"Magyarország Mezőgazdasági Statisztikájának Szervezete"

(1)

12. szám.

gasan álló száma júliusban 263.091-re, augusztusban 291.821-re, szeptemberben pedig 305.930-ra növekedett s emelkedett _ bár július után csak mérsékeltebben ——

a rövidített munkaidővel dolgozó munká-

sok száma (szeptemberben 133568) is. A

teljesen munkanélkül lévők létszámemelke—

dését részben az építő- és rokonszakmabeli munkások számának emelkedése (június-

— 1148 —— 1927

ban 43.642, szeptemberben 84.302), részben a mezőgazdaság körében mutatkozó nagy—

arányú növekvés okozta, míg aránylag ked—

vezőbb körülmények között dolgozott a tex—

tilipar, ahol a munkanélküliségi szám a jú—

niusi 63.459-ről szeptemberig 33.892-re szál—

lott le. Egyébként azonban a helyzet ked—

vezőtlenebbre fordulása az egész vonalon megfigyelhető

lln-II-l-IIIIUIIlI-nlluuna .

"Magyarország Mezőgazdasági Statisztikájának Szervezete".

Organisation de la, statistiguo ag'ricole de Hongrie.

A Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet megbízásából írta Konkoly Thege Gyula dr. miniszteri taná—

csos, a M. kir. Központi. Statisztikai

tal. Budapest, 1927. 170. oldal.

Par M. Jules de royal hongrois de statistigue,

Hivatal aligazgatója. Kiadja: a M. kir. Központi Statisztikai Híva'

K o n k oly T h e g e, conseiller ministériel, sous-directeur de l'Office centr.

chargé a cet effet par l'lnstítut International (IC-lgrículture. Edition de llOffice central royal hongrois de statistigue. Budapest, 1927. 170 pages.

Résume'. L5étude gue M. Jules d e K o n 1; 0 I y T 11 e g e, Féminent statisticien agricole, a fait sur Porganisation de la statistigue agricole de Hongrie et gue Plnstitul International dlAgriculture a naguére pu- bliée en frang'ais, vient de paraítre, en hon—

grois, dans l'édition de IJOffíce hongrois de statistigue.

Divisée en (luatre sections. Iloeuvre ttaite en détail le développement, la situation actuelle, les méthodes et les relévements de la statistígue agrícole hongroise; elle est une source bien précieuse pour tous ceux (lui stoccupent de cette guestion.

A római Nemzetközi Mezőgazdasági ln—

tézet a különböző államok mezőgazdasági statisztikai szervezetét és rendszerét tartal- mazó köteteket kiadványsorozatban adja közre. A Magyarországra vonatkozó tanul—

mányt az Intézet megbízásából Konkoly Thege Gyula állította össze és munkája francia nyelven az Intézet kiadásában nem—

rég jelent meg.

A mezőgazdasági statisztika magyaror- szági szervezetének e szisztematikus ismer—

tetését a Nemzetközi Mezőgazdasági Intézet hozzájárulásával a Statisztikai Hivatal ma—

gyar nyelven is kiadta.

A munka négy részből áll. Az első rész a történelmi rész. mely kiemelve egyes jel—

legzetes időszakokat, a magyar mezőgazda sági statisztika fejlődését tárgyalja.

Hazánk mezőgazdasági termelésének eredményei bizonyos formában már az Ár pádok uralkodása alatt többszörösszeirattak, ennek adatai alapján határozták meg a be—

szolgáltatandó egyházi tizedek nagyságát.

A XVI. században az egyházi tizedet a kincs- tár bérbevette, ettől fogva a kir. kamarák a termés összeírását rendszeresitették. Leg- jobban felhasználható adataink az L715._és 1720. évi összeírásnak az Országos Levél tárban őrzött eredményei. Ezeket az ered.

ményeket különben a Statisztikai Hivatal ,,Magyarország népessége a pragmatika—

szankció korában" című kiadványban köz zétette. Ennél az összeírásnál már egy rend szeres mezőgazdasági felvétel próbája mud tatkozik; megtaláljuk benne a jobbágyok ál—

tal mívelt föld terjedelmére. a termett ga bona, széna és bor mennyiségére, itt—ott a gabona és a bor árának becslésére, vala—

mint az állatlétszámra vonatkozó adatokat, sajnos a nemesség allódiális birtokaira nézve egyáltalában nem tájékoztat. A ké—

sőbbi centralisztikus törekvésű időszakban hazánk mezőgazdasági viszonyairól az Osztrák Számvevőségi Igazgatóság, majd 1840 től a Közigazgatási Statisztikai Igaz gatóság kiadványaiban megjelent becslések tájékoztatnak.

, Az első független felelős minisztérium rövid fennállása idejében a beliigyminisz—v

(2)

12. szám. —— 1149 —— 1927 térium kebelében volt egy statisztikai osz—

tály, ez azonban néhány hónapi működése "

alatt eredményt nem érhetett el. Az abszo—

lutizmus idejében 1850-ben egy ideiglenes kataszter felállítása rendeltetett el. A ka—

taszter felvétele alkalmából természetesen az

ország mezőgazdasági helyzetét elég részle-

tesen megvilágító adatok is begyűjtettek.

Néhány évvel később az egyes koronaorszá—

gok helytartóinak kötelességévé tették, hogy a vetések állásáról a központi kormányza- tot évenkint kétszer tájékoztassák, az őszi jelentésnek a termés mennyiségére is ki kellett térni. Ezeket az adatokat időközben állatszámlálási, piaci árstatisztikai. nap—

számbérekre vonatkozó statisztikai adatok—

kal egészítették ki, sőt 1858-ban az ingat- lanok jelzálogos terheit kamatláb szerint

állították össze. '

A kiegyezés után a Földmívelés-, Ipar és Kereskedelemügyi m. kir. Minisztériumban létesítettek egy külön statisztikai osztályt, amelyik a kezdet nehézségei dacára egy pár év alatt már igen szép eredményt tudott fel-

mutatni. Az első évben, tehát 1867-ben, már megindult a mezőgazdasági termelés sta—

tisztikai felvétele. Munkaprogrammjában ott szerepelt még a keleti marhavész pusztí- lásainak nyilvántartása, valamint a piaci árak és a munkabérek statisztikai felvételé—

nek folytatása. 1869—ben ez az osztály már állatszámlálással egybekötött népszámlálást hajtott végre, sőt a Hágában 1869—ben megtartott nemzetközi statisztikai kongresz- szus annyira méltányolta a magyar hivatalos statisztika elért eredményeit, hogy Ma- gyarországot bízták meg a szőlészet nemzet—

közi statisztikai kiadványának szerkeszté- sével. .

1871-ben a minisztériumi osztály külön hivatallá alakíttatott Országos m. kir. Sta—

tisztikai Hivatal elnevezéssel. Az új hivatal 1872-ben a szőlészeti statisztikát rendszeres felvételei közé sorozta. Az 1874. évi XXV.

t.—(:. a statisztikai hivatal működését törvény formájában szabályozta;

Külön ki kell emelni, hogy az 1884. évben a statisztikai központosítás dacára a Föld- mívelés-, lpar— és Kereskedelemügyi mi- nisztériumban külön mezőgazdasági statisz—

tikai osztályt állítottak fel. Ez az osztály a - gazdasági tudósítói és később a gazdasági felügyelői karral szoros összműkődésben a mezőgazdasági hírszolgálatot látta el és ezt évek folyamán a tökéletesség magas fokára emelte.

Az Országos Statisztikai Hivatal 1880—- ban ismét állatszámlálással kapcsolatban rendezte a népszámlálást. Az időközben meg- indított ,,Magyar Statisztikai Évkönyv"—et erdészeti. méhészeti, selyemtenyésztési, va' lamint a méntelepekre és a rovarkárokra vonatkozó adatokkal egészítette ki.

, A kilencvenes években két fontos körül-—

ményt kell kiemelni. Az 1897. évi XXXV.

t.—c. megteremti a modern statisztika kívá—

nalmainak megfelelő M. kir. Központi Sta—

tisztikai Hivatalt, az 1895. évi VIII. t.—c. pe—

dig egy általános mezőgazdasági statisztikai összeírást rendel'el. Ez az alapvető felvétel az ország gazdasági viszonyaira nézve hosz- szú időn át az egyedüli forrásmunka. Újabb időben a haszonállatok létszámának tava szi összeírása rendeltetett el. A bolgár kerté- szetre, a 100 kat. holdon felüli földbirto—

kok forgalmára, továbbá a mezőgazdasági balesetek és a vadászat statisztikájára vo—

natkozó adatgyüjtés tette teljesebbé ebben az időszakban a magyar mezőgazdasági sta—

tisztikát.

A szépen megindult fejlődés után a világ—

háború és az ezt követő forradalmak alatt, nagyfokú hanyatlás következett. A munka—

erőhiány és az adatszolgáltatás megbízhat—

lansága miatt a statisztikai hivatal több me—

zőgazdasági adatgyűjtést kénytelen volt megszüntetni, illetőleg szüneteltetni. Ekkor szűnt meg a bolgár kertészekre vonatkozó felvétel és a vadászati statisztika. Ezóta szü—

netel az állatárak és a mezőgazdasági balesetek statisztikája. Az elemi kárstatisztika ebben az időszakban szintén szünetelt, idő—

közben ismét életbelépett. A szomorú em- lékű 1919. évben természetesen az összes mezőgazdasági statisztikai felvételek szüne-

teltek.

A súlyos válságon átment mezőgazda—á sági helyzet javul-ása 1922-ben már meg—

indult, ugyanekkor lépett életbe a mezőgaz—

dasági statisztikai felvételnek a becslés he—

lyett az egyéni bevallást kötelezővé tévő új rendje. Ez ez új rendszer —— mint azt az utóbbi évek eredményei bizonyítják —- na—

gon jól bevált és kiváltképen nemzetközi összehasonlításra igen alkalmas eredménye- ket produkál.

A mezőgazdasági statisztika újjászerve—

zésén kívül a Statisztikai Hivatal 1925-ben a 100 kat. holdas és ennél nagyobb földbir—

tokokat összeírta. Az összeírás eredményét ,,Magyarország földbirtokosai és földbér—

lői" című kötetben adta ki. A néhai Bubi—*

nek Gyula szerkesztésében 1911. évben meg—

81*

,

(3)

12. szám. _.

jelent Gazdacímtár teljesen elavult adatai ? helyett az érdeklődő közönség tehát a leg- újabb adatokkal szerkesztett Gazdacímtár-

hoz jutott.

Összeiratta ezenkívül a Statisztikai Hivatal az ország szántógépeít, újra megindította a tejüzemi statisztikát. Nemcsak a Statisztikai Hivatalban folyt ez az újjászervező munka, ebben az időszakban a földmívelésűgyi mi- nisztérium is tökéletesítette a hírszolgálatot, a Meteorológiai és Földmágnességi Intézet pedig az időjárásra és csapadékviszonyokra vonatkozó jelentéseit lényegesen kibővítette.

A kötet második része a hivatalos szer—

-vek által a kiegyezés óta végrehajtott idő—

szaki mezőgazdasági felvételeket és az ál- landó jellegű mezőgazdasági adatgyűjtése—

ket ismerteti. Ámbár igen érdekes volna az időszaki mezőgazdasági felvételek legalább futólagos ismertetése is, ettől azonban a szűkreszabott keretek miatt ezidőszerint kénytelenek vagyunk eltekinteni és csak a jelenleg folyamatban lévő mezőgazdasági felvételeket soroljuk fel.

A területre vonatkozólag a kataszterben

keresztülvezetett változásokat a Pénzügymi- nisztérium útján, a talajjavítási munkála—

tók statisztikáját a F oldmivelesugy Minisz- 'térium útján kapjuk. A birtok- és birtok- forgalmi statisztikák közül a telekkönyvi .birtoktestek forgalmára vonatkozó adatokat az i azságügyi hatóságok közvetlenül a Sta—

tisztikai Hivatalhoz évenkint szolgáltatják _Az Országos Földbirtokrendező Bíróság működésének tartama alatt szünetelő 100

kat. holdas és ennél nagyobb földbirtokok állományának és forgalmának statisztiká- jára vonatkozó adatgyűjtést a Statisztikai Hivatal végzi, az eredményeket hároméven—

kint. tette közzé. Az éghajlati és időjárási statisztikai adatok a Magy. kir. Meteoroló- giai és Földmágnességi Intézet útján kerül- _nek hozzánk. A mezőgazdasági termelési

adatok felvételét a Statisztikai Hivatal

hajtja végre, minden évben megállapítja a bevetett, az elemi csapások által elpusztított ["és a learatott szántóföld nagyságát, a termés—

eredményt, a cséplési eredményeket. A ter—

"mésátlagok megállapításánál felhasznált ter—

mésátlagokat és az értékadatokat a m. kir.

gazdasági felügyelők közlik.

"A szőlőterületi és a szüreti statisztikai adatokat a Hivata'l'gyűjti. A_gyümölcster—

:melési, a rétgazdasági és a legelőgazdasági statisztikai adatokat a Földmivelésügyi Mi—

nisztérium hirszolgálata útján nyerjük. Az erdészeti statisztikai adatokat és a hasznos háziállatok létszámára és ragadós betegsé—

1150 — '

1927

geire vonatkozó adatokat, valamint a méhé—

szeti statisztika és a selyemtenyésztési sta—

tisztika adatait a Földmivelésűgyi Minisz—

téiiumtól kapjuk. A mezőgazdasági gépek közül a cséplőgépek számára vonatkozó adatokat a Hivatal évenkint gyűjti össze

A forgalmi adatok közül gyűjtjük az állatvásári forgalomra,a budapesti szarvasg marha-, borjú- és juhvársárok forgalmára továbbá a legfontosabb sertésvásárok forgal mára vonatkozó adatokat. A külkereske delmi forgalomban természetesen az összes mezőgazdasági cikkek behozatalára és kivi- telére vonatkozó adatok összegyüjtetnek.

Az árstatisztika köréből a földárak és l'öldhaszonbérletek adatait a Földmivelés- iigyi Minisztérium gyűjti. A piaci árak és az állatárak adatait a hivatal gyűjti, az Év—

könyvben közzéteszi ezenkívül a gabona—

félék tőzsdei árjegyzésére és a gyapjúárakra vonatkozó adatokat is. A fogyasztás statisz- tikájára vonatkozólag a Hivatal állapítja meg a legfontosabb termények, bor, szesz és cukor fogyasztására vonatkozó adatokat, míg a közvágóhídakon és vágóhelyeken köz—

fogyasztásra levágott állatok statisztikájáta Földmivelésügyi Minisztérium közli. Ren—

delkezésre állanak még a gabona és őrle—

mények kereskedelmi készleteire vonatkozó adatok is.

A Statisztikai Hivatal a mezőgazdasági vonatkozású szociális statisztikák közül a mezőgazdasági munkabéreknek, az Orszá—

gos Gazdasági Munkáspénztárnak és a me—

Zőgazdasági baleseteknek statisztikáját rend—

szeresen közli.

Végül a Hivatal rendszeres felvételei kö—

zött szerepel a mezőgazdasági szakOktatásra vonatkozó adatok összegyűjtése.

A kötet 111. része a nem hivatalos mező—

gazdasági statisztikai adatgyűjtéseket, tehát az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a Mezőgazdasági Kamarák és a Falu Orszá—

gos Földmives Szövetség stb. felvételeit is—

merteti.

Sajnosan érzik a mezőgazdasági kérdé—

sekkel ioglalkozó szakemberek egy alapos és részletes birtokstatisztikának es egy a mezőgazdaság összes kérdését magában

foglaló mezőgazdasági üzemi statisztikának

hiányát. Remélhetőleg a ma még homályban

levő kérdésekben a_kél év mulva tartandó nemzetközi mezőgazdasági statisztikai fel—

,vétel adatai teljes mértékben tájékoztatni

lognak. '

A befejező részbenasZerző legutoljára használt adatgyűjtési mintákat (a kérdő—

íveket és a lajstromokall mutatja be. köny——

(4)

12. szám. — 1151 —— 1927 nyen kezelhetően és elkülöníthetően kap-

csolva azokat a kötet szöveges részéhez.

Az a szoros viszony, mely lapunk és e mű szerzője között fennáll, a munka értékének méltatásánál természetszerűleg feszélyez minket, örömmel állapíthatjuk azonban

meg, hogy a munka az összes érdekelt kö—

tökben mint a statisztikai tudományos iro—

dalom egy értékes terméke, a legkedvezőbb fogadtatásra és elismerésre talált.

Sajó helyi István. *

Dohánytermelésünk és gyártási eredményeink.

Production de tabac et rendement des manufactures de tabacen Hongrie.

Re'sumé. Avant la guerre, la Hongrie voccupait, aprés— les Etats—Unis, les Indes _néerlandaises et la Russie, la guatriéme place entre les pays producteurs de tabac du monde, et guoigue aprés la guerre elle soit devenue la sixiéme en Europe et la dizieme parmi tous les Etats, les données _récentes témoignent diune amélioration graduelle

En 1924, la super/icie plantée de tabac a été inférieure de 59 470 a celle de la moyenne de 1911—1915, calculée pour le territoire de la Hongrie actuelle.

Dlapres les données provisoires de 1927, cette grande difference a diminué a 42'8%, donc il y a eu la une amélioration eertaine.

'Il est eurieux gue, guoigue en 1926 lam guantité de la production ait été de 43696 au—dessous de la moyenne de 1911—1915, ealculée pour le territoire actuel, la valeur de la production a été au niveau de ces années—lú. La raison en est (luc liÉtat, tenant compte de l'augmen- ,tation importante des frais de production, releva graduellement, jusguien 1926, le prix moyen diachat (en moyenne 50'36 pengős par guintal en 1913) ;; 85'36 pengős. !

Du reste, il.a Pintention dhméliorer la gualité du tabac produit. I,),aprés liexpéri—

cnce de plusieurs années, faite par les Bureaux djachat de tabac, 47'/r% des superficies plantées de tabac sont éminem—

ment bonnes pour la production; 18'2%

bonnes et 347193 moins bonnes; aussi a-t-il été décidé, en principe, diaugmenter le prix d*achat pour les terres des deux premieres catégories, et de le diminuer, au proche avenir, pour la troisiéme eatégorie.

Ces mesures sűmposent d'autant plus gue, guoigue, en examinant les chiffres du commerce extérieur, on voie une différence assez considérable entre les guantités de tabac ímportées et exporte'es, toutefoís les données de valeur présentent des écarts trop grands. Par exemple. en 1926 on a

importé en Hongrie 47. 426 (; d,articles 'de tabac, dyune valeur totale de 25917 989 pengős, et on en a exporté 14. 697 () (1,948.685_ pengős); donc, bien gue' les importations n,aient dépassé, en guantité, gue de 222 7% les exportations, leur valeur était supérieure de 1.2304% a celles——ci.

Cela prouve également, combien l'Et'at doit s,efforcer diaméliorer, essentiellement, la gualite' des produits de tabac inté—

rieurs. _

La Hongrie actuelle a 11 manufacture's de tabac, contre 21 avant la guerre. En

;1908, il revenait a chague manufacture en moyenne 961 ouvriers, et 561; en 1926; donc

non seulement Ie nombre desmanufactures a diminue', mais aussi leur production. Cela ressort aussi des chiffres de la production.

Par exemple, en 1908, on a fabrigué 589 millions de cigares et seulement 95 millions en 1926. La production du tabac pour pipe (fin et ordinaíre ) a baissé de la méme facon. Seule la fabrication de Pextrait de thanaton a augmenté, et dans de tres gran—

'desmesures (919 a en 1926, contre 505 a

en 1908). Les viticulteurs et les producteurs

de fruit achétent de plus en plus cet article bien efficace contre les insectes; les éleveurs de moutons aussi (contre la gate).

Én 1926, le poids des cigarettes fabrigué'es a dépassé de 6'2% celles de 1908; le nombre des cigarettes, de 3'1%. L a c 0 n-

sommatíon de cigarettes est

doncplusgrandeguedansleter- ritoíre d'abant-guerre. Cela ressort aussi des chi/Tres du commerce exté- riear: en 1926, la Hongrie n,a exporté gue 332290 cigarettes et elle en a importé plus de 27 millions, ce auí montre égale—

ment aue le public préfére de plus ert plus les cigarettes.

A napilapokban és a szaksajtóban már régebb idő óta hallunk hangokat hazánk

dohánytermelésének hanyatlásáról. A do- hz'mytermelés hazánk mezőgazdasági kul—