különböző országokban végzett vizsgálatok összehasonlításánál a legmeg—

felelőbb módszer az összes védekezési módok százalékos megoszlásának megálla—' pitása. Négy ország adatai e tekintetben a következő képet mutatják.

5. tábla

A főbb védekezési módok elterjedtsége egyes országokban

A védekezési módok százalékos megoszlása

A védekezés módja. Amerikai Anglia. Csehszlovákia Magyaroszágon

Egyesült (Marriage (Népesedési *

Államok (GAF) Survey, 1959) Biz. 1959) (TCS Vizsgálat"

Coitus interruptus . . . . 9 30 52 43

Condom- ... 25 34 32 21

Ogino Knaus ... 20 11 14 8

Pessarium, méhsapka .. 24 15 , 1 5

Hüvelyöblítés ... l 6 2 . * 12

Zselé, krém, tabletta. . 3 4 1 8

Megtartóztatás ... 1 2 _ .* 3

Egyéb ... 2 ' 2 .* 0

Összesen 100 100 100 100

* Nem vizsgálták.

A fenti adatok jól mutatják a különböző országok eltérő védekezési szokásait.

A leghatékonyabb eszközök — a nők által alkalmazott különféle védekezési mó—

dok —— az Egyesült Államokban a legelterjedtebbek, ahol az összes védekező nők 27 százaléka ily módon védekezik. Ez az arány Angliában 19, Magyarországon 13 százalék, a csehszlovákiai nők pedig alig alkalmaznak ilyen eszközöket. A véde—

kezési eszközök közül viszonylag jelentősebb arányú még a condom használata, amely Angliában és Csehszlovákiában gyakoribb, mint az Amerikai Egyesült Ál- lamokban vagy Magyarországon. A legnagyobb különbséget a megszakított érint—

kezés arányában találjuk: ennek előfordulása az amerikai nők között kevesebb, mint 10 százalék, ugyanakkor Magyarországon a védekező nők több mint 2 5-e, Csehszlovákiában pedig több mint fele használja. Mindez arra mutat, hogy ná—

lunk és Csehszlovákiában jelenleg még a népesség jelentős része csak a megsza—

kított érintkezést ismeri vagy fogadja el védekezésnek, ugyanakkor amikor az Egyesült Államokban a nőknek már csak elenyésző része használja ezt az ala- csony hatásfokú módszert. Az angol nők magatartása a védekezés módját tekint—

ve e két szélsőség között helyezkedik el. ,

A Védekezési módok egyikének —— a con—dom használatának — nemzetközi

elterjedtségét több vizsgálati adattal jellemezhetjük. Amerikában 5 vizsgálat álla—

pította meg a condomot használók arányát és mindegyik szerint a születésszabá- lyozásra condemiot használók aránya 39 és 44 százalék között van. A japán népes- ségi kutató intézet vizsgálata szerint a condomot használók aránya 1952—től 1959—

ig 39 százalékról 58 százalékra emelkedett. Indiában egy 1956—1957-ben végre—

240 DR. AcsAm GYÖRGY—DR. mmm ANDRÁS

hajtott reprezentatív vizsgálat szerint a születésszabályozók 29 százalékánál jelöl-

ték meg a condomot védekezési eszközként.24 , .

Magyarországon a védekező nők többáge csak egyféle módszert használ, 37

szándéka többféleképpen védekezik. (Magyarországon a 100 nőre jutó védekeúsi

módok értéke 147, amely a kombinált védekezési módok Aelteriedtségére mutat—,

Ugyanez az érték a cseh vizsgálatnál 132, az angol vizsgálatnál 145yazggamerikai _ vizsgálatnál pedig 170.) Bármiképpen vizsgáljuk is a Védekezési módszerek elter—

jedtségét, első helyen a coitus intemptus áll. Ezt a módszert 100 védekezőközül

64 alkalmazza, 52 fő védekezési módként, 39 egyedüli védekezési módként. A megszakított érintkezés mellett elterjedt méga condom hasmálsta; ez,— mint egye—

düli védekezési eszköz is 15 százalékot tett ki. A védekezési módok között harma—

dik helyen a hüvelyöblités áll, amely azonban inkább járulékos módszer. Emlí- tésre méltó még a menses megügyelésen alapuló időszakos megtartóztatás (Ogino—

Knaus módszer), a pessarium és a különböző kémiai eszközök alkalmazása.

(Megjegyzendő, hogy a pessarium és a többi női mechanikus eszközök a vizsgálat

idejében kevésbé voltak elterjedve mint jelenleg.)

6. tábla

A fogamzás elleni védekezésymódszereínek elterjedtsége

Száz védekező Az összes A védekezés nő közül a m - védekezési

A védekezés módja jelölt vágegnezegsi módok "5 mmm

m o ' * *

használja megoszlása—(Umm

Coitus interruptus . . . a ... 64 43 52

Gondom ... 30 21 22

Ogino-Knaus ... 1 l 8 7

Pessarium ... 7 4 4

Hüvelyöblítés ... 18 12 8

Tímidon tabletták ... 8 6 4

Zselék ... 2 2 l

Spongya, tampon ... 1 0 0

Cervix sapka, méhgyűrű ... l l 0

Az érintkezés teljes mellőzése ... 4 3 4. 1

Egyéb ... 1 ' 0 . 1

Összesen _— 100 100

A védekezés módszereinek elterjedtsége a nő életkorával alig áll kapcsolat- ban. Igaz, hogy például a coitus interruptus a legfiatalabbaknál a legkevésbé elter- jedt, s a legidősebbek közül alkalmazzák a legtöbben, a közbeeső korcsoportokben azonban tendenciák nem állapíthatók meg. Említésre érdemes még, hogy a hü—

velyöblítést leginkább 'a nagyon fiatalok és idősek használják, s hogy a condom alkalmazása 40 éven felül ritkább.

Társadahni rétegenként azonban a védekezési módszerek tekintetében lénye-—

ges és egyértelmű különbségek tapasztalhatók; ami arra mutat, hogy a paraszt- ság körében még az alacsonyabb hatásfokú védekezési módszerek vannak elter—

jedve.

Bár a coitus intem'uptus minden társadalmi rétegnél népszerű, mégis ez az ősi, primitiv védekezési módszer elsősorban a mezőgazdasági népesség fő védeke—

zési módja. A coitus interruptus a szellemi foglalkozású rétegekben a legritkább, ahol inkább a oondom, az Ogino—Knaus módszer és a pessarium, tehát s jobb hatásfokú módszerek használata a gyakoribb. A nem mezőgazdasági fizikai ré-

fü C. Tietze: 'rhe Gondom as a Contraoeptive, New York, National Committee on Maternsl Health. 1960.

CSALÁD'I'EBVEZES ES SZULETESSZABALYOZAS 241

tegek védekezési módszereinek megoszlása.e ket átadom-foglalkozási csoport

. között áll.

A kereső nők általában fejlettebb védekezési módszereket használnak, mint az eltartottak Az eltartott nők között gyakoribb a coitus interruptus, a kereső

nők között viszont a védekezési esüöZök alkalmazása.

7. tábla

A védekezés fő módjának százalékos megoszlása társadalmi-foglalkozási csoportok szerint

, A mező— A nem me- . Ebből:

f gazdasági zőgazdaságf Aszellemi '

A védekezés fő módja. fizikai fizikai Összesen , az eltar-

. ' a keresőknél t'ON'dknál

csoportban —

Coitus ínterruptus ... 65' ' 54 41 52 45 57

Gondom ... 18 21 25 22 24 20

Ogino--Knaus ... * *5 5 12 7 9 6

Pessaríum . . .'.' ...' . 2 4 7 4 5 4

Hüvelyöblítés ... 6 9 8 8 10 7

Timidon tabletták ... 3 4 54 4 4 4

Zselé ... O 1 1 1 1 l

Tampon, Spongya ... 0 1 O 0 O 0

Egyéb ... . ... 1 L 1 2 ,, 2 ___ 2 _ 1

Összesen 100 100 100 100 100 100

Az egyes védekezési módok elterjedtsége a különböző iskolai végzettségű

rétegek-ben eltérő. Az egyes védekezési módok gyakorisága az iskolai végzettség fokozataival kapcsolatot mutat, a kapcsolat jellege azonos a [társadalmi—foglal—

kozási csoportoknál megíigyelttel.

3. ábra. Az egyes védekezési módok elterjedtsége az iskolai végzettség szerint

% nm sa

"**—m

_ _ 00/7115[hfgpplfp/UJ'

"" x

' "" Carl/007 _

% á—W

——_W/bű-[ÖBUJ-

*

'— Pass—army;

§__

, .

so _a_—_s

, 50

x%

* ,

xx s w

x

?._—_____

50

...

cuc-c ""-""

20

Ill-.lIl-UI-Ill!-..

.,...

,, m

"__

a

M ! 5-5 ! 7-5 ! ,.72 ! 15—72

pszt-íly 2 Statisztikai Szemle

242 - DR; ACSADI GYÖRGY—DR. Kalman mokas , A születésszabályozás társadalmi differenoiáltságának nemzetközi összehasoü- *

lítását nagymértékben megnehezítik a foglalkozási—társadalmi csoportosítások el—Ö—

térés'ei, de mindenesetre általánosítható a magyar anyagból levont az a megálla—f pítás, hogy a szellemi foglalkozású nők között elterjedtebbek a magasabb haték-

fokú védekezési eszközök, mint a fizikai foglalkozásúak között, ahol —— elSösore _ ki ban a mezőgazdaságban —-—— a megszakított érintkezés aránya jóval magasabb.

A fentieket az angol, a csehszlovák és a magyar születésszabályozási vizsgálat

adatai igazolják. A megszakított érintkezés aránya Magyarországon —— mint lát- tuk —— a mezőgazdasági csoportban 65, a nem mezőgazdasági fizikaiak csoport—

jában 54, a szellemi dolgozóknál pedig 41 százalék. Ugyanez az arány Csehszlcw vákiában az ipari munkásoknál 60, az értelmiségi foglalkozásúak rétegében pe—

dig 46 százalékot tesz ki. Angliában a tanulatlan munkások 50, a szakmunkások 35, a szellemi dolgozók pedig 30 százalékban használják a megszakított érintke—

zést. Fordított kép mutatkozik a védekezési eszközök használatánál. így például a pessariumot használók aránya a magyar vizsgálat szerint a szellemi dobozok—9

nál közel ötszöröse a mezőgazdasági dolgozókénak Angliában pedig ugyanez az

arány a tanulatlan fizikai dolgozókhoz viszonyítva 13: 5.

4. A SZULETÉSSZABALYOZAS KÖZVETLEN SZEMÉLYI OKAI *

A születésszabályozásra vonatkozó vizsgálatok alapján képet nyerhetünk ar—

ról is: milyen indítékok vezetik a házastársakat arra, hogy gyemekeik számát sza-—

bályozzák, vagyis melyek azok az okok, amelyek a nőket védekezésre késztetik. *' A védekezés okai igen sokfélék, hiszen többféle körülmény vez'ethet arra,

hogy a nők gyermekük számát mérsékeljék. Az okok sokfélesége egyrészt abban:

jelentkezik, hogy a házasélet különböző szakaszaiban, illetve már egy bizonyos

gyermekszám elérése után más és más ok váltja ki a születésszabályozás Szűksé-

gességét, másrészt abban, hogy egy nő többféle okot jelöl meg a születésszabá—

lyozás indítékául.

A születésszabályozó nők jelentős része a magyar vimgálat esetében is több—- féle okot nevezett meg. (Csupán 38 százalékuk jelölt meg egyetlen okot a születés—

szabályozás indítékául.) A felhozott (okokat _— tartalmukat tekintve —— három

csoportban foglalhatjuk össze: ,

egészségi, biológiai természetű okok, anyagi, gazdasági természetű okok, vegyes és szubjektív természetű okok.

A három csoport nyomatéka közel egyforma, a vegyes -— tehát anyagi termé—

szetű és szociológiai, pszichikai jellegű tényezőket egyaránt magukba foglaló —— és szubjektív okok sokrétű csoportja azonban valamivel gyakrabban szerepel, mint a másik két csoport. Ezek a nagy csoportok természetem csak kevéssé homogén okokat vonnak össze, s így tiszta képet csakaz egyes indítékok vizsgálata adhat.

A hivatkozott okokat külön—külön nézve a nők leggyakrabban anyagi nehézsé—

geik vagy saját egészségük megóvása miatt védekeznek, illetve azért, mert keve—

sebb gyermekkel emberibbnek gondolják életüket. A lakáshelyzetét a nők vi—

szonylag ritkán említik a születéssz'abályozás'fő okaként, de annál gyakrabban másodlagos okként.