Közoktatásunk legfontosabb adatai 1920/21-tó'! 192,
TERÚLET És NÉPESSÉ
lllllllllllI-llll-IllllIll-IIIIIIIIIIIIIll-Ill!Ill-Ill-lllllllIllllllllIlllll-lIllIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIII i.nlnllllullllíííu:
*
Principales données de linstruction publigue de la Hongrie de 1920— 1921 a 1924—1925.
Résumé. Le relevé ]" présente, pour les années scolaires 1920/21—1924'25 le nombre des e'eoles, du personnel enseignant et des éleoes par genres el éeoles, donnant, la premiere fois un tableau densemble, embrassant cing années, de l instruction publigue de la Hongrie actuelle. Il ressort de nos données gue pour tous les gcnres d'instituts dlenseignement, le nombre des e'coles de Hongrie augmenta suc- eessivement pendant les 5 années envisage'es, _ a lleocception des écoles normales, secon- daires et supérieures (guelgues Hautes Ecoles de droit et de théoloaie furent supprimées) De méme, le nombre des éléves allait aug—
mentant pour presgue toutes les espeees el école.
Seules les écoles primaires et les Hautes Eco- les firent exception, mi le nombre des éleves diminuait depuis 1923/24. Cela tenait, aux éeoles primaires, a la diminution de la nata- lité, survenue pendant la guerre, et aux Hautes Ecoles, á la eessation de l'aceroissement íran—
sitoire. au ,,numerus clausus" et (( la grave si- tuation financiere.
Guant au nombre du personnel enseienant, l'aeeroissemcnt n'g/ fut pas aussi uniforme, la elimination de lleffeetif ayant fait de fer- tes breches sur la ptupart des points.
Le tableau IIprésente le nombre moyen des e'leoes par e'coles, ainsi gue eombien d elet es reve- naient sur un membre de personnel enseignant.
guelgue sommaire gu il soit, le tableau ei—
dessus fait voir gue llinstruetion publigue de la Hongrie aetuelle represente une force con—
sidérable de culture et gulclle est capable de se développer vivement.
Az I. sz. kimutatás keretében a közoktatási statisztika legfontosabb adatait vagyis a tan—
intézetek, tanerők és tanulók számat mutatjuk be a legutolsó évötödre vonatkozólag azaz 1920/21—tól 1924/25—ig. Kimntatásnnk felöleli
;, az óvóintézeteket, továbbá az elemi iskoláktól kezdve valamennyi tanintézetet, kivéve a kevésbbé jelentős ipari, kereskedelmi, művé- szeti stb. szizriktanfolyamokat, valamint a fog- lxáz— és börtöniskolákat, amelyek tnlaídonkép a népoktatás körébe volnának sorolhatók, mint- hogy a legelemibb ismeretekre tanítják a szabadságvesztésre ítélteket. llyen iskolánk az 1924/25. tanévben 21 volt szervezve és
pedig 4 börtön- és 17 fogháziskola A fogház ipskolák működése azonban meglehetős bizony talan, mert tanító- és helységhiány miatt egy részük állandóan szünetel.
Adataink valamennyi iskolafajnál csak a működő iskolákra és valamennyi iskolai évben
(tehfit 1920/21-ben is) ugyanazon területre (a
mai Magyarország területére) vonatkoznak. Meg kell jegyeeznünk, hogy a tanerők közt az óra- adó hitoktatók nem szerepelnek, továbbá, hogy a tanulók száma alatt az óvóintézeteknél a működési idő végén gondozott gyermekeket, az alsó- és középfokú iskoláknál a tanév végén iskolába járt, tanulókat, a főiskoláknál pedig az illető tanév ll. felére beiratkozott hallgatókat kell értenünk.
Az egyes iskolataiokrá nézve a leg- szükségesebb tudnivalókat, illetve a lefolyt évötöd lényegesebb mozzanatait az alábbiak—
ban soroljuk fel.
1. Az o'vo'inte'zetek száma kevéssel s leg- inkább csak a szünetelő intézetek újból való megnyitása által emelkedett Az állandó és nyári menedékházak óvószemélyzetére nézve (l. a tanerők rovatát) figyelembe kell vennünk, hogy az azért marad alatta az intézetek számá- nak, mivel csupán az okleveles egyének vétet—
tek fel a kimutatásba; amennyiben azonban a vezetőként alkalmazott dajkák—at is hozzá—
számítjuk az óvószemélyzethez, ez esetbfn
annak létszáma egészben véve megegyezik az állandó és nyári menedékházak számával.
A gondozott gyermekek (l. a tanulók rovatát) számánál évről-évre fokozatos és jelentős gyarapodást látunk, ami öt év alatt 71'3O/U-nak felel meg. Tekintve azt, hogy a születések száma tulajdonképen csak a háború utáni évben emelkedett erősebben, a gendozott gyermekek számának emelkedését nemcsak ennek a körülménynek, hanem határozottan
a viszonyok javulásának, az óvókötelezettsóg nagyobb mértékben való teljesitésének kell tulajdonítanunk. Említésre méltó az a kedvező körülmény, hogy a gondozott gyermekeknek 87—880/0—a rendes kisdedóvóba jár.
2. Az elemi iskolák száma szintén emel- kedett a tárgyalt öt év alatt, de ezeké is inkább azáltal, hogy a szünetelő iskolák — főkép az ismétlőtanfolyamok, amelyek igen
25
nagy számmal szüneteltek a háború alatt ——
újból megnyíltak. Ehhez képest a szervezett ismétlőtanfolyamok (iskolák) közt a legutóbbi tanévben már elenyészően csekély volt a
szünetelők száma, mig 1920/2l—ben 170/0—ot
is tett az. A mindennapi iskolák 1924/25.tanévi csökkenését azzal magyarázzuk, hogy a külön fiú— és leányiskolák közül több egyesít- tetett és közös iskolává szerveztetett.
A tanerők adatainak vizsgálatánál az álta- lános és gazdasági ismétlőiskolákra nézve figyelembe kell vennünk, hogy ezeknek tanító—
személyzete a mindennapi iskolák tanító—
személyzetéből kerül ki; kimutatásunk ezért nem tüntet fel tanerőt az általános ismétlő- iskolák mellett, a gazdasági ismétlőiskolák mellett szereplő adatok pedig csupán az ön- álló (szaktanítós) gazdasági iskolákra vonatkoz—
nak, amelyek száma 1924/25-ben 47 volt.
A tanítószemélyzet létszáma, amelyet még 1921/22-ben is szaporított a menekültek száma, az 1922/23. tanévtől kezdve a létszám—
csökkentés következtében apadt. Ez az apadás a három legutóbbi tanév alatt körülbelül 1070 ot tett. A tanszemélyzet csökkentésének
kedvezőtlen hatását ellensúlyozza az, hogy
1922/23- tól kezdve a mindennapi iskolai
tanulók száma is évről évre fogyott minthogy ebben a tanévben kerültek beiskolázásra nagy- ban egészben az 1915 szeptemberétől 1916 augusztusáig született: gyermekek. Ez időtől kezdve pedig, amint tudjuk, a születések száma a háború végéig állandóan apadt és csak 1919-ben emelkedett ismét, ami viszont csak 1925/26-ban érezteti hatását az I. osztályú tanulók számának emelkedésében. A születések- nek a háború alatt történt megcsappanásához képest az I. osztályba lépett elemi iskolai tanulók száma 1922/23-ban 367, a következő tan- évben 10'9 s végül 1924/25-ben '9'70/0—kal apadt.Mint a népoktatás ügyének kiemelkedő mozzanatát kell megemlítenünk az iskoláztatási kötelesség teljesítésének biztosításáról szóló 1921. évi XXX. t.-c. meghozatalát. E törvény az 1922/23. tanév derekán lépett életbe s intézkedései is innen kezdve érvényesítették hatásukat, amint az az ismétlőiskolába járók számának az utolsó két tanévben való erős emelkedéséből kitűnik. Az ismétlőiskolába járók száma ehhez képest a lefolyt öt év alatt
közel kétszeresére növekedett.
3. Az t'nasiskolák száma, ugyanúgy, mint az elemi iskoláknál az ismétlőtanfolyamoké, szaporodott, nagyrészt szintén a szünetelő intézetek újból valo megnyitása folytán. A tanitószemélyzet is állandóan gyarapodott, öt
év alatt 46% kal, pótolva azokat a hiányokat, amiket ezen a téren a háború okozott,ugyan—
csak (a szigorúbb beiskolázással kapcsolatban) fokozatosan emelkedett a tanulók száma is;
ez az emelkedés öt év alatt 66%--nak felel meg.
4 A polgári iskolák számában észlelhető gyarapodás már nem a szünetelő iskolák meg nyitása, hanem új iskolák felállítása által állott elő. Ennek az erősen fejlődő iskolafajnak a gyors fellendülése páratlanul áll a többi iskolák közt. A háború előtt a mai Magyar—
ország területén 240 polgáriiskola működött, míg 1924;25— ben 116tal több; a gyarapodás tehát4 o.Az 1920/21.tanev1allapothoz képest
1924/253 ig 44 a polgári iskolák szaporulata;
ebből a számból 32 esik az állami, 14 a felekezeti iskolakra, míg a más jellegű intézetek száma kettővel fogyott.
A tanítószemélyzet száma nem emelkedett párhuzamosan az iskolák számával, sőt némely évben fogyott is. Az 1913/14. tanévi (mai Magyarország területére vonatkozó) állapothoz
képest azonban az 1924/25. tanévben (tehát
11 év alatt) a tanítószemélyzetnél is 5401;—os gyarapodást látunk Hasonló erős szaporodást tüntet fel a tanulók száma is.Az 1924/25 i tanulói létszám a háború előttihez képest50"o-os, az 1920/21.--i létszámhoz képest pedig
18% os nagyobbodást mutat. Külön vizsgálva a fiú- és leányiskolák adatait, a fiúiskolák tanulóinál öt év alatt 33'80/c-os, míg a leány- iskolak tannlőinál csak 7'60i'o-os növekedést állapithatunk meg.ő. A képzőintézetek közt az óvónő-, tanító- és tanítónőképzőkön kívül a felekezeti (róm.
kath.) jellegű polgári iskolai tanárnőképző- intézetek is helyet foglalnak. Kettő ezek közül csak ,,előkészítő tanfolyam" nevet visel, minthogy oklevél kiadására joga nincsen. (Az állami s hivatalosan is főiskolai jelleggel fel- ruházott polgári iskolai tanárképző, továbbá polgári iskolai tanárnőkópző intézet az ,,egyéb főiskoláka csoportjában szerepel).
()vónőképző- intézeteink közül két róm.
kath. jellegű (a kalocsai és szombathelyi),a tanítóképzők közül szintén egy róm. kath.
jellegű (a váci) tanintézet beszüntette mükö—
dését a tárgyalt évek folyamán míg a tanítónő- képzők száma eggy el (az esztergomi intézettel) gyarapodott
A tanító- és tanitónőképző intézetek szerve, zetében lényeges változás azok öt évfolyamúvá fejlesztése olyformán, hogy az 1920/21-ben első osztályba lépett tanulók az újjászerve—
zett öt évfolyamú intézetbe léptek, az új tan- terv szerint tanultak tovább s így 1924/25-l)en
o
_ 341 — 6.
szám.végezték az ötödik évfolyamot. Ehhez képest, minthogy 1923/24- ben a 4. osztályú tanulók nem nyertek képesítést hanem az 5 év foly amba kellett lépniök, a tanulók száma
1924/25- ben 1. 122—vel gyarapodott, mert az első
osztályba lépők száma (összesen 1307) majd- nem tiszta szaporulatként járult a tanulók számához. Ez okozza,hogyatanulők száma,niely 1923/24-ig fokozatosan csökkent, 1924/25-ben hirtelen emelkedést mutat. Viszont a mondott körülménnyel (az intézeteknek öt évfoly amúvá történt szervezésével) kapcsolatos az, hogy az elsőosztályú tanulók száma 1920/21 ben 16'5, a következő tanévben 83'6"r'o'-kal csökkent,1922/23401 kezdve viszont ismét fokozatosan
emelkedett (l924/25-ben 27'20/0—kal).6. Középiskolátnk száma a tárgyalt öt év alatt alig változott, a tanári személyzet vala- mivel apadt s a tanulók száma is csak kevés
változást mutat 1924/25—ig, amikor több, mint
3000—rel szaporodott. Ezt a szaporulatot rész- ben a felvételi vizsga eltörlésének tulajdonít- hatjuk. Az elsőosztályú tanulók felvételi vizsgája ugyanis 1920/21-ben lépett életbe középiskoláinknál, 1924/25-től kezdve azonban ismét eltöröltetett s ugyanekkor az előző tanévhez képest mintegy lOOO—rel szaporodott az elsőosztályú tanulók száma. A jelzett legutóbbi tanévben azonban valamennyi osztály- ban szaporodott a tanulók száma s így a fenti okon kívül inkább a középiskola felé való általános törekvésben kell találnunk a gyarapodás okát. Említésreméltó jelenség egyébként, hogy a 8. osztályú tanulók száma 1924/25- ben a többi osztályokéval párhuzamo- san nem szaporodott, hanem csökkent, továbbá, hogy ezúttal is, mint a legtöbb előző tanévben, a 8. osztályú nyilvános tanulók száma kisebb volt, mint a 7. osztályúaké, míg a magán- tanulók a 7. osztályban szerepelnek kisebb, a 8. osztályban pedig nagyobb számmal, jeléül annak, hogy az érettségi vizsga előtt a tanulók nagy része a magántanulők sorába lép.Középiskoláink történetében az 1924/25.
tanévet a reálgimnáziumok felállítása teszi nevezetessé. Gimnáziumaink egy része ekkor a törvényes rendelkezéshez képest reálgimná- ziummá alakult át a másik — kisebb ——
része pedig megm tiadt humanisztikus gimná- ziumntk. Igy a gimnáziumok száma 97- ről 27- re apadt a többi 70 gimnázium pedig reálgimnáziummá alakult; ez utóbbiak számá- hoz járult még az újonnan alakult gödöllői premontreirendi reálgimnázium is. A reál- gimnáziumok legnagyobbrészt az állaini inté- zetekből kerültek ki, amennyiben 39 állami gimnázium közül csak 6 maradt hnmanisztikus
irányú. Ugyancsak 25 autonom felekezeti intézet közül csak 8 maradt gimnázium, míg a 27 róm. kath. jellegú gimnázium közül 12 intézet folytatta tovább működését, mint gimnázium. Ezenkívül 3 községi gimnázium közül is egy megmaradt a gimnáziumok sorában.
Reáliskoláinkra nézve meg kell jegyeznünk, hogy az 1920/21. tanév óta ezek közt helyet foglalnak a katonai iskolákból alakult ,,reál- iskolai nevelőintézetR-ek is, míg a leány-közép- isk oláinkat illetőleg tudnunk kell, hogy3 magán- jellegű (Budapesteu székelő) felsőleányiskola
kivételével ezek mindegyike gimnázium.
7. A szakiskolák közé sorozott tanintézetek száma a tárgyalt évek alatt szintén emelke—
dett s ezzel kapcsolatosan a tanárok és tanulók száma is.
Gazdasági szakiskoláink közt szerepel a kecskeméti gazdasági tanitónőképző—intézet (az 1922/23. tanév ó*a szünetel), továbbá a
töldmívesiskolák s ezenkívül néhány borászati, kertészeti, erdészeti, háztartási, téli gazdasági és egy—egy méhészeti, tejgazdazági és baromfi- tenyésztő iskola. Itt szerepelnek az 1923/24—től kezdve az újonnan felállított felsőmezőgazda- ságiiskolák, amelyeknek szervezete egészben véve a felsőkereskedelmi iskolákéhoz hasonló.
Ilyen iskolánk 1924/25Aben egyelőre még csak kettő állott fenn. Gazdasági szakiskoláink, 9 kivételével, alsófokúak voltak.
Az ipari szakiskolák közé felsőipariskoláink (összesen 3) tartoznak, továbbá az iparművé- szeti iskola és az iparrajziskola, valamint a nőipariskolák, mint középfokú tanintézetek;
a többi különft'le szakirányú ipari szakiskolák általában alsófokúak. Az ipari szakiskolák közé soroztattak a szénbányásziskolák is (összesen 2), amelyek alsófokúak.
A legfejlettebb, legnépesebb iskolafaj a szakiskolák közt a felsőkereskedelmi iskola.
Tanulőinak száma közel kétszer annyi, mint az ipariskoláké. A felsőkereskedelmi iskolák 1924/25. tanévi adatait a mai Magyarországra vonatkozó 1913/14—es adatokkal összevetve, az iskolák számánál 700/o-os, a tanárokénál 480/0-08 és a tannlókénál 4805—es gyarapodást látunk. Adataink arról tanuskodnak, hogy az
1919/20-től kezdve négy évfolyamúvá fejlesz-
tett felsőkereskedelmi iskoláktól tanulóink eleinte visszahúzódtak, így l92l/22-ben is apadt még a tanulók száma. de a következő tanévtől kezdve már ismét emelkedett, úgy—hogy végeredményben az 1920/21—1924/25.
tanévek folyamán mégis 120/0-08 emelkedést látunk a tanulók számában. A felvételi vizsga ennél az iskolafajnál is (épp úgy, mint a
középiskolánál) az 1924/25. tanévtől kezdve
6. szám. — 342 —— 1926 1. A tanintézetek s azok tan- Nombre des établissements d'enseignement, de
Ataníntézetek—Etablissements
% ,.
§
n 0 m-
n : ' ' '
Z A tanintezet SZáma _ nombre temetőinek -—— du personnel enszígnaní
! . " .
E megnevezese s . z a?
Ég v—c 101 leo idilm im im im 'd' in:
05. cm Ha: ma] com !FCN om Hm N'N com dm
39 ma: ma: mm mc: mc: ma: meg ma: vena-: mm
0.3 car-( cz.-4 OBH GDP-í ozv-1 GDF-1 ea.—4 ozv-4 a:— 9—4
k. H H 7-1 H H H H H 1 H H
1. Rendes kisdedóvók . . . 780 818 825 834 848 1.246 1.292 1.268 1.252 1.194
Állandó és nyári menedékháznk . . 143 157 148 146 154 53 53 52 53 51
Óvójntézetek összesen 923 975 973 980 1.002 1.299 1.345 1.320 1.305 1.245 ;
2. Elemi mindennapi iskolák . . . . . 6.158 6.305 6.351 6.390 6.374 17.623 18.328 17.549 17.415 16.546 ,
Általános ismétlőiskolák. . . . . 3.493 4.202 4.217 4472 4 564 —— — —- — ——
Gazdasági népiskolák. . . . . . 711 913 937 970 1.008 93 109 123 127 125
Elemi néplskolák összesen 10.362 11.420 11.505 11.832 11.946 17.716 ; 18.437 17.672 17.542 16.671
3. I atos inasiskolák . . . . . . . . 272 293 309 . 324 343 - 1.741 1.987 2.108 2.269 2570
ereskedő inasiskolák . . . . . . 35 36 37 38 34 158 172 187 198 195 —
lnasiskolák összesen 307 329 346 362 377 _3 1 899 2.159 2.295 2.467 2.765 !
4. Polgári fiúiskolák . . . . . . . . 124 136 '138 143 147 ] 1.357 i 1.694 1.522 1573 1.562 .
Polgári leányiskolák . . . . . 188 193 202 205 209 ; 2.049 2.346 2 197 2.200 2.086
Polgári iskolák összesen 312 329 I 340 348 350 * 3.406 1 4.040 3.719 3.773 3648
5, Óvónőképző'intézetek. . . . . . . 3; 5 5 4 3 3 35 41 30 23 23 '
Tanítóképző-intézetek. . . . . . . 19 20 20 19 19 239 241 255 213 213
Tanitónőképző--intézetek. . . 23 23 24 24 24 301 327 339 291 291
Polgári isk tanárnőképző-intézetek 4 . 4 4 1 4 4 71 50 48 30 ] 47
Képzőintézetek összesen i 51 '2 52 50 ] 50 , 646 659 672 557 574
6. Gimnáziumok. . . . . . . . . . 98 99 97 97 27 ( 1.820 1.850 1.811 1820, 545
geálgimnáziumok. . . . . . . 33 — —2 —22 ;; : %O 4—8 — —— 1.293
eáliskokik . . . . . . . . 22 2 . ., 1 . 9 488 . 491 473
Leányközépiskolák . . 31 [ 32 32 ; 32 32 ! 655 1 696 1382 ] 604 644 Középiskolák összesen 152 153 151 151 [ 152 1 3005 * 3.044 2.981 2.075 1 2.953 1
_ 1 1
i i
7. Gazdasági szakiskolák . . . . . . *' 20 21 26 29 30 * 110 121 170 189 215
Ipari szakiskolák . . . . . 20 21 24 25 293 344 291 374 432 438
Fulsőkereskedelmi iskolák.. . . . 40 39 44 46 46 1' 648 640 693 684 662
Egyéb szakiskolák. . . . . . . . 13 16 17 23 19 I 230 273 271 1 325 271
Szakiskolák összesen 93 97 111 123 124 H? 1.332 1325 1.5 ' 1 1.630 1.586
8. Tudományegyetemek . . . . . . .1 4 4 4 4 41! 457 512 526 ; 511 547
Közgazdaságmdományi kar . 1 1 1 1 1 . 18 18 17 1 30 32
Műegyetem . . . . . . . 1 1 1 1 1 1; 117 128 110 120 123
Egyetemek összesen 6 6 e. 6 ; 6 li 5112 J' (358 659 661 702
9. Róm. kath. jogakadémiák . * 2 2 2 1 : 1 H 19 17 * m ? 7 ;' w ;
Beformáius jogakadémiák . 2 3 3 2 *' 1 ; 21 27 19 § 25 * 15
Ag. hitv. evang. jcgakadémia 1 1 1 1 1 1 ! 10 10 9 ; 10 ! 11 _
Jogakadémlák összesen 5 6 1 6 4 1 3 _! 50 54 44 J 2 36
* 1
10. Róm. kath. hittudományi főiskolák. 12 12 12 12 ] 12 : 69 08 86 1 68 66
Református hittudományi főiskolák 3 3 3 3 3 [* 16 18 19 19 20. . ._Ó';
g. hitv. ev. hittudományi főiskolák . 2 2 2 — I — ;. 11 10 11 —- ——
Izraelita hittudumányi főiskola . . 1 l 1 1 ] 1 1 ;. 7 6 1 . 3 3 ! 2 Hittudományi főiskolák összesen 18 _, 18 18 16 ! 16 H 103 102 119 _ 90 i 88
. ;
11. Egyéb főiskolák . . . A 8 8 8 8 l 8 M 159 136 129 1 136 ] 134
Egyetemek és főiskolák összesexi 37 38 38 34 3 33 904 960 951 :; 929 960
' 1
1 r
! , f
; ii ;
1 § 9 1
1926 — 343 —— 6. szám.
erőinek és tanulóinak száma.
leur personnel cnsez'gnant et de leurs éléves.
Az 1924/25. tanévben
dy e " s e i 9 " e m e " t Anne? scolaire 102425
[) ,. e Proportíon des éli'z'esm—
; . . . ! reg—'v taneróre De' i n [5 ' ' '
! tanulómak * des 316955 egy iskolára pour] membte s 9 a on de letabhssemmú
pour 1 école de personnel , ,
m 3 ms. d ensezgnemmt
1—1 [ cx] ] co ! 114 ! no
§ § § § § % § % § %% 'utott tanuló
az: v—l a: H c: v—í c: H a: H J
H H 1—1 v—í 1—1 !
54.008 ; 56.614 67.536 90.454 93.684 1105 78'5 Ecoles matemelles réguliéres
8.664 1 8 558 9.273 11.089 13.678 88 8 877 Aszles permanents et d'éié
62.672 65.172 76.859 91.543 107.362 ; 107'2 79'6 Ecoles matemelles et asiles msemble
.]
856941 905195 821454 770234 694448 ( 1042 420 Ecoles prímaires gnoíídiemzes
103920 152025 144128 175162 183519 1 402 — Ecoles complénzentaires gánérales
40.324 77.199 71.345 91.187 100.494 I 188'? — Ecoles primaíres agrícoles
1,001 185 1,134.419 1,036.927 1,036.583 973461 819 58"? Ecoles primaires ensemble
40.843 52.369 55.861 60.779 67.034 195'4 26 1 Ecoles d'apprenlis induslríels
2.007 2.971 3.388 3.406 3.930 1156 150 Ecoles d'appventis de commerce
42.850 55.340 59.249 64.185 70.964 1882 257 Ecoles d'apprentis ensembler
31.530 34.134 38.262 40.989 42.202 2871 270 Ecoles aboune'eoíseSe de garpons
44.175 44.521 46.192 47.687 47 544 2275 228 Ecoles ,, ,, de j. filles
75'705 78.655 84.454 88.676 89.746 ? 2522 246 Ecoles xbom'geoiSeSa msemlvle
325 299 236 169 145 ; 483 6 3 Ecoles normales maternelles
2.161 1.692 1.548 1.418 1.976 1040 93 Ecoles normalvs primaires d'instituíeurs
2.969 2.411 2.132 1.817 2.381 99 2 8-2 Ecoles normales primaires d'instííutrices
167 117 112 98 89 222 ( 1-9 Ecoles normales secondaíres d'instiíutrices
5.622 4.519 4.028 3.502 ( 4 591 ' 913 8 0 Be. normaIes matern., primaires et second. ms.
37.991 37.804 38.048 38.822 13.136 486 6 24 1 Gymnases
— —- — — 27 980 3941 216 Réales—gynumses
9 140 1 8.445 8.722 8.967 9 316 4234 197 Ecoles réales
9.796 ! 9.756 9.996 ! 9 980 10.410 3253 16-22 lítablissem. d'enseignement sec. pourjermesfz'lles 56'927 56.005 56.766 57 769 60.842 400 3 20-15 Etablissem. d'enseígnemenl secamiaire ensemble
570 746 841 1. 015 912 314 4 4 Ecoles professionuelles Wagrícult.
4.338 5.597 5.735 5 747 5.958 205'5 13'6 Ecoles professiomzelles (finduslrie
8181 7.840 8.619 9. 282 10 063 218 7 152 Ecoles supém'eures de commerce
2 340 2.631 2 400 2. 367 1.7? 93 5 66 Autres écoles projessíonnelles
15.429 16.814 17.595 18.411 18.739 1499 113 Ecoles profession". ensemble
8.178 9 719 10 335 9.030 8.544 2.136 0 156 ( niversités
873 1.774 2 308 1.805 1.356 1 3560 42'4 Faculté des scimces économígues
3.851 4.203 4.048 3.033 2.213 22130 180 École Polytechníaue
12.902 15'696 16.691 13.868 12.113 2.018 8 173 Umversítés ensemble
266 216 221 96 150 1500 150 Académies cath. rom. de droit
328 532 478 333 390 3900 260 Académies calw'n. de droit
200 215 338 276 319 3190 290 Académie luthér. de droit
794 963 1.037 705 859 2863 239 Acade'míes de droit ensemble
_369 433 419 395 364 303 56 ! Hautes écoles cath. rom. de théologie
116 136 137 140 161 537 81 ; Hauíes écoles calvín. de theologie
69 67 -— — _ — Hautes écoles luthér. de [h ;ologie
8 11 11 11 110 56 Haute école ísraél. de íhéologie
562 , 647 12632 546 536 335 61 Hauíes écoles de théologie ensvmble
2.406 f 2.305 3238 2.104 1.985 1728 11'5 Autres hautes écoles
16 664 19.611 ! 20. 703 17.223 15.493 4211 ' 15'5 Univm'sílés el haules écoles ensemble
%
1 i
töröltetett el; a legutolsó tanévben tehát részben ennek a körülménynek tulajdonit- hatjuk a tanulók számának szapOrodását.
Az egyéb szakiskolák csoportjában első- sorban a Zeneművészeti főiskola, a Nemzeti Zenede és a színiískolák (3) foglalnak helyet s a tanulók zömét is ezeknek a tanulói teszik;
a felsorolt öt művészeti iskolának 1924/25-ben
összesen 1.112 tanulója volt. Meg kell azon—ban jegyeznünk, hogy a legutóbbi négy tan- évben tokozatosan csökkent a művészeti iskolák tanulóinak száma. Idetartoznak ezen- kívül a bábaképző-intézetek (7), a közlekedési, közigazgatási, hajóstiszti, vasúti tisztképző, rendőrtisztviselői tiszti tanfolyamok, a detektív—
tanfolyam, valamint a gyógypedagógiai tanár- képző-intézet.
8—11. Főiskoláink közül csak a jog-
akadémiák és hittudományi főiskolák száma ment át változáson a lefolyt öt év alatt.A jogakadémiák számát ugyanis 1921/22-l)en
növelte a menekült máramarosszigeti (hőd- mezővásárhelyi) ref. jogakadémia, amely azon—ban 1924/25—től kezdve be is szüntette mű- ködését, ugyancsak beszüntette müködését
— 1923/24-ben —— a pécsi püspöki jogliceum, a pozsonyi egyetemnek adva át a teret, továbbá a sárospataki ref. jogakadémia is.
Igy 1924/25—ben már csak három jogakadé-
miánk maradt. A hittudományi főiskolák közül 1923/24-ben a soproni és a budapesti (menekült pozsonyi) ág. ev. theológiák szűntek meg, minthogy helyükbe a pécsi egyetem kebelében ág. ev. hittudományi kar szervez- tetett, mely Sopronban székel.Egyetemeink történetében említésre méltó esemény a lefolyt évötödben az, hogy a menekült kolozsvári egyetem 1921/22-től kezdve Szegeden, a szintén menekült pozsonyi egyetem pedig 1922/23—től kezdve Pécsett folytatta működését. Előzőleg mindkét egyetem ideig- lenesen Budapesten székelt. Ezenkívül meg kell említenünk, hogy a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi kar 1920/21—ben kezdte meg működését.
A főiskolák között helyet foglaló ,,egyéb főiskoláka alatt az állatorvosi, a képzőművé—
szeti, a bányamérnöki és erdőmérnöki főiskolát, a három gazdasági akadémiát és a polgári iskolai tanárképző, nemkülönben a polgári iskolai tanárnőképző főiskolát kell értenünk.
A tanárok száma egyetemeinken növeke- dett a tárgyalt évek folyamán, aminek okát elsősorban a vidéki egyetemek újjászervezé- sében kell keresnünk. Egyetemeinken (a mű- egyetemmel együtt) következőképen alakult
a tanárok száma;
A rendes, rendkívüli A Az
és helyettes magán— összes—
t a n á r 0 k s z á m a
1920/2l-ben . 310 282 592
1924/25-ben . 356 346 702
Növekedés . —l—46 —l——64 %110,
Ebből a szaporulatből csak 6 esik a buda-
pesti egyetemre és 6 a műegyetemre, a többi a közgazdaságtudományi karra és a vidéki egyetemekre jut. A tanárok számának összesszaporulata 5 év alatt 18'60/o—nak felel meg.
A hallgatók számát 1922/23-ig részben a háború alatt tannlmányaikkal elmaradtak (leszereltek és hadifogságból visszatértek), részben a menekültek növelték. Eddig a tan—
évig tehát átmeneti állapotokkal kell számol—
nunk, amikor az 1920/21—től behozott numerus clausus nem érvényesülhetett még—a maga, erejével. Az 1923/24. tanévben azonban már 170/o-kal, a következő tanévben pedig 100/o-kal fogyott a hallgatók száma, ami két év alatt több mint 5.000 főt jelent. A hallgatók szá- mának ehhez a megcsappanásához a fenti okokon kívül mindenesetre a kedvezőtlen szociális viszonyok is nagyban hozzájárultak.
A hallgatók szakok szerint való meg- oszlását tekintve, az egyetemeket (közgáz-*
daságtudományi kar nélkül), a jogakadémiákat és hittudományi főiskolákat összefoglalva 1924/25—ben 42'80/0 volt a joghallgatók, 34'00/0 az orvostanhallgatók, 12'00/0 a bölcsészettan—
hallgatók száma, míg 7' 0/0 a hittudományi hallgatókra és 3'30/0 a győgyszerésztanhallga—
tókra esett. A közgazdaságtudományi karon
(1924/25—ben) 61'20/0 a kereskedelmi, 21'40/0
a mezőgazdasági, 8'00/0 az egyetemes köz—gazdasági, 3'40/0 a külképviseleti (konzuli) szakcsoportra jutott és 6'00/0 kereskedelmi iskolai tanárképzésben részesült. A műegye—
temen (ugyancsak 1924/25-ben) 58'60/0 a gépészmérnöki, 16'60/0 a mérnöki, 13'30/0 az építészeti, 9'00/0 a vegyészmérnöki és 2'50/0 a közgazdasági osztályra iratkozott.
Megemlíthetjük végül, hogy 1924/25—ben az összes főiskolai hallgatók közt 3'9% volt a rendkívüli hallgatók aránya és hogy a nők 8'8%-kal szerepeltek az összes hallgatók
sorában.
*
A közölt kimutatás adatainak kiegészíté—
seül a II. sz. összeállításban a tanintézetek főbb csoportjaira nézve ötéves áttekintésben is szemléltetjük azokat az arányszámokat, amelyek egyrészt a tanintézetek átlagos hépességét tüntetik fel, másrészt a tanítás in—
tenzitására mutatnak rá, jelezve, hogy mekkora átlagosan az egy tanerőre eső tanulók száma.
1926 ———- 345 — 6. szám,
". A tanulók száma az iskolákhoz és a tanerőkhöz viszonyitva. —— Nombre des éléves par rapport aux éeoles et au personnel enseignant.
) Egy iskolára jutott tanuló —— Propottzon 3 Egy tá"??? jutott tanuló _— ;;TOZOVHO"
I 8 k 0 1 a f a j 0 k ! des éléves pom ] école ; e e wpserggflírzl ezt?" re e
Gena—es d'écolcs i ; '— _
it192O/21 1921/22 1922/23 1923/24 192425 §1920/21 192V22,1922f23 1923/24 1924/25
t
1. Övóintézetek — Fcolcs mater— ! ,
melles . 67 9 66'8 790 930 1072 44'7 450 541 653 796
2. Elemi népiskolák ——Ecoles pm"!
maires . . . * 96'6 99'3 80'1 87'7 81'9 565 615 58"? 591 58"?
3. lnasiskolák — Ecoles dapp t
rentis. . 189 5 1682 1712 1773 188'2 ! 22'6 25'6 25'8 260 257
4. Polgáriiskolák ——Ecoles ,,bour— í
geoises 242: 239'1 2484 2547 252"? 22'2 19'5 22"? 236 24'6
5. Képzőintézetek —— Ecoles nor- _
males d'instit . * 110'2 86'9 76 700 91833 87 (H) (5'0 63 80
6. Középiskolák — Etablissements :;
densez'gnement secondaire . 3745 3661 375'9 382'6 400'3 t 18'9 18'4 190 194 2013 7. Felső keresk. iskolák — Ecoles j
supe'm'eures de commerce . . . i' 9046 2010 1959 201'8 218"?! 1213 123 124 13'6 15'2
Középfokú iskolák (4—7) össz. _ , - t, . ; _ - s __t . .— . .
Ecoles secondaires (4—7) ensemble 263 7 200 5 262 2 261 a 213 0 tt 19 0 170 19 1 19 9 21 1
8. Szakiskolák —— Ecoles pro- ' l —
fessionnelles . . . 1170 1479 1339 1186 1098! 93 117 110 95 9'4
9. Főiskolák —- Hautcs écoles . 4502, 516'0 544'7 5064 421'1j 184 206 218 185 15'5
A tanulóknak egy— egy intézetre eső átlagos száma 6 szerint —- nem tekintve a nagyobb egységekkel szereplő főiskolákat — legna- gyobb a középiskoláknál, továbbá a polgári és felsőkereskedelmi iskoláknál. A népokta- tási intézetek jóval az említettek után követ—
keznek s ezek közt is az elemi iskolák mond- hatók a legkevésbbé népeseknek. A szak- iskolák és képzőintézetek szintén jóval kisebb átlagos népességűek, mint az emlitett közép—
fokú tanintézetek.
A lefolyt öt év alatt az intézetek átlagos népessége az óvóinte'zeteknél, inasiskoláknál, polgári iskoláknál és középiskoláknál csak- nem állandóan emelkedett, ezzel szemben az
elemi iskoláké változó, de inkább csökkenő,
a szakiskoláké 1921/22" óta határozottan csökkenő s ugyanígy a tanítóképzőintézeteké is (a legutóbbi tanév kivételével) csökkenő irányzatot mutatott. A felsőkereskedelmi iskoláknál 1922/23-ig apadást, innen kezdve pedig emelkedést látunk az intézetek átlagos népességében, mig a főiskoláknál fordítva
" áll a helyzet: 1922/23 ig emelkedett s később csökkent a hallgatók intézetenkinti átlagos szama.
A tanulóknak egy tanerőre eső átlagos létszámát feltüntető arányszámaink általában igazolják azt, hogy amint a tanintézetek 'során felfelé megyünk, a magasabb fokú tanintézetekben egyre kevesebb az egy tan- erőie eső tanulók száma. Kivételt ebben a
tekintetben csak a képzőintézeteknél és szak—
iskoláknál látunk amely ek leltűnően alacsony, (tehat kedvező) arányszámaikkal tünnek ki Öt év alatt fokozatosan emelkedett (tehát kedvezőtlenebbé vált) a nevezett utóbbi arány-
szám az óvóintézeteknél, némileg az inas- iskoláknál is, valamint 1921/22 óta a polgári iskoláknál, középiskoláknál és felsőkereske—
delmi iskoláknál is; az elemi iskoláknál változó volt az arányszám s ugyancsak vál—
tozott a főiskoláknál is, amennyiben az
1923/23. tanév fordulatát ez az arányszám
is jelzi. Állandóbb csökkenést, tehát javuló irányzatot itt is csak a képzőintézeteknél (a legutóbbi tanév kivételével) és szakisko—láknál (1921/22—től kezdve) látunk.
Közoktatásunk ötéves fejlődését csupán nagy vonásokban tekintettük át, úgyszólva csak a vázát, amelyhez még számos más, csak a részletes adatokból kívilágló változás, több ujabb, a közoktatást szabályozó rendel—
kezés fűződik, amelyekre kitérnünk a szűk keretek miatt nem lehet. A nyujtott vázlatos képből is azonban megállapíthatjuk, hogy adataink a reményteljes fejlődés jeleit viselik magukon s a mai Magyarország a közoktatás megmaradt tényezőit biztonsággal tartja fenn és céltudatosan fejleszti tovább, ami igen nagy kulturális erőről tanuskodik és így a jövőre nézve csakis biztató jelül szolgálhat.
, Asztalos József dr.
