Összeállította TÓDOR ILDIKÓ
A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA IRODALOMTUDOMÁNYI INTÉZETE
*
Budapest, 2003
TARTALOM
ELŐSZÓ….………... 4
BEVEZETŐ (az 1982-es „Zöld füzet”-hez)………. ….. 5
I. ÖSSZEFOGLALÓ MŰVEK (Sorozatok) 1. A magyar irodalom története …... 7
2. A magyar sajtó története …... 8
3. A magyar irodalomtörténet bibliográfiája…... 8
4. A magyar irodalomtudomány és kritika története …... 9
II. AZ INTÉZET ÁLTAL, VAGY INTÉZETI RÉSZVÉTELLEL KÉSZÜLŐ KIADVÁNYSOROZATOK (a címek betűrendjében) 1. Bibliographie internationale de l’Humanisme et de la Renaissance …... 10
2. Bibliotheca Dissidentium. Répertoire des non-conformistes religieux des seizième et dix-septième siècles …... 10
3. Bibliotheca Hungarica Antiqua …... 11
4. Bibliotheca Unitariorum …... 13
5. Humanizmus és Reformáció ... 13
6. Irányított irodalom ... 14
7. Irodalom – Szocializmus …... 14
8. Az Irodalomelmélet Klasszikusai …... 15
9. Irodalomtörténeti Bibliográfiák …... 16
10. Irodalomtörténeti Füzetek ... 16
11. Irodalomtörténeti Könyvtár ... 21
12. Irodalomtudomány és Kritika ... 22
13. Klasszikusok. Az Irodalomtudomány és Kritika társsorozata ... 22
14. Kortársaink ... 23
15. A Magyar Irodalomtörténetírás Forrásai ... 24
16. A Magyar Kritika Évszázadai ... 25
17. A Magyarországi Iskolai Színjátékok [később: Színjátszás] Forrásai és Irodalma ... 25
18. Opus. Irodalomelméleti tanulmányok …... 26
19. Opus. Irodalomelméleti tanulmányok. Új sorozat ... 26
20. Reneszánsz Füzetek ... 27
21. Res Publica Nostra. Közép- és Kelet-európai Összehasonlító Irodalomtudomány ... 30
22. „Studia Humanitatis”. Publications of the Centre for Renaissance Research ... 30
23. Új Magyar Múzeum ... 31
III. AZ INTÉZET IRÁNYÍTÁSA ALATT KÉSZÜLŐ KRITIKAI KIADÁSOK 1. Bibliotheca Scriptorum Medii Recentisque Aevorum ... 33
2. Régi Magyar Drámai Emlékek. XVIII. század ... 34
3. Régi Magyar Költők Tára. XVI. századbeli magyar költők művei ... 34
4. Régi Magyar Költők Tára. XVII. század ... 35
5. Régi Magyar Költők Tára. XVIII. század ... 35
6. Bessenyei György összes művei ... 36
7. József Attila összes művei …... 36
8. Kazinczy Ferenc összes művei …... 37
9. Kölcsey Ferenc minden munkái …... 37
10. Mikes Kelemen összes művei …... 37
11. Petőfi Sándor összes művei …... 37
12. II. Rákóczi Ferenc művei …... 38
13. Vörösmarty Mihály összes művei …... 38
IV. INTÉZETI SOROZATON KÍVÜL MEGJELENT MŰVEK 1. Többszerzős intézeti tanulmánykötetek …... 40
2. Monográfiák és egyszerzős/társszerzős tanulmánykötetek …... 46
3. Bibliográfiák (repertóriumok, könyvtárjegyzékek, kézirat-katalógusok), irodalmi lexikonok … 63 4. Irodalomtörténeti, sajtótörténeti összefoglalások intézeti részvétellel …... 66
5. Tankönyvek …... 70
6. Szakfordítások …... 72
7. Szövegkiadások és antológiák …... 75
8. Gyűjteményes kötetek szerkesztése …... 100
V. FOLYÓIRATOK 1. Intézeti folyóiratok szerkesztése …... 106
2. Intézeten kívüli folyóiratok szerkesztése …... 109
3. Intézeti folyóiratok szerkesztésében való részvétel …... 111
4. Intézeten kívüli folyóiratok szerkesztésében való részvétel …... 113
FÜGGELÉK Az intézet tudományos munkatársai (1956–2001) …... 115
ELŐSZÓ
E bibliográfiai összeállítás célja, hogy az intézet kiadásában megjelenő sorozatok, az önállóan megjelent művek, gyűjteményes kötetek, szövegkiadások összegzésével tájékoztatást nyújtson az MTA Irodalomtudományi Intézetének könyvek formájában mérhető tudományos teljesítményeiről, valamint az intézeti munkatársak folyóirat-szerkesztői tevékenységéről az alapítás óta eltelt 45 év folyamán.
E munka fontos előzménye volt a B. Hajtó Zsófia összeállításában megjelent A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete szakbibliográfiája 1956–1980. (Bp., MTA Irodalomtudományi Intézet, 1982. 60 l.) c. ún. „Zöld füzet”, amely az intézet akkori igazgatóhelyettese, Klaniczay Tibor irányítása szerint készült. Ennek folytatásaként jelent meg az Irodalomtörténeti Közlemények (továbbiakban: ItK) 1982–1987-88-as évfolyamában ugyancsak B.
Hajtó Zsófia szerkesztésében A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete szakbibliográfiája, amely éves bontásban tartalmazza az intézeti munkatársak 1981–1986 között megjelent tudományos munkáinak és szövegkiadásainak jegyzékét.
A most közreadott bibliográfiai összeállítás célja részben a már megjelent, és az intézet alapítása óta eltelt 30 év tudományos munkásságát önálló művek formájában reprezentáló, két előzmény: a „Zöld füzet” és az ItK-ban megjelent éves összeállítások kiegészítése, az azóta megjelent könyvtermés regisztrálása, amely 2001-el bezárólag már az intézet 45 éves tudományos teljesítményét mutatja be.
Az 1982-ben megjelent „Zöld füzet” Bevezetőjében megfogalmazott szempontok a jelenlegi bővített szakbibliográfiára is mind a szerkezeti fölépítést, mind az egyes fejezetek beosztását tekintve változatlanul érvényesek. Az előzmények és az újabb anyag együttes számítógépes feldolgozása, és a jövőben az intézet internetes honlapján történő megjelenítése szükségessé tette — néhány kisebb technikai átalakítással — a formai követelmények lényegi azonosságának továbbvitelét.
Néhány technikai megjegyzés: azoknak a szerzőknek, közreműködőknek, akik nem, illetőleg a jelzett időhatáron belül még nem, vagy már nem az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársai, a címleírásokban előforduló névalakját csak kurzíváltuk. Mindazoknak a szerzőknek, illetve közreműködőknek, akik ma is az intézet aktív munkatársai, vagy az intézet keretei közül mentek nyugdíjba (s így a nyugdíjas éveikre eső tudományos munkásságuk is az intézethez kötődik), névalakját tipográfiailag is kiemeltük, a kurzíválás mellett a vezetéknév félkövér betűtípussal történő megjelölésével. Mindez a technikai eljárás csupán azt a célt szolgálja, hogy az érdeklődő könnyebben tudjon tájékozódni, hogy egy adott időszakban kik voltak az intézet munkatársai. (Az összeállítás végén lévő Függelék tartalmazza Az intézet tudományos munkatársai (1956–2001) c. jegyzéket, amely a Gazdasági osztály szíves segítségével és Simon Zsuzsanna közreműködésével készült, ennek figyelembevételével emeltük ki tipográfiailag is az intézeti munkatársak nevét a címleírásokban.) Az egyes fejezetcímek után helyenként rövid szerkesztői megjegyzés található. Ebben az adott fejezet címleírási eljárására vonatkozóan nyer eligazítást a kereső.
Itt köszönjük meg Németh S. Katalinnak az anyag gondos átnézését. Javaslatait, kritikai észrevételeit igyekeztünk munkánk során felhasználni és érvényesíteni.
A most közreadott bibliográfiai összeállítás gyűjtőkörének záró évszáma: 2001.
BEVEZETŐ
(az 1982-es „Zöld füzet”-hez)
A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete 1956. január 1-jén kezdte meg működését. Az azóta eltelt negyed évszázad folyamán létrejött tudományos könyvpublikációk jegyzékét kívánjuk közreadni a szélesebb nyilvánosság számára ebben a kiadványban.
Az Intézet több fontos kiadványsorozatot indított el, néhány korábban megindult kiadványsorozatnak pedig új gazdája lett. Az Intézet kiadásában irodalomtörténeti, sajtótörténeti összefoglaló művek, irodalomelméleti és irodalomtörténeti monográfiák, kritikatörténeti munkák, értekezések, egyéni és többszerzős tanulmánykötetek, forráskiadványok, kritikai és hasonmás szövegkiadások, szöveggyűjtemények és bibliográfiai sorozatok jelentek meg.
Az intézeti munkatársak szerkesztésében (illetve szerkesztői közreműködésében) megjelenő sorozatokban más intézmények keretében működő irodalomtörténészek is publikációs lehetőséget kaptak. Több kiadványunk hazai és külföldi intézményekkel közös kiadásban jelent meg.
Különösen az irodalomelméleti és az irodalomtörténeti kérdéseket nemzetközi összefüggésben tárgyaló többszerzős tanulmánykötetek esetében törekedtünk a külföldi társintézményekkel való közreműködésre.
A következő intézményekkel hoztunk létre közös kiadványokat: – Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Francia Tanszéke – A Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete – Magyar Újságírók Országos Szövetsége – Petőfi Irodalmi Múzeum: továbbá: A Berlini Német Tudományos Akadémia Német Nyelvi és Irodalmi Intézete – A belgrádi Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia Irodalmi és Nyelvi Osztálya – A Bolgár Tudományos Akadémia Irodalmi Intézete – A Lengyel Tudományos Akadémia Irodalmi Kutató Intézete – Az NDK Tudományos Akadémiája Központi Irodalomtörténeti Intézete – A Szovjet Tudományos Akadémia Gorkij Világirodalmi Intézete – A Varsói Tudományegyetem Magyar Filológiai Tanszéke – A zágrábi Jugoszláv Tudományos és Művészeti Akadémia Modern Irodalmi Osztálya.
Az Intézet szerkesztésében több folyóirat jelent meg, illetve jelenik meg. Az 1891-ben alapított Irodalomtörténeti Közlemények és az 1955-ben a Magyar Irodalomtörténeti Dokumentációs Központ által indított Irodalmi Figyelő 1956-tól az Intézet folyóirata (1958-tól Világirodalmi Figyelő, 1964-től Helikon címen kerül kiadásra). A Kritika 1963-tól 1971-ig az Intézet, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság és a Magyar Írók Szövetsége közös folyóirata volt.
1974-ben indította az Intézet a Literatura című folyóiratot.
A bibliográfia összeállítása során az intézeti kiadványok esetében teljességre törekedtünk:
minden olyan mű adatát fölvettük, amely az Intézet kiadásában, illetve valamely sorozatának köteteként jelent meg, függetlenül attól, hogy a kötet (szerkesztője, sajtó alá rendezője) intézeti munkatárs, avagy más intézmény kötelékébe tartozó kutató-e.
Az intézeti munkatársak tudományos tevékenysége természetesen sokkal nagyobb volumenű annál, semhogy az Intézet sorozatainak keretein belül valamennyi könyvnyi terjedelmű önálló munkának publikációs lehetőséget tudna biztosítani, másrészt az intézeti munkatársak más intézmények megbízásából is végeznek tudományos tevékenységük szerves részeként szerkesztői, szövegkritikai, szakfordítói munkát.
Az intézeti kiadványokon kívül fölvettük a bibliográfiába azoknak a műveknek az adatait is, amelyeket az Intézet munkatársai tudományos tevékenységük szerves részeként hoztak létre, de nem intézeti kiadványként adtak közre. Kizárólag a szaktudományi munkásság termékei kerültek felvételre, vagyis szépirodalmi alkotások, irodalmi fordítások, útleírások stb. nem.
Bibliográfiánk anyagát öt fejezetben rendeztük el. Az I. az összefoglaló művek, a II. az Intézet kiadványsorozatainak adatait tartalmazza. A III. fejezetben az Intézet irányítása alatt készülő kritikai kiadások adatait közöljük, a IV. az intézeti sorozaton kívül megjelent művek adatait foglalja magába, míg az V. fejezet a folyóiratok adatait tartalmazza.
Anyaggyűjtésünket azokkal a művekkel zártuk, amelyek az impresszum jelzése szerint 1980- ban jelentek meg.
A bibliográfia összeállítója fölhasználta Sántha Teréz, Sinka Erzsébet, Tódor Ildikó anyaggyűjtését.
MTA Irodalomtudományi Intézet
I. ÖSSZEFOGLALÓ MŰVEK (Sorozatok)
1. A MAGYAR IRODALOM TÖRTÉNETE
A magyar irodalom története. 1—6. köt. Készült a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtörténeti Intézetében. Főszerk. Sőtér István. Bp. 1964—1966.
1. A magyar irodalom története 1600-ig. Szerk. Klaniczay Tibor. (A szerk. munkatársai:
Varjas Béla, V. Kovács Sándor.) Írták: Gerézdi Rabán, Klaniczay Tibor, V. Kovács Sándor, Pirnát Antal, Stoll Béla, Varjas Béla. Bp. 1964. 567 l.
2. A magyar irodalom története 1600-tól 1772-ig. Szerk. Klaniczay Tibor. (A szerk.
munkatársai: Varjas Béla, V. Kovács Sándor.) Írták: Bán Imre, Hopp Lajos,Klaniczay Tibor, Pirnát Antal, Stoll Béla, Tarnai Andor, Varga Imre. Bp. 1964. 646 l.
3. A magyar irodalom története 1772-től 1849-ig. Szerk. Pándi Pál. (A szerk. munkatársa:
Lukácsy Sándor.) Írták: Dezsényi Béla, Fenyő István, Horváth Károly, Julow Viktor, Lukácsy Sándor, Mezei Márta, Orosz László, Pándi Pál, Solt Andor, Sőtér István, Szauder József, Tarnai Andor, T.Erdélyi Ilona, Tóth Dezső, Wéber Antal. Bp. 1965. 831 l.
4. A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig. Szerk. Sőtér István. (A szerk. munkatársa:
Somogyi Sándor.) Írták: Diószegi András, Gergely Gergely, Horváth Károly, Komlós Aladár, Kovács Kálmán, Mezei József, Nagy Miklós, Németh G. Béla, Németh Lajos, Osváth Béla, Somogyi Sándor, Sőtér István, Szabolcsi Bence, Vajda György Mihály. Bp.
1965. 1072 l.
5. A magyar irodalom története 1905—1919. Szerk. Szabolcsi Miklós. (A szerk. munkatársa Rába György.) Írták: Bodnár György, Czine Mihály, Ferenczi László, Hanák Péter, József Farkas, Kiss Ferenc, Komlós Aladár, Osváth Béla, Rába György, Szabolcsi Miklós, Ungvári Tamás, Varga József, Vargha Kálmán. Bp. 1965. 543 l.
6. A magyar irodalom története 1919-től napjainkig. Szerk Szabolcsi. Miklós. (A szerk.
munkatársai: Béládi Miklós, Bodnár György.) Írták: Béládi Miklós, Bodnár György, Bori Imre, Czine Mihály, Csanda Sándor, Diószegi András, Illés László, Imre Katalin, József Farkas, Kenyeres Zoltán, B. Nagy László, Nagy Péter, †Osváth Béla, Pomogáts Béla, Rába György, Szabó György, Szabolcsi Miklós, Szeli István, Tamás Attila, Tóth Dezső, Ungvári Tamás, Vargha Kálmán. Bp. 1966. 1106 l.
A magyar irodalom története 1945—1975. 1—4. köt. Készült a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében. Szerk. biz.[az 1. és a 4. köt.]: Béládi Miklós, Bodnár György, Sőtér István, Szabolcsi Miklós, [a 2./1—2. köt.]: †Béládi Miklós, Bodnár György, Sőtér István, Szabolcsi Miklós, [a 3./1—2. köt.]: †Béládi Miklós, Bodnár György, † Sőtér István, Szabolcsi Miklós. 1–4. köt. Bp. 1981—1990. [Megjelent 6 kötetben.]
1. Irodalmi élet és irodalomkritika. Szerk.: Béládi Miklós. (A szerk. munkatársai: Rónay László. R. Takács Olga.) Írták: Agárdi Péter, Béládi Miklós, Bodnár György, Kenyeres Zoltán, Kiss Ferenc, Köpeczi Béla, Rónay László, Sőtér István, Szabolcsi Miklós, Szerdahelyi István, Sziklay László. 1981. 527 l. — 2., változatlan kiad. [1984.]
2./1—2. A költészet. Szerk. †Béládi Miklós. A szerk. munkatársa: Rónay László. (A szerkesztésben közreműködtek: Pomogáts Béla, R. Takács Olga.). 1—2. köt. 1986. 562;
563—1150 l.
3./1. A próza. Szerk. †Béládi Miklós, Rónay László. A szerk. munkatársa Erdődy Edit. (A szerkesztésben közreműködtek: Pomogáts Béla, R. Takács Olga.) 1990. 689 l.
3./2. A próza és a dráma. Szerk. †Béládi Miklós, Rónay László. A szerk. munkatársa Erdődy Edit. (A szerkesztésben közreműködtek: Pomogáts Béla, R. Takács Olga.) 1990. 697—
1618 [1] l.
4. A határon túli magyar irodalom. Szerk. Béládi Miklós. (A szerk. munkatársai: Pomogáts Béla, Rónay László, R. Takács Olga.) Írták: Béládi Miklós, S. Benedek András, Bori Imre, Csanda Sándor, Kántor Lajos, † Kovács Vilmos, Láng Gusztáv, Pomogáts Béla, Rónay László, Szeli István. 1982. 463 [1] l.
2. A MAGYAR SAJTÓ TÖRTÉNETE
A magyar sajtó története. Főszerk. Szabolcsi Miklós. Sor. szerk. Vásárhelyi Miklós. [1985-től]:
Főszerk. Szabolcsi Miklós. Szerk. biz.: Kókay György, Kosáry Domokos, Márkus László, Mucsi Ferenc, Németh G. Béla, Vásárhelyi Miklós. [Kiad.] Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete — A Magyar Újságírók Szövetsége . 1. köt.—, Bp. 1979—
1. A magyar sajtó története. 1705—1848. Szerk. Kókay György. Írták: Fenyő István, Kókay György, Kosáry Domokos, T. Erdélyi Ilona, Ugrin Aranka. 1979. 831 [1] l.
2./1. A magyar sajtó története. 1848—1867. Szerk. Kosáry Domokos és Németh G. Béla. Írták:
Antall József, B. Nagy Eszter, Buzinkay Géza, Katus László, Kosáry Domokos, Miklóssy János, Pók Attila, Váradi Géza. 1985. 676 [1] l.
2./2. A magyar sajtó története. 1867—1892. Szerk. Kosáry Domokos és Németh G. Béla.
Írták: Buzinkay Géza, Erényi Tibor, Gergely András, Németh G. Béla, Veliky János.
1985. 551 [1] l.
3. A MAGYAR IRODALOMTÖRTÉNET BIBLIOGRÁFIÁJA
A magyar irodalomtörténet bibliográfiája. Készült a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetében. Szerk. [1972-től]: Vargha Kálmán és V. Windisch Éva;
[1989-ben]: † Vargha Kálmán és V. Windisch Éva; [1990-től]: Kókay György és V.Windisch Éva; [1997-ben]: Kókay György és †V. Windisch Éva. 1—8. köt. Bp. 1972—1997.
1. STOLL Béla— VARGA Imre— V. KOVÁCS Sándor: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-ig. 1972. 638 l.
2. KÓKAY György: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772—1849. A kötet munkatársa B. Hajtó Zsófia. 1975. 925 l.
3. H. TÖRŐ Györgyi—NAGY Miklós—TÓDOR Ildikó: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1849—1905. Általános rész. Személyi rész I. A—Gy. A kötet munkatársa Csóra Karola. 1990. 774 l.
4. TÓDOR Ildikó: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1849—1905. Személyi rész II. H
—Zs. A kötet munkatársa Császtvay Tünde. 1997. 621 l.
5. B. HAJTÓ Zsófia: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1905—1970. Általános rész 1905—1970. 1997. 754 l.
6. BOTKA Ferenc—VARGHA Kálmán: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1905—1945.
Személyi rész I. A—K. A szerkesztésben részt vett Szerb Antalné. A kötet munkatársai:
B. Hajtó Zsófia, Stauder Mária. 1982. 959 l.
7. BOTKA Ferenc— †VARGHA Kálmán: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1905—
1945. Személyi rész II. L—Zs. A szerkesztésben részt vett Szerb Antalné. A kötet munkatársai: B. Hajtó Zsófia, Stauder Mária. 1989. 789 l.
8. BOTKA Ferenc: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1945—1970. Személyi rész.
1991. 488 l.
4. A MAGYAR IRODALOMTUDOMÁNY ÉS KRITIKA TÖRTÉNETE
Irodalomtudomány és kritika. Szerk. † Szauder József és Tarnai Andor. [1984-től ]: Tarnai Andor, [1998-tól] †Tarnai Andor és Szörényi László. [1. köt.]-től, Bp. 1976– [A sorozat leírását l. még a II. 12. alatt is.]
FENYŐ István: Az irodalom respublikájáért. Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése 1817–1830. 1976. 493 [1] l.
NÉMETH G. Béla: A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában. A kiegyezéstől a századfordulóig. 1981. 428 [1] l.
TARNAI Andor: "A magyar nyelvet írni kezdik" Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. 1984. 345 l.
CSETRI Lajos: Egység vagy különbözőség? Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában. 1990. 372 [1] l.
FENYŐ István: Valóságábrázolás és eszményítés. Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése 1830–1842. 1990. 499 l.
KECSKÉS András: A magyar verselméleti gondolkodás története. A kezdetektől 1898-ig.
1991. 479 [1].
BARTÓK István: "Sokkal magyarabbúl szólhatnánk és írhatnánk" Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között. 1998. 380 l.
KOROMPAY H. János: A "jellemzetes" irodalom jegyében. Az l840-es évek irodalomkritikai gondolkodása. 1998. 547 [1] l.
SZAJBÉLY Mihály: „Idzadnak a’ magyar tollak” Irodalomszemlélet a magyar irodalmi felvilágosodás korában a 18. század közepétől Csokonai haláláig. 2001. 247 l.
(Sorozaton kívül, de a kritikatörténeti monográfiák szerves kötete):
DÁVIDHÁZI Péter: Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége. (Szerk. Kelevéz Ágnes.) Bp. 1992. 417 l. — 2., jav. kiad 1995. 417 l. [L. még a IV. 2. szakban is.]
Klasszikusok. Az Irodalomtudomány és Kritika társsorozata. Szerk.: Szörényi László és Tverdota György. [1. köt.– ], Bp. 2001– [A sorozat leírását l. még a II. 13. alatt is.]
GYAPAY László: „A tisztább ízlésnek regulájival” Kölcsey kritikusi pályakezdése. 2001. 299 l.
II. AZ INTÉZET ÁLTAL, VAGY INTÉZETI RÉSZVÉTELLEL KÉSZÜLŐ KIADVÁNYSOROZATOK (betűrendes felsorolásban)
Megjegyzés: Az egyes sorozatokban megjelent művek leírásakor ezek sorszámát követtük, ennek hiányában a rendezési elv a kötetek megjelenési éve.
1. Bibliographie internationale de l’Humanisme et de la Renaissance. (Bibliographie dressée sous le patronage de la Fédération internationale des Sociétés et Instituts pour l’étude de la Renaissance.) Vol. 1–, Travaux parus en 1965–, Genève, 1966–
A humanizmus és reneszánsz irodalmának nemzetközi bibliográfiája a l’Institut de Recherche et d’Histoire des Textes, C. N. R. S., Paris, a l’Association Humanisme et Renaissance, Genève, a la Renaissance Society of America, New York gondozásában indult. A munkában részt vesznek e kutatási terület tradicionálisan nagy európai központjai: Olaszország, Belgium, Németország tudományos kutatóintézetei, valamint a brüsszeli, firenzei, freiburgi, prágai stb. tagszövetségekkel egy sorban a l’Institut d’histoire littéraire de l’Académie Hongroise des sciences, Budapest (az MTA Irodalomtudományi Intézete) is. A nemzetközi bibliográfia az 1973-as év anyagát tartalmazó 9. kötettől kezdve már országok, illetőleg földrajzi elhelyezkedés szerinti csoportosításban adja közre a szakirodalmat, ennek megfelelően van külön Hongrie fejezete is.
1–6. 1965–1970. [Szerk. V. Kovács Sándor.] 1966–1973.
7. 1971.[Szerk.: V. Kovács Sándor, Horváth Iván.] 1974.
8. 1972.[Szerk. Horváth Iván.] 1975.
9. 1973.[Szerk.: Klaniczay Tibor, Horváth Iván.] 1976.
10–15. 1974–1978. [Szerk. Horváth Iván.] 1979–1983.
16–17. 1979–1981. [Szerk.: Horváth Iván, Herner János.]1984–1985.
18. 1982. [Szerk. Székely Júlia.]1986.
19–32. 1983–1996. [Szerk. Ács Pál.]1987–2000.
33. 1997. [Szerk. Ács Pál.] 2001.
***
Bibliographie internationale de l’Humanisme et de la Renaissance. 1965–1995. [Szerk. Ács Pál.] Genève, 2001. CD–ROM.
2. Bibliotheca Dissidentium. Répertoire des non-conformistes religieux des seizième et dix- septième siècles. Edité par André Séguenny. Textes revus par Jean Rott. Tom. 1—, Baden- Baden & Bouxwiller, 1980— /Bibliotheca Bibliographica Aureliana (továbbiakban:BBA)/
[Kiad. a strasbourgi protestáns egyetemen Marc Lienhard professzor irányításával működő kutatócsoport (GRENEP).]
A sorozat biobibliográfiákat közöl XVI–XVII. századi , vallási szempontból nonkonformistának minősülő, vagyis az Európa-szerte bevett nagy felekezetek egyikéhez sem tartozó személyiségekről. Klaniczay Tibor kezdeményezésére magyar részvétel 1984-től.
Magyarországi referens Balázs Mihály. A sorozat 12. (1990) és 15. (1993) kötete hazai részvétellel készült el.
12. Ungerländische Antitrinitarier. (Tamás Arany, István Basilius, István Császmai, Lukács Egri, Elias Gczmidele.) Einl. von Mihály Balázs. 1990. 174 l., 1 térk. /BBA 121./
15. Ungerländische Antitrinitarier. II. György Enyedi. Einl. János Káldos, Mihály Balázs.
1993. 173 l. /BBA 137./
3. Bibliotheca Hungarica Antiqua.[Az 1—12. köt.]: Szerk. Varjas Béla, [a 13/1—3. kötettől]:
Alapította Varjas Béla. Szerk. Kőszeghy Péter. 1. köt.— , Bp. 1959— [Röv.: BHA]
A sorozat célja XVI–XVII. századi hungarika nyomtatványok megjelentetése fakszimile kiadásban. A kiadványt és szerzőjét tudományos igényű tanulmány kíséri, esetenként német és angol nyelvű összefoglalással.
1. SYLVESTER János: Új Testamentum. Újsziget, 1541. A kísérő tan. írta és a fakszimile szövegét gondozta: Varjas Béla. 1960. 384 lev., 46 l.
2. TINÓDI Sebestyén: Cronica. Kolozsvár, 1554. A kísérő tan. írta: Bóta László. A fakszimile szövegét gondozta: Varjas Béla.1959. 160 lev., 29 l.
3. SZÉKELY István: Krónika ez világnak jeles dolgairól. Krakkó, 1559. A kísérő tan. írta és a fakszimile szövegét gondozta: Gerézdi Rabán. 1960. 237 lev., 46 l.
4. OZORAI Imre vitairata. Krakkó, 1535. A kísérő tan. írta: Nemeskürty István. A fakszimile szövegét gondozta: Varjas Béla. 1961. 222 lev., 30 l.
5. HELTAI Gáspár: Cancionale, azaz históriás énekeskönyv. Kolozsvár, 1574. A kísérő tan.
írta és a fakszimile szövegét gondozta: Varjas Béla. 1962. 231 lev., 31 l.
6. BORNEMISZA Péter: Énekek három rendbe. Detrekő, 1582. A kísérő tan. írta: Kovács Sándor Iván. A fakszimile szövegét gondozta: Varjas Béla. 1964. 334 lev., 47 l.
7. Hoffgreff-énekeskönyv. Kolozsvár, 1554—1555. A kísérő tan. írta: Tarnóc Márton. A fakszimile szövegét gondozta: Varjas Béla. 1966. 181 lev., 39 l.
8. HELTAI Gáspár: Krónika az magyaroknak dolgairól. Kolozsvár, 1575. A kísérő tan. írta:
Kulcsár Péter. A fakszimile szövegét gondozta: Varjas Béla. 1973. 208 lev., 23 l.
9. A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek. Várad, 1566. A kísérő tan. írta: Schulek Tibor. A fakszimile szövegét gondozta: Varjas Béla. 1975. 186 lev., 34 l.
10. BARANYAI DECSI János: Az Caius Crispus Sallustiusnak két históriája. Szeben, 1596. A kísérő tan. írta: Kurcz Ágnes. A fakszimile szövegét gondozta: Varjas Béla. 1979. 97 lev., 29 l.
11. [ZSÁMBOKY János] SAMBUCUS, Joannes: Emblemata. Antverpiae, 1564. A kísérő tan. írta/ Einleitung von Prof. Dr. August Buck. A fakszimile szövegét gondozta:
Varjas Béla. 1982. 240 lev., 43 l.
12. HUSZÁR Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek. — Kálmáncsehi Márton: Reggeli éneklések. 1560—1561. A kísérő tan. írta: Borsa Gedeon. A fakszimile szövegét gondozta: Varjas Béla. 1983. 224 lev., 91 l.
13/1—3. HUSZÁR Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok.
Komjáti, 1574. 1—3. köt. A kísérő tan. írta: Hubert Gabriella. A fakszimile szövegét közzéteszi: Kőszeghy Péter. 1986. 1052 lev., 46 l.
14. LASKAY János: Az Aesopus életéről, erkölcséről, minden fő dolgairól és haláláról való história. Debrecen, 1592. A kísérő tan. írta: Uray Piroska. A fakszimile szövegét közzéteszi: Kőszeghy Péter. 1987. 51 lev., 45 l.
15. De Sigetho Hungariae propugnaculo... (Zrínyi-album.) Wittenberg, 1587. A kísérő tan.
írta: Szabó András. A fakszimile szövegét közzéteszi: Kőszeghy Péter. 1987. 63 lev., 34 l.
16. SOMMER, Johann: Vita Jacobi despotae Moldavorum. Wittenberg, 1587. A kísérő tan.
írta: Pirnát Antal. A fakszimile szövegét közzéteszi: Kőszeghy Péter. 1987. [12], 165 lev., 34 l.
17. PÉCSI Lukács: Szent Ágoston doktornak elmélkedő, magánbeszélő és naponként való imádsági. Nagyszombat, 1591. A kísérő tan. írta: Uray Piroska. A fakszimile szövegét közzéteszi: Kőszeghy Péter. 1988. 181 lev., 62 l.
18. HÁPORTONI FORRÓ Pál: Quintus Curtiusnak az Nagy Sándornak, macedonok királyának viseltetett dologairól irattatott históriája. Debrecen, 1619. Appendix I.
Háportoni Forró Pál kisebb művei. Összegyűjt. és s. a. rend.: Monok István. Appendix II. De admiranda Iobi fortissimi malorum. S. a. rend. és a tan. írta: Lázár István Dávid.
A jegyzeteket és a kísérő tan. írta: Monok István. A fakszimile szövegét közzéteszi:
Kőszeghy Péter. 1988. 748 lev., 109 l.
19—20. LACKNER Kristóf: Florilegus Aegyiptiacus in agro Semproniensi. — Maiestatis Hungariae aquila. Keresztúr, 1617. A kísérő tan. írta: Kovács József László. A fakszimile szövegét közzéteszi: Kőszeghy Péter. 1988.88, 88 lev., 39 l.
21. WERBŐCZY István: Decem divinorum praeceptorum libellus... Viennae Austriae, 1524.
A kísérő tan. írta: Kulcsár Péter és Széphelyi F. György. A fakszimile szövegét közzéteszi: Kőszeghy Péter. 1988. 16 lev., 47 l.
22. SYLVESTER János: Grammatica Hungarolatina. Sárvár, 1539. A kísérő tan. írta:
Szörényi László. A fakszimile szövegét közzéteszi: Kőszeghy Péter.1989. 96 lev., 26 l.
23. DRASKOVICH János: Horologii Principum, azaz az fejedelmek órájának második könyve. Graz, 1610. A kísérő tan. írta: Komlovszki Tibor. A fakszimile szövegét közzéteszi: Kőszeghy Péter. 1989. 364 lev., 25 l.
24. Mausoleum potentissimorum ac gloriosissimorum regni apostolici regum et primorum militantis Ungariae ducum. Nürberg, 1664. A kísérő tan. írta: Rózsa György. A fakszimile szövegét közzéteszi: Kőszeghy Péter. 1991. 4 , 407, 3 lev., 15 l.[Német nyelvű változatban is.]
25. SZENCI MOLNÁR Albert: Dictionarium Latinoungaricum...Nürberg, 1604. A kísérő tan.
írta: Imre Mihály. A fakszimile szövegét közzéteszi: Kőszeghy Péter. 1990.[928] lev., 100 l.
26. SZÉKELY István: Zsoltárkönyv. Krakkó, 1548. A kísérő tan. írta: Szentmártoni Szabó Géza. A fakszimile szövegét közzéteszi: Kőszeghy Péter. 1991. 12, 251 lev., 63 l.
27. HAJNAL Mátyás: Szíves könyvecske. Bécs, 1629. A kísérő tan. írta: Holl Béla. A fakszimile szövegét közzéteszi: Kőszeghy Péter. 1992. [32], 206 lev., 27 l.
28. PÁZMÁNY Péter: Keresztyéni imádságos könyv. Grác, 1606. A kísérő tan. írta: Lukácsy Sándor. A fakszimile szövegét közzéteszi: Kőszeghy Péter. 1993. [16], 268 lev., 30 l.
29. GYARMATI BALASSI Bálintnak Istenes éneki. Bécs, 1633. A kísérő tan. írta: Armando Nuzzo. A fakszimile szövegét közzéteszi: Kőszeghy Péter. 1994. 190 lev., 35 l.
30. ESTERHÁZY Pál: Az egész világon levő csudálatos boldogságos Szűz képeinek rövideden föltett eredeti. Nagyszombat, 1690. A kísérő tan. írta: Knapp Éva—Tüskés Gábor, Galavics Géza.A fakszimile szövegét közzéteszi: Kőszeghy Péter. 1994. 146 lev., 40 l.
31. ESTERHÁZY Pál: A Boldogságos Szűz Mária szombatja, azaz minden szombat napokra való áétatosságok. Nagyszombat, 1691. A kísérő tan. írta: Szörényi László. A fakszimile szövegét közzéteszi: Kőszeghy Péter. 1995. [6], 164, [8] lev., 30 l.
32. PÁZMÁNY Péter: Hodoegus. Igazságra vezérlő kalauz... Pozsony, 1637. A kísérő tan.
írta: Hargittay Emil. A fakszimile szövegét közzéteszi: Kőszeghy Péter. 2000. XII, 1073 [7] lev., 35 l.
33. BORNEMISZA Péter: Predikatioc, egesz esztendö altal minden vasarnapra rendeltetett Euangeliombol. Detrekő–Rárbok, 1584. A kísérő tan. írta: Oláh Szabolcs.A fakszimile szövegét közzéteszi: Kőszeghy Péter. 2000. [4], 723 lev., 38 [5] l.
4. Bibliotheca Unitariorum. [Kiad. a Fundation Bibliotheca Unitariorum, Amsterdam. Elnök: Jan van Goudoever. Megjelenik az International Advisory Council irányításával. Elnök (1992-ig):
Klaniczay Tibor.] [Szerk. 1983-tól Dán Róbert, 1988-tól: †Dán Róbert, Fabinyi Tibor.] 1.
köt.—, Bp. 1983—
A sorozat célja a XVI–XVII. században az antitrinitarizmus jegyében született és eszmetörténeti szempontból kiemelkedő nyomtatványoknak fakszimile kiadása. A sorozatban 2001-ig két hazai gondozású kötet jelent meg.
1. Defensio Francisci Davidis and de Dualitate Tractatus Francisci Davidis. (Cracoviae), 1582. Intr. by Mihály Balázs. 1983.XXXVIII, 492 l.
2. De falsa et vera unius Dei Patris, Filii et Spiritus Sancti cognitione libri duo. (Albae Iuliae), 1568. Intr. by Antal Pirnát. 1988. LXXVI, 393 l.
5. Humanizmus és Reformáció. A MTA Irodalomtudományi Intézet Reneszánsz Kutatócsoportjának tanulmánysorozata. Sor.szerk. Klaniczay Tibor, [1992-től] Jankovics József. 1. köt., Bp. 1973
A sorozat célja a magyarországi reneszánsz, humanizmus és reformáció különböző kérdéseiről szóló monográfiák és értekezések közreadása. Az egyes kötetek függelékében számos fontos forrásszöveg is közlésre kerül. A kötetekhez készült összefoglalók angol, francia, német és olasz nyelven jelennek meg.
1. KULCSÁR Péter: Bonfini magyar történetének forrásai és keletkezése. 1973. 251 l.
2. DÁN Róbert: Humanizmus, reformáció, antitrinitarizmus és a héber nyelv Magyarországon. 1973. 271 l.
3. SZABÓ György: Abafáji Gyulai Pál. 1974. 145 l.
4. KATHONA Géza: Fejezetek a török hódoltsági reformáció történetéből. 1974. 250 l.
5. BÁLINT Sándor: Szeged reneszánsz kori műveltsége. 1975. 185 l.
6. ZOVÁNYI Jenő: A magyarországi protestantizmus 1565-től 1600-ig. 1977. 461 l.
7 BOTTA István: Melius Péter ifjúsága. (A magyarországi reformáció lutheri és helvét irányai elkülönülésének kezdete.) 1978. 218 l.
8. BITSKEY István: Humanista erudició és barokk világkép. (Pázmány Péter prédikációi).
1979. 206 l.
9. SZCZUCKI, Lech: Két XVI. századi eretnek gondolkodó (Jacobus Palaeologus és Christian Francken). 1980. 179 l.
10. CSAPODI Csaba: A Janus Pannonius-szöveghagyomány. 1981. 108 l., [8] t.
11. MÉSZÁROS István: XVI. századi városi iskoláink és a „studia humanitatis”. 1981. 237 l.
12. VÁSÁRHELYI Judit, P.: Eszmei áramlatok és politika Szenci Molnár Albert életművében.
1985. 142 l.
13. DÁN Róbert: Az erdélyi szombatosok és Péchi Simon. 1987. 329 l.
14. BALÁZS Mihály: Az erdélyi antitrinitarizmus az 1560-as évek végén. 1988. 257 l.
15. TÉGLÁSY Imre: A nyelv- és irodalomelmélet kezdetei Magyarországon (Sylvester Jánostól Zsámboky Jánosig). 1988. 198 l.
16. KIRÁLY Erzsébet: Tasso és Zrínyi. A "Szigeti veszedelem" olasz epikai modelljei. 1989.
160 l.
17. FODOR István: Oláh Miklós Hungariája. (Egy eddig ismeretlen kézirat és a magyar nyelvi adatok tanulságai.) 1990. 110 l.
18. BOTTA István: Huszár Gál élete, művei és kora (1512?–1575). 1991. 497 l.
19. HOPP Lajos: Az "antemurale" és "comformitas" humanista eszméje a magyar–lengyel hagyományban. 1992. 208 l.
20. KLANICZAY Tibor: A magyarországi akadémiai mozgalom előtörténete. 1993. 95 l.
21. HELTAI János: Alvinczi Péter és a heidelbergi peregrinusok. 1994. 194 l.
22. KIRÁLY Péter: A lantjáték Magyarországon a XV. századtól a XVII. század közepéig.
1995. 285 l.
23. SZAKÁLY Ferenc: Mezőváros és reformáció. (Tanulmányok a korai magyar polgárosodás kérdéséhez.) 1995. 486 l.
24. PIRNÁT Antal: Balassi Bálint poétikája. 1996. 118 l.
25. BALÁZS Mihály: Teológia és irodalom. (Az Erdélyen kívüli antitrinitarizmus kezdetei.) 1998. 242 l.
6. Irányított irodalom. Sor. szerk. Veres András. 1. köt., Bp. 1990
A sorozat célja, hogy az 1945-től napjainkig terjedő időszak irodalmi és kulturális életének kevéssé ismert történéseit tárja fel, mindenekelőtt izgalmas dokumentumok és interjúk, olykor szigorúan adatolt értelmezéseket tartalmazó kötetek közreadásával.
— Írók lázadása. 1956-os írószövetségi jegyzőkönyvek. Kiad., bev. Standeisky Éva. 1990. 451 l.
— Tankönyvháború. Viták a gimnáziumi irodalomoktatás reformjáról a hetvenes—nyolcvanas években. Kiad. Pála Károly. 1991. 537 l.
— Írók pórázon. A Kiadói Főigazgatóság irataiból, 1961—1970. Dokumentumválogatás. Kiad.
Tóth Gyula. (Vál. Veres András.) 1992. 542 l.
7. Irodalom — Szocializmus. Szerk. [1959–1973 között az 1–11. köt.] Király István, Szabolcsi Miklós, [1975-től, a 12. köt.-től] Illés László, József Farkas. [A 11–12. köt. a Petőfi Irodalmi Múzeum és az MTA Irodalomtudományi Intézet közös sorozata.] 1. köt –, Bp. 1959–1990.
[Lezárt sorozat.]
A sorozat célja az 1945 előtti nehezen hozzáférhető szocialista, baloldali tematikájú irodalmi források, dokumentumok közreadása, valamint az e kutatási területet feltérképező irodalomtörténeti és elvi–esztétikai tanulmányok kiadása. A dokumentum- és tanulmányköteteket tartalmazó sorozatban 1990-ig 17 kötet jelent meg, ez kiegészül a sorozathoz kapcsolódóan két német nyelvű tanulmánykötettel (lásd IV/1-ben: „Wir stürmen in die Revolution”…(1977) és „Wir kämpften treu für die Revolution”… (1979) és egy dokumentumkötettel (l. a IV/7-ben: „Befunde und Entwürfe” (1984).) Az idegen nyelvű kötetek a sorozatban magyarul megjelent megjelent kiadások anyagára alapozódtak.
A sorozaton kívül, sorozati cím nélkül, de szorosan ehhez kapcsolódva jelent meg a záró kötet (l. a IV/1-ben: „Hungarian Studies on György Lukács” címmel (1–2. köt. 1993.).)
Mindenki újakra készül... Az 1918/19-es forradalmak irodalma. (Szöveggyűjtemény.) 1.
köt. (A polgári forradalom szépirodalma.) Szerk. József Farkas. 1959. 654 l.
Mindenki újakra készül...Az 1918/19-es forradalmak irodalma. (Szöveggyűjtemény.) 3.
köt. (A Tanácsköztársaság szépirodalma.) Szerk. József Farkas. 1960. 741 l.
Mindenki újakra készül... Az 1918/19-es forradalmak irodalma. (Szöveggyűjtemény.) 2.
köt. (A polgári forradalom publicisztikája és irodalmi élete.) Szerk.. József Farkas.
1962. 970 l.
Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. Szerk.: Szabolcsi Miklós és Illés László 1962. 676 l. – 2. rövidített kiad.: Forradalmi magyar irodalom. Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. Szerk.: Szabolcsi Miklós és Illés László.
1963. 431 l.
LENGYEL Béla: Szovjet irodalom Magyarországon. 1919–1944. 1964. 373 l.
TAMÁS Aladár: A 100%. A KMP legális folyóirata. 1927–1930. 1964. 519 l.
PÉTER László: Juhász Gyula a forradalmakban. 1965. 340 l.
Jöjj el, szabadság!Tanulmányok a magyar szocialista irodalom történetéből. 2. köt. Szerk.:
Szabolcsi Miklós és Illés László. 1967. 705 l.
Mindenki újakra készül... Az 1918/19-es forradalmak irodalma. (Szöveggyűjtemény.) 4.
köt. (A Tanácsköztársaság publicisztikája és irodalmi élete.) Szerk.: József Farkas 1967. 1221 l.
BOTKA Ferenc: Kassai Munkás. 1907–1937. 1969. 587 l.
Meghallói a törvényeknek. Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből. 3. köt. Szerk.:
Szabolcsi Miklós és Illés László. 1973. 711 l.
Vár egy új világ. Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből. 4. köt. Szerk.: Illés László és József Farkas. 1975. 546 l.
Az újnak tenni hitet. Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből. 5. köt. Szerk.: Illés László és József Farkas. 1977. 649 l.
KOVÁCS József: A szocialista magyar irodalom dokumentumai az amerikai magyar sajtóban.
1920–1945. 1977. 438 l.
RÉVAI József: Ifjúkori írások (1917–1919). Szerk. F. Majláth Auguszta és Agárdi Péter. 1981.
286 l.
Az időt mi hoztuk magunkkal. Tanulmányok a szocialista irodalom történetéből. 6. köt.
Szerk. Illés László. 1985. 690 l.
SINKÓ Ervin: Az Út – Naplók 1916–1939. Szerk.: József Farkas és Illés László. Jegyzetek:
Bosnyák István és Kálmán C. György. 1990. 652 l.
8. Az Irodalomelmélet Klasszikusai. Szerk.: Nyírő Lajos és Vajda György Mihály. 1–2. köt. Bp.
1963–1970. [Lezárt sorozat.]
A sorozat célja az európai esztétikai gondolkodás fejlődéstörténetét tanulmányozó és bemutató művek megjelentetése, szövegválogatások kiadása. A sorozat első kötete Lessingnek, a német polgári klasszicizmus legjelentősebb elméletírójának, a modern európai realista művészetelmélet egyik úttörőjének nagyhatású műelméleti alkotását, valamint kritikáit tartalmazó kötetét adja közre és teszi a magyar fordítás által széles körben elérhetővé a kutatás számára. A második kötetben közreadott válogatás az olasz reneszánsz irodalomelmélet fejlődésvonulatait szemlélteti.
1. LESSING, G. E.: Laokoón. – Hamburgi dramaturgia. Kiad. Vajda György Mihály. 1963.
768 l.
2. Az olasz reneszánsz irodalomelmélete. Kiad. Koltay-Kastner Jenő. Bev. Bán Imre. 1970.
484 l.
9. Irodalomtörténeti Bibliográfiák. Szerk.: [az 1. köt.] Kemény G. Gábor, [a 2. köt.] Vargha Kálmán. Bp. 1959–1966. [Lezárt sorozat.]
A sorozat első kötete nagy múltú folyóiratunk, a Nyugat megindulásának 50. évfordulója alkalmából készült. Célja: a Nyugat teljes anyagának, valamint előzményei: a Magyar Géniusz (1902–1903), a Figyelő (1905), a Szerda (1906) és utódja, a Magyar Csillag (1941–
1944) bibliográfiai feldolgozása szakok szerinti csoportosításban.
A sorozat második kötete a két világháború közötti magyar szocialista irodalom egyik jelentős forrásanyagát teszi hozzáférhetővé az 1919 és 1938 között megjelent csehszlovákiai magyar nyelvű munkásmozgalmi sajtó (a Kassai Munkás, később Munkás, Az Út, az Új Szó, a Magyar Nap, valamint az egész szociáldemokrata sajtó) szakrendben feldolgozott irodalmi és irodalomtörténeti közleményeinek bibliográfiai feldolgozásával.
1. Nyugat repertórium. Szerk.: Galambos Ferenc. Függelék: Magyar Géniusz (1902–1903), Figyelő (1905), Szerda (1906) és Magyar Csillag (1941–1944) repertóriuma. Szerk., bev. Pók Lajos. 1959. 571 l.
2. A csehszlovákiai magyar nyelvű szocialista sajtó irodalmi bibliográfiája. 1919–1938.
Szerk., bev. Botka Ferenc. 1966. 376 l.
10. Irodalomtörténeti Füzetek. Szerk. [1955–1962 között az 1–38. füzetig] Szauder József,
[1963-ban, a 39–42. füzetig] Horváth Károly, [1964–1965 között, a 43–51. füzetig] Bodnár György, Szabolcsi Miklós, [1967–1992 között, az 52–126. füzetig] Bodnár György, [1992-től, a 127. füzettől] Fenyő István. 1. köt.–, Bp. 1955– [Intézeti sorozat 1956-tól, az 5. füzettől.]
A sorozat célja elsődlegesen a magyar irodalom történetével, kiemelkedő alkotói pályájával, vagy annak egy részkérdésével, a magyar irodalom külföldi fogadtatásával, olykor más irodalmak hazai recepciójával, verstörténeti, verstani problémákkal, magyar eszme-, sajtó- és kultúrtörténeti kérdésekkel foglalkozó kisebb terjedelmű, de monografikus igénnyel készült munkák publikálása.
5. PUKÁNSZKYNÉ KÁDÁR Jolán: A drámaíró Csokonai. 1956. 84 l.
6. HEGEDŰS Nándor: Ady Endre Nagyváradon. (Irodalmi forrástanulmány.) 1956. 154 l.
7. KOMLÓS Aladár: Irodalmi ellenzéki mozgalmak a XIX. század második felében. 1956.
116 l.
8. FEJŐS Imre: Vörösmarty arca. 1956. 59 l.
9. TRÓCSÁNYI Zsolt: A nagyenyedi kollégium történetéhez.(1831–1841.) 1957. 87 l.
10. ECKHARDT Sándor: Új fejezetek Balassi Bálint viharos életéből. 1957. 104 l.
11. GERGELY Pál: Arany János és az Akadémia. 1957. 144 l.
12. BARÁNSZKY JÓB László: Arany lírai formanyelvének fejlődéstörténeti helye. 1957. 104 l.
13. BUSA Margit: A Thököly-kódex és kuruc kori versei. (Egy XVII. századi kéziratos kötet ismertetése.) 1958. 103 l.
14. WALDAPFEL József: Gorkij és Madách. 1958. 52 l.
15. SCHEIBER Sándor—ZSOLDOS Jenő: Vajda János levelei Milkó Izidorhoz. 1958. 48 l.
16. SÜKÖSD Mihály: Tudós Weszprémi István. (Arckép a magyar felvilágosodás előtörténetéből.) 1958. 99 l.
17. VÖRÖS Károly: Adalékok Pálóczi Horváth Ádám életéhez. 1958. 72 l.
18. GÁLOS László: Szenczi Molnár Albert zsoltárverse. 1958. 131 l.
19. MEZEI Márta: Történetszemlélet a magyar felvilágosodás irodalmában. 1958. 95 l.
20. FEKETE Sándor: Petőfi, a segédszerkesztő. A költő ismeretlen írásaival. 1958. 97 l.
21. REJTŐ István: Az orosz irodalom fogadtatása Magyarországon. 1958. 115 l.
22. NAGY Péter: Szabó Dezső indulása. 1958. 147 l.
23. FÓNAGY Iván: A költői nyelv hangtanából. 1959. 289 l.
24. POGÁNY Péter: Folklór és irodalom kölcsönhatása a régi váci nyomda működése nyomán (1770–1823). 1. Vásári ponyvairatok. (A nyomda történetével és kutatási módszertanulmánnyal.) 1959. 198 l.
25. MIIANIK, Ján—ECKHARDT Sándor—KLANICZAY Tibor: Balassi Bálint Szép magyar komédiája. — A Fanchali Jób-kódex magyar és szlovák versei. 1959. 207 l.
26. HEGEDŰS Nándor: Ady elnyeri a főváros szépirodalmi díját. 1959. 60 l.
27. REJTŐ István: Mikszáth Kálmán, a rimaszombati diák. 1959. 107 l.
28. FENYŐ István: Reformkori irodalmunk az egykorú orosz sajtó tükrében. 1959. 103 l.
29. RADÓ György: Majakovszkijról. 1960. 135 l.
30. Z IMÁNDI István: Péterfy Jenő és baráti köre. 1960. 100 l.
31. SÁFRÁN Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet. 1960. 175 l.
32. CSANDA Sándor: A törökellenes és kuruc harcok költészetének magyar–szlovák kapcsolatai. 1961. 223 l.
33. MEZŐSI Károly: Petőfi családja a Kiskunságban. Kiskunfélegyházi életük. 1961. 124 l.
34. GERÉB László: A munkásügy irodalmunkban. 1832–1907. Tanulmányok. 1961. 179 l.
35. CSUKÁS István: Ady Endre a szlovák irodalomban. 1961. 147 l.
36. MERÉNYI Oszkár: Ismeretlen és kiadatlan Kölcsey-dokumentumok. 1961. 198 l.
37. KISS Ferenc: A beérkezés küszöbén. Babits, Juhász és Kosztolányi barátsága. 1962. 153 l.
38. ZRINSZKY László: A Magyar Tanácsköztársaság emléke költészetünkben. 1919–1945.
1962. 147 l.
39. CSAPLÁROS István: Kraszewski és Magyarország. 1963. 159 l.
40. VARGA József: Ady útja az "Új versek" felé. 1963. 92 l.
41. LENGYEL Géza: Magyar újságmágnások. 1963. 193 l.
42. BARANYI Imre: A fiatal Madách gondolatvilága. (Madách és az Athenaeum.) 1963. 149 l.
43. TAMÁS Attila: Költői világképek fejlődése Arany Jánostól József Attiláig. 1964. 166 l.
44. GREZSA Ferenc: Juhász Gyula egyetemi évei. 1902–1906. 1964. 111 l.
45. MARKOVITS Györgyi: Üldözött költészet. Kitiltott, elkobzott, perbe fogott kötetek, versek a Horthy-korszakban. 1964. 186 l.
46. KOMLÓS Aladár: A szimbolizmus és a magyar líra. 1965. 98 l.
47. KUNSZERY Gyula: A magyar szonett kezdetei. 1965. 107 l.
48. T. ERDÉLYI Ilona: Az Ifjú Magyarország és Kazinczy Gábor. 1965. 133 l.
49. PÉCZELY László: Tartalom és versforma. 1965. 233 l.
50. SZIKLAY László: Az ifjú Hviezdoslav. 1965. 190 l.
51. POSZLER György: Szerb Antal pályakezdése. 1965. 165 l.
52. CSAPLÁR Ferenc: A Szegedi Fiatalok Művészeti Kollégiuma. 1967. 187 l.
53. KÁNTOR Lajos: Százéves harc "Az ember tragédiájá"-ért. 1966 142 l.
54. SZIGETI József: A Balassi-comoedia és szerzője. 1967. 215 l.
55. Eötvös József levelei Szalay Lászlóhoz. Kiad.: Nizsalovszky Endre, Lukácsy Sándor.
1967. 259 l.
56. CSATÁRI Dániel: A Vásárhelyi Találkozó. 1967. 143 l.
57. SZABOLCSI Miklós: A verselemzés kérdéseihez. (József Attila: Eszmélet.) 1968. 123 l.
58. RÓNAY László: Az Ezüstkor nemzedéke. 1967. 222 l.
59. VARGA Imre: Magyar nyelvű iskolaelőadások a XVII. század második feléből. 1967. 241 l.
60. VARANNAI Aurél: John Bowring és a magyar irodalom. 1967. 203 l.
61. POMOGÁTS Béla: Kuncz Aladár. 1968. 193 l.
62. SCHWEITZER Pál: Ember az embertelenségben. A háborús évek Ady-verseinek szimbolikus motívumcsoportjai. 1969. 191 l.
63. HORVÁTH János: Vörösmarty drámái. (Egyetemi előadás 1942/43. II. és 1943/44. I—II.
félév.) 1969. 145 l.
64. FEKETE Sándor: Petőfi, a vándorszínész. 1969. 219 l.
65. BALOGH László: Asztalos István. 1969. 137 l.
66. BIRNBAUM, Marianna D.: Elek Artúr pályája. 1969. 165 l.
67. BARLA Gyula: Kemény Zsigmond főbb eszméi 1849 előtt. 1970. 171 l.
68. TAMÁS Anna: Az Életképek (1846—1848). 1970. 221 l.
69. T. ERDÉLYI Ilona: Irodalom és közönség a reformkorban. Regélő Pesti Divatlap. 1970.
247 l.
70. H. LUKÁCS Borbála: Szellemtörténet és irodalomtudomány. (Vázlatok a Minerva köréből.) 1971. 202 l.
71. NÉMETH G. Béla: Tragikum és történetfelfogás. (A századvégi tragikum-vita.) 1971. 126 l.
72. BÁN Imre: Irodalomelméleti kézikönyvek Magyarországon a XVI—XVIII. században.
1971. 109 l.
73. PÓR Péter: Konzervatív reformtörekvések a századforduló irodalmában. Justh Zsigmond és Czóbel Minka népiessége. 1971. 165 l.
74. KŐHÁTI Zsolt: Sárközi György. 1971. 251 l.
75. KATONA Béla: Krúdy Gyula pályakezdése. 1971. 217 l.
76. BÉNYEI Miklós: Eötvös József olvasmányai. 1972. 231 l.
77. FEKETE Sándor: Petőfi romantikájának forrásai. 1972. 156 l.
78. AGÁRDI Péter: Rendiség és esztétikum. (Gyöngyösi István költői világképe.) 1972. 237 l.
79. MÁLYUSZ Elemér: Királyi kancellária és krónikás a középkori Magyarországon. 1973.
109 l.
80. HOPP Lajos: A Rákóczi- emigráció Lengyelországban. 1973. 230 l.
81. DERSI Tamás: A századvég katolikus sajtója. 1973. 191 l.
82. MARTINKÓ András: Költő, mű és környezet. (Kérdőjelek a Petőfi-irodalomban.) 1973.
206 l.
83. PÉTER Katalin: A magyar nyelvű politikai publicisztika kezdetei. A Siralmas panasz keletkezéstörténete. 1973. 118 l.
84. SIVIRSKY Antal: Magyarország a XIX. századi holland irodalom tükrében. 1973. 226 l.
85. TÖRÖK Gábor: Lírai igefüggvények stilisztikája. 1974. 197 l.
86. PÓR Anna: Balog István és a XIX. század elejének népies színjátéka. 1974. 208 l.
87. SZALAI Imre: A Vajda János Társaság. 1975. 142 l.
88. BÁN Imre: A Karthausi Névtelen műveltsége. 1976. 137 l.
89. CZIGÁNY Lóránt: A magyar irodalom fogadtatása a viktoriánus Angliában. 1976. 287 l.
90. S. SÁRDI Margit: Petrőczi Kata Szidónia költészete. 1976. 138 l.
91. SIPOS Lajos: Babits Mihály és a forradalmak kora. 1976. 152 l.
92. KOLLIN Ferenc: A Prager Könyvkiadó története. 1977. 170 l.
93. SZUROMI Lajos: József Attila: Eszmélet. Bp. 1977. 151 l.
94. NEMES István: Radnóti Miklós költői nyelve. 1979. 310 l.
95. DI FRANCESCO, Amedeo: A pásztorjáték szerepe Balassi Bálint költői fejlődésében.
1979. 130 l.
96. SZILÁGYI János: A Népszava irodalompolitikája 1919 és 1929 között. 1979. 215 l.
97. OROSZ László: A magyar verstani eszmélkedés kezdetei. 1979. 154 l.
98. BÉCSY Tamás: A drámaelmélet és dramaturgia Csokonai műveiben. 1980. 111 l.
99. LICHTMANN Tamás: Pap Károly. 1979. 201 l.
100. "Mégis győztes, mégis új és magyar." Tanulmányok a Nyugat megjelenésének 70.
évfordulójára. Kiad. R. Takács Olga. 1980. 249 l.
101. GERSKOVICS, Alekszandr: Pertőfi és a színház. Ford. Radó György.1980. 281 l.
102. NAGY SZ. Péter: Az idilltől az abszurdig. Gelléri Andor Endre pályaképe. 1981. 109 l.
103. KELEMEN Péter: Szimbolista versszerkezetek Kosztolányi első korszakában. 1981. 322 l.
104. BÓNIS György: Révay Péter. 1981. 113 l.
105. RUBIN Péter: Francia barátunk, Auguste de Gerando (1819—1849). 1982. 179 l.
106. KULIN Ferenc: Hódíthatatlan szellem. (Dózsa György és a parasztháború reformkori értékeléséről.) 1982. 151 l.
107. POMOGÁTS Béla: A transzilvánizmus. Az Erdélyi Helikon ideológiája. 1983. 206 l.
108. HOPP Lajos: A lengyel literatúra befogadása Magyarországon 1780—1840. 1983. 129 l.
109. LACZKÓ András: Ecset és toll. Rippl-Rónai József és az irodalom. 1983. 127 l.
110. PÉTERFFY Ida: Horváth Ádám munkássága a "Hunniás" előtt. 1985. 205 l.
111. MARKOVITS Györgyi: A magyar írók harca a cenzúra ellen. (1919—1944.) 1985. 247 l.
112. MAY István: A magyar heroikus regény története. 1985. 180 l.
113. DEME Zoltán: Verseghy könyvtára. 1985. 103 l.
114. ANGYALOSI Gergely: A lélek lehetőségei. (Líra és szubjektumelmélet összefüggései a század eleji Magyarországon.) 1986. 123 l.
115. BARTA János: A pálya ívei. Kemény Zsigmond két regényéről. 1985. 112 l.
116. KOROMPAY H. János: Műfordítás és líraszemlélet. Egy fél évszázad magyar Baudelaire-értelmezései. 1988. 205 l.
117. MARTINKÓ András: Az Ómagyar Mária-siralom hazai és európai tükörben. (Bevezetés és vázlat.) 1988. 217 l.
118. GÖMÖRI György: Angol—magyar kapcsolatok a XVI—XVII. században. 1989. 137 l.
119. NEMESKÉRI Erika: Cholnoky László. 1989. 147 l.
120. KEMÉNY Katalin: Az ember, aki ismerte saját neveit. Széljegyzetek Hamvas Béla Karneváljához. 1990. 202 l.
121. SANTARCANGELI, Paolo: Magyarok Itáliában. Tanulmányok és előadások. Ford.
Schéry András. 1990. 139 l.
122. KÚTFALVI Oszkár: Újságpaloták. 1991. 90 l.
123. NÉMETH G. Béla: Péterfy Jenő. 1991. 125 l.
124. GYENIS Vilmos: Hermányi Dienes József (1699—1763). 1991. 132 l.
125. HIMA Gabriella: Kosztolányi és az orosz regény. 1992. 179 l.
126. SZÉLES Klára: Henszlmann Imre művészetelmélete és kritikai gyakorlata. 1992. 107 l.
127. DERÉKY Pál: A vasbetontorony költői. Magyar avantgárd költészet a 20. század második és harmadik évtizedében. 1992. 218 l.
128. KABDEBÓ Lóránt: "A magyar költészet az én nyelvemen beszél." (A kései Nyugat-líra összegződése Szabó Lőrinc költészetében.) 1992. 270 l.
129. KILIÁN István: A minorita színjáték a XVIII. században. (Elmélet és gyakorlat.) 1992.
249 l.
130. KULCSÁR SZABÓ Ernő: A magyar irodalom története 1945—1991. 2. kiad. 1993. 189 l.
131. NAGY Imre: Nemzet és egyéniség. (Drámairodalmunk az 1810-es években: a hazafiság drámái.) 1993. 244 l.
132. PINTÉR Márta Zsuzsanna: A ferences iskolai színjátszás a XVIII. században. 1993. 163 l.
133. TAXNER-TÓTH Ernő: Rend, kételyek, nyugtalanság. (A Csongor és Tünde kérdései.) 1993. 208 l.
134. BOTKA Ferenc: Déry Tibor és Berlin. (A Szemtől szembe és forrásvidéke.) 1994. 120 l.
135. KRISTÓ Gyula: A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig. 1994. 157 l.
136. MEZEI Márta: Nyilvánosság és műfaj a Kazinczy-levelezésben. 1994. 279 l.
137. KLANICZAY Tibor—KLANICZAY Gábor: Szent Margit legendái és stigmái. 1994. 253 l.
138. VARGA Imre: A magyarországi protestáns iskolai színjátszás a kezdetektől 1800-ig.
1995. 212 l.
139. SZILI József: Arany hogy istenül. Az Arany-líra posztmodernsége. 1996. 295, [5] l.
140. P. MÜLLER Péter: Drámaforma és nyilvánosság. A magyar dráma alakulása Örkény Istvántól Nádas Péterig. 1997. 182 l.
141. S. VARGA Pál: Két világ közt választhatni. Világkép és többszólamúság Az ember tragédiájában. 1997. 171 l.
142. BAJZA Kálmán: Az Athenaeum-per. Az első magyar sajtóper története. 1997. 118 l.
143. BERKES Tamás: Sárkány Oszkár. Egy "apollonista" tudós derékba tört élete.
(Tanulmány.) 1998. 163 l.
144. SZABÓ G. Zoltán: A kézirattól a kiadásig. Kölcsey Ferenc verseinek szöveghagyománya. 1999. 152 l.
145. CSORBA Sándor: Bessenyei György világa. 2000. 282 l.
146. HARTVIG Gabriella: Laurence Sterne Magyarországon (1790—1860). 2000. 198 l.
147. VARGA Imre—PINTÉR Márta Zsuzsanna: Történelem a színpadon. Magyar történelmi tárgyú iskoladrámák a 17—18. században. 2000. 228 l.
148. BENE Sándor: Egy kanonok három királysága. Ráttkay György horvát históriája. 2000.
255 l.
149. SZILÁGYI Márton: Lisznyai Kálmán. Egy 19. századi írói életpálya társadalomtörténeti tanulságai. 2001. 147 l.
150. LUKÁCSY Sándor: Petőfi eszmerokonai. 2001. 163 l.
11. Irodalomtörténeti Könyvtár. Szerk.: [1957–1963 között, az 1–10. köt.] Sőtér István, [1963–
1972 között, a 11–28. köt.]: szerk. biz. elnöke Sőtér István, szerk. biz.: Béládi Miklós, Horváth Károly, Klaniczay Tibor, Szabolcsi Miklós. 1. köt.–, Bp. 1957– [1972-ben a sorozat a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Bizottságának a gondozásába került, és Czine Mihály szerkesztése alatt folytatódott.]
A könyvsorozat célja a magyar irodalomtörténet különböző kérdésköreit érintő monográfiák kiadása. Tartalmuk igen változatos, szerepel köztük korszak-áttekintés, vagy egy korszak egyes részletkérdéseiről szóló mű, műfajtörténeti munka, illetve egy-egy író életéről és műveiről szóló portré-monográfia. Az Intézet gondozásában 1972-ig 28 kötet jelent meg.
1. TÓTH Dezső: Vörösmarty Mihály. 1957. 631 l.
2. BÁN Imre: Apáczai Csere János. 1958. 606 l.
3. DIENES András: Petőfi a szabadságharcban. 1958. 643 l.
4. NEMESKÜRTY István: Bornemisza Péter, az ember és az író. 1959. 558 l.
5. WÉBER Antal: A magyar regény kezdetei. 1959. 237 l.
6. FENYŐ István: Kisfaludy Sándor. 1961. 446 l.
7. GERÉZDI Rabán: A magyar világi líra kezdetei. 1962. 327 l.
8. VARGHA Kálmán: Móricz Zsigmond és az irodalom. 1962. 402 l.
9. Tanulmányok Petőfiről. Szerk.: Pándi Pál és Tóth Dezső. 1962. 509 l.
10. KOVÁCS Kálmán: Fejezet a magyar kritika történetéből. (Gyulai Pál irodalmi elveinek kialakulása, 1850–1860.) 1963. 303 l.
11. SZABOLCSI Miklós: Fiatal életek indulója. (József Attila pályakezdése.) 1963. 634 l.
12. SŐTÉR István: Nemzet és haladás. (Irodalmunk Világos után.) 1963. 781 l.
13. KISPÉTER András: Tömörkény István. 1964. 299 l.
14. KLANICZAY Tibor: Zrínyi Miklós. (2., átdolg. kiad.) 1964. 852 l.
15. GERGELY Gergely: Tolnai Lajos pályája. (Egy fejezet a magyar regény történetéből.) 1964. 454 l.
16. NAGY Péter: Szabó Dezső. 1964. 604 l.
17. MARTINKÓ András: A prózaíró Petőfi és a magyar prózastílus fejlődése. 1965. 634 l.
18. KOMLÓS Aladár: Gyulaitól a marxista kritikáig. (A magyar irodalmi kritika hét évtizede.) 1966. 306 l.
19. MERÉNYI Oszkár: Berzsenyi Dániel. 1966. 471 l.
20. CSÓKA J. Lajos: A latin nyelvű történeti irodalom kialakulása Magyarországon a XI–
XIV. században. 1967. 683 l.
21. HORVÁTH Károly: A klasszikából a romantikába. (A két irodalmi irányzat Vörösmarty első költői korszakának tükrében.) 1968. 463 l.
22. MEZEI József: A szimbolista élmény kialakulása. (Reviczky Gyula.) 1968. 423 l.
23. RÁBA György: A szép hűtlenek. (Babits, Kosztolányi, Tóth Árpád versfordításai.) 1969.
465 l.
24. SOLT Andor: Dramaturgiai irodalmunk kezdetei. (1772–1826.) 1970. 271 l.
25. KÓKAY György: A magyar hírlap- és folyóiratirodalom kezdetei. (1780–1795.) 1970.
513 l.
26. JUHÁSZ Ferencné: Bródy Sándor. 1971. 306 l.
27. ECKHARDT Sándor: Balassi-tanulmányok. Kiad. Komlovszki Tibor. 1972. 439 l.
28. ZIMÁNDI P. István: Péterfy Jenő élete és kora. (1850–1899.) 1972. 562 l.
12. Irodalomtudomány és Kritika. Szerk. † Szauder József és Tarnai Andor,[1984-től] Tarnai Andor,[1998-tól] †Tarnai Andor és Szörényi László. [1. köt]–, Bp. 1976—
A sorozat célja a magyar irodalomtörténeti és kritikai gondolkodás alakulásának feltérképezése korszakmonográfiák formájában, különös tekintettel az irodalomtörténeti periódus tudománytörténetének eddig még teljességében fel nem tárt szakaszára. A sorozat gazdag társadalomtörténeti, esztétikai, történetfilozófiai alapozású köteteinek leírását l. még az I.4 A MAGYAR IRODALOMTUDOMÁNY ÉS KRITIKA TÖRTÉNETE c. fejezetben is.
FENYŐ István: Az irodalom respublikájáért. Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése 1817–1830. 1976. 493 l.
NÉMETH G. Béla: A magyar irodalomkritikai gondolkodás a pozitivizmus korában. A kiegyezéstől a századfordulóig. 1981. 428 l.
TARNAI Andor: "A magyar nyelvet írni kezdik" Irodalmi gondolkodás a középkori Magyarországon. 1984. 345 l.
CSETRI Lajos: Egység vagy különbözőség? Nyelv- és irodalomszemlélet a magyar irodalmi nyelvújítás korszakában. 1990. 372 l.
FENYŐ István: Valóságábrázolás és eszményítés. Irodalomkritikai gondolkodásunk fejlődése 1830–1842. 1990. 499 l.
KECSKÉS András: A magyar verselméleti gondolkodás története. A kezdetektől 1898-ig.
1991. 479 l.
BARTÓK István: "Sokkal magyarabbul szólhatnánk és írhatnánk" Irodalmi gondolkodás Magyarországon 1630–1700 között. 1998. 380 l.
KOROMPAY H. János: A "jellemzetes" irodalom jegyében. Az l840-es évek irodalomkritikai gondolkodása. 1998. 547 l.
SZAJBÉLY Mihály: „Idzadnak a’ magyar tollak” Irodalomszemlélet a magyar irodalmi felvilágosodás korában a 18. század közepétől Csokonai haláláig. 2001. 247 l.
13. Klasszikusok. Az Irodalomtudomány és Kritika társsorozata. Szerk.: Szörényi László és Tverdota György. [1. köt.– ], Bp. 2001–
Az Irodalomtudomány és Kritika című, korszakmonográfiákat magába foglaló sorozat munkálatai során egy-egy jelentős alkotó életművének bemutatása olykor szétfeszítette a monográfia kereteit, a munkásságukkal kapcsolatos kritikatörténeti kutatások eredményeit már lehetetlenné vált a korszakmonográfia egy fejezetévé szűkíteni. (L. Dávidházi Péter:
Hunyt mesterünk. Arany János kritikusi öröksége. 1992, 19952) Ezért az eredetileg tervezett korszakmonográfia-sorozat mellett az újonnan indított Klasszikusok c. társsorozat mutatja be a kiemelkedő személyiségek: írók, kritikusok munkásságát a kritikatörténeti szempontok érvényesítésével.
GYAPAY László: „A tisztább ízlésnek regulájival” Kölcsey kritikusi pályakezdése. 2001. 299 l.
14. Kortársaink. Szerk. [1972—1983 között] Béládi Miklós és Juhász Béla, [1984-től] Juhász Béla és Rónay László, [1992-től] Rónay László. [1. köt.]— Bp. 1972—
A sorozat célja a kortárs magyar írók életművének népszerű, monografikus feldolgozása. A sorozat egyes kötetei tudományos színvonalukkal hozzájárultak a modern műelemző eljárások hazai meghonosításához. A megújuló sorozat feladatának tartja a határokon túli magyar irodalmak nagy író-egyéniségeinek munkásságát is bevonni, visszaállítani irodalmunk folytonosságába.
KOVÁCS Sándor Iván: Váci Mihály. 1972. 168 l.
RÁBA György: Szabó Lőrinc. 1972. 173 l.
SIMON Zoltán: Benjámin László. 1972. 159 l.
CSAPLÁR Ferenc: Barta Lajos. 1973. 165 l.
HAJDÚ Ráfis: Sarkadi Imre. 1973. 171 l.
IMRE László: Rákos Sándor. 1973. 125 l.
E. NAGY Sándor: Remenyik Zsigmond. 1973. 151 l.
POMOGÁTS Béla: Déry Tibor. 1974. 199 l.
RÓNAY László: Thurzó Gábor. 1974. 162 l.
VASY Géza: Sánta Ferenc. 1975. 186 l.
ZAPPE László: Cseres Tibor. 1975. 115 l.
BORBÉLY Sándor: Gellért Oszkár. 1976. 161 l.
FENYŐ István: Vas István. 1976. 282 l.
KŐHÁTI Zsolt: Mesterházi Lajos. 1976. 222 l.
LACZKÓ András: Takáts Gyula. 1976. 182 l.
ALFÖLDY Jenő: Kálnoky László. 1977. 190 l.
DERSI Tamás: Illés Endre. 1977. 243 l.
FÜLÖP László: Pilinszky János. 1977. 243 l.
GÖRÖMBEI András: Sinka István. 1977. 187 l.
TAMÁS Attila: Weöres Sándor. 1978. 263 l.
CSŰRÖS Miklós: Fodor András. 1979. 221 l.
FERENCZI László: Sőtér István. 1979. 138 l.
Fiatal magyar költők. Szerk. Vasy Géza. 1980. 342 l.
Fiatal magyar prózaírók. Szerk. Kulin Ferenc. 1980. 361 l.
ACZÉL Géza: Tamkó Sirató Károly. 1981. 200 l.
TÜSKÉS Tibor: Csorba Győző. 1981. 241 l.
RÓNAY László: Képes Géza, 1983. 224 l.
SZIJÁRTÓ István: Sipos Gyula. 1983. 161 l.
PURCSI Barna Gyula: Szép Ernő. 1984. 193 l.
GÖRÖMBEI András: Sütő András. 1986. 313 l.
KABDEBÓ Lóránt: Lakatos István. 1986. 283 l.
POMOGÁTS Béla: Jékely Zoltán. 1986. 265 l.
WÉBER Antal: Kolozsvári Grandpierre Emil. 1986. 230 l.
CSÁNYI László: Somlyó György. 1988. 192 l.
TÜSKÉS Tibor: Rónay György. 1988. 278 l.
SZERDAHELYI István: Lukács György. 1988. 285 l.
TAMÁS Attila: Illyés Gyula. 1989. 323 l.
BERTHA Zoltán: Bálint Tibor. 1990. 175 l.
NAGY SZ. Péter: Zsolt Béla. 1990. 202 l.
PÓSA Zoltán: Hernádi Gyula. 1990. 304 l.
SZEGEDY-MASZÁK Mihály: Márai Sándor. 1991. 177 l.
BAKÓ Endre: Kiss Tamás. 1992. 174 l.
ERDŐDY Edit: Mándy Iván. 1992. 117 l.
FRÁTER Zoltán: Áprily Lajos. 1992. 142 l.
BODNÁR György: Juhász Ferenc. 1993. 190 l.
NAGY SZ. Péter: Hatvany Lajos. 1993. 119 l.
BAKONYI István: Tamás Menyhért. 1994. 103 l.
SZEKÉR Endre: Benedek Marcell. 1994. 111 l.
VASY Géza: Nagy László. 1995. 251 l.
RÓNAY László: Mécs László. 1997. 235 l.
SZABÓ B. István: Örkény [István]. 1997. 182 l.
LACZKÓ András: Simon István. 1999. 181 l.
RÓNAY László: Sík Sándor. 2000. 197 l.
CSEKE Péter: Horváth István és az erdélyi népi irodalmi irányzat. 2000. 244 l.
BAKONYI István: Bella István. 2001. 125 l.
15. A Magyar Irodalomtörténetírás Forrásai / Fontes ad Historiam Literariam Hungariae Spectantes. Szerk. [1—7. köt.] Somogyi Sándor és Tóth Dezső, [a 8—9. köt] Somogyi Sándor,[a 10—14. köt] Lukácsy Sándor,[a 15. köt -től] Dávidházi Péter. 1. köt —, Bp. 1960
—
A sorozat feladata a magyar irodalomtörténetírás kiadatlan vagy nehezen hozzáférhető forrásanyagának publikálása, a kritikai kiadások követelményeihez közelítő, szakszerűen szerkesztett, jegyzetekkel és magyarázatokkal megjelentetett formában.
1. CSOKONAI emlékek. Összeáll. és jegyz. írta Vargha Balázs. (Függelék: Kazinczy levelezése Csokonaival és Csokonairól.) 1960. 666 l., 1 t.
2. ERDÉLYI János levelezése. 1. S. a. rend. és a jegyz. írta T. Erdélyi Ilona. 1960. 520 l., 1 t.
3. ERDÉLYI János levelezése. 2. S. a. rend. és a jegyz. írta T. Erdélyi Ilona. 1962. 641 l., 1 t.
4. GYULAI Pál levelezése 1843-tól 1867-ig. S. a. rend. és a jegyz. írta Somogyi Sándor. 1961. 723 l., 4 t.
5. GYULAI Pál: Bírálatok. Cikkek. Tanulmányok. S. a. rend. és a jegyz. írta: Bisztray Gyula és Komlós Aladár. 1961. 685 l., 1 t.
6. TOMPA Mihály levelezése. 1. 1839—1862. S. a. rend. és a jegyz. írta Bisztray Gyula. 1964.
499 l., 8 t.
7. TOMPA Mihály levelezése. 2. 1863—1868. S. a. rend. és a jegyz. írta Bisztray Gyula. 1964.
601 l., 8 t.
8. KÖLCSEY Ferenc kiadatlan írásai. 1809—1811. (Kölcsey és Kállay Ferenc műhelyének kézirataiból.) Vál., bev. tan. írta és jegyz. Szauder József. S. a. rend.: Szauder József, Bánhegyi György, Szauder Józsefné. 1968. 507 l.
9. BAJZA József és TOLDY Ferenc levelezése. S. a. rend. és a jegyz. írta Oltványi Ambrus.
1969. 707 l., 4 t.
10. ERDÉLYI János: Filozófiai és esztétikai írások. S. a. rend. T. Erdélyi Ilona. A jegyz. írta:
T. Erdélyi Ilona és Horkay László. 1981. 1115[3] l.
11. PETŐFI adattár. 1. Petőfi az egykorú sajtóban és egyéb nyomtatott forrásokban.
(Kiegészítés Endrődi Sándor "Petőfi napjai a magyar irodalomban" c. 1911-ben kiadott gyűjtéséhez.) Gyűjt., s. a. rend., jegyz. írta Kiss József. 1987. 440 l., 10 t.
12. PETŐFI adattár. 2. Petőfi a kortársak leveleiben és naplóiban. Gyűjt., s. a. rend. és jegyz.
írta Oltványi Ambrus. Szerk. Kiss József. 1987. 170 l., 10 t.
