Közoktatásunk legfontosabb adatai 1925-26-ban

TERÚLET És NÉPESSÉG

Közoktatásunk legfontosabb adatai 1925—26-ban.

Données les plus importantes de Finstruction publigue de Hongrie en 1925—1926'.

Résume'. Le tableau I présente les don-,.

nées les plus importantes ole l'instruction publigue ole Hongrie, a savoir le nombre des écoles, des éléves et du personnel enseignant pour la derniere période guinguennale, cle ]921—1922 a 1927 1.926.

Au cours de ces cing années scolaires, le nombre des écoles primaires a augmenté sen—

siblement, tanolis gue, a l'eacception des écoles ,,bourgeoises", celui (les établissements ellen- seignement secondaire a a peine change. Le nombre ales Hautes Ecoles a climinué, parce gue les Universités réfugiées (les territoires trans- fére's de la Hongrie et définitivement instal- lées en 1923—1924 ont pris llenseignement des Académies de olroit etxoles Hautes Ecoles de théologie indigue'es ci—olessous.

Un nouveau genre ollécole fut établi dans llannée scolaire 1924—1925, clest le réa'l- gymnase, cre'é de gymnases a humanite's.

Par suite de la reduction du nombre oles employés de l'Etat, celui du personnel enseignant ne slaccrut pas parallelement au nombre des écoles et (les éleves; il (liminua méme a plu- sieurs genres djécole.

Sauf les écoles primaires et les Hautes

Ecoles, le nombre (les e'leves slest éleve' tres considérablement. Auer: écoles primaires, la oliminution a eu pour cause la décroissance (les naissances pendant la guerre. (Juant aux Hautcs Ecoles, le nombre oles étndiants, apres slétre fort accru jusguien 7.922—1923, par les jeunes gens n3ayant pu faire leurs études pendant la _,guerre décroissait ollannée en année depuis.

Le tableau II montre, par genre cl'école, le développement de cing années du nombre des éloves pour une école et pour une per- sonne enseignant.

Nous présentons ci-clessous. pour liannée scolaire 1925—1926', le rapport (les éléves cles e'coles primaires, secondaires et snpe'rieures, ainsi gue le développement, en 1921/1922—

1925/1926', de la population scolaire et de llintensité ole l'enseignement.

A közoktatásügyi statisztika legfonto- sabb adatait ismertetve, az I. sz. táblán a

;, tanintézetek; tanerők és tanulók számának fejlődését mutatjuk be 1921/1922-tő]

1925/1926—ig. Ismertetésünk nem terjed ki

az időszaki (ipari, kereskedelmi stb.) szak—

tanfolyamokra, valamint a börtön- és fog- háziskolákra, mivel ezek nem rendszeres

közoktatási intézmények,— működésük célja az időnkint felmerülő szükségletek kielégí—

tése és ezért — a börtön— és fogháziskolák karitativ jellegén kívül —— inkább az isko—

lán kívüli nép- és szakoktatás szempont- jából bírnak jelentőséggel.

A között adatokra vonatkozólag meg—

jegyezzük, hogy az iskolák számában vala—

mennyi iskolafajnál csak a működő isko—

lák szerepelnek,, a tanerők közül hiányoz—

nak az óraadó hitoktatók, a tanulók adatai pedig az óvóintézeteknél a működési. idő Végén gondozott gyermekeket, az alsó— és középfokú iskoláknál a tanév végén osz- tályvizsgát tett tanulókat és a főiskoláknál tanévenkint a II. félévre beiratkozott hall- gatókat tüntetik fel.

A számszerű adatokhoz fűződő ismer- tetést az egyes iskolafajokra vonatkozolag :] következőkben adjuk:

1. Az óvóintézetek száma a tárgyalt öt

év alatt kismértékű, de fokozatos emelke—

dést mutat, ami egyrészt a szünetelő intéze—

tek megnyitásának, másrészt —— főkép az utolsó években — új intézetek létesítésének tudható be. Kedvező jelenség, hogy az emelkedés teljes mértékben a rendes kis—

dedóvók számában mutatkozik. A tanerők száma négy éven keresztül csökkenést, az utolsó (1925/ 26.) tanévben —— a létesített új intézetekre való tekintettel —— némi emel- kedést mutat.

A gondozott gyermekek száma igen ked—

vezően alakult, amennyiben számuk öt év alatt 7—1'7%-kal emelkedett. Ennek egyik oka, hogy a születések száma közvetlen a háború után erősen felemelkedett, a másik pedig az óvókötelezettség nagyobb mér- tékben való teljesítésére mutat. Kedvező- nek nevezhető még az a körülmény is, hogy a rendes kisdedóvódába járó gyermekek száma 12'2%—kal jobban emelkedett, mint az állandó és nyári menedékházakba járó

gyermekeké.

Mivel az óvódák száma csak kis mér—

tékben emelkedett, a tanerők száma pedig

51

8. szám.

_ 740 —-

még csökkent is az ismertetett öt tanévben, az egy óvodára jutott gyermekek száma 66'8-ról lll'ö-re, az egy tanerőre eső gyer- mekek száma pedig 44'9-ről 83'2—re emel- kedett. A gondozott gyermekeknek 876 százaléka (az 1925/26. tanévben) rendes kisdedóvóba járt.

* 2. Az elemi iskolák száma öt év alatt lényegesebb változást nem mutat, az egyes tanévek között levő kisebb eltéréseket na- gyobbrészt a szünetelő iskolák (ismétlő tanfolyamt')k) megnyitása okozta, az újon—

nan szervezett iskolák száma csak az 1925/26. tanévben bír jelentőséggel.

Az általános ismétlőiskolák és a gazda- sági népiskolák —— kivéve az utóbbiak szá—

mában feltüntetett 48 Önálló (szaktanítós) gazdasági népiskolát —— elemi minden- napi iskolával kapcsolatosan, működnek;

1925/26-ban az elemi mindennapi iskolák 12'7%—ánál nem volt ismétlőiskola, Az ilyen iskolákból kikerülő ismétlő tanköte- les korú tanulók vagy az eleminél maga- sabb fokú tanulmányokat végeztek; vagy pedig más ,elemi iskolával kapcsolatos is—

métlőiskolába jártak.

A tanerők adataira vonatkozólag meg- jegyezzük, hogy az általános és "gazdasági ismétlőiskolák tanítószemélyzete a minden—

napi iskolák tanítószemélyzetéből kerül ki;

a kimutatásban a gazdasági népiskolák ro- 'atában feltüntetett tanerők az önálló gaz—

dasági népiskolák szaktanítói.

A tanerők száma a tisztviselői létszám- csökkentés következtében fokozatosan ki- sebbedett, Öt év alatt 8'9%-kal. Ez a csók—

kenés azonban nem történt a tanítás in-

tenzitásának rovására, mivel a tanulók

száma az elemi mindennapi iskolákban ——

' dacára a fokozottabb beiskoíázottst'tgnak ——

a háború alatt elmaradt születések miatt évről évre nagymértékben csökkent. Az 1921/22. tanévben egy tanítóra 4914 elemi mindennapi iskolába járó tanuló jutott, 1925/26—ban pedig csak 3923. Az elmaradt születések folytán előállott veszteség öt év alatt 27'5%-ot tesz, bár az arányszámot né- mileg javítja a beiskolázási kötelezettség teljesítésének érdekében hozott 1921. évi XXX. t.—c. végrehajtása is. E törvény hatá- sának tudható be az a körülmény, hogy úgy az általános, mint a gazdasági ismétlő—

iskolák tanulóinak száma lényegesen meg-

növekedett (öt év alatt 23-4 _ illetve

Jt—4'8%-kal).

Az önálló (szaktanítós) gazdasági nép- iskolák tanulóinak száma 1921/22-ben 12.141, 1925/26—ban 18.221 volt

3. Az inasislcolák száma a tárgyalt öt év alatt 21'6%—os növekedést mutat, teljes egé- szében az iparos—inasiskolák javára. Álta- lában az ipar fejlődése szempontjából igen kedvezőnek mondható az a körülmény, hogy az iparos-inasiskolák számát jelentő- sen gyarapították az újólag megnyitott szü- netelő iskolákon kívül az ezirányban meg- nyilvánuló szükséglet kielégítése érdeké- ben létesített új iskolák Jelentős fejlődést

mutat a tanerők száma is, öt év alatt

41'1%—ot, de túlnyomó részben az iparos- inasiskoláknál.—

A tanulók száma a tárgyalt Öt tanév—

ben az iparos-inasiskolákban 33'896lml, a kereskedő—inasiskolákban 46'0%-kal emel—

kedett. Általában az iparos—inasiskolák népesebbek, tanerővel azonban a keres—

kedő-inasiskolák vannak jobban ellátva.

Az iparosinasoknak l7*()%-a, a keres- kedőinasoknak 1'1%—a az 1925/26. tanév—

ben leány volt.

4. A polgári iskolák számának fejlődése a legerőteljesebl') az összes iskolatípusok között. A g 'arapodást itt nem a szünetelő iskolák megnyitása, hanem új iskolák léte- sítése okozta. Az iskolák száma 1921/22—ben már 36'7%-kal meghaladta a háború előtt

a mai területen működő iskolák (240) szá- mát, s ez a többlet az 1925/26. tanévben (iiő*ii%-1'tt emelkedett. Az iskolák számánál a tárgyalt öt tanév alatt elért növekedés

19 5%—t)t tesz,

A polgári iskolák közül 41'(i% fiú (1925/26-ban) és 58'4% leányiskola volt,

öt év alatt a fiúiskolák arányszáma 0'4

százalékkal javult. Jellegre nézve (1925/

1926-ban) az iskolák legnagyobb része ál- lami (4—2'39/(3) és községi (246570), külön véve azonban a leányiskolákat, közöttük nagyobb arányszámmal (24070) találunk róm. kath. felekezeti iskolákat is. Általá—

ban azt mondhatjuk, hogy az állam és a községek inkább a fiúiskolákat, a felek-:- zetek pedig a leányiskolákat fejlesztették.

A tanerők száma nem emelkedett pár—

huzamosan az iskolák számt'wal, hanem öt

év alatt a létszámesökkentés miatt 3'7%-kal fogyott. A tanárok 56'(3%-a lez'inyiskoiá—

ban tanított, s Összes számuknak (1925/

1926-ban) 39'7W—a nő volt.

A tanulók összes száma az ismertetett négy első tanévben 15'4-%-os emelkedést

mutat, az utolsó tanévben azonban már a

polgz'tri iskolákban is érezhető a háború miatt elmaradt születések hatása és ebből kifolyólag 4'()%-os csökkenés mutatkozik az előző tanévhez viszonyítva.

8. szám.

A leányiskolák és tanerőik nagyobb számához mérten a tanulók között is több a leány, 1925/26—ban 53'8%; arányszámuk öt év alatt 2'8%-ot csökkent.

A polgári t'iúiskolák általában népeseb—

bek, egy fiúiskolára (1925/26—ban) 246'8 tanuló és 104 tanár esik, egy leányiskolára viszont ugyanakkor 204'8 tanuló és 97 ta—

nár jut. A tanítás intenzitása szempontjá-

ból viszont a hányiskolák áiíanak elől, mi- vel itt fla-del kevesebb tanuló esik egy ta- nár—a, mint a t'iúiskoláknát.

5. A Icépzőiníézetek között az óvónő- képző—, tanítóképző— és tanitónőképző-inté—

zetek nyernek ismertetést.

Az (')vónőképző-intézetek közül a tár—

gyalt években kettő, a róm. kath. jellegű kalocsai és szombathelyi intézet beszün- tette működését, s így 1925/26-ban már csak 3 intézet működött. Ennek megfelelő csökkenést mutat a tanárok száma és öt év alatt a tanulók száma is 52'5%—kal fogyott.

Ha figyelembe vesszük, hogy ez idő alatt az (')vóint('ézetekben gondozott gyermekek száma 74.7%—kal emelkedett, úgy az óvó- nőképző intézeti tanulók számának ilyen nagymértékű fogyása igen kedvezőtlennek mondható. A tanulóknak ilyen hirtelen

—- valószínűleg csak időleges _ megfo- gyatkozása idézte elő azt a helyzetet, hogy 1925/26—ban az (')w'mőképző—intézetek 'an—

nak tanerővel a legjobban ellát 'a, mivel egy tanárra csak 44 tanuló esik.

A tanítóképző— és tanitc'mőképző—intéze—

tek számában annyiban történt 'áltozás, , hogy az 1921/22. tanévben alakult 'áei ta—

nítóképző-intézet 1923/24—ben megszűnt s

így a tanítóképző—intézetek száma ismét 19—re csökkent. Ugyancsak egy intézettel változott a tanítónőképző—intézetek száma azáltal, hogy 1922/23—ban Esztergomban egy új intézet nyilt meg s így számuk 24—re emelkedett.

A tanerők száma úgy a tanító—, mint a tanítónőképző—intézeteknél 1922/23-ig emel—

kedett, a létszámcsökkentés miatt azonban a tárgyalt három utolsó évben 139, illetve

12'7%—kal fogyott. Ezzel éppen ellenkező irányú 'áltozást mutat a tanulók száma mind a két intézetnél. Kimutatásunk adatai szerint a tanítóképző- és tanítónőképző—

intézetek tanulóinak száma 1922/23—ban 10'3. 1923/24—ben 121 %—kal csökkent, ami—

abban leli magyarázatát, hogy az 1920/21.

tanévben a képzőintézeteket öt évfolyamú- ,akká szervezték át s ezért az első osztályba beiratkozott tanulók száma több éven át 3 lecsökkent. Az 1923/24. tanévben viszont

—741;—

1927

a negyedik. évfolyamnak nem nyertek ké- pesítést, hanem visszamaradtak az 5. tan- évre. Nagyrészben ez az oka annak, hogy a tanulók száma a tárgfalt két utolsó tan- évben 51'5%-ka1 emelkedett, de az emelke—

dést előmozdította a kultuszkorlnány na—

gyobb arányt'l iskolaépítési akciója is, ami—

nek hatására az első osztályok tanulóinak száma ismét emelkedni kezdett. Nemek szerint a nők 'annak nagyobb számmal

(1925/2G—ban 52'8'51), bár öt év alatt a fiú—

tanulók javára 6-00'0 eltolódás mutatkozik.

6. A Icözépiskólák száma a tárgyalt években nem mutat lényeges 'áltozást;

1922/23-ban két nem teljes (4 osztályos) gimnázium megszünt, 1924l'25-ben viszont számuk eggyel (_a premontrei—rend gödöllői reálgimz'lziumával) szaporodott.

A középiskolák minőségi megoszlásában nagy 'áltozást idézett elő az 1924/25. tan- évben új iskolatipusként létesített reál- gimnázium. Az ebben a tárgyban intézkedő törvény a gimnáziumok főhatóságaira bízta az új iskolafajjá való átalakulást, aminek eredményeképen 1924/25—l'mn a gimnáziu- moknak 72 4%—a reálgimnáziummá szer- veztetett át. Jelleg szerint az állam rendel-

kezése alatt álló gimnáziumoknak 84'6%—a,

az autonom l'elekezetieknek 68'000-a, a róm. kath. gimnáziumoknak 556004 ala- kuit át reálgimnáziummá s a 3 községi gimnáziumból is csak 1 maradt humanisz—

tikus irányú. Ugyancsak átalakult a 2 iz- raelita és az l magángimnázium is.

Az 1920/21. tanév óta a reáliskolák kö- zött szerepelnek a katonai iskolákból ala- kult ,,reáliskolai nevelőintézetek" is. A leányközépiskolákra vonatkozólag megje- gyezhetjük, hogy 1925/26—l)an már csak 3 budapesti magánjellegű felsőlez'myiskolának volt a gimnáziumtól eltérő felső tagozata, a többi tisztán mint gimnázium működött.

A középiskolák összes számában 1925/26- ban már csak 17 olyan intézet szerepelt, amelynek nem volt meg a teljes nyolc osz—

tálya, ezeknek is nagyobb fele azonban a hiányzó osztályokat fokozatosan kiegészíti.

Jellegre nézve 1925/26-ban a közép-

iskolák összes számából 43'4% az állam rendelkezése alatt, 36'9% az állam vezetése alatt és 19'7% mint autonom felekezeti is—

kola működött.

A tanári létszám a tárgyalt években a tisztviselői létszámapasztás miatt 2 8%—kal csökkent. Kedvező jelenségnek nevezhető, hogy az óraadó tanárok száma a rendes tanárok, javára a tárgyalt években fokoza—

tosan csökkent (20'7%-ról 9'4%-ra).

51*

8. szám ——-— 742 -— 1927

I. A tanintézetek s azok tanerőínek és tanulóinak

Nombre des établissements d'enseignement, du

N !

§ ; A tanintézetek — Etablissements

§ ,

§ n 0 m-

; A tanintézet megnevezese s z á m a — n 0 m b r e ; tanerőinek —— du person, ens.

E

2 s z 51 m a.

g, .

É AM 1921/1122 1922/1123 1923/5124 1924/9251925/926 1921/922 1922/9231923/924 1924/9251 1925/926

1 Rendes kisdedóvók . 818 825 838 848 869 1.292 1.268 1.252 1.194 1.216 landó és nyári menedékházak 157 148 146 154 152 159 153 150 156 153

Óvóintézetek összesen 975 973 984 1.002 1.021 1.451 1.421; 1.402 1.350 1.369

2 Elemi mindennapi iskolák 6305 6.351 6.390; 6.374 6.438 18.328 17.549 17.415 16.556 16.705 Általános ismétlőiskolák . 4.202 4.217 4.472; 4.535 4.528 —— ——- — —- ——

Gazdasági népiskolák 913 937 9705 1.006 1.092 109 123 127 125 127'

Elemi népiskolák összesen 11420 11.505 11.832 11.915'12058 18.437 17.672; 17.542' 16.681 16.832 3 lparos inasiskolák 293 309 324 343 366 1.987 2.108 2 269 2.570 2.849

;; Kereskedő inasiskolák 36 37; 38 34 34 172 187 198 195 198

; Inasiskolák összesen 329 346 362 377 400; 2.159 2.295; 2.467 2.765 3.047

4 Polgári fiúiskolák . . 135; 137 143: 147 163% 1.694 1.522; 1.574 1.562 1.690

Polgári leányiskolák. 193; 202; 205 212, 229 2.346; 2.197; 2.200; 2.086 2202

Polgári iskolák összesen 328 339 348 359 392 4.040 3.719 3.774 3.648 3.892

5 Óvónőképző-intézetek 5 4 3 3) 3.- 41 40 33 32 32

Tanítóképző-intézetek 20 20 19 19 191: 280 295 240, 259 254

Tanitónőképzö-íntézetek . 23 24 24 24 2415 374; 385 334 329; 336

; ; ; ; . '

Képzőintézetek összesen 48 48; 46 46; 46 695; 720; 607; 620; 62;

6 Gimnáziumok 99 97 97 27 28 1.850; 1.811; 1.820" 545 563;

Reálgimnaziumok — — —— 71 7 —— — — ; 1.293 1 291

Reáliskolák . 22 22 22 22 22 498 488 491 473 463

Leány középiskolák 32 32 32 32 32 696 682 664 644 642

; ;

Középiskolák összesen 153; 151 151 152 152 3.044 2.981 2.975 2.955 2.959

7 Gazdasági szakiskolák 21 26 29 30 36; 127 171 189 215 229

Ipari szakiskolák . 21§ 24 25 29 34' 291 372 430 439 420

Felsökereskedelmi iskolák . 39 43 46 46; 48f 640 693 688 656 656

Egyéb szakiskolák 19 20 22 20, 18; 258 305 325 297 271

Szakiskolák összesen 100 113 122 125 136; 1.316 1.541 1.632 1.607 1.576

8 Tudományegyetemek . . 4 4 4 4 4; 512 * 526 559; 563 570

Közgazdaságtudományi kar 1 1_ 1 1 1; 18 24 30; 32 42

Műegyetem 1 1; 1 1 1; 123 116 120; 123 118

Egyetemek összesen 6 6 6 6 6 658 666 709 718 730

Róm. kath. jogakadémiák 2 2 1 1 1 _ 17 16 7 10 9

Református jogakadémiák . 3 3. 2 1 1 27 19 25 15 10

g. 11. ev. jogakadémia . . 1 1; 1 1 1 10; 9 10 11 10

Jogakadémiák összesen 6 6 4 3 3 54 44 42; 36' 29

10 Róm. kath. hittudományi föisk. 12 12 12 12 12 68 86 68 66 71

Református , ,, 3 3 3 3 3; 18 19 19 20 20

. 11. ev. ,, ,, 2 2 — — —;; 10 11 _- _ —

Izraelita , ,, 1 1 1 1 1;; 6 3 3 2 2

Hittudományi főisk. össz. 18 18 16 16; 16 102 119 90: 88 93

11 Egyéb főiskolák . 13 13 13 13 A 1 243 224 256; 259 256

Egyetemek és főisk. össz;; 43 43; 39; 33; 39; 1.057 1.053; 1.097; 1.101; 1.108

' , 8. szám. — 743 1927 száma az 1921/22—1925/26. tanévekben.

_ personnel enseignant et des éléves.

. , , Az1925/26.tan-

;densetgnement évben.—Année

scolaz're 1925/26

[) r e Propdes élét/es

. 1 tan- Désignatiort de l'établissement tanulóinak — des éléves 1 lSkO' erőre , —

lára. pour 1 d Enseignement

pour membre s Z á. m a I école dueZírs.

1 921/922 ]1922/923 [1923/5924 1924/925 1925/926 jutott tanuló

. :

56.614 67.586 80.454 93.6841 99.843 1149 821 Ecoles maternelles régulie'res 8.558 9.273 11.089 136783 14.049 924 918 Astles permanents et d'éte'

65.172 76.859 91.543 107362 113892 111'5 83'2 Ecoles maternelles et asiles ensemble 905.195 821.454 770234 694448 656349 1020 393 ,, prímaz'res guotidiermes

152025 144128 175162 183519 187557 41'4 —— ,, comple'mentaz'res générales 77.199 71.345 91.187 100494 111821 1024 — , primaíres agricoles

1,134.419 1,036.927 1,036 583 978461! 953727 792 568 Ecoles przmaires ensemble 52.369 55.861 60.779 67.034 69.981 1912 246 ., d'apprentis d'industrie

2 971 3.388 3 406 3.930 4.340 1276 219 ,, d'apprentz's de commerce

55.340 59.249 64.185 ' 70.964! 74.321 185-8! 244 Ecoles d'apprentis ensemble

34.134 38.262 40.989 42.232 40.241 2468 238 ,, ,,bourgeoises" de gargons 44.521 46.192 47.687] 48.544 46.920 gí 2048 213[ ,, ,, de j. filles 78.655 84.454 88.676 90.776 87.161 2223 224 Ecoles ,,bourgeoises" ensemble

299 236 169 145 142 47 '3 44 ,, norm-ales materreelles

1.692 1.548 1.418 1.976 2.216 1166 8 7 ,, , primaires d'instituteurs

2.411 2.132 1.817 2.381 2.685 1119 80 Ecoles ,, , d'institu—

' trices

4.402! 3.916 3.404 4.502 5.043 1096 81 Ecoles normales ensemble 37.804 38.048 38.822 13.136 13.761 4914 244 Gymmzses

—— — —— 27.980 28.204 4029 21 Réal-gymnases 8.445 8.722 8.967 9.316 9.237 4199 199 Ecoles re'ales

9.756 9.996 9.980 10.410 10.555 3300 164 Etablissem. d'enseignement second. .

[ l l pour jeunes filles

56 005 56.766 57.769 60.842 61.757 4063 209 Etabliss. d'ensez'gnement second. ensemble 746 841 1.015 942 1.221 3359 53 Ecoles professimmelles d'agricult.

5.597 5.735 5.747 5.958 5.172 1521 12'3 ,, ,, d'industrie

7.840 8.287 9.282 10.063 10.204 2125 15'5 ,, supém'eures de commerce 2.764 2.579 2.365 1.742 1.860 1033 69 Autres e'coles professionnelles 16.947 17.442 18.409 18.705 18.457 1357 11'7 Ecoles professiomt. ensemble

9.719 10.335 9.030 8.544 8.257 2.064'2 14'5 Universités

1.774 2.308 1.805 1.356 1.185 1.185'0 282! Faculte' des sciences e'conomigues 4.203 4.048 3.033 2.213 2.124 2.124'0 18'0; Ecole Polytechnigue _ 15.696 16.691 13.868 12.113 19.566 1.927'6 15'8 Universités ertsemble

216 221 96; 150 162 1620; 180 Acade'mz'es cath. rom. de droit

532 478 333 390 538 5380; 538 ,, calvirt. de droit

215 338 276 ' 319 300 30003, 300 ,, luthe'r. de droit

963 1.037 705 859 1.000 333'3 34'5 Acade'mies de droit ensemble ' 433 419 395 364 404 337 57 Hautes écoles cath. rom, de théologíe

136 137 140 161 174 580 8'7 ,, ,, calvin. de the'ologz'e

67 69 —— -— — — —— ,, ! ,, luthe'r. de théologie

11 12 11 11 16 160 80 ,, ,, israe'l. de théoloyie

647 637 546 536 594 371 64 Hautes e'coles de théologie msemble, ;_;

2.682 2.861 2.725 2.608 2.587 154'7 101 Autres Hautes écoles , ;

19.988! 21.226] 17.844] 16.116! 15.747 M 4038 1421], Universités et Hautes écoles ensemme ";

8. szám, _____

A tanulók száma évről évre valamivel emelkedett, kiilönösképen pedig 1924/25- ben, aminek okát egyrészt az elsőosztályú tanulók felvételi vizsgájának az eltörlésé- ben, másrészt pedig a középiskolák felé megnyilvánuló törekvés fokozódásában ta- láthatjuk.

A tanulók közül 1925/26-ban 18'9%

volt a leány, (l'4%—kal kevesebb, mint 1921/22—ben. A magántanulók száma öt év

alatt 1()'7%-ról 7'9%—ra csökkent, osztályok szerint vizsgálva arányszámok a VIII. osz- tályban a legmagasabb.

Az iskolák népessége az ismertetett öt tanév alatt ll%—kal emelkedett, úgyszin- tén —— a tanárok számának csökkenése miatt —— emelkedett az egy tanárra jutott tanulók száma is.

7. A szakiskolák keretébe tartozó inté- zetek száma öt év alatt 36'0%—kal, a tan- erők száma I9'8%—kal és a tanulók száma

8'9%-kal emelkedett.

A gazdasági szakoktatást 1925/26-ban

15 közép- és 21 alsófokú iskola látta el, közülük lő—ban főkép az általános gazda—

sági ismereteket tanítják, 6 iskola a szőlő- művelés és borkezelés, 3 a kertészet, 3 az erdőgazdaság, 2 a tejgazdaság, 1 a ba- romfitenyésztés és 1 a méhészet érdekeit szolgálja, 4 pedig téli gazdasági iskola.

Mint új iskolatípus kapcsolódott a szak- oktatás körébe 1923/24—től kezdve a felső mezőgazdasági iskola (1925/26-ban 4), a négyosztályos polgári fiúiskolák felső tago- zatául szervezve. A 36 tanitézet közül 7 mint női gaz—dasági iskola működött.

Az ipari szakiskolák száma Öt év alatt 61'9%-kal, a tanerők száma 44'3%—kal emelkedett, viszont a tanulók száma 7'6%-al fogyott.

Ide tartoznak a felsőipariskolák, ipar- művészeti és iparrajziskolák, valamint a női- ipariskolák mint középfokú tanintézetek;

az alsófokú ipari szakiskolák fa- és fém- ipari, gépipari, bőripari stb. szakoktatással foglalkoznak. Itt szerepelnek az alsófokú bányásziskolák is.

A középfokú szakiskolák legfejlettebb csoportját a felsőkereskedelmi iskolák képe—

zik. Számuk a tárgyalt években 39-ről 48-ra emelkedett. Jelleg szerint 1925/26-ban 22 községi, 10 állami volt, 8-at a felekeze- tek, 6—ot a társulatok tartottak fenn, 2 pe- dig mint magániskola működött. A tanin-

tézetek 1919/20-tól kezdve négy évfolya- múakká szerveztettek át s 1925/26v-ban már csak 4 intézetnek nem volt meg mind a négy évfolyama.

—7—l4——— 1927

A tanárok száma a létszámesökkentés miatt csak kismértékű (öt év alatt 2'5'70-os) emelkedést mutat, ami egyáltalán nem áll arányban az iskolák és a tanulók számá- nak emelkedésével.

A tanulók számának öt éves gyarapo—

dása 30196, különösen az 1923/24. és 1924525. tanévekben erős az emelkedés, amit részben a felvételi vizsgának az eltör- lése idézett elő. Nemek szerint való meg-—

oszlásban a tanulók 25'475-a (1925/26-banl leány volt, ami a háború előtti 8'4%—os arányszámukat figyelembe véve, a nőknek a kereső foglalkozások iránt való nagyobb érdeklődésére mutat.

Az egyéb szakiskolák között nagyobb—

jelentőséggel bír a Zeneművészeti főiskola, a Nemzeti Zenede és 3 színiiskola. Ide tar- toznak még a bábaképző—intézetek, a köz-- lekedési, közigazgatási tanfolyamok és a gyógypedagógiai tanárképző—intézet, A tanulók száma az intézetekben évről évre

fogyott (Öt év alatt 32'7%-kal), nagyobb—'

részt a művészeti iskolák tanulólétszámá—

nak csökkenése miatt.

9—1]. Főiskoláink számában a tárgyalt Öt év alatt kevés Változás történt. Menekült egyetemeink közül a kolozsvári 1921/22-ben végleg Szegeden telepedett le, míg a po- zsonyi egyetem csak 1922/23-tól kezdve folytatta működését teljes egészében Pé—

esett. A 6 jogakadémiánk közül 1923/24-ben- a pécsi püspöki joglieeumtól a menekült pozsonyi egyetem vette át a tanítást, úgy- szintén heszüntette működését a sárospataki ref. jogakadémia is. Az 1924/25. tanévben pedig a máramarosszigeti (ideiglenesen Hómezővásárlielyen működő) ref. jogaka- démia olvadt be a kecskeméti református.

jogakadémiába.

A hittudományi főiskolák számában a soproni és budapesti (ez utóbbi Pozsony—

ból menekült) ág. h. ev. theológiák meg- szűnése idézett elő az 1923/24. tanévben váltou'st s helyettük a pécsi tudomány- egyetem kebelében szerveztetett ág. h. ev.

hittudományi kar.

Az ,,egyéb főiskolák" címe alatt 1925f 1926—ban a következő tanintézeteket kell értenünk: állatorvosi főiskola, bánya- és erdőmérnöki főiskola, a debreceni, keszt—

helyi és magyaróvári gazdasági akadémiák, képzőművészeti főiskola, polgári iskolai ta- nárképző és tanárnőképző főiskola, a buda—

pesti, kalocsai, kőszegi és soproni róm.

kath, tanárnőke'pző-intézetek, Honvéd Lu- dovika akadémia és mint új intézet csatla—

8. szam.

kozott számukhoz az 1925/26. tanévben a testnevelési főiskola.

Az egyetemek és főiskolák tanárainak összes számában az ismertetett öt tanév alatt —l'8%-os gyaral'mdz'ist tapasztalhatunk, teljes mértékben a tudi)mányegyetem'ek és az egyéb főiskolák javára. Tanári minő- ség szerint számuk az 1925/26. tanévben a következőképen oszlott meg: nyilvános

rendes tanár 54'5%, nyilvános rendkívüli

tanár lt'5%, helyettes tanár 4-6% és ma—

gántanár 29470. A tudományegyetemek és a műegyetem tanárainak együttes számá- ban az öt tanév alatt a nyilvános rendes tanárok száma 32-vel, a nyilvános rend—

kívüli tanároké 2()—szal, a magántaná—

roké til—gyel szaporodott. míg a helyettes tanárok száma lS—mal fogyott. Az egye-

temi és főiskolai tanároknak (1925/26-ban)

51'4%-a a tudományegyetemeken, :3'8%—a a Kközgazdaságtudományi karon, 1()'7%—a a műegyetemen, 2'6%-a a jogakadémiákon, 8'495-a a hittudományi főiskolákon és

23'1%-a az egyéb főiskolákon tartott elő—

adást. E százalékos megoszlásban öt év alatt a tudományegyetemeknél 3'O%, a közgazgaságtudományi karnál 2-1%, a hittudományi főiskoláknál O:2% emel—

kedést, a műegyetemnél pedig 1'4%, a jogakadémiáknál 2'5% csökkenést tapasz—

talhatunk.

A hallgatók számát vizsgálva azt tapasz- talhatjuk, hogy az 1922/23. tanévig erősen

emelkedett, egyrészt mivel a háború miatt elmaradtak nagy számban folytatták tanulv mányaikat, másrészt a megszállott terüle- tekről menekültek is nagymértékben gya—

rapították számukat. Az 1923/24. tanévtől kezdve azonban számuk évről évre roha—

mosan fogyott, három év alatt 25'8%-kal.

A csökkenés legnagyobb a közgazdaság—

tudományi karon (48'7%-os), a műegyete-

men (47'5%—os) és a tudományegyeteme—

ken (20'1%-os), az egyetem és főiskolai

hallgatók ősszes számában mutatkozó csök—

kenésnek 93'5%-át téve. Ezt a nagymérvű apadást a tanulmányaikkal a háború miatt elmaradottak és a menekültek számának kisebbedésén kivül a középosztálynak igen kedvezőtlen anyagi viszonyai idézték elő.

Az egyetemi és főiskolai hallgatóknak az 1925/26. tanév II. felében szakok szerint

való megoszlására nézve a következőket említhetjük meg: a tudományegyetemi hallgatók között 240 (még pedig 93 róm.

kath., 93 református és 54 ág. h. evange- likus) hittudományi hallgató, 3.407 jog-

hallgató, 2.954 orv05tanhallgató, 1.398

——745——

1927_

bőlcsészettanhallgató és 258 gyógyszerész—

tanhallgató volt: a közgazdaságtudományi kar hallgatói közül 113 az egyetemes kőz—

gazdasági és közigazgatási, 230 a mezőgaz- dasági, 789 a kereskedelmi (közülük 132 kereskedelmi iskolai tanárképzésben része—

sült), 63 a külképviseleti és konzuli szak—

csoporthoz tartozott, a műegyetemi hall- gatók közül pedig 197 a vegyészmérnöki és egyetemes, 301 az építészi, 301 a mér- nöki. 1.269 a gépészmérnöki és 56 a köz—

gazdasági osztályra iratkozott.

Az egyéb főiskolák hallgatói közül (az 1925/26. tanévben) 259 az állatorvosi főis- kola, 333 a képzőművészeti főiskola, 220 a bánya- és erdőmérnöki főiskola, 836 a gaz- dasági akadémiák, 322 a polgári iskolai ta—

nár- és tanárnőképzők, 547 a Honvéd Ludo—

vika akadémia és 70 a testnevelési főiskola hallgatója volt.

Végül megemlíthetjük, hogy az egye- temi és főiskolai hallgatók között az 1925/

l926. tanévben 1.501 nő szerepelt, a rend- kívüli hallgatók száma pedig 758 volt.

*

A ll. sz. táblán a fontosabb tanintéze- tekre vonatkozólag az iskolák népességé- nek és a tanítás intenzitásának fejlődését ismertetjük az utolsó öt tanéven keresztül.

A feltüntetett arányszámok azt mutat- ják, hogy az egy iskolára eső tanulók száma

——— eltekintve a magasabb hallgató-létszám—

mal rendelkező főiskoláktól —— legmaga- sabb a közép— és polgári iskoláknál, utá—v nuk következnek a felsőkereskedelmi isko- lák, inasiskolák és szakiskolák, a legkisebb tanuló-létszámmal viszont az elemi népis- kolák, képzőintézetek és az óvóintézetek rendelkeznek. Ha 'a tanintézetek átlagos tanuló-létszámának öt évi változását vizs- gáljuk, úgy állandó és igen jelentős emel- kedést tapasztalhatunk az óvóintézeteknél és a középiskoláknál. Viszont fokozatosan csökken a szakiskolák és az elemi népisko- lák tanulóinak az arányszáma, úgyszintén az öt év változását véve figyelembe ——

nagymértékben csökkent a főiskolák láto- gatottsága. A többi intézetek változó —— de általában emelkedő irányzatot mutatnak.

Az iskolák népességének változására az ismertetett öt év alatt a háború miatt elma- radt születések és az intézetek szervezeté- ben beállott változás (tanulmányi idő meg- hosszabbítása, felvételi vizsga behozatala és eltörlése) voltak a legnagyobb hatással.

Ezenkívül a kultúrigények fokozódására a kedvezőtlen gazdasági viszonyok gyakorol- tak ellensúlyozó hatást, ami sok esetben a

—746—— 1927

II. A tanulók száma az iskolákhoz és a tanerőkhöz viszonyitva.

Nombre des éléves par rapport aux écoles et au personnel enseignaní.

. . * Egy tanerőre jutott tanuló — Pro- E k lá t tt t 16 — P — ' ' ;

Iskolafajok —— Games diécoles 537507? dl; 352335 2227 1 (ami; Pomon Ligáját/228522? mm per- 1921/22 192212?) 1923/24 1924/25 1925/26 1921/22 1922/23 1923/241924/25 1925/26

1. Óvóintézetek —— Ecoles matemelles . 668 790 930 107'2 111'5 450 541 658 796 832 2. Elemi népiskolák —- Ecoles prímaires . 99'3 90'1 87'7 82'1 79'2 61'5 58'7 59'1 58'7 568 3. Inasiskolák — Ecoles dapprentis 1682 1712 177'3 1882 185'8 256 258 260 25'7 244 4. Polgári iskolák —- Ecoles ,bourgeoises 2398 2491 254'7 252'8 2223 19 5 22'7 28'5 24.39 22'4 5. Képzöintézetek — Ecoles normales pri

maires dinstituteurs et dinstitmm'ces 91'7 816 740 978 109'6 6'3 5'4 5'6 73 81 6. Középiskolák — Ecoles moyennes 3661 3759 382'6 4003 4063 184 190 194 206 20'9 7. Felsökereskedelmi iskolák — Ecoles supe-

rieures de commerce . . 201'0 194'0 201'8 218'7 212'5 12'3 12'0 13'6 15'3 15'5 Középfokú iskolák (4—7) össz. — Ecoles

secomlaires (4——7) au total. . . 2586 2627 2691 2756 257'1 175 189 199 21'1 202 8. Szakiskolák — Ecoles professionnelles.149'3 130'8 120'1 1094 938 136 108 9"? 9'1 90 9. Főiskolák —— Hautes écoles. . 4648 4937 4574 42452 4038 18'9 20'2 16'3 14'6 14'2

tanulók számának csökkenését eredmé- Végül az 1925/26. tanévre vonatkozólag

nyezte. az alsó—, közép— és felsőfokú oktatásban ré-

Az egy tanerőre eső tanulók arányszáma a tárgyalt öt év alatt afőiskoláknál, szakis- koláknál, inasiskoláknál és az elemi nép- iskoláknál csökkent, a többi intézetnél pe- dig emelkedett. Meg kell azonban jegyez- nünk, hogy a tanítás intenzitására vonatko- zólag csak az alsó— és középfokú tanintéze- teknél közölt arányszámok nyujtanak megközelítően pontos tájékoztatást, míg a főiskoláknál a tananyag nagyfokú diferen- eiálówdása miatt a közölt arányszám nem szolgáltatja egyben a tanítás intenzitási fo- kát is. Figyelembe kell ugyanis venni, hogy a főiskolákon nagy számmal szerepelnek a speciális —- nem főkollégiumot képező — tantárgyak, amelyek hallgatása több eset- ben még akkor is, ha rendes tanszékkel (főleg az ú.n. segédtudományok tanszékei)

rendelkeznek, a hallgatók tanulmányainak irányától vagy pedig a tudásuk kimélyíté- sére való törekvés kisebb—nagyobb foká- tól függ. Ez néha természetesen igen ala—

csony hallgató-lészámot eredményez. Ez- zel szemben a főkollégiumot képező tantár- gyak előadói rendszerint igen magas hall- gató—létszámmal foglalkoznak, A tanítás in—

tenzitásának a hallgatók és a tanerők szá- mának egybevetésével való megmérése a főiskoláknál azért sem célravezető, mivel,

itt — az alsó— és középfokú iskoláktól el- térően —,— inkább a tananyag közlése bír nagyobb jelentőséggel, míg a hallgatókkal való egyéni foglalkozás (eltekintve a szemi- náriumoktól) jobban háttérbe szorul.

szesülő tanulók egymáshoz való arányát,

valamint a tanintézetek népességének és a tanítás intenzitásának ötéves fejlődését ismertetjük gralikus ábrázolásban.

Az oktatási fokok arányát az alábbi gra—

fikon szemlélteti:

Az oktatási fokok aránya.

Projaortion des degrés d'ensez'gnement.

Felsőfokú Supérieure Alsófokú

Primaire

Középfokú Secondaire

!

m. I___

Egyiskola'rajuforr ranuIóPv-oporhdos ilivés pour1e'cole .

500 400 300 200 1 o 0 0

E ! . LE!/g-

' Középiskolák. Ecoles moyennes.

MMMWN MM M. A 6, ,

ATANITÁS INTENZITÁSAAÉS AZ ISKDLÁK NÉPESSÉGE .

Intensiré de l'enseignemenrer population scolaire.

Óvóinrézerek. Ecoles méter—miles.

EIeminépiskolák. " primaires.

Inas iskolák. ,, d'apprenris.

Polgári ,, ,, 'bourgeoisess

Képgőinrézerek. ,, norm.prim.

d'nnsrirur.et d'insrirurrices.

Felsőker'esk. iskolák. Ecol es super. de commerce.

Szakiskolák. Ecoles professionn. — -

Főiskolák. Haures écoles.

1921/22.-

1925/26.

Egy rmerőrejuron nnuló. Monde: éléves pWI'1 per-some msgign.

0 10 20 30 40 50 60 70 80 90

M.SY. 51.1927.