NÉMETH JÓZSEFNÉ—OKOS ILONA—DR. VIGI-I JUDIT
A mezőgazdasági termékek értékesítési árai és a termelésükhöz felhasznált anyagok, esz—
közök árai meghatározó tényezők a termelők jövedelmének alakításában. így különös jelen- tőségük van azon mutatóknak, amelyek megbízhatóan jelzik a mezőgazdasági költségek és bevételek árösszetevőinek alakulását. Az egyes termékek kizárólagos árainak vizsgálata téves következtetésekhez is vezethet, ezért az árak változásának általános irányai csak a vé- letlen hatások kiküszöbölésével, az átlagos árváltozást mérő árindexekkel határozhatók meg egyértelműen.
Tanulmányunkban a mezőgazdasági termékek és a termelésükhöz felhasznált ipari anyagok Központi Statisztikai Hivatalban folyó ármegfigyelésének és árszintszámításának bemutatásai mellett — az 1980—1989 közötti időszakra vonatkozó idősorokkal —— érzékeltetni kívánjuk azt is, hogy az egyes árindexek a mezőgazdasági termékek termelésének és ráfordí- tásának mekkora részére vonatkoznak. Ily módon az agrárolló—számítások mögöttes tartal- mát is be tudjuk mutatni, lehetőséget adva e fogalom indulatmentes értékeléséhez.
A MEZÖGAZDASÁGI TERMÉKEK ÁRÁNAK MEGFIGYELÉSE
A felvásárló, illetve a feldolgozó szövetkezeti és állami Vállalatok által a mezőgazdasági termelőknek fizetett ár a termelői-félvásárlási ár. A mezőgazdasági termékek egyedi termelői áráról ezek a vállalatok szolgáltatnak adatokat a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) részére.
Az ármegíigyelések l989—ig az eredet szerinti számbavételnél az egyes gazdálkodási for- mákra, vagyis külön—külön a mezőgazdasági nagyüzemekre és a mezőgazdasági kistermelők- re is kiterjedtek. A gazdálkodási formánkénti ármegfigyelést azonban egyre inkább megkér- dőjelezték az alábbiak:
— 1978 óta a mezőgazdasági nagyüzemek továbbeladás céljából is szabadon vásárolhatnak más termelőktől — elsősorban kistermelőktő] — mezőgazdasági termékeket, így a statisztika csak azt az árat regisztrálja, amit a nagyüzemek kapnak a felvásárlóktól és nem azt, amit a nagyüzem fizet a kistermelőnek;
- a kistermelés integrálásával jelentősen nőtt a nagyüzemeken keresztül értékesített állatok, állati termékek, zöldség- és gyümölcsfélék aránya, elfedve ezáltal a termékek valóságos szárma- zási he yét.
E változások miatt 1990—től eredettől függetlenül csak a mezőgazdasági termelők összes értékesítését figyeljük meg
A termelői-felvásárlási ár tartalmazza a termék alapárán kívül a különböző felárakat, árcsökkentő tételeket, az árban adott állami támogatások közül azokat, amelyeket a felvá- sárló szervezetek folyósítanak, viszont nem tartalmazza az áru kezelése és csomagolása során
21!
1 16 NÉMETH JÓZSEFNÉ—OKOS ILONA—DR. VIGH JUDIT
felmerülő költségeket, valamint az adókat, így például az általános forgalmi adót sem, és mivel ,,ab farm" fuvarparitású, ezért a szállítási és rakodási költségek sem szerepelnek a termelői-felvásárlási árban.
Az éves termelői-felvásárlási árak indexeinek számításához 84 mezőgazdasági termék átlagárát figyeljük meg. E termékkör az összes felvásárlási értéknek csaknem teljes egészét képviseli.
A hazai árstatisztika — a nemzetközi gyakorlathoz hasonlóan — különböző minőségű termékek megügyelésére is kiterjed. (Például az egyes növényi termékeknél megkülönböztet- jük a vetőmag-, a takarmány- és az étkezési minőséget.) Ezzel az ármegíigyelésbe vont ter-
mékek száma 112—re bővül.
Az éves átlagárat természetesen befolyásolja a minőségi összetétel változása is. Például 1987-ben a búza átlagára — a rosszabb minőség miatt — alacsonyabb volt, mint 1986—ban.
Ennek következtében csökkent a búza átlagára, miközben a meghirdetett felvásárlási ár nem módosult.
Az előzőkből következik, hogy a termelői-felvásárlási árak átlagárak, amelyek tükrözik a minőségi összetétel változásának hatását is, vagyis alkalmasak a termelők által ténylege- sen érzékelt árváltozás kifejezésére.
A mezőgazdasági termékek termelői árának másik köre a termelői-piaci ár, azaz a ter- melők által a piacon — általában kisebb tételben — eladott termékek ára.
A termelői-piaci árak megfigyelését az arra kijelölt helységekben a KSH összeírói vég- zik. A fogyasztási termékek piacán (köznapi értelmezés szerint a piacon) ipari feldolgozás nélkül fogyasztható mezőgazdasági termékeket forgalmaznak. A burgonya, a zöldségfélék és a gyümölcsök termelői—piaci árait (70 termékét) Budapest és 42 város piacain megfigyelt fogyasztói árakból, a viszonteladói árrések levonásával számítjuk.
A termény- és állatpiacon, valamint az állatvásáron főként termelési rendeltetésű, nem közvetlen fogyasztásra kerülő cikkek értékesítése folyik. A KSH ármegfigyelése 18 terméket ölel fel.
Az éves piaci árindexet a Hivatal a kétféle piaci átlagárból számítja, ugyanarra a ter—
mékkörre, mint a termelői-felvásárlási árak indexét. A piaci forgalom természetesen keve- sebb (1989-ben 46) termékre vonatkozik, mint a felvásárlás.
A nemzetijövedelem-számításhoz a termelői-felvásárlási és a termelői—piaci árak súlyo- zott átlagáraiból állítják elő a mezőgazdasági értékesítési árakat. A vizsgált időszak alatt (1980 és 1989 között) a két piacforma közötti súlyozásnál a 90 : lO arány változatlannak tekinthető.
A MEZÖGAZDASÁGI TERMÉKEK ÁRINDEX—SZÁMíTÁSA
A mezőgazdasági termékek éves árindexeinek (termelői—felvásárlási és termelői-piaci) meghatározásához az első lépcsőben az egyedi (átlag) árindexeket számítjuk ki.
Valamely termék egyedi (átlag) árindexe (ip) megfigyelési időszakra (évre) vonatkozó láncindex:
ahol :
P, — a termék átlagára a tárgyidőszakban, Po —— a termék átlagára a bázisidőszakban.
Az árindexek következő szintjeit a szakmai szempontok figyelembevételével kialakított aggregátumok átlagos árszínvonal—változását mérő árindexek adják.
Az aggregátumok a következők:
Gabonafélék Ipari növények Burgonya
Szálas takarmányok Magvak
Termények Zöldségfélék Gyümölcsféle'k Bor
Növényi és kertészeti termékek Élő állatok
Állati termékek
Élő állatok és állati termékek
Összes felvásárlás
A termékcsoportok, illetve az összes mezőgazdasági termék árindexei az alábbi Fisher- féle láncindexek :
___—__—*
2410 ' Pu 2411 'É
ha): _i_.___ . .3_____
2410 ' Pio 21111 ' Pio
! (
ahol:
[ho —— az í-edik termék bázisidőszaki felvásárlási mennyisége, Pio — az i-edik termék bázisidőszaki felvásárlási átlagára,
gu —— az i-edik termék tárgyidőszaki felvásárolt mennyisége, Pu — az i—edik termék tárgyidőszaki felvásárlási átlagára.
A felvásárlás havi árindexe az alábbi képlettel számitott bázisidőszaki súlyozású Las- peyres-féle láncindex:
2410 ' Pu
!
["(L):
24") ' Pio
A mezőgazdasági termékeknek az árindexszámitásoknál alkalmazott bázisidőszaki súlyait — az idényjellegű termékek kivételével — a tárgyévet megelőző év megfelelő havi fel- vásárlási mennyiségei adják.
Az idényjellegű termékeknél (burgonya, zöldségfélék, gyümölcsök, baromfi, tojás) az árakat nem a bázisidőszak tényleges felvásárlási mennyiségeivel,hanem a tárgyévet megelőző négy év azonos hónapjainak felvásárlásai alapján képzett, egyszerű számtani átlaggal számí- tott, úgynevezett mozgó súlyokkal állapítjuk meg.
A mozgó súlyokkal történő átlagolással az árindexekből kiküszöbölhető az egyes évek időjárási viszonyainak és a szezonális eltéréseknek (a szezonkezdet eltérő időpontjai- nak) az árindexekre gyakorolt közvetlen és nagymértékű hatása. Ugyanis az idényjel- legű cikkek felvásárlása az év különböző hónapjait és több év azonos hónapját tekintve je- lentőseníngadozhat. Afelvásárlás ingadozásai pedig a súlyarányok gyors és nagymértékű változásaiban nyilvánulnak meg, ami jelentősen befolyásolhatja az árindexek nagyságát.
A négyéves időszak választását az indokolja, hogy a tapasztaltak alapján ennyi idő alatt az ingadozások többé—kevésbé kiegyenlítődnek.
118
NÉMETH JÓZSEFNÉ—OKOS ILONA—DR. VIGH JUDITA MEZÖGAZDASÁGI TERMÉKEK ÁRÁNAK A LAKULÁSA
1980 és 1989 között a mezőgazdasági termékek termelői-felvásárlási árai 61,8 százalékkal emelkedtek. A növénytermelési és kertészeti termékeknél 56,9 százalékos, az állatoknál és állati termékeknél 65,l százalékos volt az árnövekedés. Az állatok, állati termékek felvásár- lási árainak emelkedése csak 1982-ben és 1989-ben haladta meg a növényi termékeket. Leg- inkább a bor árszínvonala emelkedett, ezt követik a zöldség- és gyümölcsfélék, bár ez utóbbi- nál az időszak elején árcsökkenések is voltak.
1. tábla A mezőgazdasági termékek árindexei
(Index: 1980. év a 100,0) Növény-
- Élő áll k
Év tíreTtÉéxtéis és állást? Összesen
termékek termékek
Termelői felvásárlási árak 1981 ... 108,2 106,1 lO7,0 1985 ... 125,8 116,6 120,4 1988 ... 137,4 134,5 135,8 1989 ... 156,9 165,1 161,8
Termelői piaci árak
1981 ... lOl,7 106,3 103,2 1985 ... 128,8 126,9 129,1 1988 ... 160,6 137,6 153,3 1989 ... 181,8 168,4 176,9 Mezőgazdasági értékesítési árak 1981 ... 107,2 106,l 106,5 1985 ... 126,5 117,2 121,2 1988 ... 140,7 134,8 137,2 1989 ...
160,3 165,5 163,3
A felvásárlási árak növekedése hatással volt a piacokon kialakult termelői árakra is.
Az l980—as évek elején indult, a két árforma színvonalát egymástól elszakitó folyamat jelen- leg is tart.
A termelői-felvásárlási és a termelői-piaci árak együttesen a vizsgált időszakban 63,3 szá- zalékkal nőttek.
A hazai árváltozások értékeléséhez elengedhetetlen a nemzetközi kitekintés.l A világ—
gazdaságban a mezőgazdasági termelésre ható tényezők irányára és intenzitására az árak, árviszonyok vizsgálatából is következtethetünk. A nemzetközi összehasonlitásnál a vizsgált időszakban fellépő infláció (például Lengyelország) vagy a gazdaságpolitikai megfontolások (például Csehszlovákia) hatásával az adatokat nem korrigáltuk. (Lásd a 2. táblát.)
A gazdálkodóknak mezőgazdasági termékeikért 1980 és 1987 között fizetett átlagárak eltérő módon Változtak a vizsgált kilenc európai országban (l).
Hollandiában és a Német Szövetségi Köztársaságban a cukorrépa és a tej kivételével csökkentek a felvásárlási árak. A legnagyobb árnövekedés Lengyelországban volt, ahol az egyes termékek három-ötszörös drágulásakövetkezett be. Franciaországban általában 20 Szá—- zalék feletti az áremelkedés.
1A nemzetközi adatok forrása általában a ,,Priees of agricultural products and selected inputs in Europe and North America" (EGB/FAO) 1980/1981. -— 1987/1988. évi kötetei, csak az ettől eltérő forrást jelezzük.
2. tábla
A gazdálkodóknak fize tett 1987/1988. éví átlagárak
(Index: 1980/1981 . évi átlagárak : 100,0)
Takar- Összes _ _ _ , ' _
Ország Búza mány- keko- CSÁ? 3333 $$$ $$$ 135315 3335 Tai
árpa rica
Ausztria ... l32,l lO4,8 109,7 119,6 185,6 107,l lO4,8 112,l 95,5 ll9,4 Csehszlovákia . . . . 103,l 107,7 116,8 105,4 146,0 118,4 115,0 100,0 112,7 . Dánia ... ll4,6 . . 123,9 115,8 117,1 112,0 96,3 104,2 l40,6 Egyesült Királyság . lll,O 104,5 . 113,9 160,8 142,8 118,9 ll3,5 107,9 127,9 Franciaország . . . . 125,5 123,2 125,5 129,3 . 147,7 122,l 121,1 143,2 157,2 Hollandia ... 86,2 90,0 . 118,4 59,7 . 86,8 92,0 87,9 115,8 Lengyelország ... 3lO,2 . 626,3 413,5 13l,8 595,3 473,5 . 585,l . Magyarország ... 116,9 121,2 I45,2 109,I 2]4,0 122,5 130,2 II7,2 I35,6 I 19,0 Német Szövetségi
Köztársaság . . . . 83,5
82,0 66,9 105,9 . 87,6 74,1
85,3 82,7 109,3 Magyarország árindexei — általában az Egyesült Királyság és Franciaország árindexei között — az átlag körül helyezkednek el. Magyarország árait a két szomszédos országgal (Csehszlovákiával és Ausztriával) összevetve, 10—ből 7 esetben a magyar árak növekedése volt nagyobb mértékű.
A MEZÖGAZDASÁGI TERMÉKEK TERMELÉSÉHEZ FELHASZNÁLT IPARCIKKEK ÁRÁNAK MEGFIGYELÉSE
A hatékony, intenzív mezőgazdasági termelés nagy anyag— és eszközigényű. Hazánk- ban 1980 és 1988 között a mezőgazdasági termékek termelése 8,4 százalékkal nőtt, és ezt a termelő felhasználás 5,8 százalékos növekedése kisérte.
A végső termeléshez szükséges folyó termelő felhasználásról — a nemzetközi gyakorlat—
ban általánosan használt mutatóról —— megállapítható, hogy a magyar mezőgazdaság anyag- igényessége hasonló az európai országok többségéhez. Az összehasonlítást a mind hazánk- ban, mind az európai országokban (a mezőgazdasági termelés növekedése, illetve az időjárás szempontjából is) átlagosnak tekinthető 1986. évi adatok alapján végeztük el.
3. tábla
A mezőgazdasági termelés anyagíge'nyesse'ge, 1986
* (százalék)
- . ran i - E esült . Német .
Megnevezés Az?-%. Dánia Puszit; Ki?-glyság Hollandia gáággsaíilg A folyó termelő felhasználás
aránya a végső termelési
értékben ... 54,7 49,7 43,0 54,1 49,0 52,4
A folyó termelő felhasználás szerkezete:
takarmány ... 32,5 49,0 31,3 42,2 59,9 33,3
trágya és műtrágya ... 13,9 12,3 17,3 12,6 6,5 13,l
energia ... I3,3 6,6 8,4 8,1 8,5 l4,7
egyéb ... 40,3 32,1 43,0 37,1 25,2 38,9
Forrás: Statistisches Jahrbuch über Emáhrung Landwirtschaft und Forsten 1988. Landwlnschaftsverlag. Münster—
Hiltrup. 1989. 438 old.
Megjegyzés. Az EGK-országok arányai az ECU—ban közölt adatok alapján számítottak. Magyarország esetében eddig nem publikált adatok alapján számított arányokat közlünk. Az EGK-országokkal való tartalmi egyezőség biztositása érde- kében — a hazai módszertani gyakorlattól eltérően —- a hazai folyó termelő felhasználás csak a vásárolt anyagok értékét tar—
talmazza (igy a tenyészállatokat is).
120 NÉMETH JÓZSEFNÉ—OKOS ILONA—DR. VIGH JUDIT A ráfordítások összetételében már nagyobb az eltérés a vizsgált országokban, amit az input-output árarányokon kivül jelentősen befolyásol az országok különböző termelési szer- kezete is. Például az európai országok közül a legmagasabb állattartási mutatóval (egységnyi mezőgazdasági területre jutó állatállomány) rendelkező Hollandiában a folyó termelő fel- használás 60 százaléka takarmány. Ezzel szemben hazánkban — ahol az európai országokhoz viszonyitva gyenge-közepesnek mondható az állattartás — a folyó termelő felhasználás egy- harmad része takarmány.
Magyarországon a hazai gyakorlat szerint számba vett 1989. évi összes termelő felhasz- nálás értéke 236 milliárd forint volt, ami a mezőgazdasági termékek bruttó termelési értéké- nek 65 százalékát adja. A mezőgazdasági termelés drágulására utal a nem mezőgazdasági eredetű folyó termelő felhasználás 1989. évi 42,9 százalékos — az 1980. évinél 5 százalékpont- tal nagyobb — aránya.
4. tábla A mezőgazdasági termékek folyó áron számított bruttó termelésének összetétele
(százalék)
1980. 1989.
Megnevezés ———————————— ——
évben
Bruttó termelés ... 100,0 100,0 Nettó termelés ... 34,1 34,7 Termelő felhasználás összesen ... 65,9 65,3 Mezőgazdasági eredetű termelő felhasználás ... 22,5 18,6 Nem ínezőgazdasági eredetű termelő felhasználás . . . 43,4 46,7 Ebbő :
Értékcsökkenési leírás ... 5, 5 3,8
Folyó termelő felhasználás ... 37,9 42,9 Ebből:
Ipari takarmányok ... 1 1,3 12,0 Műtrágya ... 4,3 4,0 Növényvédő szer ... 2,7 3,3
Állategészségügyi anyag ... O,9 0,7 Uzem- és világító anyag ... 5,8 6,1 Épület- és gépjavítás ... 6,6 9,6 Mezőgazdasági szolgáltatási díjak ... 2,0 2,7 Fogyóeszközök és egyéb költség ... 4,3 4,5
%
A mezőgazdasági termeléshez felhasznált ipari anyagok árváltozásának mérése az alábbi termékcsoportokból származó információk alapján történik:
] . ipari takarmányok,
2. fűtőanyag és villamos energia, 3. műtrágya,
4. növényvédő szer,
5. állategészségügyi anyagok, 6. fogyóeszközök,
7. épületfenntartási anyagok,
8. gép— és járműfenntartási anyagok.
Az árszínvonal-változás méréséhez az egyes termékcsoportokon belül kijelölt reprezen- tánsok nagykereskedelmi árát figyeljük meg. A termékeknek a mezőgazdasági termelés igé- nyének módosulása miatti időnkénti, a szakemberek bevonásával végzett cseréje biztosítja az árszínvonal változásának megbízható mérését.
Az l960—as, 1970-es években egy-egy fontosabb termék vagy termékcsoport forgalmazá- sát egy szervezet végezte. Az árak túlnyomó többsége hatósági ár volt, melyek a gazdaság-
politika függvényében bizonyos időszakokban lökésszerűen emelkedtek. Mindez megköny—
nyítette az árindex—számítást.
Az l980-as években oldódott az ipari termékek monopolhelyzetben levő szervezetekhez kötött értékesítése. A mezőgazdaságban is jelentős kapacitások jöttek létre például az ipari takarmányok, műtrágyák, állatgyógyszerek és állategészségügyi anyagok gyártására és for- galmazására. Jelenleg már a mezőgazdasági nagyüzemek nemcsak a mezőgazdasági termékek forgalmazásában vállalnak egyre nagyobb részt, hanem közös vállalatokat is alapítanak az ipari termékekkel való ellátás jobb megszervezésére.
Az ipari takarmányok árváltozásának számbavételéhez a következő források mennyi- ségi és értékadatai állnak rendelkezésünkre:
—— a mezőgazdasági vállalatok takarmánygyártáshoz felhasznált alapanyagainak és félkész—
termékeinek adatai a KSH központi adatgyűjtéséből, illetve a Földművelésügyi Minisztérium igazgatásstatisztikai adatgyűjtéséből,
— az élelmiszeriparban előállított ipari takarmányok adatai, illetve az importadatok a KSH adatgyűjtéséből,
— egyedi, specifikált árak a megyei gabonaforgalmi vállalatoktól és a főbb forgalmazóktól.
l989-től az előző évektől némileg eltérő az ipari takarmányok felhasználásának számba—
vétele, és ezzel az árváltozás mérése is. Az 1988-ban alakult Takarmányipari és Kereskedelmi Vállalatok Egyesülése az élelmiszeriparon kívül a mezőgazdasági vállalatok takarmánygyár- tásának körülbelül 90 százalékát kíséri figyelemmel. Az Egyesülés információrendszere lehe- tővé teszi a takarmánygyártók szervezeti változásait követő és az ebből eredő adatszolgál—
tatási hiányosságokat áthidaló árindex—számításokat.
A termelés ráfordításainak mind teljesebb körű megismerése érdekében célunk a mező- gazdasági termeléshez felhasznált többi —— a mezőgazdaságban előállított — ipari termék ár- statisztikai megiigyelésbe való bekapcsolása is.
5. tábla
A mezőgazdasági termeléshez felhasznált iparcikkek árindexei
. Fütő- Vegy— Állat- - _ . ,
É Ipar' anyag és Mü— szerek és egészség— Egyéb Epulet- , (_iep- "es Ö
v takar— villamos trágya gyógy— ügyi eszközök fenntartást jármu- sszesen
mány energia szerek anyagok anyagok fenntartás Az 1980. évi százalékában
1981 . . . 104,6 115,5 106,0 102,0 152,1 lOO,2 lO9,l 102,1 ]07,4 1982. . . 104,6 131,2 107,5 100,2 168,5 lO7,3 112,5 108,4 III,9 1983. . . llO,4 143,9 105,9 118,0 168,3 108,2 ll7,6 111,5 II8,I 1984. . . 116,6 146,0 122,4 126,8 168,4 124,7 142,0 119,6 127,5 1985. . . 117,0 151,6 132,9 137,2 172,8 129,0 ]42,4 125,6 I32,0 1986. . . 116,6 155,7 138,9 144,0 174,2 128,7 143,4 130,7 I34,7 1987. . . 122,7 172,0 126,8 147,7 188,3 131,7 143,6 134,7 I39,1 1988 . . . 133,l 194,0 136,7 149,8 195,4 131,l 182,l 132,3 I49,8 1989. . . 158,2 208,4 155,9 172,2 240,8 202,0 203,1 l47,1 I76,6
Az előző év százalékában
1981. . . 104,6 115,5 106,0 102,0 152,1 lOO,2 109,1 102,l 107,4 1982. .. 100,0 113,5 101,4 98,2 110,8 107,1 103,1 106,2 104,2 1983. . . 105,5 ]09,7 98,5 117,8 99,9 100,8 104,6 102,8 105,6
1984. . . 105,6 lOl,5 115,6 lO7,5 lOO,l 115,3 120,7 lO7,3 107,9
1985. . . 100,3 103,8 108,6 108,2 102,6 103,5 100,3 105,0 103,6
1986. . . 99,7 102,7 104,5 104,9 lOO,8 99,8 100,7 104,l 102,0
1987. . . 105,2 110,5 91,3 102,6 108,2 102,7 100,1 103,0 103,I 1988. . . 108,5 112,8 106,6 101,4 103,7 99,2 126,8 98,2 107,7 1989...
118,8 107,4 ll4,l 115,0 123,2 154,1 111,5 lll,2 II7,9
122 NÉMETH JóZSEFNÉ—OROS ILONA—DR. VIGH IUDIT Az állatgyógyszerek és állategészségügyi anyagok árstatisztikáját is a mezőgazdaságon belüli gyártók bekapcsolásával tettük megalapozottabbá. Az 1988. évi árindex már a Phy—
laxia, a Gyógyáru Értékesítő Vállalat és néhány nagyobb —— mezőgazdaságon belüli — gyártó vállalat átlagárai alapján készült.
A műtrágya és növényvédőszer ármegfigyelésében az előbbihez hasonló megoldás kör—
vonalazódik. E termékcsoport adatait a Földművelésügyi Minisztérium Statisztikai és Gaz—
daságelemző Központja (STAGEK) gyűjtötte az AGROTEK—, az AGROKER— és a TSZKER-vállalatoktól. A műtrágyák egyedi árindexein kívül az átlagos hatóanyagokra vetített árak is támpontot jelentenek a ráfordítások megbizható meghatározásában.
Az energiahordozók árindeXeit a Magyar Villamos Művek Tröszt és az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt jelentéseiből számítottuk.
A fogyóeszközök termékcsoport áralakulásáról egyrészt a STAGEK termékreprezen- tánsai alapján számolt árindexek, másrészt a VASEDÉNY Kereskedelmi Vállalat kéziszer- számokra vonatkozó árinformációi tájékoztatnak.
Az épületfenntartási anyagok árszintváltozását a KSH ármegfigyelésén alapuló építő- anyagár-indexek mutatják.
Hazánkban 1980 és 1989 között a mezőgazdasági termeléshez felhasznált iparcikkek árai átlagosan 76,6 százalékkal emelkedtek. Legnagyobb mértékben — több mint kétszeresére —- a fűtőanyagok és villamos energia, valamint az állategészségügyi anyagok ára emelkedett, de a legkisebb áremelkedést mutató iparcikkek csoportjánál is 50 százalékos volt a drágulás.
(Lásd az 5. táblát.)
A MEZÖGAZDASÁGI TERMÉKEK TERMELÉSÉHEZ
FELHASZNÁLT IPARCIKKEK ÁRINDEXÉNEK SZÁMíTÁSA
Az indexszámítás első lépcsőjében a termékcsoportok árindexét határozzuk meg a rep—
rezentánsok árait a tárgyévi mennyiségekkel súlyozva (Paasche-féle formula). A k-adik ter—
mékcsoport láncindexének képlete:
n
Zarl ' Pr!
(P)._'-_—1
ka —-——-———-———
n
Ziln ' Pro r: 1
ahol:
gu — a termékcsoport r-edik cikkreprezentánsának tárgyévi mennyisége, p" — a termékcsoport r-edik cikkreprezentánsának tárgyévi ára,
p,.o — a termékcsoport r—edik cikkreprezentánsának bázis— (előző) évi ára, r — a csoportot reprezentáló cikkelemek száma (r: 1, . . .,n).
A mezőgazdasági termeléshez felhasznált iparcikkek összességére vonatkoztatott ár—
index (Paasche-féle formula) a csoportindexeknek a csoport teljes körére kiterjedő folyó áras értékkel súlyozott átlaga, melynek képlete a következő:
m
P P
Igizgzgki-ék
ahol :
ék — a k—adik termékcsoport teljes folyó áras értéke, k — a termékcsoport száma (k: 1, . . . ,n).
A MEZÖGAZDASÁGI TERMELÉSHEZ FELHASZNÁLT IPAR I ANYAGOK ÁRALAKULÁSA SZÁMBAVÉTELÉNEK MODSZERTANI PROBLÉMÁI
A mezőgazdaság tárgyévi új épületeinek, telepítéseinek ármegügyelése — az árváltozások méréséhez — hosszú évek óta a KSH szervezésében folyik. Ezek az árindexek elkülönítve sze- repelnek a folyó termelő felhasználás árindexeitől. A nemzetközi gyakorlatban a hazaival megegyező számítások jellemzők. A források mindig külön jelölik, ha a termelők által vásá- rolt termelési eszközök értékébe beszámították a mezőgazdasági termelés érdekében az adott évben megvalósított beruházásokat.
Az Európai Gazdasági Közösség Statisztikai Hivatala (EUROSTAT) a tagországoknak nem ajánlja a beruházások beépítését a termelésben felhasznált eszközök árindexébe. Rész- ben a beruházási részindex súlyai okoznak problémát (amortizáció vagy a bekerülési érték legyen-e), részben mert megítélésük szerint így sem tartalmazná a gazdaságok összes költ- ségét, és az összevont indexben szereplő beruházásirészindex veszítene jelentőségéből.
1988-ban Magyarországon a mezőgazdasági Vállalatok beruházása 27,3 milliárd forint értékű volt. (Számításainkban a beruházások értékét a pénzügyi teljesítés alapján vettük figyelembe, a gazdálkodókra háruló költségek teljesebb ismeretéhez.) 1980-hoz viszonyítva a beruházás árindexe 151,0 százalék volt. Az átlagosnál gyorsabb ütemű árnövekedés az épüle- teknél és a nem rubelelszámolású importgép-beruházásoknál következett be.
A mezőgazdasági vállalatok 1988—ban a traktorokért az 1980. évinél 20—60 százalékkal többet fizettek, de egyes gépeknél a mezőgazdasági beszerzési árak 2-3—4-szeresre nőttek (például PF—OS homlokrakodó; Rába lH—lO—720—5/6 eke; FT—6 rétborona; T—088 szerves—
trágyaszóró; KRN—4,2 kultivátor; NHG—3/550 gyűrűs henger; RK—l,5 kukoricaszár—zúzó;
K—531 vetőmagtisztító; CR—6N cukorrépa kiszedő).
A Vizsgált időszakban az európai országokban szinte általános a mezőgazdasági gépek árának növekedése, bár megjegyzendő, hogy az esetek többségében ezt a használati érték
emelkedése indokolja.
A vizsgált hét európai ország közül 1980 és 1987 között csak Csehszlovákiában csökkent a gépek ára, miközben a mezőgazdasági termékek árai emelkedtek. A nyugat-európai orszá- gokban a vizsgált időszakban a gépárak megelőzték 20—35 százalékponttal a mezőgazdasági árak emelkedését.
6. tábla
Árszínvonal az 1980. évi árak százalékában
. Traktorok
M 6 d á : .
iíríaíkíi '? Niagara
Ország
1985. ; 1987. 1985. 1987.
évi árindexe _
Ausztria ... 109 1 110 124 131
Csehszlovákia ... l 15 1 17 98 97
Egyesült Királyság ... 124 128 137 149
Franciaország ... 143 140 159 175
Lengyelország ... 339 478 428 596
Magyarország ... 120 131 I 31 139 Német Szövetségi Köztársaság ... 103 94 122 127
Forrás: FAO. Production Yearbook. 1988. FAO. Róma. 1989. 335—350. old.
A hazai mezőgazdasági gépek árindexszámítása 1983-ban jelentősen megváltozott.
1983 előtt ugyanis a népgazdasági bekerülési érték változását mutatták ki, azaz a mezőgazda—
1 24 NÉMETH JÓZSEFNÉ—OROS ILONA—DR. VIGI-I JUDIT sági bekerülési árat támogatással együtt vették figyelembe, tehát az állami támogatások leépí—
tése, azaz a mezőgazdasági termelőre hárítása nem jelentett áremelkedést. Azeszerint számí- tott árindexek nem a termelő szintjén mérték az árváltozást, ezért ezen árindexek alkalmazása megkérdőjelezhető az 1983 előtti agrárolló-számításokban.
A mezőgazdasági termeléshez felhasznált anyagok, eszközök teljes körének megbízható (azonos tartalmú) ármegfigyelése nehézségekbe ütközik. (Például nincs közvetlen ármegügye—
lés a mezőgazdasági célú szolgáltatásokról, az öntözés költségeiről, a gépek bérleti díjairól.) Ezért a hazai gyakorlatban e tételek árváltozásait a vállalatok mérlegadataiból számítjuk ki.
7. tábla
A mezőgazdasági termékek termelőfelhasználásának árindexei (Index: 1980. év : 100,0)
1985. 1986. 1987. 1988. 1989.
Megnevezés ——
évben
Termelőfelhasználás összesen ... 122,6 125,2 129,4 ] 38,0 Iő7,3 N övénytermelés e's kertészet ... 130,4 135,2 141 ,9 151,4 187,0 Állattenyésztés ... 117,0 118,0 120,6 128,5 153,2 Mezőgazdasági eredetű termelő felhasz-
nálás ... 115,6 117,3 120,5 128,5 150,9 Ebből:
vetőmag, növényi szaporítóanyag . . . . ll7,9 130,0 l43,1 154,7 161,0 takarmány és alom ... 108,4 110,9 109,5 116,1 145,5 Nem mezőgazdasági eredetű termelő fel-
hazn álás összesen ... 126,2 129,2 134,0 142,8 l75,4
Hasonló nehézségek miatt az EGK-országokban például a bérleti díjak, a kamatok, a biztosítási díjak változásának árhatása marad ki a termeléshez felhasznált árváltozások számbavételéből.
AZ AGRÁROLLO MAGYARORSZÁGON És NEHÁNY EUROPAI ORSZÁGBAN
Két termék vagy termékcsoport két időpont közötti árváltozását ezek árindexeinek hányadosaként, de különbségeként is kiszámlthatjuk. Mindkettőt árollónak nevezik. Ez az elnevezés az indexek grafikus ábrázolásából ered. Amikor ugyanis két termékcsoport árai tartósan elszakadnak egymástól, akkor az árváltozás ábráján egy szétnyíló olló látható.
Árollószámításokat végezhetünk például a piacon egymással kompetitív viszonyban álló két termékcsoportra, az árszabályozás szerint eltérő termékek árainak szembeállítására, ugyanazon termékcsoport különböző módon szerkesztett árindexeinek összehasonlitására stb.
A mezőgazdasági termékek árváltozásának és a termeléshez szükséges ipari termé—
kek árváltozásának összehasonlitására alkalmas árollóvizsgálatot agrárolló-számításnak nevezzük.
Az utóbbi évek általános gyakorlata szerint az ipari termékek árindexet elosztják a me- zőgazdasági termékek árindexével. Számításainkban mi is ezt az elvet követtük. Ha ez a ví- szonyszám —— mint a vizsgált időszakban — nagyobb IDO-nál, akkor ez azt jelenti, hogy az ipari termékek áremelkedése meghaladja a mezőgazdasági termékeket a bázisnak választott időponthoz képest, vagyis ugyanannyi mezőgazdasági termékért kevesebb ipari termék vásá—
rolható. Az összehasonlított időszakok árviszonyait nem tükrözi — számítási módszeréből eredően — az agrárolló, így ennek érdekében számszerűsíteni kell a termékek közötti csere- arányokat. Ez a módszer a nemzetközi összehasonlítások esetében is megalapozottabb ered-
ményeket hozhat, mint egyetlen — az esetek többségében eltérő módszerrel számított — szinte- tikus mutató mechanikus értékelése.
1980 és 1989 között Magyarországon a mezőgazdasági felvásárlási árak 61,8 számlákkal, a folyó termelő felhasználáshoz szükséges iparcikkek ára pedig 76,6 százalékkal emelkedett.
Az ipari és a mezőgazdasági - 1980 és 1989 közötti - árindex hányadosaként számított agrár- olló l989-ben l,092 volt, tehát a vizsgált időszakban az iparcikkek áremelkedése 9,2 százalék—
kal haladta meg a mezőgazdasági felvásárlási árakét.
I . ábra. Agra'mlló az 1980—1989. években
(Index: 1980. év : 100,0)
160
150 _
íkkak
mo —— ————a—-——-— Sparc
átinuexe felvásárlás
———g*———
árindexe
100 r ? '
1950 1982 1984
1951 1983 7955
1966 19'38
1937
A beruházási javak árszínvonal-változásának figyelembevételével is számolható agrár- olló. Ennek eredménye megerősíti azt, hogy az 1980-as években a mezőgazdasági és az ipari termékek cserearányai a mezőgazdaság szempontjából igen kedvezőtlenül alakultak.
8. tábla
A grárolló az iparcikk— és a beru házási árindex alapján
(Index: 1980. év : 100,0)
Azkisa]? ág:-gu— Az
. _ _ ' ' *tt
Év 11333? 339338! 33353 _áiinaeexe midi; $$$
a mezőgazdasági árindex százalékában
1985 ... 132,0 ] 129,1 131,2 ; 109,6 107,2 109,0 1986 ... 134,7 136,7 135,2 107,8 109,4 108,2 1987 ... 139,1 l45,6 140,9 106,2 lll,l lO7,6 1988 ... 149,8 151,0 150,1 110,3 111,2 llO,5
1989 ... ' 176,6 173,o 175,7 109,2 , 106,9 108,6
" Az 1980. évi folyó áras adatokból számitott arányokkal súlyozva.
Az agrárolló-számításhoz szükséges árindexek eltérő tartalma miatt a magyarországi és a többi európai ország agrárollóinak mechanikus összevetése mellett az 1980 és 1987 közötti árváltozások tendenciáit is vizsgáltuk.
A kiválasztott öt európai közösségbeli ország közül csupán az Egyesült Királyságban csökkentek a mezőgazdasági árak. 1980 és 1987 között a többi országban 5—40 százalékos növekedés következett be.
1985 és 1987 között a folyó termeléshez vásárolt anyagok és szolgáltatások árindexe az Egyesült Királyságban 131—133 százalék között ingadozott. Franciaország 1985. évi 1523
126 NÉMETH JÓZSEFNÉ—OKOS ILONA—DR. VIGH JUDIT
százalékos árindexe 1987-re 4,4 százalékponttal csökkent. Ugyanezen időszakban Dániá- ban 14,2, Hollandiában 20,5, a Német Szövetségi Köztársaságban pedig 14,2 százalék- ponttal emelkedtek az árak.
1987-ben a vizsgált öt európai ország közül négyben —— Hollandia kivételével — a mező- gazdasági termeléshez felhasznált anyagok árai — Magyarországhoz hasonlóan — gyorsabban növekedtek, mint a mezőgazdasági termékeké. (Az agrárolló leginkább a Német Szövetségi Köztársaságban nyílt szét.) Hollandiában viszont 1986-hoz hasonlóan 1987—ben is ipari olló alakult ki.
9. tábla
Az agrárolló alakulása néhány országban
(Index: 1980. év :: 1-00,0)
Az 1983. Az 1985. Az 1986. Az 1987.
Ország évi árindex :: mezőgazdasági termékek
árindexének százalékában
A folyó termeléshez vásárolt _ anyagok és szolgáltatások
Dánia ... 106,0 107,8 105,9 104,3 Egyesült Királyság ... 100,2 106,9 104,5 104,0 Franciaország ... lOl,5 106,9 104,5 105,9 Hollandia ... 102,4 101,7 98,2 91,4 Német Szövetségi Köztársaság ... 105,5 ll 1,4 lO9,1 106,l
A beruházási javak
Dánia ... 105,0 114,2 123,6 132,8 Egyesült Királyság ... 98,2 112,0 118,0 120,9 Franciaország ... 102,2 109,7 ] l4,6 122,0 Hollandia ... 98,1 103,8 114,3 ll9,9 Német Szövetségi Köztársaság ... 105,9 116,8 126,2 132,5
Forrás: Statistisches Jahrbuch über Ernáhrung, Landwirtschaft und Forsten 1988. Landwirtschaftverlag.Münster—
Hilttup. 1989. 442. old.
A beruházási javak árindexe 1980 és 1987 között mind az öt országban — a kibocsátási- ráforditási árindexeket 20-30 százalékponttal meghaladva — nőtt. A beruházási javak árai alapján számított agrárolló értéke 1987-ben l',2—l,3 volt.
AZ AGRÁROLLÓ MÁS MEGKÖZELÉTÉSBEN
A Központi Statisztikai Hivatal a termelési érték és a nemzeti jövedelem számszerűsíté- séhez évente összeállítja a mezőgazdasági termékek termelői mérlegeit. A források, valamint a felhasználás egyes tételeinek mennyiségi adataiból termékenként mérlegszerű elszámolást készít, amely halmozottan tartalmazza például a mezőgazdasági vállalatok feldolgozó üzemei—
nek átadott zöldségeket, gyümölcsöket, gabonaféléket. A folyó és a változatlan áron szá- mított termelési értéket egyrészt az adott év, másrészt egy bázis év— esetünkben 1981— árai- val súlyozva és aggregálva határozzuk meg.
Termékenként'1gy előállítható egy számított átlagár is. A mezőgazdasági termékek átla- gos árszínvonal-változását kifejező árindex az értékindex és a volumenindex hányadosa.
A termelés értékmutatói folyó áras adatainak idősorából értékindexeket lehet számolni.
Hasonló módon számíthatók a változatlan áras adatsorból a volumenindexek. Az index- összefüggésekből pedig ,,implicit" árindexek számíthatók.
A termelési érték számításával egyidejűleg folyó és változatlan áron a mezőgazdasági termelés ráfordításait is összegzi a Hivatal. Az összes termelő felhasználás magában foglalja
a mezőgazdasági eredetű és a nem mezőgazdasági eredetű folyó termelő felhasználás tételein kívül az értékcsökkenési leírást is. A nem mezőgazdasági eredetű folyó termelő felhasz—
nálás a termékek mennyiségi adatainak megfigyelésén alapul. A folyó és a változatlan áras számítások itt is lehetővé teszik az értékindexek és volumenindexek kiszámítását, melyek hányadosaként a ráfordításokra is adódik egy ,,implicit" árindex.
A mezőgazdasági termékek termelési értékmutatói és a nem mezőgazdasági eredetű termelő felhasználás implicit árindexei összevetésével is árollókat állíthatunk elő.
1980 és 1989 között a mezőgazdasági termékek árindexei 1982 kivételével meghaladták a 100 százalékot: 102,8 és 105,5 százalék között ingadoztak. A termelő felhasználás árindexe
1981-ben volt a legnagyobb (107,7%) és 1986-ban a legkisebb (102,0%).
Az 1980. évi bázison számított folyó termelő felhasználás és a bruttó termelési érték árindexeinek hányadosa 1981-ben volt a legkisebb és 1989-ben a legnagyobb.
10. tábla
A mezőgazdasági termelés főbb mutatói alapján számított agrárollók (Index: 1980. év : Nem
A nem mezőgazdasági eredetű folyó termelő felhasználás a
bruttó halmozatlan hozzá-
É __ nettó áru- termelési d nettó
v termelés forgatás") forgalom érték Én?]: termelés százalékában
1985 ... 109,1 l 107,7 106,5 108,2 ll7,7 ' 116,4 1986 ... 108,2 107,6 107,0 106,9 114,6 113,4 1987 ... 107,6 106,2 lO4,8 105,8 112,6 110,2 1988 ... lO9,3 108,9 lO7,6 107,8 116,5 ll4,2
1989 ... , ll3,8 111,2 1 110,6 111,9 ! 125,3 122,9
!
Hazánkban a mezőgazdaság két főágazata évek óta közel azonos arányban járul hozzá a termeléshez, így például 1989-ben a növénytermelés és az állattenyésztés bruttó termelésé-
nek aránya 49,1 és 50,9 százalék volt. ,
A két mezőgazdasági főágazat termelésének növekedését tekintve sem mutat számottevő eltérést, viszont míg a bruttó termelésből a termelő felhasználás aránya 1980-ban a növény- termelésben 54,0, az állattenyésztésben pedig 78,0 százalék volt, addig l989-re a növényter- melésé 7,7 százalékponttal nőtt, az állattenyésztésé pedig 9,3 százalékponttal csökkent. így annak ellenére, hogy az állattenyésztés ráfordításigényesebb, mégis a növénytermelést foly- tató gazdálkodók erőteljesebben érezték a termelés drágulását.
Ha a termelést ágazatokra, a ráfordításokat pedig költségelemekre bontjuk, akkor az agrárolló esetenként zárul, sőt ipari ollóvá alakul. (Lásd a 2. ábrát.)
Az agrárolló átfogóan jellemzi a vizsgált időszakban a mezőgazdaság mint termelő ága- zat árváltozásait, de a jövedelemváltozás értékelésekor a támogatási és elvonási rendszer vál- tozását is figyelembe kell venni.
Az 1980 és 1988 között bekövetkezett áremelkedések a nem mezőgazdasági eredetű folyó termelő felhasználás összegét 2,9—8,5 milliárd forinttal növelték. A mezőgazdasági ter- mékek 1982. évi árcsökkenése a termelőknek O,9 milliárd forint jövedelemkiesést jelentett, míg a többi év árnövekedése 7,6—15 milliárd forint bevételtöbbletet eredményezett. (Lásd a
11. táblát.)
A mezőgazdasági termékek és a mezőgazdaság nem mezőgazdasági eredetű folyó ter- melő felhasználásának együttes árváltozása 1982-ben 3,7 milliárd forinttal rontotta, mig a vizsgált időszak többi évének árnövekedése 3,9——7,9 milliárd forinttal javította a mezőgazda- ság jövedelemhelyzetét.
ll.tábla Afolyóáronszámítottárváltozásokhatásaamezőgazdaságitermékektermelésében (millióforint) 1980.1981.1982.1983.)1984.1985.1986.1987.1988.1989. évben
Megnevezés Bruttótermelésiérték...211321227372243023248024267407259759273767280853308667362313 Váltolzásazelőzőévhezképest...—]1605115651500119383—-76481400870862781453646 Ebbő: volumenváltozás...—439216573—67957532——152096435—569012829—4956 árváltozás—11659-—922117961185175617573127761498558602 Nemmezőgazdaságieredetűfolyó termelőfelhasználásértéke....799569067396408102394111981111800118276122106132341155480 Változásazelőzőévhezképest...—10717573559869587—181647638301023523139 Ebből: volumenváltozás...—453828723612791—-38754194—10311694—8490 árváltozás—6179286356256796369422824861854131629 Azárváltozásegyenlege...-5480-—378561725055386752927915644426973
128
NÉMETH JÓZSEFNÉ—OKOS ILONA-DR. VIGH JUDIT2. ábra. A növénytermelés és állattenyésztés árollóí
(Index: 1980. év : 100,0)
!: x
150 150
H)
ll)
iz) '
110 "D
——4——— műtrágya árindex ————l—— növényvédúszer árindex
——B— növénytermelés és kertészet bruttó termelés árindexe
iso % 150 %
uo- H)—
1D— 13)—
m- 12)"
110— 110—
m 198) IW 1934 M$ iw lm _ m!) lm 134 155 m;
108! ms 1% !W 1531 1935 l% m
——v—— ipari takarmányok árindexe '——li-— állategészségügyi anyagok árindexe
——-e———— állattenyésztés bruttó termelés árindexe
A számításokat 1989-re is elvégezve megállapíthatjuk, hogy az árváltozások egyenlege az 1988. évi érték több mint négyszeresére nőtt. Ez az inflációs hatásokat is tükröző érték nem jelenti a mezőgazdaság jövedelemviszonyainak kedvező változását (lásd (7)), mivel az 1980-es években a termelőknél maradó jövedelem csökkenését leginkább befolyásoló tényező nem a termelés árviszonyainak alakulása, hanem a költségvetés beavatkozása volt az újraelosztás különböző lépcsőibe.
IRODALOM
(l) A mezőgazdasági termelés ár- és költségviszonyai nemzetközi összehasonlitásban. Központi Statisztikai Hivatal.
Budapest. 1986. 89 old.
(2) A mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási árstatisztika módszere. Statisztikai Módszertani Füzetek 19. sz. Köz- ponti Statisztikai Hivatal. Budapest. 1986. 8! old.
3
1 30 NÉMETHNÉ—OROS—DR. VIGH: AZ AGRÁROLLÓ
3) Mezőgazdasági árak, 1960-1983. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest. 1984. 56 old,
4 Termelő felhasználás amezőgazdasági termékek termclésében.Központi Statisztikai Hivatai.Budapest. 1987. 55 alá.
5 Dr. Szilágyi György: Az árollószámitás módszertani kérdései. Statisztikai Szemle. 1970. évi 3. sz. 279-n—291. old.
6 A mezőgazdasági gépek ára és üzemeltetési költsége. MÉM Műszaki Intézet. Budapest.(1981—l989. évi kötetek.) 1990 g) ?; élelmiszer-gazdasági termelés jövedelemtartalma az 1980-as években. Központi Statisztikai Hivatal. Budapest.
. o .
TÁRGYSZÓ: Mezőgazdasági statisztika.
PEBIOME
CÖBITOBbIe nem Ha cenbcicoxoasiiicraemre nponyrc'm n noxymme nem na ncnomyemmc mm EX nponaaoncraa Marepnaribi a cpenc'raa m'paro'r pemaiomyio pont: a diopanonamm aoxonon npousaoam-eneii. ABTOpr napannensno c nanomezmem merononomn naömonem nen Ha 3111 mac TOBaprIe rpynnm, ormpaacb Ha oretrecrseunbre K memnynapomme nannme, nemorrc'rpnpyior ar—
papmne normann nen, namepsnorruae nameaemm nen B 1980—bre roma.
Ha ocnosaann ncmcneunbrx B pine npuőrmxcemrii namenemrii nen aaropm mancxaror amon, varo paSpaÖOTaHHbIe zum xapaxrepucrmm nen B iconrcperrmii nepnon arpapfime nemm—r nen Mici-cx romnco claim ua norma—fenem noraoraroumm nonyueirmo peamnroii ouemcn ceme- xosxücraenabrx noxonoa.
SUMMARY
The sales prices of agricultural products and the purchasing prices of materials and means used in their production are determining factors of the income of producers. Parallel with the explanation of the methods used in price surveys for these two groups of commodities, the authors present agricultural terms of trade that characterize the price changes in the 1980s, using domestic and international data.
Relying on price changes calculated in several variation the authors come to the conclusion that agricultural terms of trade computed to elucidate price relations in a given period of time, is only one of the indicators which help to assess realistically the income conditions in agricuiture.
