Az "Általános statisztika” c. tankönyv vitája

(1)

SZEMLE

tételét a megfelelő egység-súlyokkal be

kell szorozni és a szorzatokat összegezni kell. A táblázatban esetleg nem szereplő

különleges szerkezetek (ilyenek a lakóház—

építkezésnél általában csak ritkán fordul-

nak elő) súlyát egyedileg kell megállapí—

tani.

Kísérletek szerint e módszerrel megfe-

lelő —— nyomtatott —— segédtáblázat hasz—

nálata esetén egy lakóház súlyának meg—

állapítása mintegy 8 óra munkaidőt vesz igénybe. Típustervek alkalmazása esetén ez a munka kb. felére csökkenthető.

Az előterjesztés kitért arra, hogy a Lakóépület Tervező Vállalat kb. 40 típus—- épület súlyadatait e módszerrel már ki- e dolgozta a következő csoportosításban:

a) fogatolt épületek,

b) függőfolyosós épületek, c) kockaházak.

Tapasztalatok szerint az épületek súlyá—

ban elért csökkenés egyben lényeges

anyag—, munkaigény és így költségmegta-

karitást is jelent, ezért a kérdés tanulmá—

nyozása, illetve az épületek súlyának

alakulására vonatkozó statisztikai adatfel- vételek megszervezése és az adatoknak a tervezők rendelkezésére bocsátása, első- rendű népgazdasági érdek. A Metodikai

KRITIKA ÉS KÖNYVISMERTETÉS:

737 Bizottság ülésén résztvevők ezzel lényegé—

ben egyetértettek.

A mérési módszer bevezetése esetén a, nemzetközi összehasonlitásnak is tág lehe—

tősége lenne. A már elvégzett próbaszámí—

tások csehszlovák adatokkal végzett össze—

hasonlítása is igazolni látszik a súlyvizs—

gálat gazdaságossági jelentőségét; a cseh- szlovák adatokkal szemben ugyanis a ma- gyar lakóházaknál mintegy 20—25 száza—

lékos többletsúly mutatkozik.

Az előterjesztés ugyanakkor megemlíti,

hogy az idézett súlytáblázat jelenleg még kimunkálás alatt van és annak befejezté—

vel feltétlenül szükséges a számítások és

a felhasznált adatok felülvizsgálata.

A Metodikai Bizottság a fentiekben is—

mertetett javaslat és Kardos Andor, Szikra

Rezső, Nógrádi László, Lukács Ottó és Tar József hozzászólása alapján javasolta, hogy —— a valószínűen számbajöhető ösz—

szes szerkezetek adatainak súlytáblázatba

foglalása után -— a számítási módszereket

és a felhasznált adatokat illetékes szakér—

tők vizsgálják felül. A vizsgálat eredmé—

nyétől függően későbbiekben kell dönteni bevezetésének lehetőségéről, illetőleg arról,

hogy az épületsúly mérését melyik mód-—

szer alapján, mely időponttól kell megkez- deni.

Az ,,Általános statisztika" c. tankönyv vitája

A Magyar Közgazdasági Társaság Sta—

tisztikai Szakosztálya április 21—én a Kossuth Klubban vitadélutánt rendezett amelyen megvitatásra került dr. Köves

Pál—dr. Párm'czky Gábor: ,,Altalános

statisztika" c. egyetemi tankönyve. A vi- tát Péter György a Központi Statisztikai

Hivatal elnöke, tanszékvezető egyetemi

tanár vezette. A tankönyv 1960 tavaszán

jelent meg és az 1960/61. tanévtől a Marx

Károly Közgazdaságtudományi Egyete—

men (valamint a mérnökök közgazdasági

továbbképzésénél más egyetemeken is)

az általános statisztika oktatásának alap-

jául szolgál, így a vitát már az oktatási

tapasztalatok figyelembevételével lehe—

tett lefolytatni.

Az ankéton szép számmal vettek részt közgazdászok, statisztikusok, matemati—

kusok és mérnökök is. .

A vitához alapul szolgált Huszár Ist-

vánnak, az MSZMP Központi Bizottsága Államgazdasági osztálya munkatársának

6 Statisztikai Szemle

a Statisztikai Szemle 1961. áprilisi szá—

mában a vitatott könyvről megjelent részletes bírálata, valamint dr. Barsy

Gyulának, az Országos Közegészségügyi

Intézet Statisztikai Osztálya vezetőjének

a Demográfia 1960. évi 3—4. számában

megjelent rövidebb ismertetője.

Vitainditásként Huszár István röviden összefoglalta említett bírálatában leszöge- zett álláspontját, majd Péter György java—

solta a vitának a következő három téma köré való csoportosítását: 1. annak vizs—

gálata, hogy a tankönyv valóban azt

nyújtja-e, amit a közgazdászoknak általá—

nos statisztikából tudniok kell; 2. a tan—

könyv felépítése, tanulhatósága (didaktikai

értékelése); 3. a tankönyv tudományos színvonala.

Ismertetőnkben röviden közöljük az ankéton készült jegyzőkönyv alapján a felszólalók véleménynyilvánításait. Meg—

jegyezzük, hogy a könnyebb és tömörebb

kifejtés érdekében nem ragaszkodunk

(2)

738

^SZEMLE

szigorúan a felszólalások sorrendjéhez,

inkább tematikailag igyekeztünk csopor—

tosítani az ankét anyagát.

A vitában elsőnek Bognár József egye- temi tanár, dékán szólalt fel. Hozzászó—

lásában hangsúlyozta, hogy egyetért Hu-

szár István bírálatával, a könyvet tudo—

mányos szempontból magas színvonalú—

nak, didaktikai szempontból jól felépí—

tettnek tartja, véleménye szerint hasznos segítséget nyújt az egyetemi hallgatók- nak és a gyakorlati gazdasági életben

dolgozóknak. Ezt követően a statisztikai

tudomány jellegéből és helyéből ki—

indulva annak a nézetének adott kifeje—

zést, hogy ha a statisztikát módszertudo—

mánynak tekintjük is, akkor sem szabad

anyagát túlzott mértékben leíró módon

ismertetni. A szerzőknek részletesebben kellett volna foglalkozniuk azzal, hogy

az egyes statisztikai elemzési eszközöket,

számbavételi módszereket milyen eset—

ben, hogyan kell alkalmazni, milyen kor- látai és előnyei vannak az egyes vizsgá—

lati módszereknek. Utalt ezzel kapcsolatban az indexszámitásra, az inter- és extrapolációra, valamint a gyakorlatban viszonylag elhanyagolt reprezentatív megfigyelés szélesebb körű alkalmazási

lehetőségének bemutatására.

Elismerőleg nyilatkozott a tankönyv—

ről Varga István egyetemi tanár is, azonban nem értett egyet teljes egészében a tankönyv jellegével. Varga István elis—

merte, hogy hasonló tematikájú statisz-

tikai tankönyvet sokat lehet találni, ve—

leménye szerint azonban a szélesebb körű ,,közgazdász—igényeket" figyelembe véve, nincs szükség a statisztikai mód—

szertan olyan alapos ismertetésére, ahogy azt a könyv általában teszi. Hiányolta to—

vábbá a tankönyvben a programozás, az input-output számítás ismertetését.

Ferge Sándornénak, a Központi Sta—

tisztikai Hivatal főelőadójának, vélemé- nye szerint a tankönyv lényegében mate—

matikai statisztikai ismereteket közöl, ki—

egészítve azokat viszonylag szűk általá—

nos statísztikai ismeretanyaggal. A köz-

gazdaságtudománynak meggyőződése szerint nincsen olyan ága, ahol ne lenne szükség specifikus, eléggé magas színvo—

nalú matematikai ismeretre. Ezért, bára tankönyv ilyen vonatkozásban többet ad mint a korábbi hasonló jellegű munkák, a

kutatók számára ez még távolról sem

elég. Nézete szerint azonban már a tan—

könyvben szereplő matematikai statiszti—

kai anyag sem tartozik az általános sta—

tisztikai oktatás profiljába; e kérdés meg——

oldását a matematikai oktatás reformja

útján kell megvalósítani, erre kell azután

felépíteni a közgazdasági szaktanszékek

megfelelő anyagát, esetleg új speciális

tárgy keretében oktatni a matematikai módszerek közgazdasági alkalmazásának kérdéseit. Didaktikai szempontból felve—

tette, hogy túlzott méretűnek tartja a tankönyv példaanyagát, egyes magyará- zatok túl részletesek, nem megfelelően domborodik ki a megtanulandó lényeg.

Vincze István, a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai Kutatóintézeté—

nek igazgatóhelyettese kapcsolódva az

előzőkhez úgy ítélte meg, hogy a közgaz—

dászképzés mai állása mellett ilyen könyvre van szükség. Lényegében ha—

sonló jellegű könyvre tárgyi szempont—

ból szükség lesz a közgazdászképzésben a jövőt illetően is. Kiemelte, hogy az ál—

talános statisztika a tömegesen előfor- duló, a matematikai statisztika pedig ezek közül csak a véletlen tömegjelense'gek körébe tartozó jelenségek vizsgálatával foglalkozik. A matematikai statisztika a véletlen tömegjelenségekről természete—

sen sokkal többet tud, mint amennyit az általános statisztika tananyaga tartal—

mazhat, azonban ez nem jelentheti azt, hogy olyan gazdasági jelenségeket, amelyek nem tartoznak a véletlen tömeg—

jelenségek közé ne kellene statisztikai módszerekkel vizsgálni, ilyen sokaságok Vizsgálatának pedig az általános statisz—

tika tárgyát kell képeznie. A jövőben azonban a matematikai alapoktatás szin- vonalának emelése nyomán a most is—

mertetett anyag tömörebb interpretálása lehetővé válik, ezzel egyidejűleg bővit—

hető lesz az általános statisztikai tan—

anyag olyan részletekkel is, melyek jelen pillanatban nem képezhetik kötelező anyagát az oktatásnak, Vincze István vé—

leménye szerint e kérdések egy része már most is ismertetésre kerülhetett volna a tankönyvben, mert az egyetemi tanköny—

veknek több ismeretanyagot kell tartal—

mazniok a kötelező tananyagoknál. A tudomány jelen állása mellett problema—

tikus kérdéseket nagyobb számban kellett volna felvetniük a szerzőknek.

A felsőfokú közgazdászképze's időszerű követelményeiből kiindulva helyesnek tartotta Ollé Lajos, a Marx Károly Köz—

gazdaságtudományi Egyetem Statisztikai

(3)

SZEMLE

739 Tanszékének docense is a tankönyv fel—

építését és tematikáját. Kiemelte, hogy a

matematikai módszerek közgazdasági elemzésben való felhasználásának előtér- bekerülése nagyobb igényeket támaszt az általános statisztika oktatása terén is. A gazdasági elemzés területén a matrix—

számítás, a lineáris algebra alkalmazása mellett, — amelyeknek mint matematikai

módszereknek az oktatása véleménye sze—

rint nem az általános statisztika feladata

—-—, nagyobb súlyt kell helyezni a mennyi—

ségi analízis olyan módszereire is mint például stochasztikus kapcsolatok vizsgá—

lata, a trendszámítás, az eloszlásvizsgála- tok klasszikusnak számító módszerei. Ez pedig az általános statisztikával szem—

ben olyan jellegű követelményeket tá- maszt, melyeknek alapvetően megfelel a vitatott tankönyv. A matematikai oktatás reformja jobb alapokat nyújthat ezek sta-

tisztikai oktatása számára, de nem teheti

azt feleslegessé.

Kovacsics József, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Kara Statisztikai

Tanszékének vezetője, annak a vélemé—

nyének adott kifejezést, hogy a tankönyv

a jelenlegi felsőoktatási reform szem—

pontjait figyelembe véve megfelelőnek tekinthető. Szerkezeti szempontból kifo—

gásolta néhány fejezet elhelyezését, túl—

zottnak tartotta a demográfiai példaanyag arányát, viszonylag szűknek a területi sorok elemzésével foglalkozó részt.

Prékopa, András, az Eötvös Loránd Tu—

dományegyetem Valószínűségszámítási Tanszékének adjunktusa, kiemelte, hogy a tankönyv matematikai részei a közgaz—

dászok számára érthetően, egyszerűen vannak fogalmazva, ugyanakkor matema—

tikai szempontból az axiomatikus felépí—

tés mellőzése mellett is pontosak a ma- gyarázatok. Különösen jónak találta eb—

ből a szempontból a valószínűségszámítás statisztikai bevezetését, amely elméleti, matematikai szempontból nem kifogásol- ható, gyakorlati szempontból pedig köny- nyen érthető.

Különösen részletesen foglalkozott didaktikai kérdésekkel Manczel Jenő, az

Agrártudományi Egyetem Statisztikai

Tanszékének adjunktusa, aki általában tartalmi szempontból elismerőleg szólt a

könyvről, nem értett azonban egyet né—

hány fejezet, illetve anyagrész egymás—

utánjával és több, a könyv tanulhatósá-

gával összefüggő, problémát vetett fel.

(Példák kapcsolódása, jelölési rendszer

stb.)

A könyv anyagának a műszaki—gazda—

sági gyakorlatban. való alkalmazhatósága—

nak és a tanulhatóságnak kérdésével fog-

6*

lalkoztak Sisu. József és Nádasi Antal mérnökök.

Sisa József kiemelte, hogy a közgazda—

sági továbbképzés során mint módszertani alapra támaszkodott a statisztikában ta—

nultakra. Elmondotta hogy vállalatánál a

tanultakat a gyakorlatban eredménnyel hasznosítani tudta. A Vállalat gazdasági—

műszaki politikájának kialakításánál né]-

külözhetetlennek tartja a mérnökök szá—

mára a statisztikai módszerek alkalmazá—

sát. — A könyv tananyaga könnyen ért—

hető és elsajátítható.

Nádasi Antal szintén arról számolt be, hogy kutatóintézeti munkája során ered—

ményesen alkalmazni tudta a statisztiká—

ból tanultakat. Elmondotta, hogy a sta—

tisztika segítségével megtanulta a gazda—

sági adatok tömegét rendszerezni, ele—

mezni, további vizsgálatokra alkalmassá

tenni. Mint megjegyezte, nem akar köz—

gazdász lenni, de ma már látja, hogy gazdasági ismeretek nélkül a mű- szaki irányítást sem lehet megfelelő szin- ten végezni, ehhez pedig elengedhetetle—

nül szükségesek a statisztikai ismeretek.

Didaktikai szempontból jónak tartja a könyvet, szerkezetének egysége meg—

könnyítette a tanulást, fogalmazását vilá—

gosnak, szabatosnak találta.

Ay János, a Marx Károly Közgazda- ságtudományi Egyetem tanársegédje szin—

tén a tankönyv tanulhatóságával foglalkozott hozzászólásában, oktatási tapaszta- lataira hivatkozva azt jónak ítélte.

A hozzászólásokra először a szerzők, majd Huszár István válaszolt. A szerzők köszönetüket nyilvánították az elismerő szavakért és a bíráló észrevételekért. A tankönyv tematikáját illetően fenntartot—

ták, a vitában résztvettek többsége által is helyesnek ítélt koncepciójukat. Elis—

merték, hogy a feltételek változásával, a

matematikai előképzettség javulásával

módosítás válik szükségessé egyes anyag-v részek kifejtésénél és lehetőség nyílik ez—

zel kapcsolatban a gazdaságstatisztikához tartozó, fejlettebb matematikai módszerek alkalmazását jelentő, olyan statisztikai elemzési eszközök beépítésére is, melyek a vitatott tankönyv programjában még nem szerepeltek. A didaktikai észrevéte—

lekkel, bírálatokkal kapcsolatban megje—

gyezték, hogy a tankönyvírásnál az egész tanszék többéves tapasztalatát figyelembe

vették, azonban nyilván van még javítani

való annak anyagán. Kiemelték, hogy a vitában résztvevők észrevételeit alapos megfontolás tárgyává teszik és úgy gon- dolják. hogy az egyetemi hallgatók ma—

tematikai előképzettségének javulásával

(4)

740

SZEMLE

lehetőség'nyílik a magyarázó részek le—

rövidítésére, a közgazdasági vonatkozások jobb kihangsúlyozására.

Huszár István megállapította, hogy újólag megszilárdult az a meggyő—

ződése; hogy a tankönyvben közölt isme—

retanyagra szükségük van a közgazdá—

szoknak, de a mennyiségi analízis mód—

szereinek ismertetése nem csupán az ál- talános statisztikai oktatás feladata. Az általános statisztika nem egyenlő a mate—

matikai eszközök közgazdasági alkalma- zásával. Nem lehet azt követelni az ál-

talános statisztikától, hogy mindazt a ma-

tematikai ismeretanyagot megtanítsa,

amelyre a közgazdászoknak szükségük van. Megfontoltan el kell határolni a sta- tisztikai oktatás anyagát a matematikától és a matematikai statisztikától. Ismétel—