8—9, szám
—— 794,— 1940
Telegdi Zoltán ,,A Székelyföld egyházi és kul—
turális életé"—ről írván, pompásan állítja szembe a román és magyar kultúra harcát, melyből minden állami erőszakosság és nyomás ellenére sem tudott győztesen kiemelkedni a román kultúra.
A székely nép művészetéről, költészetéröl, zenéjéről, humor-áról írt tanulmányok is érdekes és értékes írások.
Számos kép, térkép, táblázat teszi színessé és teljessé a könyvet, melynek statisztikai része, saj—
nos, nem kifogástalan pontosságú. Gy. F.
Makkai Sándor, Rónai András, Asztalos Mik- lós, Gergely Pál: A mi Erdélyünk.
Alexandre Makkai, André Rónai, Nicolas Asz—
talos, Paul Gergely: Notre Transylvania
Nemzeti Könyvtár 24—26. szám. Budapest,)MO, 111 1.
Budapest, 1940, 111 pages. "Nemzeti Könyvtar", nos 24—26.
Az Erdély északi részének Magyarországhoz való visszacsatolását kimondó bécsi döntés előtt közvetlenül megjelent könyvecske négy részben adja Erdélynek más-más szempontból való leírását, amely így összefoglalva, az utóbbi hetek politikai eseményeinek határokat formáló eredménye követ- keztében fokozottabb érdeklődésre tarthat számot az olvasóközönség körében.
Makkai Sándor ,,Örök Erdély" címen az Erdély fogalmát leghívebben kidomborító és kép- viselő Maros folyóról, valamint Nagyenyed és Ko—
lozsvár városokról ad színes, költői leírást, átszőve azt történeti, gazdasági és kulturális vonatkozások—
kal.
Asztalos Miklós az ,,Erdély története" című
fejezetben röviden ismerteti Erdély történelmének alakulását a rómaiak idejétől a bécsi döntés előtti időkig s feltárja azokat a tényezőket, amelyek a magyarság térvesztését és a románok fokozatos előretörését, okozták.
Rónai András az erdélyi nemzetiségek trianoni béke utáni gazdasági, kultúrális és politikai állapo—
tának, egymáshoz való viszonyuknak, valaminta regáti és erdélyi oláhok közötti különbségnek az ismertetését nyujtja az ,,Erdély földje és népe"
című részben, történeti megvilágítások s ott, ahol szükséges, mindennél jobban besz—élő statisztikai adatok felhasználásával.
A könyv utolsó fejezetét Gergely Pál irta ,,Szé- kely derű" cím alatt; ez a rész a különleges székely
észjárást és humort ismerteti az azokat kialakító okokkal együtt
Függelékként a szerkesztő Erdélyt négy olda—
lán-át számokban is bemutatja, területi, nemzeti
ségi és gazdasági statisztikai adatok idézésével.
A könyvecske a Nemzeti Könyvtár sorozatban Kovríg Béla szerkesztésében jelent meg.
Sz. G, dr
Szilády Zoltán: A mi Erdélyi'mk.
Zoltán Szilády: Notre Transylvania.
Pomáz, 1939. 172 l. — p.
Húszéves nagyenyedi tanárságának gazdag em- lf-kei késztették a szerzőt e művecske első kiadásá- nak megírására. Erdély két arca mutatkozik meg benne: a régi, magyar Erdély, a kultúra legkeletibb—
végvára és az ősi, báránybőrt viselő, beözönlött oláhság megmásíthatatlan kezdetlegessége.
A mohácsi ütközet után csak Erdély maradt önálló és magyar. A XV. század közepén törvénybe iktatja az egész világot megelőzve a vallási és lelki—
ismereti szabadságot. 1622-ben Bethlen Gábor meg- alapítja Európa legkeletibb tudományos színvo- nalú főiskoláját, a gyulafehérvári, később nagy- enyedi Bethlen—kollégiumot. Az első erdélyi magyar tudósok portrét között szerepelnek a világhírre szert tett Kőrösi Csoma Sándoré és a két Bolyaié is.
A II, rész az erdélyi oláh népi világ képét tárja
elénk. ,,Faeszközök, kőtűzhelyek, ősi félmeztelen
maradványai, vándorkalibák, juhász-élet, samán varázsolás, ez az ősthrákoromán nép sajá—
tossága." Az egy Istennek a szellemek egész légió—
jával kell osztozkodnia a világnralmon. ,,Csak ke'- sőbbi szerzemény az ágy, a kenyérsüte's, a földmű—
velés, az ipart csak ma tanulják." A szerző adat- gyűjtése szerint 14 oláh többségű vármegyében 396 más nemzetiségű kováccsal szemben csak 30 a szii-
letett oláh kovácsok száma. ,,A modern viselet, a
nyelv, díszítőművészet, mind-mind kölcsönvett ide—
gen." A földművelésre, az ipar egyes mesterségeire viselet
vonatkozó magyarból kölcsönvett szavaik száma meglepően nagy.
A III. rész a magyarság 20 éves alattomos irtásának néhány kirívó példájával foglalkozik.
Sz, J,
Baróthy József: Magyar föld román kézen.
Joseph Barőthy: Terzes hongroises entre les moins de Roumains.
Budapest, 1940. 135 l. —— p. (Kék könyvek sorozata.) ——
(Pam dans la série ,,Kék könyvek" [Lívnts bleusl).
Köztudomású, hogy az erdélyi román földre- form legfőbb célja az volt, hogy az erdélyi ma—
gyarságot, Erdély földjének ezer év óta vezető kule túrnépét, megfossza gazdasági, szellemi és erkölcsi erőforrásainak attól a maradékától is, melyet az erdélyi földért a jobbágyfelszabadítással megindult s attól kezdve a világháborúig szakadatlanul és tervszerűséggel folytatott román harc a magyarság- nak meghagyott Ezt a harcot, előzményét és a
,,földreform" által való betetőzés—ét írta meg a
szerző e könyvében akkor, mikor már közelgett az azóta ,,elhangzott szó", mely az erdélyi magyarság egy részének feje fölül a végzetet elhárítani meg—
adja a módot.
