STATISZTIKAI IRODALM! FIGYELÖ
1157
3. az információk tömegéből a tervezés-vezetés szá.—
mára potencialisan szükséges anyag teljes egészében ki- dolgozásra kerüljön;
4. az adatok által jelzett folyamatok között mutat- kozó összefüggések törvényszerűségei megállapítást nyerjenek, és modellkeretben kifejezhetőkké váljanak;
5. a tájékoztató és elemző tevékenység a tervl'eladatok megalapozásának és a tervteljesités előmozdításának szolgálatában alljon.
E feladatokhoz szükséges eszközöket a szer- ző a matematikai-kibernetikai-gépi adatfeldol- gozásban jelöli meg hangsúlyozva, hogy a. ha- gyományos eljárásokra továbbra is szükség van, azokat nem szabad elhanyagolni, hanem a velük elérhető eredményeket tökéletesíteni, fejleszteni kell az új eszközökkel.
A cél a szerző szerint az elemzések teljes — vagy átmenetileg részleges — automatizálása
a mindenkori lehetőségeknek megfelelően, to-
vábbá az elemzések (eredmények) maradék—
talan beillesztése a vezetési folyamatokba, il—
letve a végrehajtásba. Megállapítja egyúttal azt is, hogy ennek a folyamatnak természete—
sen együtt kell járnia mind a szakterület tudó- sai, mind pedig az elméleti és gyakorlati szak—
emberek részéről a közgazdasági jelenségek politikai és gazdaságtani problematikájába való fokozott elmélyedéssel.
A tanulmány a fenti irányadó szempontok részletes kifejtésén kívül vázlatos tájékozta—
tást ad az elemző munka javítására felhasznál—
ható egyes matematikai eljárásokról, röviden utalva azok módszertani kérdéseire és kiberne' tikai vonatkozásaira.
(Ism.: Juhász László )
DEMOGRÁFIA
SMOLINSKI, z.;
A NÖK TERMÉKENYSÉGE A NAGYVÁRDSOKBAN
(Plodnosc kobiet e wielkich miastaeh.) — Windo—
mosci Smtiatiyczne. 1969. 1. sz. 9—12. p.
Néhány évvel ezelőtt Lengyelországot igen nagy (európai viszonyok között) születésszámú országnak tartottak, és a lengyel népesség ma- gas termékenységét gyakran állították szembe a magyar népesség alacsony termékenységével.
Az utóbbi években azonban a lengyel termé—
kenység zuhanásszerűen csökkent. Ez a csök-
kenés a városokban nagyobb volt, mint a fal- vakban. 1967-ben a nyers reprodukciós együtt—
ható, amelyet a szerző a női termékenység jel- lemzésére használ, a nagyvárosokban 0,687, a
többi városban O,943, a falvakban l,493, egész
Lengyelországban pedig l,127 volt. Különösen alacsony ez az együttható Varsóban (0,578) és Lódzban (0,602), ahol a termékenység kisebb, mint Budapesten 1966-ban.
Szerző szerint a következő években a termé- kenység tovabbi csökkenésére lehet számítani, éspedig elsősorban a jelenleg még nagyobb ter- mékenységű területeken, a falvakban és kisebb
városokban. Ennek oka, hogy —- a szerző sze- rint —— a fiatal nemzedék körében rohamosan elterjednek a városi életformák.
Minél nagyobb egy város, annál alacsonyabb jelenleg termékenységi színvonala. Ez azzal függ össze, hogy a város népességszámával szo- ros kapcsolatban van foglalkozási összetétele, iskolázási és kulturális szinvonala, valamint az
ott élő népesség szokásai, aspirációi, életmódja.
A városi termékenység alacsony színvonala nemcsak azért nyugtalanító jelenség, mert a lengyel népességnek több mint fele városban él, hanem azért is, mert a városi népesség ará—
nya Lengyelországban gyorsan nő, és mert a
városok, elsősorban a nagyvárosok demográfiai fejlődését utánozzák a népesség egyéb része is Ennek alapján a szerző szerint 1970— 1971 körül az egész lengyel népesség nyers reproduk—
ciós együtthatója 1 alá fog süllyedni. Ez a fej- lődés nyugtalanító, és beavatkozást fog igé- nyelni. A szerző szerint elsősorban a városok—
ban kell natalista népesedéspolitikai intézke- déseket bevezetni.
A tanulmány külön érdekessége, hogy közli a százezernél nagyobb népességszámú varosok bruttó reprodukciós együtthatóit 1960-ban és
1967-ben.
(Ism.: Andorka Rudolf)
VALENTEJ, D. I.:
A TUDOMÁNY És A DEMOGRÁFIAI FOLYAMATOK
(Nauka i demograflcseszkie preceszszü. Aktual'nüe voproszü izncsenija narodonaszeleníja.) — Verztnik Akademii Naulc SZSZSZR. 1969. 3. sz. 62—71. p.
A szovjet társadalomban megfigyelhető de- mográfiai folyamatok szükségessé teszik, hogy az érdekelt tudományágak szakemberei meg- felelően foglalkozzanak velük, és egységes né- pesedéspolitikai elveket dolgozzanak ki. A cikk szerzője sorra veszi ezeket a demográfiai jelen- ségeket.
Az egyik legfontosabb jelenség: a születési arányszám állandó csökkenése. Az 1000 lakosra jutó születések száma az 1950—1960 közötti tíz év során még csak 6,7 százalékkal, 1960——
1967 között azonban már közel 30 százalékkal csökkent. Az 1967. évi országos arányszám (17,4 ezrelék) nagy eltéréseket takar: míg Turkméniéban 35,6, addig az OSZFSZK köz- ponti körzetében csak 12 ezrelék volt a szüle- tési arányszám.
