A nemes székely nemzet képe

8—9. szám '

van arra, hogy a német nyelvet beszélő nyugati vi- lágot röviden és tárgyilagosan megismertesse az er- délyi román földreform igazi céljával és végrehaj- tásának módjával

A könyv elöször is tájékoztat a régi Erdély kedvező birtokmegoszlásáról, annak kialakulásáról, majd az óromániai áldatlan földbirtokviszonyokat ismerteti, rámutatva arra, mennyit szenvedett a re-

gáti parasztság a nagybirtok aránytalan térfoglalása és az abból folyó kizsákmányoló bérleti rendszer miatt, továbbá, hogy elviselhetetlen helyzete hosszú küzdelmek, köztük az 1907. évi parasztlázadás árán

miként vezetett a háború utáni földreformboz, me—

lyet a jogtalanul szerzett területeken azután nacio—

nalista célok szolgálatába állítottak,

Vázolja ezután a földreformtörvények előkészí- tését szolgáló kényszerbérleti rendelkezéseket és is- merteti a végrehajtásuk körül használt magyarelle—

nes kíméletlen módszereket; majd az 1921. évi föld- Négy földreformtör—

vényt hoztak Nagy-Romániában, melyek, ha lénye- gileg hasonlóak is voltak, végrehajtásukban tarto- mányonkint nagyon különböztek egymástól. Ha az óromániai törvény gazdaságpolitikai és szociális cé—

lokat szolgált is, a többi három, különösen pedig az erdélyi, elsősorban román nemzeti célok szolgá- latában állt. Megkísérelték azonban akkor is és az óta is széleskörű propagandával azt a látszatot kel- teni, mintha az erdélyi földreformot éppúgy a szo- ciális igazságosság szempontjának figyelembevétele- velrhajtották volna végre, minden nacionalista mel—

lékcél nélkül, akár a Regátban. Ezt a hamisítást cá- folja a továbbiakban a munka, vázlatosan ismer—

tetve az erdélyi reformtörvény igazságtalan rendel—

kezéseit, majd azok végrehajtása körül, különösen pedig a kisajátítási és kártalanítási eljárásokkal kapcsolatban a magyarság ellen elkövetett minden képzeletet felülmúló román bűnöket.

A könyv az Államtudományi intézet által gyöj—

tött hiteles adatok alapján meggyőzően mutatja meg azt, hogy az erdélyi földreform minden más híresz' tel-és ellenére is elsősorban az erdélyi föld romani—

zálása volt, Nemzeti bosszú vezette alkotóit, de kii- lönösen a Regátból kikerült végrehajtóit. És épp ezért a visszakerült Erdélyben követendő földbir- tokpolitikánknak az igazságtevés szellemében kell

majd megindulnia. (). G. dr

rel'orrntörvényeket tárgyalja.

A nemes székely nemzet képe.

Tableau de la, noble nation székely.

Szerkesztette : rugonfalvi Kiss István.

Rédige' sous la díreclion d'Elimne Kiss de Rugonfalva.

Debrecen, 1989. 2 kötet. — 2 valmnes. 451—l—498 l. —— p.

,,Habent sua fata libelli" mondja a kétkötetes mű szerkesztője a második kötet bevezetésében, Orbán Balázsra emlékeztetvén, aki az abszolutiz—

mus idején kezdett nagy munkájához: a Székely—

föld leírásához Bach huszárok, s tudatlan oláh

——793——-— 1 940

községi bírák akadályozták munkájában, de köz- ben, mint rossz álom, eltűnt a szenvedések kor—

szaka és felragyogott a magyar szabadság napja.

Szerző is az elnyomatás, a szenvedések éjszakájá- ban fogott hozzá a nemes székely nemzet képé—

nek megrajzolásához, s most, mikor művét olvas—

hatjuk, seregeink a nép örömujjongása közt vo- nulnak be a Székelyföldre és az udvarhelyi temp- lom tornyán újra magyar zászlót

őszi szél.

Az elsö kötet a Székelyföld őskorát (írta Roska Márton) és rugonfalvi Kiss István tollából a szé- kely nemzet törte'netét tárgyalja.

lenget az

Kis's az ellenvéleményeket cáfolva tárgyalja a székelyek származását és letelepedését; Figyelmet szentel a Moldvában települt, öslakó székelyek- nek is. Felsorolja a Kárpátokon kívül eső magyar helyneveket (Buda, Budafalva stb.), valamint azo—

kat is, amelyek elvesztették magyar hangzásukat, de őslakóik magyarok, székelyek vagy csángók.

lsmerteti a székelység speciális intézményeit: a székeket, a székelyek ispánját, a vérgyuökért, ősfit, fiúleányt. Közli a székely ispánok lehető teljes névsorát 1526-ig. Kiemel egy-egy típust: a ,,székely katonát", a ,,székely asszonyt" stb. és ezen keresz- tül elénk rajzolja a székely lelkét és izzó hazafi—

ságát. A történész nagyvonalúságával és mégis részletekre is kiterjedő figyelmével ismerteti a szé- kely nemzet történetét a XIII. századtól a kiegye- zés utánig.

A második kötetben Székely Tivadar geográfiai szempontból írja le a Székelyföldet. Öt tanulmány a Székeket (Udvarhelyszék, Marosszék, Háromszék, Csíkszék, Aranyosszék) tárgyalja részletesen. Páldy Pál tollából megismerjük a ,,Székely nemzet mai belyzeté"-t. Az ősi Székelyföld 15.910 km2. Ehhez hozzá kell számítani a székely érdekeltségű és összefüggésű területeket: 1.546 kmE-t; az összes székelyföldi terület tehát 17.456 kmz. A lakosság száma ezen a területen 723528 volt; ebből magyar 540383, vagyis 74'68%. Maros-Torda vm. egyrésze azonban román jellegű, s ezért ezt a területet és a rajta lévő lakosság számát levonja a fenti ada- tokból; így a tiszta Székelyföld területe 15874 km2 és összlakossága 643101, ebből magyar 530253.

Székelyföldön egy négyzetkilométerre 41 ember jut; tehát a Székelyföld elég tágas területet kínál, s a családok szaporaságának is eltartója tudna lenni. Mégis szerző utal arra, hogy a szaporodás gyengült. Különösen feltűnő ez Székelyudvarhelyen.

Kézdivásárhelyen és Marosvásárhelyen, Ha a szü—

tetési, halálozási, szaporodási arányszámokat ösz- szehasonlítjuk, arra a megállapításra jutunk, hogy a Székelyföld a halállal megbirkózik, de az élettel való küzdésben kissé már alul marad. Ennek okát pedig szerző szerint másban nem kereshetjük, mint az elnyomó román politikában.

8—9, szám

—— 794,— 1940

Telegdi Zoltán ,,A Székelyföld egyházi és kul—

turális életé"—ről írván, pompásan állítja szembe a román és magyar kultúra harcát, melyből minden állami erőszakosság és nyomás ellenére sem tudott győztesen kiemelkedni a román kultúra.

A székely nép művészetéről, költészetéröl, zenéjéről, humor-áról írt tanulmányok is érdekes és értékes írások.

Számos kép, térkép, táblázat teszi színessé és teljessé a könyvet, melynek statisztikai része, saj—

nos, nem kifogástalan pontosságú. Gy. F.

Makkai Sándor, Rónai András, Asztalos Mik- lós, Gergely Pál: A mi Erdélyünk.

Alexandre Makkai, André Rónai, Nicolas Asz—

talos, Paul Gergely: Notre Transylvania

Nemzeti Könyvtár 24—26. szám. Budapest,)MO, 111 1.

Budapest, 1940, 111 pages. "Nemzeti Könyvtar", nos 24—26.

Az Erdély északi részének Magyarországhoz való visszacsatolását kimondó bécsi döntés előtt közvetlenül megjelent könyvecske négy részben adja Erdélynek más-más szempontból való leírását, amely így összefoglalva, az utóbbi hetek politikai eseményeinek határokat formáló eredménye követ- keztében fokozottabb érdeklődésre tarthat számot az olvasóközönség körében.

Makkai Sándor ,,Örök Erdély" címen az Erdély fogalmát leghívebben kidomborító és kép- viselő Maros folyóról, valamint Nagyenyed és Ko—

lozsvár városokról ad színes, költői leírást, átszőve azt történeti, gazdasági és kulturális vonatkozások—

kal.

Asztalos Miklós az ,,Erdély története" című

fejezetben röviden ismerteti Erdély történelmének alakulását a rómaiak idejétől a bécsi döntés előtti időkig s feltárja azokat a tényezőket, amelyek a magyarság térvesztését és a románok fokozatos előretörését, okozták.

Rónai András az erdélyi nemzetiségek trianoni béke utáni gazdasági, kultúrális és politikai állapo—

tának, egymáshoz való viszonyuknak, valaminta regáti és erdélyi oláhok közötti különbségnek az ismertetését nyujtja az ,,Erdély földje és népe"

című részben, történeti megvilágítások s ott, ahol szükséges, mindennél jobban besz—élő statisztikai adatok felhasználásával.

A könyv utolsó fejezetét Gergely Pál irta ,,Szé- kely derű" cím alatt; ez a rész a különleges székely

észjárást és humort ismerteti az azokat kialakító okokkal együtt

Függelékként a szerkesztő Erdélyt négy olda—

lán-át számokban is bemutatja, területi, nemzeti

ségi és gazdasági statisztikai adatok idézésével.

A könyvecske a Nemzeti Könyvtár sorozatban Kovríg Béla szerkesztésében jelent meg.

Sz. G, dr

Szilády Zoltán: A mi Erdélyi'mk.

Zoltán Szilády: Notre Transylvania.

Pomáz, 1939. 172 l. — p.

Húszéves nagyenyedi tanárságának gazdag em- lf-kei késztették a szerzőt e művecske első kiadásá- nak megírására. Erdély két arca mutatkozik meg benne: a régi, magyar Erdély, a kultúra legkeletibb—

végvára és az ősi, báránybőrt viselő, beözönlött oláhság megmásíthatatlan kezdetlegessége.

A mohácsi ütközet után csak Erdély maradt önálló és magyar. A XV. század közepén törvénybe iktatja az egész világot megelőzve a vallási és lelki—

ismereti szabadságot. 1622-ben Bethlen Gábor meg- alapítja Európa legkeletibb tudományos színvo- nalú főiskoláját, a gyulafehérvári, később nagy- enyedi Bethlen—kollégiumot. Az első erdélyi magyar tudósok portrét között szerepelnek a világhírre szert tett Kőrösi Csoma Sándoré és a két Bolyaié is.

A II, rész az erdélyi oláh népi világ képét tárja

elénk. ,,Faeszközök, kőtűzhelyek, ősi félmeztelen

maradványai, vándorkalibák, juhász-élet, samán varázsolás, ez az ősthrákoromán nép sajá—

tossága." Az egy Istennek a szellemek egész légió—

jával kell osztozkodnia a világnralmon. ,,Csak ke'- sőbbi szerzemény az ágy, a kenyérsüte's, a földmű—

velés, az ipart csak ma tanulják." A szerző adat- gyűjtése szerint 14 oláh többségű vármegyében 396 más nemzetiségű kováccsal szemben csak 30 a szii-

letett oláh kovácsok száma. ,,A modern viselet, a

nyelv, díszítőművészet, mind-mind kölcsönvett ide—

gen." A földművelésre, az ipar egyes mesterségeire viselet

vonatkozó magyarból kölcsönvett szavaik száma meglepően nagy.

A III. rész a magyarság 20 éves alattomos irtásának néhány kirívó példájával foglalkozik.

Sz, J,

Baróthy József: Magyar föld román kézen.

Joseph Barőthy: Terzes hongroises entre les moins de Roumains.

Budapest, 1940. 135 l. —— p. (Kék könyvek sorozata.) ——

(Pam dans la série ,,Kék könyvek" [Lívnts bleusl).

Köztudomású, hogy az erdélyi román földre- form legfőbb célja az volt, hogy az erdélyi ma—

gyarságot, Erdély földjének ezer év óta vezető kule túrnépét, megfossza gazdasági, szellemi és erkölcsi erőforrásainak attól a maradékától is, melyet az erdélyi földért a jobbágyfelszabadítással megindult s attól kezdve a világháborúig szakadatlanul és tervszerűséggel folytatott román harc a magyarság- nak meghagyott Ezt a harcot, előzményét és a

,,földreform" által való betetőzés—ét írta meg a

szerző e könyvében akkor, mikor már közelgett az azóta ,,elhangzott szó", mely az erdélyi magyarság egy részének feje fölül a végzetet elhárítani meg—

adja a módot.