kartogrammja, amelyeken az említett prolilémáken kívül a felekezetek, nemzetiségek, szegényeilálás, sőt 'a eigányügy kérdéseit is szemlélteti.
A könyv több fejezetében dicséretes, törekvés- sel vázolja a mezőgazdasági munkásság szociális és gazdasági viszonyaii, jó szolgálatot téve a mező—- gazdasági munkabérstatisztikának. Erdekes munka- béradatokat közöl. Sajnos, szakirodalmuak a ler—
mészetben adott járandóságok feléttékelésánek (fi—', veire vonatkozóan eddig még nem alakított ki egy—
séges gyakorlatot és ezért Soproni Elek munkabér—
adatai a más vidékek járandóságaival való össze- hasonlításra nem teljesen alkalmasak. A cseléd—
béreknél egy—két értékelési módjával nem érthetünk egyet, mert pl. már 1938 végénis, a cseléd sertés- tartása részére bizonyosan nagyob!) jövedelmet je- lentett 15 P-nél. A számítások azonban bizonyos nagyságsorrendet képeztek, ami sok érdekes tanul—
ságot mutat. így azt, hogy egyes munkaadók ese-
lédbézei között 3695-es eltérés is akad. Érdekes,
hogy ,,a kisgazdák ritkán járnak elől jó példával a szociálisan megállapított cselédbe'rek fizetése te- kintetében".
A megye mezőgazdasági megkez—ait a téli
munkaszünetet leszámítva általában foglalkoztatni tudja. Azonban ,,az uradalmak, a nagyobb mező—
gazdasági birtokok fogynak, egy munkásra kevesebb hold aratás, kapálás, kisebb kenyér e§§ " A sok
szempontból 39895, földigépy kielégítésére szolgáló
földosztásnak mert néhol ,,a
mezőgazdasági munkások ellenzik a földreformot és az uradalmatan eddig kapatt munkaalkalmak meghagyásáert szállnak síkra". A másik filmes agrárpolitikai intézkedésnek, a legkisebb napszám—
is van más oldala,
bérek megállapításának is mutatkozik bizonyos hátránya: ,,egyes birtokosok a lehetőséghez képest csökkentik a mezőgazdasági napszámosok foglal- koztatását, a kisgazdák pedig minden munkát csa- ládtagjaikkal végeznek el".
Az országos mezőgazdasági munkabérstatiszti- kai felvételek nehezen mutat-hatnának rá azokra a
különleges helyi köxülményekrez amelyek a mellka- bér színvonalának aleksláSái'a jelentős kihatása!
lehetnek A könyv adatai se§ítségével híven követ-
hetjük nyomon ezt a mozgalmat. amely a fejér- megyei példára Sopron megyében is előreviszi %
cselédek családi munkabérrendszerének kérdését.
Igen érdekes adatokat közöl a szerző egy a megyéje hat községében szokásos különleges munkahét—
viszonyról az ,,araló-zsellér" szerződésekről. Az
arató-zsellér állandó munkás, mert az egész eszten—
dőre szegűdik. Munkaadójától lakást és nagyobb
szegódményes földet lmi, amiért ammmáa
ként a gazda egész munkmeiét kém—'ha am, Bizonyos meguntam; időm ámen "www vége:, más munkákat részes jáesadómi; ellenálni:
teljesít; az átlagosnál előte kisebb magban kihűlt tót—t moszlim felében, viszont máskor is RM munkát teljesileni. Az aula—zsellér a szama faszán;
nemzedékeken keresztül szolgálja aaa; mmm,
abba" ** huf—bm iakik— amelyben s pin, omnkíi ;
született. Ez a— munknzisimny' m úrbéri állapotok:
im hasonlit és igen emlékeztet az aram; tanyán
szerződésekre, meg a németek által nyamm nak tartott északnyugat-némelnrszág—i Hnwlink System—re.Általános adatfelvétel :; mezőgaaciasási mm sek vándorlásának okát is nehezen nyammm? : ki. Ezért érdekesek a könyvnek vonatko—zó adatai is.
A megye 112 községéből a vizsgált Mona Mum_
adók 5 község területére hoznunk (mintegy ene!
idénymunkást. 2006 körül lehet azoknak a "főleg nemzetiségi községekből származó munkásoknak a száma, akik bizonyos ideig Németországba mennek munk—ára. A birtokosok idénymnnkásaikm tandem sínt a szomszéd vagy távolabbi községekből uszik fel. Némelyik faluban tavasztól ősnig alig akad olyan esalád, amelynek legalább egy tagja ne volna idegenben mezőgazdasági munkán. A szerző külü—
nösen 8 község lakóinak vándorlási kedvét említi fel, ezzel szemben 4 község munkásai alig mutat- nak hajlandóságot arra, hogy lakhelyüktől távol vállaljanak foglalkoztatást. Tehá; a munkásvándor—
lásban a pszihológiai tényezőknek is nagy szerepük van. A szerző lesgu'ágezi, hogy agyammal közel
fekvő községek közvéleményéhen is változik a; egy és ugyanazon munkafeltélslrlil, iev—adalmnzáaról al- kotott vélelem és különböző e felfogások kapcsán
a mankakészség is. A munkaerkölas gyenge lábonáll, nagy a tájékozatlanság és a munkásság REMÉ—
ben az egységes, tárgyilagos közvélemény hiányzik.
Ezek a kiragadott példák is bizonyítják, mily
értékes tanulmánya Sppmui Elek könyve az új
falukutaió irodalomnak, amely közelebb visz hen-nünket a magyar nég igazi gondjainak megütnek
séhez Miller ámítás dr
De e él s t r , A
summa ' ' 3aki alwayéiálá n.,-k,;
a román la póflu'm alatt.§
Béla 136th ot De Jnnph Venasel: Hadi—mié
df l'Asgamtm Amde gmrms de fvwm
song le régime mumm'n.
Buáepestz 3940- ?! l,,- — _p—
A tanulságos beszámelá elsö feléhm Remete;
Béla az EMGE szerepkörét, sélkjtűzéseü és lehetö!
5. szám
——_—:329—— _, 1941
ségeit ismerteti, a könyv második felében a meg- újhodott Egyesület munkásságát Venczel József dr.
tárgyalja.
A trianoni béke következtében a Romániához csatolt Erdélyben élő magyarság nehéz helyzetbe jutott: neki kellett gondoskodnia mindarról, amit népi vonatkozásban a multban saját állama oldott meg. A kisebbséggé lett erdélyi magyarság nem nézhette tétlenül társadalma homlását és a nagy kérdések megoldását nem várhatta csak a közjogi viszonylatok tatarozásától.
Az a tény, hogy a magyarság háromnegyed kijelölte a legfontosabb munka—
irányt. Ez a falusi magyarság gazdasági és művelő—
része falun él,
dési megsegítése, öntudatosítása és megszervezése.
Ezt a nehéz feladatot vállalta a százéves Erdélyi Magyar Gazdasági Egyesület. Az új építés a régi alapokon a következő irányitóeszmék szerint tör—
tént. Az egyetlen időálló réteg a gazdatársadalom.
Ezt kell megszervezni. A kisebbségi életben min—
denkire kötelességek hárulnak a népi közösséggel szemben. A nemzeti vagyonnak a közösség érde—
keit kell szolgálni;
megtartandó, hanem gyarapítása és fejlesztése min- denek felett álló érdek. A magyar földmíveseket tanítani kell, hogy megismerjék a gazdasági hala- dás útjait, mely végeredményben közösségi lét—
kérdés.
*Az 1936—ban újjászervezett
a nemzeti vagyon nemcsak
egyesület Erdély területét három kerületre és tizenhárom alkerü- letre osztva 18.522 tagot gyüjtött. Az 1936-tól 1939-ig terjedő időben 575 gazdakört szervezett és akcióiba 45.330 magyar gazdát vont hele. Szak—
lapja, az Erdélyi Gazda 20.000 példányban jelent meg. Téli gazdasági tanfolyamokat szervezett. A 140 tanfolyamon 4.836 gazda nyert módszeres okta—
tást és oklevelet. A női háztartási tanfolyamokon 500 falusi lány és asszony nyert háztartástani, egészségtani és háziipari oktatást. 1939-ben a taní—
tók részére Nagyenyeden rendezett gazdasági tan—
folyamot. A magyar gazdáknak nemesített vető- magot osztott ki, csupán a búzából 783964 kilo—
grammot. A tenyészállat- és
7,000.000 leit áldozott. sikeresen rendezte meg a műtrágya és a mezőgazdasági gép- akciót és az állatkiállitásokat. A nehéz, de hálás
feladat eredményesebb megvalósítása érdekében Kolozsvár határában mintagazdaságot rendezett be.
vetőmagakcióra Ezeken kívül
Az Egyesület alapitóinak gondolatát; ,,Egy tér sem maradjon elfoglalatlan, hol a nemzet jólétét előmozdítani lehet", kézzel fogható sikerek testesí- tették meg.
A beszámolót térképek és részletes statisztikai
táblák teszik szemléletessé; a könyv elejét az Egyesület áldott emlékű elnökének, Mikó Imre grófnak arcképe díszíti. Gy. F. dr.
Hubai lmre dr.: Adatok Kárpátalja gazda—
sági földrajzához (1919—1939).
Dr Emeric Hubai: Contribution ?: la ge'ographie économigue de la Subcarpathz'e (1919—1939).
Munkács, 1940. 47 l. -— p.
A kis könyvecske Kárpátalja gazdasági életé—
nek vázlatos keresztmetszetét tárja elénk. Az ismer—
tetett terület 12.650 kmz.
Gazdasági jelentőségét a máramarosi sómeden- cének nagy gazdagsága és a nagykiterjedésű erdő- ség adja. Szerző rámutat arra, hogy Kárpátalja táj- előnyeinek kihasználását helyi és helyzeti energi—
áinak kiaknázását a magyarság kezdte meg:
magyar uralom alatt született meg mindaz a gaz- dasági érték, ami a megtelepülés elsődleges mozga- tója lett: Vásárvároaok, vasútak, sóbányászat, fa—
kitermelés, Kárpátalja hazánk legcsapadékosabb tája. Hegyvidékén évi 190, alföldi területein 100 csapadékos nap van. A vizienergia nincs kellőképen kihasználva. A Tisza medrének esése 9, később 4 méter. A Latorcáé 10 méter, az Ungé ? méter. A vizienergia felhasználása csupán az Ungnál 1,000.000 HP-t eredményezne. A tárolással 7—800 millió köb- méter vízet lehetne az Alföld öntözésére felhasz- nálni. Sok az ásványvize: Szolyva, Polena, Bátyu, Borkút, Luhi stb., azonban cseh megszállás alatt
értékesítésük akadályokha ütközött.
Szerző ismerteti a lakosság nemzetiségi adatait és a magyarság számarányának kedvezőtlen alaku—
lása szempontjából utal a Magyar Statisztikai Társaság Államtudományi Intézetének ,,A felvidéki magyarság húsz éve 1918—1938" című munkájára, mely világosan kimutatja a cseh-szlovák állami statisztika megbízhatatlan voltát.
A vallási és foglalkozási megoszlás ismertetése után a földmívelés kérdéseivel foglalkozik. A föld- mívelés nem emelkedett a kellő fejlettségi fokra.
A kis területen folyó termelés különösen kenyér- magvak tekintetében nem fedezi a lakosság szük- ségletét. Erdőgazdaság folyik 635367 hektáron. A bányászat terén a sókitermelés a legfontosabb.
A napi termelés 40—60 vagón. A faipar 14.183 munkásnak ad kenyeret. 4 társaság 12 gyára fog- lalkozik a kárpátaljai fa feldolgozásával. Vasút- vonalainak hossza 650 kilométer, de ebből 160 kilométer keskenyvágányú, Az állami vasutak hosz—
sza 539 km. lsmerteti a cseh földreformot, vala- mint Kárpátalja kulturális és szociális viszonyait.
Akönyv végén 6 kartogramm szolgál a szöveg- ben elmondottak szemléltetésére. Gy. F. dr.
21
