Liber Endre: Budapest fürdőváros kialakulása különös tekintettel a székesfőváros községi fürdőpolitikájára

10. szám

2,407.5'l3 (j—ra, vagyis 64'2%-kal emelkedett és szükségletét az 1929. évi 8'8%—kal szemben 1936- ban már 42%—ban belföldi szénnel fedezte, ami a

vezetőszerepet játszó koksztüzeléses rendszerek aránylagos hátrábbszorulását mutatja. A fejlődés képéhez tartozik még annak a megemlítése, hogy az étage—fűtések tüzelőanyagfogyasztása az 1929. évi 35.000 g—ról 1936—ban 120000 g-ra emelkedett. E pár adat is bizonyítja a központi fűtési rendszerek rohamos tél—foglalását és utal a jövőbeli fejlődés- nek lehetőségeire és jelentőségére. Szükséges és hézagpótló munkát végzett tehát Budapest Székes—

főváros Statisztikai Hivatala akkor, midőn adatok feltárásával támpontot nyujtott a jövő céltudatos

fejlődése számára. Szt. Gy. dr.

Szigeti Gyula dr.: Magyarország városi üze- mei és vállalatai.

Df Jules Szigeti : Les exploitations et les entre—

prises des villes de Hongrie.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illygfalvi [. Laj os dr.) 71. kötet 1. szám, Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Publications Statistígues (rédigées sous la direction du Dr Louis I. Illyefalvz') 718 volume, uumém 1.

Publiés par le Bureau de Statistígue de la Ville de Budapest.

Budapest, 1931. 60 l. — p.

Szerző a statisztikus őszinteségével már a be—

vezetésben megemliti, hogy a statisztika a városi közüzemek viszonyainak felderítésénél, csak az általános tájékoztató szerepét töltheti be; ezért vizsgálódásai csak azon a síkon mozoghatnak, hogy a városi közüzemek mely területeken fejtenek ki tevékenységet, miként oszlanak meg jogi szerve- zeti formák szerint, mikor keletkeztek, mennyiben jogutódai magánvállalatoknak, mekkora és mikép—

pen tagozódik személyzeti létszámuk, milyenek a vagyoni és jövedelmi viszonyaik és teljesítményeik mit jelentenek a nemzeti termelésben?

Szerző a maga elé tűzött feladatot a rendelke- zésére álló adatok alapján teljes egészében meg- oldotta. Kétségtelen ezért, hogy könyve nem csupán azoknak az érdeklődéskörét elégíti ki, akik a magyarországi városok üzemeivel és vállalataival politikai szempontból foglalkoznak, hanem azok—

nak a szakembereknek az érdeklődését is felkelti, akik vizsgálódásaik körében a gazdaságosság mel- lett szociális célt is tűztek ki maguk elé.

Az 1931. évi adatok szerint 325 városi üzem és vállalat közül 273 a kézművesipar jellegét és a házi karbantartás kereteit meghaladta, 52 pedig

nem. Az üzemek, vállalatok közül 170 megyei

városban, 84 tj. városban, 71 pedig Budapesten fejtett ki tevékenységet. A logikus csoportosításban felsorakoztatott adatok alapján megtudjuk, hogy Magyarország városi élelmezési űzemeinek száma 121, a gáz— és villanyüzemeké pedig 36, amely két csoport az összes üzemeknek majdnem a felét teszi.

—879—— 1940

Az üzemek és vállalatok közül 203 kormányrende—

letben, vagy kormányhatóság által

szabályzatban lefektetett szervezeti intézkedések alapján, 89 mint bejegyzett egyéni cég, 25 rész- vénytársasági, 8 pedig egyéb alakban működött;

legnagyobb részük már az 1914—es háború előtt keletkezett,atöbbi pedig később, leginkább magán- tulajdonból került városi tulajdonba. A vállalatoknak és üzemeknek 1931-ben 25.231 alkalmazottjuk volt, ezeknek 85%-át Budapest foglalkoztatta; a legtöbb alkalmazottal a közlekedés, a gáz- és villanyművek és az élelmezési üzemek rendelkeztek. A magyar városi üzemek összes aktív vagyona 1931-ben 973'8 millió P-t tett ki, a terhek aránya az összes tőkék—

hez viszonyítva pedig 55'7%. Szerző ezután az üzleti eredményekkel foglalkozik, nevezetesen a bevételekkel és a költségekkel, majd a városi ház- tartásoktól kapott és azoknak adott anyagi hozzá-' járulásokra tér át, végül pedig igen nagy alapos- sággal és részletességgel az üzemi termelést és az üzemi szolgáltatásokat taglal-ja vállalatonkint, ille-

tőleg üzemenkint. G. L. dr.

jóváhagyott

Liber Endre: Budapest fürdőváros kialaku—

lása különös tekintettel a székesfőváros községi fürdőpolitikájára.

André Liber: L'e'voluti'ou de Budapest eu tant gue ville d'eauz', eu égard spécialement íz la politiguo balne'aí're de la capitale.

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti lllyefalví 1. La- jos dr.) 74. kötet 1. sz. és 81. kötet 4. sz. és 82.

kötet 2. sz. Kiadja Budapest székesfőváros Sta- tisztikai Hivatala.

Publications Síatístigues (rédigées sous la direction du Dr Louis [. Illye/alm). 74: volume, uuméro 1;

81: volume, no 4; 82: volume, ua 2. Publiés par le Bureau de Slatlstígne de la Ville de Budapest.

402 —j— 508 —l— 596 1. — pages.

A Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivata—

lának e háromkötetes, igen tartalmas kiadványa a.

statisztikával aránylag lazább kapcsolatban áll;

megjelentetésénél inkább az a szempont lebegett szem előtt, hogy mindazok a tényezők, melyek hivatottak arra, hogy a fürdőváros kialakulásában és az idegenforgalom jelentőségének minél intenzí—

vebb kihasználásában közreműködjenek, ezt a kér- dést a lehető legtöbb oldalról megvilágítva meg-—

ismerhessék,

A háromkötetes mű bevezető sorai után Liber összefoglalóan ismerteti Budapest meteorológiai, geológiai és hidrogeológiai viszonyait. Különös, súlyt helyezett Budapest fürdővárOS történeti kialakulásának ismertetésére, mely részei a hatal- mas munkának a közönség érdeklődésére is leg- inkább tarthatnak számot. Számos kutató munká- jára támaszkodva és a még ma is nagy számmal) található emlékek ismeretében foglalkozik a város- nak már a római birodalom korában is élénk fürdőéletével, majd egyéb, a fürdőélet szempontjá-

10. szám

—880———

1940

ból jelentős korszakaival, így a török uralom alatt létesült s részben még ma is fennálló, sőt üzemben álló fürdők történetével, valamint a XIX. század- ban újra lendületet nyert (fürdőélettel. Az idevágó részletes statisztikai anyag taglalásával, a háború utáni tudatosabbá vált idegenforgalmi és fürdő- politika kialakulásának ismertetésével, majd az

1929. évi fürdőtörvény méltatásával, mely törvény

a fejlődésnek újabb lendületet adott, a közelmult eseményeire is fény vet és vázolja a várható fejlő- dés útját. A budapesti ásványos- rés hévvizek gyógy—

hatásának és gyógytényezőinek közlésével a gya—

korló orvosok számára is értékes anyagot ad, s ezáltal alkalmas arra is, hogy Budapest fürdőváros problémája iránt orvosi szempontból is felkeltse az érdeklődést.

Igen nagyszámú és sok esetben szépségénél fogva propagandua—füzetekbe is beillő fénykép- anyag teszi teljesebbé a mindvégig élvezetesen meg—

irt munkát, Sch. Á. dr.

!. A Magyar Nemzetbíológiai Intézet meg—

alapítása —— -Az Intézet programmja.

1. Cre'atíon de [Institut Hongrois de Bioloaie Nationale. —— Programme de l'lnstíiut.

2. Kovács Alajos dr.: Az erdélyi magyarság

és a román statisztika. —— Antal Lajos dr.: A bi-

2. Dr Aloi/s Kovács: Les Hongrois de Transyl—

vam'e et la statistigue ronmaine. —— Dr Louis Antal : Le bioloyisme, en tant gu'une nouvelle conception de la vie. —— La biopolitz'gue hongroisc.

Magyar Nemzetbiológiai Intézet. 1. és 2. kiadvány.

Budapest, 1940. Az hPOl, kiadása. r3 és 109 I.

Institut Hongroís de Biologíe Nationale. Publications 7103 1 et 2.

Budapest, 1910. Edition de PEPOL. 63 1). el 109 p.

, Az Eg'észségpolitikai Társaság által megalapí- tott új intézmény, a Magyar Nemzetbiológiai Inté- zet a közelmultban két kiadvánnyal mutatkozott be nyilvánosság előtt. Ehelyütt mindkét kiadvánnyal szoros statisztikai vonatkozásaik miatt foglalko- zunk.

Az első kiadvány bevezetője ismerteti a Ma—

gyar Nemzetbiológiai Intézet megszervezésének 1938—ig visszanyuló előmunkálatait. Majd közli Antal Lajos dr.—nak A biologizmus mint új élet—

szemlélet c. tanulmányát, összefoglalja az lnté—zet célját és szervezetét s az EPOL—nak az Intézet meg—

alapítását kimondó 1940. május 31-i alapszabály—

módosító közgyűlését, végül pedig Antal Lajos dr.—

nak az Intézetet megalapító elnöki szavait követően egyenkint közreadja az új szerv egyes osztályainak az osztályigazgatók által bemutatott prograínmját.

Statisztikai szempontból említést érdemel, hogy az Intézet ma még csak körvonalaiban látható és szinte túlságosan tág, a nemzeti élet biológiai alap—

kérdéseit azonban épen ezért mondhatni hiánytala-

nul felölelő munkatervében a statisztikának is kellő szerep jut: a statisztikai (ő.) osztálynak célja ugyanis ,,A húszmilliós expanzív magyarság eléré- séhez szükséges biológiai statisztikai módszerek ki- dolgozása. A magyarság biológiai helyzetének meg- állapítása." E kissé homályos szövegezésű célkitű- zés az osztály igazgatójának, Kovács Alajos dr.—nak megromlott népesedési mérlegünket is tömören ösz- szefoglaló vezérelveiben világosabban jut kifeje—

zésre. A meg [dott programmvázlatból kitetszően az Intézet speciális munkakörében üdvösen egészítheti ki a magyar statisztikai élet eddigi intézményeit.

Kifejezetten statisztikai tárgyú munkálattal kezdődik az Intézet 2. kiadványa: az első helyen Kovács Alajos dr.-nak a Nemzetközi Népességtudo—

mányi Unió Magyarországi Csoportja (a Magyar Statisztikai Társaság kebelében) előtt Az erdélyi magyarság és a román ,,statisztika" címen tartott igen tartalmas előadását hozza nyilvánosságra. Ez az előadás, melynek kivonatát a Szemle is kö—

zöltef) nemcsak a román statisztika hibáira és ha- misításaira derít világot, hanem kellő alátámasztás- sal azt is kimutatja, hogy az erdélyi magyarság sza—

mát minimálisan l'8 millióra, illetőleg a menekül—

tek számbavételével több, mint két millióra kell tenni. A tudományos propaganda szemszögéből fon—

tos, hogy Kovács Alajos dr.-nak ez az értekezése, valamint Antal Lajos dr.-nak ,.A biologizmus, mint új életszemlélet" és ,,A magyar biopolitika" c.dolgo- zatai az Intézet 2. kiadványában a magyar nyelven kívül német és olasz nyelven is közreadattak.

Ugyancsak három nyelven ismerteti a kiadvány függeléke az EPOL intézményeinek eélját és szer- vezetét.

La Transylvanie.

Bukarest —— Bncarest. 1938. 856 l. — p,

A román Tudományos Akadémia a román föld és román szellemiség ismertetése céljából francia—

nyelvű könyvsorozatot adott ki. E sorozatban Besszarábia, Bukovina és Dobrudzsa kötetén kívül Erdélyi—ől is jelent meg tudományos tájékoztató.

Az idézett tájak legújabb politikai sorsa közelfekvő feltevésre indít: tudományosan álcázott propaganda- Inunka fekszik előttünk,

Az Erdély című kötetet a kolozsvári egyetem Nemzettörténelmi Intézete tette közzé. Erdély helyéről a rövidéletű Nagy-Romániában szóló tizennégy tanulmányában a rossz lelkiismeret szavát halljuk; jogcímet kell keresni, ott, ahol az nem található. Somesan L. a földfelszín viszonyairól és

a népességgel való kapcsolatáról ír, Puscaríu S.

Erdély szerepét vizsgálja a román nyelv kialakulása szempontjábóli A dáko—román elmélet alapján áll és nyelvi érveit innen szedi. Daicovígiu C. Erdély

1) L. M. Stat. Szemle 1940. évf. 242. l.