A körzeti orvosi rendelők betegforgalmának alakulására ható tényezők

A KORZETI ORVOS] RENDELÓK BETEGFORGALMÁNAK ALAKULASÁRA HATÓ TENYEZÓK

DR. MÁDAl LAJOS

A társadalom gazdasági, szociális és kulturális szükségleteinek kielégítése a tervezési, szervezési kérdések egész sorát veti fel az élet valamennyi terüle—

tén. A szükségletek optimális kielégítése feltételezi a jelenségek törvényszerű- ségeinek sokoldalú tanulmányozását. Az állami egészségügyi szolgálat kereté—

ben egyrészt a lakosság orvosi ellátásának tervezési. szervezési célkitűzései,

másrészt az orvostudomány fejlődése mind szükségesebbé teszik azokat a tudo-

mányos kutatásokat. melyek új oldalról világítják meg az egészségügyi ellátás iránt növekvő igényeket. a betegek orvoshoz való fordulásának okait, gyakorisá- gát, a gyakoriság demográfiai és morbiditási tényezőit, a tényezők összefüggé-

seit, kölcsönhatásait.

Az egészségügyi intézmények közül a járóbeteg—ellátás (körzeti orvosok.

körzeti gyermekorvosok. üzemorvosok, szakorvosi rendelőintézetek, gondozóinté- zetek stb.) betegforgalma a legnagyobb, és az nemcsak volumenében, hanem struktúrájában is eltér a fekvőbeteg ellátó intézményektől. A járóbeteg—ellátás intézményei között a körzeti egészségügyi szolgálat sokrétű funkciói állandó ref—

lektorfényben vannak. Különösen sok szó esik a körzeti rendelők gyakran ta- pasztalható zsúfoltságáról, igen nagy betegforgalmáról. Budapesten 1969-ben a 14 éven felüli lakosságot ellátó 757 körzeti orvos rendelőjében közel 9 millió megjelenési esetet vettek számba. A betegforgalom 1959—ben országosan elren—

delt, folyamatos, teljes körű statisztikai megfigyelése — rendeltetésének megfe—

lelően —- csak mennyiségi vonatkozásban adhat információkat az egészségügy szervezői és gyakorlati szakemberei számára. Az adatok eredményesebb fel—

használása érdekében célul tűztem ki a körzeti rendelők betegforgalmát befo-

lyásoló tényezők kölcsönhatásoinak vizsgálatát. a törvényszerűségek tudományos kutatását. A hazai irodalomban több szerző foglalkozott már a körzeti orVosok betegforgalmának egyes részproblémáival. (Lásd a felhasznált irodalmat.) Jelen kutatás programja azonban egyrészt szélesebb problémakört ölelt fel, másrészt a kutatás új célkitűzése a rendelői betegforgalom differenciált szerkezetének és a demográfiai. morbiditási tényezők közötti összefüggéseknek, továbbá a be—

tegforgalom és az orvosi ellátás jellemzőbb tényezői (vizsgálat, konzílium, injekciós kezelés, gyógyszerrendelés stb.) közötti kapcsolatoknak vizsgálata.A kuta- tási program összeállítása előtt személyes megfigyeléseket végeztem több buda-

pesti körzeti orvos rendelőjében, ahol közvetlen tapasztalatokat szerezhettem a

betegforgalom és a betegellátás változatos momentumairól és problémáiról. Eze—

ket értékesen egészítették ki a több külföldi országban szerzett tapasztalatok.

362 DR. MÁDAI was

A körzeti orvosi rendelők betegforgalmára vonatkozó kutatás sokrétű anya- gából jelen tanulmány a módszer ismertetésén kívül a demográfiai. valamint a morbiditási tényezők és a betegforgalom alakulása közötti összefüggéseket és kölcsönhatásokat tárgyalja.

' A kutatás előkészítése során a főváros ,,Észak—Buda" területén (az I.,,ll..

lll. és XII. kerületben) 8 körzeti orvosi rendelőben próbafelvételt hajtottunk végre. Az ilyen módon szerzett tapasztalatok alapján alakultak ki azok a cso- portképző ismérvek. amelyek e kutatás szempontjából legjobban jellemezték a betegek megjelenési eseteit, orvoshoz való fordulásuk konkrét célját és az or—

vosi ellátás differenciált mozzanatait.

Az adatfelvétel mintavételi eljárással, reprezentativ megfigyelési módszer—

rel történt. Az adatfelvétel valamennyi kerületre kiterjedt és a körzeti orvosok a véletlen kiválasztás elve alapján, sorsolás útján kerültek a mintasokaságba.

Ezzel a mintavételi eljárással 44 körzeti orvosra, az összes budapesti körzeti orvos 5.9 százalékára terjedt ki a reprezentatív megfigyelés. 44 körzeti orvos közül belgyógyász szakképesítésű volt 415, vagyis 34 százalék. (A belgyógyászok aránya Budapesten az összes körzeti orvosok körében 1967. január 1-én 31.13 százalék volt.) E program előkészítése érdekében a felvétel célját és módszereit részletesen ismertettük az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének kőr- zeti orvosi szakcsoportjában, és tájékoztatást adtunk a megfigyelésben részt vett körzeti orvosoknak.

A reprezentatív adatfelvétel mind a 44 körzeti orvos rendelőjében 3 hét forgal- mára terjedt ki. Az első felvételre 1966. november 7-től 12-ig. a másodikra 1967.

január 30-tól február 4—ig, a harmadikra 1967. május 29—től június 3—ig terjedő héten került sor. Ezáltal biztosítva volt a betegforgalomra gyakorolt szezonális hatások, a morbiditási törvényszerűségek tanulmányozása is. Nem lett volna érdektelen a felvételt a nyári hónapokra is kiterjeszteni, erről azonban a sza- badságokkal. illetve a helyettesítésekkel együtt járó nagyobb és heterogénebb összetételű betegforgalom torzító hatása miatt le kellett mondanunk. Az adat- felvételt a Budapesti Semmelweis Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Szer- vezési Tanszéke a kerületi tanácsok egészségügyi statisztikai előadóinak közre—

működésével hajtotta végre. A függetlenített személyekkel, a rendeléssel egy- idejűleg végrehajtott megfigyeléssel biztosítva volt a felvétel objektív és egzakt volta, külön adminisztrativ munkával nem terheltük a körzeti orvosokat. Mindez lehetővé tette a betegellátás zavartalan folytatását.

A megfigyelés során 33 252 betegről, illetve rendelői megjelenésről történt adatfelvétel, ami ugyanazon háromhetes megfigyelési időszakban az összes

budapesti körzeti orvos rendelői betegforgalmának 65 százalékát tette ki. (Nem

terjedt ki ez a felvétel a felülvizsgálatokra, a nappali és az éjszakai ügyeletek *

forgalmára, továbbá a beteg lakásán történt látogatásokra.)

A betegforgalom a három megfigyelési időszak közül —— az évszaknak meg—

felelően — (: január—februári megfigyeléskor volt a legnagyobb (11989 megje—

lenési eset). A téli adatfelvétel hetében — bár 1967-ben nem volt influenza- járvány —— a megbetegedések okozta keresőképtelenségek száma kisebb mérték-

ben emelkedett: a táppénzesek aránya Budapesten 0,7 ponttal volt magasabb

1967. február havában, mint januárban. Az őszi évszakban — novemberben — csak 9.1 százalékkal volt alacsonyabb a betegforgalom, mint a téli megfigyeléskor.

A körzeti rendelők zsúfoltságára mutat az a tény is, hogy a megjelent betegek száma még a május—júniusi megfigyeléskor is csak csekélyebb mértékben, 16,6 százalékkal volt kisebb, mint a téli időszakban.

A BETEGFO RGALOM ALAKULÁSA 363

A fővárosban tapasztalt nagy járóbeteg-forgalom számos szervezési kérdést vet fel. Egyik ilyen fontos kérdés annak a körülménynek a megvilágítása, hogy a körzeti orvosok a délelőtti és a délutáni, ún. váltott (napi 4 órás) rendelési

időszakban a betegforgalom összetételét, ezzel munkájuk minőségi színvonalát

képesek—e öntevékenyen befolyásolni.

A megfigyelt időszakban a foglalkozási viszonyt tekintve a férfi betegek rendelői megjelenéseinek 61,7 százaléka, a nőkének 51.6 százaléka a dolgozókra

(aktív keresőkre) esett. A nyugdíjasok aránya a férfi betegek között 32. a nők csoportjában 30.4 százalék volt: a családtagok aránya pedig a férfiaknál csak 6.3 százalékot, ezzel szemben a nők körében 18,0 százalékot ért el. A délelőtti

rendelési időszakban a nyugdíjas férfi betegek aránya (37.90/0) lényegesen na—

gyobb volt, mint a délutáni időszakokban (25.60/0). Ehhez hasonló különbség figyelhető meg a nyugdíjas nők csoportjában (délelőtt 34,4 délután 25,8 szá—

zalék). A nyugdíjas betegek tervszerű irányítása -— gondos orvosi mérlegelés tárgyává téve a betegség természetét. a gyógykezelés módját, a szociális körül—

ményeket stb.) -— a betegek és az orvos szempontjából azzal a lényeges előny-

nyel jár, hogy egyenletesebbé lehet tenni az egyébként igen gyakran spontán módon kialakult betegforgalom ellátására fordított rendelési időt. E szervezési elv érvényesítése tükröződik abban is. hogy a délutáni rendeléseken a férfi

betegek között a dolgozók aránya (67.50/0) lényegesen nagyobb, mint a dél- előtti időszakban (56.40/0). A délutáni rendeléseken a nők betegforgalmában is több a dolgozó nő (57.30/0), mint a délelőtti időszakban (48.7%). A délutáni ren—

deléseken tehát mindkét nemnél egyaránt több dolgozó megjelenésével kell

számolniuk a körzeti orvosoknak, ezért célszerű — az adott lehetőségek határain

belül — a nyugdijas betegek jelentős részét a délelőtti rendelésekre irányitani.

A körzeti orvosi rendelőkben a betegek tervszerű irányítását. annak optimális

lehetőségeit sok tényező feltárása segítheti. A betegek irányítását ugyanakkor különböző tényezők gátolhatják. A női betegek csoportjában a jelentős arányt képviselő családtagok megjelenéseinek relatív gyakorisága már korántsem mutat

olyan különbségeket a délelőtti és a délutáni rendelési időszak között. mint

amilyen a nyugdíjas nők hasonló arányszámai között volt tapasztalható: a női családtagok aránya a délelőtti rendelésen 18.9, a délutáni rendelésen 16,9 szá- zalék volt. A beteg női családtagok egy része iskolai tanuló, másik része ház- tartásbeli, aktív kereső tevékenységet nem folytató családanya, eltartott rokon

stb. Sok általános iskolában a váltott iskolai tanítási idő részben meghatározza

az otthon dolgozó anyák idejét, tehát már ez a körülmény is befolyásolja a körzeti orvoshoz való fordulások idejének megválasztását, illetve korlátozza a körzeti orvos irányítási lehetőségeit.

A körzeti rendelői betegforgalom szerkezeti összetételét egyrészt spontán tényezők (például új megbetegedés, gyógyszer felírása, igazolások kérése stb.).

másrészt az orvosi gyakorlat differenciált tényezői (például injekciós kezelés, a betegek visszarendelése állapotellenőrzés céljából, szakrendelésre utalás. kór- házba utalás stb.) alakítják ki. Az adatfelvétel végrehajtása során különös súlyt helyeztünk azon konkrét célok megfigyelésére, majd csoportosítására, amelyek miatt a betegek körzeti orvosukat rendelőjükben felkeresték. A betegek orvosi ellátás iránti igényei alapján csoportosított rendelői betegforgalmi adatokat az

1. tábla tartalmazza.

A megfigyelt időszakban a betegforgalom 232 százalékában a betegek

kizárólag gyógyszer felírása céljából keresték fel körzeti orvosukat. E megje- lenési esetek aránya csak kis ingadozást mutatott a három különböző évszak—

364 DR. MÁDAI WGS

ban. Ez az arány a betegforgalom szerkezetében viszonylag állandó falya'w

matot tükröz.l Csaknem minden negyedik beteg tehát csupán azért kereste fel ,

a körzeti rendelőt. hogy vagy régi gyógyszerének (gyógyszereinek) újból való

felírósát kérje orvosától, vagy olyan gyógyszereket kért, melyek vény nélkül is

beszerezhetők. A betegforgalom e csoportjának arányónál jóval nagyobb azon

betegek száma és aránya, akik részére a körzeti orvosok vizsgálataik, alkalma—f

zott terápiájuk, kórházi javaslatok stb. alapján egy vagy többféle gyógyszert, rendeltek. A reprezentációban szereplő betegek megjelenéseinek 66 százalékán—

ban került sor gyógyszer vagy gyógyszerek írására. (A gyógyszerrendelésben.

ezáltal a betegforgalom alakulásában jelentékeny szerepet játszanak azok a gyógyszerek, amelyek vény nélkül is, de csak magasabb áron szerezhetők be.

A jelenlegi kettős árrendszer megszüntetésével. egységes árrendszer bevezeté—

sével — véleményem szerint az érvényben levő 15 százalékos árszínvonalon ma—

radva — csökkenthető lenne a rendelői betegforgalom és ez is elősegítené _a betegellátás színvonalának javítását.)

1. több:

A megfigyelt körzeti orvosi rendelők betegforgalma a betegek neme és a megjelenés Célia szerint

i , , Összes Férfi § Női Osszes Férfi Női Férfi : Női

A megjelenés célja ___._,_,—,,—,flw W— ' l !

betegek száma (fő) betegítlgglgéo'ázlása líbetegzeáágigw

Csak gyógyszerért ... 7 696 2 955 4 741 232 8.914,3 38.11 61,6 Csak ínjekclóért ... 6 416 2 215 4 201 'l9.3 6.6 2.7 l 34, 5 555

lnjekcióért és gyógyszerért ... 1 599 559 1 040 4.8 1,7 31 35,0 65.13 Uj megbetegedés ... 5 995 2 486 3 509 18,0 7.5 10.5 41,5 58.5 Visszarendelés, állapotellenőrzés 9 768 3 678 6 090 29.11 1l,1 18.3 37,7 62,3 Szakrendelésre utalásért ... 704 279 425 2,1 0.8 1,3 39,6 60.11

Kórházba utalásért ... 67 24 43 0.2 0,1 0,1 35.8 64',2

lgazolásért ' ... 598 276 322 1.8 0.8 1.0 462 53, 8

Égywebaelbol ..., ... ( , _ 409 165 244 L? 05 ,, 0.7 403 " ___5.§57__

Összesen 33 252 12 637ll 20 615.100,0 38,0 62 O ; 35.0 62.0

i l ; '

A betegforgalom szerkezetének alakulásában jelentős tényezőt képeznek

azon megjelenések. amelyeknek célja a sorozatos injekciós kezelés. Csaknem minden ötödik beteg (19.30/0) kizárólag injekciós kezelés miatt kereste fel a körzeti orv05t. Az injekciós betegek számát az évszakok lényegesen nem befo-

lyásolják. Kisebb emelkedés csupán a tavaszi-nyár eleji időszakban volt megfi- gyelhető, ami részben az idősebb korú betegek gyakoribb megjelenésével van összefüggésben. A sorozatos injekciós kezelés céljából megjelentek számát még növelik azok a betegek. akik egyidejűleg gyógyszer feiirásót is kérték a körzeti orvosoktól, tehát kettős céllal keresték fel a rendelőt. Az ebbe a csoportba tartozó betegek aránya a megfigyelt három hét folyamán 4,8 százalék volt.

A betegforgalom e csoportját is figyelembe véve, megállapítható. hogy a beteg- forgalom 24.l százaléka túlnyomórészt injekciós kezelés volt.

Az új megbetegedéssel jelentkezettek aránya az eddig tárgyalt megjelenési célokkal szemben nagyobb szezonális hullómzóst mutat. (Új megbetegedésnek

iCsobánczi Gyula Budapest egyes kerületeiben végzett vizsgálata során ehhez hasonló arányt —- 25 százalék — állapított meg. (Lásd: Népegészségügy. 1967. évi 5. sz.)

A BETEGFORGALOM ALAKULÁSA 365

csak azok a kóros állapotok minősülnek, mellyel a beteg első ízben az adatfel—

vétel időszakában fordult a körzeti orvoshoz, vagy a korábban már gyógyult betegség újból visszatért.) Az új megbetegedés miatt jelentkezett betegek aránya a novemberi időszakban 192, január—februáriban 20,5, a május—júniusiban 13.8 százalék volt.

Az orvosi munka differenciáltsága szempontjából további csoportot képez- nek azon megjelenési esetek, amikor a betegek vísszarendelés folytán, állapot- ellenőrzés, a szakrendelési lelet értékelése stb. miatt keresik fel a körzeti orvost.

E kategóriára esett a betegforgalom relatív többsége (29,4%).

A megfigyelt rendelői betegforgalom 5.3 százaléka olyan, kisebb számban előforduló konkrét célokra esett. melyek miatt a betegek szükségesnek tartották megjelenésüket. Az ilyen okok között szerepel a szakrendelésre való utalás (a

megjelenések 2,1 százaléka), a kórházba való utalás kérése (67 beteg, 0.2 szá—

zalék). A kórházba való utalások kérésének számában azok a megjelenések fordulnak elő, amelyek során a beteg személyesen vagy megbízottja útján kór- házba való utalását kérte a körzeti orvostól. Ennél természetesen nagyobb azok- nak a száma. akiket a körzeti orvos vizsgálatok alapján első ízben vagy ismétel- ten utalt kórházba.

A körzeti orvosi rendelők betegforgalmának alakulása, struktúrája össze- függésben van a körzet lakosságának nem és életkor szerinti megoszlásával, e demográfiai tényezők eltérő sajátosságaival. A felvétel adatainak több oldalú csoportosítása azt bizonyítja, hogy a rendelésen megjelent betegek 62 száza- léka nő volt és a férfiak aránya csak 38 százalékot tett ki. Budapesten 1966.

január 1—én a 14 éven felüli lakosság 45,8 százaléka férfi, 542 százaléka nő volt.

Már ezek a viszonyszámok is arra mutatnak. hogy a nők számarányukhoz képest gyakrabban keresik fel a körzeti orvosokat, mint a férfiak. Az 1. tábla adataiból az is kitűnik, hogy a nők aránya a megjelenési célok valamennyi csoportjában

lényegesen nagyobb, mint a férfiaké. Legmagasabb (65.5%) a nők aránya a

csak injekciós kezelés céljából megjelent betegek csoportjában. Megmutatkozik ez abban is, hogy amíg a nők megjelenéseinek 25.4 százaléka a kizárólag injek—

ciós kezelésre vagy egyidejűleg gyógyszer kérésére esett. addig ez a viszony—

szám a férfi betegek körében csak 219 százalék volt.

A nők nemcsak a sorozatos injekciós kezelés vagy gyógyszerkérés céljából keresték fel gyakrabban a körzeti rendelőket, hanem arányuk az új megbete—

gedéssel jelentkezők között is nagyobb (58.5%) a férfiakénál. Az, hogy a

betegforgalom nagyobb részét a nők megjelenései teszik ki, sokféle tényezőnek tulajdonítható. E tényezők között például szerepet játszhat az a körülmény is, hogy a fővárosban a körzeti orvosokon kívül az üzemi orvosok is igen jelentős számú járóbeteget látnak el. (1967-ben teljes betegforgalmuk 4,5 millió volt.) Az üzemegészségügyi szolgálattal ellátott ipari vállalatok jellegéből arra lehet következtetni, hogy e vállalatok dolgozói között a férfiak száma és aránya na—

gyobb, mint a nőké, eltekintve azoktól a gyáraktól, amelyek döntő súllyal női munkaerőt foglalkoztatnak. (llyen például a textilipar, a ruházati ipar és az élel- miszeripar több üzeme.) Feltehető, hogy az üzemi orvosi ellátás részbeni elszívó hatása (elsősorban a gyógyszerrendeléseknél) nagyobb mértékben érvényesül az

összes férfi dolgozók között, mint a női dolgozók körében.

Az 1. ábra a reprezentatív felvétel alapján Budapest 14 éven felüli lakos—

ságára vonatkozóan a megjelenési gyakoriságok becslés útján nyert adatait szemlélteti. Amíg egy 14 éven felüli férfi 4.4, addig egy ugyanilyen korú nő 6.1 alkalommal jelent meg 1967 folyamán a körzeti orvosi rendelőkben.

366 DR. MÁDAI LAJOS

1, ábra. A száz 14 éven felüli lakosra jutó megjelenések száma nem szerint a budapesti körzeti orvosi rendelőkben, 1967

Way/'n/ene'sek száma

() 217 40 50 80 700 7217 740' 7517 788

[sak yyo'yyszmé

[sak l'lybrr/b'én/

[íj magán/gyedi;

Msszanane/éx ál/apa/Mmí/vzás

A nők rendelői megjelenéseinek gyakorisága 1967—ben 39 százalékkal volt na- gyobb a férfiakénál. Legnagyobb a különbség a két nem megjelenései között

a csak injekciós kezelés miatt jelentkezett betegek csoportjában. Ebben a kate— a

góriában a nők megjelenéseinek száma 62 százalékkal haladta meg a férfiaké'c.

Jelentősen magasabb a nők arányszáma a csak gyógyszer felirását kérők (36 százalékkal), a visszarendelt betegek (40 százalékkal), valamint új megbetege—

déssel jelentkezők (20 százalékkal) csoportjában is. A nők körzeti orvoshoz való

fordulásának nagyobb gyakoriságában a morbiditási tényezőkön kivül különböző

pszichológiai. kulturális stb. faktornak is szerepe lehet. E bonyolult. komplex probléma külön kutatás tárgykörébe tartozik, és jelen tanulmánynak nem is célja e tényezők vizsgálata.

A lakosság kormegoszlása és a körzeti orvosi rendelőkben való megjeleé

nések gyakorisága között több sajátos törvényszerűség volt észlelhető. Mindkét

nemnél a megjelenések aránya — kisebb ingadozásoktól eltekintve — 70 éves korig az életkor emelkedésével párhuzamosan növekszik, majd a legidősebb

korcsoport felé haladva egyre kisebb lesz. A 60 éves és idősebb korú betegek aránya a férfi betegek megjelenési esetei között 372, a női betegek körében 35,3 százalék volt. A megjelenések gyakoriságát kifejező korspecifikus arány—

számok reálisabban világítják meg a különböző korcsoportokhoz tartozó fővá—

rosi lakosság körzeti orvoshoz való fordulásának intenzitását. mint a betegek

kor szerinti megoszlása. A megjelenések gyakorisága (az egy azonos korcsoport—

ba tartozó nő, illetve férfi lakosra jutó megjelenések száma) 1967. évben a nők körében 65 éves korig valamennyi korcsoportban magasabb a férfiakénál. A

fiatal produktív korú népesség (a 20—39 évesek) csoportjában a nők megjelenési

gyakorisága 66 százalékkal haladja meg a férfiak arányszámát. Ez a különbség az életkor emelkedésével egyre csökken és az 55—59 évesek csoportjában már csak 28 százalékkal keresték fel gyakrabban a körzeti orvosi rendelőket a nők,

mint a férfiak. A 65 éves és idősebb korban viszont a férfiak valamelyest gyak—

rabban jelentek meg körzeti orvosuk rendelőjében, mint a nők. A férfi lakosság

körében leggyakrabban a 65—69 évesek keresik fel a körzeti rendelőket: egy 65—69 éves budapesti férfira az év folyamán 10.8 megjelenés jutott. A nők viszont 60—64 éves korban látogatják leggyakrabban a körzeti rendelőket: egy ilyen korú budapesti nőre 10.5 megjelenés jutott 1967-ben.

A BETEGFORGALOM ALAKULASA * ; 367

Szembetűnő jelenség, hogy a 15—39 éves férfiak közül a legfiatalabbak.

a 15—19 évesek keresik fel leggyakrabban a körzeti orvosi rendelőket. A 15—19

éves nők megjelenési gyakorisága pedig valamelyest még a férfiakénál is no- gyobb.

2. ábra. Az egy 14 éven felüli lakosra jutó megielenések száma a budapesti körzeti orvosi rendelőkben nem és kor szerint, 1967 4 megy?/mása! száma

77 —m_. _

70M ,,,,,

9

4 "

Ó

o..-.ou-D'

SV

[)

7549 ! 20—24 * 25—29' ami 35—39 ' 40—44' 45—49* 50—54 * 55—59 '60—54 ' 55—69' 70—74 ' 75—79] 80—

8 1/ E 8

Ez a jelenség mindkét nemnél különösen az új megbetegedési esetek (főleg

a felső légúti megbetegedések) jelentékeny előfordulásával van összefüggésben.

(Ezt a megállapítást támasztják alá az 1960-as esztendőre vonatkozóan. Budapest

16 belvárosi orvosi körzetében végzett megfigyelések. amelyek szerint a légzőrend-

szer megbetegedéseinek gyakorisága mindkét nemnél a 15—19 évesek csoportjá-

ban volt a legmagasabb.)2

A csak gyógyszer felírását kérő betegek között a 60 évesek és idősebbek

aránya a férfiaknál 52.7, a nőknél 45.6 százalék volt. A 2. tábla a csak gyógy—

szert kérő betegek csoportjában a főváros 14 éven felüli népességének meg-

jelenési gyakoriságát nem és ötéves korcsoportok szerint is mutatja. Az arány- számok szerint a nők megjelenési gyakorisága 60 éves korig nagyobb a férfi—

akénál. attól kezdve azonban. a férfiak arányszáma minden korcsoportban meg—

haladja a nőkét. A produktív korú népesség körében a két nem megjelenési gyakorisága között legnagyobb a különbség a-45—49 és az 50—54 évesek cso- portjában. A nők vonatkozó arányszáma az előbbiben 66. az utóbbiban 75.3

százalékkal volt nagyobb a férfiakénál. Szembetűnő jelenség. hogy e gyakorisá- gaknak az életkor növekedését követő tendenciája először az 50—54 éves kor- csoportban törik meg. E korcsoportban (az 1913—1917. években születetteknél)

2Lásd Fodor Ferenc és Egyedi László cikkét a Népegé'szségügy 1961. évi 9. számában.

368 ora. mmm mos'

a férfiak arányszáma 12.4. a nőké 7.5 százalékkal volt kisebb a 45—49: évesek arányszámainál. A férfiak megjelenési gyakorisága a maximumot (350) a 65—45? ,_

és a 70—74 évesek csoportjában éri el. A nők között a 70—74 éves korúak keresik,. ! fel leggyakrabban (327) csak gyógyszer felírása céljából a körzeti orvosi ren—: ,

delőket. A 75 éves és idősebb korú népesség megjelenési gyakorisága a nők, ' körében lényegesebb mértékben. a férfiaknál csak kisebb mértékben csökkenő;

irányzatú. '

2. tábla

A 14 éven felüli lakosság megjelenési gyakorisága nem és kor szerint a budapesti * körzeti orvosi rendelőkben, 1967

Az egy azonos A száz azonos nemű és korú lakosra jutó megjelenés nelmkű és kat? * ,____,.__.,__._, , ,, , . . , " ,, .,.mtímwmíu

Korcsoport i összeg üszjellenés csak gyógyszerár! csakezb'lléeslgrltos UJ megrrggged !

férfi nő férfi nő férfi nő férfi ns

15—1 9 ... 3.1 3.6 24 32 13 30 147 152

20—24 ... 2.3 3.5 21 38 17 49 ; 100 130

25—29 ... 2.3 3,7 25 59 , 25 63 : 93 122

30—34 ... 2.2 4,3 31 70 26 77 74 135

35—39 ... 2.7 4.5 47 90 38 68 79 'l 19

40—44 ... 3,1 5,0 68 97 * 42 1 06 71 99

45—49 ... 4.3 6,7 97 161 ' 70 124 84 , 116

50—54 ... 3.8 6.5 85 149 ( 72 _ 142 65 i 92

55—59 --- ó,4 8.2 165 215 , 139 § 204 79 73

60—64 ... a,4 1o.5 252 238 197 240 69 77

65—69 ... 10.13 10.2 330 283 251 257 64 64

70—74 ... 10.5 ms 350 327 264 231 50 47

75—79 --- ' 10.1 8.6 347 276 250 202 36 39

§O— 1 ... _. ', 7.3 4,8 334 219 1 15 RMS—law ___ZÉBM míg/__

Összesen 4.4 6,1 103 § 140 77 ; 125 84 101

A körzeti orvosi rendelők betegforgalmának csaknem egyötödét teszik ki

azok az esetek. amikor a betegek kizárólag csak injekciós kezelés céljából kere—

sik fel a körzeti orvosokat. A 2. tábla tanulmányozása során kitűnik, hogy mind—

két nemnél az életkor emelkedésével párhuzamosan növekszik a csak injekciós

kezelést igénylő betegek megjelenési gyakorisága: Budapest női lakossága ,kö- rében a 65—69 évesek, a férfiaknál a 70—74 évesek csoportjában éri el a maxi- mumot ez az arányszám. A nők injekciós kezelési célból történő megjelenésének gyakorisága 55 éves korig valamennyi korcsoportban több mint kétszerese az azonos korú férfiak hasonló viszonyszámainak. Morbiditási és terápiai szem-

pontból is érdemes arra rámutatni. hogy amíg a nők csak injekciós kezelés cél—

jából történő megjelenési gyakorisága az 55—59 évesek csoportjában 43.7 szá- zalékkal volt nagyobb az 50—54 évesek arányszámánál. addig a férfi népesség körében ez az emelkedés sokkal gyorsabb ütemű. A férfiak injekciós kezelései-

nek gyakorisága ugyanis 55 éves kortól kezdve hirtelen, ugrásszerűen emelke-

dik. Ez az arányszám az 55—59 évesek csoportjában 93,1 százalékkal volt na—

gyobb, mint az 50—54 éveseké. A nők 70, a férfiak 75 éves kortól kezdve a legidősebb korcsoport felé haladva egyre ritkábban keresik fel a körzeti ren,—

delőket injekciós kezelés céljából. ami nagyobb gyakoriságú otthoni orvosi (kör—

zeti ápolónői) ellátásuk'következménye.

A BETEGFORGALOM ALAKULÁSA ' 369

A körzeti orvosi rendelőkben új megbetegedéssel jelentkezettek arányszáT mainál érdemes megfigyelni az arónyszámoknak az életkor emelkedésével éppen ellentétes irányú — paradoxnak tűnő — csökkenő tendenciáját. Mindkét nemnél

ugyanis az új megbetegedéssel jelentkezettek gyakorisága :: 15—19 évesek cso-

portjában volt a legmagasabb. (Száz ilyen korú férfi 147. száz hasonló korú nő 152 esetben új megbetegedése miatt kereste fel a körzeti orvosokat rendelő- jükben 1967 folyamán.) A 15—19 éves mindkét nemű lakosság morbiditása túl—

nyomórészt heveny felső légúti megbetegedéssel van összefüggésben. Az új megbetegedések kategóriájában az idősebb korúak rendelői megjelenéseinek alacsonyabb gyakorisága részben azzal van összefüggésben, hogy szó-

mos betegséget (a keringési rendszer betegségeit, az emésztőrendszer beteg-

ségeit, cukorbetegséget stb.) már korábban diagnosztizálták. E betegek gyógy- kezelése tovóbbra is folyamatban van. Másrészt új, heveny megbetegedések esetén az idősebb korú betegek inkább lakásukra hívják körzeti orvosukat, és ritkábban keresik fel ilyen körülmények között a rendelőket. Ezt a következtetést bizonyítja az a tény is, hogy a betegforgalom jelentős része (a férfiaknál 9,6, a nőknél 9.2 százalék) azokra a gondozott betegekre esett. akik gondozási beteg- ségük miatt, állapotellenőrzés céljából jelentek meg a rendelőkben.

3. ábra. A budapesti körzeti orvosi rendelőkben

úi megbetegedéssel megjelentek száma nem és kor szerint, 1967

(száz azonos nemű és korú lakosra jutó megjelenések száma)

! megk/másak száma

160

%

140 XX 3

* A

XX W

__ , §

v s

720 §

x ,a

x , x

Xs ,, x

700 X.! §

%;

férfi x

80 A *.

* .a.

W b'" **

**

60

40 *

!

xx

, ;—

ZU . .!

o

a

15-79 'en—24 '25—29 'en—34 '55—39'40344'4549'50-54'55—59 'sa-szrlar-sg '70—74 [75—79' 80 —

8 V E S

A nők új megbetegedés miatt 20 éves kortól 55 éves korig minden kor—

csoportban lényegesen gyakrabban keresik fel körzeti orvosukat, mint a hasonló korú férfiak. Ez a különbség különösen számottevő a 30—34 évesek csoportjá- ban; amíg 100 ilyen korú budapesti férfi 74. addig '100 hasonló korú nő 135 esetben jelent meg új megbetegedése miatt körzeti orvosnál 1967 folyamán. '

3 Statisztikai Szemle

370 DR. MÁDAI mos

Az új megbetegedési esetekkel kapcsolatosan lehetőség volt a keresőkép—- telenséggel járó, az ún. táppénzes morbiditás egyes demográfiai jellemzőinek tanulmányozására is. A megfigyelt három hét folyamán az 5995 új megbete—

gedés miatt megjelent közül 3249 személyt (54.10/0) betegállományba helyeztek A táppénzes állományba helyezett betegek közül 1427 (43.90/0) férfi, 1822 (56.195) pedig nő volt. A nők nagyobb táppénzes morbiditása még szembetűnőbb. be

figyelembe vesszük az aktív kereső népesség körében a dolgozó nők arányát. —

Az 1968. január 1— —i mikrocenZus időpontjában a fővárosban a nők aránya ala- csonyabb (48. 40/0) volt. mint a férfiaké (51 .6%).

Az új táppénzes betegek korstruktúrájának tanulmányozása során több sajátos törvényszerűség volt megállapítható. A férfi táppénzes betegek között

legnagyobb számban és arányban a 15—19 évesek találhatók. Az aktív kereső férfiak e legfiatalabb korcsoportjára esett e megfigyelés folyamán a táppénzes állományba helyezések 172 százaléka. E megoszlási viszonyszámnál azonban jóval magasabb morbiditást fejeznek ki a korspecifikus morbiditási arányszámek, ezek kiszámításához azonban a 44 orvosi körzethez tartozó aktív kereső népes—

ség nem és életkor szerint kombinált demográfiai adatai nem álltak rendelke- zésre. A 15—19 éves dolgozó férfiak magas morbiditására viszont következtetni lehet abból a tényből is, hogy ebben a korcsoportban jelentős az eltartottak szá—

ma (iskolai tanulók), akik természetesen táppénzes állományba nem kerülhet—

nek.

A férfiak között magas a 20-24 éves új táppénzes betegek száma és ará- nya (15.1%). 25 éves kortól kezdve 60 éves korig egyre csökken a betegek száma és aránya. Az új táppénzes férfi betegek többsége —- 63,4 százaléka —— a fiatal produktív korúakra (15—39 évesekre) esett, az idősebb produktív korúak (40—59 évesek) aránya 31.7 százalék. a nyugdíjkorhatáron felüliek (60 éves és idősebb)

relatív gyakorisága pedig 4.9 százalékot tett ki.

Az újonnan táppénzes állományba helyezett nők korösszetétele a férfiaké—

tól eltérő. sajátos arányokat tükröz. A nők között legmagasabb volt a 20—24 évesek aránya (14.9%). A 15—19 évesek 12.5 százalékos arányánál a tényleges

morbiditási gyakoriság valójában magasabb, mivel ebben a korcsoportban is

jelentős az iskolai tanulók száma. Magas továbbá a 30—34 és a 35—39 éves

táppénzes nők aránya (12.7. illetve 12.8%). A nőknél 40 éves kortól kezdve csökken az új táppénzes betegek száma és megoszlási viszonyszáma. Az új táppénzes betegek 64,3 százaléka a 15—39 évesekre esett, a 40—45 évesek aránya 285 százalék. a nyugdijkorhatáron felülieké 7.2 százalék volt. A táp—

pénzes állományba helyezett nők számával és kormegoszlásával kapcsolatosan

mérlegelni kell azt a körülményt. hogy az e felvétel óta bevezetett gyermek—

gondozási segély következményeképpen a 20—34 évesek csoportjában feltehetően

csökkent a táppénzes betegek száma és aránya. mivel a gyermekgondozási segélyt élvezők táppénzes állományba nem kerülhetnek.

A 4. ábra azon táppénzes betegek nem és kor szerinti adatait is ábrá—

zolja. akik a reprezentatív megfigyelés folyamán kerültek orvosi felülvizsgálatra.

A felülvizsgált 3339 betegből 1438 (43.10/0) férfi. 1901 (56.90/0) pedig nő.

A dolgozó nők nagyobb morbiditását az új táppénzes betegek csoportján

kívül, a felülvizsgált, vagyis a hosszabb idő óta betegállományban levők száma és aránya is bizonyítja. A felülvizsgált táppénzes betegek kormegoszlása -— a férfiaknál és a nőknél egyaránt — az új táppénzes betegek korstruktúrájának ellentétes. inverz képét mutatja. A férfiaknál 15 éves kortól 60 éves korig, a

nőknél 15 éves kortól 55 éves korig a felülvizsgált táppénzes betegek száma

A BETEGFORGALOM ALAKULÁSA

371

és aránya korcsoportról korcsoportra emelkedik. Amíg a megfigyelés három

hete folyamán a 15—19 éves férfiak csoportjában 245 (17.20/0) személyt nyil- vánítottak a körzeti orvosok keresőképtelennek, addig ugyanebbe a korcsoportba

tartozó felülvizsgált férfi betegek száma csak 54 (5,8%) volt. Ezzel szemben az

55—59 éves férfiak csoportjában a felülvizsgált betegek száma (289) és ará- nya (18.70/0) jóval meghaladta az új táppénzes betegek számát (114) és 8 szó-

zalékos arányát. A férfi betegek között egyébként a nyugdíjkorhatárt közvetlen

megelőző ötéves korcsoportban a legnagyobb az egy hétnél hosszabb idő óta

betegállományban levő személyek száma és aránya. Szembetűnő jelenség. hogy a felülvizsgált férfi betegek 18,7 százaléka 60 éves és idősebb. Az új és a felülvizsgált táppénzes férfi betegek kormegoszlásának összehasonlítása alapján látható, hogy a fiatal produktív korúak gyakrabban kerülnek betegállományba.

keresőképtelenségük időtartama azonban többnyire rövidebb egy hétnél, ezzel szemben az idősebb produktív korúak, valamint a 60 éves és idősebbek hosz-

szabb ideig vannak betegállományban. és ezért körükből viszonylag keveseb-

ben és ritkábban kerülnek rövid időtartamú táppénzes állományba.

4. ábra. A táppénzes betegek száma nem és kor szerint a reprezentatív felvétel adatai szerint

FÉ ,? F / I'v'z BW '

M'..-

-—--——.

, Wl/I/l/I/I/I/l/I/I/l/IIll)

50 54

_

_ —-——-—

45-49 WWW/lla..-

—----———_—

'l/l/l/I/I/I/l/lű/l/l/l/l/l/l/II/lll/Il/a

_-— _

Will!/lm

55-59

r—m-—

. f/l/l/IW/I/I/I/IJIIA

.._—-- Will/Im r_—_——-

VIII/WWW 49_44

——_-_-————- W/I/llll'll/ll/űlllllllll/lllllflll/l/lllll 35-39

_-—--———d

V %MW 1 l l A

ll/l/lllllllwwg lillilif'

'2'60 240 220 200 780 760 740 720 700 80 60 40 20 0 0 20 40 60 80 700 720 740 750 780 200 220 240 7130 280

B e / e y e k : z 57 m ;

l/íi fáppé/zzes zta/egek _ Fe/(í/n'zsyá/f fa'ppénzas lie/egek

A felülvizsgált táppénzes női betegek között legmagasabb az 50—54 évesek

abszolút száma (271) és aránya (14.3%). Az új és a felülvizsgált női betegek korstruktúrája között a férfiakéhoz hasonló különbségek vannak. Amíg a 15—19 éves nők csoportjában az új betegek száma 227 (12,5%). addig a felülvizsgál—

také csak 59 (3,1%) volt. A felülvizsgált táppénzes nők között szembetűnően magas az 55 éves és idősebbek (nyugdijkorhatáron felüliek) aránya (22.1%).

Az idősebb korban mindkét nemnél gyakrabban jelentkező idült betegségek (szív— és érbetegségek. magas vérnyomás, érelmeszesedés, daganatos betegsé-

gek, cukorbetegség, májbetegségek. vesebetegségek stb.) következtében több

3t

372 DH. MAD/Xi". _ _ _

a felülvizsgált idősebb karú beteg, mint a fiatalabb (15—39 éves) produktiv'í korúak között. A felülvizsgált betegek és köztük az idősebb korúak jelentős száma arra enged következtetni, hogy a körzeti orvosok által kiutalt táppénzre?

napok nem csekély hányada ezekre a korcsoportokra esik. Az 55, illetve 60 éves—

és idősebb betegek száma magában foglalja azokat a nyugdíjasokat is. akik,"

nyugdíjakon kívül az adott keretek közott munkaviszonyban vannak. Az új és

felülvizsgált táppénzes betegek között egyaránt 20 éves kortól 55 éves korig

valamennyi korcsoportban a nők száma jelentékeny mértékben meghaladja a,

férfiakét. Legnagyobb ez a különbség a 30—34 éves felülvizsgáltrbetegek cso—'—

portjában. ebben a kategóriában a nők száma kétszerese a hasonló korú férfi"

betegekének. *

A különböző évszakokban végrehajtott megfigyelés folyamán a 44 buda-

pesti körzeti orvos rendelőjét 5995 személy új megbetegedése miatt kereste fel.

Az új megbetegedési esetek a Vll. revízión átesett Betegségek Nemzetközi Osz-

tályozása szerint kerültek feldolgozásra. Ezek a morbiditási adatok azt tükrözik.

hogy a betegségek különböző csoportjai milyen relativ gyakorisággal fordultak- elő azon személyeknél, akik új megbetegedéseik gyógyítása miatt személyesen keresték fel körzeti orvosukat. A feldolgozott morbiditási adatok részlegesek.

Nem tartalmazzák azon megbetegedések előfordulását, melyek diagnosztizálása a beteg lakásán történt. Azoknak a betegségeknek megfigyelésére sem került

sor a felvétel során, amikor a beteg a megfigyelés időszaka előtt diagnosz—

tizált betegségeik további gyógykezelése. állapotellenőrzés céljából jelentek

meg a (körzeti orvosi rendelőkben. A körzeti orvosi gyakorlati munka áttekintése

szempontjából azonban nem érdektelen e részleges morbiditási adatok feltárása, mivel a rendelési idő alatt felmerülő sokféle orvosi funkció között az új meg- betegedéssel jelentkezett betegek vizsgálata. gyógykezelése stb. differenciáltabb munkával jár.

A betegségi főcsoportok között legnagyobb a légzőrendszer betegségeinek aránya, mely január-februárban 69.1, novemberben 562 százalék volt. A má—.

jus—június időszakban e betegségi főcsoport a novemberben észlelt morbiditás

felét, a februári csúcsérték egyharmadát tette ki. Május—júniusban az alacso- nyabb előfordulás ellenére az új megbetegedések relatív többsége — 37,5 szá- zaléka — szintén a légzőrendszer betegségeire esett. E három időszak morbiditási adatai alapján nemek és ötéves korcsoportok szerinti kombinációban kerültek feldolgozásra az ,,egyéb influenza", diagnózisú megbetegedések, melyek elő-

fordulása 2184 (36,4%) volt. Az egyéb influenza diagnózis előfordulása a 14

éven felüli budapesti férfiak és nők körében egyaránt a 15—19 évesek csoport—

jában volt a legnagyobb. Száz 15—19 éves férfi lakosra 572, száz hasonló korú nőre 582 új megbetegedés jutott 1967 folyamán. A nők ilyen jellegű morbidi- tásának gyakorisága 20 éves kortól 55 éves korig valamennyi korcsoportban

nagyobb a férfiakénál. Különösen nagy a morbiditási különbség a 30—34 évesek

csoportjában: a nők megbetegedési arányszáma 46,1, a férfiaké 26.7 volt. Jelen-

tősebb főcsoportot képeznek a keringési ' rendszer betegségei (9.10/0) és az emésztőrendszer betegségei (10.30/0) is. Érdemes még az egyes betegségek főbb demográfiai jellemzőivel kapcsolatban megemlíteni, hogy a pszichoneurózisos

betegek 75,3 százaléka nő volt és e betegek 57,6 százaléka a 20—39 évesek csoportjából került ki. Az elsődleges fokozott vérnyomás diagnózissal — mint új megbetegedéssel — jelentkezett betegek száma 287. ebből a férfiak száma 89

(31,0%). a nőké 198 (69.0%). A nők körében e betegség többsége — 535 szá—

zaléka — a 45—64 éves korúakro esik. a férfi betegek között ugyanezen korúak

A BETEG FO RGALOM ALAKULASA 373

aránya 41.6 százalék volt. Mindkét nemnél a hipertónia előfordulása 40 éves kortól fokozatosan emelkedik.

*

A népesség nem, kor és foglalkozási összetételében végbemenő változások, a különböző társadalmi csoportok eltérő morbiditási gyakorisága hatással van a körzeti orvosi rendelők betegforgalmának alakulására. A betegforgalom volu- menét és szerkezetét befolyásolja a morbiditásra ható környezeti, meteorológiai stb. tényezőkön kívül a körzeti orvosok gyakorlati munkája. a gondozásra szo- ruló betegek rendszeres ellátása, a betegek tervszerű irányítása. E törvénysze- rűségek feltárásával újabb ismeretanyagot kívántunk nyújtani az egészségügyi politika és az egészségügyi távlati tervezés számára is.

lRODALOM

Dr. Csobánczi Gyula: A járóbetegellátás egyes problémáiról. Népegészségügy. 1967. évi 5. sz.

314—319. old.

Dr. Fodor Ferenc—Dr. Egyedi László: Körzeti orvosok betegforgalmának morbiditási struktúrája budapesti belvárosi körzetekben. Népegészségügy. 1961. évi 9. sz. 268—271. old.

Dr. Fülöp Tamás: Egészségügyi szervezéstan. Medicina. Budapest. 1969. 406 old.

Dr. Károlyi György: Falusi körzeti orvosok munkaidőszükse'gletének vizsgálata. Népegészségügy.

1964. évi 10. sz. 293—301. old.

Dr. Mádai Laios: A körzeti rendelők betegforgalma'nak törvényszerűségei Budapesten. Medicus Universalis. 1970. évi 3. sz. 113—118. old.

Dr. Mádai Lajos: A körzeti orvosok gyógyszerrendeléseinek törvényszerűségei. Gyógyszerészet.

1970. 6. sz. 214—219. old.

Dr. Nagy Andor—Dr. Egyedi László: Összehasonlító vizsgálatok a Trefort utcai rendelőintézethez tartozó egyesített — és önálló — körzeti orvosok munkájáról. Népegészségügy. 1957. évi 5. sz. 113—121. old.

Dr. Nagy Ferenc: A körzeti orvosi betegforgalom vizsgálata Borsod—Abaúj—Zemplén megyében.

Népegészségügy. 1959. évi 10. sz. 266—271. old.

Dr. Simek Zsófia—Dr. Nagy Zoltán—Dr, Mádai Laios: A fővárosban bevezetett általános gondozás tanulmányozásának első tapasztalatai. Népegészségügy. 1965. évi 2. sz. 47—49. old.

Dr. Simonovíts István: Társadalomegészségtan és egészségügyi szervezéstudomány. Medicina. Buda- pest. 1969. 459 old.

Dr. Vilmon Gyula—Dr. Kubányi Iván és mások: A balassagyarmati morbiditási vizsgálat metodikája és összefoglaló adatai. Népegészségügy. 1968. évi 1. sz. 6-19. old.

A Egészségügyi Minisztérium 1968. évi statisztikai jelentése. Összeállította az Egészségügyi Minisz- térium Statisztikai Osztálya. Budapest. 1969. 216 old.

A városi lakosság megbetegedése és a gyógyító-megelőző ellátás normatívái. 1—2. köt. Szerk.:

l. D. Bogatíriev. Budapest. 1968. BOTE házi soksz.

PEBIOME

B gemrx npaBnAbHoü oprauuaagnn mennguncxoro oőcAymHBar-mx B Eyztanem're B 1967

roay B amöyAaTopnxx ytracn—tosbrx Bpav—refi őbmo npoaeaeno Bbrőopotmoe oőmeaonanue, ox- Ba'mamee Aex'reAbHocrb 44 Bpauei'r (590/0 Bcex yaacmonmx apaueü). B mporpaMMy oőcAe- 501331an onzwutu aHaAns Tex ACMOFpanHlleCKI/IX (pamopos 14 rpamopon Boanunoaeuns aa- őerBanni'r, KOTOpre oxasmaalor Boaaeücmne Ha crpyx'rypy u cezormyxo mmamuxy llPICAeH—

HOCTH "ÖOAbeIX n, COOTBeTCTBeHI—IO, nsyuenne Aummepengmgnu Epaueőuoü paöorbr, BbXnOA—

HREMOH B ytracncosmx aMÖyAa'ropunx.

OXBa'mBmee 33252 ÖOAbeIX Haőmonemre nosnommo oőHapymnTb pan. HCHBBCCTHDIX 110 cnx nop 3aKoHomepHocrei'r. B umpoxom arramme pesyAbTa'ros oőcAcztoaaHux cpemr ov Hoanmx ztemorparpmrecxnx npnznaxon mnrypnpoaamr nom BOBpaCT n saua'rne. Cpean c'rof Awmoro HaceAermx crapme l4-Ae'rHero Bogpacra memgvmbr Ha 39 npogen'roB tralge IIOAY- (ram-r yKOAbr, game nom; memgmr anatmrermno rlpersbume'r nemo myxamu cpezm npuxozm—

!gnx TOADKO aa AeKapcmaMH, 3a60AeBarorgnx Bropwmo n HOBbIX ÖOAbeIX. TJamo-ra npn- xona K ynaC'rKoaomy Bpavry noapac'rae'r BMECTC B Bo3pac'rom, Ozmako maga crapme 70 MT yme ÖOAee pemco BCTpelíaIOTCH a yuacmogmx aMGyAa'ropnsx, nocxomzxy mm nmy'rarm- mc- zmgmrcxoe oőmymusanne OTHaCTH Ha ltomy. Epocaercn B maaa Ebrcom—rü npogeH'r saőer—

Bal—11417! cpearr Mig, 15—19-AeTHero BoapaCTa, KOTopbu'í CBHSHH ocoőemro c nam-bum B occu- Ime mecngm saőomzsannnmn Bepxrmx zzmxaTeAbnbrx nyTeii. I/ICCAenonaHne aaőomaamxfi, Bbrgbmarotgnx Herpyaocnocoőnocrb, noxaabrsaer, two cpezm MOAOllbIX BOBpöCTHbIX rpyrm ca- MOABHTeAbl—IOTO Hacmemm (14—39 AET) tratge raterm- macro npononmamrgnecg Hecrcommo

374 DR. MÁDAI: A BETEGFÓRGALOM AMKULÁSA,

aneü smxonu Ha őmAAe'renb, nem cpeim őere nomnwbrx paöomuxoa. Oanako epeszu Garan—i' HNK, Haxoamgnxcn Ha őromte'rene óowee Benelux, enaen'reAbHoü xnwze'rcx mma— paőowHu—_

KDB nmnzrecz-mwemero Bospacu'a n cwapme.

SUMMARY

ln order to organize medical attendance appropriately. a sample survey was; under—j ' taken in 1967 in Budapest, covering 44 doctors (5.90/0 of all panel doctors). A part of the , _ programme of this survey was the analysis of those demogrophic and morbidity factors which affect the structure and seasonal formation of the patient turnover as well as the * study of the differentiation of the medical work done in the panel doctor's office.

The observation comprising 33252 patients made it possible to explore a number of hitherto unknoWn regularities. The wide-ranging analysis included age, sex and occu- pational status out of the fundamental demagraphic criteria. Among the populationpf the capital aged over 14. women visit panel doctors in their consulting rooms by 39919 more often than men. Women receive injections considerably more freauently, furthermorm, their share in the groups of those reauesting only for medicine. ordered back and ap— '_

pearing with a new illness is significantly higher than that of men. The fregueney of ap— _ pearances 'in the panel doctor's Offices increases parallel with the increase af age, after _ age 70, however, the freguency of visiting decreases because medical attendance is given;

partly at home. Conspicuous is the high rate of morbidity among those aged 15—19, which

is connected especially with the more freauent falling ill with the upper respiratory pas-_ ' sages in the automn—winter period.

* The investigation of morbidity going together with disability to work showe thai: the young workers in the productive age (aged 15—39) are put on the sick—list more frecwe'nt—

ly than the older. However, among the sick receiving sick-pay for more than one week.

the proportion of those aged 50 years and older is significant.