Az Általános statisztika c. tankönyv átdolgozásának előkészítése

(1)

SZEMLE

AZ ÁLTALÁNOS STATISZTIKA C. TANKONYV ÁTDOLGOZÁSÁNAK ELÖKÉSZlTÉSE'

KERÉKGYÁRTÓ GYURGYNE -— MELEGA TIBORNÉ

A statisztika oktatásának alapjául a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen Köves Pál és Párniczky Gábor: Általános sta—

tisztika c. tankönyve szolgál. E tankönyvet a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó 1973-ban 5100. 1975—ben 4000 példányban jelentette meg. Az első megjelenést követően 1974 no- vemberében a Magyar Tudományos Akadé- mia Statisztikai Bizottsága és a Magyar Köz- gazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya vitaülést rendezett a tankönyvről. A felkért opponenseken (Drechsler László, a közgazda- ságtudományok doktora, és Markó István, az MSZMP Központi Bizottságának munkatár- sa) kívül számos szakember vett részt a vi- tában, melyben az egyetemi hallgatók véle—

ménye is elhangzott. A Statisztikai Szemle 1974. évi 4. száma és a Demográfia 1974.

évi 1. száma ismertetést közölt a tankönyv- ről. Valamennyi szakmai bírálat igen kedve—

ző véleményt tükrözött, és számos hasznos kritikai észrevételt tartalmazott.

A szóban forgó mű elsősorban egyetemi tankönyvként szolgált, de egyben a statisztikai szakkönyv szerepét is betöltötte. kézi- könyvként használták a gyakorló közgazdá- szok.

A közel 10000 példány 1978-ra elfogyott.

és ennek mintegy felét nem egyetemi hall—

gatók vásárolták meg. A következö, átdolgo- zott kiadás megjelenéséig a hallgatók okta- tása a jelenlegi tankönyvnek a Tankönyvki—

adó által sokszorosított jegyzete alapján fo- yik.

A tankönyvnek a következő kiadásra való átdolgozását a statisztikai módszertan fejlő- dése, a gazdasági életben alkalmazható

' Köves Pál - Párniczky Gábor: Általános statisztika. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. Budapest.

1973. 817 old. A könyv anyagának összeállításában az emlitett szerzőkön. a könyv szerkesztőin kivül köz- reműködtek (egyes fejezetrészek megírásóvol is) Ke- rékgyártó Györgyné dr., Malaga Tiborné dr., Vita László. dr. Weilz Tamás, dr. Ay János. A tankönyvet dr. dr. dr. h. c. Kádas Kálmán és dr. Kiss Albert

lektorálta.

5 Statisztikai Szemle

elemzési eszközök körének bővülése, a szá—

mitástechnikai apparátus elterjedése és fej- lődése, az egyetemi képzés színvonalának emelése egyaránt szükségessé teszi. A Sta- tisztikai Tanszék oktatói folyamatosan hasz- nosították azokat a tapasztalatokat, amelye—

ket a tankönyv oktatása során szereztek. Di- daktikai szempontokat mérlegelve az egyes fejezetek sorrendjében bizonyos változtatáso- kat végeztek. Az elmúlt évek során egyes al—

pontok és a demográfiai fejezet kimaradt az általános statisztikai tananyagból. ugyanakkor számos kiegészítés. korszerűsítés történt.

A tankönyvhöz példatárl, programozott se—

gédletek2 és képletgyűjtemény3 készült, amelyek a tankönyvvel együtt a tananyag elsa- játítását szolgálták.

Az átdolgozással kapcsolatban a szerzők a kiadóhoz küldött levelükben a következő—

ket irták: .,Az átdolgozás célja az, hogy — a tankönyv alapvető struktúráját megőrizve

— olyan korszerűsítést hajtsunk végre, amely tükrözi a statisztikai tudomány jelenlegi ál- lapotát, és ismét viszonylag hosszú időszak- ra biztosítja mind az egyetemi. mind az egyetemen kivüli szakmai képzést az általá—

nos statisztika területén. E célkitűzéssel össz- hangban két új fejezet (statisztikai informá—

ció-rendszer és többváltozós statisztikai elem- zés) irását tervezzük. A javasolt rövidítések és egyéb változtatások folytán azonban az összterjedelem nagyjából a jelenlegi szinten

maradna".

A Statisztikai Tanszék 1979. január 30-án vitaülést rendezett a tankönyv átdolgozásá- nak tervezetéről, koncepciójáról, valamint a

* Melega Tiborné — Róth Józsefné — Szarvas Beat- rix: Példatár az "Általános statisztika" c. tárgy ta- nulásához. Tankönyvkiadó. Budapest. 1977. 303 old.

: Kerékgyártó Görgyné — Köves Pál -— Róth József- né: Programvezérlés az általános statisztika tan- anyagának feldolgozósóhaz. Programvezérlő lapok.

Munkafüzet. Tankönyvkiadó. Budapest. 1974. 272 old.

' Képletgyűjtemény és táblázatok az általános sta—

tisztika cimű tárgyhoz. (Összeállította: Köves Pál.) Tankönyvkiadó. Budapest. 1976. 27 old.

(2)

514 ^{SZEM LE}

jegyzet formájában megjelent ,,Statisztikai információrendszer" c. új fejezetről.

A vitaülést Ollé Lajos tanszékvezető egyetemi tanár vezette. A vitán részt vett a tan—

szék oktatóin kívül számos külső szakember, így: a Központi Statisztikai Hivatal részéről Nyitrai Ferencné dr. c. egyetemi tanár, első elnökhelyettes, dr. Kiss Albert c. egyetemi tanár, elnökhelyettes, dr. Horváth Gyula, a Módszertani és Ökonometriai főosztály ve- zetője, dr. Szilágyi György osztályvezető, dr.

Dörnyei József, a KSH Számítástechnikai Igazgatóság igazgatóhelyettese, továbbá Vi- ta László, az Országos TervhivataldTervgaz- dasági Intézetének főelőadója, Kádas Kálmán tanszékvezető egyetemi tanár (BME), dr. Kovacsícs józsef tanszékvezető egyetemi tanár (ELTE), Koós Szabolcs adjunktus (ELTE), Korpás Attiláné adjunktus (Pénzügyi és Szám—

viteli Főiskola) Meszéna György docens (MKKE, MSZl), Pintér József adjunktus (Pécsi Tudományegyetem), Kónya Lajosné és Mó- rocz Béla szakközépiskolai igazgatók. Patkős Anna (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó).

Az átdolgozási terv vázlata és az új kon—

cepciónak megfelelően átdolgozott 2. fejezet jegyzet formájában elkészült anyaga4 képez-

te a vitaülés tárgyát.

A tervezet szerint változásra kerül sor mind az egyes fejezetek tartalmában, mind a sor- rendjében, továbbá új fejezettel is gazdago- dik a tankönyv.

Ollé Lajos professzor bevezetőjében szólt a tankönyv megjelenése óta felhalmozódott tapasztalatokról, és megjelölte a vita célját.

Kiemelte, hogy az átdolgozott könyvet tan- könyvként és szakkönyvként kivánja megje- lentetni a Tanszék. E két követelményt telje- sen nem lehet összeegyeztetni, de optimum—

ra kell törekedni oly módon, hogy a tankönyv funkció legyen az elsődleges.

A vitaülés elnöke hangsúlyozta, hogy az átdolgozott tankönyv közgazdászok számára készül. és tartalmaznia kell mindazokat a statisztikai elméleti és gyakorlati ismereteket.

amelyek a közgazdászképzéshez szükségesek.

A statisztikából, matematikai statisztikából magasan kvalifikált szakemberek képzését nyújtó továbbképzéshez természetesen külön szakkönyvek, jegyzetek szükségesek, amel- lett, hogy a tankönyv is tartalmaz a tovább- képzéshez bizonyos kitekintő ismereteket.

A szerzők az átdolgozási tervezethez rövid kiegészítést tettek. Szóltak az elképzelt vál- toztatásokról. A demográfiai fejezet nem ke- rül be az átdolgozott tankönyvbe, mivel a jelenlegi általános statisztikai oktatás prog- ramjában. órakeretében ez nem szerepel. A demográfia iránt érdeklődő hallgatók képzé—

sét másmódon oldja meg a Tanszék a köz—

* Párníczky Gábor: A statisztikai információrend- szor. Tankönyvkiadó. Budapest. 1978. 83 old.

gazdászképzésen belül. Úgyszintén kimarad- nak az egyes fejezetek végén elhelyezett gya—

korló feladatok, amelyeket az oktatáshoz idő—

közben elkészült példatár pótol. Bemutató példaanyaga természetesen továbbra is lesz a tankönyvnek, és ez a lehetőségekhez mér- ten jól szemlélteti az egyes módszerek köz—

gazdasági alkalmazhatóságát. Az első teje—

zeteken belül bizonyos rövidítésekre van le- hetőség —— erre a korábbi tankönyvvita is fel—

hívta a figyelmet —— elsősorban a viszonyszá—

mok és a grafikus ábrázolás témakörén be—

lül. Utaltak Drechsler Lászlónak arra a ko- rábbi kritikai észrevételére, hogy a statisztikai elemzés jellegzetes esetei -, mint rend- szerezés a didaktikai stratégia kialakításához -- jó szolgálatot tesznek, de ezzel direkt mő- don nem célszerű terhelni a hallgatókat. A szerzők az oktatási tapasztalatok alapján is elfogadták az előbbi kritikát. és e rendszere- zést az átdolgozott kiadás nem tárgyalja kü—

lön. Az lndexszámítás c. fejezettel kapcsolatban a szerzők megjegyezték, hogy tematikai bővítés elengedhetetlenül szükséges. Ez elsősorban az indifferencia—görbék rövid tár—

gyalását, továbbá néhány olyan szakstatisz- tikai alkalmazás bemutatását jelenti, amelyek segitik a közgazdasági szemlélet erősí- tését és elmélyítését. Indokolt a szakstatisz—

tikai bővítés a Főátlagok összehasonlitása c;

fejezetnél is.

A tankönyv további részében a szerzők je- lentős változtatásokat terveznek. A Reprezen- tatív megfigyelés és a Statisztikai becslés, hi- potézisek ellenőrzése, c. fejezetek felcseré- lése lehetővé teszi a két fejezet szorosabb il—

leszkedését. tartalmának korszerűsítését, a di—

daktikai szempontok is ezt indokolják. A becs- lés és hipotézisellenőrzés téma olyan elméleti keretet ad, amely a reprezentativ megfigye- lést mint a véges sokaságból származó becs- lést megalapozza. A két- és többváltozós kor- relációszámításnál néhány apróbb korszerű- sítést tartanak indokoltnak a szerzők. Az új fejezet (A többváltozós statisztikai elemzés egyéb módszerei) szükségességét azzal indo- kolták. hogy a gyakorlatban és a kutatásban elterjedtek olyan módszerek, amelyekkel a tankönyv eddig nem foglalkozott (faktoranali—

zis, automatikus osztályozás stb.). E módsze- rek részletes tárgyalása. jobb megértése nagy apparátust, önálló szakkönyvet igényelne, A tankönyv keretében elsősorban a felhaszná—

lás céljából —— olyan jelleggel. amiből a köz- gazdász megérti. hogy milyen probléma meg- oldására használható az adottmmődszer -- tartják lehetségesnek az anyag bővítését a

szerzők.

A tervezett tankönyv utolsó, az ldősor kom—

ponenseinek vizsgálata c. fejezetét is korsze- rűsíteni kívánják a szerzők Néhány további módszerrel bővítik, így például egyes auto—

regressziv modellek ismertetésével.

(3)

SZEMLE

515

A már elkészült és vitára kerülő Statiszti- kai információ-rendszer új fejezethez is né- hány kiegészitést tettek a szerzők.

A vitában sok hozzászólás hangzott el. Va- lamenyi felszólaló elismerését fejezte ki a tankönyvvel kapcsolatban. Kovacsics József kiemelte, hogy a sikeres, nemzetközi mérték- kel mérve is szinvonalas, logikus felépítésű tankönyv jól szolgálta a közgazdászképzést.

Horváth Gyula hozzászólásában elmondta, hogy olyan alaptankönyvnek tartja a szerzők munkáját, amely hatott a máshol használt tankönyvekre is.

Ugyanakkor minden hozzászóló helyeselte a tankönyv átdolgozásának tervezetét, és sok

hasznos javaslattal egészítette ki azt.

A vita elsősorban a könyv tankönyv és szakkönyv jellege, terjedelme, a bővítések és szűkítések, a statisztikai információ-rendszert tárgyaló fejezet, a matematika és számítás- technika tárgyakkal való kapcsolat és a szak- statisztikai elemek beépítése köré összponto- sult.

A felszólalók általában egyetértettek az—

zal, hogy az átdolgozott könyvet a szerzők alapvetően tankönyvnek szánják, de továbbra is meg kívánják őrizni a szakkönyv szerepét is. Nyitrai Ferencné utalt arra, hogy e feladatok együttes ellátása igen terjedelmes mű megjelentetését igényli, ezért azt javasolta, hogy a könnyebb kezelhetőség érdekében a szerzők tárgymutatóval és témakörönként összeválogatott bibliográfiával egészítsék ki azt. Kiss Albert annak a véleményének adott hangot, hogy mind a statisztikai tevékenység—

nél, mind a statisztika egyetemi oktatásánál elérkeztünk egy olyan szintre, amely válasz- út elé állít bennünket. Felmerül'tehát a kér- dés: minden célnak megfelelő könyv íródjon—e vagy egyetemi tankönyv? Nagyon nehéz, szinte megoldhatalan feladatra vállakoznak a szerzők, ha az előbbi megoldást választják.

Ezért azt javasolja, hogy két könyv készüljön.

Ellenkező esetben pedig megfontolandónak tartja Szilágyi György ezzel kapcsolatos ja- vaslatát. Szilágyi György egyetért a tervezett bővitésekkel. ugyanakkor problematikusnak tartja azokat a tankönyv terjedelme és tanul- hatósága szempontjából. Ezért javasolta, hogy a szerzők biztosítsák tipográfiai és szer- kesztési megoldásokkal a különböző cél ér- dekében írt részek szétválaszthatóságát. A ké- szülő könyv jellegének kérdésében a többi hozzászóló és a szerzők is arra az álláspontra jutottak, hogy olyan egyetemi tankönyvre van szükség. amely részben szakkönyví funkció ellátására is alkalmas. és bizonyos elágazá- soknál a részletes tárgyalás helyett megfe- lelő szakirodalmi utalásokat tartalmaz.

A tankönyv terjedelmével ' kapcsolatban szinte általános volt az a vélemény, hogy a jelenlegit (817 oldal) semmiképpen ne ha- ladja meg. Kádas Kálmán felhívta a figyel-

5.

met arra, hogy az egyetemi tankönyv felada- ta az alapozás és nem a részletekbe bonyo—

lódás. Az első fejezetekkel kapcsolatban je—

lentős rövidítési lehetőségeket látott Horváth Gyula, Nyitrai Ferencné, Pintér József. Irány- mutatónak tartották erre nézve a már elké- szült 2. fejezetet. Kovacsics József a különbö—

ző fogalmak és módszerek ismételt tárgya- lásának — amelyet a korábbi alapkoncep—

ció tett szükségessé — elhagyását javasolta.

Véleménykülönbség alakult ki a bővítések- kel. a továbblépés irányával kapcsolatban.

Kádas Kálmán a tervezetben szereplő új té—

mákon túlmenően szükségesnek látja az öko- nometriai modellek, a döntéselmélet, a Bayes- módszer és a prognosztika bizonyos mértékű tárgyalását. Nyitrai Ferencné egyetértett a tervezett bővitésekkel, és helyesnek tartotta a Kádas Kálmán által javasolt témák szere- peltetését is. Horváth Gyula is hasonló kö- zelítésben foglalkozott e kérdéssel, és a matematikai statisztikai módszerek arányának növelését, valamint az informatikához való szervesebb kapcsolódást tartotta szükséges—

nek. Kovacsics József a statisztika helyének.

szerepének. történetének és a statisztikai tör—

vénynek részletesebb tárgyalására hivta fel a figyelmet. Több olyan vélemény is elhang—

zott. hogy nem célszerű túlzottan bővíteni az oktatandó anyagot. és az alapkurzuson in- kább kevesebbet, de hatékonyabban oktas- sunk.

Meszéna György egyetértett a statisztikai információ—rendszerrel való bővítéssel és az indexszámítás területén tervezett továbblé- péssel. A többváltozós statisztikai elemzés egyéb módszerei c. fejezet beépítését azonban nem javasolja olyan meggondolásból, hogy ehhez az egyetemi matematikai oktatás nem ad elegendő hátteret jelenleg sem és előreláthatóan a jövőben sem. Erre nem ér- tek meg a feltételek, és ezért veszélyesnek tartaná, hogy a szómitástechnikai apparátus adta lehetőségek alapján e módszereket a közgazdászok tömegesen alkalmazzák kellő körültekintés nélkül, szakszerűtlenül. A vitá- ban részt vevők többsége és a szerzők ezt a véleményt bizonyos mértékig jogosnak érez- ték. de ha nem is önálló fejezetként. hanem alpontként mindenképpen szükségesnek tart—

jók e módszerek kitekintő jelleggel való tár.

gyalósát. Kádas Kálmán kifejtette azt a re—

ményét, hogy a jövőben ehhez némi alapo- zást a matematikai oktatás is tud adni,

A jegyzet formájában rendelkezésre álló Statisztikai információ—rendszer új fejezethez is számos hozzászólás hangzott el. A felszó—

lalók többsége —- a szerzők véleményével egyezően — szükségesnek tart egy ilyen fe—

jezetet, és hasznosnak olyan szempontból, hogy a statisztikai oktatás szemléletét vál—

toztatja. (: korszerűsítés irányába mutat. Me—

széna György kifejtette. hogy az eddigi tan-

(4)

516

^{SZEM LE}

könyv is jelentős szerepet töltött be abban, hogy megismertesse a közgazdászokat a matematikai statisztikai módszerek alkalmazásá- hoz szükséges adatbázis megteremtésével.

További előrehaladást lát ebbe az irányba az új fejezet anyagában.

Több hozzászóló jelezte. hogy túlzottan makroszemléletű ez a fejezet, és további fel- dolgozást igényelne a vállalati és a felsőbb szintű információs rendszer kapcsolatának bemutatása. Dörnyei József azt javasolta, hogy a Statisztikai információ-rendszer című jegyzet ne épüljön be egy fejezetként a ké—

szülő új tankönyvbe, ne képezze az általá- nos statisztikai tananyag részét. E téma fon- tossága azt indokolja, hogy külön tárgyként oktassák, a leírtaknál nagyobb terjedelemben.

Javaslatot tett a bővítés irányaira is. Az osz- tályozás, az adatellenőrzés. a hibajavítás. az

idősorok összehasonlíthatóságónak biztositá- sa témák részletesebb tárgyalását említette meg. A vitaülés résztvevőinek többsége szük- ségesnek tartotta, hogy a vitatott jegyzet anyaga a tervezettnek megfelelően helyet kapjon az új tankönyvben. Helyesnek tartot- ták azonban azt is, hogy a statisztikai infor—

máció-rendszer iránt érdeklődő hallgatóknak a Tanszék tegye lehetővé, hogy tanulmá- nyaik során részletesebb tananyag kereté—

ben megismerkedjenek a kérdésekkel.

A vitaülés tanulságait összefoglalva Ollé Laios megállapította, hogy a vitaülés értékes segítséget nyújtott a tankönyv átdolgozásá—

hoz. A szerzők a vitaülésen elhangzottakat.

a korábbi vitákon kifejtett észrevételeket, a szakirodalmi bírálatokat és az oktatási tapasztalatokat figyelembe véve készítik el az

új, átdolgozott tankönyvet.

PÁRNICZKY GÁBOR DOKTORl ERTEKEZÉSÉNEK VlTÁJA

Az MTA Tudományos Minősítő Bizottságá- nak Közgazdaságtudományi Szakbizottsága Bognár József akadémikus elnökletével 1978.

június 15—én tartotta meg dr. Párníczky Gá- bor egyetemi tanár doktori értekezésének vi- táját a Magyar Tudományos Akadémia Nagy- termében. Az értekezés címe: Az osztályozás szerepe a statisztikai információ-rendszerben.l A vitára kiküldött Bíráló Bizottság tagjai Fa- zekas Béla, a közgazdaságtudományok doktora, Kiss Albert, a mezőgazdasági tudomá—

nyok kandidátusa, Kovács Árpád, a közgaz- daságtudományok kandidátusa és Nyitrai Fe- rencné, a közgazdaságtudományok kandidá- tusa (a Bizottság titkára) voltak. Az érteke- zésről Drechsler László, a közgazdaságtudo—

mányok doktora, Kádas Kálmán, a műszaki tudományok doktora és Vincze István, a matematikai tudományok doktora adott oppo- nensi véleményt. (Vincze István a nyilvános vitán más elfoglaltsága miatt nem tudott

részt venni.)

A DOKTOR! ÉRTEKEZÉS TEZISEIBÖL

A disszertáció bevezetőjében a jelölt az értekezés tárgyával, célkitűzéseivel és tudo—

mányos előzményeivel foglalkozott. leszögez—

* A jelölt e kérdéssel az elmúlt években következő műveiben is foglalkozott: Az automatikus osztályozás (Statisztikai Szemle. 1973. évi 10. sz. 999—1009. old.):

Az automatikus osztályozás módszere! (KSH Ukono- metrioi Laboratórium. Laboratóriumi Munkaanyogok 16. sz. Budapest. 1973.): A statisztikai informatika alapjai (Statisztikai Kiadó Vállalat. Budapest. 1976.

190 old.): továbbá e kérdéskörhöz kapcsolódott .,A statisztikai osztályozás és nómenklatúra-szerkesztés ak- tuálls kérdései" című, a Magyar Tudományos Aka- démia Statisztikai Bizottsága 1977. május 10-i ülé- sén megvitatott (a Statisztika! Szemle 1979. évi 8—9.

számában röviden ismertetett) anyaga is.

ve, hagy az integrált statisztikai információ- rendszer kialakításával kapcsolatos feladatok közül jelenleg a részletek kidolgozása, az alrendszerek fejlesztési módszereinek tökéle—

tesítése van előtérben. ,,llyen részterület a statisztikai osztályozás és nómenklatúra- szerkesztés kapcsolata az információ-rendszerrel, amely disszetrációm tárgyát alkotja.

Értekezésem célja —— hangsúlyozta a jelölt - a statisztikai osztályozás jelenlegi problé—

máinak feltárása, standard osztályozási rend- szereink szerkezetének és kölcsönös kapcsola- tainak vizsgálata, végül e vizsgálat alapján új osztályozási módszerek, eljárások és rendszerek modelljének kidolgozása." A ,,prekom- puter korszakot" az egymástól többé-kevésbé elszigetelt, az egyes ágazatok jellegzetessé—

geit jól tükröző, eltérő definiciókat alkalmazó osztályozási rendszerek jellemezték. Ez termé- szetesen akadályozta az újratermelési folyamat egészének átfogó vizsgálatát. Bonyoli- totta a helyzetet. hogy nemcsak a statiszti- kón belül. hanem a statisztika és más szak—

területek. elsősorban a népgazdasági terve- zés, a pénzügy és a számvitel között is el- lentmondások alakultak ki. Mindez megma- gyarázza, hogy az utóbbi évtizedekben miért jelentkeztek mind nagyobb súllyal az integ—

rációs és koordinációs törekvések, miért ke—

rültek előtérbe az általános célú vagy össze- hangolt osztályozási rendszerek. E törekvések nemzetközi sikon is megfigyelhetők, már több nemzetközi standard osztályozási rendszert ki is fejlesztettek, amelyek saját szervezeten be- lüli problémákat ugyan megoldottak, de az egymás közötti kompatibilitást nem biztosi- tották. Végül sok gondot okoz a nómenkla- túrák elavulása, amely mind gyorsabbá váló folyamat. A statisztika elméletének fontos