IRODALMI SZEMLE
Könyvismertetések. — Chroníoue de livres.
(Clest le Journal de la Société Hongroise de Statistigue gut" rend compte en franpais, dans sa ,rewe des publications hongroises", des ouvrages statistirlues publie's en Hongrie.)
Liber Endre: Budapest-fürdőváros kialaku- lása.
André Liber: Développemení de Budapest, comme ville d'eauzr.
Statisztikai kozlemenyek (Szerlweszti: Illyr/"alu Lajos dr ) 74. kötet, 1.szám. M. kötet 4l szem és 82. köt—.t 2, szinu. Kiadta: Budapest Székesfőváros Statisztika Hivatala,
Publications Stalistitjues (rédigúes sous la direction du Ur Louis Ill_x'L'jalryl. 71c rolmnr, un ], N].—
z/olumr, no J, 82: volume, 710 ?, Ifuíl. du Bureau dr Mah'sírgne de [a Ville de Budaprsí.
lndapest, mil-t. 409, 4303 (s _ rt 5913 l. —— pages.
Liber Endre, u főváros néhai nlpolgármosteré- nek több mint másfélezer oldalra terjedő müve, adutxgyiijtesúnél és feldowlgozúsánál a ki—
váló szerző ]llthl'íCZky Andor űrlékes közreműkö- me—ly nek
(lésére támnszkodolt, három kötetre tagozódik. Az első kötel rövid bevezetés után tömören ismerteti Budapest földrajzi fekw'm'd, (::ghujluti, geológini ós hydroiógini víszrmyuil, rámutatva n liő— és ásvány- , vízforrások kvk—tlu-zósóre. .Xz ezt követő történelmi reszben szerző számos ndnltul bizonyítja, hogy A hőforrásoklmn bővelkedő budai hegyvidék már az őskori települések szúnniru különösen kedvező fel- tételeket nyújtott. Ugyanitt nagy érdekességü feje.
yot ismerteti a római kor fejlett fürdőéletét, tekin—
lettel A(piincum városára, majd a budai fiirdőknek a római uralom utáni sorsáról, u török hódoltság alatti felvirágzásírrol, n Budavár visszavételét kö- vető idők i'ürdőt'rlet—ért'ilt Mária Teréziának és II. Jó- zsefnek :) lmlnmlógiát fejleszteni hivatott reform- jairól Oxlt'nsltlllullk históriai érdekességetkben bővel- kedő som—kal. A mű első kötetét a magyar tudo—
mányos bulneológin úttörői munkásságának ismer—
tetése és rnéllnlászr zárja le.
A második kötet bemutatja a főváros fürdöpo- litikájz'muk kezdeti-L részletesen ismerteti az egyes
fürdőket és forrásokat, foglalkozik történetükkel,
közli vizeik összetételét, tárgyalja gyógyhatúsuktat, ::datokat nyújt látoga'lottvságúkról,
4. mű harmadik kötetének gerincét az idegen- forgalom, illetőleg az idegenforgalom és a bulneo—
login kaposoluluínnk tárgyalása képezi. Szerző uyomonköveti a főváros tudatos idegenforgalmi politikájának (kiulnlmlását, a prepngandntevékeny- ség kiterjesztését, ismerteti ;! fiirdőélet és Budapest fürdőváros fejlődése szempontjából alapvető jelen- tőségű 1929. évi i'ürdőtörvényt, a főváros idegen- forgalmi szerveinek kialakulását. Jelenlőségéhez mérten külön tárgyalja Budapestnek a hazai ide—
genforgalomlmn betöltött és betöltésre hivatott sze- repet, reámutntvu arra, hogy a főváros egyik leg- több és legreálisnbb idegenforgalmi vonzóerejét gyógyhatású hőforrásai kell hogy jelentsék. E rész—
ben bőséggel találhatunk a főváros idegenforgal- nn'irn a mult század nyolcvanas éveitől reávilágító az 1922-től 1935-ig eltelt évek [idegenforgalmi staatisztikájával pedig külön fejezet foglalkozik. Ebből megtudjuk, hogy a főváros idogenforgnlmn a tárgyalt idöszak- ban, 1928-ban kultminált közel 270 ezer bel- és kül- :ulutokat, az első világháború utáni,
földi látogatóval, mőlypontjám viszont az 1932.
évben oselutymikor az érkezők száma 190 ezerre
hanyatlott. Az 1935. évben a vendégek száma már ismét 220 ezerre emelkedett s az általuk eltöltött.
éjjelek száma az 1928. évit is meghaladta. Az ide- gen—forgalom részletezéséhől az is kitűnik, hogy míg a külföldről, különösen a távolabbi külföldről érke- zők száma frkozatosan gyarapodott és 1935-ben 133 ezerrel csúcspontját érte el, addig a belföldi idegenforgalom csökkenő irányzatot mutatott és mélypontjára ugyancsak 1935—ben zuhant 87 ezer érkezővel. Az idegenforgalom gazdasági
gére aj Székesfőváros Idegenforgalmi Hivatalának jelentősé- számitásai vetnek fényt. Ezek szerint az 1935. étv- ben tisztán csak Budapest idegenforgalma több, mint 23 millió pengővel, az egész országé pedig közel 33 millió pengővel járult aktív tételként az ország fizetési mérlegéhez s így valutaszerző érték- ben közvetlenül az azévi :illat- ós búzakivitel után következett.
A kötet befejezéséül szerző ismerteti a modem orvostudománynsk a budapesti gyógyvizek értéke- ről vallott felfogását és összefoglalóan bemutatja Budapest gyógyhatású és nem gyógyhatású fürdőit.
Megjegyezzük még, hogy a főváros házinyomdája a nagyszámú erdekes képpel illusztrált művet méltó köntösben, műnyomópapiron állította ki.
A széleskörű tudással és nagy tárgyszeretettbel megírott munka, mely nemcsak a szakkörök, de a nagyközönség figyelmét is teljes joggal felkeltheti, minden sorával igazolja a szerzőnek azt a meg- állapítását, hogy ,,Budapest fürdőváros" nem mester ségesen kitalált jelszó, hanem természeti adottsá- gok és a történelmi fejlődés által indokolt célkitű- zés, a főváros továbbfejlődésének egyik legtermé—
szetesebb iránya. Szt. Gy. dr.
