1. A Magyar Nemzetbiológiai Intézet megalapítása. – Az intézet programmja. 2. Kovács Alajos dr.: Az erdélyi magyarság és a román statisztika. – Antal Lajos dr.: A biologizmus, mint új életszemlélet. – A magyar biopolitika

10. szám

—880———

1940

ból jelentős korszakaival, így a török uralom alatt létesült s részben még ma is fennálló, sőt üzemben álló fürdők történetével, valamint a XIX. század-

ban újra lendületet nyert (fürdőélettel. Az idevágó részletes statisztikai anyag taglalásával, a háború utáni tudatosabbá vált idegenforgalmi és fürdő- politika kialakulásának ismertetésével, majd az

1929. évi fürdőtörvény méltatásával, mely törvény

a fejlődésnek újabb lendületet adott, a közelmult eseményeire is fény vet és vázolja a várható fejlő- dés útját. A budapesti ásványos- rés hévvizek gyógy—

hatásának és gyógytényezőinek közlésével a gya—

korló orvosok számára is értékes anyagot ad, s

ezáltal alkalmas arra is, hogy Budapest fürdőváros problémája iránt orvosi szempontból is felkeltse az érdeklődést.

Igen nagyszámú és sok esetben szépségénél fogva propagandua—füzetekbe is beillő fénykép- anyag teszi teljesebbé a mindvégig élvezetesen meg—

irt munkát, Sch. Á. dr.

!. A Magyar Nemzetbíológiai Intézet meg—

alapítása —— -Az Intézet programmja.

1. Cre'atíon de [Institut Hongrois de Bioloaie Nationale. —— Programme de l'lnstíiut.

2. Kovács Alajos dr.: Az erdélyi magyarság

és a román statisztika. —— Antal Lajos dr.: A bi-

2. Dr Aloi/s Kovács: Les Hongrois de Transyl—

vam'e et la statistigue ronmaine. —— Dr Louis Antal : Le bioloyisme, en tant gu'une nouvelle conception de la vie. —— La biopolitz'gue hongroisc.

Magyar Nemzetbiológiai Intézet. 1. és 2. kiadvány.

Budapest, 1940. Az hPOl, kiadása. r3 és 109 I.

Institut Hongroís de Biologíe Nationale. Publications 7103 1 et 2.

Budapest, 1910. Edition de PEPOL. 63 1). el 109 p.

, Az Eg'észségpolitikai Társaság által megalapí- tott új intézmény, a Magyar Nemzetbiológiai Inté- zet a közelmultban két kiadvánnyal mutatkozott be nyilvánosság előtt. Ehelyütt mindkét kiadvánnyal szoros statisztikai vonatkozásaik miatt foglalko- zunk.

Az első kiadvány bevezetője ismerteti a Ma—

gyar Nemzetbiológiai Intézet megszervezésének 1938—ig visszanyuló előmunkálatait. Majd közli Antal Lajos dr.—nak A biologizmus mint új élet—

szemlélet c. tanulmányát, összefoglalja az lnté—zet célját és szervezetét s az EPOL—nak az Intézet meg—

alapítását kimondó 1940. május 31-i alapszabály—

módosító közgyűlését, végül pedig Antal Lajos dr.—

nak az Intézetet megalapító elnöki szavait követően egyenkint közreadja az új szerv egyes osztályainak az osztályigazgatók által bemutatott prograínmját.

Statisztikai szempontból említést érdemel, hogy az Intézet ma még csak körvonalaiban látható és szinte túlságosan tág, a nemzeti élet biológiai alap—

kérdéseit azonban épen ezért mondhatni hiánytala-

nul felölelő munkatervében a statisztikának is kellő szerep jut: a statisztikai (ő.) osztálynak célja ugyanis ,,A húszmilliós expanzív magyarság eléré- séhez szükséges biológiai statisztikai módszerek ki- dolgozása. A magyarság biológiai helyzetének meg- állapítása." E kissé homályos szövegezésű célkitű- zés az osztály igazgatójának, Kovács Alajos dr.—nak megromlott népesedési mérlegünket is tömören ösz- szefoglaló vezérelveiben világosabban jut kifeje—

zésre. A meg [dott programmvázlatból kitetszően az Intézet speciális munkakörében üdvösen egészítheti ki a magyar statisztikai élet eddigi intézményeit.

Kifejezetten statisztikai tárgyú munkálattal kezdődik az Intézet 2. kiadványa: az első helyen Kovács Alajos dr.-nak a Nemzetközi Népességtudo—

mányi Unió Magyarországi Csoportja (a Magyar Statisztikai Társaság kebelében) előtt Az erdélyi magyarság és a román ,,statisztika" címen tartott igen tartalmas előadását hozza nyilvánosságra. Ez az előadás, melynek kivonatát a Szemle is kö—

zöltef) nemcsak a román statisztika hibáira és ha-

misításaira derít világot, hanem kellő alátámasztás- sal azt is kimutatja, hogy az erdélyi magyarság sza—

mát minimálisan l'8 millióra, illetőleg a menekül—

tek számbavételével több, mint két millióra kell tenni. A tudományos propaganda szemszögéből fon—

tos, hogy Kovács Alajos dr.-nak ez az értekezése, valamint Antal Lajos dr.-nak ,.A biologizmus, mint új életszemlélet" és ,,A magyar biopolitika" c.dolgo- zatai az Intézet 2. kiadványában a magyar nyelven kívül német és olasz nyelven is közreadattak.

Ugyancsak három nyelven ismerteti a kiadvány függeléke az EPOL intézményeinek eélját és szer- vezetét.

La Transylvanie.

Bukarest —— Bncarest. 1938. 856 l. — p,

A román Tudományos Akadémia a román föld és román szellemiség ismertetése céljából francia—

nyelvű könyvsorozatot adott ki. E sorozatban Besszarábia, Bukovina és Dobrudzsa kötetén kívül Erdélyi—ől is jelent meg tudományos tájékoztató.

Az idézett tájak legújabb politikai sorsa közelfekvő feltevésre indít: tudományosan álcázott propaganda- Inunka fekszik előttünk,

Az Erdély című kötetet a kolozsvári egyetem Nemzettörténelmi Intézete tette közzé. Erdély helyéről a rövidéletű Nagy-Romániában szóló tizennégy tanulmányában a rossz lelkiismeret szavát halljuk; jogcímet kell keresni, ott, ahol az nem található. Somesan L. a földfelszín viszonyairól és

a népességgel való kapcsolatáról ír, Puscaríu S.

Erdély szerepét vizsgálja a román nyelv kialakulása

szempontjábóli A dáko—román elmélet alapján áll és nyelvi érveit innen szedi. Daicovígiu C. Erdély

1) L. M. Stat. Szemle 1940. évf. 242. l.