8—9, szám
—— 794,— 1940
Telegdi Zoltán ,,A Székelyföld egyházi és kul—
turális életé"—ről írván, pompásan állítja szembe a román és magyar kultúra harcát, melyből minden állami erőszakosság és nyomás ellenére sem tudott győztesen kiemelkedni a román kultúra.
A székely nép művészetéről, költészetéröl, zenéjéről, humor-áról írt tanulmányok is érdekes és értékes írások.
Számos kép, térkép, táblázat teszi színessé és teljessé a könyvet, melynek statisztikai része, saj—
nos, nem kifogástalan pontosságú. Gy. F.
Makkai Sándor, Rónai András, Asztalos Mik- lós, Gergely Pál: A mi Erdélyünk.
Alexandre Makkai, André Rónai, Nicolas Asz—
talos, Paul Gergely: Notre Transylvania
Nemzeti Könyvtár 24—26. szám. Budapest,)MO, 111 1.
Budapest, 1940, 111 pages. "Nemzeti Könyvtar", nos 24—26.
Az Erdély északi részének Magyarországhoz való visszacsatolását kimondó bécsi döntés előtt közvetlenül megjelent könyvecske négy részben adja Erdélynek más-más szempontból való leírását, amely így összefoglalva, az utóbbi hetek politikai eseményeinek határokat formáló eredménye követ- keztében fokozottabb érdeklődésre tarthat számot az olvasóközönség körében.
Makkai Sándor ,,Örök Erdély" címen az Erdély fogalmát leghívebben kidomborító és kép- viselő Maros folyóról, valamint Nagyenyed és Ko—
lozsvár városokról ad színes, költői leírást, átszőve azt történeti, gazdasági és kulturális vonatkozások—
kal.
Asztalos Miklós az ,,Erdély története" című
fejezetben röviden ismerteti Erdély történelmének alakulását a rómaiak idejétől a bécsi döntés előtti időkig s feltárja azokat a tényezőket, amelyek a magyarság térvesztését és a románok fokozatos előretörését, okozták.
Rónai András az erdélyi nemzetiségek trianoni béke utáni gazdasági, kultúrális és politikai állapo—
tának, egymáshoz való viszonyuknak, valaminta regáti és erdélyi oláhok közötti különbségnek az ismertetését nyujtja az ,,Erdély földje és népe"
című részben, történeti megvilágítások s ott, ahol szükséges, mindennél jobban besz—élő statisztikai adatok felhasználásával.
A könyv utolsó fejezetét Gergely Pál irta ,,Szé- kely derű" cím alatt; ez a rész a különleges székely
észjárást és humort ismerteti az azokat kialakító okokkal együtt
Függelékként a szerkesztő Erdélyt négy olda—
lán-át számokban is bemutatja, területi, nemzeti
ségi és gazdasági statisztikai adatok idézésével.
A könyvecske a Nemzeti Könyvtár sorozatban Kovríg Béla szerkesztésében jelent meg.
Sz. G, dr
Szilády Zoltán: A mi Erdélyi'mk.
Zoltán Szilády: Notre Transylvania.
Pomáz, 1939. 172 l. — p.
Húszéves nagyenyedi tanárságának gazdag em- lf-kei késztették a szerzőt e művecske első kiadásá- nak megírására. Erdély két arca mutatkozik meg benne: a régi, magyar Erdély, a kultúra legkeletibb—
végvára és az ősi, báránybőrt viselő, beözönlött oláhság megmásíthatatlan kezdetlegessége.
A mohácsi ütközet után csak Erdély maradt önálló és magyar. A XV. század közepén törvénybe iktatja az egész világot megelőzve a vallási és lelki—
ismereti szabadságot. 1622-ben Bethlen Gábor meg- alapítja Európa legkeletibb tudományos színvo- nalú főiskoláját, a gyulafehérvári, később nagy- enyedi Bethlen—kollégiumot. Az első erdélyi magyar tudósok portrét között szerepelnek a világhírre szert tett Kőrösi Csoma Sándoré és a két Bolyaié is.
A II, rész az erdélyi oláh népi világ képét tárja
elénk. ,,Faeszközök, kőtűzhelyek, ősi félmeztelen
maradványai, vándorkalibák, juhász-élet, samán varázsolás, ez az ősthrákoromán nép sajá—
tossága." Az egy Istennek a szellemek egész légió—
jával kell osztozkodnia a világnralmon. ,,Csak ke'- sőbbi szerzemény az ágy, a kenyérsüte's, a földmű—
velés, az ipart csak ma tanulják." A szerző adat- gyűjtése szerint 14 oláh többségű vármegyében 396 más nemzetiségű kováccsal szemben csak 30 a szii-
letett oláh kovácsok száma. ,,A modern viselet, a
nyelv, díszítőművészet, mind-mind kölcsönvett ide—
gen." A földművelésre, az ipar egyes mesterségeire viselet
vonatkozó magyarból kölcsönvett szavaik száma meglepően nagy.
A III. rész a magyarság 20 éves alattomos irtásának néhány kirívó példájával foglalkozik.
Sz, J,
Baróthy József: Magyar föld román kézen.
Joseph Barőthy: Terzes hongroises entre les moins de Roumains.
Budapest, 1940. 135 l. —— p. (Kék könyvek sorozata.) ——
(Pam dans la série ,,Kék könyvek" [Lívnts bleusl).
Köztudomású, hogy az erdélyi román földre- form legfőbb célja az volt, hogy az erdélyi ma—
gyarságot, Erdély földjének ezer év óta vezető kule túrnépét, megfossza gazdasági, szellemi és erkölcsi erőforrásainak attól a maradékától is, melyet az erdélyi földért a jobbágyfelszabadítással megindult s attól kezdve a világháborúig szakadatlanul és tervszerűséggel folytatott román harc a magyarság- nak meghagyott Ezt a harcot, előzményét és a
,,földreform" által való betetőzés—ét írta meg a
szerző e könyvében akkor, mikor már közelgett az azóta ,,elhangzott szó", mely az erdélyi magyarság egy részének feje fölül a végzetet elhárítani meg—
adja a módot.
8—9. szam
Szerző először ismerteti a romániai parasztság történetét az utolsó két században s ebben a törté- neti áttekintésben párhuzamot von a magyarországi parasztság, különösen az erdélyi román parasztság korabeli állapota között. Megdöbbentő az őromániai parasztság hátrányosabb helyzet—e ebben a. párhu—
zamban, melyből egyúttal az is kitűnik, mennyivel előbb és mennyivel elviselhetőbb feltételek mellett szabadult jobbágyterhétől az
raszt, mint regáti ,,testvére."
Románia és Erdély agráréletének történeti vá—
zolása után a magyar föld elszakilásában oly nagy szerepet játszó erdélyi román pénzintézetek roha- mos fejlődéséről nd áttekintő képet, majd az 1848.
évi jobbágyfelszabadítással az erdélyi románságnak átengedett, attól kezdve pedig 1914-ig ,,békés úton"
kezébe került magyar föld megszerzésének módját és nagyságát ismerteti. A jobbágyfelszahadítás 1,650.000 hold magyar földet juttatott az erdélyi ro- mán parasztság kezére, a századfordulóig 1,000.000 holdat meghaladó újabb területet szereznek hozzá a magyarság hegemóniájának rovására menő cél- tudatos tervszerűséggel nagyrészt bankjaik segitsé- gével; a századfordulótól a világháborúig további 350000 holdat hódított el ugyanilyen módon a ro- mánság a magyarságtól.
3,000.000 holdra tehető tehát azta terület, mely az imperiumváltozásig az erdélyi magyarságtól az oláhság kezére jutott. Az Erdélynek Romániához való csatolásával megindult új földbii'tokpolitika tovább szolgálta a célt, melynek lényege a még más népek birtokában lévő erdélyi föld román kézre adása volt. Ezzel kapcsolatban ismerteti a könyv a kényszerbérlet alakítására vonatkozó rendelkezé- seket, majd az 1921. évi földreformtőrvényeket. Tág teret szentel e törvények Erdélyre és Románia többi részére vonatkozó rendelkezéseinek összeha- sonlítására, továbbá a végrehajtásuk körül az er—
délyi magyarság rovására elkövetett visszaélések ismertetésére. E lapok végigolvasása nemcsak arról győzi meg az olvasót, hogy ezekkel az agrártörvé—
nyekkel kapcsolatban Erdély szenvedte a legmes—
tohább elbánást; hanem azt is megmutatja, hogy ezeknek a reformtörvényeknek ürügyével mint fosztotta meg a román államhatalom az erdélyi magyarságot újabb 3'2 millió hold földtől. Az igaz—
ságtalanság, a jogtiprás elleni hiábavaló panaszok—
ról is bőven olvashatunk e lapokon.
erdélyi román pa-
A Csiki Magánjavak körül húzódó harcnak és elvételének külön fejezetet szentel, mert ennek a székely közbirtokossági ingatlannak sorsa -— sze—
rinte —— szimbolizálja az egész erdélyi magyar föld sorsát.
Függelékben közli a gyulafehérvári határoza—
tokat, mint azt a jogforrást, melyet Erdélynek Ro—
mániához való csatolásával és az erdélyi népek jog- egyenlőségével kapcsolatban emlegetni szoktak s
———-795— 1940
rámutat arra a román szellemre, mely lábbal ta—
posott minden jogforrást: törvényt, rendeletet, ha a magyarság erejének gyengítéséről volt szó,
Baróthy könyve hasznos munka, különösen most, az igazságszolgáltatás eljöttének kezdetén, mert a román bűnöknek és a magunk mulasztásá—
nak feltárásában egyúttal a jóvátétel útjai és mód- jai is kifejezésre jutnak. G. G. dr.
Bözödi György: Székely bánja.
Georges Bőződi: Les plaintes des Sieules (Székely)
Budapest, 1940. 323 l. —— p.
A székelyföld szomorú múltját —— múltjából a szomorúságot —- s a közben ugyancsak multtá érle—
lődött jelenét, már második kiadásban tárja az ol—
vasó elé ez a munka. Első kiadása Kolozsvárt jelent meg s a szerzőt tizenhat fiatal erdélyi író támogatta műve megírásában. Mint az előszóban a szerző is mondja, nem ad összefüggő képet a székelységről, inkább arra törekszik, hogy a legégetőbb sebeket tárja fel s irányt mutasson a legsürgősebb tenni- valókra. Olyan, mint egy orvosi diagnózis. Meg- állapítja a betegséget s nem fordíthat időt és figyel- met a beteg értékes egykori testi és szellemi tulaj- donainak kidomborítására, mert a gyógyítás a fő- célja, nem pedig élettörténet vagy jellemrajz írása.
Az olvasó elé vázolt kép szomorú, de egyúttal az is kiviláglik a székelyföld és nép iránti forró szeretettel írott munkából, hogy a székelység min—
den sorscsapás s egy —— azóta már szerencsésen le—
rázott —— idegen hatalom elnyomása és sanyarga—
tása ellenére is tudott sok tekintetben biztató szép eredményt elérni,
A sok helyen idézett statisztikai adatok azt mu—
tatják, hogy a székelység életfáján is ijesztő rom—
bolást végzett a legveszedelmesebb szú: az egyke.
A másik veszedelem, a kivándorlás, az ország- határok éppen szemünk előtt történő megváltoztatása folytán valószínűleg egy csapásra meg fog szűnni, de egyúttal nehéz és igen nagy meg-értést igénylő feladatot jelent majd a megnövekedett hazának a sok dolgos kéz munkával való ellátása.
Ugyancsak statisztikai adatokkal szemlélteti a szerző a lehangolóan kedvezőtlen birtokelosztást s a korábbi jelentős állatállomány pusztulását. Csak egy tekintetben mutatnak szinte ugrásszerű emelke—
dc'st a számok _— kiilönösen Csíkban ——— s ez, saj—
nos, a pálinkafogyasztás.
A könyv az ellenséges uralom tudatos romboló tevékenys-égének ideje alatt látott napvilágot. A bécsi döntés a bitorlókat kisöpörte a székelyföldi—ől s ezzel székely népünk elpanaszolt szenvedéseinek nagyrésze is már orvoslást nyert. Adja Isten, hogy a harmadik kiadás mielőbb kedvezőbb képet rajzol—
hasson a feltámadó székelységről, amelynek többé nem lesz oka arra, hogy valamit is bánjon, F. Z. dr.
